Csütörtök délután ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Csütörtök délután ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), a körülbelül egy óra és 20 percet tartó ülés napirendjén, többek között, a nemzetközi helyzet megvitatása szerepelt, figyelembe véve az ukrajnai eseményeket, illetve a Cantacuzino Intézet tevékenysége.
A CSAT ülésén részt vett Traian Băsescu államelnök, Victor Ponta kormányfő, Titus Corlăţean külügyminiszter, Gabriel Oprea belügyminiszter, Ioana Petrescu pénzügyminiszter, Constantin Niţă gazdasági miniszter, Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter, Mircea Dușa védelmi miniszter, George Maior SRI-igazgató és Teodor Meleșcanu SIE-igazgató, Ștefan Dănilă, a Vezérkar főnöke, Iulian Fota, az államelnök biztonsági ügyekért felelős tanácsosa és Ion Oprișor, a CSAT titkára.
A CSAT ülése nyilvános napirendjén a következő témák szerepeltek: a nemzetközi helyzet felmérése tekintettel az ukrajnai eseményekre; a nemzetközi biztonságért felelős intézmények 2013-as tevékenysége és a 2014-es év főbb célkitűzései; a Cantacuzino Intézet tevékenységének rendellenességei, amelyek kihatással vannak a nemzetbiztonságra; egy országos kibernetikus védelmi rendszer fejlesztésére vonatkozó intézkedések; a CSAT 2013-as évi tevékenysége.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Szilágyi a MOGYE-ügyről: „van sapkád, nincs sapkád” alapon akartak kifogást találni
Nem volt lehetősége a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar vezetőinek a román vezetőséggel egyeztetni a magyar főtanszékek megalakításáról azok után, hogy úgy döntöttek: amennyiben a jövő hét végéig, a miniszteri látogatás révén sem történik előrelépés az ügyben, kiállnak az intézmény vezetőségi struktúráiból – tudtuk meg Szilágyi Tibortól, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettestől. Elmondása szerint mind Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke, mind Leonard Azamfirei rektor elutazott, ezért nem sikerült párbeszédet folytatni a továbbiakról. Kérdésünkre, hogy mivel indokolták a magyar intézetek létrehozásának elhalasztását, a rektorhelyettes elmondta, a román vezetőség szerint a magyar tagozat nem rendelkezik „igazi” akkreditációval, így meg kell várni az egy éven belül esedékes monitorizálási vizit lezajlását.
„A román vezetőségnek az akkreditációval kapcsolatos indoklása ebben a formában nem igaz. Ha a monitorizálási vizit során a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) esetleg valamit nem találna megfelelőnek, akkor változhatna a jelenleg érvényes akkreditáció státusza, de mi most egyértelműen akkreditáltak vagyunk, méghozzá a legmagasabb minősítési fokozattal, ezért ez nem lehet indok.
De próbálkoztak mással is: azzal, hogy a kari tanácsnak kellett volna a szenátus elé terjesztenie a magyar főtanszékek létrehozásának igényét, és mivel nem így történt, a szenátus nem is beszéli meg az igényt. Ekkor én azt javasoltam, hogy ha csak ez a baj, akkor a jelenlevő karitanács-tagokkal tartsunk egy rendkívüli ülést, és ennek alapján tárgyaljuk meg a magyar főtanszékek megalakításának ügyét. Azt kell mondanom, hogy nyuszika van sapkád – nincs sapkád alapon akartak találni valamilyen kifogást” - mondta el megkeresésünkre Szilágyi.
A jövő héten látogatást tesz az egyetemre Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter. Az esedékes miniszteri látogatástól Szilágyi azt várja, hogy megegyezzenek az intézetek létrejöttéről, és erre garanciát kapjanak, olyan formában, hogy a szervezés már most megkezdődhessen és ősztől ezek már teljes értékűek és működőképesek legyenek. „A magyar tagozat közgyűlésén elhatároztuk, hogy ha nincs előrelépés, akkor automatikusan életbe lép az a döntésünk, mely szerint kilépünk az egyetem vezetőségéből” - mondta el a rektorhelyettes. (hírszerk.) Transindex.ro

Tovább tolódhat a MOGYE magyar főtanszékeinek ügye
Nem biztos, hogy sor kerül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) erre a hétre beharangozott miniszteri látogatásra – tudtuk meg Szilágyi Tibortól, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettestől.
Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter látogatása erre a hétre volt beharangozva, hogy az egyetem vezetőségével tárgyaljon az oktatási törvényben szereplő, multikulturális egyetemekre vonatkozó cikkelyének gyakorlatba ültetéséről, amely az önálló magyar főtanszékek létrehozásáról rendelkezik.
Az egyetem szenátusában fölényben levő román vezetőség a testület legutolsó gyűlésén ugyanis úgy döntött, hogy egy évvel halasztja el a magyar főtanszékek létrehozását.
Szilágyi elmondta, Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke sem tartózkodik az országban, a találkozót viszont úgy kellene megszervezni, hogy az érintett döntéshozó felek azon részt tudjanak venni.
Április 1-jén a magyar tagozat oktatói és a magyar diákok képviselői a tagozati közgyűlésen úgy döntöttek, hogy amennyiben nem történik előrelépés az önálló magyar főtanszékek létrehozásának kérdésében ennek a hétnek a végéig, akkor tiltakozásképpen a magyar vezetők kivonulnak az egyetem döntéshozó testületéből.
Szilágyi Tibor ma azt nyilatkozta, hogy megvárnák a miniszter látogatását, és egy-két nappal kitolhatják a közgyűlésen hozott döntés gyakorlatba ültetését.
nagybanya.ro / transindex.ro. Erdély.ma

Hírsaláta
KEVESET TETTEK A KÉTNYELVŰSÉGÉRT. A marosvásárhelyi és Maros megyei magyar önkormányzati képviselők az elmúlt fél évben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, alig szólaltak fel magyarul a tanácsüléseken, és nem kezdeményeztek olyan határozattervezeteket, amelyek a marosvásárhelyi és Maros megyei magyar közösség anyanyelv-használati jogaihoz kötődtek volna – derül ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) hétfőn közzétett jelentéséből.
A civilek úgy tudják, hogy a megyei önkormányzat idén 1 800 000 lejt hagyott jóvá a kulturális programok támogatására, és ebből csupán 3,8 százalék jutott a kimondottan magyar rendezvényekre. (Maszol)
HALASZTHATJÁK A MAGYAR FŐTANSZÉKET AZ ORVOSIN. Nem biztos, hogy sor kerül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) erre a hétre beharangozott miniszteri látogatásra – közölte Szilágyi Tibor, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes. Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter erre a hétre tervezett megbeszélést az egyetem vezetőségével az oktatási törvényben szereplő, multikulturális egyetemekre vonatkozó cikkely gyakorlatba ültetéséről, amely az önálló magyar főtanszékek létrehozásáról rendelkezik. Szilágyi elmondta, Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke sem tartózkodik az országban, a találkozót viszont úgy kellene megszervezni, hogy az érintett döntéshozó felek azon részt tudjanak venni. (Transindex) FOLYTATÓDIK A DECENTRALIZÁCIÓ. Állítólag nem tett le a decentralizációról Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter. A parlament plénuma előtt azt mondta, már előkészítették az eljárást, amellyel néhány központi intézményt a helyi vagy megyei tanácsok hatáskörébe utalnak. Eszerint a következő időszakban mindegyik minisztérium kidolgozza tervezetét, amellyel a felügyelete alá tartozó intézmények egy részét decentralizálják. A fejlesztési miniszter szerint a decentralizációnál figyelembe veszik majd az alkotmánybíróság mindegyik javaslatát. (Erdély FM)
HADGYAKORLAT KEZDŐDIK ARANYOSGYÉRESEN. Több mint 200 román és 250 amerikai katona részvételével amerikai–román közös légi hadgyakorlatot tartanak április 10. és 17. között Dacian Viper 2014 elnevezéssel az aranyosgyéresi légi támaszponton – közölte a román védelmi minisztérium. A gyakorlat a két NATO-ország pilótáinak, légi irányítóinak és vezérkari tisztjeinek az együttműködését hivatott javítani. Ezen a román fél MiG–21 LanceR típusú, az amerikai légierő pedig F–16-os repülőgépekkel vesz részt. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége arról tájékoztatta a Mediafax hírügynökséget, hogy az amerikai légierő olaszországi bázisáról hat F–16-os harci repülőgép érkezik a hadgyakorlatra, amelyet még az ukrajnai események előtt beütemeztek. A Dacian Vipert negyedik alkalommal szervezik meg, 2006-ban, 2008-ban és 2012-ben is végeztek már közös hadgyakorlatot az amerikai és román pilóták. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Törvénytelen építkezés a római katolikus egyház által visszaigényelt területen
A Temesvári Római Katolikus Püspökség elöljárói rendkívüli sajtókonferenciát hívtak össze április 9-én, ahol az egyház kárára elkövetett törvénytelenségek sorozatára hívták fel a figyelmet.
A római katolikus egyház által visszaigényelt Aurora utca 6. szám alatti 2890 négyzetméteres területen, a telekkönyvi kivonat meghamisításával megszerzett építési engedély alapján, gőzerővel folyik az építkezés, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kész tények elé állítsák a telek jogos tulajdonosát. A törvénytelenségek felett a temesvári Polgármesteri Hivatal illetékesei is szemet hunynak.
A sajtótájékoztatón részt vett Martin Roos megyés püspök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyház csak rendkívüli esetekben fordul a nyilvánossághoz visszaszolgáltatási ügyek miatt, ez esetben azonban törvénytelenségek kirívó sorozata történt. Nikola Laus püspökségi irodaigazgató részletesen ismertette az 1949-ben, a 176-os kormányrendelettel államosított Aurora utcai telek helyzetét, amely a Marienheim kolostor telkének része volt. 1989 után a terület törvénytelenül a Servagromec vállalat, majd egy gyanús adás-vételi szerződés alapján a cég igazgatójának apósa és anyósa, a Drăghici házaspár, Constantin és Cornelia tulajdonába került. A cégvezetőt (Cristurean Dan Vasile) jogerősen elítélték a gyanús telekügylet miatt.
Annak ellenére, hogy a területet az egyház időközben visszaigényelte, és csak a peres ügyek miatt nem kaphatta meg, a Drăghici házaspár 2012 áprilisában törvénytelenül elzálogosította a kérdéses területet. Ezzel a telekkel vállaltak garanciát a Profal International cég adósságaiért, amely történetesen szintén Cristurean Dan Vasile tulajdonában volt. Az adóhatóság 2013 szeptemberében elárverezte a területet, amely a Constructim Imobiliare cég birtokába került. Erről az egyház csak akkor értesült, amikor az építkezési vállalat erőgépeivel behatolt a telekre. Az egyház ekkor minden törvényes eszközt bevetve megpróbálta megakadályozni, hogy az általa jogosan visszakövetelt területen építkezzenek. A telekkönyvbe bekerült a bejegyzés a kérdéses telekkel kapcsolatban, hogy „bírósági per tárgya”. Ennek ellenére, egy hamisított telekkönyvi kivonat alapján, a Constructim Imobiliare 2014. március 25-én építkezési engedélyt kapott a kérdéses telekre, ahol most gőzerővel folyik egy „óvoda és bölcsőde, illetve játszótér” építése. „A telekkönyvi kivonat, amivel az építkezési engedélyt megszerezték, durva hamisítvány: egy pecsétet ráütöttek a régi dátumra, mintegy meghosszabbítva az iratot, amely nem tükrözi a telek valódi jogi helyzetét” – mondta a püspökség irodavezetője. – Hétfőn kihallgatáson voltunk a polgármesternél, aki úgymond bizottságot hozott létre az ügy kivizsgálására, miközben gőzerővel építenek az egyház telkén. Félő, hogy ugyanaz a helyzet fog előállni, mint Bukarestben, ahol a katedrálisunk mellé építkeztek, és most kénytelenek lesznek lebontani az épületet. Nikola Laus azt is elmondta: a kérdéses telket három oldalról az egyház tulajdonában levő telkek veszik körül, amelyek szintén a Marienheim-kolostorhoz tartoztak annak idején, és amelyeket vissza is kapott az egyház. A Temesvári Püspökség egy templom építését fontolgatta a kérdéses területen, mert a város északi kerületei katolikus hívőinek nincs templomuk, a belvárosi vagy a gyárvárosi templomokban tartott szentmiséket látogatják.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Băsescu: a székely autonómia alkotmányellenes
Traian Basescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Basescu hozzátette: „Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicusor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Basescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Erdély.ma

