Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye a címe a Kolozs Megyei Tanács által kiadott kétnyelvű (román és magyar, illetve román és angol), jól illusztrált és valós adatokkal ellátott kötetnek. Szerzői műépítészek, történészek és bölcsészek. A szerzők (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa) 2007 nyarán több mint 1500 km-nyi utat tettek meg a felmérések, fényképezések, filmezések érdekében. A kötet támogatása dr. Gyöngyössy Dániel és Kerekes Sándor (a megyei tanács volt alelnöke) érdeme, a fordításból és korrektúrából Balázs-Bécsi Attila jelenlegi megyei tanácsos is kivette a részét. /Ö. I. B. : Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Augusztus 11-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták az Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye című kötet magyar–román változatát, miután a román–angol változatot már régebben megismerhette a nagyközönség. A kiadást a Kolozs Megyei Tanács, Kerekes Sándor volt alelnök, Balázs-Bécsi Attila tanácsos és a fordítói munkát elvállaló Gyöngyössy Dániel támogatta. A bemutatón Kerekes Sándor köszönetet mondott a bukaresti szerzőknek (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa), akik történelmileg hiteles, reális adatokkal szolgáltak huszonhat várról, kastélyról és várromról. A kötetben helyet kapnak az illető várakhoz, kastélyokhoz kapcsolódó helyi legendák, az erdélyi fejedelmek felsorolása és egy szójegyzék a legfontosabb szakkifejezésekkel. /Ö. I. B. : Váraink, kastélyaink lajstroma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Október 17–18-án a kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos központjában tartotta a Romániai Magyar Pax Romana értelmiségi mozgalom tanulmányi napjait. A rendezvény idején a paradigma-, illetve szemléletváltás az egyházban téma köré csoportosított előadásokat hallgathattak a résztvevők. Szó esett a világban levő egyházról Romániában (Kiss Péter előadásában), az egyház és a szekularizáció kapcsolatáról (Jitianu Liviu), illetve az ifjúságpasztorációban történt és szükséges változásokról (Bereczki Silvia). A poszt-Babilon paradigmával ismerkedhettek meg a jelenlevők (Máthé-Tóth András szegedi professzor előadásában), illetve a közösségi lelkületű egyházmodellel, az önkiüresítéssel mint paradigmával (Nagy József). /Dénes Gabriella: Paradigmaváltás az egyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 26./

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Nem szeretné Traian Basescu államfő, ha a belső pártpolitikai viták negatívan befolyásolnák a kormány tevékenységét – erre Liviu Dragnea belügyminiszter beiktatási ceremóniáján, január 20-án hívta fel az államfő a Demokrata–Liberális és a Szociáldemokrata Párt vezetőinek figyelmét. Basescu figyelmeztette Emil Bocot és Mircea Geoanat, hogy az első és utolsó alkalommal beszél erről nyilvánosság előtt. „Kívül maradtam a két párt által aláírt együttműködési megállapodás körüli egyezkedéseken, így nincsenek se kötelezettségeim, sem előnyeim a megállapodással kapcsolatban. Ami engem illett, hasonló esetekben az alkotmányos úton fogok lépni” – nyilatkozta az államfő. Liviu Dragnea belügyminiszter kinevezésére azt követően került sor, hogy mindössze huszonegy nappal a kormány megalakulása után lemondott Gabriel Oprea a tárca éléről. /O. M. : Liviu Dragnea letette az esküt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy kétezer személyt készül elbocsátani a kormány a minisztériumokból és a tárcáknak alárendelt ügynökségekből és hatóságokból – közölte január 23-án a Boc-kabinet ülése után Liviu Dragnea belügyminiszter. Tájékoztatása szerint az elbocsátások aránya intézményként változhat. /B. T. : Karcsúsodik a kormányzat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Elkezdte a kormány a prefektusok leváltását. Liviu Dragnea belügyminiszter egyelőre négy megye élére nevezett ki új kormánymegbízottakat. Többek között leválthatják Hargita megye két magyar nemzetiségű alprefektusát, Romfeld Mária Magdolnát és