Hét, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató fiatal oktatóval bővült a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói kara, és ezzel 301-re emelkedett a magyar oktatók létszáma – tájékoztatott Magyari Tivadar rektor-helyettes. A fiatal tanársegédek valamennyien a BBTE végzősei, legtöbbjük jelenleg ezen az egyetemen dolgozik doktori tézisén. Az egyetem szenátusa január 21-én döntött új tanárok felvételéről, illetve az előléptetésekről. Kiemelkedően magas volt ez alkalommal a már alkalmazásban levő magyar oktatók körében az előléptetések száma: huszonegy oktató versenyzett sikerrel nagyobb fokozatért, köztük tizenegy magas szintű oktatói (docensi, illetve professzori) beosztásért. Docens lett például az erdélyi magyar értelmiség néhány közismert személye: Hatházi András és Bács Miklós színművészek, Fábián Gyula jogász és Bakk Miklós politológus. /BBTE: nőtt a magyar oktatók száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Csutak István vitát gerjesztő írása jól meghatározott politikai célt szolgál: az RMDSZ csúcsvezetésének érdekeit. Kétségtelen, a régiónak nem sikerült az elmúlt tizennyolc év alatt számottevő haladást elérnie. Éppen azt felejtette elmondani Csutak István, hogy közel két évtizede Székelyföld minden megyéjének irányítása az RMDSZ kezében volt/van, minden számottevő funkciót a bukaresti szűk vezérkar bizalmi emberei töltenek be. Sikerült a szervezetből messzi űzni minden más gondolatot. Próbálkozások voltak. Emlékezni kell a már évek óta betegágyhoz kötött Birtalan Ákos képviselő próbálkozásaira, szinte jajkiáltásként ható cikkeire, beszédeire, melyekben megfogalmazta: az RMDSZ bűnös, mert csak szórványpolitikája van, a tömbmagyarság jövőjére tervei nincsenek. A kilencvenes évek közepén fiatalabb politikusok a Legyen a Székelyföld belső anyaország szlogennel próbálkoztak programot kidolgozni. Igaz, nem nagy sikerrel, az RMDSZ óvatos magatartása miatt. Öt-nyolc évvel ezelőtt Markó Bélától Frunda Györgyön át az elnökválasztási kampányban úgy tiltakoztak a román vitapartnerek által felvetett területi autonómiaigény vádja ellen, mintha országárulást követtek volna el. Közben két autonómiaterv is elkészült, a Csapó Józsefé, melyet csak leszóltak, de figyelembe sem vettek, és a Bakk Miklóséké, melyet most nem aktuális, most a kulturális autonómia megszerzésére kell minden erőt összpontosítani jelszóval félredobtak. Székelyföld jelene és jövője valójában attól függ, hogy e térségnek sikerül-e kiharcolnia a területi autonómiát. /Simó Erzsébet: A Székelyföld területi autonómiája a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.

A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.