Băsescu: aki autonómiát akar, a román államba ütközik
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
„Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik” – szögezte le Traian Băsescu.
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicușor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinți megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Băsescu. Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnökök is úgy viselkednek, mint a románok
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
"Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája" - utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Băsescu hozzátette: "Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
"Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicuşor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk" - jelentette ki Traian Băsescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség. (mti) Transindex.ro

Időhúzás, félrevezetés és hazudozás
A miniszteri látogatásig halasztották az egyetem vezető testületeiből való kilépést
Kérjük a magyar tagozat főtanszékeinek azonnali megalakítását, az egyetemi charta és a közoktatási törvény előírásai alapján. Mivel az egyetemi autonómiát csak a törvényes keretek között lehet gyakorolni, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusára nézve is kötelező a közoktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak a betartása. Az egyetemi charta 39. cikkelye szerint a magyar nyelvű oktatás a magyar nyelvű oktatási vonal (tagozat) keretében történik, a 2011. évi 1-es törvény pedig pontosan megfogalmazza, hogy a multikulturális egyetemeken az oktatási vonal (tagozat) főtanszékekbe szerveződik – hangzott el a MOGYE magyar oktatói közösségét vezető és képviselő professzorok, tanárok részvételével tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
A törvényes előírások szándékos figyelmen kívül hagyása, a kormányfő és három miniszter jelenlétében megfogalmazott hétpontos megállapodás utolsó pontjának be nem tartása miatt – amely az egyetemi akkreditációtól tette függővé a főtanszékek megalakítását – , a magyar oktatók 2014-es közgyűlése úgy döntött, hogy a vezető tisztségeket betöltő tagjai tiltakozásképpen beadják a lemondásukat, a vezető testületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálni fogják ezek tevékenységét, amíg az önálló főtanszékek meg nem alakulnak. A döntést követően kérték a törvényességet szavatoló közoktatási tárca segítségét, amely három hét után válaszolt a megkeresésre, és Mihnea Costoiu, felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter április 24-re ígérte látogatását. A magyar oktatói közösség vezetősége úgy döntött, hogy az említett napig elhalasztja a tiltakozó lépéseket, azt remélve, hogy a minisztérium, mint állami ellenőrző szerv, rá tudja bírni az állami egyetemet, hogy betartsa a törvényeket. Ha nem sikerül egyezségre jutni, és nem kezdődik el a magyar tagozat főtanszékeinek a megalakulása, a bejelentett lépések mellett a tiltakozás egyéb formáival is élni fognak – szögezte le dr. Szabó Béla tanszékvezető egyetemi tanár és prof. dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes.
A sajtótájékoztató során részletesen ismertették a 2011. január elsején életbe lépett közoktatási törvényt követő időszak eseményeit, a szándékos időhúzást, amelynek során kiderült, hogy az egyetem vezetőségét senki sem akadályozza meg abban, hogy figyelmen kívül hagyja a vonatkozó törvény előírásainak a betartását, és továbbra is peremre szorítsa a magyar tannyelvű oktatást. A Közoktatási Minisztérium pedig sohasem lépett időben és kellő határozottsággal közbe, hogy a jogszabály betartására kötelezze az egyetemet, és soha nem válaszolt írásban a magyar tagozat által benyújtott kérésekre. A kialakult konfliktus megoldása érdekében született meg 2012 szeptemberében a már említett hétpontos megállapodás, amelynek vitáján kezdetben jelen volt Victor Ponta kormányfő, s az egyetem vezetői mellett aláírta az akkori közoktatási miniszter is. Hetedik pontként a magyar oktatók elfogadták, hogy a főtanszékek megalakulását a magyar oktatási vonal akkreditációjához kötik, akkoriban ugyanis nem létezett csak egy közös jóváhagyás. Az aláíráskor becsült hét hónap helyett ez a folyamat húsz hónapig húzódott. A nehézségek ellenére a MOGYE-t kedvezően bírálta el az Európai Egyetemek Egyesülete, és ellenőrizte a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség is, amelynek honlapján 2013. december 12-én jelent meg, hogy bizalmat szavazott és fenntartja a magyar oktatási vonal akkreditációját, amely egy évet kapott a hiányosságok pótlására. Ez utóbbi megjegyzés nem befolyásolja a tényt, hogy a magyar tagozatnak érvényes jóváhagyása van. Ennek ismeretében a magyar oktatók közössége kérte az egyetem szenátusát, hogy tűzze napirendre a magyar főtanszékek megalakítását, amit a január 15-i szenátusi ülésen elhalasztottak, arra hivatkozva, hogy 8. napirendi pontként nincsen elég idő a megvitatására. A következő szenátusi ülést megelőzte az egyetemi oktatók plenáris ülése, amelyen a rektor bemutatta a MOGYE 2013. évi működéséről készült jelentést. A nyomtatásban is megjelent dokumentumban az olvasható, hogy a magyar nyelvű általános orvosi képzés akkreditálva van. A március 20-i szenátusi ülésen, amelyen a 11. napirendi pontként szerepelt a magyar főtanszékek megalakításának a megvitatása, arra hivatkozva, hogy a magyar tagozatnak csak ideiglenes működési engedélye van, 36 igen és 12 nem szavazattal az őszire kilátásba helyezett újraértékelés utánra halasztották a döntést – hangzott el a részletes forgatókönyv, amelyet a törvények be nem tartására, az időhúzásra, a félrevezetésre, a hazudozásra építettek.
Az elhangzottakhoz Brassai Attila professzor kiegészítését tehetjük hozzá, miszerint a magyarral azonos minősítést kapott angol oktatási vonalat akkreditált képzésként hirdetik a külföldi diákoknak, ami nyilvánvalóan kettős mércét jelent.
Ahogy az is, hogy az egyetemnek körülbelül 4.800, s a mesterképzésben részt vevőkkel együtt hatezer diákja és 434 oktatója van, ami a hét diákra jutó egy tanár előírásnak nem tesz eleget, ennek ellenére a román tagozatot az utólagos ellenőrzés feltétele nélkül akkreditálták.
Az "esetből tanulva" a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség, amelyhez eljutott a gyógyszerészeti kar román és magyar tagozatának az újraakkreditálására vonatkozó kérés, az elmúlt héten már úgy jelzett vissza, hogy az egyenlő oktatói létszámmal működő két oktatási vonal szinte teljesen egyező iratcsomója közül a magyarnak csak az IDEIGLENES akkreditációját végzik el, amiért nagyobb összeget kell fizetnie az egyetemnek, mint a teljes akkreditációért – közölte dr. Sipos Emese egyetemi docens, a Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese. Ami azért furcsa, mert mind a rektor, mind a dékán asszony megerősítette, hogy az egyetem végleges akkreditációt kért. Reméljük, hogy csak tévedésről van szó – tette hozzá a dékánhelyettes.
Kérdésre válaszolva a jelenlevők elmondták, hogy a négy magyarországi orvosi egyetem által írásban felajánlott segítségre Copotoiu Constantin, az akkori rektor, a szenátus jelenlegi elnöke úgy reagált, hogy valószínűleg eltévesztették a címzettet, és a Sapientiának szánták az átiratot, mert csak ott van magyar egyetem.
(bodolai). Népújság (Marosvásárhely)

Maros megyében is kiküldött a hadsereg behívó parancsokat
Nem csak Hargita megyében, Maros megyében is kaptak behívó parancsot a katonai központtól a férfiak. Közéjük tartozik J. T. gépipari mérnök, aki a napokban már jelentkezett is a katonai központnál.
„Kaptam levélben a katonai központtól egy számítógépen megszerkesztett értesítést, amelyben felszólítottak, hogy a megadott időpontban jelenjek meg náluk. Jelentkeztem is. Azzal fogadtak, hogy ne ijedjek meg, ez az nem az, aminek tűnik” – mondta a maszol.ro-nak az 50 éves magyar férfi.
Tájékoztatása szerint a katonai központban különböző személyes adatokat kértek tőle, és ezeket nyilvántartásba vették. „Elég nagy káosz fogadott. Az egyik tiszt az irataimat kérte, a másik más adatokra volt kíváncsi, egy harmadik újabb információkat kért” – mesélte.
A katonai központban tudomásukra hozták, hogy a 60 éven felülieket nem kéretik be. A behívottakkal ugyanakkor aláírattak egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ha szükség van rá és újból szólítják őket, jelentkezni fognak.
J. T. elmondta, amióta az egyetemet elvégezte, számára ez volt az első behívó. Ám tudomása van arról, hogy a korosztályából többen öt-hat évvel ezelőtt is kaptak értesítést és nyilvántartásba vették őket. Behívásakor vele egy időben más 40-50 évesek is jelentkeztek a katonai központban.
„Nem gondolom azt, hogy csak a magyarokat vagy a székelyföldieket hívják be, néhány román szomszédommal is találkoztam a katonai központban. Többségében románok voltak a velem egyszerre behívottak” – magyarázta a maszol.ro-nak a magyar férfi.
Lapunk csütörtökön írásban kért választ a védelmi minisztériumtól arra a kérdésre, hogy mi a célja a hadseregnek a behívó parancsokkal, és kik azok, akik számíthatnak értesítő levelekre. Constantin Spânu minisztériumi szóvivő gyors választ ígért lapunknak, ám ez még nem érkezett meg.
Antal Erika. maszol.ro

Írószövetségi díjakat adtak át Kolozsváron
Tegnap délután osztották ki a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának díjait.
A 2013-ban megjelent kötetekről héttagú zsűri hozott döntést: Ion Simuţ (elnök), Diana Adamek, Corin Braga, Constantina Raveca Buleu, Ion Cristofor, Dávid Gyula és Karácsonyi Zsolt. Magyar irodalmi téren László Noémit és Balázs Imre Józsefet tüntették ki, előbbi Dsida Jenő-díjat kapott a költészet kategóriában Föld című verseskötetéért, utóbbi pedig a Kacsó Sándorról elnevezett díjat érdemelte ki Hadikórház a város szélén című kötetével, az esszé kategóriában. A díjátadásra az írószövetségi fiók Egyetem utcai székhelyén került sor, az írók tavaszi találkozója keretében szervezett ünnepségen. Négy kategóriában osztottak díjakat: költészet; próza; kritika–irodalomtörténet–esszé–publicisztika, illetve fordítás, és átadták a debütdíjat is, amelyet idén Dinu Bălannak ítéltek oda. Szabadság (Kolozsvár)

