Máj. 31. és jún. 4. között rendezték meg a szlovákiai Révkomáromban az Európai Népcsoportok Föderációjának /FUEV/ 45. kongresszusát. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő volt jelen, aki beszámolt a kongresszus munkálatairól. Az Európai Unió tagfelvételi feltételei között szerepel például a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Pécsi javasolta, hogy a FUEV által kidolgozott kisebbségvédelmi jogi normákat, ajánlásokat a jövőben tárgyalják meg az RMDSZ Európa tanácsi képviselőjével, aki felvállalhatná ezek támogatását a kollégák körében. Javaslatát az RMDSZ elnöksége elfogadta. A FUEV nyilatkozata nagy hangsúlyt helyez a helyi és regionális önkormányzatok kiépítésére, amelyek garantálni tudják a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, érvényesülését. /Ágopcsa Marianna: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a FUEV 45. kongresszusáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Hagyományt teremtett a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ azzal. hogy jún. 6-án gálaelőadást és díjkiosztást tartott. Idén a Mágnás Miska előadásval búcsúztak az évadtól a színészek. /Ágopcsa Marianna: Színész és közönség évadzáró találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Szatmárnémeti legaktívabb szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság jún. 24-én tudományos ülésszakkal ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Dr. Kiss László társelnök megnyitója után a tudományos dolgozatok szerzőit dr. Talián Ferenc mutatta be a Scheffler János Lelkipásztori Központban összegyűlt közönségnek. Az előadók között volt Kornhoffer Vilmos főgyógyszerész, dr. Radetzky Ladányi Csilla és dr. Török István. Csirák Csaba társelnök visszatekintett az eltelt évtizedre, bemutatta a társaság tevékenységét és elért eredményeit. Sokfajta művelődési esemény, rendezvény kezdeményezésében és szervezésében vállaltak szerepet. Ezek között van a Gellért Sándor szavalóverseny, Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, az Otthonom Szatmár megye sorozat kiadása, szerkesztése, történelmi megemlékező műsorokban való részvétel, kirándulások, színházbarátok köre. Munkájuk hátterében kiterjedt erdélyi, anyaországi, nemzetközi kapcsolatrendszer van. /Ágopcsa Marianna: Ünnepelt a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

A Szatmár megyei múzeumi kiadványok újabb kötete /Az Úr háza, a mi hajlékunk/ a megye ismertebb templomait, ezek berendezéseit, kegytárgyait mutatja be. A szerzők látnivalóan vigyáztak az arányokra: felekezet szerint a legtöbb megörökített templom-építmény ortodox (28), következik a református (25), római katolikus (13), végül görög katolikus (4). A válogatás tehát nem elsősorban a történeti múltat vette figyelembe. /Ágopcsa Marianna: Múzeumi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

"Július 28-án tölti be 70. évét Ács Alajos, a szatmárnémeti magyar társulat egyik legrégibb - és máig is aktív - tagja. Életéből csaknem félszáz esztendőt töltött "a világot jelentő deszkákon", évekig volt az Északi Színház igazgatója. Néhány évvel ezelőtt kollégái titkos szavazata alapján megkapta a Harag György Emlékplakettet. Ács Alajos Kolozsváron kezdte, Nagybányán folytatta, majd következett Szatmárnémeti. 1956 óta Szatmárnémetiben játszik, most már szatmárinak érzi magát.1992-ben Életműdíjat kapott a kisvárdai színházi fesztiválon, 1998-ban EMKE-díjat. /Ágopcsa Marianna: Köszöntjük a 70 éves Ács Alajost. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./"

