XXI. Szent Mihály Napok Négyfaluban
Idén is számos színes programmal várják az érdeklődőket a Szent Mihály Napokra: borkóstoló, néptánc, kiállítások,esténként pedig olyan népszerű együttesek lépnek színpadra, mint a Koszika & The HotShots, a Bagossy Brothers Company, a The Crazy Plumbers, a Parno Graszt, vagy a Zanzibar.
Kedd, szeptember 19. – Piroska Panzió
18:00 – Borkóstoló – Kárászteleki Vinca pincészet (Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben és a Paprika boltban)
Szerda, szeptember 20. – HMIK Székház (Türkös)
18:00 – Játékest
Csütörtök, szeptember 21. – Négyfalusi Multikulturális központ
19:00 – Megnyitó beszédek
Ha te tudnád amit én – Maros Művészegyüttes előadása (Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben)
Péntek, szeptember 22.
21:00 – Sátor Party DJ BRNY-val – Barcasági Csángó Alapítvány Udvara
20.00 – Szüreti bál – Rustik zenekarral – Fürészmezei Csángó Ház (Felszeg, Meghívók kaphatóak a Frézia Mánia virágüzletben)
Szombat, szeptember 23.
10:00 – Gyerekfoglalkozás – Barcasági Csángó Alapítvány – borkert
10:00 – Barcasági Foci Kupa – Arena fedett focipálya (Bácsfalu)
13:00 – Kerekasztal beszélgetés – Pro Terra Barcensis – Barcaság népszerüsítő programjának bemutatása – Barcasági Csángó Alapítvány terem
14:00 – Zumba – Barcasági Csángó Alapítvány – nagyszínpad
14:30 – Gyerek néptáncelőadások – nagyszínpad
16:00 – Gyerektáncház – Barcasági Csángó Alapítvány – borkert
17:00 – Szent László emlékezete – tablókiállítás megnyitó – borkert
Koncertek– nagyszínpad
18:30 – Koszika & The HotShots (Marosvásárhely) – nagyszínpad
21:00 – Bagossy Brothers Company (Gyergyószentmiklós) – nagyszínpad
22:30 – The Crazy Plumbers (Kézdivásárhely) – borkert
Vasárnap, szeptember 24.
10:00 – Ökumenikus Istentisztelet –Türkösi Evangélikus Templom
12:00 – Szervezzünk iratterjesztést-sajtótörténeti kiállítás – Türkösi Evangélikus gyülekezeti terem
12:00 – Zajzoni Rab István szobor koszorúzás – Zajzon
13:00 – Lovas szekeres felvonulás
14:00 – Szabadtéri majális – Barcasági Csángó Alapítvány
14:00 – Sütemény kiállítás és verseny
15:00 – Tánc és Néptáncelőadások
19:30 – Töklámpás felvonulás
Koncertek – nagyszínpad
18:00 – Parno Graszt (HU)
20:00 – Zanzibar (HU)
Állandó programok (Barcasági Csángó Alapítvány):
– kézműves kiállítás és vásár
– helyi vállalkozók és mezőgazdászok bemutatkozása
– falmászás
– tokányfőző verseny(vasárnap)
– borkert. itthon.ma/civilifi

ELJÁRÁST INDÍTOTT AZ ORSZÁGOS DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCS A SZÉKELYUDVARHELYI SZUPERMARKETBEN TÖRTÉNT ESETTEL KAPCSOLATBAN
Hivatalból eljárást indított pénteken az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egyik székelyudvarhelyi szupermarketben történt esettel kapcsolatban – tájékoztat az intézmény közleménye.
Csütörtökön az interneten megjelent egy felvétel, amelyből az derül ki, hogy egy férfi miccset szeretne vásárolni az egyik székelyudvarhelyi szupermarket parkolójában, az ott dolgozó nő azonban – állítólag – azért nem szolgálta ki, mert román anyanyelvű és nem beszélt magyarul. A felvételen az alkalmazott édesapja azt tanácsolja az ügyfélnek, hogy tanuljon meg magyarul.
A fogyasztóvédelem regionális vezetője, Sorin Susanu azt nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek, hogy figyelnek az ilyen esetekre, főként, hogy az elmúlt időszakban több feljelentés is érkezett a fogyasztók részéről a román nyelvű tájékoztatás hiánya miatt, az eset kapcsán érintett üzletláncot is többször megbírságolták emiatt. A vezető azt mondta, a helyszínen fogják kivizsgálni az ügyet.
Agerpres; Erdély.ma

A diszkriminációellenes tanács is vizsgálatot indít a Kaufland miccsezőjénél történtek miatt
Orkánerejű médiabotrányt generált az a videó, melyben egy román anyanyelvű vásárlót, állítása szerint etnikai alapon nem szolgáltak ki a székelyudvarhelyi Kaufland áruház miccsezőjénél. Mint azonban kiderült, szándékos provokáció áldozatául esett az áruház kiszolgálónője, és ezáltal – immár sokadjára – az erdélyi magyar közösség is.
Csütörtökön késő délután jelent meg a YouTube-videomegosztón, majd a Facebookon a mintegy másfél perces videó, amelyben a felvétel készítője a grillpultnál kiszolgáló fiatal nőhöz szól hozzá románul egy adag miccset kérve. A hölgy láthatóan vonakodva elveszi a pénzt, majd valamit motyog, ami azonban nem érthető a videóban. A férfi visszakérdez: Mit mondott? Káromkodott? Erre a nő: Semmi. A szóváltáshoz a standnál sorban állók is csatlakoznak. A kisfilm, melyet az esti híradóban a România TV is leközölt, nyilvánvalóan nem a teljes verzió: az események nem folyamatosak, a készítő nyilván kivágott részeket a felvételből.
Az ügyre a Kaufland üzletlánc sajtóosztálya rövid nyilatkozatot adott ki, melyben elhatárolódnak az ilyen jellegű viselkedéstől, és elnézést kérnek az érintettektől. Mint írják, cégpolitikájuk, hogy minőségi szolgáltatást biztosítsanak minden kliensüknek, megkülönböztetések nélkül.
Biztosítunk mindenkit, mindent elkövetünk, hogy korrekt módon kommunikáljunk minden kliensünkkel, és időszakosan képezzük alkalmazottainkat kifejezetten az ilyen helyzetek elkerülésére – írják.
Kovács Eszter / Székelyhon.ro

