Több ezren tüntettek a Római Katolikus Gimnázium védelmében
"Mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladat, hanem hogy nincs meg az iskola"
Több ezren tüntettek szerda délután Marosvásárhelyen a megszüntetés határára jutott helyi Római Katolikus Gimnázium védelmében. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tiltakozó megmozduláson egész Erdélyből érkeztek résztvevők, és a jelenlévőket a testvéregyházak vezetői is megáldották. A marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán berendelték a magyar külügybe Románia magyarországi nagykövetét, akivel közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal Bukarest felfüggeszti marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését. Válaszában a bukaresti külügyminisztérium kifejtette: Romániában nem sérülnek a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának tekintik.
Tiltakozó beszédében Jakubinyi György római katolikus érsek bizakodásának adott hangot azért, hogy Románia kormánya, "mely elfogadta a római katolikus egyház törvénykönyvét, amely az iskolákat értéknek tekinti, amely elfogadja a megyéspüspök jogát az iskolák létrehozásának a kezdeményezésére, mely elfogadja a szülők jogát a szabad iskolaválasztásra, nem fog elmenni annak a közösségi akaratnak a folyamatos kinyilvánítása mellett, hogy ennek az iskolának működnie kell".
Az érsek elmondta, az egyház az igazát általában nem az utcákon és tereken, hanem a templomaiban, és ha szükséges a törvényszéken keresi. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében azonban kénytelenek voltak az utcára vonulni. "Ez nem politika. Itt az életünkről van szó, az emberi élethez pedig istentől nyertünk jogot" - idézte Márton Áront, Erdély legendás hírű római katolikus püspökét az érsek.
A tüntetésen Kapás Barna olvasta fel a szülők kiáltványát, amelyben kijelentették: azt várják az oktatási minisztertől, hogy kormányhatározat vagy miniszteri rendelet által biztosítsa az iskola működését. A szülők kinyilvánították: megelégelték a hazugságot, azt, hogy állami intézmények vezetik félre őket, vagy mulasztják el a tájékoztatásukat a gyermekeik iskolájáról hozott döntéseikről. A szülők szerint a gyerekeik jövője a miniszter kezében van.
A több ezres tömeg tapssal kifejezett legnagyobb elismerését azonban a katolikus gimnázium diákjai nevében szóló Nagy Henrietta váltotta ki. "Az elmúlt évben mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladat, hanem azon, hogy nincs meg az iskola (.) Olyan ez az egész mint az az időszak, amiről a szüleink azt mondták: soha nem jöhet vissza. Tévedtek: visszajött. (.) Nem értjük, kinek ártottunk, kinek szúrjuk a szemét. Kinek érdeke, hogy a mi bőrünkön mutassa meg, hogy be lehet zárni egy magyar iskolát" - jelentette ki. Felidézte: az elmúlt években sokszor elhangzott a felhívás, hogy "ne féljetek!" Hozzátette: félnek, de ennek ellenére sem fognak meghátrálni. "Iskolába akarunk járni! A mi iskolánkba!" - jelentette ki a diák.
Holló László, az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója köszönetet mondott a testvéregyházaknak és Kató Béla püspöknek a szolidaritásért. Mint fogalmazott: a református püspök jól tudja, mit jelent harcolni az iskoláért.
A több ezres tömeg skandálások nélkül, a magyar és a székely himnusz eléneklésével és szűnni nem akaró tapssal fejezte ki, hogy egyetért az elhangzottakkal. Sokan gyertyát gyújtottak, és egyházi énekeket énekeltek, aztán csendesen távoztak a marosvásárhelyi prefektusi hivatal előtti térről.
Szabadság (Kolozsvár)

Bukarest szerint nem sérülnek a magyar kisebbség jogai
A bukaresti külügyminisztérium szerint Romániában nem sérülnek a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának tekintik.
A román külügy szerdai közleményében arra reagált, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán Budapesten berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.
"A román hatóságok sajnálják, hogy ez a téma a magyarországi választási kampány témájává vált és a politikai érdekek nevében feláldozzák a gyerekek jogát a minőségi, a hatályos előírások szerint akkreditált oktatáshoz" - olvasható a román külügyminisztérium reagálásában.
A dokumentum szerint a román hatóságok folyamatos párbeszéddel keresik az érintettek érdekeinek és a román törvényeknek is megfelelő legjobb megoldást a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium helyzetének rendezésére, másfelől felhívják a figyelmet arra, hogy minden romániai tanintézménynek etnikai vagy vallási megkülönböztetés nélkül be kell tartania az ország törvényeit, a marosvásárhelyi iskola megalapításának körülményeit pedig kizárólag a független román bíróság hivatott mérlegelni.
A külügyi kommüniké szerint számos más oktatási intézmény léte példázza, hogy a román állam a legmagasabb elvárások szintjén érvényesíti a magyar kisebbség jogát az anyanyelvű oktatásra, amit az is bizonyít, hogy "milyen elterjedt a magyar nyelv használata a magyar kisebbséghez tartozó személyek között".
A bukaresti külügymisztérium szerint "nem célravezető, helytelen és barátságtalan" lépés Magyarország részéről, hogy a marosvásárhelyi iskola ügyét összeköti olyan témákkal, mint Románia OECD-tagságának támogatása. Románia úgy értékeli, ez a magyar álláspont ellentétes a legutóbbi találkozókon hangoztatott nyitottsággal, és együttműködési készséggel és reményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai egy valódi stratégiai partnerség szellemében és a kölcsönös tisztelet alapján fognak fejlődni. Szabadság (Kolozsvár)

Tudose: nem hiszem, hogy Magyarország épp ennyire elrontja a diplomáciai kapcsolatát velünk
Mihai Tudose kormányfő az Antena 3 műsorában beszélt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumról is, mondván, a román hatóságok elmagyarázzák a magyar félnek, hogy ez jogi kérdés, és a helyi hatóságok tévedése.
Nem hiszi, hogy Magyarország „épp ennyire” elrontja a diplomáciai kapcsolatát Romániával.
„Kérem, nézzük meg a magyarországi közvetítő minőségét is – egy államtitkár. Diplomáciai szempontból ez azt jelenti, hogy bármikor jöhet valaki, aki azt mondja: nézd, mit mondott a másik… Nem hiszem, hogy Magyarország épp ennyire elrontja a diplomáciai kapcsolatát velünk és a közös gazdasági érdekeket, mert nem csak nekünk vannak Magyarországon gazdasági érdekeink, hanem nekik is itt” – fogalmazott a hírcsatorna meghívottjaként a miniszterelnök.
Közölte, párbeszédre számít a magyarországi hatóságokkal. „Nem háborúról van szó, arról, hogy valami bajunk lenne egy nemzeti, vallási kisebbséggel. Mi több, Románia példa a világ előtt az etnikai, vallási vagy bármilyen más tolerancia terén. Ez a fellángolás azért most történt, mert kezdődik a tanév, és bizonytalan a helyzet, a diákok nem tudják, hogy be tudnak-e iratkozni az illető gimnáziumba vagy sem” – fejtette ki Tudose.
Azt mondta, a marosvásárhelyi helyzetet a helyi önkormányzat tévedései okozták, és nem az, hogy a román állam ellenezi, hogy a nemzeti vagy vallási kisebbségek iskolát alapítsanak. „A tavaly a magyar közösség a katolikus egyházzal közösen gimnáziumot akart alapítani. Eddig minden rendben, Romániában számos felekezeti gimnázium van. Egy mulasztás vagy tévedés – a helyi tanács egyik határozatában, mivel Romániában az iskolákat helyi önkormányzati határozattal alapítják. A határozatban az áll, hogy a helyi tanács egyetért az iskola megalapításával, és nem az, hogy határozatot hoz az iskola megalapításáról. Ekkor szabadult el a pokol. Házkutatások, ügyészség, embereket hívtak kihallgatásra, kész show” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ugyanakkor közölte: arra kérte a külügyminisztert és az oktatási tárca vezetőjét, hogy adjanak magyarázatot a kialakult helyzetre.
„A magyar külügyminiszter bekérette a nagykövetet. Úgy értettem, hogy a reggeli órákban voltak valami magyarázatok. Beszéltem a külügyminiszterrel, a tanügyminiszterrel, hogy magyarázzák el, pontosan mi is történik, mert ez nem az állam intézkedése, mi nem ellenzünk ilyesmit. És akkor előrukkolt a mi külügyminiszterünk egy közleménnyel, és lám, a konfliktus fokozódik. Én nem hiszem, hogy a magyar állam ezen a szinten fog játszani. Úgy hiszem, kissé téves értelmezés amikor azt állítják, hogy «nektek szükségetek van ránk, mert voltak diplomáciai kapcsolatok, egyeztetések, nektek – Romániának – szükségetek van ránk, hogy támogassunk bizonyos célkitűzések elérésében, és miközben szükségetek van ránk, gond támadt a Románia területén levő magyar nemzetiségű állampolgárokkal». Nem hiszem, hogy a dolgok jó irányba indultak el. A magyarázatok alapján csütörtökön megpróbáljuk pontosan elmagyarázni, hogy mi is történik, hogy ez jogi kérdés, és a helyi hatóságok tévedése” – mondta Mihai Tudose. Szabadság (Kolozsvár)

Tudose: Románia nem hadakozik egyetlen etnikai kisebbséggel sem
Mihai Tudose román miniszterelnök szerint hiba lenne felnagyítani a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium körüli problémákat, meggyőződése szerint Magyarország nem fogja emiatt elrontani kétoldalú kapcsolatait Romániával.
