Csoportosan szállítják a migránsokat Nagylakhoz
Ne vegyenek fel gyanús személyeket a határátkelők környékén!
Csoportosan szállítják a határátkelőkhöz a migránsokat a hazai sofőrök, a jelenségre a megyei határrendőrség munkatársai hívják fel a sajtón keresztül a közvélemény figyelmét. Az elmúlt hétvégén nem kevesebb mint 25 iraki állampolgárt tartóztattak fel a nagylaki határátkelő közelében, 9 migránst két személygépkocsival szállítottak az országhatárhoz.
A nagylaki határrendőrség szóvivője, Chifor Loredana szerint szeptember 10-én vasárnap, a migránsáradat megfékezésére a csendőrökkel közösen folytatott akció során, hajnali 2 óra körül Nagylak területén megállítottak két Volkswagen Golf személygépkocsit. Mivel az autókat vezető két román állampolgár nem tudott megfelelő magyarázattal szolgálni ott-tartózkodásukra, bekísérték őket további ellenőrzésre a határrendőrség székhelyére. Ez idő alatt egy másik rendőrcsapat észrevett 9 idegent a határvonaltól mintegy 600 méterre. Mint kiderült, 9 (7–33 év közötti) iraki állampolgárról van szó, a csoport tagjai megpróbáltak átszökni a határon, a Schengen-térségbe. A két gépkocsi sofőrje bevallotta, hogy 200–150 euró ellenében ők vitték el a migránsokat a határátkelő közelébe. A határrendőrök tiltott határátkelési kísérlet és migránscsempészet gyanújával indítottak eljárást ellenük.
Hétfőre virradó hajnalban, 1 óra körül ugyanazon a határszakaszon, újabb csoportra figyeltek fel a rendőrök. 16 személyt vettek észre a határvonaltól mintegy 50 méterre. A 3 és 31 év közötti migránsok a mezőn lopakodva próbálták megközelíteni a határátkelőt, a hatóságiak azonban kiszúrták, majd bekísérték őket az irodába kihallgatásra. Mindannyian Nyugatra igyekeztek munkavállalás céljából. Tiltott határsértési kísérlet miatt indítottak vizsgálatot ellenük.
A Román Határrendőrség illetékesei arra kérik a polgárokat, hogy ne vegyenek fel autóikba idegeneket a határátkelők környékén, amennyiben pedig gyanús stopposokkal találkoznak, jelentsék a 0219-590-es (állandóan hívható) számon. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a migránscsempészetért 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés jár. Amennyiben ezért a csempésző anyagi juttatásban is részesül, a büntetés 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztés, illetve bizonyos polgári jogoktól való megfosztás. (politiadefrontiera.ro)
Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)

Beszélgetés dr. Nagy Éva államtitkári tanácsossal
Pozitív változások a magyar diákok számára
A vakáció utolsó hetében Déván került megszervezésre a magyar szaktanfelügyelők országos tanácskozása. A háromnapos rendezvény záróülését követően beszélgettünk dr. Nagy Éva államtitkári tanácsossal, a magyar szaktanfelügyelők minisztériumi megbízottjával.
– Szinte minden erdélyi megye képviseltette magát e tanácskozáson, amely a résztvevők szerint nagyon hasznosnak bizonyult. Ön hogyan értékeli a rendezvényt?
– Valóban nagyon eredményesek ezek a találkozások. A magam részéről rendkívül fontosnak tartom az állandó kommunikációt, mert ez az alapfeltétele a problémák megfogalmazásának és megoldásának. Az ilyen jellegű találkozókon, az országos szintű újdonságokról való tájékozódás mellett, lehetőség adódik a valós tapasztalatcserére, ami mindig nagyon hasznosnak bizonyul. Sok év után, tavaly volt egy olyan helyzet, hogy anyagiak hiánya miatt videókonferenciával helyettesítettük az országos tanácskozást, és nagyon hiányoltuk a személyes találkozást. Örvendek, hogy idén lehetőség adódott ennek megszervezésére, és itt is köszönetet mondok a helyi szervezőknek vendégszeretetükért, illetve mindazért, amit biztosítottak a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
– Mi volt az idei tanácskozás vezérfonala?