Rezzenések a hídon
V. pulzArt kortárs összművészeti fesztivál
Rendhagyó helyszínen, rendhagyó kiállítással nyílott meg tegnap délután a pulzArt kortárs művészeti fesztivál ötödik kiadása: egy nehezen megszólítható réteg rezzenéseire voltak kíváncsiak a szervezők, a számukra szervezett sms-játék „eredménye” az Olt-híd korlátjára kifüggesztett bannereken olvasható.
Hogy megérte ötödik kiadását a pulzArt, azt jelenti, túlélte gyerekkorát, és fejlődik ez a Sepsiszentgyörgy gazdag kulturális kínálatában is különleges színfoltot jelentő fesztivál – mondta megnyitóbeszédében Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. A nyitányként az Olt-hídon felszerelt kiállítást nagyon jó ötletnek nevezte, hiszen a híd jelképesen kapocs is a különböző generációk, életérzések között, és a pulzArtnak is épp ez az erőssége: különböző habitusú, életkorú embereket közelít egymáshoz. Ugyanakkor jó ötletnek tartotta az sms-játékban a fiataloknak feltett kérdéseket is, a válaszok összüzenete ugyanis az, hogy figyeljünk egymásra, legyünk kíváncsiak egymásra, cselekedjünk együtt – ha ez így lesz, boldogabbak lehetnek a szentgyörgyiek, mondta. Végezetül az egyik sms-kérdést – mi okoz neked örömet (helyesen: mi szerez neked örömet – szerk. megj.) – visszafordítva azt kívánta, mindenkinek szerezzen örömet a pulzArt, helyieknek és vendégeknek egyaránt legyen gazdag hétvégéjük. A rendezvénynyitó kiállításról Veres-Nagy Tímea, a városimázs-iroda munkatársa elmondta, minden kultúraszervezőnek nagy kihívás egy új közönség megszólítása, az úgynevezett Z generációt – a középiskolásoktól a 25 évesekig – saját módszereikkel próbálták bevonni a pulzArtba: mivel ők elsősorban sms-ekben, különböző chatfelületeken kommunikálnak, adta magát az ötlet, hogy sms-játékra hívják ki őket. A beérkezett 78 válasz – köztük a hosszabb beszélgetéstől az értetlenségen át a frappáns reakcióig – egy apró betekintést nyújt az ő gondolatvilágukba, arra, ami jellemzi őket. És hogy a kiállítást épp az Olt-hídon rendezték, az felvállalt célja a pulzArtnak: a központból haladni a periféria irányába, ezáltal is különböző közönségeket megcélozva. Remélem, a fiatalok nemcsak sms-ek révén kapják meg helyüket a városban, hanem hosszú távon is – zárta beszédét a rendezvényt szervezők nevében felszólaló Veres-Nagy Tímea.
Váry O. Péter / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jóindulatra várva
„Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a római katolikus gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A budapesti külügyminiszter román kollégája, Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, s miután több politikussal tárgyalt, úgy értékelte, minden olyan alkalom szükséges, amikor javítani tudják a kölcsönös bizalmat, illetve építhetik a „közös sikertörténeteket”. A Ponta-kormány idején a román–magyar kapcsolatok mélyponton sínylődtek, s hogy most Meleşcanu meghívta Szijjártót, az előzményekhez képest is figyelemre méltó. Ám hogy a bukaresti kabinet mennyire érdekelt a román–magyar sikertörténetek születésében, ez egyelőre kérdéses, viszont az a tény, hogy a jónak tekinthető kereskedelmi kapcsolatrendszer mellé odakerült az erdélyi gazdaságfejlesztés és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitása, újabb határátkelőhelyek kérdése is, az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösség szempontjából fontos előrelépés. Igaz, a magyarok mind bővíthetik az autópályás határátkelőhelyeket, ha Bukarest képtelen megtáltosodni autópályák, egyáltalán infrastruktúra-építés tekintetében. De erről már Szijjártó, illetve a budapesti kormány kevésbé tehet. Amit tehet, hogy szorgalmazza a híres avagy inkább hírhedt magyar gondok megoldását, mint amilyen a MOGYE, illetve újabban a szintén vásárhelyi katolikus gimnázium ügye. És találóan fogalmaz, amikor azt mondja, mindez politikai akarattal és egy kis jóindulattal megoldható. Igen, valóban megoldható lenne, ezt a vak is látja, ám mindkettő hiánycikk. És amikor még politikai akarat is lett volna, mi több, hatályos tanügyi törvény a MOGYE kérdésének rendezésére, az egyetem kisajátítói autonómiájukra hivatkozva úgy seperték le e kérdést az asztalról, hogy még az akkori Ungureanu-kabinet is belebukott. És bár az erdélyi magyarság szempontjából szinte létfontosságú az anyanyelvű orvosképzés ügye, pozitív fordulat e téren azóta sincs, nehezen remélhető. Így aztán nem is csoda, hogy amikor a román újságírók azt firtatták, érvényben marad-e a magyar diplomaták december elsejei ünnepségekre szóló tiltása, Szijjártó azt válaszolta: meglátjuk, lesz-e változás. És a szemléletváltáshoz nem elég a Dragnea-szerű hízelgés – a szociáldemokrata pártelnök, miután egyeztetett Szijjártóval, máris azt írta közösségi oldalán: a nemzetek Európájában erősebb két szomszéd, ha egyesíti erejét –, hanem éppen a centenáriumi ünnepségek előtt kellene egyértelműen és határozottan rögzíteni: Bukarest nem csupán diplomáciai szinten hajlandó árnyaltabban fogalmazni, hanem változtatni kíván a nemzeti közösségekhez való viszonyulásán, s belátva, hogy egy évszázada zsákutcában evickél, végérvényesen szakít hagyományos kisebbségellenes politikájával. Ez lenne az igazi, közös sikertörténet, melyhez jóindulat, politikai akarat kell, nem is kevés.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vissza a költészethez (pulzArt)
Tizenöt évig alig írt verseket, most se lenne ez a kötet, ha nem kereste volna azt a fogódzót, ami értelmet ad életének – vallotta Peer Krisztián frissen megjelent, 42 című verseskötetéről, melynek kapcsán tegnap délután beszélt életről, alkotásról.
A pulzArt irodalmi szekciójának első meghívottja Fekete Vince költő kérdéseire válaszolva beszélt a versírás nehézségeiről („minden új versnél azt érzi az ember, hogy elveszett a tehetsége, vagy nem is volt, hogy már nem tudja újra csinálni vagy hogy ismételi önmagát”), kortársaihoz fűződő viszonyáról („nem irigység, hanem vala¬miféle bűntudat van bennem, megszégyenítettség-érzés a mai napig, hogy én hagytam cserben a szakmát, azokat az embereket, akik bíztak bennem”), a versek hitelességéről („az őszinteség is valamennyire csináltság eredménye, hogy olyannak tűnjön”), alkotói fejlődéséről („átírós költő lettem, erre a színház tanított meg; eddigi könyveim olyanok voltak, hogy volt bennük tizenöt vers, amit szeretek, a többit nem raktam volna kirakatba, nem olvastam volna fel, csak ha kényszerítenek; ebben minden szöveget ötvenszer átírtam, ezt bárhol kinyithatom”), gyászáról („a gyászmunka nem felejtésről vagy feldolgozásról szól, hanem a bevésődésről”), ma is tartó kapcsolatáról elhunyt szerelmével („egy párbeszédnek nevezhető viszonyban vagyunk, a kellő iróniával kommentálja, amit csinálok, ezt a helyzetet, amiben vagyok”), a Zsófi halála okozta űrről („nekem fontos a visszaigazolás, Zsófi egy stabil tükör volt, amikor széttört, ahhoz nyúltam, ahova vittek ösztöneim, a huszonöt éves költőhöz, mert az írás volt az utolsó értelmes tevékenység életemben”), a hogyan továbbról („írok újra verseket, ez egyfajta görcsös ragaszkodás, hogy ebben újra értelmet látok”), és még sok mindenről, a Teinben összegyűlt népes közönség örömére.
Váry O. Péter / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb regisztrációs honlap indul (Magyarországi választások)
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke Kolozsváron Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök ugyanakkor értékelte a magyar és a román külügyminiszter találkozóján született megállapodásokat és az elhangzott javaslatokat.
A két alakulat által közösen létrehozott választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket. Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is, és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is. Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy regisztráljanak akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet. A politikus a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A lélekpendítés rendezvénye
Fábián Zoltán olvasótábor
Minden évben augusztus első felében tartják a nagy múlttal rendelkező, utóbb Fábián Zoltán íróról elnevezett olvasótábort, amelyet a magyarországi Hatvan városa 1972-ben indított útjára, s immár két évtizede a testvérváros Kézdivásárhely is társszervezője. Egyik évben magyarországi, másik évben erdélyi helyszínen zajlik a tábor, idén a Tolna megyei Szálka adott otthont a rendezvénynek, amelyen ezúttal nemcsak kézdivásárhelyi, hanem sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, kolozsvári diákok is részt vettek. Az olvasótábor-mozgalom kezdetben az iskolai oktatást kiegészítve, ahhoz kötődve az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek olvasóvá nevelését segített előkészíteni, a mozgalom kialakulásában, a táborok létrehozásában, elterjesztésében jelentős szerepe volt Fábián Zoltán írónak, aki 1970-től a Magyar Írószövetség, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára volt. Tőle maradt fenn az a sokat idézett kifejezés, amely a legegyszerűbben, de talán a legpontosabban is meghatározza a jó olvasótábori munka lényegét: „lélekpendítés”. A kéthetes tábor szervezői középiskolás diákok számára biztosítanak élményekben, tapasztalatokban gazdag időtöltést, a meghívott előadók között írók, történészek, színészek, képzőművészek, filmszakmában dolgozók, építészek, tehát nagyon sok művészeti ág képviselői egy bizonyos tematikát járnak körül. Idén a mítoszokról volt szó, erről beszélgettek, ezek közül dolgoztak fel néhányat a tábor ideje alatt. Mindezek mellett ugyanakkor koncertek, táncház, népdaltanulás, hagyományápolás, a kimaradhatatlan számháborúk és nagy közösségi játékok is várják a fiatalokat, például egy egész napos verseny során felkutatják a települést, ahol táboroznak. Ez általában úgy történik, hogy napközben túráznak, este pedig performance-ot kell készíteniük tapasztalataik alapján, és a hellyel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk, ami nagy élmény számukra, és sokat tanulhatnak belőle. Az olvasókuckóban, ahová mindenki elviheti a témába vágó saját könyveit, szieszták idején bármikor olvashatnak a résztvevők, de este a tábortűz mellett is felolvashatják kedvenc verseiket, novelláikat, és ezeket megvitathatják egymással. A tábor vezetői a korábbi táborozók közül kerülnek ki, és mivel többségük tud zenélni, reggelenként általában zenekar ébreszti a fiatalokat. Tavaly a Fábián Zoltán Olvasótábor kézdivásárhelyi és hatvani vezetősége között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében a kézdivásárhelyi vezetőség egy része Udvartér Alkotótábor néven egy másik olvasótábort szervezett, idén azonban megújult a kézdivásárhelyi vezetőség, és folytatódni tudott az eredeti, közel fél évszázados múltra visszatekintő sorozat. Az idei rendezvény sikere nyomán a szervezők azt tervezik, hogy a jövőben tágítják a résztvevők körét, és nemcsak Erdélyből, de Magyarországról is több városból várnak jelentkezőket a táborba. Arról, hogy mi a titka ennek a rendkívül sikeres rendezvénynek, hogy miért járnak vissza évről évre a diákok, hogy mit is takar az a bizonyos „lélekpendítés” kifejezés, így vallott lapunknak az egyik részt vevő diák, Dobri Anita: „Amikor az olvasótáborról kérdeznek, nem tudok mit válaszolni. Az idei csupán a második táborom volt, de olyan egyedi, misztikus légkör jön ott létre, amiről suttogni is nehéz, írni pedig szinte lehetetlen. Két hétig vagyunk együtt, régi barátok és újonnan érkezettek. Összehangolódunk, valamikor az első hét közepén. A második héten már egymás érzelmeit isszuk és esszük, egyre többet maradunk a tábortüzek mellett, hogy aztán másnap reggel csak a koffein és a lelkesedés rángasson talpra. Mindig rengeteg a tennivaló. Az idő nem a javunkra dolgozik, néhány pillanat jó volna, ha örökké tartana. Idén a mitológia volt a tábor témája, mi pedig alaposan körüljártuk a falut, hagyományok után kutatva, bizonyos fogalmak, meghatározások nyomában. Készítettünk animációt, három performance-ot az utolsó estére és számos másikat önmagunk szórakoztatására. Volt misztériumjáték, vetélkedő, gyertyafényes felolvasás, saját dalok és versek születtek, és persze rengeteg akármi. (Ha tudni akarod, mi az, át kell élned a »két hét ébrenlét« viszontagságait!) Hamar megszületnek a belső viccek, a tábori szólások, amelyeket táborita és vezető egyaránt használ...
Egyszerre hagyományos és modern minden. Első nap kiscsoportokra oszlunk, akár negyven évvel ezelőtt, aktuális és állandó dolgokról beszélünk, közben megismerjük egymást, ahogy a vezetőink tették, amikor ők voltak táborozók. Sehol máshol nem lehet része az embernek ilyen intenzív lelki élményben ilyen rövid idő alatt.
A családom azzal fogad: megváltoztam. Mintha egy másik univerzumból tértem volna vissza. Nem lehet elmesélni mindazt, ami az olvasótáborban történik. Hiába sorolnám fel az eseményeket a reggeli ébresztőtől az esti tábortűzig, a számháborútól az előadásokig, a lényeget nem lehet megfogni. A lényeg, úgy hiszem, ott van két táborozó tekintetében, amikor összenézvén elmosolyodnak. Ezt tanítja meg olvasni az olvasótábor. Számomra olyan ez, mintha egy titkos társaság tagja lennék, ahol mindenki egyszerre a testvérem és furcsa űrlény. Így hát nehéz beszámolni minderről, de ha a szavak be tudnák mutatni a lényeget, akkor most megölelnék egymást.”
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételt
Májusban indult a ReforMaraton 500 szervezése. Az volt a terv, hogy októberben 500 óra alatt 500 protestáns templomhoz, közösséghez visszük el Luther Márton 95 tételét. Azóta sok javaslat érkezett, valóságos mozgalom indult.
Az egyik ilyen javaslatot megfontolva úgy döntöttünk, hogy a ReforMaraton 500 előtt, közben írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételünket! Akinek van javaslata arra nézve, mit kellene reformálni, visszaalakítani az egyházunkon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, amely az első pünkösdkor megalakult, kérjük, hogy javaslatait a ReforMaraton 500 közösségnek küldje el a Facebookon. A ReforMaraton 500 végén, október 21-e után a javaslatokat rendszerezzük és a közösség oldalán nyilvánosságra hozzuk. Felhívjuk a figyelmet: még lehetőség van arra, hogy bármilyen magyar protestáns közösség, amely a Kárpát-medencében él, csatlakozzon a rendezvényhez. Minden csatalakozó közösséghez, templomhoz BÁRHOL a Kárpát-medencében elvisszük a Luther Márton által írt, magyarra fordított 95 tételt, és együtt kiszögezzük vagy kiragasztjuk látható helyre, így az 500. évfordulón várhatóan 500 intézmény falán fog függeni az egykori tételsor. Abban bízunk, hogy ezeket újraolvasva újabb személyes, közösségi megújuláshoz járulnak hozzá az 500 éves gondolatok. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet a következő űrlapot kitöltve:https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdpfE75tR_PP5Sb8nvQ7c3KF1Vsa-YRGVNgMBWMdZHi1hiEtg/viewform?c=0&w=1.
Bardócz Csaba lelkipásztor, szervező / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő erdélyi honlapot hoztak létre
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Visegrádi konzultációt szorgalmaz Tăriceanu
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke szorgalmazta csütörtökön, hogy Románia rendszeresen konzultáljon a visegrádi országokkal. Tăriceanu a román diplomácia éves értekezletén beszélt erről. Kifejtette: fontosnak tartja, hogy Románia aktív résztvevője legyen azoknak a regionális államcsoportosulásoknak, amelyeknek külpolitikai álláspontját közös vagy azonos körülmények határozzák meg. Példaként említette a visegrádi országokkal való szorosabb együttműködést. Tăriceanu szerint „a román szuverén nemzetállamprojekt emelheti ki a névtelenségből és a láthatatlanságból” a román külpolitikát.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Másodszor is becsapták a pápai nagykövetet
Átszervezik a katolikus iskolát
Ma megkezdődik a tanév, és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradt osztályaiba járó gyermekek szülei jogos felháborodással értesültek, hogy emberfeletti erőfeszítéseik, hogy diákokat toborozzanak a cikluskezdő osztályokba, hiábavalók voltak. Ennek adott hangot a szülői közösség nevében Zsigmond Imola a szerda délutáni sajtótájékoztatón és Csíky Csengele a megyeháza előtt rendezett tüntetéssorozat utolsó napján, amikor a különböző politikai pártok képviselői is jelen voltak.
A pápai nagykövetet először marosvásárhelyi látogatása alkalmával vezették félre, amikor a helyi hivatalosságok – élükön a kormány képviselőjével – ígéretet tettek, hogy megoldják a helyzetet. Nem így történt. Augusztus 25-én Liviu Marian Pop, a közoktatási tárca vezetője tett ígéretet Miguel Maury Buendía pápai nunciusnak, hogy abban az esetben, ha összegyűl a szükséges számú gyermek a cikluskezdő osztályokba, engedélyezni fogja az iskola további működését. A szülők éjt nappallá téve gyűjtötték a gyermekeket, és 114 diákot írtak össze, akik az előkészítő, az ötödik és a három kilencedik osztályt megtöltötték volna. Tegnap kiderült, hogy ez is csak elterelő manipuláció, hazugság volt. A szülők személyesen vitték el a tanulók jegyzékét Bukarestbe a nunciusnak, amit a pápai nagykövet közvetített a miniszterelnöknek. Tegnap azonban elutasító választ kapott Mihai Tudosétól, aki a közoktatási tárca vezetőjének a Maros megyei tanfelügyelőségtől kapott tájékoztatójára hivatkozott, amit Ioan Macarie főtanfelügyelő a prefektúra augusztus 30-i kollégiumi ülésén is hangoztatott. A főtanfelügyelő arra hivatkozott, hogy a Megyei Törvényszék közigazgatási részlegén az Unirea Főgimnáziumba járó diákok szüleinek kérése alapján június 12-én felfüggesztették a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös döntését, amely elrendelte az Unirea iskola elemi és gimnáziumi magyar tannyelvű osztályainak a Bolyai iskolában működő katolikus vallás szakos középiskolai osztályokkal való összevonását az új Római Katolikus Teológiai Líceumba. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a katolikus iskolába járó gyermekek szülei, amit augusztus 2-án utasított el jogerősen a Táblabíróság. Ez a felfüggesztés viszont addig tart, amíg a tanfelügyelőségi döntés megsemmisítése bíróságilag végleges marad.
Időközben a közigazgatási bíróság elsőfokon törvénytelennek ítélte meg a tanfelügyelőség idei februári 70-es határozatát, amellyel megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a katolikus líceumban, ugyanis a tanfelügyelőség vezetőségének csak az 1385-ös döntés augusztus 2-i végleges felfüggesztését követően lett volna joga erre a lépésre.
Jogi szakértők szerint, de egyszerű józan ésszel is elgondolkozhatunk azon, hogy két év elteltével hogyan lehet felfüggeszteni egy határozatot, ami már kifejtette hatását, és az akkori helyzet mára megváltozott, például felépítettek vagy lebontottak egy házat.
Kérdés, hogy melyik osztályokat akarják az Unirea Főgimnáziumba visszaküldeni. Nem kell ugyanis jogi tudás ahhoz, hogy megállapítsuk: az átcsoportosított osztályok után indult újabb osztályokra nem vonatkozik a táblabírósági döntés.
Az RMDSZ megyei szervezetének közleménye szerint: „Nyilvánvaló, hogy ez az ügy kevésbé jogi, bürokratikus kérdés, sokkal inkább politikai vonatkozású.”
A jogi tisztázatlanságok ellenére a Korrupcióellenes ügyészség helyi kirendeltsége meghosszabbította a volt iskolaigazgató, Tamási Zsolt József házi őrizetét. A tanfelügyelőség pedig mindent megtesz az iskola felszámolására: a pedagógusok nem kaptak kinevezést, az igazgató ideiglenes megbízása augusztus 31-én lejárt. Kérdés, hogy mi következik ezentúl, kit és hogyan vezetnek félre a következőkben attól az óhajtól vezérelve, hogy a katolikus iskola osztályait szétosszák egyrészt abba az iskolába, ahova a szülők nem akarják visszavinni a gyermekeiket, mert ott többször is megalázták őket.
Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