A kormányfőt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. A műsorvezető azt is elmondta: Magyarország a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, az érintett családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásként értékeli, hogy a román hatóságok fel akarják függeszteni a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését.
„Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia „világszerte jó példát mutat” az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen.
Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. „Közös gazdasági érdekeink vannak: nemcsak nekünk vannak Magyarországon gazdasági érdekeink, nekik is vannak nálunk" – magyarázta a szociáldemokrata politikus.
A román kormányfő – a bukaresti külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

„Nem elég impozáns” Kossuth Lajos szobra
Hiába várt két évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége, nem sikerült engedélyt szerezniük, hogy kihelyezzék Kossuth Lajos mellszobrát a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának épülete elé.
Dávid László rektor a Krónikának elmondta: az összeállított dokumentáció megjárta a koronkai önkormányzatot, a Maros Megyei Tanácsot, végül a terv az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnál bukott el, amelynek illetékesei úgy vélték, az aránylag kis méretű mellszobor nem elég impozáns a kiválasztott helyhez képest.
A Sapientia vezetősége nem hagyja annyiban a dolgot: Dávid László elmondta, másodjára is összeállítják a dokumentációt, és ismét elindítják az engedélyeztetési folyamatot. „Tudom, hogy magánterületről van szó, azonban mi nem kockáztathatunk, minden egyes papírt be akarunk szerezni” – szögezte le.
A rektor célzott arra is, hogy a hatóságok sokkal jobban „odafigyelnek” a Sapientiára, mint más állami vagy akár magánkézben levő tanintézetre, és a legkisebb hibát is büntetik.
Legutóbb azért róttak ki tetemes pénzbírságot az egyetemre, mert építkezési engedély nélkül láttak hozzá a bentlakás belső átalakításához.
Dávid rámutatott: azután fogtak hozzá a padlástér manzárdosításának, hogy több mint fél évig választ sem kaptak az építkezési engedélyre benyújtott kérvényükre. Azt szerették volna, ha őszig negyven hellyel bővül a jelenleg 240 ágyas bentlakás, de a jelenlegi körülmények között lehetetlennek bizonyul a projekt időben történő befejezése.
Kossuth Lajos mellszobrát – amelyet Kiss György szobrászművész alkotott 1892-ben, és amelyet a Németországban élő Simon János adományozott a Sapientiának – 2015 tavaszán már felavatták az egyetem koronkai kampusza főépületének bejárata előtt.
Nem sokkal az ünnepség után azonban az egyetem vezetősége levetette a talapzatról az alkotást, amelyet az aulába „menekítettek”.
A szobrot eredetileg Marosvásárhelyen, a Vártemplom előtti téren szerették volna felállítani, azonban a kérést elutasította a polgármesteri hivatal – anélkül, hogy azt a városi önkormányzat elé terjesztette volna.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Tamásira és Dsidára emlékeznek Budapesten
Két nagy erdélyi író, költő, Tamási Áron és Dsida Jenő, valamint Mária Sándor felesége, Lola alakját is megidézi a budapesti Várkert Bazár irodalmi sorozatának őszi programja.
A 120 éve Farkaslakán született Kossuth-díjas íróra, Tamási Áronra és a 110 éve, Szatmárnémetiben született Dsida Jenő erdélyi magyar költőre szeptember 14-én emlékeznek irodalmi esttel. Ennek vendége Sipos Lajos, Láng Gusztáv és Fűzfa Balázs irodalomtörténészek és Basilides Alíz, Tamási Áron volt felesége lesz, a szerzők műveit Mátyássy Bence színművész tolmácsolja a közönségnek.
Október 4-én Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának feleségéről, Matzner Loláról fog szólni a Várkert Irodalom estje, amelyen Ötvös Anna kassai történész-könyvtáros, a Lola könyve című kötet szerzője és Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai-hagyaték gondozója fog beszélgetni az irodalmi sorozat házigazdájával, Juhász Annával.
Ötvös Anna könyvében először dolgozta fel Matzner Lola fotóalbumának anyagát, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítve a képeken látható figurák családi viszonyrendszerét.
Szemgödrünkben kihűlt ezüst címmel október 7-én verses-színházi zongoraestet rendeznek József Attila és Ady Endre verseivel
Erik Satie és Frédéric Chopin zenéjére hangolva. Fóris Szilárd zongoraművész és Menszátor Héresz Attila színművész az előadás összeállításakor olyan belső ívre törekedett, amely a születés, a felfedezés, a kamaszkori lázadás, a szerelem-elengedés, a ráeszmélés, a forradalmi elbukás, valamint a meghasonlás, a megbocsátás és a világtól elvonulás útjait járja be.
Szeptemberben három alkalommal, 11-én, 15-én és 25-én lesz látható a Várkert Irodalom sorozat részeként.
Hámori Gabriella színésznő előadása, amelyet Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplója alapján készített.
A darab 2015-ös bemutatása óta több mint 50 teltházas előadás élt meg.
Szeptember 22-én pedig Ugron Zsolna Hollóasszony kisregényének rendhagyó színpadi változatát láthatja újra a fővárosi közönség Hámori Gabriella, Farkas Franciska, Lukáts Andor, Trill Zsolt és a szerző tolmácsolásában, áll a Várkert Bazár tájékoztatásában.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Holló László a vásárhelyi iskolaügyről: nem járna sikerrel az újraalapítás
Megszüntetése esetén nem járna sikerrel a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum újralapítása – véli Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója. Az egyetemi tanár a Krónikának adott interjúban elmondta, nem hinné, hogy 2018-ban barátságosabb környezet ígérkezik Marosvásárhelyen egy magyar iskola alapítására, mint 2004-2005-ben volt. Hangsúlyozta, elvárják, hogy az illetékes intézmények tegyék a dolgukat, és bár kellemetlen, ha kell, készek felbontani az önkormányzattal kötött bérleti szerződést.
– A szerdai tüntetés után mire számít a katolikus egyház, milyen lépések tehetők a hétfői iskolakezdésig a marosvásárhelyi iskola helyzetének rendezése érdekében?
– Arra számítunk, hogy az állam illetékes intézményei teszik a dolgukat, és most, minden terminus lejárta után, az utolsó pillanat után találnak valamilyen legális megoldást a líceum helyzetére.
Abszolút módon elfogadhatatlan, hogy az iskolakezdés előtt két nappal a gyerekek és szüleik nem tudják, melyik iskolához fognak tartozni. Tudják ugyan, hogy a katolikus iskola épületébe mennek, de jelenleg azt még nem, hogy valamelyik szakiskolához, esetleg a Bolyai-líceumhoz, vagy az Unirea Főgimnáziumhoz fognak tartozni. Tehát az illetékes szerveknek kell tenniük a dolgukat.
– Történt-e valamilyen egyeztetés a különböző hivatalos szervekkel az iskola ügyében a szerda esti demonstráció után?
– Az egyház részéről nem történt ilyen. Itt kifejeztük az akaratunkat a tüntetéssel, és az intézmények kellene, hogy tudják a dolgukat.
– Jól értettem, hogy vannak olyan osztályok, amelyek már csak a profiljuk miatt sem sorolhatók be más iskolába, mint például a teológiai osztályok?
– Így van. Mivel semmilyen más iskola teológiai osztályt Marosvásárhelyen nem kért, ezek törvényesen nem sorolhatók be máshova. Ugyanakkor a törvényszék felfüggesztette a tanfelügyelőség 2015/1385-ös számú határozatát, amelyben az a Bolyai-líceumból négy katolikus osztályunkat, illetve az Unirea Főgimnáziumból további osztályokat átcsoportosított. Ezáltal, úgy tűnik, azt remélték, hogy minden további nélkül visszacsoportosíthatják ezeket az eredeti iskolákba. Igaz, hogy az átcsoportosítás megtörtént, nehézséget jelent viszont, hogy azóta eltelt két év, az átcsoportosított osztályokból két generáció végzett, és egy új generáció felvételizett. Ők már a katolikus teológiai líceumba felvételiztek, és őket úgymond visszacsoportosítani már nem lehet, mert nekik ez az eredendő otthonuk.
Ez is nehézséget jelent.