Az SZKT ülésének lagymatag unalmassága hű tükre az RMDSZ tanácstalanságának. Eldöntöttnek látszik, hogy a júniusi önkormányzati választások előtt semmilyen egyezkedésbe nem kezd az RMDSZ a Tőkés-oldallal, a többi kérdés megválaszolatlannak tűnik. Eckstein-Kovács Péter rendkívüli kongresszusra tett javaslatot, ez a Markó-féle stratégiával szemben az egyetlen alternatív stratégia. Markó szándéka: az RMDSZ csendes hozzáidomítása a megjelenő politikai versenykörnyezethez, anélkül, hogy számonkérésre sor kerülne. Eckstein javaslata viszont a gyors szembenézést, az elszámoltatást célozza. – Egyelőre az RMDSZ politikai „stagflációját” látható, amelyben a belső problémák megoldásának stagnálását az ígéretek inflációja fedi el. /Bakk Miklós: Az RMDSZ stagflációja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Az alkotmánybíróság határozata – mely gyakorlatilag az átvilágítás intézményének felszámolását célozta meg – a civil társadalom heves tiltakozását váltotta ki. A demokrácia alapvető esélyeiről és értékeiről van szó. Dan Voiculescu, akinek a Szekuritáténál Félix volt a fedőneve, most, múltja takargatásában cinkosokra talált a főbírákban, akiknek az átvilágítása hamarosan napirendre kerül a közeljövőben. /Bakk Miklós: Tu felix Romania. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Az eljárásjog önkényes értelmezésével érte el február 5-én a sepsiszentgyörgyi bíróság, hogy a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése beláthatatlan időre kitolódjék. A Szövetség a Székelyföldért ügyét ugyanis e halasztás után az RMDSZ már csak az önkormányzati választások kampányában tűzheti újból napirendre. A Szövetség a Székelyföldért céljainak a kérdése megteremti az első átfogó politikai vita lehetőségét is az RMDSZ és az MPP között. /Bakk Miklós: Újításra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapításáról 2006 december 7-én döntöttek, de máig nem sikerült bejegyeztetni. Az alapító önkormányzatok csatlakozásról hozott határozatainak sorozatos megtámadásai után az egyesület kezdeményezői úgy döntöttek, hogy szűkítik a kört, és csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek határozatai biztosan nem támadhatóak meg. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: politikai halogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A párbeszéd és a véleménycsere igényével hívta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő február 16-ra Nagyváradra a romániai magyar közélet számos neves személyiségét. Az Európai Parlamentben eddig szerzett tapasztalatairól szólva elmondta, nehéz dolga lesz mint romániai magyar EP-képviselőnek, hiszen az RMDSZ elhibázott ,,külpolitikája" miatt Európában tényleg azt hiszik, hogy Romániában a kisebbségek gondjai példaértékűen megoldódtak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az MPP politikai programja kapcsán kiemelte az összefogás és a konszenzus fontosságát. Nem egy RMDSZ-epigonra van szükség – jelezte –, hanem egy átfogó, alternatív program alapján cselekvő politikai aktorra. Tőkés László javaslatára szakértői munkacsoportot alakítottak Tanácsadó Testület néven, mely hozzáértésével, szakmai előterjesztéseivel, munkacsoportban kidolgozott koncepciókkal segíti elő az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben, hogy ,,legyen saját hangunk, és arra figyeljenek is". /Váry O. Péter: Tanácsadó Testület alakult Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Nagy érdeklődés kíséretében mutatták be május 27-én Kolozsváron Lévai Anikó új szakácskönyvét. Orbán Viktor feleségének könyve, amely A konyhaablakból címet viseli, egyszerre szól ételről és életről. A könyv egyben önéletrajz is, amelyben az Orbánék házasságának húsz éve alatt összegyűjtött receptek mellett természetesen helyet kap a férj és öt gyerekük is. Csép Sándor újságíró, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje elmondta: „Öt gyermek és egy politikus férj mellett könyveket publikálni nem mindennapi dolog. Örvendek, hogy e könyvön keresztül az Anikó családja bemutatására is megadatott a lehetőség. ” A gasztronómiai témájú könyv ismertetését egy elsősorban jogi beállítottságú könyv bemutatása követte, amelyben Lévai Anikó, társszerzőként, a pénzügyi jogról ír. A jogerő legyen veled című könyv – amelyben Szili Katalin írását is