– Az ilyen jellegű találkozókon mindig ismertetni szoktuk a minisztériumi szinten meghozott legfrissebb döntéseket, változásokat. Idén az új tanügyi törvény által előírt tantervváltoztatás, illetve az e köré csoportosuló kérdések jelentették a fő témát. Itt egy betervezett, hosszú távú változásról van szó, ami új tanterveket, tankönyveket, segédeszközöket jelent. Szó volt továbbá a tanév szerkezetéről, a záróvizsgáról, érettségiről, illetve ez alkalommal is felhívtam a kollégák figyelmét arra, hogy a tanügyminisztériumhoz tartozó Országos Értékelő és Vizsgaközpontnál (C.N.E.E.), illetve az Országos Neveléstudományi Intézménynél (I.S.E) évek óta betöltésre várnak a kisebbségi anyanyelvű (magyar is) kollégák számára fenntartott helyek, de sajnos idén sem volt rá jelentkező.
– Különleges szakmai felkészültség szükséges ezen állások betöltéséhez, vagy miért ódzkodnak a kollégák?
– Úgy látom, elsősorban maga Bukarest jelent gondot, mert távol van. Továbbá tény, hogy a fizetés sem túl vonzó. Szakmai szempontból az értékelő és vizsgaközponti állásra legalább kilencéves szolgálati időszakkal rendelkező magyar szakos kollégát várnak, a Neveléstudományi Intézetbe pedig doktori fokozattal rendelkező pedagógusra van szükség. A magyar anyanyelvű oktatás szempontjából nagyon hasznos lenne, ha ezek a helyek betöltődnének.
– A tanácskozás fő témájaként az ötödikes tantervváltozást említette, melynek nyomán új tankönyvek kellett volna szülessenek. A médiában keringő hírek szerint, ez nem igazán valósult meg...
– El kell mondanom, hogy a magyar nyelven történő oktatásban meglehetősen jól állunk az ötödikes tankönyvekkel. Sikerült megírni és kiadni az ötödikes magyar nyelv és irodalom, a sajátos román nyelv és irodalom tankönyveket, valamint a római katolikus vallás tankönyvet. Előbbi kettőből két változat is született, amiből a kollégák már választhattak, leadhatták a rendelést, és bízom benne, hogy a tanévkezdéskor a padokon várják a diákokat. Időközben megszületett a sajátos magyar zenetankönyv is, amely a következő kiadási lehetőségre vár. Továbbá készülnek a protestáns vallástankönyvek is. Nagyra értékelem a tanterv- és tankönyvíró csoportunk munkáját, hiszen meglehetősen rövid idő alatt megszülettek ezek a tantervek és tankönyvek.
– Mi a helyzet a többi tantárggyal? Földrajz, történelem, matematika stb?
– Ezeknek a megírása, kiadása sajnos nem tőlünk függ. Meg kell szülessenek a román nyelvű tankönyvek, s csak ezek alapján lehet a magyar változatot is kiadni, vagyis előbb lefordítani. Ez nem rajtunk múlik. Ráadásul változóban van a tankönyvkiadási rendszer is.
– Említette a sajátos román nyelv és irodalom tankönyvet. Ez mit jelent konkrétan?
– Az új tanügyi törvény értelmében idéntől új tanterv szerint, sajátos módszerekkel tanítják a román nyelvet és irodalmat a magyar nyelvű oktatásban. Idén az ötödikben kezdődik a változás, ami aztán folyamatosan továbbmegy érettségiig. A most ötödikes diákok differenciált tétel alapján vizsgáznak majd nyolcadik, illetve tizenkettedik osztály végén. A megkülönböztetett tételek alapján letett vizsga természetesen egyenértékű lesz a többségiek által szerzett oklevéllel.
– Mennyire sikerült felkészíteni a pedagógusokat a változásokra? A magyar anyanyelvű romántanárok bizonyára örömmel fogadják az új lehetőséget, de mi a helyzet a román anyanyelvű oktatókkal?