– Az egyház tulajdonában lévő iskolaépületre vonatkozó, az önkormányzattal kötött bérleti szerződésben tételesen szerepel, hogy az akkor tekinthető érvényesnek, ha a katolikus iskola létrejön és működik. Ha valóban megszüntetik az iskolát, tervezik-e, hogy felbontják vagy módosítják ezt a szerződést? – A szerződésben az áll, hogy amennyiben a katolikus iskola nem jönne létre, vagy létrejötte után megszűnne, abban az esetben a szerződés is érvényét veszíti. Ehhez az egyik fél kell értesítse a másikat, hogy a szerződés feltételeinek a teljesítése hiányában a megállapodás érvényét veszíti. Már ismételten kifejezésre juttattuk, hogy abban az esetben, ha az iskolánk megszűnne, ha az illetékes hatóságok, szervek olyan lépéseket tennének, amelyek az iskola megszüntetéséhez vezetnek, akkor kénytelen volnánk a szerződés alapján ezt a lépést megtenni. Hangsúlyoznom kell, hogy ez rendkívül kellemetlen, és elszomorít, hogy a katolikus egyháznak ezen kell gondolkodnia. Azt kell mondanom, hogy a szerződő féllel, a polgármesteri hivatallal már van ilyen tapasztalatunk. 2008-ban kötöttünk már egy szerződést, és ezt a feltételek be nem tartása miatt 2012-ben fel kellett bontanunk. Ilyen értelemben a Státus eddig is tanújelét adta annak, hogy egyfelől teljesíti a szerződésben vállaltakat, másfelől elvárja a partner hasonló magatartását.
Ugyanakkor arra is szeretnék utalni, hogy amikor 2017 februárjában a polgármesteri hivatal a maga részéről megtámadta ezt az ominózus 1385-ös határozatot, a főtanfelügyelőség 2015-ös döntését, akkor hivatalos átiratban értesítettük arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettsége ellen foglal állást.
Neki nem az iskola ellen kell állást foglalnia, hanem a szerződésben vállalt kötelezettségei okán az iskola fenntartásában kell közreműködnie.
És figyelmeztettük arra is, hogy amennyiben az általa tett lépések oda vezetnének, hogy az iskolánk megszűnik, kénytelenek leszünk a szerződés felbontását kezdeményezni. Erre az átiratunkra azóta sem jött válasz. Szóban természetesen biztosítottak a jóindulatukról, de tudjuk, hogy milyen konkrét lépések történtek azóta.
– Milyen más lépéseket fontolgatnak, ha valóban megszüntetik az iskolát? Mennyire tartja járhatónak a sokak által támogatott újraalapítás útját?
– Az újraalapítás ötlete nem új keletű, korábban is volt, aki megfogalmazta. Azt kell mondanom, hogy a magam részérül rendkívül szkeptikus vagyok. Éspedig azért, mert 2004-től kezdődően lépéseket tettünk az iskola létrehozására. 2005-ben ez az iskola megalakult, és hogyha elfogadnánk azt, hogy ez az iskola törvénytelen módon jött létre, és egy új iskola alapítását kezdeményeznénk vagy más kezdeményezné, azt gondolom, hogy nem járna sikerrel. Éspedig azért, mert – több fórumon is elmondtam – nem látom azt, hogy 2018-ban barátságosabb környezet ígérkezik Marosvásárhelyen egy magyar iskola alapítására, mint 2004-2005-ben volt.
– Terveznek-e nemzetközi szervezetekhez, az európai uniós igazságszolgáltatáshoz fordulni a jövőben?
– Ez egyelőre nem vált tárgyalási témává, mégpedig azért nem, mert elvárjuk az illetékes román hatóságoktól, hogy az iskola ügyében a törvényes lépéseket tegyék meg.
– Vannak olyan vélemények is, melyek szerint az iskola alapítása elleni eljárás összefügghet az épület visszaszolgáltatásával. Marius Pașcan szenátor feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél a restitúció kapcsán. Nem tartanak attól, hogy a következő lépés a restitúció jogosságának a megkérdőjelezése lehet, tekintve, hogy erre volt már példa az erdélyi magyar történelmi egyházak esetében?
– A restitúció alapvetően nem személyeknek a kívánságától függ, hanem Románia törvényei alapján történik. Márpedig ezt az ingatlant visszaszolgáltatták, mi több, a restitúciót követően a polgármesteri hivatal a visszaszolgáltatási dokumentumot megtámadta és azt a törvényszéken megvédtük. Következésképpen nem csupán visszaszolgáltatta a restitúciós bizottság a vonatkozó törvény alapján, hanem egy peres ügyünk is volt, és a pert véglegesen megnyertük.
Ilyen értelemben azt mondhatom: nem csupán visszaszolgáltatták – ha esetleg megpróbálnák ezt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium példájára visszafordítani –, hanem végleges törvényszéki határozat is született.
Sajnos az utóbbi év tapasztalata azt mondatja velem, hogy Romániában olyan mértékű a jogbizonytalanság, hogy mindentől félni kell.
Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a DNA vizsgálta az iskola visszaszolgáltatásának menetét, és ezt a vizsgálatot egyelőre beszüntette, ami azt jelenti, hogy nem talált fogást rajta.
– A szerdai nap folyamán a különböző magyar politikai és civil szervezetek, illetve a budapesti kormány is határozottan fellépett az iskola mellett, és megpróbált nyomást gyakorolni a román hatóságokra. Mit gondol, mennyire használhat az ügynek, ha a politikum ennyire beavatkozik ebbe a kérdésbe?
– A politikumnak, érdekvédelmi szervezetünknek, illetve a pártjainknak az erdélyi magyarság képviselete a feladatuk, így természetes, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni. Itt emberi jogi kérdésről van szó, arról, hogy több mint 360 gyerek hétfőtől milyen iskolába megy. Ez nem politikai kérdés, hanem alapvető emberi jogi kérdés.
Ami a magyarországi kormány vonatkozó lépéseit illeti – nem vagyok jártas a magaspolitikában –, nyilvánvaló, hogy Budapest is látja, hogy valamilyen formában a marosvásárhelyiek segítségére kell siessen, mert itt emberi jogok lábbal tiprása történik.
Ugyanakkor ha nyomásnak minősül, ami most a nyilvánosság előtt történik, akkor úgy vélem, az illetékes szervekre még nagyobb nyomást kell jelentsen az, hogy nekik kell megoldani ezt a problémát. Gyakorlatilag ők kreálták, és nekik kell megoldaniuk. És azt gondolom, hogy intenzív egyeztetések folynak ebben a pillanatban is annak érdekében, hogy a kérdést valamilyen törvényes formában megoldják.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Ötszáz töltött káposztát szolgáltak fel
Falunap Oroszfaluban
Hétvégén egyházi és kulturális műsorral fűszerezett faluünnepet tartottak Kézdioroszfaluban, melybe az újkenyér-szentelés és töltöttkáposzta-kóstolás is belefért.
A falunapon megtartott istentiszteleten Farkas Alajos katolikus segédlelkész és Raff Róbert református lelkipásztor szólt a hívekhez. Az ünnepség a művelődési házban folytatódott, ahol Molnár Géza főszakácskodásával csörögét, pánkót és 500 töltött káposztát szolgáltak fel. A helyi gyermekek ünnepi műsort mutattak be Gál Klára nyugalmazott óvónő vezetésével. Az ünnep alkalmával megtörtént az új kenyér megszentelése és megszegése is. A kenyeret Takács Jutka sütötte, aki ez alkalomra olyan oroszfalvi székely ruhát öltött magára, amit az egykori helyi viselet mintájára készítettek.
A szervezők egy régi tárgyakból és fényképekből rögtönzött kiállítással is meglepték a vendégeket. A kultúrotthon falát olyan régi fényképekről készült másolatokkal díszítették, amelyeket a lakosságtól gyűjtöttek, és ezekből folyamatosan bővülő állandó kiállítást terveznek.
A szervezők elmondták: helyi kezdeményezésként szeretnék, ha a következőkben Oroszfalu negyedként határozhatnák meg magukat, ezzel is a helyi öntudat erősítését szolgálva
Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Október 20-án folytatódik az iskolaper
A tanfelügyelőség is belép
A Kovászna megyei törvényszéken elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola ügyének alapfokú tárgyalása, számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke.
Bálint József elmondta, a szeptember 5-i tárgyaláson a tanúk meghallgatása lett volna soron, és egy kivételével mindenki megjelent, de végül nem került rá sor, mert a per iratai nem kerültek vissza a sepsiszentgyörgyi bíróságra a brassói táblabíróságtól. Az EMNP megyei elnöke azt is közölte, hogy időközben a megyei tanfelügyelőség is kérte a perbe való belépését a helyi tanács oldalán, és ezt a bíróság el is fogadta. Az ügy tárgyalása október 20-án folytatódik.
– Bármint nézzük is, az RMDSZ-vezette sepsiszentgyörgyi tanács éppen bezárt egy magyar iskolát – ismételte meg Bálint, aki felelevenítette, hogy bíróságon próbálták megakadályozni „ezt a gazságot”, de nem sikerült, az első tárgyalást szeptember 5-én már meg is volt. Külön eljárásban próbálták elérni azt, hogy a per lezárásáig függesszék fel a vonatkozó határozatot. Alapfokon vesztettek, a brassói fellebbezésükben szeptember 21-re tűztek ki tárgyalási fordulót.