Ladányi Lászlót. A csíkszeredai RMDSZ szerint az 1990-es évek óta a megye prefektúráján mindig volt magyar prefektus vagy alprefektus. „Az eddigiekhez képest visszalépés lenne a két magyar alprefektus leváltása vagy más tisztségbe való helyezése, mert az egyértelműen arra utalna, hogy a magyar nemzetiségűek nem méltók vezető kormányzati tisztség betöltésére a megye élén” – fogalmazott közleményében a csíkszeredai RMDSZ szervezet. /Bágyi Bencze Jakab: Már cserélik a prefektusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Drakula történetének szokatlan interpretációját mutatta be március 11-én a két éve alakult Cabotin román-magyar színtársulat közösen a London Mime Theaterrel. A Dracula the clown tragikomédiát a kolozsvári Nemzeti Színházban adták elő. Liviu Matei színész, koreográfus elmondta, a történet Báthory Erzsébet, „a véres grófnő” köré épül, aki nem akar lemondani arról, hogy szüzek vérében fürödjön. A cselekmény másik főszereplője Van Helsing, a vámpírvadász elteszi láb alól a vérengzőt. /Hideg Bernadette: Drakula mint bohóc. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Március 11-én Kolozsváron, a Városi Kultúrházban az eszperantó nyelvről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szervezők dr. Lazaro Ludovico Zamenhofra, az eszperantó nyelv megalapítójára kívántak emlékezni, születésének 150. évfordulóján. Bardi Liviu, az eszperantó nyelv egyik kolozsvári ismerője beszélt a nemzetközi nyelvről. Az előadás románul hangzott el. A másik meghívott Asztalos Lajos volt, akit arra kértek fel a szervezők, hogy magyarul is beszéljen az eszperantó nyelv jelentőségéről. Az ismert helytörténész előadása kezdetén elkezdődött a susmogás a hátsó sorban, majd hangosan is szóvá tették néhányan: miért kell magyarul is elmondani azt, ami románul már egyszer elhangzott? Az csak puszta időrablás! – hangzott el néhány felháborodott résztvevő szájából. Hiába igyekezett nyugtatni a kedélyeket az esemény egyik szervezője, Sigmond Júlia azzal, hogy az eszperantó a barátság és a béke nyelve, s hogy most erről van szó, a háborgó hölgyeket ez kevésbé érdekelte. Romániában a többségi nemzet tagjait még mindig idegesíti, ha magyar beszédet hallanak. Többeket továbbra is összevernek emiatt, például tavaly, március 15-én, a rendőrség szomszédságában. /Ferencz Zsolt: Romániában holt nyelv a béke nyelve? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ A botrányos esetről Sigmond Júlia, az esemény egyik szervezője tájékoztatta a lapot, megrázó hangvételű levélben. Megírta, hogy próbálták megnyugtatni a kiabáló nőt. Nem lehetett. A vak gyűlölet beszélt belőle: „Romániában élünk. Tanuljon meg mindenki románul!” Sigmond Júlia megkérdezte tőle: „Ha angolul beszéltünk volna, az nem zavarná?” „Az más!” – mondta. Bardi Liviu is próbálta megnyugtatni, erre a nő fenyegetni kezdte, hogy vigyázzon magára, mert megjárhatja! Paskucz Viola lefényképezte a kiabáló nőt, az meg dühében felkapta az előtte lévő székről a rózsacsokrot, és Paskucz Viola arcába csapta. Ilyen gyűlöletet kellett megtapasztalnom egy román részéről, csak azért, mert magyar vagyok, írta Sigmond Júlia. /Vak gyűlölet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Exhumálták annak a három antikommunista román ellenállónak a holttestét, akiket 1949-ben végeztek ki a Szekuritáté tisztjei. A várorjai tömegsírra a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) munkatársai bukkantak az áldozatok hozzátartozói és helybeli idős személyek útmutatása alapján. Marius Oprea történész, az IICCR elnöke felháborodott amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség kezdetben megtagadta a holttestek átvételét. „Számomra érthetetlen, hogy miközben Traian Basescu államfő a parlamentben illegitimnek és gyilkosnak nyilvánítja a romániai kommunista rendszert, a nyomozó hatóságok valamennyi alkalommal bűnvádi eljárás beindítása nélkül lezárják a Beszterce-Naszód megyében történtekhez hasonló eseteket” – méltatlankodott Oprea. Emlékeztetett: az általa vezetett