A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

"Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"

"A határon túli magyarság művelődését tavaly csaknem másfél milliárd forinttal támogatta a magyarországi költségvetés. Ennek elosztását a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az e célra létrehozott alapítványok hatáskörébe tartozik. A támogatás főbb területei: határon túli diákok támogatása, pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, a kultúra, a közművelődés, a színházak és a menekültek oktatása. A határon túli módszertani központok támogatására 4 millió 377 ezer forintot fordítottak, a tankönyvtámogatás összege 25 millió forint, a közművelődésé 19,4 millió, Illyés Alapítvány 450 millió forintot kapott a költségvetéstől, a Segítő Jobb Közalapítvány pedig 180 milliót. /Nagy Marianna: Másfél milliárd kisebbségi művelődésre. = Népszabadság, jan. 25./"

"Balázs Sándor filozófus, konzultáns professzor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben nagy reményeik voltak a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan, Mihai Sora akkori oktatási miniszter is elismerte a szükségességét. Akkoriban több mint százezer, a magyar egyetem újraindítását követelő aláírás gyűlt össze. Ennek nagyobb a súlya, mint a közvélemény-kutatásban megszólaló 242 diák 44 százalékának véleménye. - Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. A Marianum épülete a katolikus egyház tulajdona volt. Amennyiben az egyház visszakapná tulajdonát, akkor a Bolyai megkaphatná a Marianum épületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Románia jelenkori történetét megírni kockázatmentes vállalkozás. Ezt az eredetileg az Egyesült Állalmokban kiadott Románok története című könyvében /The Romanians. A History. Los Angeles, American-Romanian Academy of Arts and Scientes, 1984, hazai kiadása: Istoria romanilor, Editura Humanitas, 1995/ Vlad Georgescu /1937-1988/ is megállapította, aki Georges Haupthoz /1928-1978/ hasonlóan az emigrációt választotta, visszautasítva a tálcán fölkínált hivatalos történetírói szerepet. - A kommunizmus történetével foglalkozott Marin C. Stanescu és Gheorghe Neacsu. Kettejük könyve /Moszkva, a Komintern, a balkáni kommunizmus hálózata és Románia /1919-1944/ 1994-ben jelent meg Bukarestben. A szerzők az egykori Román Kommunista Párt Történettudományi Intézetének volt munkatársai, akik könyvükben kifejtették, hogy a Komintern internacionalista politikája a zsidó, magyar és bulgár kisebbségben találta meg természetes szövetségeseit, ők azonban nem tudták megérteni a román állam érdekeit. /Mariana Ioan: Önátnevelés. A romén történetírás és a kommunizmus. = Élet és Irodalom (Budapest), febr. 21./"

"Ápr. 2-án Mandics György és Marian Odangiu temesvári írók bemutatták Franyó Zoltán temesvári író hagyatékának jelenlegi helyzetét. Franyó Zoltán Temesváron házát, könyvtárát és kéziratait a Román Írószövetség temesvári szervezetére hagyta. Az Írószövetség a ház földszintjét bérbe adta egy cégnek, amely ezért rendbe hozta a házat. A házbérből fedezték a ház előtt felállított Franyó-szobor költségeit is. Tarthatatlan azonban a Franyó-emlékszobában található könyvtár: a kutatók számára hozzáférhetetlenül a padlón hevernek, könyvszerkrényre már nem volt pénz. A pincében tárolt kéziratok jelentős része elázott, megsemmisült. Ugyanebben az épületben található Endre Károly hagyatékának egy része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./ Franyó Zoltán /Kismargita, 1887. júl. 30. - Temesvár, 1978. dec. 29./ író, műfordító, publicista. Endre Károly /Temesvár, 1893. ápr. 27. - Temesvár, 1988. febr. 7./ költő"