V. Szászrégeni Magyar Napok
Augusztus 31-én kezdődött, és szeptember 3-án, vasárnap zárul az V. Szászrégeni Magyar Napok rendezvénysorozata. A pénteki program a múlt heti Műsorkalauzban tekinthető meg. Szeptember 2-án, szombaton délelőtt 10.30-kor az Eugen Nicoarã művelődési ház nagytermében Játszunk nektek! címmel kisdiákok előadására kerül sor. 15 órakor az evangélikus templomban orgonakoncert lesz. 15.40-kor Séta a múltba címmel történelmi sétát szerveznek fiataloknak és időseknek, gyülekező az evangélikus templom kertjében. Ekkor Nagy Atilla történelemtanár Magyarrégenről tart ismertetőt. 19 órakor az Eugen Nicoarã művelődési ház nagytermében kezdődik a Magyar vagyok, magyarnak születtem című gálaest. Ez alkalommal átadják a 2017-es életműdíjakat, fellép: Nagy Orsolya (ifj. Csíky Boldizsár tanítványa), a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia mesteriző hallgatója, Benkő Péter színművész (Jászai Mari-díjas, Turay Ida-vándordíjas és Kossuth-díjas) és Szabó Gyula Győző színművész, énekes, a Madách Színház társulatának tagja. 21.30-kor a Liliom (Crinul) kávézóba zenét hallgatni, táncolni várják a fiatalokat. 3-án, vasárnap reggel 9 órakor a Lendület (Avântul) labdarúgópályán kispályás focimeccs és gulyásfőző verseny lesz, 10 órakor Gyermek volt minden óriás címmel sportversenyekre, szórakoztató játékokra és a Székely Legendárium vetítésére kerül sor. 11.30-22 óra között színpadi fellépések következnek: TesóOK együttes (11.30), kenyéráldás (12.20), fúvós-zenekar fellépése (12.30), népi táncok, népdalok (14- 15.30), Gozefini magic show bűvészelőadás (16); 18 órakor a Titán együttes, 20 órakor az Attila Fiai Társulat koncertezik. A szünetekben régi magyar öltözetek, a jurta, íjász- és más hadi felszerelések bemutatójára kerül sor; 22 órakor lampioneregetéssel zárul a rendezvénysorozat. Népújság (Marosvásárhely)

Öt gyereket cipeltek magukkal a migránsok
Öt gyermek is volt abban a migránscsoportban, melyet csütörtökön hajnali 3 óra körül vettek észre a nagylaki határrendőrök. Az iraki és szíriai menekültek a román–magyar határ nagylaki szakaszánál próbáltak volna átszökni, a csoport – 3 nő, 12 férfi és 5 kiskorú – a mezőn gyalogolt, amikor a járőrkocsiból észrevették őket. A csoport 4 és 49 év közötti tagjait a határvonaltól mintegy 50 méterre fogták el a csendőrök közreműködésével. Tiltott határátkelés gyanújával indult eljárás ellenük.
Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)

Templombúcsú a 760 éves Máriaföldén
Szeptember 3-án, vasárnap templombúcsút tartanak Temes megye egyik legrégebbi településén, Máriaföldén. Az idén 760 éves települést először 1257-ben említik hivatalos okiratban Villa Therimthelwk néven. A búcsús ünnepség vasárnap 11.30 órakor a népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődik. 12 órától kerül sor az ünnepi istentiszteletre a helyi római katolikus templomban. 13.20 órakor felszentelik a templom előtt állított keresztet. A helyi Kultúrotthonban 14 órakor kezdődik az ünnepi műsor, ahol Szekernyés János helytörténész a település történetéről tart előadást. A műsor keretében fellép a nagyszentmiklósi Kék ibolya néptánccsoport.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