– A brassói táblabíróság, még Romániában is szokatlan módon, arról fog dönteni szeptember 21-én, hogy miként kellett volna kezdeni az iskolát szeptember 1-jén – részletezte Bálint József. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség is belépett a perbe a városi tanács oldalán, mert – mint mondta – Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelő érdemei közé sorolható, hogy amíg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, megpróbált tenni az intézményért, átszervezte, új osztályokat indított. Igaz, „erősen mérsékelt sikerrel”, hisz igazgatása alatt több mint 40 százalékkal csökkent a beiskolázott gyerekek száma, olyan körülmények között, hogy a vállalkozók „kapva kapnak” minden szakemberen, aki ott végzett. Bálint szerint abból is látszik, hogy „ki melyik oldalon áll”, hogy ki milyen tanúkat hívott. Míg az EMNP-nek az iskola volt tanárai, diákjai, szülői bizottsági tagjai a tanúik, akik „belülről ismerik” a helyzetet, a városi tanács az iskolahálózat „főhóhérát”, Keresztély Irma volt főtanfelügyelőt kérte be tanúnak, „aki 30 ezer lejt kaszált azzal a statisztikával, amely tanulmány néven az átszervezés alapjául szolgált” és Kiss Imrét, aki „büszkén lépdel elődje nyomában”.
Ott vagyunk, mint a középkorban, ahol lefejezték a rossz hírt hozó hírnököt – reagált megkeresésünkre Keresztély Irma.
– Mi, két egyetemi tanárral, elvégeztünk egy tanulmányt, amelyben feltártuk a fogyó gyereklétszám következményeit. Nem tehettünk hozzá egy-két nullást csak azért, hogy némely politikusnak tessék. Megfogalmaztunk négy javaslatot, ebből egyiket elfogadta a tanács – összegezte Keresztély Irma.
Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: fontos, hogy megjelenjen a tanfelügyelőség álláspontja, hisz az intézménynek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy meghatározza, hogy hol milyen iskola legyen, ez a városi tanács kizárólagos jogköre. A tanfelügyelőségnek az a kötelessége, hogy beiskolázást adjon azokra az intézményekre, amelyekről döntést hozott a helyi tanács. A főtanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kós Károly-iskola osztályai, szakjai tovább élnek a Puskás Tivadar Líceumban.
Kiss Edit, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Katolikus gimnázium ügye: Liviu Dragnea sürgős megoldást követel a minisztériumtól
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a kormány és az oktatási minisztérium "bátor" fellépését sürgette csütörtökön a megszűnés küszöbére került marosvásárhelyi katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére.
A politikus leszögezte: Románia - amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt - nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Rámutatott: a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban több száz diák tanul, az egyház pedig azzal a feltétellel adta bérbe az önkormányzatnak a tulajdonát képező épületet, hogy abban (a román tannyelvű Unirea Főgimnázium mellett) a felekezeti iskola is működhessen.
Miért kell szenvedniük a gyerekeknek?
Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának, és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. Ezzel Románia közelgő centenáriumára és arra utalt, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megalapításának törvényességét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérdőjelezte meg. A vádhatóság csaknem egy éve indított azóta is lezáratlan büntetőeljárást a korábbi iskolaigazgató és főtanfelügyelő ellen, és tömeges beidézésükkel a szülőket is megfélemlítette.
"Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket, és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk" - jelentette ki a nagyobbik bukaresti kormánypárt vezetője.
A PSD elnöke újságírói kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet.
Liviu Dragnea sajtótájékoztatóján elmondta, kedden tárgyalt Kelemen Hunorral Bukarestben. Az RMDSZ elnöke arról tájékoztatta, hogy a szövetség folytatni kívánja a parlamenti együttműködését a két kormánypárttal. "Javítunk az együttműködésünkön. A PSD frakcióvezetője hetente találkozik az ALDE és az RMDSZ frakcióvezetőivel, és közösen átbeszélik a napirendre kerülő tervezeteket" – magyarázta.
Kelemen: politikai akarat kell a gimnázium megtartásához
Kelemen Hunor korábban, a szerda esti tüntetés után az Agerpresnek azt nyilatkozta: csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi katolikus gimnázium. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloș és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Johannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője.
"Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (.) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük, csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola" - jelentette ki Kelemen Hunor, aki maga is részt vett a szerdai marosvásárhelyi tüntetésen. Hozzátette: abból kell kiindulni, hogy a helyi önkormányzatnak az volt a szándéka, hogy létrehozza a tanintézetet, és ha adminisztratív hibák történtek a folyamatban, azokat ki kell igazítani.
Kelemen Hunor ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a katolikus gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincsen beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. "Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket" - jegyezte meg az RMDSZ elnöke. maszol.ro

Kelemen Hunor: a magyar közösségnek joga van római katolikus iskolát működtetni Marosvásárhelyen
Ha magyar közösség arra a következtetésre jutott, arról döntött, hogy római katolikus iskolát akar működtetni Marosvásárhelyen, az államnak kötelessége ezt biztosítani. A közösségnek ehhez joga van – hangsúlyozta Kelemen Hunor Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke részt vett a katolikus gimnázium védelmében tartott tüntetésen.
A politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy különböző jogi intézkedések fedőnevén próbálják ellehetetleníteni azt az iskolát, amely működését támogatják a szülők, a gyermekek és az egyház képviselői is. „Ez a közösség jogos elvárása, amely sért egyeseket. Ezt pedig nagyon súlyos, következményekkel teli dolognak tartom” – tette hozzá.
„Ebben a pillanatban a főtanfelügyelőnél, az oktatási minisztériumnál van a megoldás, ugyanis működik az iskola. Az igazgató mandátumát meg kell hosszabbítani, az iskola jogi személyiségét pedig meg kell őrizni” – érvelt Kelemen Hunor.
„A magyar közösség a római katolikus iskola újraalapításával senkitől nem vett el semmit, a többségiektől sem. Itt, Marosvásárhelyen azt az iskolát indította útnak, amelyet 1949-ben bezártak, s amelyért Márton Áron püspök is felemelte a szavát” – mondta el.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: az iskola ellen indított hadjárat beleilleszkedik abba a magyarellenes harcba, amely az elmúlt időszakban felerősödni látszik, amelyet a magyar emberek egyre inkább a bőrükön éreznek. „Itt, Marosvásárhelyen már évek óta azzal próbálkoznak egyesek, hogy megtörjék a közösségi akaratot, amelyet hónapról hónapra megfogalmazunk a nyelvi jogok, szimbólumaink, de a Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kapcsán is” – összegzett Kelemen Hunor. maszol.ro

Liviu Pop: a marosvásárhelyi iskola ügye nem tartozik az oktatási minisztériumhoz
Romániában egyenlő bánásmódban részesül minden kisebbség - hangsúlyozta csütörtökön Liviu Pop oktatási miniszter a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügye kapcsán. A kormányülés elején a tárcavezető közölte, "Marosvásárhelyen különleges helyzet állt elő", és az ülést követően ismertetni kíván Mihai Tudose miniszterelnökkel "néhány lehetséges megoldást". "Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy DNA-eljárás is folyamatban van. Azt hiszem, találtunk megoldást arra, hogy az oda járó tanulók ne szenvedjenek, elvégre több száz diákról van szó" - fogalmazott a tárcavezető. agerpres; Transindex.ro

Az EMNP alelnöke megnyerte a pert Erdély-zászló ügyben
Mivel a csendőrség a törvény által megszabott 30 napos határidőn belül nem támadta meg az elsőfokú bíróság döntését, így az jogerőssé vált és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke megnyerte a pert a kolozsvári zászló-ügyben. Mint ismeretes, március 15-én négy személyt büntetett meg a csendőrség, amiért azok Erdély-zászlóval kezükben vonultak fel az ünnepi eseményen. A kiállított jegyzőkönyvek megsemmisítését bíróságon kezdeményezte az Erdélyi Magyar Néppárt által megbízott ügyvéd. Luka Lehel-György elsőfokú tárgyalását követően mindmáig szintén nem érkezett fellebbezés a csendőrség részéről, így valószínűsíthető, hogy abban az esetben is sikerrel zárul az ügy. Vincze Zoltán tárgyalását október végére halasztották, Fancsali Ernőé pedig szeptember végén kezdődik. (közlemény) Transindex.ro

A PNL is a magyarokat találta meg, mint Románia fő problémája
Az ellenzéki „liberálisok” szerint nemzetellenes, ha a magyarok használhatják az anyanyelvüket és a jelképeiket.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Florin Roman felszólította csütörtökön a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy függessze az RMDSZ-szel a közigazgatási törvény módosításáról kezdett tárgyalásokat.
„A PNL határozottan felszólítja a PSD-t, hogy függessze fel az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről kezdett tárgyalásokat, amelyek szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, és lehetőséget biztosítanának a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén. A PNL határozottan kéri a PSD-ALDE kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a parlamenti szavazáson is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. A PSD és RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt" – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentéséről, „így a PSD több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek".
A PNL minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását - mondta Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett.
Roman szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, hogy a szövetség számára a „centenárium éve a nemzeti gyász éve", egyetlen PSD-s vagy ALDE-s vezető sem határolódott el ezektől a kijelentésektől.
agerpres.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Katolikus gimnázium ügye: megszólalt az elnöki hivatal
Az elnöki hivatal folyamatosan kapcsolatban állt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzete miatti román-magyar diplomáciai konfliktusban érintett intézményekkel – közölte csütörtökön Klaus Johannis államfő szóvivője.
Mădălina Dobrovolschi elmondta, Románia elnökét folyamatosan tájékoztatta a Külügyminisztérium az ügy fejleményeiről. „Az állam intézményei reagáltak, a Külügyminisztérium nagyon világosan kifejtette álláspontját ebben az ügyben” – mondta a szóvivő, értésre adva, hogy Klaus Johannis egyetért a külügy közleményében foglaltakkal.