intézet nemrég a várorjai antikommunisták ma is élő gyilkosainak – Liviu Pangratiu szekus hadnagy és Traian Seserman altiszt – nevét is közölte az ügyészséggel. /Rostás Szabolcs: Kivizsgálják a várorjai kivégzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Sepsiszentgyörgyön megnyitották az Írisz Házat. Háromszéken ez az első olyan létesítmény, amelyben nagyszámú, fogyatékkal élő fiatal kap munkalehetőséget. A fejlesztő- és munkaterápiás központban ötven sérült foglalkoztatását kezdi meg a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) helyi kirendeltsége. A kétharmad részben holland és német támogatással, egyharmad arányban helyi vállalkozók, az önkormányzat és az állam hozzájárulásával, Makkai Péter református lelkész és munkatársai kitartó munkájával felépült Írisz Házban a megnyitón közreműködött Márk Attila versénekes és Vennes Emmy színművész, valamint megnyitották Gyulai Líviusz baróti származású, Magyarországon élő képzőművész grafikai tárlatát, amelynek munkáit az alkotó a befogadóközpontnak ajándékozta. /Fekete Réka: Megnyitották az Írisz Házat (A feltétel nélküli elfogadás hajléka) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Liviu Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára kijelentette: a pedagógusok munkakonfliktusa befejeződött, a hetedikes és a nyolcadikos diákok ma megírják az egységes félévi dolgozatot román nyelv és irodalomból. /Felfüggesztették a tanárok a sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

Elkészült az Írisz Ház névre keresztelt központ Sepsiszentgyörgyön, ahol ötven fogyatékkal élő fiatalt foglalkoztat a Diakónia Keresztyén Alapítvány helyi kirendeltsége. A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi szervezete 2002-ben kezdte el működését. 2005-ben beindították a nappali foglalkoztató programot. A 330 ezer eurós beruházás holland és német segítséggel, a helyi önkormányzat és vállalkozók, valamint az állam támogatásával valósulhatott meg. A falakat a Gyulai Líviusz baróti származású képzőművész adományozta grafikákkal díszítették. /Bíró Blanka: A fogyatékkal élők számára létesült központ Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Barót testvértelepüléséről, Budafok-Tétényről érkező, magát Erdély-járónak nevező csoport könyveket adományozott a baróti Gyulai Líviusz Könyvtárnak. A közel százötven kötet zömét gyermek- és ifjúsági irodalom teszi ki, de akad hiánypótló világirodalom és ismeretterjesztő folyóirat is. Benkő Gyula könyvtáros elmondta: az adományoknak örvendenek, hiszen az intézmény költségvetése nem engedi meg, hogy pótolni tudják az ötvenezer kötetes állomány elhasznált darabjait. /(hecser): Könyvadomány Budafokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A Romániai Magyar Pax Romana Keresztény Értelmiségi Egyesület tanulmányi napokat szervez szeptember 11–12-e között a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos házában, A társadalom peremén, az egyház peremén – központi témával. Az előadók között lesz dr. Jitianu Liviu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára, kancellárja, dr. Máté Róbert-Béla, a Gyulafehérvári Caritas Szervezet lelki igazgatója, Albert-Lőrincz Enikő, pszichológus, egyetemi tanár és Molnár Judit, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége önkéntes programjának vezetője. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Miután november 5-én több órán át konzultált a parlamenti pártok képviselőivel, és miután a demokrata-liberálisokon kívül mindegyik politikai alakulat, de a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is újra megerősítette, hogy Klaus Johannist és egy szakértői kormányt látna szívesen a végrehajtó hatalomban, november 6-án az államfő bejelentette, Liviu Negoitat nevezi ki kormányfőnek. Basescu, Johannisszal összehasonlítva, kijelentette, hogy Negoita is 80%-kal nyerte meg a választást, a kerülete nagyobb, mint Nagyszeben, és legalább olyan jól néz ki. Liviu Negoita a Demokrata-Liberális Párt tagja /sz. Braila, 1962. márc. 22./ jogot végzett. 