13 magyar szakiskolai osztály indul Maros megyében
Mint már pénteki lapszámunkban jeleztük, azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a továbbiakban hároméves szakiskolai képzésen szeretnék folytatni tanulmányaikat, május 26-án és 27-én adhatják be beiratkozási íveiket az általuk kiválasztott tanintézményben. A megyében összesen 44 szakiskolai osztályt indítanak – tájékoztatott a felvételi lebonyolításával megbízott Nadia Rata helyettes főtanfelügyelő. Ebből 13 magyar tannyelvű, azaz a tervezett osztályoknak még az egyharmada sem.
A tanfelügyelőség honlapján található felvételi útmutató szerint Marosvásárhelyen magyar szakiskolai osztály indul az Avram Iancu Szaklíceumban szabás-varrás szakon 28 hellyel, a Constantin Brâncusi Építészeti Szakközépiskolában kőműves-kőrakó-vakoló szakon, az Elektromaros Technológiai Líceumban elektromechanika szakon, a Gheorghe Sincai Technológiai Líceumban autószerelői osztályban, a Ioan Vlasiu Szakközépiskolában egy fél, azaz 14-es létszámú asztalosképző osztályban, és egy fél, szintén 14-es létszámú vegyészoperatőr-képző osztályban, a Traian Vuia szakközépiskolában teljes osztályban fodrászképző szakon.
Dicsőszentmártonban a Constantin Brâncusi Technológiai Líceumban kereskedő-eladó szakképzésre lehet beiratkozni, itt teljes osztályt indítanak.
A szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskolában egy asztalosképző és egy kereskedő-eladóképző osztályt indítanak.
Nyárádszeredában a Bocskai István Elméleti Líceumban egy autószerelői és egy kereskedői szakosztályt indítanak, 28-28 hellyel.
Az Erdőszentgyörgyi Technológiai Líceumban egy fodrász-manikűrös-pedikűrösképző osztályba várják a jelentkezőket.
Sáromberkén a Technológiai Líceumban élelmiszeripari szakképzés lesz, pékeket, pékárukészítőket képeznek majd.
Az útmutatóból kiderül, hogy sem a Transilvania Gazdasági Szakközépiskolában (ahol egyébként román nyelven pincéreket és közétkeztetési eladókat képeznek majd), sem a Traian Savulescu Mezőgazdasági Szakközépiskolában (ahol román nyelven agroturisztikai osztályban lesz képzés), sem az Aurel Persu sofőriskolában nem lesz magyar nyelvű szakiskolai képzés. A gazdasági, mezőgazdasági és gépkocsivezetői szakiskolai képzésből a magyar gyermekek teljesen kiszorulnak.
Sajnálatos, hogy teljesen kimarad a szakiskolai képzés palettájáról Segesvár, Szászrégen, Marosludas és Radnót, ahol egyáltalán nem indítanak magyar tannyelvű szakiskolai osztályokat. De nem találunk magyar nyelvű szakképzési lehetőséget a mezőbándi mezőgazdasági szakközépiskolában sem, hogy a görgény-szentimrei erdészeti szakközépiskoláról ne is beszéljünk, ahol csak román nyelvű oktatás folyik.
Hogy az idén újraindított szakiskolai képzésre lesz-e valós igény, a beiratkozás lezárta után derül ki. Kíváncsian várjuk, hány osztályt töltenek be és hány osztályt sikerül indítani.
Bartók és Brăiloiu nyomában a népzenegyűjtésben
„Folklóróra” Szenik Ilona professzorral a Györkös-házban
Szenik Ilona népzenekutató, a Gheorghe Dima Zeneakadémia konzulens tanára válaszolt Halmos Katalin nyugalmazott zenetanár kérdéseire a Györkös-emlékház május 21-i ZeneSzó rendezvényén. Kolozsvári zenészberkekben mindenki felsőfokon emlegeti Szenik Ilona professzor asszonyt: volt tanítványait, doktoranduszait lenyűgözte hatalmas szakmai tudása, szerénysége, következetessége és a népzene iránti tisztelete. Ebből kaphattunk mi is egy kis ízelítőt a rendezvényen. Közel húsz eredeti hangfelvételt hallgattunk meg: kezdve a katonabúcsúztatóktól, a siratóénekektől a karácsonyi kolindákig. A szerdai rendezvény kép- és hanganyagát Mann Gabriella nyugalmazott zenetanár, volt Szenik-tanítvány készítette elő és tárta a hallgatóság elé.
Mezey Sarolta. Népújság (Marosvásárhely)

Kurucok, székelyek és csángók Dél-Ukrajnában
Dél-Ukrajna sztyeppéin bőven találhatók magyar helynevek, amelyeket az 1750-es években magyarországi szerb kitelepülők vittek magukkal az oroszok által frissen gyarmatosított provinciába, Új Szerbiába. Nos, nemcsak szerbek mentek arrafelé, hanem tekintélyes számú magyarság is – az ő nyomukat próbáljuk most követni.
1751–52-ben települtek ki a bánsági szerbek, hogy ellássák a Jeliszavetgrad központú terület katonai védelmét. A város körül huszártelepek létesültek, délebbre pedig a pandúrezred helyezkedett el. A területre az orosz vezetőség ortodoxokat várt, az új Eldorádó csábítása pedig azt eredményezte, hogy románok, ukránok és bolgárok is betelepedtek, ezért 1757-ben a népesség 75 százalékát románok (származásilag moldvaiak és erdélyi mokányok), 11 százalékát pedig szerbek teszik ki.
A magyarok elsősorban nem erre a – magyar helynevekben bővelkedő – területre telepedtek le, hanem az 1753-ban létrehozott Szlavo-Szerbiába, amelyet 1764-ben donyecki járásnak neveztek át (ez ma a Dnyipropetrovszki terület részét képezi). 1756-ban a Jovanević által vezetett csapatok nemzetiségi megoszlása így nézett ki: 38% szerb, 23% vlah, 9% magyar, 22% egyéb. Nos, kik voltak ezek a magyarok, kik a vallásukat is feladták, és átálltak ortodoxnak, hogy itt letelepedjenek?
A huszárok dicsősége
A kuruc mozgalom 1711-es leverése után ezrével rekednek az országhatárokon kívül magyar szabadságharcosok, akiknek olyan megalázó módon nyújtana kegyelmet az osztrák kormány, hogy azt jóformán senki sem vállalja. Ismeretes, a II. Rákóczi Ferenc udvarához tartozó Mikes Kelemen 1761-es haláláig sem térhetett haza, annak ellenére, hogy Magyarországon számos alkalommal megpróbáltak közbenjárni hazatérése érdekében: azt sem III. Károly (ur. 1711–1740), sem Mária Terézia (ur. 1740–1780) nem engedélyezte.
A kint rekedt magyarok hamarosan hihetetlen katonai hírnévre tesznek szert, köszönhetően gróf Bercsényi Lászlónak, aki Franciaországban 1720-ra már ezredtulajdonos, az úgynevezett Bercsényi-huszárok vezetője, 1738-ban pedig Franciaország marsallja lesz. A Bercsényi-huszároké ma is létező ezred a francia katonaságban, nevük: Les hussards de Bercheny vagy 1er Régiment de Hussards Parachutistes (1er RHP), azaz Első huszár ejtőernyős ezred.
A lengyelországi kurucok
Így nem csoda, ha az oroszok is magyarokat próbáltak letelepíteni az új területekre, elsősorban kuruc harcosokat, akik Lengyelországban és Moldvában tengették életüket. Sokan közülük végleg Lengyelországban rekedtek (2009-ben Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök is találkozott a Lengyelországban letelepedett kuruc emigránsok leszármazottaival), ugyanakkor elképzelhető, hogy egy részük elment új Eldorádóba.
Kurucok és csángók
A kint rekedt kurucok közül legjobban dokumentált az úgynevezett sztojcsini magyarok esete, akik a hihetetlenül veszélyes lengyel-török-orosz határvidéken éltek. A ma Ukrajnához tartozó, Hotintól 18 km-re fekvő Stăuceni faluról Patai András 1743-as jelentésében olvashatjuk, hogy Sztojcsin „nagy katolikus magyar falu Hotin megyében, amelyről a (de Propaganda Fide) atyái nem is tudnak”, s akik mély fizikai és szellemi nyomorban élnek. Patait Constantin Mavrocordat vajda hívta Moldvába, így jutott el Sztojcsinba, ahonnan viszont az olasz katolikus atyák kitessékelik.
Szegedi János így számolt be 1744-ben a faluról, feltehetően Patai beszámolója alapján: „Moldávia... sok magyar lakost fogadott be a különböző erdélyi zavargások és belső forradalmak, legutoljára a Rákóczi-féle felkelés alatt, amikor Ilosvai nem fogadván el VI. Károly császár kegyelmét és az általános amnesztiát, több társával a koczimi vagy hutini pasának a védelme alatt, a Prut és a Nyeszter folyók között, Podólia határán, a Sztöjcsinnak mondott nevezetes faluban telepedett le, magához fogadva sok más magyar menekültet és kun-magyart /= csángót/ is.”
Giovanni Maria Ausilia minorita szerzetes 1745-ben már mint missziós székhelyet említi a falut, amelyben 60 katolikus család él (azaz jóval több, mint ugyanabban az időben a csángók fellegvárának számító moldvai Lujzikalagorban vagy Huşi-ban). Nos, ezekről a sztojcsini magyarokról többé semmi hír nincsen, eltűnnek a történelem színpadáról – több mint valószínű, hogy egy emberibb élet reményében azon magyarok sorait gyarapították, akik Új-Szerbiában és Szlavo-Szerbiában találtak új otthonra.
Egy régi csángó falu: Sztojcsin
Ugyanakkor lehetséges, hogy a kurucok azért telepedtek éppen Sztojcsinba, mert ott már eleve egy csángó magyar közösség élt, erre nézve vannak is utalások. 1588-ban Petre Şchiopul vajda hívására egy háromfős lengyel jezsuita küldöttség utazik Moldvába, hogy a protestáns eretnekséget megállítsa. Ők elmondják, hogy Hotinban, valamint Hotin és Szeretvásár között egy „Zarnoucim” nevű településen katolikusok, azaz magyarok laknak. Mivel a lengyel atyák feltehetően az udvari könyvtárból szerzik be értesüléseiket, könnyen elképzelhető, hogy egy cirkalmas t betűt ar-nak olvasnak, így a Zarnoucim igazából Ztuoucim-et, azaz Stăuceni-t takarja.
Székelyek és románok a Bugon túl
Ám úgy tűnik, nemcsak kuruc harcosok és hozzájuk csapódott csángók, hanem székelyek is gyarapították a dél-ukrajnai magyarok sorait. A II. világháborúban a németek oldalán harcoló románok kapják meg a Dnyeszter és a Bug folyók közti terület adminisztrálását (azaz a mai Transznisztriát és a rajta túl levő területeket). Akkor Anton Golopenția vezetésével egy román szociológus-csapat elindul, hogy feltérképezze a Bug folyón túli, a németek által elfoglalt dél-ukrán területeken levő románokat, a hazatelepítési program keretében. Ők százával fedeznek fel román falvakat nemcsak a Dnyeszter és a Bug folyók közti területen, hanem a Bugon túl is. Megállapítják, hogy a kivándorlás 1750 és 1831 között történt.
Magyar nevek ukrajnai román falvakban
Ugyan nem volt célja a magyarok nyomainak megtalálása, mégis Golopenția, ez a Domokos Pál Péter formátumú román tudós többször említi jelentéseiben, hogy a románok mellett székelyek is emigráltak erre a vidékre. Így 1950-ben, a Szekuritáté kihallgatásain említi, hogy Erdélyből a románok és a székelyek emigrálása egészen 1919-ig folyt a zöldhatáron („vama cucului”) keresztül (ezen adatot Golopențiának nem volt honnan az ujjából szopnia, feltehetően valahol az útjai során hallotta). Feltehetően ezzel magyarázható az is, hogy a Bug folyótól északra levő 25 román falu neveinek feltérképezésében olyanok is szerepelnek, mint Zachei (értsd: Székely) Serbulovka faluban, Arcuș (értsd: Árkos) és Casap (Kaszap, csak a csángók közt előforduló név, jelentése: mészáros, kaszaboló) Alexandrovka faluban, Barabas (Barabás) és Băț (feltehetően Becz, Becze) Lisa Gora nevű faluban, Caracaș (Kerekes) az új-szerbiai Martinos (a magyar Martonosból) faluban, Chioșa (Kósa) Arnăutovka és Belousovka falvakban, Farcaș (Farkas) Belousovka faluban, Ghebe, Ghiaba (Gebe) Alexandrovka és Arnăutovka falvakban, Matiaș, Mateiaș (Mátyás) Noua Grigorovka, Pancsova, Martonos és Bulgarka falvakban, Mărcuș (Márkos) Novo Ukrainka faluban, Pârca (Perka, kizárólag csángó név) Pancsova faluban stb. Akár az is elképzelhető, hogy ezeknek a magyaroknak egy része még 1926-ban is magyarként határozta meg magát, ugyanis Golopenția közli az 1926-os ukrán népszámlálás adatait, amely nem kevesebb, mint 869 magyart mutat ki az országban, 480-at városi és 389-et falusi környezetben (1926-ban Kárpátalja még nem tartozott Ukrajnához). Ugyan biztosan kerültek oda is magyarok hadifogolyként és esetleg munkásként, ám kivált a falvakban élő nagyszámú magyar arra utalhat, hogy ők akár másképpen is odajuthattak, például 1919 előtti kivándorlással. Sántha Attila
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Első román Hamvas-fordítás
Sokan méltatták a szentgyörgyi fordító munkáját
A hétvégén mutatták be a bukaresti Bookfest-en az első, román nyelvre lefordított Hamvas Béla művet. A bor filozófiája (Filosofia vinului) című könyvet a sepsiszentgyörgyi Hubbes László Attila fordította.
Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai műszaki és társadalmi karának oktatója, kommunikáció-tudomány tárgyakat tanít. Bölcsészetből doktorált, az apokalipszis esztétikájából. Elmondása szerint Hamvas Béla műveit elsőéves egyetemista korában kezdte olvasni, és azóta is lelkes olvasója a szerzőnek.
A fordításhoz azért kezdett hozzá, mert igazságtalannak tartotta, hogy Hamvas ennyire ismeretlen román kulturális körökben, miközben már német, angol és francia nyelvterületeken beindult egy folyamat, a magyar író műveit sokan ismerik. A kilencvenes évek végére például szinte minden írását lefordították szerb nyelvre.
– Láttam, hogy a szerbeknél mennyire népszerű lett Hamvas, és azon gondolkodtam, ez a román olvasók esetében is működne, mert tudom, hogy a román olvasóközönség nagyon kedveli a két világháború közötti szellemi jobboldalt, például Mircea Eliade vagy Constantin Noica műveit – mondja.
Abban az időben, amikor a könyvet fordítani kezdte, Hubbes könyvtárosként dolgozott a Bod Péter Megyei Könyvtárban, és arra gondolt, megpróbálja, egyáltalán képes-e átültetni a nehéz nyelvezetet. Reggelente ujjgyakorlatszerűen a kávé mellett lefordított egy-egy mondatot. A munkával egy év alatt végzett, de akkor felmerült a kérdés, mihez kezdjen egy lefordított könyvvel?
A család és a barátai biztatták, keressen neki kiadót. Először nem voltak pozitív visszajelzések, azt gondolta, nem jó a fordítás, ezért átdolgozta. Közben román irodalmároktól is számos pozitív visszajelzést kapott, például Marius Dobrin írótól, vagy a Párizsban élő Dan Culcertől.
– Kiadót azért is nehéz volt találni, mert a jogörökösnek az volt az igénye, hogy csak minőségi, eminens kiadónál jelenhet meg a fordítás. Végül Nina Tînţar, egy sepsiszentgyörgyi román dramaturg nyújtotta a legnagyobb segítséget, aki stilisztikailag is rendbe tette a szöveget.
A lefordított mű legalább négy ember kezén ment keresztül, és körülbelül tíz ember segített javaslatokkal, tanácsokkal. Végül a kiadó keresésénél az hozta a változást, hogy Lakatos Mihály, a Balassi Bálint Kulturális Intézet igazgatója Sepsiszentgyörgyre került. Ő vette fel a kapcsolatot több kiadóval, s a Curtea Veche jelezte a készségét, hogy a könyvet megjelentetnék.
A Curtea Veche nagyon sok magyar művet adott ki román nyelven, többek közt Márai, Eszterházy, Nádas Péter könyveit. A kiadás anyagi költségeit a Balassi Intézet állta, a fordítót a Magyar Fordítóház Alapítvány fordítói ösztöndíjjal is támogatta.
A bor filozófiája az első Hamvas-mű, amelyet román nyelvre fordítottak.
– Már rég gondolkodom egy olyan könyvről, amely igazi álmodozóvá tesz. Boldog és beteljesült, egy rokonlélek, amely úgy beszél, mintha én mondanám. Nem jön, hogy elhiggyem, de rátaláltam – így ír az Ochiuldeveghe bloggere Hamvas művéről.
A kiadó reményét fejezte ki, hogy nem ez az utolsó együttműködés Hubbes Lászlóval, aki azt tervezi, saját válogatású Hamvas-esszékötettel kopogtat legközelebb náluk.
Orosz Anna. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Elhagyta az épületet a szekus
Kiment a Dózsa György emlékkonferenciáról a román titkosszolgálat ismert ügynöke, akinek jelenlétére Csíkszereda polgármestere hívta fel a figyelmet.
Úgy tűnik, újra munkába állt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alkalmazottja, Bogdan Constantin Holircă, akit egy évvel ezelőtt, a Csíkszeredai városnapokon Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere – megelégelve, hogy több hete követi és fényképezi őt – elfogta, majd átadta a rendőrségnek.
A csütörtöki eset
Az említett személy a Dózsa György halálának ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett csütörtöki emlékkonferencia megnyitóján vett részt. A megnyitóbeszédek után Ráduly észrevette a terem végében helyet foglaló Holircăt. „Külön üdvözöltem a titkosszolgálat engem figyelő emberét, aki azonnal elhagyta az előadótermet” – nyilatkozta érdeklődésünkre a polgármester.
Régi ismerősök
Ráduly tavaly augusztus 2-án este Csíkszereda testvértelepülésének küldötteivel beszélgetett a Fenyő szálloda halljában, amikor a számára ismerős „szekus” jelent meg, aki többször lefényképezte. A polgármester üldözőbe vette a férfit, aki rövid szaladás után elesett, így a polgármester utolérte, nem hagyta, hogy elszaladjon, és átadta a közelben járőröző rendőröknek. Az eset után a jobboldali România Liberă napilap Sorin Savát, a Román Hírszerző Szolgálat szóvivőjét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy az illető valóban az ő alkalmazottjuk, aki szabadidejében volt egy közterületen, ahol a saját mobiltelefonját használta fényképezésre, és nem teljesített semmilyen hivatali megbízatást.
Azóta mindkét fél feljelentést tett, a titkosszolgálati alkalmazottat az eset után beutalták kivizsgálásra a brassói katonai kórházba.
Kozán István. Székelyhon.ro