A határon túli románok találkozóját rendezték meg Marosfőn, ahol az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban élő román diaszpóra problémáit vitatták meg. Ez volt a határon túli románok harmadik találkozója. A Floridából érkezett Claudiu Matasa egyetemi professzor elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő román és magyar diaszpóra történelmi kérdések ügyében zajló ″viadala″ még Floridában is érződik, mivel ott él a románok történelmének egyik legelszántabb védelmezője, Traian Golea. A Torinóból érkezett Mariana Cirlan egyetemi professzor arról számolt be, hogy milyen kemény harccal próbálja ellensúlyozni egy olyan, Olaszországban megjelent könyv hatásait, amely becsmérlően szólt a románokról. Iurie Rosca moldovai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok akadékoskodása ellenére Besszarábiában fejlődik a romanizmus. Egy Észak-Bukovinából érkezett diák azt állította, hogy az Ukrajnából Romániába tanulni érkező egyetemisták egyötöde az ukrán titkosszolgálat ügynöke. /Határon túli románok találkozója Marosfőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Parászka Miklós, a Harag György Társulat igazgatója a vele készült beszélgetésben ismertette a műsortervet. Az évadnyitó előadás /Peter Schafer Amadeus/ az erdélyi színjátszás élvonalába tartozó, 70. évét betöltő Ács Alajos előtti elismerést fejezi ki A Harag György Társulat a szárnyai alá kívánja vonni a Brighella Bábszínház fiatal bábcsoportját. Folytatják a Csíki Játékszínnel való közös produkciók sorát. /Ágopcsa Marianna: ″A színház fordulóponthoz érkezett″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

Mariana Dragomir Kolozs megyei tanfelügyelő kijelentette, hogy azt a szerződést, melynek értelmében a kolozsvári Gheorghe Sincai Líceum egyik épületét át kellene adni a Református Kollégiumnak, semmissé fogják nyilvánítani. Gheorghe Funar polgármester közölte: a Gheorghe Sincai Líceum a helyi tanács alárendeltségébe tartozik, a 30/2000-es sürgősségi kormányrendelet értelmében pedig ebben az ügyben ki kellett volna kérni a tanács véleményét. Funar azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az szerződést nem nyilvánítják semmissé, bűnvádi eljárást indít az aláírók ellen. A Tanügyminisztérium ezzel kapcsolatban sajtóközleményt adott ki: "Az egyetem előtti oktatási intézmények vagyonalapja a helyi hatóságok hatáskörébe került át, ők döntenek ebben az ügyben. A kolozsvári gondok kizárólag helyi gondok, és a jelenlegi törvények értelmében a Tanügyminisztérium nem javasolhat semmit, de nem is dönthet egyes tantermek vagy iskolaépületek kiosztásáról". /Mégse kapja vissza épületét a Kolozsvári Református Kollégium? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./ Szept. 4-én a református püspökségen tartott sajtóértekezleten Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Gyenge János jogtanácsos, Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója közölték: a polgármester által kezdeményezett szept. 2-i tiltakozó gyűlés eredményeképpen a tanfelügyelőség és a Sincai-líceum vezetősége hétfőn semmisnek nyilvánították azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az ideiglenesen a 16-os Általános Iskolában székelő Református Kollégiumnak helyet kellett volna cserélnie a líceumban működő Viitorul Sportklubbal. Ugyanakkor egy újabb jegyzőkönyvet állítottak össze, amely szerint addig, amíg nem születik törvényszéki döntés a tulajdonjog kérdésében az iskolák jelenlegi helyükön maradnak. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója nem írta alá ezt a jegyzőkönyvet. Elmondta, hogy az ingatlan telekkönyvileg a református egyház tulajdonát képezi, és tízévi száműzetés után itt az ideje rendezni a kérdést. A tavaly kiadott sürgősségi kormányrendelet szerint a kommunisták által 1948-ban államosított iskolaépületet visszaszolgáltatták a református egyháznak. Mivel hosszas tárgyalások után nem sikerült megegyezni a Gheorghe Sincai Elméleti Líceummal, az egyház pert indított azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen tulajdonjogának.. A következő tárgyalásra szeptember 18-án kerül sor. A református egyház a nemzetközi szerveket, a református testvéregyházakat, az egyházak világszövetségét, az Európa Tanácsot és a Fehér Házat is értesíti a kialakult helyzetről. A média rendelkezésére bocsátott közleményében az egyházkerület vezetősége többek közt leszögezi: a Református Kollégium és a sportklub cseréje során csupán egyszerű adminisztratív intézkedésre kellett volna sor kerülnie. A megyei tanfelügyelőség félrevezette az igazságszolgáltató szerveket, amikor a kolozsvári törvényszékhez küldött átiratban azt állította, hogy a 30/2000 sürgősségi kormányrendelet értelmében az ingatlan az önkormányzat tulajdonába került. - Amennyiben a törvényeket mégsem tartják tiszteletben, akkor ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben nem változott semmi Romániában - szögezte le Tőkés Elek. /Papp Annamária: Holtvágányon a Református Kollégium ügye. A református egyház a nemzetközi szervek segítségét kéri. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

"Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

Marian Munteanut Virgil Magureanu elnöknek jelölteti. Köztudott, hogy Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke - aki egyik napról a másikra gazdag üzletemberré vált, akitől az ügyészség, bíróság a mai napig retteg - , egykoron szekustiszt volt. Valeriu Tabara, Funar utódja az RNEP élén, hogy ahányszor csak alkalma adódik, épp úgy szidja a magyarokat, mint elhíresült eszmetársa. Vezetése alatt az RNEP darabokra hullott, és ez az oka, hogy Magureanu pártjával szűrte össze a levet. Marian Munteanu, az Egyetem téri hős, fiatalok példaképe, megkínzott, megvert diák, egy adott pillanatban átesett a ló túlsó oldalára. Elkezdett vasgárdista eszméket hirdetni! Ami Munteanu elnökké választását illeti, az Magureanu újabb diverziója. Elég Munteanu nevét előhozni, hogy sok embert megtévesszenek vele. A volt szekus tudja jól: minél többen vannak versenyben az elnöki tisztségért, annál többfelé oszlik a szavazatok száma. /Nánó Csaba: Vasgárdista elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

"Polgárháborús hangulat robbant ki szept. 14-én Klézsén, amikor egy szakértői vegyes bizottság a helyszínen folytatott vizsgálatot a magyar oktatást kérvényező szülők körében. A Sántha Attila tanácsos (Oktatásügyi Minisztérium), Marian Bunghez Bákó megyei helyettes főtanfelügyelő, a prefektúra és a Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselői alkotta testület megkezdte az anyanyelvű képzés beindításáért folyamodó személyek meghallgatását. Mintegy húsz szülő erősítette meg korábbi álláspontját. Délután húsz-huszonöt fős, erősen ittas csoport elállta a helyi iskolába igyekvő somoskai szülők útját. A randalírozókat Ioan Joca polgármester, Augustin Pascaru plébános, a PRN és a PUNR helyi szervezetének tagjai biztatták. Az iskola épületéből kilépő küldötteket a hőzöngők szitkokkal, kiabálásokkal fogadták; azt üvöltötték, hogy a községben mindenáron megakadályozzák a magyar képzés beindítását. Dumitru Nada, a Bákó megyei prefektúra igazgatója emellett szóban is arra ösztönözte a leitatott férfiakat, hogy álljanak ellen a "magyar betolakodóknak", a félelemtől reszkető hivatalosságokat pedig "Úgy kell nektek!" felkiáltással röhögte szembe. Ilinka Cecília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jogtanácsosa és Róka Szilvia, a szervezet alelnöke személygépkocsival akarta elhagyni a helyszínt, az autót azonban kis híján a benne ülőkkel együtt felborították a randalírozók. A felbíztatott klézseiek által nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetett jogtanácsos lapunknak elmondta, jelentést készítenek a történtekről, és könnyen lehet, hogy jogorvoslattal élnek majd. A bizottság szept. 14-én este a szintén Bákó megyei Lészpeden folytatta a vizsgálatot, ahol a megfélemlítés hatására csupán ketten igényelték a magyar oktatást. Kötő József oktatásügyi államtitkár "erőszakos, fasiszta" megnyilvánulásnak nevezte a történteket. "Mélységesen elítélem az általam évekkel ezelőtt már átélthez hasonlatos atrocitást, amely ellen mindenképpen fellépünk. A 15 klézsei megerősítés mindenesetre elegendő a magyar oktatás beindításához" - fogalmazott az államtitkár. /Magyarellenes hőzöngés Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