olvashatjuk – elsődleges célja a jogi intézmények bemutatása. A könyvbemutató után Bakk Miklós politológus Régiók és autonómiák címmel tartott előadást, majd a Lévai Anikó receptje alapján készült halászléből lakomáztak a jelenlevők /Fleischer Hilda: Élettel paprikázott ételek. Lévai Anikó könyveit mutatták be Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A július 5-i csúcstalálkozó az RMDSZ és „ellenzéke” közötti viszony régi medrét látszott követni. Az RMDSZ-t továbbra sem az egység helyébe lépő együttműködés intézményesítése foglalkoztatja, csupán az előtte álló „választási probléma” megoldása. Az autonómia, az „Erdély modernizációja” érdekében való összefogás a célok és eszközök világosabb meghatározását is megkívánja. Kiderült az is, hogy az MPP-nek nem sikerült az „ellenzéki oldal” egyetlen, integrált tényezőjévé válnia. Ennek az oldalnak az erőgépe még mindig Tőkés László, és nem Szász Jenő. Bakk Miklós szerint Markónak le kell mondania a Markó-doktrínáról, az egység mindenekfölöttiségéről, és egyre több teret kell engednie az együttműködés intézményesítésének. Szásznak pedig le kell mondania a Szász-doktrínáról, amely szerint az RMDSZ-szel szemben elegendő erő a dac. /Bakk Miklós: Az együttműködési harc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Tusványoson a fősátor reggeli előadása az RMDSZ színeiben meghívottak távolmaradása miatt jelentősen átalakult a tervezetthez képest. A Színpadon az új nemzedék. Megjelenés a hazai politikában. Mi lesz/lehetne másképp? című előadás meghívottai, Nagy Pál, Jakab Attila és Sándor Krisztina valamilyen szinten mindannyian a Magyar Ifjúsági Tanács és az általa tömörített szervezetekhez köthetőek. Nagy Pál, az RMDSZ belső majd külső ellenzékének egyik vezetője jelenleg csak érintőlegesen foglalkozik a politikával, hiszen Tőkés László székelyudvarhelyi EP-irodájának vezetője. Az Udvarhelyi Színház igazgatójaként szükségesnek érezte a távolságtartást a helyi politikai csoportosulásoktól. Sándor Krisztina mind a MIT-ben, mind az MPP-ben elnöki szerepet kapott. Jakab Attila, a Zöld Párt udvarhelyi tanácsos-jelöltje elmondta, csapata rendelkezett egy projekttel, amihez kénytelenek voltak megtalálni a legsemlegesebb teljesítési eszközt. Ez pedig a Zöld Pártban való indulás volt. Bakk Miklós politológus moderálásával ültek asztalhoz magyar és román értelmiségiek, hogy megvitassák az erdélyi magyarság önrendelkezésének perspektíváit. Smaranda Enache megállapította, az erdélyi magyarság autonómiatörekvése békés úton zajlik és nem jelent biztonságpolitikai kockázatot. Sőt, az európai politikai trendek bizonyos értelemben legitimálják is. Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, szervezete az európai regionalizációs folyamatához kapcsolná a székelyföldi autonómia ügyét. Kolumbán Gábor összekapcsolta a környezet- és tájvédelmi politikát a kisebbségvédelem és az önrendelkezés kérdésével. (Tusványos Press) /Pártfegyelmi kötelék nélkül a pártok hibáiról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

Lezárult az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalássorozat, amelynek igazából nem is az eredménye volt érdekes, hanem a folyamat maga. Világossá vált, hogy lehet erőből politizálni, de nem lehet erőből kommunikálni. Az RMDSZ nem tudta elérni, hogy a felelősséget teljes mértékben az MPP-re hárítsa. Az MPP-nek pedig döntenie kell: indít-e – a bejutás esélyével – olyan független képviselőjelöltet, aki arcot tud adni az MPP másságának – az RMDSZ-szel szemben – a parlamentben. /Bakk Miklós: Ernyőből, erőből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Az MPP azt választotta, ami reális alternatívaként megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. A függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek. Az MPP megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik. A pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében lemaradt az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Felemásságok keresztútja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