Az állásfoglalás szerint Romániában nem sérülnek a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának tekintik. A bukaresti külügy szerdai közleményében arra reagált, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán Budapesten berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.
mediafax.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Kárpátalja kiemelt területe a nemzetpolitikának
Interjú Potápi Árpád János államtitkárral
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában működik a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága. Irányítója Potápi Árpád János államtitkár. Erős családi kötődéssel vezeti szakterületét, hiszen nagyszülei Bukovinából sok nehézség árán a Bácskát is megjárva kerültek a Tolna megyei – korábban német lakosságú – Bonyhádra. A svábok közül sokat kitelepítettek, helyükre bukovinai székelyek és a Felvidékről „lakosságcserés” magyarok érkeztek. Ő már itt született 1967-ben. 12 évig a város polgármestere és országgyűlési képviselője volt, majd 2014-től a határon túl élő magyarok államtitkárságának vezetője.
Interjú Potápi Árpád János államtitkárral
– Államtitkár úr, olyan területet irányít, ahol soha nem lesz kész állapot, csak szakadatlan törekvés valami távoli célok felé. Elégedett-e az eddig végzett munkával?
– Hét éve került a Fidesz-KDNP kormányra Magyarországon, 2010-ben a nemzetpolitikában is éles fordulat állt be. Az első ciklusban, 2010-14 között törvényekkel, jogszabályokkal a nemzetpolitika keretét teremtettük meg. A munka a kettős állampolgársági törvénnyel indult és a szavazati jog megadásával zárult. A keretrendszer működését legjobban az egymillió állampolgársági kérvényező bizonyítja. Őszre várhatóan mindenki leteszi az esküt. Ha csak ennyit tettünk volna a nemzetpolitikában, az is óriási dolog lenne. Ezen intézkedések bekerülnek a történelemkönyvekbe is.
2014 után más irányba fordult a nemzetpolitika, elsődleges célunk a szülőföldön való boldogulás segítése, a gazdasági segítségnyújtás lett. A szakképzés fejlesztésétől a pályázatok, programok megvalósításáig sok lehetőség van. 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, 2017 pedig a családi vállalkozások éve. Természetesen a szakképzést, a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások programjait is visszük tovább. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében gazdaságfejlesztési program indult Kárpátalján, a Délvidéken, a közel-múltban a Muravidéken és hamarosan a Drávaszögben. Később a Felvidék és Erdély is bekapcsolódik.
Ez óriási előrelépés, mert ha egy magyar maradni akar az anyaföldjén, és őrizni szeretné identitását, a magyar intézményrendszer mellett a megélhetését is biztosítani kell. Ez a segítségnyújtás megkerülhetetlen.
– Tapasztalnak-e ellenállást a többségi nemzet részéről?
– Az anyaország támogatása jó az ottani magyaroknak, de a többségi nemzetnek és Magyarországnak is, hiszen a pénz forog, gazdasági élénkülést tudunk generálni. Ez a nemzetpolitikában óriási előrelépés.
– Mennyi pénzt fordít a magyar kormány minderre?
– A Fidesz előtti kormány utolsó évében 9,1 milliárd forintot költött a szűken vett nemzetpolitikára, mára ez az összeg megtízszereződött. Minden területen érezhető a magyar kormány támogatása, az oktatásban, a szociális és civil szférában, az egyházaknál, a gazdaságban. Nyilván ott tudunk hatékonyan segíteni, ahol szervezett közösség van és maguk is sokat tesznek. Például a közelmúltban Szatmárnémetiben átadtunk hat orvosi, illetve művészlakást. Abban a Szatmárnémetiben, ahol a magyarok adják a polgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, a szenátort, az országgyűlési képviselőt. Római katolikus püspökünk van a városban jelentős egyházi ingatlanokkal. Könnyen belátható, hogy ezt az erős, törekvő közösséget érdemes segíteni.
Ehhez azonban mindenkinek össze kell fognia, félre kell tenni az ellentéteket. Ez igaz Kárpátaljára is. Jó húsz évig két nagy szervezet viaskodott egymással, nem akart egy asztalhoz ülni. Mára félretették az ellentétet, és a helyhatósági választásokon együtt indultak. A politikai összefogás eredményei már megmutatkoznak. Nyilván, vannak személyes ellentétek a párton belül is, de ezek visszaszoríthatók, és a közös célért érdemes együtt dolgozni.
– Kárpátalján legfontosabb lenne a magyarok helyben tartása…
– Számos program szolgálja mindezt. A legfőbb célunk, hogy maradjanak helyben, legyen jövője a magyar közösségnek. Magyarországról is naponta járnak ki vállalkozók, munkavállalók is, sőt vannak, akik életvitelszerűen ott élnek. Erdély esetében ez még erősebb, ott érzékelhetőbb az odafelé való áramlás. Célunk a gazdaságilag, morálisan erős magyarság megteremtése. Erős intézményrendszert kell teremtenünk, első helyen oktatási intézményeket a bölcsődétől egészen az egyetemig. Fontosnak tartjuk a szociális ellátás erősítését is. A következő ciklusban megnézzük a lehetőségét annak, miként tudnánk kiépíteni egy magánbiztosítóval a Kárpát-medencei egészségbiztosítási rendszert. Ehhez tartozna magyar kórház, járóbeteg-ellátás. Erre nagy igény lenne.
– A kórházak a határon túl lennének, vagy pedig Magyarországra jönnének a betegek?
– Erről még csak feltételesen beszélek, de már látszik, hogy a program megvalósítható. A magyar emberek magyar biztosító céggel szerződnének, oda fizetnének biztosítást, azért kórházi és egyéb ellátást kapnának. Ahol százezres nagyságrendben élnek magyarok, ott egy ilyen rendszer fenntartó módon működhet.
– Említette, hogy tízszeresére nőtt a támogatás. Elégséges-e ez a gondok orvoslásához?
– Nem, de Magyarországon sem jut mindenre. Ez arra jó, hogy mindenhol érezze a magyarság: Magyarország ott van mögötte. Számíthatnak rá, magyar állampolgárként, többletjogokat, gazdasági támogatást kapnak.
– Ukrajna nagyon kritikus állapotban lévő ország, drámai módon csökken a lélekszáma. A háború miatt sokan elmennek, emellett nyíltan folyik a kelet-európai munkaerő toborzása Nyugat-Európában. Ez két olyan erő, amit szinte képtelenség adminisztratív eszközökkel kezelni.
– Én is hasonlóképpen látom. Ukrajna lakossága 1990 körül 52-54 millió volt, most, a borúlátóbb becslések szerint 32 millióan vannak, ez óriási veszteség. Nyilván kevesebb gyermek is születik, de a fő gond a kiáramlás. Nem feltétlenül csak Nyugat-Európába, hanem a környező országokba, főleg Lengyelországba, Csehországba, de máshová is. Nekünk ezzel párhuzamosan az ottani magyarokat – akik rövid idő alatt el tudnának költözni – kellene helyben tartani. Látszólag ez szélmalomharc, de szerintem nem. Éppen azért, mert nekünk nem 20-30 millióról kell gondoskodnunk, hanem 150-160 ezer honfitársunkról. Igaz, ez a szám 5-10 éve még 200 ezer volt, tehát a hét szomszédos állam közül a kárpátaljai magyar közösség a leginkább fogyatkozó. A férfiak főleg a háború miatt mentek el, de nem azt tapasztalhatjuk, mint a többségi nemzetnél, hogy családostul távoztak külföldre. Munkavállalásról van szó, és a család többi tagja otthon marad. A programjainkkal szerintem helyben tudjuk tartani a magyarságot, de az egész Ukrajna gondját nem tudjuk felvállalni. Mi erre a megyére próbálunk szorítkozni, és itt megerősíteni a politikai rendszerünket. Ez a munka, szerintem, jól halad, és az elmúlt években jobbá vált- közölte a Kárpáti Igaz Szó online. karpatinfo.net/cikk

LIVIU POP: EGY MÁSIK TANINTÉZETHEZ SOROLJÁK BE A MAROSVÁSÁRHELYI RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM OSZTÁLYAIT
Egy másik tanintézethez, vélhetően a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi római katolikus teológiai líceum osztályait – közölte csütörtök este az oktatási miniszter. Liviu Pop szerint azt követően született meg ez a döntés, hogy kézhez kapták a bíróság indoklását a líceum megalapításáról szóló tanfelügyelőségi határozat érvénytelenítésével kapcsolatban.
“Megvan az indoklás, és kiadtam a rendeletet a tanfelügyelőségnek, hogy a gyerekeket írassák be az osztályokba, és a tanárok kezdjék el az oktatást hétfőtől. A tanulókat és a tanárokat egy másik líceumhoz fogják besorolni amíg lezárul a folyamatban levő per és a DNA által indított bűnvádi eljárás, amelyben az egykori igazgatótanács tagjai és a volt főtanfelügyelő is érintett. Ez az egyetlen megoldás, amelyet javasolni tud az oktatási minisztérium” – fogalmazott Liviu Pop az Antena 3 televíziónak adott nyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és “amint lezárul a per, minden visszaáll a rendes kerékvágásba”.