Az aradi székhelyű Román Egyesület a Minőségért nyugat-erdélyi képviselete az Aurel Vlaicu Egyetemmel közösen A minőség menedzsmentje témával háromnapos román-magyar workshopot szervezett október 10-12. között. Az Aradon zajló munkaszemináriumra Románia több városából és Magyarországról érkeztek szakemberek. "A workshop célja a magyarországi és romániai vállalatok minőségi rendszerének az európai minőségi rendszerbe történő integrációja, amely az integrált minőségi menedzsmenten és a fogyasztók igényeinek kielégítésén alapszik." - magyarázta Nagy Marianna. /Gujdár Gabriella: Magyar előadók is jöttek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

P. Páll Leó OFM, a Szent Istvánról elnevezett az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója, provinciálisa elmondta, hogy nemrégiben Csíksomlyón, a ferences rendházban tartották a közép-európai ferences provinciálisok találkozóját. A ferences rend hierarchikusan szervezett közösség, Rómában van az elöljárója. Az egymáshoz közel lévő provinciák elöljárói évente kétszer találkoznak, ahol beszámolnak közös gondjaikról, örömeikről. Három év múlva ülésezik a rend nagykáptalanja - ez a rend nagygyűlése, ahol új vezetőséget választanak és a rend életét érintő kérdésekben döntenek. - Három magyar ferences provincia van: kettő Magyarországon - a mariánus és a kapisztránus -, valamint az erdélyi. Csíksomlyón külön tanácskozásokat is tartottak a magyar, a német, a holland és a németalföldi provinciálisok. - A kommunista rendszer után újjáéledtek a rendek, de a nehézségeknek még nincs vége. Erdélyben például negyven évig nem vehettek fel fiatalokat a rendbe, ugyanez volt a helyzet a magyarországi mariánus provinciában is. Az utóbbi tíz évben Erdélyben elég szép számban jelentkeztek a fiatalok, de a képzés alatt egy részük kimaradt. Számukra a legsürgősebb a kolozsvári kolostor épületének visszaszolgáltatása lenne, hisz Kolozsváron nagyon szűkösen vannak. Székelyudvarhelyen visszakapták a szerafikum épületét, most folynak a javítások, bővítések. Egyelőre a jelöltek Magyarországon végzik a teológiát. Az erdélyi ferences rendtartományban, beleszámítva a jelölteket, hetvennégyen vannak. Ezzel elérték a rend 1951-es feloszlatása előtti létszám felét. Azonban a rend tagjainak jelentős része még képzés alatt áll, az aktív emberek száma alig haladja meg az összlétszám felét. /Sarány István: A ferences lelkiségnek szerves része a testvériség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

"Adrian Nastase a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni." Arra kérdésre, hogy pártja a választások után szövetségre lép-e az RMDSZ-szel, és mi az álláspontja az RMDSZ elvárásairól: magyar egyetem, a magyar nyelv közéletben való használata s az egyházi javak visszaszolgáltatása. Nastase válasza: ami az RMDSZ-szel való esetleges partnerséget illeti, ez a feltételezés tévedésen alapszik, vagyis a PDSR nem állított ilyesmit. "Az RMDSZ kisebbségi elvárásai meghaladják az európai szintet, mi viszont az európai standardokhoz kívánunk igazodni." /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: Adrian Nastase: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

Nov. 17-én Páskándi-ősbemutató lesz Szatmárnémetiben, bemutatják az író László, szent király című történelmi játékát. Parászka Miklós főrendező elmondta, hogy a szerzőnek, utolsó napjaiban még megígérte, hogy egy színpadi művét bemutatják a szatmárnémeti színpadon. A László, szent király 1992-ben íródott, a bemutatója azonban elmaradt. Az előadáshoz támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumtól. /Ágopcsa Marianna: Páskándi-ősbemutató Szatmárnémetiben: László, szent király - a millennium évében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

"Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./"

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

"A kolozsvári Környezetvédelmi Igazgatóság széleskörű kivizsgálást rendelt el az Aranyos folyón úszó többezer haltetem ügyében. Marian Prorocu igazgató a Mediafaxnak azt nyilatkozta: a laboratóriumi eredmények egyelőre arra utalnak, hogy bakteriális jellegű fertőzésről van szó, és ennek fertőző gócát minden valószínűség szerint a Fehér megyei Rosia Poieni-i rézbányák képezik. /Szabó Csaba: Ökológiai katasztrófa az Aranyoson? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Csak akkor alakít ki hivatalos álláspontot a római katolikus egyház a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekről, ha a jelenések sorozata véget ért, és az egyház azt alaposan megvizsgálta. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tavaly kifejtett álláspontját erősítette meg az a megbeszélés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek nem rég a vatikáni hittudományi kongregáción Ratzinger bíborossal folytatott. Az egyházi megfigyelésnek része, hogy a helyi plébános és a kerületi esperes minden jelenés alkalmával jelentést küld az eseményről. A látnoknővel egyébként dr. Jakubinyi György érsek személyesen is elbeszélgetett. A Krónika 1999. november 22-én és 2000. március 10-én közölt riportot a szőkefalvi Marián Rozáliáról, aki azt állítja, 1995 óta évente többször is megjelenik számára a Szent Szűzanya, és román nyelven beszél hozzá. A tíz évvel ezelőtt megvakult súlyos cukorbeteg asszonnyal látogatója mindig közli, hogy mikor lesz a következő jelenés. /Kivár a katolikus egyház. Rómában is megvitatták a szőkefalvi Mária-jelenéseket. A szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban Rómában is megerősítették a gyulafehérvári érsekség tartózkodó álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította nemrég a magyar Országgyűlés február 26-át. A szocialisták mérsékelt hangnemben szóltak, egyedül Nagy Sándor parlamenti frakcióvezető adott hangot döbbenetének az ülésen elhangzott két felszólalás eszmeiségét illetően. A felszólalók - s ezt maga Nagy Sándor is elismeri - személyes fájdalmuk okán és jogán tettek "szélsőséges" kijelentéseket, de a képviselő elvárja, hogy a jelen lévő köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyilvánosan határolja el magát a mai magyar társadalom békéjét háborító kijelentésektől. Hogy ez megtörténik-e, nem tudhatom. Thürmer Gyula, a kommunista hagyományokat nyíltan fölvállaló Munkáspárt vezetője már veszélyesnek és haszontalannak ítélte az emléknap deklarálását. Érdemes mégis továbbgondolni a történteket. Először is: miért beszélnek "diktatúrákról"? Az első fejezet 1919-re vonatkozik, amikor a Károlyi-féle fiatal demokratikus köztársaságot átjátszották Kun Béla nemzetidegen bolsevista diktatúrájának, s a Lenin-fiúk, Szamuely Tibor véreskezű komisszárjai kímélet nélkül gyilkolásztak szerte az országban, s áldozataik között volt ex-miniszterelnök, nemzethű, nemzetféltő értelmiségi, egyszerű munkás és parasztember, írta Magyari Lajos, hozzátéve, hogy nem lehet megfeledkezni az "ellentételezésről" sem, Prónay, Héjjas és Ostemburg keretlegényeinek atrocitásairól. Azokra sincs mentség. A második, a hosszú "felvonás" 1945-ben kezdődött, amikor a kommunista párt, miután kiirtotta, letaglózta politikai ellenfeleit, korábbi koalíciós partnereit, a szociáldemokratákat, a kisgazdákat, rövid úton lehetséges kommunista riválisaival is leszámolt, Rajk László, Sólyom tábornok a legismertebbek közülük. Többet pisszenés sem lehetett az országban, mert az ellenvélemény a gyűjtőfogházba, Vácra, Márianosztrára, Recskre vezetett. Vagy a bitófára. Fortélyos félelem igazgatott az országban - mint mindenütt a "béketáborban" - egészen ötvenhat őszéig, a forradalomig. Következett a megtorlás. Igenis emlékezni kell, hangsúlyozta Magyari, méltósággal, önvizsgálattal, a nemzeti megbékélés egyedül méltóságos szándékával. /Magyari Lajos: Kell-e emlékezni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Ápr. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen ünnepélyesen fogadták az ország 15 megyéjéből összesereglett magyar diákokat, akik a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Kolozsváron megrendezett országos szakaszára érkeztek. A diákokat Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő, majd Mircea Gavrila alpolgármester üdvözölte. Boros János alpolgármester románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez. A bíráló bizottság elnöke, Egyed Emese egyetemi tanár is szólt a diákokhoz. Ezután az "olimpiai sereg" átvonult a Szent Mihály-templomba, ahol a vendégeket a Római Katolikus Líceum és az Unitárius Kollégium közös énekkara fogadta. Czirják Árpád pápai prelátus beszéde után a vendégeket a Báthory István Elméleti Líceum fogadta. /Szabó Csaba: Erős várunk nékünk a nyelv. Célegyenesben a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Kolozsvárnak 15 évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát. A program két kolozsvári iskolára koncentrált, a Báthory István Elméleti Líceumra és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumra. A megjelenteket, diákokat és kísérő tanárokat, több mint kétszáz személyt, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő üdvözölte. A Nevelési és Kutatási Minisztérium üdvözletét Gászpor Réka, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős országos tanfelügyelő tolmácsolta. Az értékelő bizottság elnöke dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. A tantárgyversenyen résztvevők közösen átvonultak a Szent Mihály-plébániatemplomba. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus a nyelv tisztaságáról, a nyelvi fertőzés veszélyéről, az idegen hatásokról, a nyelv megóvásáról tartott rövid beszédet. /A magyar nyelv országos versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"A Varadinum-ünnepség keretén belül a Sapientia Varadiensis Alapítvány meghívására a Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Tarnóczy Mariann titkár beszámolójából a hallgatóság megtudhatta, hogy az MTA már a 80-as években hozzákezdett a határon túli magyar tudományosság feltérképezéséhez, majd 1990-ben megkezdődött a határon túli magyar tudósok bekapcsolása. Létrejött a Határon Túli Köztestület, amelynek tagjai lehetnek a tudományos fokozattal rendelkező határon túli magyar kutatók is. A Magyarországgal szomszédos országokból eddig mintegy 500-an jelentkeztek és lettek tagjai a Köztestületnek, a jelentkezés folyamatos. Szarka László titkár, a Kisebbségi és Etnikai Kutatások Intézetének igazgatója a támogatásokról számolt be. A Domus Hungarica intézménye a kutatók számára megteremtette a munka feltételeit - dolgozhatnak, előadásokat tarthatnak, Domus-délutánokon vitázhatnak és megbeszéléseket folytathatnak. A következő két évben 100-100 millió forintot különítettek el a határon túli tudomány támogatására. Az eddig beérkezett 118 pályázat közül 62 Romániából érkezett. Ugyanakkor támogatni kívánják a határon túli műhelyek munkáját, kutatóállomásokat szeretnének létrehozni, és biztosítani szeretnék az egyes műhelyek közötti információáramlást. /T. Szabó Edit: A Tudomány Napja. Magyar akadémikusok érkeztek Nagyváradra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./ Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke elmondta: újdonságnak számít az, hogy a Varadinum keretében a magyar tudományosság is fontos szerepet kapott, neves külföldi vendégek részvételével. Bemutatta a meghívottakat: dr. Berényi Dénes atomfizikus, a MTA-MTK Elnöki Bizottságának elnöke, Görömbei András irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész és Kolozsvárról Faragó József népköltészeti kutató, folklorista. Dr. Berényi Dénes Hogyan tekint a világ a magyar tudomány eredményeire című előadása, dr. Görömbei András A minőség forradalma - Németh László, majd dr. Pomogáts Béla Az erdélyi gondolat az idő mérlegén, dr. Szarka László Mire jó a kisebbségkutatás?, dr. Faragó József Száz éve született Domokos Pál Péter, dr. Bíró Károly Az erdélyi műszaki kutatásról, majd dr. Fleisz János Társadalomtudományos kutatás a Partiumban című értekezése következett. /Váradi tudományos műhelyekkel ismerkedte. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./"

"Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./"

"A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányhatározat-tervezet szerint az erdőt visszaigénylő közösségi szervezetek (közbirtokosságok) tagonként 25 hektáros felső határig kaphatnak vissza területeket, nyilatkozta Marian Ianculescu szociáldemokrata képviselő. Az elfogadás előtt álló kormányhatározat azt is kimondja, hogy erdők esetében nem veszik figyelembe a tanúvallomást: a bizonyítási eljárás kizárólag írásos bizonyítékok (telekkönyvi kivonat stb.) alapján történhet. További megszorítás, hogy erdészeti kutatóintézetek vagy rezervátumok területe nem igényelhető vissza: ilyen esetben lehetőség szerint a megye más területén mérnek ki erdőterületeket, vagy pénzbeni kártérítést kapnak a volt tulajdonosok. Markó Béla Adrian Nastase miniszterelnökkel folytatott jún. 27-i megbeszélése után úgy nyilatkozott: az RMDSZ számára megnyugtatóan rendeződik a földtörvény helyzete, a kormánypárt ugyanis elfogadta az RMDSZ javaslatait a közbirtokossági erdők visszajuttatása ügyében. Ezzel szemben a liberálisok tegnap bejelentették: még ezen a héten törvénytervezetet nyújtanak be a szenátusban, amely az egyházak teljes erdőtulajdonának visszaállítását szorgalmazza, a többi igénylő esetében pedig a felső határt 30 hektárban határozza meg. /Visszaadják a közbirtokossági erdőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"Július elsejétől a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. Mivel Kolozsváron a polgármester akadékoskodása miatt a mai napig sincs a 2001-es évre szóló elfogadott költségvetés, a középiskolai tanárok júniusi járandóságát nem lehet kifizetni. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő a Mediafaxnak elmondta: a polgármesteri hivataltól olyan levelet kapott, amelyben arra kérik, hogy tanügyi forrásokból fedezzék a fizetési alapot. Ez törvénytelen és nem alkalmazható. A Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testületének vezetője júl. 10-én Kolozsváron elkezdte a helyzet kivizsgálását. /Mivel nincs helyi költségvetés, nem kapnak fizetést a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Hatalmas botrányt kavart a Transilvania Jurnal című kolozsvári román napilap júl. 18-i híre, miszerint 43 (de a cikkben néhol 57, 43, 14 és egyéb változatok fordulnak elő) román anyanyelvű diák került Kolozsváron, a központi elosztás után, magyar iskolába. Ugyanakkor nagyon sok magyar iskolát végzett diák került más líceumba, mint amit megjelölt. A legtöbb szabadon maradt hellyel - az újságíró szerint - a "Brassay Janos" líceum rendelkezik, ahol összesen 43 betöltetlen hely maradt, a magyar tannyelvű osztályokban. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelőnő a következőket nyilatkozta: a Brassaiba bekerült ugyan az említett kilenc román diák, de ők az esti tagozat román osztályába iratkoztak. A főtanfelügyelőnő elmondta, nem fűz semmilyen kommentárt a Mediafax által közzétett hírhez, hiszen az ott közölt adatok nem valósak. - Valójában a Brassai Sámuel Líceumban a magyar nyelvű nappali tagozaton összesen hét betöltetlen hely maradt, az esti tagozaton a 25 hellyel meghirdetett magyar nyelvű osztályba mindössze két diák jelentkezett, maradt tehát 23 hely; az ugyancsak 25 helyes román nyelvű osztályba pedig összesen kilenc diák került, maradt tehát 16 betöltetlen hely. /Köllő Katalin: Nem írtak be román diákokat magyar osztályokba. Mariana Dragomir cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"

"Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"