"Gergely István /sz. Vice, 1955/ 1987 óta plébános Csíksomlyón. Általános iskolás kora óta pap akart lenni. A Securitate mindig különös figyelmet szentelt ennek a helynek a zarándoklatok miatt, különösen a moldvai csángók búcsújárására, amelyet minden eszközzel igyekeztek meggátolni. Gergely István első dolga volt Csíksomlyón, hogy összegyűjtse a gyerekeket, sok kis közösséget hozott létre. A hatóságok támadták ezért, több alkalommal megüzenték, hogy megölik, ha nem hagyja abba a közösségek szervezését. Egy éjszaka félelem fogta el és felment a hegyre. Visszafelé az Úristen megérintette, elszállt a félelme és kimondta evangéliumi jelmondatát: Az Úr kelt fel engem, ő küldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, szabadulást a raboknak. /Lukács 4,18/ Csíkcsomortánynak nem volt temploma, a falu már nyolcszor nekirugaszkodott a templomépítésnek, de nem sikerült megvalósítaniuk. Gergely István híveivel nekifogott 1988-89-ben, a falurombolás idején, és sikerült kalákában fölépíteni a templomot, amelyet a munkálatok kezdetén fölajánlottak Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A plébános felvállalta a társadalom peremére szorultak védelmét, Csíksomlyón árvaház van, amikor az itt lakók elérik a nagykorúságot, földönfutókká válnak. Műhelyt alakított ki, a lányoknak pedig varrodát. Munkahelyeket, otthont teremtettek számukra az 1992-ben létrehozott Csibész Alapítvány segítségével, amelyet külföldi adományok is gyarapítanak. Házas közösségeik is vannak. Gergely István egyik szervezője a csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, a "Csík"-nak. Ezt 1989-ben kezdte. Idős emberek gondozását a Lázár Alapítvány segítségével végzik. Több moldvai csángó család Csíkba telepítését is segítették. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben felépítették a Hármas Halom oltárt az anyaországi Illyés és Új Kézfogás Közalapítvány segítségével. - A moldvai magyarok egyes csoportjai, például Klézséről gyalog jöttek, százhatvan kilométerről. Gergely István hiszi, hogy csak a hit erejével és a tettek példájával lehet megtartani az erdélyi magyarságot. /Magyar Nemzet, máj. 21./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

Lakásában holtan találták Vlad Mariant, aki tanúja volt 1991 nyarán Miron Cozma bányászvezér és Ion Iliescu államfő között lezajlott bukaresti beszélgetésnek. A boncolóorvos szívrohamot állapított meg, de a holttesten ütésnyomokat fedezett fel. Mariannak jan. 6-án kellett volna megjelennie a Cozma elleni per tárgyalásán. Marian évek óta sikertelenül próbált pereskedni, de mindig elhalasztották a tárgyalást. 1997-ben több alkalommal ismeretlen személyek bántalmazták és megpróbálták rábeszélni arra, hogy vonja vissza keresetét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

"A román kormány bevezette a holocaust-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig, jelentette be jan. 6-án Mariana Margarit oktatási minisztériumi szóvivő. A diákok a történelem tantárgy keretében tanulnak a holocaustról. A román tanárokat Izraelben készítik fel a holocaust-ismeretek szakszerű oktatására. A romániai Zsidó Közösség Történelmi Tanulmányok Központjának professzorai üdvözölték a döntést. "A holocaust témája tabu volt a kommunizmus alatt, és a kommunista diktatúra utolsó éveit az antiszemitizmus jellemezte, amikor oly sok zsidó elhagyta Romániát" - állapította meg Dumitru Hancu, a központ egyik professzora. /Kötelező holocaust-oktatás indul nálunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