– A nyár folyamán felkészítőket tartottak a szakemberek a Bolyai Nyári Akadémia keretében és ezen kívül is voltak és vannak még ilyen jellegű képzések. A román anyanyelvű román szakos kollégák hozzáállása nagymértékben függ a környezettől is. Fontos, hogy jó együttműködés során tudjuk elfogadtatni a változásokat, hiszen ez a diákok érdekét szolgálja. Ciklikus jellegű változásról lévén szó, az első eredmények négy év múltán válnak mérhetővé. De véleményem szerint ennél hamarabb megmutatkozik majd a pozitív hatás. Ebben a román anyanyelvű kollégák partnerségére is számítunk. Végül is törvényes keret írja elő az új tanterv alkalmazását.
– Említette a nyolcadikos záróvizsgát. Az utóbbi években nem annyira a román, mint inkább a magyar tételek kapcsán született elégedetlenség a kisebbségi oktatásban. Elsősorban a tételek megfogalmazása és a javítókulcs miatt nehezteltek a kollégák, de mindenekelőtt a szülők, diákok.
– Természetesen ez is terítékre került a mostani tanácskozáson is. Én úgy vélem, a tételíró kollégák mindent elkövetnek annak érdekében, hogy jó, a követelményeknek megfelelő tételek szülessenek. És a magam részéről meg is köszönöm a munkájukat, hiszen nem könnyű feladat tételt írni. Ezt az Országos Értékelő Vizsgaközpont által meghirdetett platformon lehet megpályázni és mindenki előtt nyitott a lehetőség.
– Visszatérve az idei tanévre várható változásokra. A betervezett ötödikes tantervmódosulás mellett a napokban egy egészen váratlan döntés is született a tanügy-minisztériumban: az idei érettségizők tanév közben, februárban szóbeliznek. Lesz-e még hasonló meglepetés idén?
– Nem valószínű. Az általános iskolások vizsgarendszere nem változik, erre vonatkozóan megszülettek már a minisztériumi rendeletek, amelyek tartalmazzák a kalendáriumot is. Az érettségi terén további várható változás, hogy e tanévtől nem utaztatják sem a dolgozatokat, sem a javító tanárokat, hanem név nélkül beszkennelnek minden dolgozatot, és a javítás digitalizált rendszerben történik.
– Szeptember 11-én megkezdődik a tanítás. A tanév szerkezetében lesz-e módosulás?
– Jelentős változások nincsenek. Maradnak az utóbbi években szokásossá vált szünidők. A téli vakáció december 23.–január 14. között várható. A félévi szünet február 3–11. között, a tavaszi pedig március 31.–április 10. között lesz. Az elemisták, óvodások idén is vakációznak október 28. és november 5. között. A tanév 2018. június 15-ig tart. A hivatalos ünnepnapokon ezúttal sem lesz tanítás. És figyelnünk kell majd a vallásos ünnepekre, hiszen 2018-ban nem esik egybe a katolikus/protestáns és ortodox húsvét, illetve pünkösd. Az Iskola másként hetet idén is minden tanintézmény egyénileg időzítheti az október 2. és május 31. közötti időszakban. Összességében tehát az idei tanévben a lényegi változást az ötödikes tantervek módosulása jelenti, ami a magyar diákokat pozitívan érinti mind a tantervek tartalmát, mind a tankönyvellátást illetően.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

Magyarország és Románia egymásra utaltságára figyelmeztetett Balog Zoltán Brassóban
„Közösen kell megoldást találni”
A magyar közösségek és a magyar iskolák helyzetére közösen kell megoldást találni, mert a jövőben a két ország egymásra lesz utalva – hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Brassóban, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén.