Ismét felbukkant Ráduly Róbert „szekusa”
Kiment a Dózsa György emlékkonferenciáról a román titkosszolgálat ismert ügynöke, akinek jelenlétére Csíkszereda polgármestere hívta fel a figyelmet – számolt be a Székelyhon.
Úgy tűnik, újra munkába állt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alkalmazottja, Bogdan Constantin Holircă, akit egy évvel ezelőtt, a Csíkszeredai városnapokon Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere – megelégelve, hogy több hete követi és fényképezi őt – elfogta, majd átadta a rendőrségnek. A maszol.ro-nak tavaly augusztusban a SRI-tisztjét sikerült éppen "munka közben" lefotóznia.
Az említett személy a Dózsa György halálának ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett csütörtöki emlékkonferencia megnyitóján vett részt. A megnyitóbeszédek után Ráduly észrevette a terem végében helyet foglaló Holircát. „Külön üdvözöltem a titkosszolgálat engem figyelő emberét, aki azonnal kirohant az előadóteremből” – nyilatkozta a portálnak a polgármester.
Régi ismerősök
Ráduly tavaly augusztus 2-án este Csíkszereda testvértelepülésének küldötteivel beszélgetett a Fenyő szálloda halljában, amikor a számára ismerős „szekus” jelent meg, aki többször lefényképezte. A polgármester üldözőbe vette a férfit, aki rövid szaladás után elesett, így a polgármester utolérte, nem hagyta, hogy elszaladjon, és átadta a közelben járőröző rendőröknek.
Az eset után a România Liberă napilap Sorin Savát, a Román Hírszerző Szolgálat szóvivőjét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy az illető valóban az ő alkalmazottjuk, aki szabadidejében volt egy közterületen, ahol a saját mobiltelefonját használta fényképezésre, és nem teljesített semmilyen hivatali megbízatást. Utóbb a maszol.ro kérdésekkel fordult a SRI sajtóosztályához, amelyeket Sorin Sava azzal hárított el, hogy az általunk kért adatok nem minősülnek közérdekű információnak. maszol.ro

Ismét volt egy „fekete kedd” a parlamentben
Tavaly decemberben 10-én, kedden próbálták biztosítani büntetlenségüket a honatyák a büntető törvénykönyv módosításával. Most pedig, június 24-én, az újabb „fekete kedden”, megszavazták azt a törvényt, amelynek értelmében a megyei tanácselnökök és a polgármesterek mentesülnének az érdekkonfliktusoktól.
A sajtó „bekavart”
A törvénynek látszólag nincs semmiféle köze az érdekkonfliktusokhoz. A jogszabály értelmében a megyei tanácselnökök és polgármesterek jog szerinti tagjaivá válnak a községi, városi, municípiumi és megyei közüzemi szolgáltatások és helyi közhasznú társaságok igazgató tanácsainak. Ha pedig ha másvalakit jelölnének ki e tisztségre, akkor ők maguk határozhatják meg helyettesük személyét. A jelenlegi törvény szerint erről a helyi vagy a megyei tanács dönt.
A most megszavazott jogszabály a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó, 2006-ban elfogadott törvényt módosítja. A módosításokat azonban a szenátus 2013 novemberében elutasította. A tervezetet ezt követően a szociáldemokrata honatyák még az európai parlamenti választások előtt készítették elő a képviselőházi végső szavazásra.
A május 27-i ülésen azonban a szociáldemokrata képviselő, Iulian Iancu minden külön magyarázat nélkül a jogszabálytervezet visszaküldését kérte az általa elnökölt ipari szakbizottságba. Ennek feltehetőleg az lehetett az oka, hogy a bukaresti sajtó már május közepén felhívta a figyelmet: a módosítások kidolgozásánál a szociáldemokrata honatyák nem konzultáltak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI), jóllehet a módosítások megváltoztatják az összeférhetetlenség kritériumait.
1200 „büntetlen”
A tervezetet hat szociáldemokrata képviselő nyújtotta be a képviselőházba. Kidolgozói között van Florin Iordache, aki a tavalyi, decemberi „fekete kedd” alkalmával egyik fő hangadója volt az amnesztiáról és kegyelemről szóló törvénytervezet, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításai elfogadásának. De a tervezethez nevét adta a szociáldemokraták képviselőházi frakciójának vezetője, Marian Neacşu is.
A jogszabályt a hatalom képviselői – a Szociáldemokrata Párt, az Országos Szövetség Románia Haladásáért, az RMDSZ, a Konzervatív Párt, és a Victor Ponta kormányfővel újabban lepaktáló Dan Diaconescu Néppárt – szavazták meg.
Ha a képviselőházi szavazást követően Traian Băsescu államfő kihirdeti a törvényt, akkor a legfelsőbb bíróság elé terjesztett több száz ügycsomót érvényteleníthetnek. Az Országos Összeférhetetlenségi Ügynökség elnöke, Horia Georgescu szerint az összeférhetetlenséggel gyanúsított helyi választottak ellen leállnának a kivizsgálások, több mint 1200 helyi választott mentesülhetne az összeférhetetlenség vádjától.
Közéjük tartoznak olyan nevek is, mint Nagyszeben polgármestere, Klaus Iohannis, a Brassó megyei tanács elnöke, Aristotel Câncescu, Konstanca polgármestere, Radu Mazăre, a Konstanca megyei tanács elnöke, Nicuşor Constantinescu, a Hunyad megyei tanács elnöke, Mircea Moloţ.
A legtöbben azonban kisvárosok és községek polgármesterei, elsősorban a szociáldemokraták részéről, akik egyébként – mindenekelőtt a választási kampány során – igen nagy nyomást gyakoroltak a párt központi vezetésére a törvény elfogadása érdekében. Victor Ponta kormánya egyébként tavaly sürgősségi kormányrendelettel kívánta keresztülvinni a parlamenten a jogszabályt, ám Brüsszel negatív véleményezése kapcsán felhagyott a kísérlettel. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes utoljára idén áprilisban tett ígéretet pártja kiskirályainak, egy brassói összejövetel alkalmával a törvénymódosítások mielőbbi elfogadására.
A módosítások rövid története
A Szociáldemokrata Párt már régebben igyekszik megszabadítani helyi választottjait az összeférhetetlenség vádjától. A próbálkozások már 2008-ban megindultak, amikor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség elkezdte kivizsgálni az összeférhetetlenséggel gyanúsított megyei tanácselnökök és polgármesterek helyzetét. A kivizsgálások számának szaporodásával egyenes arányban nőtt a megyei kiskirályok tiltakozása is.
Liviu Dragnea 2013 júliusában megígérte a Szociál-Liberális Szövetség (USL) helyi választottjainak, hogy a kormány megváltoztatja majd az ügynökség működését szabályozó törvényt, pontosabban világosabbá teszi az összeférhetetlenség ismérveit. Brüsszel – korábban már említett – fejcsóválása miatt azonban az Igazságügyi Minisztérium nem hagyta jóvá a módosításokat.
Tavaly októberben, a polgármesterek nyomására, a Szociál-Liberális Szövetség a helyi közigazgatási törvény esetében három, nagyjából azonos tartalmú módosítással kívánta kielégíteni a pártszövetség választottjainak igényét. A módosítások közül az egyiket a kormányhoz, a másik kettőt pedig a törvényhozás két házához nyújtották be.
Idén márciusban furcsa dolog történt: az Európai Bizottság közigazgatási hatáskörökkel foglalkozó bizottságának igazgatója, Vittora Alliata de Villafranca egymás után két levéllel fordult Bukaresthez. Március 11-i levelében azon a véleményen volt, hogy kulcsfontosságú lehet bizonyos helyi választottak részvétele az igazgatótanácsokban, abban tehát nincsen semmi rendkívüli, ha közüzemi szolgáltatások vezető tanácsának tagjai. Március 21-i levelében viszont már az összeférhetetlenséget szabályozó törvénykezés szigorú alkalmazását követelte.
Úgy tűnik, hogy Bukarest végül is a brüsszeli tisztségviselő első levelét vette komolyan, és a képviselőház most elfogadott törvénymódosításokkal lehetővé tette a vezetőtanácsi részvételt, vagyis a büntetlenséget a helyi választottak számára.
Bogdán Tibor. maszol.ro