"Strasbourgban megnyílt az Európa Tanács újabb ülésszaka; napirendjére tűzte Frunda György RMDSZ-szenátor titkosszolgálatok működésével, ellenőrzésével kapcsolatos jelentésének a megvitatását is. Nemcsak a kelet-európai, hanem minden európai ország titkosszolgálatát érinti az ügy. A Frunda-jelentés ajánlásokat fogalmaz meg, a leglényegesebb természetesen a szemléletváltás a titkosszolgálatok munkájában, rendeltetésében. A titkosszolgálatoknak a jövőben oly módon kell működniük, hogy ne jelentsenek veszélyt az állampolgárok számára, ezek az ügynökségek nem folytathatnak titkos, leleplező és megtorló tevékenységet kisebbségek és vallási csoportok ellen. Az Európa Tanács első alkalommal tárgyal a kisebbségek kapcsán közösségeket megillető jogokról - ugyanis Strasbourgban mindeddig a kisebbségekhez tartozó személyekről és nem kollektív alapon kisebbségekről beszéltek! /(ágopcsa [Ágopcsa Marianna]): Strasbourgi szemléletváltás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./"

"Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"A milleniumi rendezvényekről adott tájékoztatót Kálóczy Katalin /magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/. A határon túli támogatások összegéből, az évi 200 millió forintból csaknem 70 millió forintot a kisebbségi színházak kapnak, majdnem ugyanennyit a könyvkiadás, a fennmaradó összeg pedig közművelődési célokat szolgál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly június elején alakult meg ebben a formában - addig a művelődés és az oktatás a egy tárcához tartozott Magyarországon. A változás közelről érintette a minisztériumon belül működő Határon Túli Magyarok Főosztályát is, amely a maga során szintén kettévált, a kultuszminisztériumon belül létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, ez koordinálja a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok művelődési ügyeit, valamint a hazai civil társadalom fejlesztésének a programjait. Az összes milleniumi pályázatban részt vesznek a határon túliak is: a minisztérium a pályázatokat eljuttatta a partnerszervezetekhez, Erdélyben többek között az EMKÉ-hez, ugyanakkor nagyon sok személyi kapcsolatuk is van. A pályázati témakörök rendkívül sokfélék, van külön kastélyprogram és a történeti kertek, parkok, temetők, történelmi emlékhelyek megóvását célzó program, ezenkívül a régészeti lelőhelyek feltárását, bemutatását célzó pályázat. Egy másik témakör a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és tudományos műhelyek szellemi örökségének felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele. Van külön könyvkiadói pályázat, szépprózaírói és drámaírói pályázat, a támogatott rendezvények között színházi bemutatók, játékfilmek, helyi ünnepségek és fesztiválok, könyvbemutatók és konferenciák egyaránt szerepelnek. Több ezer pályamunka érkezett be eddig az anyaországból és a határon túlról (Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Szlovéniából és a Kárpátaljáról), a zsűribizottságok folyamatosan értékelnek és döntenek a több száz millió forint rendeltetési helyéről. A pályázók között ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesületet, az Erdélyi Műemlékrestauráló Egyesületet, szintén Erdélyből megyei kulturális központokat és iskolákat, műemlékvédő társaságokat, diákszervezeteket, s nagyon sok az egyházi, valamint az egyéni pályázó is. És végül néhány érdekesség: a Magyar Színházak Fesztiválja ezúttal egyesíti a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljának és az Országos Színházi találkozónak a hagyományait, 2000-ben Miskolc, 2001-ben pedig Budapest lesz a rendezvény helyszíne. A Milleniumi Könyvtár sorozatban hét kiadó 156 kötetes válogatást ad közre 2001 augusztus 20-ig a magyar irodalom gyöngyszemeiből, "Szent István intelmei"-től kezdve egészen az ezredvég irodalmáig (a kötetek ebben az évben 500 forintos áron jelennek meg). A kultuszminisztérium nemzetközi pályázatot hirdet Európa legnagyobb harangjátékának felavatására - a zsűri 1000 harangra várja a nyertes zeneművet, amelyet az elképzelések szerint 2000 karácsonyán mutatnak be, a magyar kereszténység ezzel a művel kívánja megajándékozni a világ kereszténységét. /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetemes magyarságban gondolkodik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./"