A magyar és román oktatási tárca által aláírandó nyilatkozat ajánlása szerint a romániai és a magyarországi oktatási intézményekben kibocsátott érettségi és egyetemi diplomákat, mesteri és doktori fokozatokat automatikusan kölcsönösen elismerik a két ország illetékesei. Román és magyar értelmiségiek fordultak nyílt levélben Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának menesztése ügyében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy lejárató hadjárat folyik Traian Stef író, az intézmény vezetője ellen azért, mert számos olyan rendezvénynek is teret engedett, ahol részt vettek a magyar és a román irodalom ismert alakjai. Az aláírók közt szerepel Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Vladimir Tismaneanu, Ágoston Hugó, Bakk Miklós és Konrád György is. A magyar kormány évente milliárd forintos nagyságrendű összegekkel támogatja a két egyetemet /a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet/. A román kormányilletékesek ígérete szerint a PKE az akkreditálást követően kaphat pénzügyi támogatást a kabinettől. Levélben kérte a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége a román–magyar együttes kormányülés résztvevőit, hogy tűzzék az összejövetel napirendjére az erdélyi, illetve partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatását. Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája közleményében hangsúlyozza: a törvény adta keretek kihasználásával immár lehetőség nyílhat arra, hogy az anyaországi költségvetési támogatás mellett az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásban is részesüljön. /Bogdán Tibor Román–magyar diplomaelismerés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Lemondott főszerkesztői posztjáról Fall Sándor, a Krónika erdélyi közéleti napilap főszerkesztője, miután a kiadó vezetősége úgy döntött, egyik napról a másikra megválik Papp Attila Zsolt és Burus János Botond szerkesztőtől ― értesült a Transpost.ro. A két újságíró távozását a vezérigazgató minden előzetes egyeztetés nélkül, a Szempont és a Kultúra rovat karcsúsításával indokolva jelentette be a két érintettnek. A döntés felháborította a Krónika munkaközösségét. Fall Sándor főszerkesztő elfogadhatatlannak tartotta az eljárást, és azonnali hatállyal benyújtotta lemondását, Bakk Miklós főmunkatárs pedig kérte nevének törlését a lap impresszumából. A hosszú ideje problémákkal küszködő lap munkatársai levelet írtak a kiadó magyarországi vezetőihez. Ebben kifejtették, hogy elvárják a két menesztett alkalmazott azonnali visszahívását, különben nem tartják lehetségesnek a további együttműködést. A Krónikánál évek óta rendszeresen ,,karcsúsítják" a csapatot, bár a mostanihoz hasonló drasztikus lépésre mindeddig nem volt példa. Nemrég Gazda Árpád volt kénytelen távozni, korábban a lap munkatársai sztrájkkal is tiltakoztak fizetéseik elmaradása és a tarthatatlan munkakörülmények miatt. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Decemberben ünnepelte a régió egyik legtevékenyebb magyar civil szervezete, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány tizenötödik születésnapját, melynek Bodó Barna a vezetője. Az alapítvány létrehozatalánál egy szűkebb csoport bábáskodott, Bakk Miklós politológus, Albert Ferenc szociológiaprofesszor, Bodó Barna politológus, Bálintfi Ottó filozófus és Salló Ervin professzor. Akkor csak egyesületet lehetett létrehozni, nem alapítványt, 2001-ben állították vissza az alapítványi formát, a kezdeti elképzelésnek megfelelően. Szükség volt egy olyan intézményre, amelyik egyrészt felvállalja az etnikumok közötti kapcsolatok kutatását, másrészt pedig az erre vonatkozó projekteket kidolgozza és lebonyolítja. A szórványoktatással kapcsolatosan kutatásra Magyarországtól kaptak pénzt. 1996-tól minden évben tartottak legalább egy konferenciát, hol egyedül szerveztek, hol társszervezőként. A szimpóziumok anyagát hét Szórvány Füzetben jelentették meg. Emellett folyamatos volt kutatómunkájuk. A Diaszpóra könyveket 2002-től indították el, három tanulmánygyűjtemény jelent meg, ezek általában a szórványkérdéssel, illetve a regionalizmussal kapcsolatosak. 2000-ben indították el a Romániai Magyar Évkönyvek sorozatát, ez az egyedüli olyan tudományos kiadvány Erdélyben, amely a romániai magyarság általános helyzetét tárgyalja. 