Illegális határozatok a Schweighofernek
Egy bíró, egy ügyész és egy üzletember letartóztatását kérte az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, miután a nyomozás során kiderítette, hogy egy osztrák, fafeldogozásra szakosodott cég számára 69 illegális határozat született – adja hírül a Transindex internetes portál.
Noha a vádirat nyilvános változatából törölték az érintett cég nevét, kikövetkeztethető, hogy a Holzindustrie Schweighoferről van szó, ugyanis ez a cég nyitott fafeldolgozó telepet az illető településen. Az ügyészek által összeállított vádirat szerint 2004-ben az osztrák cég 100 millió euróra rúgó befektetést tervezett Suceava megyében, és Constantin Gavril Babiuc üzletembert a beruházáshoz szükséges 130 hektárnyi szántóföld megvásárlásával bízta meg. Babiuc azt a látszatot keltette, hogy a területet egy ménes számára fogja felhasználni, és alacsony áron vásárolt. 79 parcella tulajdonjoga rendezetlen volt, ezért Babiuc a rădăuţi-i bíróságon szolgáló Bărbuţă bíróhoz fordult, aki 2005 márciusában, májusában, szeptemberében és októberében összesen 69 törvénytelen bírósági határozatot bocsátott ki. Ugyanebben az ügyben Dumitru Dîmbu suceavai ügyész őrizetbe vételét is javasolták, befolyással való üzérkedéssel, zsarolásban való bűnrészességgel, az elkövető favorizálásával és az igazságszolgáltatás érdekeinek kompromittálására való felbujtással vádolják.
Babiucot hivatali visszaélésre való felbujtással, zsarolással, csúszópénz nyújtásával, befolyásvásárlással, hivatalos nyilatkozattétel befolyásolásával, hamis nyilatkozattételre való felbujtással vádolják. A bírót hivatali visszaélés, csúszópénz elfogadása és zsarolás kapcsán bűnrészességgel, befolyással való üzérkedéssel és hivatali visszaéléssel állítják bíróság elé. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ballagtak a MOGYE végzettjei
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) több mint 800 végzettje ballagott július 4-én, pénteken a Sportcsarnokban, az ünnepélyen az egyetem képviselői mellett jelen volt Răzvan Theodorescu akadémikus, Ciprian Dobre megyei tanácselnök, Vasile Oprea alprefektus és Dorin Florea polgármester.
Amint dr. Szabó Béla professzor, a magyar oktatók képviselője hangsúlyozta, az egyetemi évek pezsgését, a vizsgák záros határidőit a további folyamatos képzés, az orvosi hivatás lelkiismeretes és felelősségteljes gyakorlása váltja fel, a siker pedig eljön, de sok lemondás, áldozatvállalás árán. A ballagási ünnepségen dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora mondott köszöntőbeszédet, gratulált az újabb fiatal orvos-, gyógyszerész- és fogorvosnemzedéknek, illetve a rövidtávú képzések végzettjeinek, e szakmák „nagyköveteinek”, akik, mint mondta, bizonyos benne, hogy megállják helyüket e folyamatosan, dinamikusan változó világban. A multikulturális környezet nyújtotta fejlődési lehetőségeket érintőlegesen említő rektorral szemben Răzvan Theodorescu akadémikus, volt kulturális miniszter több ízben is méltatta az orvostudomány fejlettségét Erdélyben, Bethlen Gábor fejedelemsége idején, a kulturális intézményeknek – többek közt a Teleki könyvtárnak – a szerepét az orvostudomány fejlődésében. „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem európai színvonalú felsőoktatási intézmény, amelynek végzettjei a legszebb hivatást, az orvosi hivatást gyakorolhatják majd. Romániának és Európának szüksége van ránk” – tette hozzá.
A MOGYE szenátusának elnöke, dr. Constantin Copotoiu kijelentette: a „fehér köpenyes” hivatás a betegek iránti alázatot követeli meg, felelősséggel és sok tanulással jár, az orvosi hivatás nem irigy, és nem hivalkodó. Dr. Szabó Béla professzor a magyar oktatók képviseletében szólalt fel magyar nyelven, hangsúlyozva, az orvosi eskütétel az elmúlt 6 év kemény, áldozatos munkájának zárómomentuma. „A nehézségek azonban nem érnek itt véget, hiszen e fiatalok olyan életpályát választottak, amely rengeteg sikerélménnyel, erőfeszítéssel, de kudarccal is jár. Számvetés ideje van, az egyetemi évek szép emlékei megmaradnak, ugyanakkor az eddigi vizsgák záros határidőit a folyamatos képzés, az orvosi hivatás lelkiismeretes és felelősségteljes gyakorlása váltja fel. A majdani sikerek sok lemondással járnak azok számára, akik életüket annak szentelik, hogy mások szenvedéseit enyhítsék” – hangsúlyozta. A magyar oktatók képviselője elmondta, az egyetem belső vívódásait bizonyára megérezték a hallgatók is, akik számára a MOGYE nem biztosította azt a széles körű oktatási formát, amit a tanügyi törvény lehetővé tesz, a hatóságok pedig semmit nem tettek a törvény betartatása érdekében. „Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. A hetven éve folyó magyar nyelvű orvosképzés háttérbe szorult, de igyekszünk a legtöbbet nyújtani hallgatóinknak” – tette hozzá a professzor, kitartásra biztatva az új orvosgenerációt, arra, hogy ne morzsolódjon le, és ne siessen elhagyni szülőhelyét. Az angol évfolyamot dr. Angela Borda professzor angolul köszöntötte, majd felszólalt a Petru Maior Egyetem rektora, dr. Călin Enăchescu, Vasile Oprea alprefektus.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az orvoselitképzés szükségességét hangsúlyozta, a vegyes – román és magyar – nyelvű orvosképzés megtartását. „Vegyes oktatási nyelvű orvosi egyetemre van szüksége Marosvásárhelynek, ahol az egyetlen mérce a tudás legyen, a cél az elitképzés, nem pedig az elszakadás. Harmóniára van szükség, nem konfliktusra” – zárta túlfűtött beszédét a polgármester. Ciprian Dobre megyei tanácselnök szerint „a MOGYE különbözik a többi romániai egyetemtől, a MOGYE fontos, hiszen egy kormány bukott meg egyesek politikai ambíciói miatt. Több nyelv ismerete gazdagabbá teszi az embereket, ez mindannyiunk közös célja. A megszerzett tudást senki nem veheti el tőlünk” – tette hozzá.
A felszólalók közt voltak az évfolyamelső végzettek is: Cosmina Marian (általános orvosi kar – román tagozat), Kovács Andrea (általános orvosi kar – magyar tagozat), Jonsson Karl Jonny (általános orvosi kar – angol tagozat), Temistocle Despina Luciana (fogorvosi kar), Bíró István-Lóránt (gyógyszerészeti kar), Parfene Alina-Larisa (3-4 éves képzések). Az ünnepség az orvosi eskü letételével zárult.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

Érettségi nélkül az egyetemen
Az érettségi vizsgán megbukott diákok is jelentkezhetnek az egyetemi kollégiumokba a kormány által kiadott, az oktatási törvény módosítására vonatkozó rendelet alapján – számolt be a Digi 24 hírtelevízió.
Az „érettségi nélküli egyetemi hallgató” névre keresztelt projektet három éve már Ecaterina Andronescu akkori oktatási miniszter is kezdeményezte, Victor Ponta miniszterelnök azonban hevesen bírálta az elképzelést, amely szerinte „nem jelent megoldást a felmerült problémára”, így azt végül a parlament elutasította.
A kormányfő ehhez képest üdvözölte a most elfogadott sürgősségi rendeletet, amely szerint azok a diákok, akiknek nem sikerült átmenő jegyet szerezniük az érettségi vizsgán, egyéves felkészítő programon vehetnek részt a felsőoktatási intézmények kollégiumaiban, a képzést az állam finanszírozza.
„Az oktatási rendszer nem dzsungel”
„A romániai oktatási rendszer nem egy dzsungel, ahol csak az erősek érvényesülnek, illetve élnek túl. Az oktatási törvény módosítására vonatkozó megvalósítások valóban jók és hatékonyak” – fogalmazott Ponta a múlt heti kormányülésen.
A miniszterelnök meglátását és a módosító rendeletet hevesen bírálta Traian Băsescu államfő. „Tisztában vagyok vele, hogy Victor Ponta nem tiszteli a végzettséget, hiszen doktori disszertációját plágiumnak minősítették, de a tapasztalatait nem kellene országos szinten népszerűsítenie” – fogalmazott az államfő.
Ecaterina Andronescu egyébként 2011-ben annak nyomán kezdeményezte a törvénymódosítást, hogy az érettségi eredmények a megelőző húsz év mélypontját jelentették: a végzősöknek alig 45 százaléka szerzett oklevelet.
Az oktatási minisztériumba még nem érkezett arra vonatkozó konzultációs megkeresés, hogy a fiatalok érettségi nélkül is beiratkozhassanak egyetemre – tájékoztatta lapunkat Király András. A tanügyi államtitkár kifejtette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében az idei érettségin megbukott diákok nem egyetemre, hanem valamely felsőoktatási intézmény kollégiumába iratkozhatnak be, ahol felkészítik őket a tizenkettedikes záróvizsgára.
„Egyetemre az iratkozik, aki érettségizett, mint ahogy kilencedik osztályba is az jelentkezhet, aki elvégezte a nyolc osztályt, és letette képességfelmérő vizsgát” – fogalmazott az államtitkár. Király emlékeztetett: 2011 előtt – vagyis az új tanügyi törvény hatályba lépését megelőzően – a magánegyetemekre érettségi oklevél nélkül is felvételizhettek, mert az intézmények arra számítottak, hogy a diákok egy év múlva megszerzik az oklevelet, de ezt a lehetőséget a jelenleg érvényben levő jogszabály eltörölte.
„A minőség rovására megy a kezdeményezés”
A kezdeményezést kifogásolja Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Mint lapunknak kifejtette: több szempontból is ellenzik, hogy az egyetemek érettségi felkészítőt, vagy posztliceális képzéseket szervezzenek, mint ahogy azzal sem értenek egyet, hogy a szaktárca tavasszal harmadik érettségi vizsgaszessziót bonyolítson le. „Meg kell őrizni az érettségi komolyságát. Ezek a módosítások az oktatás minőségének rovására mennek” – vélekedett a rektorhelyettes.
Ezzel szemben János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora a Krónikának úgy nyilatkozott: eddig nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy felkészítőket tartsanak középiskolát végzett diákoknak, de a tanügyi törvényt módosító kormányrendeletet mindenképpen figyelembe veszik. Elmondása szerint, ha igény mutatkozik rá, a Nagyváradi Állami Egyetemhez hasonlóan ők is szerveznek érettségi előkészítőt azok számára, akiknek még nem sikerült oklevelet szerezniük, de ez kimondottan az iskolai felmérőre vonatkozna.
A Nagyváradi Állami Egyetem szenátusa már holnap dönt a felkészítő központ működtetéséről, néhány napon belül pedig már a felvételit is meghirdetik a diákok számára. „Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen minden tantárgyból indíthatunk képzést” – magyarázta Constantin Bungău rektor. Mint hangsúlyozta: az egy éves felkészítő ingyenes lesz a diákok számára, hiszen a projektet a szaktárca finanszírozza.
Elfogadják külföldön az érettségi oklevél helyett kiadott igazolást
A külföldi felsőoktatási intézmények is elfogadják azt az igazolást, amit érettségi oklevél helyett kapnak az idei vizsgán sikeresen szereplő végzős diákok – biztosította a leendő felvételizőket Remus Pricopie tanügyminiszter.
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában beszélt arról, hogy az igazolások kibocsátását ezen a héten kezdik, a dokumentumok pedig egy éven keresztül lesznek érvényesek – állítása szerint ez idő alatt az érettségi diplomák nyomtatása körüli kérdéseket is tisztázzák.
Hasonlóan vélekedett Király András oktatási államtitkár, aki lapunknak elmondta: a minisztériumhoz nagyon sok panasz érkezett, amiért a diákok nem kapnak érettségi oklevelet, ezért nem tudnak beiratkozni a külföldi egyetemekre. „A szaktárcától mindegyik idén vizsgázott diák egyforma igazolást kap, amit a nemzetközi egyezmények alapján a külföldi felsőoktatási intézményeknek is el kell fogadniuk” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ-es államtitkár.
Mint kifejtette: az oklevelek kiállítását a közbeszerzési folyamat késése akadályozza, ez néhány hónapig biztosan elhúzódik, ezért kapnak a leérettségizett fiatalok a tanfelügyelőségek pecsétjével ellátott igazolást.
Az államtitkár állítását egy szatmárnémeti édesapa is megerősítette, aki a Krónikának elmondta: lánya – a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőse – a nagy-britanniai University of Birmingham fizika szakára nyert felvételt, így levélben értesítették az egyetemet arról, hogy egyelőre csak igazolást tudnak benyújtani, és azt a választ kapták, hogy ideiglenesen elfogadják ezt a dokumentumot.
Danku Pál hozzátette: segítségükre volt az is, hogy a román oktatási tárca honlapján elérhetőek voltak az érettségi eredmények, így az angliai intézmény hivatalos helyen is tájékozódhatott. A Szatmár megyei végzősök közül egyébként sokan jelentkeztek magyarországi egyetemekre, a diákok pedig az online felvételi rendszerbe legkésőbb július tizedikéig tölthették fel a dokumentumokat. Az egyik érintett diák lapunknak elmondta: úgy tudja, hogy a külföldön érettségizettek legkésőbb szerdán, e-mailben pótolhatják az iratcsomót, így reménykedik abban, hogy nem lesznek gondjai az évkezdéssel.
Mint ismeretes, a szaktárca azért kénytelen igazolásokat adni az érettségi oklevelek helyett, mivel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított a Romdidac nevű – korábban állami tulajdonban lévő, de néhány éve privatizált – cég ellen, amely a rendszerváltás óta az egyetlen olyan vállalat, amely állami megbízást kap a diplomák kinyomtatására.
A DNA felszólítására a minisztérium felbontotta a Romdiackal kötött megállapodást, az új megbízatásra vonatkozó közbeszerzési eljárásnak azonban még nem jutottak a végére. Remus Pricopie a Digi 24-nek úgy nyilatkozott: a kormány várhatóan két héten belül eldönti, hogy kinek adják át a nyomtatás jogát, a kiválasztott vállalat azonban minden bizonnyal az állami nyomda lesz.
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar gazdasági partnerség
Magyarország és Románia stratégiai partnerei egymásnak a gazdasági együttműködésben is – hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, a magyar–román gazdasági fórum és üzletember-találkozó rendezvényén.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a bukaresti kereskedelmi és iparkamara szervezésében tartott fórumon Szijjártó Péter elmondta: Magyarország számára Románia Németország után a második legfontosabb exportpiac, a magyar export 6 százaléka irányul Romániába.
Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom 6,7 milliárd euró volt, amelyben jelentős tételt képviseltek az energiahordozók, a gyógyszerek, az élelmiszer-ipari és gépipari termékek – tette hozzá az államtitkár.
Constantin Niţă gazdasági miniszter eközben kiemelte, hogy évi mintegy 10 milliárd euróra lehetne növelni Románia és harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország között a kétoldalú forgalmat.
Krónika (Kolozsvár)