A tárcavezető rámutatott, “semmi nem fog változni”, nem költöztetik el az épületből a tanulókat és a tanárokat.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az AGERPRES hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön azt mondta, mivel jogi szempontból a Római Katolikus Teológiai Líceum nem létezik, péntekre összehívják az igazgatótanácsot, hogy eldöntsék, melyik iskolához sorolják be az osztályokat.
Agerpres; Erdély.ma

KÜLDETÉST TELJESÍTENEK – ÉREZNÜNK KELL, HOGY ÖSSZETARTOZUNK
A Magyar Állami Operaház Sepsiszentgyörgyön kezdődő, Kárpát – Haza elnevezésű turnéjáról és az általuk bemutatásra kerülő előadásokról tartott hétfőn sajtótájékoztatót Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója.
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében lezajlott, háttér információkban gazdag esemény szervezője és házigazdája Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója volt.
A két intézményvezető kötetlen beszélgetése során többek között megtudhattuk, hogy a nagyszabású, első szakaszában Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Nagyváradot, Temesvárt, Aradot és Kolozsvárt érintő turnéra, az Operaház várhatóan csaknem másfél évig tartó felújítása teremtett alkalmat. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a munkálatok elvégzése után nem fognak az elszakított területekre ellátogatni. Szándékuk szerint ugyanis ettől kezdve erre rendszeresen sort fognak keríteni, hiszen minden magyar embernek szüksége és joga van arra, hogy a nemzethez tartozónak érezze magát. Ehhez pedig egy megfelelően kiválasztott opera, vagy balett előadás is hathatósan hozzájárul. Nem véletlen tehát, hogy Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponált hazafias műve, a Hunyadi László bemutatása mellett döntöttek, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a magyar repertoár megbecsült darabja.
Kárpát- medence szerte nagyszabású, igazi kulturális esemény számba menő fellépéseket terveznek a magyar közösségek számára, de nem csak. Szellemi élményben szeretnék ugyanis részesíteni az illető országokban számbeli többségben élő nemzetek tagjait is, ezért az előadásokat a megfelelő nyelven feliratozzák. Céljaik megvalósítása érdekében pedig nem spórolnak sem az erre ráfordított idővel, sem a személyzet létszámával, vagy kellékek mennyiségével, így a pénzzel sem, amint ezt a mostani fellépéssorozat számadatai is tükrözik. Így a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Balett, az Opera Zenekar és az Opera Kórus 380 művészét, munkatársát és felszerelését tizenkét kamion és kilenc autóbusz szállítja. Ekkora tömeg és nagy mennyiségű kellék mozgatása és elhelyezése azonban a jó szándékon, valamint szervezésen kívül őszinte fogadókészséget is feltételez a házigazdák részéről, melyben a főigazgató tájékoztatása szerint egyetlen helyszínen sem szenvedtek hiányt.
Kiderült továbbá, hogy a szereplők számára nehézséget okoz a megszokottól eltérő színpadi környezet. Az előadások színvonalának és hatásfokának a szempontjából pedig a sportcsarnokok akusztikája is, ugyanis érthető módon nem operaelőadások megtartására tervezték ezeket. A megfelelő technika alkalmazásával természetesen mindezt lehet kedvező irányba befolyásolni, viszont ennek eredménye csak az előadás során fog megmutatkozni. Bíznak azonban Istennek a turnén lévő áldásában, melyet az előkészítés során már többször megtapasztaltak.
A főigazgató véleménye szerint ugyanakkor az anyaországból magukkal hozott adni akarás, valamint a közönségben élő együvé tartozás érzésének találkozásából és összefonódásából csakis kölcsönös öröm és a közös jövőt pozitív módon meghatározó élmény születhet.
Bedő Zoltán / Erdély.ma

NAGYSZEBEN HÍRES NAGYPIAC TERE ISMÉT A FAZEKASOKÉ VOLT
Szeptember első hétvégéjén rendezték meg a nagyszebeni Nagypiac téren – immár 51. alkalommal – a Fazekasvásárt. A háromnapos rendezvényre Magyarországról is érkeztek mesterek, találkozhattunk román művészekkel, de a legtöbb árus a Hargita megyei Korondról hozta el portékáit.
A szakmai zsűri a kiállított alkotások alapján épp akkor adta át a harmadik díjat Páll Árpádnak, amikor az általa készített kályhacsempéket csodáltam. A korondi fazekasmester abba a Páll családba született, amely a fazekasság révén vált híressé, és ezzel a székely népi kerámia hagyományait követve sajátította el ő is ezt a szép mesterséget.A szülei által örökölt fazekasság mellett célul tűzte ki a népi cserépkályha készítés felújítását és forgalmazását, hiszen ez a mesterség több, mint 100 éve kihalt Székelyföldön. Csempéin, edényein felfedezhetjük az ősi magyar szimbólumokat, a rovásírást, magyar szentek ábrázolását.
Vasárnap Les Gáborral találkoztam a Nagypiac téren. Ezúttal is ő nyerte el a szakmai zsűri első díját a vásárra elhozott munkáival. Fiával, Norberttel érkezett Nagyszebenbe. A Nagybányáról elszármazott, Magyarországon élő mesterember ezév augusztus 19-én vette át a Népművészet Mestere díjat Balog Zoltán minisztertől. Munkáival az erdélyi hagyományokat igyekszik feleleveníteni és tovább vinni immáron a Heves megyei Bodony községben.
A hagyományos Nagyszebeni Fazekasvásárt a “Cindrelul-Junii Sibiu” Hagyományos Kultúra Népszerűsítéséért és Megőrzéséért Megyei Központ (Centrul Judeţean pentru Conservarea şi Promovarea Culturii Tradiţionale “Cindrelul-Junii” Sibiu) és az ASTRA Múzeum szervezi. Vezetője, Silvia Macrea igazgatónő, a HÍD Egyesület elnökét, Serfőző Leventét, kérte fel a díjak átadására.
A cikket Simon Andrea szerkesztette, aki szeptember elsején érkezett Nagyszebenbe a Petőfi Sándor Program keretén belül és 9 hónapig vendége lesz a városnak és a HÍD Egyesület – Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodának. Erdély.ma

Nem fogják egyhamar megváltoztatni az anyanyelv-használati küszöböt
Az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) arról, hogy húsz százalékról tíz százalékra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vélhetően témahiányban szenved, azért húzta elő a „magyar kártyát”.
„Nem hiába javasoltam két és fél évvel ezelőtt egy megállapodást a politikai pártok, többség és kisebbség között, hogy többé ne kerülhessen elő a magyar kártya a belpolitikai vitákban. De azok számára, akiknek nincs képzelőerejük, nincsenek kezdeményezéseik, projektjeik, amelyekkel az állampolgárok elé állhatnának, nyilván az a legkönnyebb megoldás, hogy előkapják a magyar kártyát” – tette hozzá Kelemen. Ludovic Orban PNL-elnök azt írta egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy a PSD kész olyan kiváltságokban részesíteni a romániai magyar kisebbséget, amilyenekre egyetlen európai országban sincs példa, hogy cserében az RMDSZ támogassa a Mihai Tudose vezette kormányt. Székelyhon.ro

Elszigetelnék a centenárium évében a provokációkat
Azokra a románokra kell figyelni és alapozni, akik próbálják fékezni a nacionalista hangulatkeltést – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen a centenáriumra való készülés kapcsán az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor hangsúlyozta, a centenárium jó alkalom arra, hogy az állam és a kisebbségek viszonyáról tárgyaljanak, az 1918-as román ígéretek betartása nagymértékben megváltoztathatná a többség és a kisebbség kapcsolatát.
Az RMDSZ-vezető meglátása szerint a románok is őszintén elő kellene rukkoljanak a félelmeikkel, miért gondolják, hogy a magyarok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek számukra, miért hiszik azt, hogy tökéletesen megoldották a kisebbségi kérdést. Kelemen szerint, „kauflandos primitív provokációk” mindig lesznek, nem az a legsúlyosabb, ha két televíziós műsorvezető uszít, hanem amikor akadémiai szinten is bekapcsolódnak, és a BBTE rektora tessékeli ki őt az országból. A szövetség elnöke elmondta, próbálják elérni a román társadalomban azokat, akik ehhez a kérdéshez másként viszonyulnak, hiszen már a világhálón is látszik, hogy vannak olyan román emberek, akik felismerik a provokációt, és próbálnak csitítani.
Minden provokációt megpróbálnak felmutatni és elhatárolni, hogy 2018-ban ne legyen olyan magyarellenes hangulatkeltés, amitől elsősorban a szórványban élő magyar emberek behúzódnak a sarokba, és mint a katonaságnál, számolják, hogy mikor ér véget az 2018-as esztendő.
Az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programja arra összpontosít, hogy felmutassák, a magyarság értékalkotó közösségként „mit tett le az asztalra”.