2002-től látnak napvilágot a Helyzet-Kép könyvek, az önismeret, a helytörténet témakörében. A sorozat keretében eddig hat könyvet adtak ki. Az utolsó kötet 2008 decemberében jelent meg, Vicze Károly munkája, a Temesi emlékhelyek, mely egy korábbi kötet párja. Delesaga Gyula professzor írta meg a Temesvári kalauzt, amely az első magyar nyelvű útleírás Temesvárról 1910 óta. Viczének még két kötetét hozták, az egyik Az vég Temesváron…, a másik a Temesközi történelem, és megjelentették Jancsó Árpád könyvét a B-csatorna történetéről, A Béga – a Bánság elkényeztetett folyója címmel. Következő sorozatuk, az Interferentiae Banaticae az etnikumközi kapcsolatok jegyében született meg. Eddig három kötet látott napvilágot, az első Hagyomány és interkulturalitás címmel, a második Kisebbségi lét és kommunikáció, a legutóbbi pedig a nyelvi jogokkal kapcsolatos kötet, a Nyelvi jogok, nyelvpolitika. A FESS-füzetek újabb sorozatuk. Ez egy betűszó, a Feleljünk együtt saját sorsunkért rövidítése, 2004-ben indult. Ezek kézikönyvek, Erdei Ildikó a közösségfejlesztésről állított össze egy kiadványt, majd a pályázatírásról jelentettek meg egy füzetet, legutóbb pedig azt a helytörténeti stratégiát foglalták kötetbe, amely egyedülálló a térségben. Létezik egy újabb kiadványcsoport, ezek más intézményekkel közös kiadványok. 2000-ben indult meg Székely László, Temesvár első főépítésze életművének és munkásságának a feltárása. Legutolsó közös kiadványuk Temesvár első egyetemének a négynyelvű – román, magyar, német, szerb – monográfiája. Ezt Stevan Bugarski írta meg, a hatszáz oldalas monumentális munkát a Szórvány Alapítvány adta ki. 2003-ban elindították a képzési programot. 2006-tól honismereti műhelytábort is szerveztek. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 15./

Olyan munkát, amely magyar nyelvterületen strukturáltabban foglalná össze a nacionalizmuskutatás szerteágazó irodalmát, még nem láttam – jellemezte Demeter M. Attila filozófus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára Bakk Miklós politológus Politikai közösség és identitás című könyvét a kötet kolozsvári bemutatóján. A könyv a szerző doktori disszertációjának kibővített változata, célja a politikai identitás filozófiai, politikaelméleti megfogalmazása. Bakk Miklós a kötetben a ma érvényes nacionalizmusparadigma meghaladásának szükségességét hangsúlyozza, sőt kísérletet is tesz erre. Ennek lényege, hogy a nacionalizmus nem a modernitás terméke, hanem annak előfeltétele. A könyvben kifejti: a különböző érdekcsoportok kiegyezését a nemzeti keret teszi lehetővé. Bakk Miklós elmondta, 2000. után elkezdte olvasni a nacionalizmuselméleteket, amelyek azonban hiányérzetet keltettek benne, ezért újfajta paradigmát kívánt alkotni az eddigi elméletek helyett. A mű végén a szerző az erdélyi bal- és jobboldal viszonyáról is ír. /Balogh Levente: Bakk Miklós nacionalizmusról és identitásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

A Kolozsváron február 15-én sorra kerülő időközi polgármester-választások lehetséges kimeneteléről, arról, hogy az RMDSZ nem képviselteti magát a választásokon, politológusok nyilatkoztak. Bodó Barna szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) most is győzelemre számíthat. Úgy véli, nem egyértelmű az RMDSZ azon cselekedete, hogy nem indított saját jelöltet. A választókat arra kellene biztatni, hogy érdemes elmenni szavazni. Gergely Balázs MPP-jelölt indítása távlatilag a pártépítkezés szempontjából fontos lehet. Kolozsváron mindig volt jelölt a magyar közösség igényeinek politikai megjelenítésére, erről a továbbiakban sem szabad lemondani – mondta Bakk Miklós. Magyar polgármesterjelölt fellépésével Kolozsváron el lehet kezdeni egyfajta új, közös eszmény kidolgozását. Szász Alpár Zoltán úgy látja, a Demokrata-Liberális Párt helyi szövetségével fenntartott jó viszony miatt nem állított az RMDSZ polgármester-jelöltet. Az MPP polgármesterjelölt-állítását a párt népszerűségének növelésével magyarázta. /Ferencz Zsolt: Politológusok az időközi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Szilágyi Zsolt indul a magyar Nemzeti Összefogás európai parlamenti (EP) listájának negyedik helyén, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatára. A listavezető Tőkés Lászlón és a befutóesélyes Szilágyi Zsolt alelnökön kívül EMNT-jelölt még többek között Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Toró T. Tibor alelnök, aki a tizedik és Bakk Miklós politológus, aki a tizenegyedik a sorban. „Az, hogy bejutok-e, a kampányon múlik, hogy