Varga Mihály: Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatai kiegyensúlyozottak
- Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatai kiegyensúlyozottak, az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek, a cégek érdeklődnek a befektetési lehetőségek iránt - hangsúlyozta Varga Mihály kedden, Constantin Nita román gazdasági miniszterrel folytatott hivatalos tárgyalása után, ahol szóba került az is, hogy a privatizációs döntés után a magyar állam tulajdonosként is szívesen megjelenne a constantai kikötőben.
A két ország közötti közel 7 milliárd eurós kereskedelmi forgalom is mutatja, hogy a kapcsolat jó és stabil. Ez azon alapul, hogy két szomszédos államról van szó, amelyeknek a történelmi és kulturális kapcsolatai szorosak, területükön egyaránt jelentős kisebbség él, és mindketten uniós tagállamok - tette hozzá Varga Mihály.
Constantin Nita hangsúlyozta: Románia teljes nyitottsággal közeledik Magyarország felé, nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely a jó kapcsolatokat erősíti. "Négyéves szünet után remélhetőleg új kezdetnek vagyunk a tanúi" - mondta a román miniszter.
Varga Mihály a tárgyalásról szólva kiemelte, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban az átlagosnál nagyobb a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya - számuk mintegy tízezerre tehető -, erre alapozva olyan üzleti kezdeményezéseket kívánnak támogatni, amelyek a kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni tudják. Román kollégájával együtt fontosnak tartják azt is, hogy a cégalapítás és -finanszírozás a jövőben rugalmasabb legyen.
A tárgyaláson szó volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is. A román fél felvetette, hogy a gyorsvasút Budapest és Bukarest közötti kiépítése bővíthetné és gyorsabbá tenné a személy- és teherforgalmat, amit mindenképpen meg kívánnak vizsgálni, hiszen Magyarország érdeke is az, hogy ez a fajta közlekedési kapcsolat megerősödjön - mondta Varga Mihály.
A román fél felvetette azt is, hogy jobban ki lehetne használni a constantai kikötő nyújtotta szállítási lehetőségeket, amit a magyar kormány mindenképpen támogatni fog. Varga Mihály hozzátette: a maga részéről azt vetette fel, hogy a privatizációs döntés után a magyar állam akár tulajdonosként is megjelenhessen a constantai kikötőben, amitől román kollégája nem zárkózott el, megvizsgálják ennek lehetőségét.
A tárgyaláson szó volt arról is, hogy Magyarország szívesen megosztja a devizahitelekkel kapcsolatos tapasztalatait Romániával, tájékoztatja az eddig megtett és a tervezett további lépésekről.
Constantin Nita gazdasági miniszter elmondta: a két fél a következő években közösen megvalósítható projektekről folytatott eszmecserét, érintve a közlekedés, közúti és vasúti szállítás valamint a földgáz kérdését is, továbbá szó volt az infokommunikáció, az idegenforgalom és a kkv-k kérdéseiről is. Szóba került az is, hogy albizottságot hoznak létre a gazdasági vegyesbizottságon belül, amelyek a kiemelt területekkel (energiaszektor, infrastruktúra, kkv-k) foglalkoznának - mondta a román miniszter, aki bejelentette, hogy magyar kollégáját meghívta Bukarestbe.
Constantin Nita hangsúlyozta: Románia teljes nyitottsággal közeledik Magyarország felé. "Négyéves szünet után remélhetőleg új kezdetnek vagyunk a tanúi", s remélhetőleg valóra válik a 10 milliárd eurós kereskedelmi forgalom elérésére tett közös célkitűzés.
Budapest, 2014. július 15., kedd (MTI)

Bővítenék a magyar–román kereskedelmi kapcsolatokat
A román piacnak kulcsszerepe van az egyik legfontosabb külgazdasági cél elérésében, abban, hogy minél nagyobb legyen a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya az exportban – mondta Szijjártó Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter, a Magyar-Román Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti, plenáris ülését követően elmondta, meghozták a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését segítő döntéseket.
Az államtitkár, aki egyben a gazdasági vegyes bizottság magyar társelnöke, kifejtette: döntöttek a finanszírozás és a határon való átjárhatóság segítéséről.
Constantin Nita román gazdasági miniszter, a bizottság román társelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szándékukban áll a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat bővítése, belátható időben szeretnék elérni az évi 10 milliárd euró forgalmat, kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg mellett.
Szijjártó Péter kifejtette: Románia Magyarország számára a második legfontosabb exportpiac Németország után. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 6,7 milliárd eurót tett ki, az idén az első négy hónapban a forgalom 7 százalékos növekedést ért el. Kiemelte: a két ország eximbankja megállapodott abban, hogy több tízmillió eurós, felülről nyitott hitelkeretet hoznak létre a két ország kis- és középvállalkozásai közös gazdasági tevékenységének segítésére. Így támogatják a határ menti és a harmadik piacon való együttműködést, valamint az export- és importkapcsolatokat is. Szijjártó elmondta: 12 ezer román- magyar vegyesvállalat működik, rájuk is építeni kívánnak a gazdasági kapcsolat erősítésében.
Döntöttek arról is, hogy folytatják a határátkelő-fejlesztési programot, a 2014-2020 közötti hétéves uniós fejlesztési ciklusban igyekeznek 12 új határátkelőt építeni, amivel felére csökkenne a jelenlegi 40-45 kilométeres átlagos távolság a használható határátkelő helyek között. Az ehhez szükséges jogi keretekről megszületett a megállapodás, amelyet július végén a két ország fejlesztési miniszterei Bukarestben írnak majd alá – mondta Szijjártó Péter.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között azzal, hogy összekapcsolják az M43-as magyar és az A1-es román autópályát, 2017-ig pedig az M4-es magyar és az A3-as román autópályát kötik össze. A vegyes bizottsági ülésen az energiabiztonság kérdése hangsúlyosan szerepelt a napirenden – jelentette ki Szijjártó Péter.
Constantin Nita fontosnak nevezte az energetikai rendszerek összekapcsolását. A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés megteremtésére törekednek a Duna Stratégia megvalósításában, a Konstanca tengeri kikötő hatékonyabb kihasználásában, a vasúti forgalomban, valamint a mezőgazdaság, a turizmus területén.
Hozzátette, a kereskedelmi forgalom bővítésében számítanak a két ország kamaráira, szándék szerint Budapesten is létrehoznának egy román-magyar vegyes kamarát.
Népújság (Marosvásárhely)

Felmérés: Ceaușescu Románia legjobb elnöke volt
Az ország eddigi legjobb elnökének tekintik a romániaiak Nicolae Ceaușescu kivégzett diktátort – derül ki az INSCOP felméréséből, amelyet az Agerpres idézett csütörtökön.
A közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 24,7 százaléka értékeli úgy, hogy a volt kommunista pártfőtitkár és köztársasági elnök Románia eddigi legjobb államfője volt. A második helyen Ion Iliescu (19,1 százalék), a harmadikon Traian Băsescu (14,2), az utolsó helyen pedig Emil Constantinescu (9,7) áll.
A válaszadók 23,9 százaléka szerint a felsoroltak egyike sem méltó az államfői tisztségre. A felmérés 1055 felnőtt személy megkérdezésével készült, a hibaküszöb 3 százalékos.
maszol.ro

A hatalom fogságában az RMDSZ
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke július 11-én bejelentette: a bukaresti kormánykoalíción belül kialakult vita miatt lemond kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, az RMDSZ viszont tagja marad a román kormánynak.
A feszültség oka, hogy Románia az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe, jóllehet a javaslatcsomag egyik kezdeményezője Kelemen Hunor volt. A politikus hétfőn közölte, hogy augusztus elsejei hatállyal mond le a bukaresti kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségéről.
A magyar érdekképviselet már több ízben vállalt szerepet a román végrehajtó hatalomban. Az 1989-es forradalom napjaiban alakult RMDSZ történetében 1996-ban váltotta fel az addigi ellenzéki politizálást a hatalommal való párbeszéden alapuló politika.
A szövetség Emil Constantinescu államfővé választása után lépett be – a Demokratikus Konvenció (CDR) és a későbbi Demokrata Párt (PD) mellett – a Victor Ciorbea vezette jobbközép kormányba. A CDR körül szerveződött koalíciós kabinet a Ion Iliescu addigi államfő által alapított politikai erő – a későbbi Szociáldemokrata Párt (PSD) – kormányát váltotta, amely szélsőbaloldali és nacionalista pártok támogatásával vezette az országot.
Az RMDSZ a turisztikai (Birtalan Ákos) és kisebbségügyi miniszteri (Tokay György) tisztséget kapta meg a Ciorbea-kabinetben. A miniszterelnök-csere után az RMDSZ-nek egészségügyi (Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor) és kisebbségügyi (Eckstein-Kovács Péter) minisztere volt a Radu Vasile vezette kormányban.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását kezdetek óta bírálta a Tőkés László akkori tiszteletbeli elnök körül felsorakozó belső ellenzék, amely a belső önrendelkezés (autonómia) programjának háttérbe szorítását és a román kisebbségpolitika – általuk érdemtelennek minősített – külföldi legitimálását sérelmezte.
A szövetségben azonban többségbe került az a Markó Béla elnök által megjelenített áramlat, amely a román pártok partnerségét keresve, lépésről lépésre próbált eredményeket elérni az erdélyi magyarság számára. Ez a szemléleti vita vezetett végül ahhoz, hogy Tőkés László és hívei 2003-tól az RMDSZ-en kívül kezdtek politikai építkezésbe.
Krónika (Kolozsvár)