"V. Marian, a szatmári Gazeta de Nord-Vest főszerkesztő-helyettese, laptulajdonos vezércikkben értekezett az erdélyi magyarság "szoborállítási buzgalmáról, csillapíthatatlan éhségéről". Szerinte: "Az 1989. decemberi események után, a klasszikus román toleranciát élvezve, a magyarok vezetői teleültették Erdély városait történelmi, kulturális, vallási és politikai személyiségeik szobraival." "Újabban Aradon visszaállítják annak a 13 tábornoknak a szobrát, akiknek a magyar forradalom vezetőivel együtt több tízezer román legyilkolása, száz meg száz román templom és kolostor lerombolása terheli a lelkét... " A főszerkesztő-helyettes Martonyi János magyar külügyminisztert is támadta, amiért Marosvásárhelyen "először magyar újságírók magyar nyelven feltett kérdéseire válaszolt, s a román újságírókat meg utoljára hagyta." /Szoborállításban is előjogaink vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

Erdei István /Szatmárnémeti/ szobrász kiállítása nyílt városában. A terrakotta figurák, a groteszk alakok - megannyi lelkiállapot sajátságos kifejeződései. Első, 1985-ben rendezett egyéni kiállításán is kiforrott látásmódú alkotóként mutatkozott be. /Ágopcsa Marianna: Erdei István kisplasztikái. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

"A második világháború eseményeihez kapcsolódó ünnepséget szervezett Nagyszalontán a helyi Háborús Veteránok Egyesülete. Nicolae Marian, a Román Nemzeti Párt helyi szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Utalva a szervezőknek arra az indítványára, hogy koszorúzzák meg a magyar hősi halottak emlékművét is, kijelentette. "Nem várhatja el tőlünk senki, hogy nemzetünk gyilkosainak sírjára virágot tegyünk." Ez a kijelentés, akárcsak a többi nacionalista szófordulat, válasz nélkül maradt. /Ünnep az ősi földön. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

"Banner Zoltán Szatmárnémetiben született, évtizedekig volt az Utunk /Kolozsvár/ művészeti szerkesztője. A neves művészeti szakírót és előadóművészt jól ismeri az erdélyi közönség, jelenleg Békéscsabán él. Kolozsvárról Békéscsabára költözése először csak egy címváltozás volt, hiszen írta az Erdélyi magyar művészet a XX. században című könyvét. 1988-ban Erdély még divatban volt. Készülő könyvét sürgették, előadóestjeire sok helyen volt igény. Azóta nagyot fordult a világ: nincs divatban Erdély, az erdélyi szellem, az erdélyi kultúra. "A közmagyar társadalom sokkal inkább elvesztette a nemzeti tudatát, mint az erdélyi magyar társadalom." - állapíthatta meg Banner Zoltán. Előadói terveivel fel kellett hagynia. Nagy munkájának első kötete 1990-ben jelent meg, a hivatásos művészetet dolgozta fel, a második 1995-ben következett, Teremtő önvédelem címmel, az erdélyi magyar naiv művészekről szólt, a harmadikat most szerkeszti, az önéletíró művészek írásaiból. - Banner 1972-ben a Dacia Kiadónál indított el egy sorozatot, összesen hét könyv jelent meg. Ezt szerette volna folytatni, mert a világ egyetlen régiójában sem fejezi ki magát annyi képzőművész írásban, mint Erdélyben. Ebben a kötetben a levéltől kezdve a naplón keresztül a gondosan megfogalmazott előadásig minden műfaj szerepel majd, eddig 54 művésztől van kézirata. /Ágopcsa Marianna: "Nem lelket, csak lakást cseréltem?" - Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának múlt heti bukaresti kongresszusán a párt Kisebbségi Tanácsot is alakított, amelynek alelnöki tisztségébe Török Franciscot választották. Hogy milyen feladatkör vár ez utóbbi testületre? Nos, összekötő kíván lenni a TDRP politikai szervezetei és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek között. Etnikai jellege nincs - erre ott van az RMDSZ, valamint a Német Demokrata Fórum. /Á. M. [Ágopcsa Mariann]: A TDRP készül a választások megnyerésére: Kisebbségi Tanács, Török Francisc alelnökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15./

"Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Febr. 11-én Kolozsváron folytatódott az a kétnapos szimpózium, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett Kolozsváron, melynek témája az anyanyelvű egyetemi és posztliceális oktatás megszervezése. A kisebbségi tanulók számára nagy gondot jelent a képességvizsga és az érettségi megszervezése is, mivel a tételek lefordítása órákat vesz igénybe. A bizottság tagjai azt szeretnék elérni, hogy ezek a tételek már a minisztériumból lefordítva érkezzenek. - Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy egy tankönyv román nyelvű kiadása 30 000 lejbe kerül, addig ez, fordítási költségekkel együtt, a 110 000 lejt is meghaladja. A probléma annál súlyosabb, minél kisebb közösségről van szó. A kisebbségi osztály indításához legalább tíz gyermekre van szükség, Mariana Dragomir főtanfelügyelő azonban kijelentette, hogy ettől az évtől hét fő elégséges ehhez. - Nagy Anna, a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetője beszámolt a civil szervezetek által kezdeményezett programokról, de hozzátette, hogy még nincs idei költségvetési keretük. Szeretnék elérni, hogy év elején pontosan tudják a rendelkezésükre álló összeget /Tamás Kinga: Folytatódott az eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Négy helyett hét fővel terveznek kisebbségi tannyelvű osztályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A febr. 11-i kolozsvári pedagógustüntetés hivatalosan 16 órakor véget ért, de a nagy tiltakozó megmozdulás hullámai még kora este is éreztették hatásukat a városban, ugyanis Mariana Dragomir főtanfelügyelő és Stanca Constantinescu szakszervezeti elnök az éter hullámain folytatta sztrájkkal kapcsolatos ellentétes nézeteiknek népszerűsítését. Febr. 10-én a Kolozs megyei iskolák mintegy fele jelezte, hogy a hét első napján készek a tiltások ellenére is sztrájkba lépni. /Szabó Csaba: Hétfőn újra sztrájkba lépnek a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

"Mint a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőjének, adataim vannak arról, hogy Petőfi-versekkel nagyon ritkán, csak elvétve találkozhattunk az eddig megrendezett nyolc versenyen. Ennek csak egy magyarázata lehet: nem ismerik Petőfi költészetét. Nagy vesztesége ez korunk fiatalságának!" Csirák Csaba, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke írta e sorokat 1998. február 4-én Dávid Gyulának. Nagy vonalakban hasonló tartalmú levelet küldött akkor az erdélyi magyar művelődés több más jeles képviselőjének. Az eredmény: Petőfi születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából 1998 január és 1999 március között megrendezték a Romániai Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt, melyre 1225 iskolás nevezett be tíz megyéből, legtöbben Szatmár, Beszterce és Maros megyéből, de még Hunyad megyéből is 62-en. Az a kiskönyv, amelyet Csirák Csaba, a verseny főszervezője most adott ki mind az 1225 diák nevét felsorolja, s van közte ilyen is, mint Marian Ioan, Turcu Dan vagy Echardt Caius. /1225 diák 442 Petőfi-verset szavalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum, azonban, hogy a kolozsvári zeneoktatásnak évszázados hagyománya van. Báró Bánffy György támogatásával 1819-ben alakul meg az első magyar zeneiskola, a Zenekonzervatórium. A két világháború között működő Marianum leánynevelő intézet (1932-ig) az Állami Zenekonzervatórium (a későbbi Zene- és Drámaművészeti Akadémia), a Magyar Zenekonzervatórium (1920-tól) olyan előzmények voltak, amelyre felépülhetett a háború utáni zeneoktatás. 1948-ban Zeno Vancea tanügyminiszter 9 városban indíttatott zene-középiskolát. A Kolozsvári Művészeti Szakközépiskola - zenei, képzőművészeti és koreográfiai szakokkal - 1949. szeptember 13-án nyitotta meg kapuját. Az új iskola székhelyéül a felszámolt Ferenc-rendi zárda 1430-1450 között épült gótikus épületét jelölték ki. Az első évben rendszeres tehetségkutatással sikerült megalakítani az osztályokat. Az iskola igazgatását 1950-től Guttman Mihály vette át. 1955 körül a többi városokban megszűntek a zeneiskolák. 1966-tól az iskola a Kolozsvári Zenelíceum nevet viselte 1979-ig, amikor a három művészeti profil közös Művészeti Líceum néven egyetlen hatalmas művészeti szakközépiskolában tömörült. A 80-as években a magyar tagozat első osztályaiban /elemei/ megszüntették az anyanyelvű tanítást, a magyar osztályok csak 1990-ben létesültek újra. 1990-től a művészeti szakközépiskolák újból különváltak. Jelenleg a zenelíceum 786 diákkal működik, amelyből 201 magyar tagozatos. /Kulcsár Gabriella: Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Ápr. 20-án stúdió-bemutató lesz Szatmárnémetiben: a Harag György Társulat három fiatal színésze a szintén fiatal magyarországi szerző, Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját adja elő Tóth-Páll Miklós rendezésében. Tóth-Páll Miklós kifejtette: ez a darab igazolja, hogy ideológia-mentesen is lehet mély gondolatokat közölni. /Ágopcsa Marianna: Stúdió-bemutató: Sóska, sültkrumpli. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./

Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 10. füzete, melyet a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság ad ki. A mostani kötet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjainak munkásságát mutatja be. A kötetet a kaplonyi születésű Tempfli Imre állította össze, aki jelenleg a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű katolikus segélyszervezet osztályvezetője. - Irodalmi tevékenység folyt magában a papneveldében is az 1830-as évektől, s a Központi Papnevelő Intézetben megalakult Egyházirodalmi Iskola mintájára a vidéki szemináriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolák. 1889-ben létrejött a Szatmár-egyházmegyei Irodalmi Kör. Az Otthonom Szatmár megye e jubileumi kötete összesen 163 Szatmár egyházmegyei író pap egyházi pályafutását és irodalmi munkásságát mutatja be. E művek között természettudományos és történelmi munkák, versek, szentbeszédek, emlékbeszédek stb. egyaránt előfordulnak, a függelék pedig a szatmári egyházmegye püspökeinek, helyettes ordináriusainak, valamint plébániáinak névsorát tartalmazza. /Ágopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

A Kárpát-medence területén a hitleri és a sztálini egyházüldözés alatt rabságba vetett mintegy ezer pap, valamint a más módon meghurcolt több ezer szerzetes, apáca és hívő emlékére tartottak koncelebrációs szentmisét máj. 1-jén Budapesten, a Mátyás-templomban. A szertartást Regőczy István atya vezette. Az eseményt egy papi csoport kezdeményezte Rabpap Szolidaritás elnevezéssel. A Rabpap Szolidaritás által megfogalmazott írásos tájékoztató szerint az egykor meghurcolt kárpát-medencei papokat, akik közül ma már csak negyvenen élnek, más helyszínek mellett Kistarcsán, Márianosztrán, Recsken, a budapesti Markó utcában, Erdélyben Szamosújváron, a délvidéken Boribányán tartották fogva a börtönökben, koncentrációs lágerekben. A vértanúk közül sokaknak - így az egyház akkori főpapjának, Mindszenty József bíborosnak - az elmúlt tíz év alatt egyetlen szobrot, emlékművet sem állítottak. Tájékoztatójukban magyar holokausztnak nevezik a meghurcoltak tudatosan vállalt áldozatát, és felszólítanak arra, hogy emléküket ne hagyjuk feledésbe menni. A szentmisén II. János Pál pápa üdvözletét Keglevich István atya olvasta fel. /Szentmise a meghurcolt papokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./