1996–2000 és 2000–2004 között parlamenti képviselő, 2004 óta Bukarest 3. kerületének polgármestere. A frissen kijelölt kormányfő kormányalakító tárgyalásokra hívta a pártokat és bejelentette, hogy november 9-én bemutatja a (nemzeti egység) kabinetjét. A pártok kategorikusan visszautasították a meghívást Crin Antonescu, a PNL elnöke bábnak nevezte Negoitat, akit Basescu dróton rángat, Az RMDSZ sem megy el a tárgyalásra. /Basescu Liviu Negoitat nevezte ki kormányfőnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Kudarcba fulladtak az új miniszterelnök-jelölt, Liviu Negoita tárgyalási kísérletei a többséget alkotó politikai erőkkel. Negoitanak az RMDSZ képviselőivel november 8-án kellett volna találkoznia, de Markó Béla november 10-re halasztotta a megbeszélést. Liviu Negoita sajtónyilatkozatában kijelentette: a nemzeti kisebbségek támogatására nem számíthat, független képviselők azonban nyitottnak mutatkoznak irányában. /Negoita megnyerte a függetleneket? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Liviu Negoita miniszterelnök-jelölt előállt a kormánynévsorral és -programmal, többnyire demokrata párti politikusokból álló kabinetet állított össze. A névsor három személy kivételével ugyanaz, mint a Lucian Croitoru által javasolt kormány. Az ellenzéki pártok érdeke azt követeli, húzzák az időt a jövő vasárnapi választásig. Egy második kormány elutasítása nyomán ugyanis a következő államfő feloszlathatja a parlamentet. Október 9-én az RMDSZ eleget tett a miniszterelnök-jelölt meghívásának, Markó Béla felkereste Liviu Negoitat. A 65 százalékos ellenzéki blokk továbbra is Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterhez ragaszkodik. Markó Béla jelezte, hogy „néhány szót akar váltani” a kormányfőjelölttel. Ennek lényege az volt, hogy továbbra is a Basescu által elutasított Johannishoz ragaszkodnak. /B. T. : Újramelegített kormányt javasolt Negoita. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

„A hétvégétől államtitkárok veszik át azon ügyvezető kéttárcás miniszterek tisztségeit, akiket a szociáldemokrata miniszterek lemondása után neveztem ki a szabadon maradt tárcák élére” – mondta el Traian Basescu államfő a köztelevízióban. Az államtitkárok „előléptetésére” azért is szükség van, mert egyelőre nincs kilátás arra, hogy a Liviu Negoita által javasolt minisztereket meghallgassák a parlamenti szakbizottságokban. Roberta Anastase, a képviselőház elnöke bejelentette: jövő héten fizetés nélküli szabadságra mennek a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta, ezzel a kormány által javasolt költségcsökkentő intézkedéseknek tesznek eleget, amely szerint a közalkalmazottaknak év végéig nyolcnapos fizetetlen szabadságra kell menniük. /M. Á. Zs. : Államtitkárok kerülnek az „árva” tárcák élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Továbbra sem sikerült a parlament két állandó bizottságának megállapodni arról, hogy a szakbizottságok mikor kezdhetik el a Liviu Negoita kijelölt kormányfő által javasolt miniszterek meghallgatását. Nincs esély arra, hogy az elnökválasztások végkifejlete előtt eldőljön a Negoita-kormány sorsa. /Választások előtt nem lesz új kormánya Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Szatmár Megyei Múzeum égisze alatt működő posztModern Távlatok művelődési műhely december 15-én a Művészeti Múzeumban tartott tanácskozásának előadója Diana Iegar történész volt, aki készülő doktori dolgozatának egyik fejezetét mutatta be Ugocsa vármegye a 15-17. században címmel. A felkért hozzászólók Szőcs Péter régész-történész, Liviu Márta régész és Kiss Kálmán helytörténész méltatták az előadást. /PosztModern tanácskozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./