Nosztalgia az alapítók gyűrűjében
Az 1990. július 21–29. között Átmenet a diktatúrából a demokráciába jelmondattal megszervezett első Bálványosi Nyári Szabadegyetem helyszínén, a bálványosi kemping területén 2009-ben állított életfa megkoszorúzásával vette kezdetét a jubiláló, 25. kiadásához érkezett tusványosi rendezvénysorozat nulladik napja.
A koszorúzáson áldást mondott Sánta Imre bikfalvi református lelkész és Gergely István (Tiszti), majd a megjelentek közösen elénekeltek a Himnuszt és a Székely himnuszt. Az emlékfa koszorúzását követően a negyedszázados bálványosi folyamat során írt történelem képei elevenedtek meg a Grand Hotel Bálványos teraszát zsúfolásig töltött közönség előtt: vetítésre került a 25. Tusványos című film.
Magas szintű politikai csúcstalálkozók helyszíne
Az 1997. július 21-étől Bálványosról Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem az új évezred hajnalán bővült ki a diáktáborral – ami a múló évek során „önmagát ösztönözve” Erdély egyik leghangsúlyosabb, magyarságot megszólító fesztiváljává nőtte ki magát – emelték ki a képsorokban. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem gyökerei a kommunizmus éveibe nyúlnak vissza – ekkor a későbbi szervezők ugyan még csak álmodtak a demokrácia eljöveteléről, de már kikristályosodott az igény egy, a magyarokat összefogó, az őket érintő aktuálpolitikai témákat boncolgató előadások megszervezésére, a magyar-román párbeszéd elindításának fontosságára. A film felidézte az alapítók emlékeit, a fiatalok varázsolta felszabadult hangulatot és a szabadidős programokkal és szórakozási lehetőséggel járó látogatószám-emelkedést.
A szabadegyetem és diáktábor sokáig a magyar és román politikusok találkozójának helyszínéül is szolgált, hiszen a főelőadásokon a magyarországi és erdélyi magyar vezetők mellett felszólalt Emil Constantinescu egykori és Traian Băsescu jelenlegi román államfő is.
Betöltésre váró űr
Egy fél évszázados kommunizmus okozta hatalmas űr állt a háttérben, ami az erdélyi magyar értelmiségieket arra ösztönözte, hogy megalkossák a szabadegyetemet. David Campanale, a BBC világhíradójának tudósítója volt az, aki kívülállóként látott rá az akkori körülményekre – ismertette a hallgatósággal a Történelmet írtunk című, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak jelenlétében lebonyolított előadás moderátora, Maksay Ágnes.
David Campanale a baráti hangulatú nosztalgiabeszélgetésen kérdéssel indította beszédét: mire gondoltunk akkor, 1989 decemberének végén? „Arra, hogy jó együtt lenni, együtt ünnepelni, ugyanakkor meghallgatni a különböző álláspontokat, vitafórumot szervezni, letenni a tolerancia alapköveit” – adta is meg a választ a BBC tudósítója, alapító.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, a bálványosi rendezvény ötletgazdája úgy emlékezett vissza, hogy '89 december 27-ére virradóra „megváltották a világot”. „Egy tömbházlakásban beszélgettünk, ami odáig fejlődött, hogy megalakult a szabadegyetem ötlete. Úgy éreztük, megváltottuk a világot. Óriási energia volt bennünk, negyvenen azon gondolkodtunk, hogy megtaláljuk a módot magunk kifejezésére”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hozzátette, a helyszínválasztás Török Sándort dicséri, „aki lokálpatriótaként úgy vélekedett, a legjobb helyszín a szabadegyetemhez Bálványoson lenne”. „Én ugyan nem voltam jelen a kézdivásárhelyi megbeszélésen, de ott voltam '90 januárjában, amikor Partiumba látogattak a székelyek és beszélgettünk az elképzeléseikről” – idézte fel Toró T. Tibor. Szabó Miklós budapesti orvos, alapító humorosan jegyezte meg: akkor, a kommunizmus alkonyán még mindannyian laikusok voltak, olyan fiatalok, akik csak teoretikusai a szabadságnak. „Nem is igazán tudtuk, hogy mi a demokrácia” – fűzte hozzá.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke 1990 márciusának marosvásárhelyi eseményeiről is beszélt a publikumnak. „Erdélyt a kommunizmusban is a multikulturalitás jellemezte, együtt vártuk a diktatúra bukását. Azt sokan elfelejtik, hogy a magyaroroszágiak jöttek először segíteni a változást követően” – emelte ki. „1990 márciusában tehetetlenül figyeltük, ahogyan a Szekuritáté megmaradt erői erőszakkal konfliktust szítanak különböző nemzetiségek között. A történtek után az értelmiségiek kétségbeesetten keresték a partnereket arra, hogy megnyílhasson a román-magyar párbeszéd kapuja. Ez a szabadegyetem egy fantasztikus együttműködési lehetőséget nyújtott” – közölte.
Maksay Ágnes moderátor a visszaemlékezést egy kérdéssel zárta: Hogyan tovább, Tusványos? „Erre a kérdésre majd szombaton kapunk választ. Annyit elárulhatok, hogy a tervek között szerepel egy, a Tusványossal párhuzamos társadalomtudományi műhely létrehozása itt, Bálványoson” – adott ízelítőt a jövőt illető tervekből.
Makett- és alapkő-leleplezés
A nosztalgiatársalgás után a jelenlévők a szálloda közelében felépítendő amfiteátrumhoz járultak, ahol az alapítók leleplezték a „kultúra amfiteátrumának” méretarányos makettjét.
A helyszínen – amely a jövőben koncerteknek, színművészeti előadásoknak ad otthont – Felicia Filip operaénekes négy nyelven elénekelte Európa himnuszát, az Örömódát, majd Bardócz Csaba református és Andorkó Attila unitárius lelkészek megáldották az amfiteátrum alapkövét.
Az alapítók kézdivásárhelyi kiáltványa
Az 1989. december 31-én a Fiatal Angol Liberális-Demokraták, a Fidesz és a MADISZ Kézdivásárhelyi Szervezete képviselőinek – és egyben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak – kézjegyével ellátott kiáltványban „Európa fiatal demokratái kifejezték közös eszméiket és törekvéseiket”. Ez képezte a mindössze hét hónappal később sorra került első bálványosi szabadegyetem alapgondolatát. A négy pontba szedett kiáltványban hangsúlyozzák, hogy „Európa még mindig megosztott. A kontinens egységesülését nem lehet a kelet-közép-európai régió nélkül elképzelni. Tegyünk meg mindent, hogy a vasfüggöny maradványait is felszámoljuk”. A második pontban „üdvözlik a kontinens kommunista rendszereinek felborulását, illetve a piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló rendszerek kialakulását”. A harmadik pont hangsúlyozza, „hitet teszünk az emberi szabadságjogok megteremtése mellett. Követeljük a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösségi jogainak feltétlen biztosítását”. A Székely Újságban is megjelent kiáltványból egyébként a kor cenzúrája kihúzta a közösségi jogokat. Az utolsó bekezdésben a szignálók „felkérik Nyugat nemzeteit, kormányait, politikai szervezeteit, hogy minden eszközzel járuljanak hozzá Kelet-Közép-Európa forradalmainak sikereihez, a békés és demokratikus átmenethez”.
Pinti Attila, Székelyhon.ro

Tusványos 25 – Autonómia – „kézen fogva, románok és magyarok”?
„Hegyek között,völgyek között,/kicsi vonat kanyarog,/ülnek benne kézenfogva/románok és magyarok” mottojú előadásnak lehettünk tanúi péntek délután 4 órától a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kós Károly sátrában. Az autonómiáról szóló beszélgetést Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője vezette, résztvevők között pedig ott volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Kalmár Ferenc a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, illetve Sergiu Constantin a Bozeni Európai Akadémia (EURAC) kutatóintézet tagja.
A beszélgetés elején Csinta Samu felvetette a kérdést, hogy milyen lenne, ha holnap a napkeltével együtt beköszönne az autonómia. Antal Árpád polgármester elmondása szerint, ő nem esne kétségbe, pontosan tudja, mihez kezdene, és megvalósítaná azt a világot, amelyről álmodunk. Ő úgy érzi, hogy nehéz párbeszédet folytatni a románokkal, ha felmerül az autonómia kérdése, ugyanakkor három kategóriába sorolta őket. Az első kategóriába sorolta azokat a románokat, akiket Ceaușescu betelepített Székelyföldre, hogy megváltoztassa az etnikai arányokat. A második csoportba tartoznak azok, akik „abból élnek, hogy románok Székelyföldön, biztos állást kapnak és nagy fizetést.” Az utolsó kategória tagjai pedig azok, akik elfogadják, hogy Székelyföldön kisebbségben élnek, és nem okoz nekik gondot, ha magyarul kell valahol megszólalni.
Sepsiszentgyörgy polgármestere azt is elmondta, hogy úgy érzi, nem egyszerű partnereket találni Székelyföldön, illetve bajnak számít, ha az értük tett gesztusaink egyoldalúak, és nem viszonozzák őket, ezért a mi oldalunkra kell húzni azt a kevés itt élő románt is.
Az autonómiához véleménye szerint hozzásegíthet a fennálló geopolitikai helyzet, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok az ukrajnai válság miatt Romániára támaszkodik a rakétavédelmi programban, ezért az AEÁ azt akarja, hogy az országban stabilitás legyen, de a polgármester szerint csak ez akkor lesz lehetséges, ha a székelyek megkapják, amit szeretnének.
A szót később Kalmár Ferenc vette át, aki arra figyelmeztetett, hogy nem mindegy, milyen pozícióban van egy képviselő a parlamenti többséggel szemben, illetve milyen munícióval rendelkezik, majd azt is kifejtette, hogy miért áll a nemzetállam modernizációjának megvalósítása mellett. Véleménye szerint el kell fogadni azt, hogy egy bizonyos területen belül más is lakik, nemcsak a többség, és ennek a kisebbségi közösségnek is vannak jogaik.
Sergiu Constantin, az EURAC kutatóintézet munkatársa az autonómia kérdéskörét tanulmányozza. Véleménye szerint az autonómia túl általános fogalom, pontosabb körülírásra, értelmezésre lenne szükség. Ugyanakkor azt is észlelte, hogy egyes emberek szerint az önrendelkezés és az autonómia ugyanazt jelenti, mások pedig két teljesen különböző fogalomnak tartják. Arról az élményéről is beszélt, hogy egy Sepsiszentgyörgyön végzett kutatásnak az lett az eredménye, hogy a megkérdezett románok, miután pontosan elmagyarázta nekik, hogy milyen előnyeik származhatnának belőle, az autonómia pártolóivá váltak. Végezetül azt is tanácsolta, hogy az autonómia-tervezet kidolgozásába be kellene vonni román szakértőket is, már a kidolgozás első fázisától. Példának pedig felhozta Dél-Tirol autonómiájának esetét, ugyanis a terület önrendelkezését szabályozó dokumentumot kidolgozó bizottság tagjai között jelen voltak a német, olasz és rétoromán közösség szakértői is.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke kihangsúlyozta: senki sem vitathatja el azt, hogy a székelység őshonos nemzeti közösség Székelyföldön, tehát rájuk az említett kategóriára vonatkozó szabályozás érvényes. Papp elmesélte a személyes tapasztalatait a székelyföldi magyarok és románok között az idő teltével kialakuló együttélési normákról, amelyből biztató eredmény reményét vetítette előre.
Lukács Bettina, Erdély.ma