Rámutatott: Erdély és a benne élő népek közössége nem zsákmány, sorsközösségben élő nemzeteinek közösen kell itt élhető jövőt építeniük. „Vannak, akik száz éve véget ért csatákat akarnak folytatni, pedig ez már a 21. század. Új idők, új csaták jönnek, új közös veszélyeknek kell együtt ellenállnunk” – jelentette ki a miniszter. A marosvásárhelyi iskolaügyre utalva leszögezte: a magyar kormány tiltakozása nem valamiféle erőjátszma vagy „felesleges keménykedés”, mert a magyarságot Erdély elmúlt száz esztendeje arra tanította, hogy amikor a templom és az iskola veszélybe kerül, akkor a közösség létezése kerül veszélybe. Megjegyezte, hogy míg Romániában a kétségbeesett helyzetbe került Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért aggódig a magyarság, Magyarországon egymás után nyílnak meg a nemzetiségi, köztük a román tannyelvű iskolák. A brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban szervezett ünnepségen Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar kormány egyre bővülő támogatási rendszerekkel segíti a magyar kultúra átörökítését és újrateremtését a Kárpát-medencében. Példaként a „magyar Erasmusként” emlegetett Makovecz-ösztöndíjakat említette, amely 9 határon túli és 19 anyaországi magyar felsőoktatási intézmény bevonásával teszi lehetővé, hogy több száz hallgató látogassa egymás egyetemeit. A Határtalanul programban az utóbbi években több mint 144 ezer magyarországi diák látogathatott el állami támogatással határon túli magyar közösségekhez. A magyar kormány 7-7,5 milliárd forintot szán a romániai magyar óvodák építésére, illetve felújítására, jövő évtől kezdődően pedig Magyarország a külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárokra is kiterjeszti az anyasági támogatást és babakötvényt – sorolta az emberi erőforrások minisztere. Vezető pedagógusaihoz intézett felhívása révén Balog Zoltán arra bátorította az erdélyi magyarokat, mind Romániában, mind magyar állampolgárokként éljenek jogaikkal, egyebek mellett éljenek választójogukkal is. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében úgy értékelte: a – Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá besorolt, de önálló jogi személyiség nélkül maradt – marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében ideiglenes megoldás született, a magyar közösség azonban nem tűrheti el jogai sárba tiprását. „Megvédjük a marosvásárhelyi katolikus iskolát, megvédjük a magyar iskolákat Erdélyben, Kárpátalján, bárhol a világban, ahol veszély fenyegeti őket” – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár. A romániai magyar iskolák tanévnyitóján Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök közösségeik „iránymutatóiként” köszöntötte a tanítókat és tanárokat. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a pedagógustársadalom elismerését és szolidaritását tolmácsolta a gyermekeik iskolájáért küzdő marosvásárhelyi szülőknek, és arra figyelmeztette a pártokat, hogy az erdélyi magyar oktatásügyben nincs helye a széthúzásnak, hiszen iskoláitól függ a közösség jövője. MTI; Nyugati Jelen (Arad)

Leleplezték Bethlen Gábor szobrát Aranyosegerbegyen
A Reformáció 500. évfordulójára és a Bethlen Gábor (1580-1629) által 400 éve megadott vásártartási jogra emlékezve az erdélyi fejedelemről készült bronzszobrot lepleztek le vasárnap délelőtt a Kolozs megyei Aranyosegerbegy településen. Az ünnepségen Daróczi Attila helyi református lelkész elmondta: a több éves álom valósult meg a szoborállítással, amely Fábián Zsigmond nyugalmazott aranyosgerbegyi történelemtanár ötlete volt. A rendezvény már szombaton elkezdődött három népszerűsítő előadással, majd kulturális programokra került sor a helyi kultúrotthonban.
Vasárnap igét hirdetett Szegedi László lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, majd a résztvevők átvonultak a parókia udvarára, ahol leleplezték Bethlen Gábor kő talapzaton álló, bronzból készült mellszobrát, Vetró András szobrászművész alkotását, akinek vallomása szerint a munka során népünk gazdagításának érzése hatotta át.
„Ötszáz évvel ezelőtt adatott meg nekünk az ige magyarul, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem pedig négyszáz évvel korábban oly módon támogatta ezt a közösséget, hogy még ma is ennek áldásaiból élnek. Hallgassuk meg Isten szavát, mert másképp mindennapi munkánkat nem kíséri áldás, hiszen Isten igéje örök igazságot hordoz” – mondta vasárnapi igehirdetésében Szegedi László lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora.
Csernáczki Andrea aranyosegerbegyi pedagógus arra emlékeztetett: Bethlen Gábor fejedelem 1617-ben a falunak vásártartási jogot, a helyi református egyháznak pedig területet adományozott templomépítésre, működésének támogatására.