December 16-án lemondott miniszterelnök-jelöltségről Liviu Negoita, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) bukaresti III. kerületi polgármestere, akit Traian Basescu november elején bízott meg kormányalakítási feladattal. Negoitát azt követően nevezte ki kormányfő-jelöltnek Basescu, hogy október közepén a parlamentben megbukott Emil Boc kormánya. Negoita kifejtette: megbízatását azért adta vissza az államfőnek, mert az elnökválasztások miatt új politikai helyzet állt elő. A román sajtó szerint nagy esély van arra, hogy Basescu választása ismét Emil Bocra essen. Ő jelenleg ügyvivő miniszterelnök. /Negoita lemondott a kormányfő-jelöltségről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1989. december 23-án Kolozsváron a magyar értelmiségiek a Hívó szót fogalmazták, 24-én pedig kimondták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács megalakulását (már két napja piacon volt az új lap, az Igazság helyett a Szabadság), de Tőkés László még Szilágymenyőben volt. Szilágymenyőben termett a Chrudinák Alajos vezette budapesti tévéstáb. Most, a húsz éves évforduló alkalmából a Duna TV-ben vetített dokumentumfilmek idézték fel az eseményeket. Kós Anna Bukarestben, 2009-ben szerkesztett tévéfilmje szekus-megfigyelésekkel, tiltakozó aláírásokkal Szőczi Árpád filmje a kanadai indíttatású Tőkés-interjú megszületéséről /A Drakula árnyéka című film/. Az RMDSZ kormányban való részvételét, az államelnök-választási kampányban határozottan az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott RMDSZ-álláspont gyökeres megváltozását a magyar szavazók jelentős hányada bizonyára döbbenten veszi tudomásul. (A román médiahangok közül az egyik legdurvább a Mesagerul de Cluj vezércikke: Liviu Alexa főszerkesztő Basescu várható nehézségeit ecseteli az államvezetésben, amit a PD-L-hez átálló RMDSZ, „az örök politikai kurva” szerinte nem igazán segíthet megoldani.) – A romániai magyaroknak pedig ki biztosít (hatna) több autonómiát? Az majd elválik. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. december (3). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1989. december 21-én a Ceausescu támogatására összehívott bukaresti nagygyűlés diktatúraellenes tüntetésbe csapott át. A tüntetők közül sokat agyonlőttek, sokakat letartóztattak, a tömeget tankokkal próbálták szétkergetni. Kolozsvárott is arra utasították a vállalati vezetőket, hogy Nicolae Ceausescu politikájával szolidarizáló, a temesvári „huligánokat” elítélő gyűléseket hívjanak össze. A Nehézgépgyár munkásai a temesvári eseményeken felháborodva-felbátorodva megindultak a központ felé. Ezzel egyidőben a Főtéren, tüntetők kis csoportja verődött össze. Délután 3 órakor Carp Dando kapitány (később tábornokká léptették elő) vezetésével több osztag is érkezett a városba. Induláskor a következő parancsot kapták: lőjjétek le őket, mert nem emberek! A Főtéren Calin Nemes, és a hozzá csatlakozók csupasz mellel szegültek szembe a fegyverüket a tüntetőknek szegező katonákkal. (A tüdőlövést szenvedett Nemes 1993-ban végül öngyilkos lett.) Kolozsvár főterén a tüntetők közül 12 személyt gyilkoltak meg, további 26-ot megsebesítettek. A Széchenyi téren tankok és páncélosok sorakoztak fel, az állomás felől induló, több mint ezer fős tömeg „Temesvár! Ma Temesváron, holnap az egész országban! Erőszak nélkül! Le a diktátorral!” felkiáltással özönlötte el az utat. A Metropol vendéglőnél Dicu Ilie kapitány és Caba Florin alezredesek várták a munkásokat – mindkettőt később előléptették. Az összecsapásban három tüntető életét vesztette. A Monostorról induló tüntetőket a sörgyárnál Lates Vasile ezredes (ma tábornok), és Marangoci Dumitru alezredes (később tábornok) várták: 9 személyt meggyilkoltak és 13-at súlyosan megsebesítettek A Marasti negyedben az egyik tüntető munkást lőtték főbe. (Forrás: Tit-Liviu Domsa, Victor Eugen Mihai Lungu: Öljétek meg őket, mert nem emberek!, Kolozsvár, 1998) /Húsz éve történt... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Gondot okoz a pedagógusok menesztése Szatmár és Kovászna megyében
Kifogásolják a kormánynak a pedagógusok elbocsátására vonatkozó terveit a tanfelügyelőségek vezetői. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint félő, hogy a folyamat a magyar iskolákat érinti a leghátrányosabban.