A megszűnés küszöbére jutott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium
A megszűnés küszöbére jutott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium azt követően, hogy a bíróság jogerősen is felfüggesztette azt a 2015-ben hozott tanfelügyelőségi határozatot, amely az iskolába sorolta az Unirea Főgimnázium magyar osztályait.
A katolikus gimnázium helyzetéről az iskolában tanuló gyermekek szülei sajtótájékoztatón számoltak be csütörtök délután. Állításaikat Székely Szilárd, az intézmény ideiglenes igazgatója is megerősítette az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A hazai bíróságok portálján közölt adatok szerint a marosvásárhelyi táblabíróság augusztus 2-án hozta az iskolai osztályokat átcsoportosító tanfelügyelőségi határozatot felfüggesztő ítéletét. Székely Szilárd a Maros megyei főtanfelügyelővel folytatott szerdai megbeszélés alapján elmondta: a tanfelügyelőség már csak az ítélet hivatalos kiközlésére vár az intézmény feloszlatásának a kinyilvánításához. Hozzátette: egyelőre a tanfelügyelőségi határozat felfüggesztésére vonatkozó határozat vált jogerőssé, de per tárgyát képezi a határozat érvénytelenítése is. Ebben a perben egyelőre csak első fokon született az iskola számára kedvezőtlen ítélet
Az igazgató elmondta: a tanfelügyelőség jogértelmezése szerint az iskola osztályait vissza kell szervezni azokba az intézményekbe, amelyekből 2015-ben a katolikus gimnáziumot létrehozták. Az osztályok egyik részének az Unirea Főgimnáziumba, a másiknak a Bolyai Farkas Gimnáziumba kellene betagolódnia, de az igazgató nyílt titokként említette, hogy a szülők egyáltalán nem akarják a gyerekeiket az Unirea Főgimnáziumba járatni. Hozzátette: tudomása szerint a - magyar osztályok távozásával román tannyelvűvé vált - iskola sem szívesen alakulna ismét kétnyelvűvé.
Székely Szilárd - akinek a nap folyamán lejár az igazgatói megbízása - úgy vélte: a minisztériumnak hatalmában áll, hogy az iskola valamennyi osztályát egy intézménynek rendelje alá. Hozzátette: ezt ugyan nyíltan senki nem mondta ki, de csakis a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium struktúrájába való betagolódás jöhet számításba.
A szülők nevében megszólaló Zsigmond Imola azt sérelmezte: hogy a hatóságok félrevezették az érdekelteket, amikor a múlt hét végén azt közölték szóban a pápai nunciussal, hogy a cikluskezdő osztályok is elindulhatnak az iskolában, ha megfelelő számú gyermek jelentkezik ezekbe. Az édesanya szerint csúfot űztek a szülőkből, akik - hitelt adván a Tanügyminisztérium szóbeli üzenetének - a múlt hét vége óta 114 diák szüleitől gyűjtöttek be arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy gyermeküket a Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba íratják.
A szülők a Vatikán bukaresti nagykövete által értesültek arról, hogy hiába toborozták a gyermekeket az iskolába, az intézményt az augusztus 2-án hozott, de hivatalosan még nem közölt jogerős bírósági ítélet alapján felosztják.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Őrizetbe vették az egészségbiztosítási pénztár több illetékesét
Tizennégy ember került őrizetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által végzett illegális költségtérítések miatt, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tanácsadóját, illetve a CNAS elnökét, Marian Burceát – közölte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Sergiu Ciobanu volt SRI-s tanácsadót befolyással való üzérkedéssel és erre való felbujtással gyanúsítják, az egészségbiztosító elnöke, Marian Burcea ellen pedig bűnszervezet létrehozása és szintén befolyással való üzérkedés miatt indult eljárás.
Kettőjükön kívül további 12 köztisztviselőt, cégek képviselőit, illetve egy ügyvédet is őrizetbe vettek a nyomozók. Őket szintén bűnszervezet alapítása, illetve hivatali visszaélés, befolyással való üzérkedés és jogtalan haszonszerzés miatt vitték be.
A bizonyítékok szerint a gyanúsítottak csaknem hárommillió euró értékű kárt okoztak a bukaresti egészségbiztosítási pénztárnak.
„2016 januárja és 2017 augusztusa között bűnszervezet alakult, amely összesen 13 189 553,76 lejt csalt el a bukaresti egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből, miután fiktív, otthoni orvosi szolgáltatások költségeit térítették meg, hamis orvosi papírok alapján, a pénztár egyes tisztviselőinek bevonásával, az intézmény, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőségében dolgozó bizonyos személyek védelme alatt. Sok esetben a fiktív betegekről szóló orvosi dokumentumoknak elsőbbségük volt a költségtérítésben, miközben a valós, biztosítással rendelkező betegek kéréseit, akiknek joguk lett volna otthoni ellátásban részesülni, elutasították. A csalások elfedésére hamis havi orvosi jelentéseket állítottak elő a térítéshez, ezzel párhuzamosan pedig a CNAS adatbázisába jogtalanul vezettek be, illetve töröltek ki onnan adatokat, hogy úgy tűnjön, hogy a megtérített szolgáltatásokat valóban elvégezték” – mutat rá a DNA.
Az ügyben további személyek elleni is bűnvádi eljárás indult.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

Hagymafesztivál parasztolimpiával Szilágyperecsenben
Szeptember 2-án és 3-án szervezik meg a hagyományos Hagymafesztivált Szilágyperecsenben, amelyet idén Kádár Zoltán, a Magyarországi Nemzetpolitikáért felelős államtitkári kabinet főnöke nyit meg hivatalosan 11 órakor.
Ugyanekkor kezdődik a fesztivál keretében a Parasztolimpia, avagy a szilágyperecseni ötkerekes – avagy hagymakarikás – játékok, amelyen a beiratkozott csapatok ügyességi- és erőversenyeken bizonyíthatják rátermettségüket: lesz többek között petrencehordás, kakas súlyának saccolása, vízhordás, farönk hasogatás, gumicsizma-hajítás, szalmabála-cipelés, asszonytolás talicskán, sodrófahajítás, ostorcsattogtatás és még sok más próba.
Este fél 8-tól egyházzenei koncertre várják az érdeklődőket a református templomba, majd a napot buli zárja a sportbázison.
Vasárnap délben a falu emlékműveinél koszorúznak, délután 4 órától pedig előbb néptánc- és népzenei bemutatóval, 6 órától könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket – utóbbin fellép az Insect, Alexandra Chira, László Attila, Kozsó és az Ámokfutók. A napot este 10 órakor tűzijáték zárja, illetve az azt követő újabb buli. Szabadság (Kolozsvár)