legalább olyan arányban, ahogyan 2007-ben, de immár együttes erővel, sikerül-e mozgósítani az erdélyi magyarokat” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Bakk Miklós kifejtette: aktív módon nem kíván politizálni, politikai szerepet nem vállal, de véleményével, a közviták alakításával jelen kíván lenni a politikában. /Benedek Sándor: Szilágyi Zsolt is befuthat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Nyelvi jogok: nemzetközi példák – romániai helyzet címmel szervezett előadást április 3-án az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Kolozsváron. Az előadássorozat első részeként ez alkalommal Bakk Miklós politológus és Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő értekezett a témáról. Bakk Miklós áttekintette a nyelvi jogok témakörének múltját. Utalt arra, hogy Finnországban, ahol a svédek a lakosság 5,5%-át alkotják, a kétnyelvűség érvényesítésével anyanyelvük teljes egyenjogúságát élvezik azokban a helységekben, ahol számarányuk eléri a 8%-ot, illetve meghaladja a 3000-et. Máté András emlékeztetett, a jogszabály az anyanyelv használatát előírja a 20%-ot meghaladó településeken, de az önkormányzatok jóindulatától függően a 20%-nál kevesebb létszámú kisebbségi lakóközösségek is részesülhetnek ebben a jogban. /Ö. I. B. : Előadássorozat az anyanyelvi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Gyökeres szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában, nyilatkozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) május 1-jén Csíkszeredán tartott autonómiakonferenciáján Tőkés László, aki szerint ezért nagyon fontos a hazai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek egysége, az összefogás az RMDSZ-szel. Az EP-képviselő jelentős lépésnek tartja, hogy az RMDSZ elkezdett autonómiáról és kollektív jogokról beszélni – hangzott el a Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben című nemzetközi konferencián. Tőkés szerint nemcsak a székelység autonómiájában kellene gondolkodni, hanem az észak-erdélyi régió magyarok lakta területeinek (Érmellék, Kalotaszeg, Szatmár-Bihar megye) hasonló önrendelkezését is fontosnak tartja. A püspök elítéli a hagymakupolás honfoglalást, s bár elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, ismét felvetette annak lehetőségét, hogy titkos hivatalos politika létezik a Székelyföld moldvai románokkal történő betelepítésére. Tőkés László számadatokkal mutatta be, milyen mértékben változott Erdély etnikai térképe, hogyan csökkent a magyarok aránya, főként a városokban. Úgy vélte: hagyományos kisebbségvédelmi eszközökkel nem tartóztatható fel ez a folyamat. A református püspök szerint ezért szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontosságú lehet az autonómia ügye szempontjából. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. /Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Az erdélyi magyarság számára nem vezet célra a kijárásos politika, ehelyett intézményes, törvényekben rögzített jogok rendszerét kell kialakítani, ezek között az autonómia-rendszer kiépítése a legfontosabb – szögezte le Tőkés László a konferencián. Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő, a csíkszeredai rendezvény társszervezését ellátó Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke beszédében kiemelte: az Unió egyik legfőbb célja, hogy felzárkóztassa az újonnan csatlakozó államokat. /Jánossy Alíz: Autonómia és legitimitás – konferencia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Egyetemi hallgatóknak szervezett műhelygyakorlatot Kolozsváron Civil vs. politikum címmel az Integratio Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, a budapesti Politológiai Párbeszéd Társasággal és a Thaisz Elek Alapítvánnyal közösen. A program célja a civil szervezeti élet és a politikához fűződő viszonyának megismertetése. Bakk Miklós az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról tartott előadást. A rendezvény végeztével a résztvevők megtárgyalták a felmerült témákkal kapcsolatos kutatási lehetőségeket. „A rendezvénynek folytatása is lesz: a résztvevők legközelebb a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is találkoznak” – mondta Toró Tibor, az Integratio Alapítvány munkatársa. /Civil versus politikum Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./