Olyan időszak következik, amikor az RMDSZ harminc politikusa nem szigetelődhet el a parlamentben. Kelemen Hunor leszögezte, a kormánypártokkal folytatják az együttműködést, bár korrekciókkal, és pontos kérdésekre korlátozva. Azt próbálják elérni, hogy a frakcióvezetők szintjén legyen rendszeres együttműködés, melyet a szakbizottságokra is kiterjesztenek, hogy egyeztetés nélkül ne várjanak az RMDSZ-től támogatást. „Automatikus támogatás nincs. Az együttműködés nem ideológiai opció, eddig senki más nem ajánlott partnerséget. A másik oldalon állnak a liberálisok, akik beálltak a magyarellenes hisztériakeltésbe” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Iskolatáskák előkészítősöknek
Különböző díszítésű, piros és kék iskolatáskákat adott át tegnap a megyei önkormányzat a háromszéki iskolák vezetőinek az előkészítő osztályosok számára. Az öt éve indított programban idén 2100 csomagot ajándékoztak. A diáklétszám alapján Sepsiszentgyörgyön a legtöbbet, százhúszat a Váradi József Általános Iskola kapta, a legkevesebbet, hatot a Speciális Iskola.
A régi és a nyári versenyvizsgán mandátumot nyert új igazgatók első találkozóját tartotta tegnap a megyei tanfelügyelőség a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a kezdő kisdiákoknak szánt ajándék átadása ennek volt az első mozzanata. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, valamennyivel több csomagot készítettek, mint ahány előkészítős szerepel a nyilvántartásban, mivel megszokott, hogy néhányan csak utolsó pillanatban jelennek meg az iskolában, így, ahol hiányt jegyeznek, még kérhetnek táskát. Ezeket egyébként nem üresen adják: tolltartó, tízórais doboz, színes ceruza és jegyzetfüzet is helyet kap benne. Elmondta, Sepsiszentgyörgyön a Váradi- és a Speciális Iskolában kezd a legtöbb, illetve legkevesebb kisdiák, falun Árapatak vezet 114 előkészítőssel, Kökös és Málnás hat-hat diákkal szerepel a sor végén. Megjegyezzük, Gidófalva sem áll jobban, mivel Fotoson egyetlen kezdő sincs, az első osztályt egyetlen tanuló képviseli, másodikos, harmadikos és negyedikes nincs. Az iskola egy tanulóval nem működhet, így ettől a tanévtől megszűnik. Lapunk érdeklődésére Zsigmond Zoltán, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola igazgatója elmondta, községszinten csupán nyolc előkészítős diák kezdi meg a tanévet. A 2013-ban indított iskolatáska-program második évében, 2014-ben volt a legtöbb előkészítő osztályos diák Háromszéken, akkor a megyei önkormányzat 2252 csomagot ajándékozott az iskoláknak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Amikor a magyarság összezár
Magyarország gyakorlatilag ultimátumot adott Romániának. A magyar külügyminisztérium ugyanis berendelte a budapesti román nagykövetet, és értésére adta: amíg meg nem oldják a marosvásárhelyi gimnázium ügyét, addig ne számítsanak arra, hogy Magyarország támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez.
Udvariasnak, finomnak, tapintatosnak egyáltalán nem nevezhető lépés ez, melynek kapcsán óhatatlanul is felmerül a gondolat: vajon mi lett volna, ha ugyanilyen, nemzetben gondolkodó, a külhoni magyarság ügyeiért határozottan kiálló, ha szükséges, diplomáciai konfliktust is felvállaló kormánya lett volna Magyarországnak Románia 2007-es uniós csatlakozása előtt? Mennyi mindent ki lehetett volna csikarni az európai jövőre áhítozó román hatalomból akkor, ha az erdélyi magyarság határozottabban, keményebben fogalmazza meg követeléseit, és ha maga mögött, maga mellett tudja az anyaország teljes támogatását! Persze, fölösleges most már az elszalasztott lehetőségeken rágódni – a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére most kell megoldást találni, mielőbb, iskolakezdésig. Még akkor is, ha a jelenlegi helyzet meglehetősen kedvezőtlen a hatékony jogérvényesítéshez: Romániának semmit sem kell bizonyítania külföldi partnerei előtt, a kormányoldalnak az RMDSZ nélkül is megvan a szükséges parlamenti többsége, és Magyarországnak sem áll rendelkezésére az a hatalmas nyomásgyakorlási – vagy akár zsarolási – potenciál, amely Románia uniós tagsága előtt még megvolt azon egyszerű oknál fogva, hogy a csatlakozáshoz valamennyi EU-tagállam támogatására szükség volt. Ebben a szorongatott helyzetben pedig nincs más út, mint a lehető leghatározottabb, legkeményebb kiállás: az utcán, a bukaresti parlamentben, a budapesti külügyminisztériumban – a háttéralkukon nyugvó, kis lépésekre alapozó politizálás, a finomkodó-udvariaskodó, a jószomszédi viszonyt a nemzeti érdeknél előbbre helyező diplomácia eleve kudarcra ítéltetett. E tekintetben a magyar nemzetpolitika mondhatni jól vizsgázott szerdán: a katolikus egyház hívó szavára utcai tüntetés zajlott, a magyar pártok, szervezetek egyként álltak az ügy mellé, az RMDSZ vezetése minden lehetséges fórumon szóvá tette a jogsértést, Kelemen Hunor egyértelművé tette, hogy politikai akarattal megoldható a probléma, Budapest pedig a lehető legkeményebben lépett fel szomszédjával szemben: a magyar kormány gyakorlatilag a zsarolástól sem riadt vissza a helyzet rendezése végett. Volt is tegnap zavar, döbbenet, felháborodás, felelősséghárítás Bukarestben. S jóllehet a külügy és az elnöki hivatal a magyarországi választások közeledtével magyarázta a szokatlanul kemény budapesti hangot, a legfőbb kormánypárt, a szociáldemokraták vezére utasította a kormányt, hogy találjanak megoldást a problémára. Talán mégiscsak lesz eredménye az összehangolt, kemény fellépésnek...
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikai akarat kérdése (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium. Kijelentése a szerda délutáni marosvásárhelyi tüntetés és Magyarország kormányának reakciója nyomán valósnak tűnik, hiszen a legfőbb kormánypárt elnöke tegnap sürgős megoldást követelt az oktatási minisztériumtól.
Kelemen Hunor a szerdai marosvásárhelyi tüntetés után az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloş és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Iohannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs, mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője. „Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (...) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük-csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincs beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. „Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket” – jegyezte meg. Kelemen Hunor az MTI-nek tegnap elmondta: a múlt héten Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökét és Mihai Tudose miniszterelnököt is részletesen tájékoztatta az iskola helyzetéről, és átadott nekik egy jogi értelmezést, amelyet egy egyetemi tanár készített. „Ennek az a konklúziója, hogy az iskola törvényesen lett létrehozva, a tanintézetet nem lehet felszámolni, és nincsen semmi akadálya annak, hogy önálló jogi személyként működjön tovább” – mondta. Hozzátette, szerda este Călin Popescu Tăriceanuval, a másik kormánypártnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének az elnökével is hosszas telefonbeszélgetést folytatott a kérdésről. „Politikai bátorságra van szükség részükről ebben a pillanatban. Nem a félelemnek kell diktálnia a lépéseiket” – fogalmazta meg a beszélgetései konklúzióját Kelemen Hunor. Hozzátette: az ország vezetői szintjén nem született politikai döntés az iskola felszámolására. Tudose békítene Mihai Tudose miniszterelnököt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a külgazdasági és külügyminisztérium berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. „Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia világszerte jó példát mutat az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen. Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. A kormányfő – a külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget. Tudose békítő hangnemben reagált arra is, amikor a műsorvezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozatát és a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseinek magyar kormányzati támogatását szóba hozva próbált tágabb értelmezést adni a magyar–román diplomáciai nyilatkozatváltásnak. „Én nem nyújtanám sokat ezt a témát. Vannak állampolgárok, akiknek ez nem öröm. Rendben van. Befizetik az adójukat? Igen. Élvezik a román állam szolgáltatásait? Igen. Akkor oké!” – mondta a kormányfő. Kiadta a parancsot Liviu Dragnea, az SZDP elnöke a kormány és az oktatási minisztérium bátor fellépését sürgette tegnap a megszűnés küszöbére került Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére. Leszögezte: Románia – amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt – nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre. Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a román hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. „Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk” – jelentette ki az SZDP elnöke, aki úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közötti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet. Vannak ötletei Liviu Pop oktatási miniszter a tegnapi kormányülés elején a hétfőn kezdődő tanév egyéb időszerű problémái mellett a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, elhárítva a tárca illetékességét. A miniszter azt mondta: van néhány javaslata arra, hogyan lehetne helyi szinten kezelni a kialakult helyzetet úgy, hogy a diákok érdekei ne sérüljenek, és ezekről a kormányülés után fogja tájékoztatni Mihai Tudose miniszterelnököt. „Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy ügyészségi eljárás is folyamatban van” – fogalmazott. Késő este bejelentette: ideiglenes megoldás gyanánt azt javasolja, hogy a per lezárásáig egy másik tanintézethez, valószínűleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium osztályait, de az épületből nem költöztetik el a tanulókat és a diákokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatják az együttműködést (RMDSZ-kormánykoalíció)
Folytatódik a baloldali kormánykoalíció és az RMDSZ parlamenti együttműködése – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke.