A Quarto d'Oro újabb sikere
Pár éve jött létre Kolozsváron a Quarto d'Oro barokk együttes, négy tehetséges, a régizene iránt érdeklődő és elkötelezett fiatal előadó jóvoltából. Mondhatni már első szárnybontogatásaikat siker koronázta, hiszen a kolozsvári zeneakadémia oktatója, Erich Türk által szervezett La Stravaganza barokk zenei fesztivál során megrendezett versenyen már 2015-ben első díjat nyertek. Azóta eltelt két év, de az együttes megmaradt, több helyen lépett fel.
Például augusztus 30-án a Farkas utcai református templomban szervezett nyári hangversenysorozaton. Igaz, ez alkalommal az együttes kiegészült Csata Istvánnal (viola da gamba), aki egy épp távol lévő zenésztársat helyettesített. Műsorukon természetesen barokk szerzők művei szerepeltek. A koncert egyik érdekessége az volt, hogy Gebe-Fügi Renátát kettős minőségben hallgathattuk meg: hegedült és szoprán szólót is énekelt.
Mindig jó érzés fiatal előadókat hallgatni, főleg ha azok régizenét játszanak. Gebe-Fügi Renáta (hegedű, szoprán), Kővári Aranka (furulya), Csata István (viola da gamba) és Miriam Marinescu (csembaló) szép összjátékkal örvendeztette meg a népes közönséget. Első perctől hallható volt, hogy az együttmuzsikálás számukra természetes, ugyanakkor örömszerző tevékenység. Mind a négyen jól képzett muzsikusok, akik már pályájuk elején elkötelezték magukat a régizene előadása mellett. Ezért több mesterkurzuson, versenyen vettek részt, koncerteken léptek fel Erdély szerte, emellett pedig többségük főállású zenész: előadó vagy tanár. Minden bizonnyal ők is tudják, hogy még van mit tanulniuk, de a meglévő zenei alapok és az eddigi sikerek hallatán bízhatunk abban, hogy ez az együttes megmarad, és szép pályát fut be. Kolozsvár komolyzenei élete csak gazdagodhat ilyen fiatalokkal.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Bukarest érdeke a nyitás: Szász Alpár Zoltán politológus a magyar–román diplomáciai viszony enyhüléséről
Románia jól felfogott érdeke, hogy a kétoldalú viszony felmelegítésére törekedjen Magyarországgal – nyilatkozta a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus, aki szerint Románia számára már eddig is kedvező volt, hogy Magyarország erdélyi projekteket finanszíroz.
Az ország külföldi megítélésének javítása, valamint a jól felfogott gazdasági érdek is oka annak, hogy Románia a magyar–román viszony enyhülésére tett lépéseket – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a szerdán Bukarestben Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter között lezajlott találkozó kapcsán. Ezen két határátkelő állandóvá alakításáról és a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról állapodtak meg.
„Nem mindegy, milyen Románia külföldi megítélése. Az utóbbi két-három évben változott az RMDSZ politikájához való viszonya, barátságtalanabb volt a magyarkérdésekben, és egyre inkább letért a normalitás felé vezető útról.
A határátkelők megnyitása EU-konform-lépés is, ami egy európai uniós alapelv, a személyek és áruk szabad mozgásának elvén alapul. Ezzel Románia visszatérni látszik a normalitás felé vezető útra” – mutatott rá Szász.
A szakértő nem gondolja, hogy Románia valamit kért cserében azért, hogy beleegyezett a határátkelők és a kulturális intézet megnyitásába. Úgy véli, Bukarest csak azt tette meg, amit mindenképpen meg kellett tennie.
„Ha az ország tényleg hosszú távon akarja rendezni a kapcsolatokat, akkor a normalitás ezen lépései szükségesek” – mutatott rá. Szász Alpár Zoltán mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél egyébként már eddig is profitált a magyar állam jóvoltából.
Emlékeztetett, hogy a magánkézben levő magyar felsőoktatási intézményeket – vagyis a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet – már évek óta Magyarország finanszírozza, miközben a román állam nem száll be a finanszírozásukba, holott romániai adófizető polgárok gyerekei járnak oda.
Ennek a mintájára indítja be Magyarország Erdélyben is azt a gazdaságélénkítő programot, amelynek célja szintén a román állampolgársággal rendelkező itteni magyar vállalkozók támogatása, vagyis megint csak egy olyan állami feladatot vesz át, amely a román állam feladata volna.
„Vagyis továbbra is fennáll az a helyzet, amely miatt Iuliu Maniu már a 30-as években levélben marasztalta el a román államot, nevezetesen hogy nem finanszírozza megfelelően az erdélyi területeket” – ecsetelte Szász, aki leszögezte: ennek nyomán a román magatartás nem egyoldalú lépés, sőt a román fél az, amely többet kap, hiszen a magyar támogatás nem csupán az erdélyi magyarok, hanem a románok számára is kedvező eredményekkel jár.
A gazdaság kapcsán megjegyezte: a kétoldalú kapcsolatok javulása annak is köszönhető, hogy a magyar és a román gazdaság is fejlődik, bár román oldalon most lassulni látszik a felívelés. Ennek nyomán a politikai és gazdasági konjunktúra kihasználása jól megfontolt politikai lépés Bukarest részéről.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Az Unirea Főgimnáziumot is veszélyezteti a katolikus iskola megszűnése
Marosvásárhely legrangosabb román nyelvű iskolájának, az Unirea Főgimnáziumnak a működését is fenyegeti a Római Katolikus Gimnázium küszöbön álló megszüntetése. Egy szerződés értelmében ugyanis az iskola addig használhatja a római katolikus egyház épületét, amíg működik a katolikus iskola.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye vagyonkezelője, a Római Katolikus Státus 2014-ben kötötte a legutóbbi szerződést Marosvásárhely polgármesteri hivatalával - a város iskoláinak a fenntartójával - a tulajdonában levő iskolaépületek bérbe adásáról.
A szerződés rögzíti, hogy az egyház tulajdonában levő iskolaépületeken - az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein - 2014 és 2019 között miként osztozik az Unirea Főgimnázium és a Római Katolikus Gimnázium. A szerződés külön cikkelyben rögzíti:
„Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul meg, vagy a bérleti időszakban megszűnik, a szerződés érvényét veszti”. Holló László, a Római Katolikus Státus igazgatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta, korábban már egyszer kénytelenek voltak felbontani az Unirea Főgimnázium bérleti szerződését, mert a város nem teljesítette az abban foglalt feltételeket.
Elismerte: 2014-ben - amikor az újabb bérleti szerződést kötötték - jó alkupozícióban volt az egyház, és a hosszú tárgyalások során kölcsönös kompromisszumokkal kialakított bérleti szerződés nagymértékben segítette a Római Katolikus Gimnázium létrehozását.
„Ez az út látszott lehetségesnek az iskola létrehozására, mert különben Marosvásárhelyen elég nehéz katolikus magyar iskolát létrehozni. Ez bizonyos értelemben kényszerítő körülmény volt a polgármesteri hivatal számára” - magyarázta Holló László.
Azt is elmondta: februárban átiratban figyelmeztette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszűnése a bérleti szerződést is veszélyezteti.
A Római Katolikus Státus igazgatója ugyanakkor megjegyezte: a szerződés a katolikus iskola megszűnte után is érvényben maradhat, ha a felek hallgatólagosan érvényben tartják.
Úgy vélte: ha az egyház bejelentené, hogy a szerződést felbontottnak tekinti, a bejelentés azonnali következménye az lenne, hogy a város nem tudná már törvényesen fizetni az iskolák számláit a közüzemi szolgáltatók felé, és az iskolaépületek minden bizonnyal hónapokon belül áram és víz nélkül maradnának. „Rendkívül kellemetlen, hogy egyáltalán ilyesmiről kell gondolkodnunk, de amennyiben az iskolánkat megszüntetik, a szerződés feltételeit nem tartották be” - fogalmazott Holló László. A Római Katolikus Státus vezetője elmondta: szeptember közepére hívták össze azt a közgyűlést, amelyen tárgyalni akartak a kialakult helyzetről, de valószínűsítette, hogy az utóbbi napok fejleményei arra kényszerítik az egyházi szervezetet, hogy már korábban állást foglaljon.
Csütörtökön bizonyossá vált, hogy az állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust.
A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév, a katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

„Az RMDSZ-nek nem lesz hozzáférése a pénzforrásokhoz”
Szokatlanul éles és nyílt ellenségeskedésbe torkollott a tegnap délutáni nagyváradi helyi tanácsülés, ami azzal kezdődött, hogy a testület RMDSZ-frakciója javaslatokat fűzött ahhoz a határozat-tervezethez, amely Románia nemzeti ünnepének jövő évi, száz éves évfordulójára elkészítendő szoborcsoport elkészítésére vonatkozik.
Kirei Melinda tanácsos felvetette: amennyiben figuratív elemei lesznek a szoborcsoportnak, akkor az egyik alak ábrázolja Szent Lászlót, illetve a szoborkompozíción valahol valamilyen formában fel kellene tüntetni a Gyulafehérvári Nyilatkozatban elfogadott hat alepelvet. Erre reagálva Ilie Bolojan polgármester visszafojtott méreggel a hangában megjegyezte: „bizonyos esetekben nem ártana, ha a helyi tanácsosok illendőséget tanúsítanának, amikor javaslatokat fogalmaznak meg”. Válaszában Kirei Melinda elmondta, hogy nem tartja illetlennek a javaslatot, hiszen Szent László alapította Nagyváradot, és az ő történelmi tette nélkül amúgy nem lehetne ünnepelni semmit itt.
Nem lesz Szent László
Az eredeti határozattervezetet egyébként a liberális frakció igen szavazataival fogadta el a helyi tanács, az RMDSZ-frakció tartózkodott, a szociáldemokrata tanácsosok nemmel szavaztak. Az elfogadott határozat értelmében felújítják és közúti híddá alakítják át a Principatelor Unite és az Emilian Mircea Chitul utcákat összekötő gyalogos hidat, mely az átalakítás után a Centenárium Hídja elnevezést kapja majd. Az új hidat, valamint a szintén e történelmi eseményre emlékeztető, hat elemből álló szoborkompozíciót 2018. december 1-jén akarják majd átadni. A kompozíció hat eleméből négy a híd két hídfőjénél helyezkedik majd el, egy másik az Ady Endre, az András apostol és a Szigligeti Ede utcák kereszteződésében kialakítandó körforgalomban, egy pedig a Tímár (Plevnei), a Lovas (Călăraşilor) és a Principatele Unite utcák kereszteződésében kialakítandó körforgalomban fog állni. A szoborkompozíció kialakítására versenypályázatot hirdet a város, a beérkezett terveket egy hét tagból álló zsűri fogja elbírálni. A polgármestert felzaklathatta az RMDSZ-es tanácsos felvetése, hiszen a későbbiekben, egy másik napirendi pont vitáján tőle egyébként szokatlan módon a nyilvánosság előtt tett gúnyos megjegyzést Kirei Melindára, aki mint általában, ez alkalommal is papírról olvasta fel a javaslatát. A polgármester, miután elmagyarázta, miért nem ért egyet az RMDSZ-es helyi tanácsos javaslatával, megjegyezte: „mi történne akkor, ha nem lenne leírva az, amiket felolvas…” „Azért olvasok papírról, mert izgulok, és mert másképp dadognék” – hozta a polgármester tudomására a plénum előtt Kirei Melinda azt, hogy miért olvassa fel a javaslatait.
Tiszteletlenség
A Bolojan-RMDSZ csörte a tanácsülés végén folytatódott. Pető Dalma tanácsos kifogásolta azt, hogy az önkormányzat turisztikai egyesületének igazgatója, Mihai Jurca nem tiszteli a helyi tanács intézményét, ugyanis illetlen hangnemben, ráadásul érdemi információt nem szolgáltatva válaszolt az ő beadványára. Az eset előzménye az, hogy a váradi Szigligeti Színház idén márciusban benyújtott egy kérvényt a polgármesteri hivatalhoz, amelyben támogatást kért a különböző rendezvényeinek a lebonyolításához. A kérés átkerült a város turisztikai egyesületéhez, amelytől a színház azóta sem kapott választ. Pető Dalma július 10-én fordult írásos kérdéssel Mihai Jurcahoz, hogy megtudja, mi lett a Szigligeti Színház beadványával. Erre már érkezett válasz augusztus 10-i keltezéssel, amelyben Mihai Jurca tárgytalannak minősíti Pető Dalma kérését, lévén, hogy Jurca megítélése szerint a tanácsos jól ismeri a finanszírozási eljárást, illetve azért, mert a „Szigligheti” Színház nem nyújtott be finanszírozási pályázatot. Az RMDSZ-es tanácsos a testületi ülés végén leszögzete: megengedhetetlen az, hogy a polgármesteri hivatal egyik intézményvezetője egy hivatalos megkeresére, hivatalos válasz helyett magát a kérést minősíti, és arra kérte az egyébként az ülésen jelen nem lévő Mihai Jurcat, hogy a jövőben tartózkodjon az effajta megnyilvánulásoktól. Hozzászólt az esethez Kis Gábor RMDSZ-es tanácsos is, megjegyezve, hogy a színházakat nem kellene a civil szervezetekkel egy kalap alatt kezelni.
Színházak is belekeverve
Ilie Bolojan természetesen nem hagyta szó nélkül az elhangzottakat. Elmondta: az RMDSZ-nek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy nem fér többé hozzá azokhoz a pénzforrásokhoz, amelyekkel az önkormányzat a városban megrendezésre kerülő eseményeket támogatja. „A polgármesteri hivatal az elkövetkező években is fog a város lakosainak szóló rendezvényeket szervezni bizonyos arányossági elvek alapján. Ha az RMDSZ is akar a városban eseményeket szervezni a magyar közösségnek, vagy minden váradinak, hát csak tessék, de néha ez már kínossá válik: egymásnak ellentmondó közlemények látnak napvilágot, egymásra szerveznek sajtótájékoztatókat”. Kis Gábor válaszában arra hívta fel a polgármester figyelmét, hogy a városnak két színháza van, és ezen intézmények egyike sem az RMDSZ, vagy Szociáldemokrata Párt kulturális intézménye. Hozzátette:ebben az egész ügyben az is nagyon zavaró, hogy a Szigligeti Színház négy hónap alatt egyáltalán nem is kapott választ. Bolojan erre reagálva megjegyezte: „nem tudom, hogy konkrétan mire utal a tanácsos úr, de a színházakat a Bihar Megyei Tanács tartja fenn, és tudomásom szerint a Szigligeti Színház költségvetése az idén nagyobb volt a Mária Királyné Színházénál.”
Pap István / erdon.ro