Az autonómiától nem lesz magyar a román
Egymás meggyőzésére irányuló, jelentős nézetkülönbségek jellemezte minőségi vitán osztották meg elképzeléseiket a székelyföldi autonómia megvalósításáról a román és magyar felek pénteken délután.
Az Erdélyi Napló főszerkesztője, Csinta Samu vitaindító köszöntőjében „a nap legfajsúlyosabb beszélgetését” bocsátotta előre a Kós Károly-sátor alatt, ahol azonban nem jelent meg az előadás egyik felszólalója, Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselője.
Magyar a magyarral igen, román a magyarral nem
Első felszólalóként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rögtön rátért a későbbiekben komoly szópárbajjá „fajuló” fórum egyik fő témájára: a román-magyar párbeszédre. „Ami Sepsiszentgyörgyön a román-magyar viszonyt illeti, nehéz helyzetben vagyunk. Sok időt és energiát fordítottunk a magyar-magyar párbeszédre, és túl keveset a román-magyarra – de nem azért, mert nem akartuk” – hangsúlyozta, egyúttal átfogó magyarázattal is szolgálva az okokra.
„Három részre tudom osztani a szentgyörgyi románokat: vannak, akiket Ceaușescu telepített be az etnikai arányok megváltoztatására. Ők frusztráltak, továbbra is abban az illúzióban élnek, hogy meg kell ezt valósítaniuk, nem lehetnek kisebbségben. Aztán vannak, akik abból élnek, hogy románok – valahonnan Moldvából Sepsiszentgyörgyre költöztek, magas fizetést, jó munkahelyet kaptak. Ez a két réteg nem érdekelt az autonómiában. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik el tudják fogadni, hogy nálunk egy kisebbség részei, és ezért pozitív diszkriminációt élveznek Székelyföldön. Nekik nem okoz gondot, ha magyarul kell megszólalniuk, igaz, ezért az első két kategória nemzetárulónak tartja őket. Pedig ők az értelmiségiek, csakhogy túl kevesen vannak” – fejtette ki.
Fel nem adható bástyák
„Az önkormányzat a magyarság, míg a prefektúra a románok bástyája. Ezt nem adhatjuk fel úgy, hogy közben nem kapunk cserébe semmit” – folytatta gondolatmenetét a polgármester. Emlékeztetett, „a sokat emlegetett területi autonómia nem lehet etnikai alapú”, szem előtt kell tartani a nemzeti diverzitást, a magyar többség tényével pedig tilos visszaélni.
Nemzetállam: modernizálásra szoruló terminus
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, a brassói származású Kalmár Ferenc megpróbált választ adni a román-magyar párbeszéd akadályára: a nemzetállam fogalma. „Ezzel a terminussal kétszáz éve nem foglalkoztak. Az Európai Unióban, ahol elméletileg nincsenek határok, ez egy kirekesztő fogalommá vált, amit modernizálni kell. Az EU jelmondata: egység a sokféleségben – ez nem csak az unióra vonatkozik, hanem a tagállamokon belül is érvényes. Az EU-nak vannak alapelvei, ezekből nem szabad csak mazsolázgatni. Elvárjuk Brüsszeltől, hogy számon kérje minden országtól ezek betartását” – jelentette ki.
Süketek párbeszéde
A panelbeszélgetés egyetlen román felszólalója, Sergiu Constantin tudományos kutató „süketek párbeszédének” nevezte a román-magyar viszonyt, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy úgy román, mint magyar oldalon súlyos hibák vannak az autonómia értelmezését tekintve. „Nincs egy konkrét meghatározása az autonómiának – ezért is ilyen népszerű, mert tág értelmezési lehetőségei miatt sokan és gyakran félreértik. Jogilag az autonómia kifejezés egy túl általános fogalom, konkretizálni kell” – figyelmeztetett.
Jogszabály nélkül is működőképes
Sergiu Constantin hozzátette, ez a meghatározási kérdés még akadémiai szinten is nagyon összetett, „nemhogy a sokkal alacsonyabb szintű politikában vagy a lakosság szintjén”. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy a nemzetközi jogban a kisebbségeknek nem, csak az őshonos népcsoportoknak létezik autonómiához való joga – csakhogy pontos elméleti meghatározása egyiknek sincs. „Mindezek ellenére számos működő gyakorlati példája van a megvalósult autonómiának” – ismertette.
Mikortól lesz valaki őshonos?
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az őshonos – kisebbségi témát boncolgatva kifejtette, „bizonyítékunk van rá, hány évszázada élünk ezen a területen”, majd feltette a kérdést, hogy „de ki tudja megmondani, mennyi idő után számít valaki őshonosnak?” Szerinte a párbeszédhez „nem ártana a román fél részvétele is, de tudjuk, hogy Romániában ma nincs olyan román politikus, aki ide el merne jönni – illetve csak akkor venne bárki is részt, ha ebből előnyt tudna kovácsolni”. Sergiu Constantinnal egyetértve elismerte, hogy „az autonómia fogalmának jogi tisztázása egy hosszú folyamat”, amit ráadásul olyan bukkanók is hátráltatnak, mint fordítási kérdések. „Például az önkormányzat szó nem fordítható le románra. Akkor milyen párbeszéd az, amikor nem tudjuk ugyanazt kifejezni?” – tett fel egy újabb kérdést.
Antal: legyen az Amerikai Egyesült Államok a moderátor
Geopolitikai kontextusba helyezve az autonómia kérdését Antal Árpád elmondta, „a közelben viszály van, ami mögött nagy politikai érdekek állnak”, és nekünk, székelyeknek kell megértetnünk például az Amerikai Egyesült Államokkal – aki hangsúlyos figyelemmel követi a romániai eseményeket és sok pénzt áldoz például a rakétavédelemre –, hogy a romániai stabilitás fenntartásának egyfajta záloga, hogy Székelyföld autonóm régióvá váljon. „A román politikusok önmaguktól soha nem fognak tenni semmit. Az Államokkal ezt meg kell értessük, ő kell vállalja a moderátori szerepet, mert ha azt mondják, hogy öt nap múlva itt autonómiának kell lennie, akkor öt nap múlva az is lesz” – osztotta meg véleményét, lavinaszerű vitát indítva el.
Sergiu Constantin nem ért egyet
A tudományos kutató, Sergiu Constantin rögtön ellentmondva Antal Árpád javaslatának, egy sokkal egyszerűbb móddal állt elő. „A román-magyar párbeszéd megoldásának első lépése, hogy a magyar közösség a kezdetektől bevonja a román felet például egy autonómiatervezet létrehozásába, mert az eddigi 15 tervezet esetében egyszerűen kihagyták őket. Ez kommunikációs és stratégiai hiba” – mutatott rá.
Erre reagálva Antal Árpád kijelentette: hogyan tudnánk a román politikummal beszélgetni, mikor folyamatosan azt érezzük, hogy a létünket is letagadják? „Emlékezzünk a Hargita, Kovászna és Maros megyét érintő, közigazgatási régió létrehozásáról szóló népszavazásra. A Maros megyei vezetők javaslatára úgy módosítottunk a szavazás kérdéseit, hogy nekik is megfeleljen – erre pedig egyetlen nagyobb román párt sem állt mellénk, mindenki kihátrált” – tájékoztatta a kutatót.
Esetleg az arányosság elvével
„Érdekes kérdés, hogy kinek az érdekeit védjük” – vette át a szót ismét Sergiu Constantin. Mint mondta, az autonómia egyik különlegessége, hogy mindenki védelmet kap. Példaként említette Dél-Tirol esetét: bár Olaszország azon részén a német anyanyelvűek többségben vannak, az országban mégis a kisebbséget jelentik, ezért törvények védik őket – akárcsak a dél-tiroli olaszokat, akik kisebbségbe szorulásuk miatt „részesülnek különleges bánásmódban”. Szerinte az arányosság elve alapján kell egy autonómiából kivenni a részt a vezetésben.
„A párbeszéd kezdete ez kell legyen. Az autonómia nem a magyaroké, és nem lesz tőle magyar a román sem” – hangsúlyozta.
Közvitán az autonómiastatútum
Magához ragadva a mikrofont Antal Árpád meghívással fordult Constantinhoz. „Három hét múlva közvitára bocsájtjuk az önkormányzati képviselő-testület ülésén az autonómiastatútumot, amelyben többek között épp az arányosság elvéről van szó. Meghívom, jöjjön el és nézze meg, miként viszonyulnak a románok ahhoz az ötlethez, hogy legyen a rendőrség állományában – hogy a hírszerző szolgálatról ne is beszéljek – hetven százalék a magyar nemzetiségűek aránya”. Sergiu Constantin emlékeztette Antal Árpádot, hogy azt a tervezetet is a románok bevonásával kellett volna kidolgozni, de elfogadta a meghívást. A vitába bekapcsolódott Papp Előd is, mint fogalmazott, valóban örülnének, ha átadhatnának a románok képviselőinek egy tervezetet véleményezésre és kiegészítésre, de bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy kit vonhatnának be.
A képviselő nem feltétlenül politikus
Sergiu Constantin erre is választ adott: „a románok képviselőinek nem politikusoknak, hanem szakértőknek, jogászoknak kell lenniük, akik áthatóan ismerik a jogrendszert és építő véleménnyel tudnák segíteni az autonómiatervezetek megalkotását”.
Az autonómia kompromisszum
Szem előtt kell tartani, hogy az önrendelkezés egy kompromisszum, bármennyire jónak is tűnik, nem lehet mindenkit meggyőzni vele – közölte Constantin. „Azt még ismerjük be, hogy nem is old meg mindent” – zárta beszédét a tudományos kutató.
Pinti Attila , Székelyhon.ro

Üzenet Kárpátaljára
Nem volt ugyan tabudöntögető, nyílt és őszinte magyar–román párbeszéd a legbefolyásosabb bukaresti közéleti szereplők részvételével, de azért Tusványos román törzsvendégei nem maradtak el.
Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu ott voltak, fel is vetették, hogy érdemes volna folytatni a dialógust. Sabin Gherman újra előadást tarthatott arról, hogy mit jelent számára az erdélyi identitás, Sergiu Constantin a dél-tiroli autonómia műhelyébe nyújtott betekintést – nem volt túl sok román résztvevő, politikus meg egyáltalán, de egy minden eddiginél keményebbnek ígérkező államfőválasztási kampány előtt talán nem is lehetett elvárni ennél erőteljesebb részvételt bukaresti vagy helyi román politikusok részéről.
A magyar–magyar párbeszéd is olyanná sikerült kicsit, mint Mátyás király története az okos leánnyal, aki hozott is ajándékot meg nem is, fel is öltözött, meg nem is. Volt is párbeszéd, meg nem is: a székelyföldiek ugyan eljöttek, de az RMDSZ csúcsvezetése nem képviseltette magát. A jobboldal elnökeinek vitája pedig meglehetősen felemás eredménnyel zárult: bár egymásra utaltságukkal tisztában vannak, sérelmeiken túllépni nem tudnak, így aztán Toró T. Tibor Néppárt-elnök hiába döngetett kaput, falat, Bíró Zsolt MPP-elnök mindegyre csak pártja régóta nem létező függetlenségét féltette. Jobban működött viszont Tusványos Kárpát-medencei magyar találkozóhely-funkciója: a nemzetpolitikai kerekasztal egyfajta seregszemlévé nőtte ki magát, melyen a külhoni magyar szervezetek vezetői nem csak siránkozva vázolják helyzetüket, de megosztják tapasztalataikat, tanulhatnak egymás történeteiből, megoldásokat villantanak fel. Mindenekelőtt pedig kinyilváníthatják szolidaritásukat: így lesz egyszeriben minden erdélyi számára fontossá, hogy például a felvidéki Komárom ne váljon Marosvásárhellyé, a muravidékieknek sikerüljön összehozni ama mintagazdaságot, mely talán kínálhat munkalehetőséget, megélhetést magyar fiataloknak, szurkolhatunk annak, hogy tovább fejlődjék az egyetlen működő autonómia, a vajdasági. Abban meg csak reménykedni tudunk, hogy a kárpátaljai magyarok is megéreznek valamit abból az aggódó féltésből, amely a tekintetekből áradt, amikor képviselőjük, Brenzovics László az ukrajnai helyzetet ecsetelte. Talán meghallják Tusványos hangját, és sikerül erőt meríteniük az itt elhangzott szavakból, abból, hogy a magyar kormány illetékesei biztosították őket támogatásukról, és a Kárpát-medence magyarsága szolidáris velük.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aktuális – Román szakértők segítségét kellene kérni az autonómia ügyében?
A Kós Károly sátorban szervezett Autonómia – románoknak és magyaroknak című beszélgetés az idei Tusványos legfajsúlyosabb témáját hozta előtérbe. Hogyan lehet elfogadtatni a román többséggel az autonómia igényét, hogyan és kikkel kell párbeszédet folytatni az eredményes akaratérvényesítés érdekében?
Mindezekre keresték a választ a megjelent beszélgetőpartnerek, Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Kalmár Ferenc, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki tanácsadója és Sergiu Constantin, tudományos kutató Dél-Tirolból, aki Szász Alpár Zoltán politológus közreműködésével vett részt a beszélgetésben.
Szabadság (Kolozsvár)