Szatmár megyében teljes tanácstalanság jellemzi a tanügyi átszervezést. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes szerint még csak a találgatások szintjén tartanak. „Senki sem tudja pontosan, hogyan is lehetne kivitelezni a kormány tervét. Már a leépítési ütemterv is hibás, rengeteg összevisszaság van benne” – fakadt ki a Krónika kérdésére a pedagógus, aki szerint a megszüntetendő állásokat országos szinten számították ki.
Az egyik moldvai megyének például a fővárosi számokat küldték ki, így ha komolyan veszik az üzenetet, jóformán minden tanügyi alkalmazottól meg kellett volna válniuk, mesélte Kónya. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a fővárosban sem látják át pontosan a helyzetet, és egyik illetékes a másikra hárítja a felelősséget.
Fokozatosan kellett volna leépíteni
„Egyébként ennek a leépítési hullámnak előbb-utóbb be kellett következnie, ugyanis ’90 óta rohamosan csökken a gyereklétszám, míg a pedagógusok száma nem csökkent” – mutatott rá Kónya, aki szerint Szatmár megyében közvetlenül a rendszerváltás után 102 ezer gyermek ült az iskolapadokban, míg jelenleg csupán 65 ezren vannak.
„Fokozatosan, a gyermeklétszám függvényében kellett volna csökkenteni a pedagógusok számát is, és akkor nem járt volna ekkora sokkal az átszervezés” – vélte a főtanfelyügyelő-helyettes, aki szerint két-háromévente lett volna szükség kisebb méretű elbocsátásokra, hiszen jelenleg 70 iskolára való diákkal van kevesebb a megyében, mint húsz évvel ezelőtt. Kónya szerint az átszervezés hosszú folyamat lesz, amely fájó veszteségekkel járhat.
Iskolákat újítanak fel Csíkszeredában
A Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária római katolikus gimnázium felújítása szerepel fő helyen a csíkszeredai önkormányzat idei tervei között – jelentette be tegnap Antal Attila alpolgármester. Mint mondta, a tanintézetek korszerűsítése mellett az önkormányzat a tömbházak hőszigetelését kezeli prioritásként.
Az alpolgármester szerint az önkormányzat hatmillió euró uniós támogatást nyert a két tanintézet felújítására, ugyanakkor a Székely Károly Iskolacsoport korszerűsítését is befejezik, és új sportcsarnokot építenek a Petőfi Sándor Általános Iskola számára. Kormánytámogatást várnak a József Attila és Liviu Rebreanu általános iskola és az Octavian Goga Főgimnázium felújítására, illetve egy új óvodát is építenének.
A tanügyi beruházások mellett elkezdenék az olimpiai uszoda építését, a városközpont restaurálását, illetve felújítanák a taplocai és csíkzsögödi művelődési házat.