Nem ért egyet az RMDSZ elnöke az adótörvénykönyv módosításaival
Nem ért egyet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, amelyek szerinte az ország hitelvesztéséhez vezethetnek.
A Radio France Internationale (RFI) román adásának nyilatkozva a politikus kifejtette, az adóemelés megoldás lehet az államháztartási hiány csökkentésére, ezt azonban nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, komoly indoklás, érvek és egy hosszú távú elképzelés vázolása nélkül.
"Az üzleti szférának kiszámíthatóságra, stabilitásra van szüksége. Azzal, hogy félévente vagy évente háromszor változtatunk az áfán, a jövedéki adón és más adónemeken, nem teszünk jót a gazdaságnak, elveszítjük a hitelünket" - mondta a szövetségi elnök.
Kelemen a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatos tervezett módosításokkal sem ért egyet. Mint mondta, nem támogatná a magánnyugdíjak államosítását, szerinte olyan megoldást kell találni az állami nyugdíjalap hiányának csökkentésére, amely hosszú távon nem hat ki a magánnyugdíjalapra.
"Tavaly több mint 200 000 állampolgár távozott az országból, olyanok, akik dolgoztak, termeltek, nem munkanélküliek voltak. Ha ebben az ütemben folytatjuk, hosszú távon sem az állami, sem a magánnyugdíjrendszer nem lesz fenntartható" - mutatott rá a szövetségi elnök. maszol.ro

Letették az új Árva Bethlen Kata óvoda alapkövét
Magyarország kormánya három szatmárnémeti református óvoda építését-bővítését finanszírozza.
A Szamos-negyedi Árva Bethlen Kata Óvoda alapkőletételére került sor péntek délben a reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat nyitányaként. Az alapkő-letétel ebben az esetben furcsa kifejezés, hiszen az óvoda áll, ám a magyar kormánytól kapott támogatásból mind szolgáltatások, mind az épület szempontjából kibővítik az ovit.
Kiss József egyházmegyei főjegyző az oktatás fontosságáról, a református egyházi oktatás múltjáról beszélt, és arról, hogy jelenleg sok gonddal küzdenek. Sokan kétkednek az óvodaépítés-bővítés kapcsán, hiszen mostanság sok magyar család román óvodába adja a gyermekét. "Ha elhisszük azt, hogy ebben az óvodában lesznek gyerekek, lesz jövőnk. A kegyelem Istene megtölti az óvodánkat, a gyerekeket pedig az Ő dicsőségére kell neveljük" - mondta.
Bogya Kiss Mária lelkész felelevenítette a most álló óvoda alapításának körülményeit - ez az óvoda 17 éve szolgálja a közösséget.
Grezsa István miniszteri biztos beszédében kijelentette: világos és jól átlátható a Magyrország Kormányának külhoni magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitikája, ennek részeként a 17 milliárd forintos óvodafejlesztési programban 65 Kárpát-medencei óvoda építését támogatják. "Ez az egyik gyakorlati megvalósulása a nyolc éve tartó nemzetegyesítő politikának" - mondta. Király Lajos esperes köszönetet mondott a szerető gondoskodásért, amit Magyaroszág Kormányától kaptak.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere elmondta: decemberben beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az óvodaépítési programról, akkor nem hitte, hogy kilenc hónap múlva már az alapkőletételre is sor kerül.
Mint Rácz Ervin református lelkésztől és sajtóreferenstől megtudtuk: eddig az Árva Bethlen Kata Óvoda 9 és 12 óra között fogadta a gyerekeket. Most, az építésbővítést követően három óvodai csoport fog itt működni, a gyerekekkel pedig 8 és 16 óra között nevelik majd az óvónénik.
A Szamos-negyedi óvoda mellett Szatmárnémetiben a Szatmár-Kültelek egyházközség óvodája új épületbe költözik majd, a Szatmár-Németi egyházközségben pedig egyelőre nem volt óvoda, most egy új építésű épületben kezdi majd meg a működését.
A tervek szerint az új Árva Bethlen Kata Óvoda felavatását jövő szeptemberben fogják tartani. szatmar.ro