Amint elmondta, kedden tárgyalt erről az RMDSZ bukaresti székházában Kelemen Hunorral, aki arról tájékoztatta, hogy a szövetség testületei már korábban döntöttek a parlamenti együttműködés folytatásáról, ha a koalíció igényt tart erre. Liviu Dragnea elmondta: biztosította Kelemen Hunort arról, hogy a koalíció kész folytatni az együttműködést. Az SZDP elnöke szerint az együttműködés jobbításának szándékával minden héten találkozni fognak a kormánypártok, az RMDSZ és a nem magyar kisebbségek parlamenti frakcióinak a vezetői, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást és közösen rögzítsék a következő hét törvényhozási menetrendjét. Hozzátette: ezek a találkozások arra is alkalmat teremtenek majd, hogy a kormányt a parlamentben támogató alakulatok megismerjenek minden olyan törvénytervezetet, amely a kormánytól érkezik a törvényhozásba. Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: az RMDSZ alsó- és felsőházi frakcióinak augusztus végén Zetelakán tartott együttes ülésén a szövetség valamennyi képviselője és szenátora a folytatásra szavazott, de néhány korrekciós javaslatot is megfogalmaztak, amelyeket közvetített Liviu Dragneának. Pontosította: azt kérték, hogy legyen gyakoribb az egyeztetés a miniszterekkel és a miniszterelnökkel azokban a kérdésekben, amelyekben az RMDSZ parlamenti támogatását kérik, valamint a frakcióvezetők heti egyeztetése mellett azt is kérték, hogy a szakbizottságokban is egyeztessenek a koalíciós pártok és az RMDSZ szakpolitikusai, és ha szükségesnek látják, legyen politikai egyeztetés is a kormánypártok és az RMDSZ között. Kelemen Hunor megjegyezte: az elkövetkező egy-két hétben összesítik a szövetség törvényhozási javaslatait, és ezekről később egyeztetnek a koalíció pártjaival. Hozzátette: az egyedüli tartalmi kérdés, amely a Liviu Dragneával folytatott megbeszélésén hangsúlyt kapott, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetének az orvoslása volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kimutatták foguk fehérjét
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke, Florin Roman határozottan felszólítja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), hogy függesszen fel mindenféle tárgyalást az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényre vonatkozóan, amely szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, ami lehetőséget biztosítana a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén.
„Az NLP határozottan kéri a kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a plénumban is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. Az SZDP és az RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt” – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb húsz százalékról tíz százalékra való csökkentéséről, „így az SZDP több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek”. Az NLP minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását – tette hozzá Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett. Az alelnök azt is sérelmezte: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, a szövetség számára „a centenárium éve a nemzeti gyász éve”, a kormánykoalíció pártjainak egyetlen vezetője sem határolódott el ezektől a kijelentésektől. Az NLP azt is kéri az SZDP-től, hogy szövetségeseivel, az RMDSZ-szel és a kisebbségekkel együtt szavazzák meg az Egyesülés emlékművének finanszírozását biztosító törvényt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aggódik a külügy
A román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki tegnap az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény és főleg annak a kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó 7. cikkelye miatt.
A tárca közleménye felidézte: az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben az államok vállalták, hogy elismerik a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, Bukarest pedig következetesen a vonatkozó nemzetközi szabványok betartására figyelmeztette Kijevet, amikor az Ukrajnában élő románok jogainak védelme került terítékre a kétoldalú kapcsolatokban. Victor Micula külügyi államtitkár jövő héten Kijevbe utazik, éppen azért, hogy a mintegy 400 ezer fős ukrajnai román anyanyelvű kisebbség helyzetéről tárgyaljon. „Elvárjuk, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség jogai ne sérüljenek” – szögezi le közleményében a bukaresti külügyminisztérium. Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Értékes ajándék becsengetésre
Látható örömmel vették át az idén is a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tanszercsomagjait a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványnál, ahova szeptember 4-én hatodik alkalommal érkezett meg a szerény anyagi körülmények között élő nagycsaládokban, intézményekben nevelkedő gyermekeknek szánt 1.300.224 forint értékű támogatás.
A szervezet önkéntesei egész éjjel csomagolták a füzeteket, tolltartókat, tollakat, színes ceruzákat és egyéb tanszereket, értékes csomagot állítva össze a rászoruló gyermekeknek. Az iskolakezdésre szánt ajándékot Fülöp G. Dénesné Suba Ilona, a Lazarenum Alapítvány vezetője adta át Lidia Ház, a nagyfülpösi Szivárvány Ház lakóinak, képviselőinek, illetve az alapítvány által támogatott nagycsaládokban nevelkedő diákoknak, akik a megyeszékhelyen, valamint a környező településeken – Vajdaszentivány, Unoka, Görgényszentimre, Geges, Nyárádremete, Udvarfalva, Backamadaras, Somosd, Héderfája, Kapus, Mezőkölpény – stb. élnek.
Az alapítvány által nyilvántartott nagycsaládokat élelmiszercsomagokkal is támogatják, amelyek ugyancsak a segélyszervezet adományai. Nekik köszönhetően az idén is ezer magyarországi, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai iskolás részesült beiskolázási támogatásban.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Tudose nem hiszi, hogy Magyarország elrontja a diplomáciai kapcsolatát velünk
Mihai Tudose kormányfő szerda este az Antena 3 műsorában beszélt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumról is, mondván, a román hatóságok elmagyarázzák a magyar félnek, hogy ez jogi kérdés, és a helyi hatóságok tévedése. Nem hiszi, hogy Magyarország „épp ennyire” elrontja a diplomáciai kapcsolatát Romániával. Közölte, párbeszédre számít a magyarországi hatóságokkal. „Nem háborúról van szó, arról, hogy valami bajunk lenne egy nemzeti, vallási kisebbséggel. Mi több, Románia példa a világ előtt az etnikai, vallási vagy bármilyen más tolerancia terén. Ez a fellángolás azért most történt, mert kezdődik a tanév, és bizonytalan a helyzet, a diákok nem tudják, hogy be tudnak-e iratkozni az illető gimnáziumba vagy sem” – fejtette ki Tudose. Azt mondja, a vásárhelyi helyzetet a helyi önkormányzat tévedései okozták, és nem az, hogy a román állam ellenezi, hogy a nemzeti vagy vallási kisebbségek iskolát alapítsanak. Közölte egyúttal, hogy arra kérte a külügyminisztert és az oktatási tárca vezetőjét, hogy adjanak magyarázatot a kialakult helyzetre. Nyugati Jelen (Arad)

Lezárult egy újabb Erasmus+ projekt
Hasznos, hatékony és örömteli
Hivatalosan augusztus 31-én zárult az OTP Fáy András Alapítvány hároméves „O.K.+ 2007–2014” című Erasmus+ projektje, melyet az Európai Unió részesített pénzügyi támogatásban. A szlovákiai és romániai stratégiai partnerekkel – köztük a Csiky Gergely Főgimnázium – megvalósított program nemcsak az együttműködő felek szerint, hanem az abban részt vevő diákok és tanáraik, illetve az egyéb érdekeltek visszajelzései alapján is sikeresnek bizonyult.
Augusztus 28–29. között került sor Budapesten az OK Oktatási Központban a projektzáró rendezvényre, melyen Arad megye egyetlen magyar nyelvű tanintézményét Hadnagy Éva és Spier Tünde tanárok, Lucaciu Edit főkönyvelő, valamint Tóthpál Renáta projektkoordinátor képviselte.
Az OTP Fáy András Alapítvány a Csikyvel közös projekt három éve alatt 587 csikys diákot részesített ingyenes pénzügyi-gazdasági- és EU-s ismereteket átadó tréningekben, illetve további 60 kisiratosi és 14 simonyifalvi diákot is.
A végleges adatok összefoglalásakor kiderült, hogy a projektből hány diák is profitált: az OK módszertanra épülő tréningeken összesen 5200 diák, köztük 2700 magyarországi, 1200 szlovákiai és 1300 romániai magyar ajkú fiatal vett részt és gazdagodott a jövőjét nagyban meghatározó ismeretekkel.
„Úgy gondolom, hogy nemcsak hasznos és hatékony volt a munka, amit végeztünk, hanem mindenki számára örömteli is. Ez nagy szó manapság. Mint ahogy az is, hogy a projekttalálkozó rendkívül szakmai módon zajlott, mégis azt vettem észre, nem nélkülözte az élménybeszámolós jelleget sem a tapasztalatok megosztása és a közös munka értékelése közben. Ez is beszédes” – nyilatkozta Tóthpál Renáta.
A partnerek között kialakult erős szakmai kapcsolatnak köszönhetően a magyar tannyelvű iskolák és az Alapítvány közötti, más programokban való aktív együttműködés is megkezdődött. Ezek minden esetben azt a közös célt szolgálják, hogy a részt vevő fiatalok minél több hasznos ismerettel gazdagodjanak jövőbeni életükhöz, boldogulásukhoz.
„Bár a projekt hivatalosan lezárult, a kialakult baráti kapcsolat az alapítvány munkatársaival megmarad és a jövőben is együtt fogunk működni. A 2017–2018-as tanév Iskola máskénthetére már foglaltunk időpontot az alapítvány oktatásszervezőjénél, úgy pénzügyi-gazdasági/EU-s tréningekre, mind pedig Karrier tréningre, amire szintén nagy szükség van iskolánkban” – tette hozzá a projektkoordinátor.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)