Pap Melinda
„Az átszervezés a magyar nyelvű tanintézeteket ugyanolyan mértékben érinti, mint a románokat. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy arányosan építsenek le, vonjanak össze, és a magyar iskolák ne essenek áldozatul a folyamatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő-helyettes.
Szatmár megyében az iskolák finanszírozása is gondot okozhat a helyi önkormányzatoknak, ha a kormány bevezeti a fejpénz utáni támogatást. Szatmárnémetiben például 15 millió lejes hiánynyal kell számolnia a városvezetésnek. Emellett lesznek olyan vidéki iskolák, ahol a kevés gyerek után kiutalandó pénzkeretből még a működési költségeket és a pedagógusok bérét sem tudják majd finanszírozni.
A szakképzetteket is menesztik?
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy szakképzett pedagógusok is munka nélkül maradhatnak a kormány által tervezett elbocsátások következtében. A tanfelügyelő szerint téves az az elképzelés, hogy a létszámcsökkentés megoldható a szakképzetlen és a betanító nyugdíjas tanárok elbocsátásával. Háromszéken már 2009-ben 146 állást szüntettek meg azzal, hogy felszámolták az állástöredékeket és a pluszba fizetett órákat, de ezzel minden ilyen lehetőséget kimerítettek.
A következő tanévtől újabb 221 tanügyi állást kell megszüntetni, és ez már csak osztályok összevonásával, vagyis szakképzett pedagógusok elbocsátásával oldható meg, mutatott rá.
Keresztély Irma szerint sem megyei, sem országos viszonylatban nem lehet általános döntéseket hozni, minden település helyzetét külön kell elemezni, hogy a diákok tanuláshoz való joga ne csorbuljon. Mint hangsúlyozta, a helyettesek alkalmazása vagy a nyugdíjasok visszahívása kényszermegoldás azokon a településeken, ahol a címzetes szakképzett tanár gyermeknevelési, vagy tanulmányi szabadságra ment. Őket nem lehet elküldeni, mert akkor abban az iskolában lefedetlen marad egy tantárgy, hangsúlyozta.
A főtanfelügyelő szerint a tanárok létszámát csak abban az esetben lehet csökkenteni, ha öszszevonják az alacsony létszámmal működő osztályokat. Erre a normatív finanszírozási rendszer miatt is rákényszerülnek a vidéki iskolák, az önkormányzatok kénytelenek lesznek csak a községközpontban működtetni V–VIII osztályos iskolát.
Sepsiszentgyörgyön a román tagozaton alakultak kis létszámú osztályok, több általános iskolában nyolc-tíz diák van, ha ezeket összevonják, megszűnik a tanítók állása. Ilyen esetekben városon már nem tudnak katedrát ajánlani, és ha a vidéki állást visszautasítják, munkahely nélkül maradnak – vázolta a jövőt Keresztély Irma.
Mint mondta, a minisztérium megemelte az órakötelezettséget, így a második fokozati vizsgával és a 25 éves munkaviszonnyal rendelkezőknek heti 16 óra helyett 18-at kell tanítaniuk, az iskolaigazgatóknak és aligazgatóknak pedig heti 6–12 órát kell oktatniuk, és ezzel is szűkül a katedrák száma.
Keresztély Irma szerint az oktatás úgy lehet gazdaságos, ha pénzügyi és adminisztrációs szinten összevonnák több vidéki település iskoláját, városon pedig a szakközépiskolákat, így minden intézménynek lenne önálló szakmai igazgatója, de könyvelőkre, adminisztrátorokra nem lenne szükség.
Bíró Blanka, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Támogatja a kisszínházakat az állam
A kisebb színházak társfinanszírozását kéri a művelődési minisztériumtól Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, méltánytalan, hogy a nagyvárosokban működő színházakat a minisztérium működteti, míg a kisebb és szegényebb költségvetésű városokban az önkormányzat tartja el a teátrumokat.
Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt.
Ez az összeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták.
Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak.
A társfinanszírozás ideális lenne
„Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről.
Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá.
„Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze.
Méltányosságot várnak
Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul.
Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója.
A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát.
Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)