Elfeledett grófi emlékezet a Wass család földjén
A czegei Wass család 1142-ben királyi adományként kapta meg a vasasszentgothárdi birtokot, amely nyolc évszázadon át megszakítás nélkül a család ősi fészke volt. Egyúttal az erdélyi arisztokrácia egyik jelentős helye, alappillére. Megnéztük, ma mi maradt belőle.
Vasas)szentgothárd, C(z)ege, Szentegyed és környéke hosszú évszázadokon át Erdély eleven részeként eseménytelennek korántsem tekinthető, igencsak változatos korok részese volt. Örömök és bánatok, sikerek és megpróbáltatások tanúja, a család számára biztos pontot jelentő otthon, amely Wass Albert megszületéséig az otthonosság érzését nyújtotta nemzedékről nemzedékre, a mindenkori adottságokat, lehetőségeket és kihívásokat figyelembe véve. Például a tatár-török pusztítást követő népesedési változásokat, a kor szellemének megfelelő közigazgatási viszonyokat, vagy éppenséggel az Európára és azon belül Magyarországra, Erdélyre is ránehezedő nemzetiségi problémákat.
Wass Albert felhőtlen gyermekkora idején, kamaszkorához közeledve tapasztalhatta meg, hogy ősei fészkét, gyermekkori barangolásai helyszíneit erősen megcsonkította az új román hatalom. Két évtized múlva, ifjúkora delén pedig azt élte meg, hogy a Bécsben megrajzolt új határ Románia és Magyarország között az otthonunktól körülbelül egy mérföldnyire húzódott, saját birtokukat is kettészelve. Mindkét esemény egész életre szóló meghatározó érzést nyújtott az írónak, és számos gondolatában, írásában visszatükröződött, emberi és alkotói pályáját meghatározta. Vasasszentgothárd és Cege Sors vagy sorstalanság? Érdemes ellátogatni Vasasszentgothárdra és Cegébe nem csupán a napjainkban egyik legolvasottabb magyar író iránti kegyeletből, hanem az új évezred kihívásainak a jegyében is. Háromnegyed századdal azután, hogy az író szülőföldje elhagyására kényszerült, két évtizeddel halálát követően. Továbbá egy évtizeddel azután, hogy Románia (is) az Európai Unió tagja lett, és ezáltal bizonyos kötelezettségek teljesítését felvállalta.
Vasasszentgothárdon (románul Sucutard) a legutóbbi népszámlálási adatok szerint összesen három magyar él a 367 lakosból. A település első írásos említése 1317-ből való Zentguthard (Szentgothárd) néven. Wass Albert születése táján, 1910-ben 872 lakosából 104 volt magyar, többnyire református. Ma Gyeke községhez tartozó falu.
Mára minden nyoma eltűnt a Wass család nyolcszáz éves jelenlétének.
Cege (Țaga) az azonos nevű község központja, a 2011-es népszámláskor 756 lakosából 42-en vallották magukat magyarnak. Szamosújvártól 19 km-re fekszik, a mezőségi Tóvidék része. Cegén (Czege) a Wass család két kastélyt építtetett, de csak a kisebbik maradt fenn, a nagyobbikat a második világháború után teljesen lerombolták.
A fennmaradt kastélyt Wass Ádám építtette 1769-ben erdélyi barokk stílusban, közelében kripták találhatók. Miután 1946-ban a kolozsvári népbíróság halálra ítélte Wass Albertet, a kastély az állami mezőgazdasági vállalat székhelye lett. A kis Wass-kastély (a megkülönböztető megnevezésre a Kis Trianon és a Nagy Trianon palota jut eszembe) helyi ügyintézője Septimiu Șom, aki családjával együtt ott lakik a szomszédságban, ő rendezi az épületet és környékét.
A visszaigénylési lehetőséggel élő, a hosszas visszaszolgáltatási eljárás buktatóit vállaló mai tulajdonos legfeljebb egy hónapot tölt Cegén, ilyenkor élettel telt és látogatható a kastély. Máskor a megszokott módon csend honol körülötte.
A mai Cege falu magába foglalja a korábbi Göc települést. Szamosújvár felől jövet balra van a letérő, majd a domboldalon nemrég meszelt kis református templom ágaskodik.
Sajnos évente csak egyszer népesül be, június utolsó vasárnapján nyitják ki a templomajtót a prédikációra hívó képzeletbeli harangszóra.
Ilyenkor egybegyűlnek a szórványpapok közül néhányan, eljönnek a szomszédos Feketelak református hívei, szeretetvendégséget tartanak. Amúgy a cegei református templomban minden második vasárnap tartanak istentiszteletet. A torony nélküli istenházán meglátszik a használat, hiszen körülötte le van kaszálva a fű, és kutya ugat a telek végében. A ma már használatlan parókia körül viszont egyre nő a gaz. A megözvegyült Szabó Irma egyedül él, nála lehet megtalálni a templom kulcsát. Hatvan évvel ezelőtt Göcre jött férjhez, amikor még különálló település volt, és húszan is eljöttek vasárnapról vasárnapra a templomba. „Itt már régen nincs reménység. Örülök, ha jön valaki, akitől magyar szót hallok” – összegzi a valós helyzetet Irma néni. Két gyermeke Kolozsváron él, három unokája van. Az egyik éppen egyetemista idénymunkát végez az Egyesült Államokban. Mosogat vagy valamelyik amerikai szállodában takarít – mondanánk.
Régészeti park az ősi fészek helyén
Az 1989-es rendszerváltást követően, a népesedési helyzetnek és a kondukátor agymosó politikájának is köszönhetően a magyar–román együttélés már nem téma a Wass család egykori földjén. Annál inkább előtérbe kerültek a vallási ellentétek. Sajátos lelkületre vall, hogy az ortodox hívek 2006-ban előbb körülépítették, majd lerombolták a hatvanas években egy korábbi fatemplom helyére épült göci templomukat, mert féltek, hogy a bíróság visszaítéli a görög katolikus egyháznak.
No meg az is, hogy a Wass család nyolcszáz-kilencszáz éves ősi fészkén régészeti parkot nyitottak, egyelőre egy neolit és egy dák házzal, hogy az ezeréves erdélyi történelem folytonosságát legalább kétezer évesre hosszabbítsák meg.
Ennek a táguló „ördögi körnek”, a nacionalista uszításnak terméke a Jurnalul Naţional című lap megállapítása egyik förmedvényében: „A terrorizált falvak utódai nem tudják elfogadni Wass gróf rehabilitálását”; „Tanúvallomásaik ma is vádolhatnák őt.”; „Az ilyesmit nem lehet elfelejteni!” Wass Albert?! „Többé ne térjen vissza, míg a világ világ!” Primitív módszer ez a hatalom önigazolására, az amúgy közömbös lakosság izgatására. Hiszen a közembert ma már nem érdeklik az ilyen és hasonló szólamok. Élni, jól élni szeretne. Szülőföldjén vagy másutt, akár angolul vagy franciául. A fentiek igazolására, a nehezen érzékelhető kontrasztok bemutatására, a Tóvidéken való átutazásom során (oda-vissza Szatmárnémetibe) szóba álltam néhány román személlyel.
Ioan Mureșan Vasasszentgothárdon született 1948-ban (majdnem akkor, amikor Wass Albertnek végleg el kellett hagynia ősei földjét, hogy emigrációban töltse le életét – szerk. megj.), és bár felesége van, két lánya és unokái, mégis egyedül tengeti az életét a szülőhelyén.
A lányai, Corina és Ioana még a kilencvenes évek elején kivándoroltak Új-Zélandra, később átköltöztek Ausztráliába, ahol fogorvosként és tanítóként dolgoznak.
Amikor tizenöt éve megszületett az első unoka, a felesége a nagyanyai teendőket részesítette előnyben. Azóta évente egyszer hazajönnek, együtt vannak. Az unokákkal úgy értekezik, ahogyan tud. Hívták, hogy látogassa meg őket a kenguruk országában, de nem megy. Amerikába is hívta az egyik kitelepedett beosztottja, de nem ment, ellenállt a kísértésnek, mert félt attól, hogy ottmarad.
Ma is elsírja magát, amikor visszaemlékezik arra a napra, amikor a lánya bejelentette, hogy elmegy. Akkoriban Szamosújváron laktak, palacsintást, kocsmát, üzletet működtetett. Igazán jól ment a cég, de nem volt ki továbbvigye. Így hát hazaköltözött, a kis nyugdíjából és a háztájiból él. És ki-kijár a temetőbe meglocsolni a virágokat a szülei sírján.
Maria Câncean Cegén (Göc) él, férje rendőrként ment nyugdíjba (már). A négy gyermeke közül kettő Londont cserélte fel a szülőhellyel, három éve ott dolgoznak: az egyik üzleti menedzser, a másik hátrányos gyermekeket gondoz. A lánya és két unokája Apahidán laknak, a legkisebbik gyermeke sajnos kórházi kezelésre szorul. Szeret itt élni, szerinte csend és béke van. Elújságolja, hogy a polgármestert többször újraválasztották, rendes ember, vendéglőt és pékséget működtet. A tavak környékét is szépen rendbehozták.
A cegei tó magánvállalkozó tulajdonába került, szívesen látják a vendégeket.
Napi harminc lej a horgászat, százötven lej két személynek a faházikós szállás. Meleg vizes fürdővel és horgászattal együtt. Nyári hétvégén sokan jönnek. Bár nem szabad fürdeni, de van egy homokos rész, ahol nyugodtan csobbanni lehet. Ez Románia!
„Hallottatok-e Wass Albert magyar íróról?” Beszélgetőtársaimtól Wass Albert felől is érdeklődök. Az idősek azt vallják, hogy hallottak róla, de ennél több részlettel nem szolgálnak. Mentségükre felhozzák, hogy sok mindent elfelejtettek már. A fiatalabbak kérdésemre kérdéssel felelnek: „Akinek a kastélya a domboldalban van?”
Cege központjában a kultúrotthon lépcsőjén üldögélő és viháncoló fiatalokat is megszólítok, természetesen románul: „Hallottatok-e Wass Albert magyar íróról?” – kérdezem. „Nem hallottunk!” – hangzik a rövid és velős válasz. Szóval, vegyes a „fogadtatás”. Szabó Irma néni az érem másik oldalára világít rá: „Nem szeretik, mert azt mondják, hogy megöletett nem tudom hányat.
A cegei tó mellett voltak meglőve, keresztet állítottak az emlékükre (a fakereszt szövege szerint a bécsi diktátum áldozatainak – szerk. megj.), és a hozzátartozók állítólag évente jönnek megemlékezni. Azt én nem tudom, hogy ki volt a hibás. Nem olvastam, nem érdekelt. Nem is tudom, miért történt. Akkor gyermek voltam, hat éves. Szüleim dolgoztak a gróféknál, édesapám erdőhajtó volt, édesanyám kenyeret sütött. Én nem emlékszem már arra az időre.”
Aki a Tóvidéken jár Cege határában, annak feltűnik, hogy a táj jellege teljesen eltér a megszokott mezőségi látványtól. Kopár barnásszürke dombok helyett élénkzöld fenyvesek váltogatják egymást, és máris összefüggő vadászterületet alkotnak. A vadászat ugyanis mindenkoron úribb foglalatosság volt a horgászatnál. Igaz, a szülőföld szomszédságába telepített fenyőerdő sohasem pótolhatta az Istenszéke lábánál elterülő erdőséget. Meg az elvesztésük fájdalmát hordozó hegyeket. A fenyő örökzöld, a szakszerűen gondozott erdő majdhogynem örök életű. És miközben emberöltönyi idő alatt oly sokat változott, változik, változhat a társadalmi életünk, a természet legyőzhetetlenül magasodik felénk. De mikor leszünk képesek mi, emberek, a természet méltó magasságába eljutni?
Keresni a másikban a jót
A Pusztakamarás–Szamosújvár közötti útszakasz néhány gödörtől eltekintve jól járható autóval. A forgalom nem túl nagy, rendőrrel a megszokottnál ritkábban lehet találkozni. A Tóvidék településeinek életében meghatározóak ma is a környező tavak, az „őshonos Wassoktól” független örökség, miszerint a Cegei-tavat már a 16. század elején Erdély legnagyobb állóvizének tartották.
Turisztikailag kedvező a vidék, amely még számos kihasználatlan lehetőséget tartogat a turisztika számára. Mert azon túl, hogy a kolozsváriak nyaralóövezete és a horgászok paradicsoma, mások számára is érdemes (lenne) egy-két napot eltölteni itt. Románoknak és magyaroknak, a Kárpátokon túliaknak és a magyarországiaknak, a Németországból vagy éppenséggel Amerikából érkezőknek egyaránt.
Nekünk különösen fontos Wass Albert emlékezete. Ugyanakkor a kis kitérővel megközelíthető Magyarpalatka és Szék egyedisége, Ördöngősfüzes tánckultúrája vagy éppenséggel az örmények (örménymagyarok) alkotta város, a közeli Szamosújvár szellemisége. De vajon mikor jön el az a hatalmi szlogenektől szabad világ, amikor éppenséggel Wass Albert író reklámja fogja hívogatni a látogatókat?
Vagy éppen a Gheorghe Șincaié, aki itt írta A románok és sok más nép krónikája című műve nagy részét. Amikor a vidék az egészséges nemzeti érzést mellőző érdekek csatározása helyett a nemzeti hovatartozást nem ismerő gazdasági jólét fészke lesz. Amikor sérelmeinket elfeledve, a keresztyéni megbocsátás nevében a másikban a jót fogjuk keresni. Vagy mindez örök utópia marad csupán?
Ábrám Zoltán / liget.ro

Mit akar Románia Magyarországtól?
Bukarestben negkezdődött a román diplomácia éves összejövetele, melyre Magyarország külügyminiszterét, Szijjártó Pétert is meghívták.
A román diplomáciát éppen habozásai, implicit és célozgatásokon alapuló stílusa miatt nem könnyű meghatározni. Ráadásul az elnök és egy eltérő irányultságokkal rendelkező politikai szövetség közötti jelenlegi társbérlet még tovább bonyolítja a helyzetet. Az érintett szereplők tapintata – szerencsére – lehetővé tette, hogy a külpolitika terén eddig semmilyen nézetkülönbség se érződjön, annak ellenére, hogy a belpolitika alapján találhattunk volna lehetséges konfliktusforrásokat.
Sőt, azt mondhatnánk, hogy Klaus Iohannis elnöknek és Teodor Melescanu külügyminiszternek együttesen, eltérő elképzeléseket és nézőpontokat összevetve, sikerült szélesíteniük a terítéken lévő kérdések körét.
A külügyminiszter, például, azt a benyomást keltette, hogy különleges jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak, az Európai Unión belül is, és elsősorban Románia szomszédjaira összpontosít. Míg a Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal meglévő „nagy” kapcsolatot az elnökre bízta, a külügyminiszter átvette a szomszédokkal való tárgyalás szerényebb feladatát, melynek keretében talán a budapesti volt a legfontosabb látogatása. Más körülmények között egy magyarországi látogatás észrevétlen maradt volna, de a Nyugat-Európa és Visegrádi Csoport közötti politikai nézetkülönbség, valamint az AEÁ és Oroszország kapcsolatait is érintő szélesebb kontextus miatt a román külügyminiszter irányválasztása különösen felkeltette a figyelmet. A román diplomácia kedden kezdődött éves összejövetelére, különben, Magyarország külügyminiszterét, Szijjártó Pétert is meghívták, akinek alkalma van a román diplomaták előtt ismertetni Európára vonatkozó saját elképzelését.
Vajon a Visegrádi Csoport politikájához igyekezett közelebb kerülni a román külügyminiszter?
Azt mondanánk, hogy nem annyira, inkább Magyarországgal kívánta oly módon megújítani a kapcsolatokat, hogy diplomáciai mozgástere legyen, ha az európai fejlemények hirtelen új irányt vennének. Úgy tűnik, Romániának nincs semmilyen kiváltságos horgonya Európában, bár iszonyatosan szeretné ezt hinni. Iohannis elnök, például, a Macron elnökkel tartott sajtókonferencián megemlítette a Franciaországgal meglévő stratégiai partnerséget, de kollégája – bár nem cáfolta meg nyíltan – inkább megerősített partnerségről beszélt, ami nyilvánvalóan mást jelent. Egy stratégiai partnerség azonos előfeltételezéseket osztó országok közötti, közös célokon alapuló kapcsolatot feltételez, márpedig a franciák sohasem rejtették véka alá, hogy Romániát periférikus országnak tekinti, ahol mindent teljesen más mérce szerint mérnek. E tekintetben rendkívül tanulságos volt a franciaországi elnökválasztás összes jelöltjét felvonultató tévévita, melynek során Románia maximálisan bántó hangon zajló vita témája lett. Végül a román példa (a munkanap hossza) „kikerült”, mert méltatlan volt egy európai vitához.
Következésképpen nem árt a kisebb lélegzetű, közelebbi – többek között földrajzi értelemben is – és végső soron hitelesebb kapcsolatokat is jó állapotban tartani azokkal, akik sok tekintetben jobban hasonlítanak rád. A „kétsebességes Európa” előrehaladtával (a román hivatalosságok meggyőződésével ellentétben) egyre értékesebbnek bizonyulnak majd az azonos kategóriába tartozó országokkal fenntartott szoros kapcsolatok.
Teodor Meleşcanu miniszter keddi, a diplomaták összejövetelén mondott nyitóbeszédében különben külön részt tartott fenn a Magyarországgal meglévő kapcsolatnak: „Országaink és polgáraink számára alapvető közös európai jelenünk és jövőnk van. Közös kulturális örökségünk van, mely bizonyos történelmi folyamatok eredménye, ezek közül sok rendszerjellegű, nem kizárólag kétoldalú. Olyan kisebbségeink vannak, melyek potenciálisan elősegíthetik a jobb kölcsönös megértést. Budapesten is amellett érveltem és kihasználom összejövetelünket, melyet jelenlétével megtisztel majd a magyar kollégám, hogy kiálljak kétoldalú partnerségünk újraindítása mellett, az 1996-os alapszerzőségben bevezetett elvek alapján: kölcsönös tisztelet, több téren zajló együttműködés, jószomszédság. Nagyon szoros gazdasági kapcsolataink vannak és számos határokon átnyúló projektünk. Számunkra Németország mögött Magyarország a második legfontosabb gazdasági partner az EU-ban”.
De ahogy azt az elején mondtuk, mindezek nem igazán tisztázzák a román diplomácia irányát, sokkal inkább a bizonytalanságait növelik.
szerző: Horaţiu Pepine / foter.ro; szekelyfold.ma

Fancsali feljelenti a magyarok ellen uszító műsorvezetőt
Radu Banciu már megint túltolta a magyarellenességet a székelyudvarhelyi sztori kapcsán a B1 TV élő adásában.
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy ismét feljelentést tesz Radu Banciu ellen a székelyudvarhelyi esettel kapcsolatosan tanúsított provokáló hangneme miatt
„Romániában lehetetlen megállítani a nacionalista provokációk terjedését. Egy valamit viszont meg lehet tenni, fel lehet jelenteni azokat, akik ezeket erősítik.” – írja. Véleménye szerint „csak erkölcsi fölénnyel lehet erre válaszolni, és nem az ő szintjükre süllyedve bedőlni a provokációnak”
Radu Banciu augusztus 31-i adásában többek között azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben egyszer sem fordult elő, hogy valaki magyarul kérjen kenyeret például Marosvásárhelyen, és ne szolgálják ki, míg fordítva ez rendszeresen megtörténik. Ezt a megaláztatást egyetlen más országban sem tűrik a „szerencsétlenektől”, csak Romániában. Hozzátette, ha Ceaușescu idejében történt volna mindez, akkor már rég vízágyúkkal lőtték volna ki az összes magyart.
A teljes felvétel a B1 honlapján – jelen pillanatban – nem elérhető, de a botrányt okozó vlogger feltöltötte saját Youtube-csatornájára.
Radu Banciu nem először fröcsögi tele esti műsorát magyarellenes kijelentésekkel. A B1 tévécsatornát korábban többször is megbüntették Banciu botrányos megnyilvánulásai miatt. foter.ro/cikk

TORJÁN LESZERELTÉK A SZÉKELY ZÁSZLÓT
Ezen a héten levették a székely lobogót és a községzászlót a torjai községháza előtti kis parkban, és az árbócokat is leszerelték. A legutóbbi tanácsülésen, csütörtökön Daragus Attila, Torja község polgármestere felolvasta az önkormányzati képviselőknek a székely zászló eltávolítására vonatkozó prefektusi felszólítást.
Tegnapi megkeresésünkre Daragus Attila elmondta: valóban levették a két zászlót, mivel jelenleg a községháza külső-belső felújítása zajlik, amely a szeptember 9–10-i falunapokra készül el.
A falunapokra a két zászló visszakerül a régi helyére – nyugtatott meg az elöljáró.
(iochom) / Erdély.ma

Így is el lehet sajátítani a román nyelv alapjait
Játékos formában tanulják a román nyelvet a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben lévő gyermekek a csíkzsögödi Cari Táborban. Az augusztus 29. és szeptember 4. között zajló román nyelvtábort ötödik alkalommal tartják meg.
„A tábor célja, hogy kedvet kapjanak a gyermekek a román nyelv elsajátításához” – mondta Chițu Margareta Adela, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság munkatársa, a román nyelvtábor kezdeményezője és szervezője.
Éppen ezért – összevonva a kellemeset a hasznossal – játékos feladatokon, tevékenységeken keresztül tanítja a román nyelvet. A táborban 22 gyermek vesz részt, elsősöktől kezdve a 12. osztályosokig, főként a csíki gyermekelhelyező központokból, de csatlakozott négy, román nyelvű tanuló is, akik Gyergyóvárhegyről érkeztek.
Egymástól is tanulnak, és ez jó. Ha 10 új szóval bővül a gyermekek szókincse, ha magabiztosabbak lesznek, már az is eredmény – magyarázta a tábor vezetője. Chițu Margareta elmondta, nem szerette volna, hogy a tábor 5 éves hagyománya megszakadjon, ezért a költségek felét idén saját zsebből fedezte, tekintve, hogy a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetését jelentősen megterhelték a fizetésemelések, így kevesebb pénzt tudtak biztosítani erre a célra. Hozzátette, a tábort jövőben is szeretné megtartani.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro

Jubileumi városnapok Kovásznán
Huszadik alkalommal szervezték meg Kovásznán a városnapokat. A háromnapos rendezvény hivatalos megnyitójára tegnap délután került sor, de már keddtől zajlottak a kulturális hét eseményei. A város központja megtelt emberekkel, a színpadon zajló eseményeket érdeklődve követték, a kézművesek sora, az árusok utcája igazi vásári hangulatot árasztott, a lacikonyhák is teljes gőzzel működtek. Az ünnepen részt vettek Kovászna testvértelepüléseinek – a magyarországi Pápa, Gyula, Csenger és Nagykanizsa, valamint a moldovai köztársasági Călărași – küldöttségei.
Már kora délután hallatszott a városban a Kertész Barna vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekar toborzója. A központi színpadon fellépő fiatal muzsikusokat vastapssal jutalmazta a közönség. Gyerő József polgármester a városháza, a helyi tanács nevében köszöntötte a jelen lévő polgárokat, barátokat, meghívottakat, vendégeket. Jubileumi évfordulóhoz érkeztek a városnapok, a hagyományhoz híven szeptember első teljes hétvégéjén huszadik alkalommal szervezték meg. Ugyanakkor Kovászna városi rangra való emelésének 65. évfordulóját is ünneplik – hangoztatta. Húsz évvel ezelőtt kis költségvetésből kisvárosi városnapokat szerveztek, mostanra országos érdekeltségű fürdővároshoz méltó, az országban és a határon túl is ismert eseménnyé nőtte ki magát Kovászna ünnepe. Tegnap délután nem volt hiány programokból. A színpadon fellépett a Kovásznai Tanulók Klubjának tánccsoportja, a Mikado Karateklub látványos bemutatót tartott. A Diákszínpad idén is kirukkolt a hagyományos szoborparkkal, a parkbeli sportpályán görkorcsolya-bemutatót és -versenyt szerveztek. A Kádár László Képtárban Deák Barna és Deák M. Ria képzőművészek tárlatát nyitották meg. A kiállítás anyaga válogatás a Kovásznán élő művész házaspár életművéből, a teljes anyagot korábban Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban állították ki – mondta bevezetőjében Konnáth Rita képtárvezető. A tárlat anyagát Gazda József méltatta, az eseményen közreműködött a vajnafalvi református egyház Hozsanna kamarakórusa Gyerő Katalin vezetésével és a megyeszékhelyi művészeti iskola kovásznai karának gitárosai Kurta Béla irányításával. A napot a helyi PinceBAND, majd Antonia, valamint a Pokolgép koncertje zárta. A mai nap további érdekes eseményeket kínál. A programban kulturális és sportesemények szerepelnek, fűszerként főzőversenyt rendeznek. Ünnepi tanácsülést tartanak a testvértelepülések küldötteinek részvételével, köszöntik az arany- és gyémántlakodalmas házaspárokat. Este a nagyszínpadon Betli Duó-, Dreamlands Residents- és Abborn ABBA-emlékzenekar-, 3 Sud Est-, valamint Mennydörgő Madár-koncertre kerül sor. Vasárnap este Retro Roll-, Lidia Buble- és EDDA-koncertre várják a zenekedvelőket, s nem marad el a tűzijáték sem.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)