„Bethlen Gábor és a reformáció elválaszthatatlan egymástól. Bethlen Gábor kiváló politikus és stratéga volt, aki pártolta a művészetet és az oktatást, s olyan időszakban vezette Erdélyt, amelyet később Erdély aranykorának neveztek” – méltatta az erdélyi fejedelmet Barabás János konzul.
Csutak Lajos a Tordai Református Egyházmegye részéről Isten áldását kérte az aranyosegerbegyi gyülekezetre.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Elcserélt fejek
A „Nagy Egyesülés” közelgő évfordulója a román közvéleményből egyre ingerültebb magyarellenes reakciókat vált ki. A véleményformálók túlnyomó többsége is úgy véli, hogy (amint azt a hírhedt katonai induló ki mondja) az „ősi földön” öröktől fogva ők lennének az „urak” („noi suntem aici din veci stăpâni”).
Az agymosás, melyről manapság oly sok szó esik, úgy tűnik, a román társadalom esetében szinte már maradéktalan sikerrel járt. Már pusztán az hiányzik, hogy Rebreanu Ion című regényét is indexre tegyék, visszavonják a könyvtárakból, betiltsák antikváriumi árusítását. A regényből ugyanis bárki megtudhatja, milyen gyalázatos dolog volt, amikor a magyar hatalom áttért annak a nyugat-európai gyakorlatnak a másolására, mely a 19. század közepéig Magyarországon szóba se jöhetett, hogy ugyanis az állam minden polgárának kötelező módon, azaz intézményes formában meg kelljen tanulnia magyarul. A román, a szlovák, a szerb népesség töredéke ismerte a magyar nyelvet, melyet a hatalom ugyan valamiféle államnyelvnek tekintett, de nem nyilvánított egyben az állampolgárok nyelvének is. A regény voltaképpeni főhőse, Herdelea tanító mély megaláztatásként éli meg, amikor az új, a századforduló mind nacionalistább szellemiségét képviselő tanfelügyelő tőle és tanítványaitól anyanyelvi szintű magyar tudást követel meg. Egy színtiszta román közösségben. Korábban ugyanis (még) nem így volt…
A Ion minálunk kötelező házi olvasmány. Megfoghatatlan, hogy azok a heccmesterek, akik a csaknem színtisztán magyar Székelyudvarhely elárusítólányának kálváriáját inszcenírozzák, képtelenek önnön egykori, a mai román agresszivitásnál – a Rebreanu-regény tanúsága szerint is – jelentéktelenebb sérelmeikre ráismerni? Mi történhetett, hogy román embertársainkból az empátia nyomai is kivesztek? Hogy a román értelmiséget nem háborítják fel a nyilvánosságban zajló hecckampányok?
A híres olasz szerzőpáros, Giorgio Rizzolatti és Corrado Sinigaglia 2006-ban adta ki nagy visszhangot kiváltó könyvét az úgynevezett tükörneuronokról (neuroni specchio), melyek a beleérzés idegfiziológiai alapját képezik. Ezeknek a korábban ismertelen idegsejteknek a felfedezésére Rizzolattit majmokon végzett kísérletek vezették rá. Tehát nem csak mi, emberek, de az állatok is rendelkeznek tükörneuronokkal, azaz a beleélés képességével.
Mi lehet az oka annak, hogy ez a képesség belőlünk, modern emberekből – legalábbis kulturális vonatkozásban – szinte maradéktalanul kiveszett? Egészen pontosan nem alakulhatott társadalmi szintű készséggé.
A kérdés megválaszolásában éppen a trianoni döntés lehet segítségünkre.
A magyar sajtótörténet egyik legkimagaslóbb, de jószerével elfelejtett alakja, Mikes Imre 1924-ben egy ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen könyvben rögzítette a fordulat éveinek társadalompszichológiai következményeit. Címe Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig. Mikes Budapesten született, s a fordulat után telepedett át testvérével Romániába. Több erdélyi lap szerkesztőségében is dolgozott, de erdélyi munkásságának legértékesebb része a Brassói Lapoknál és a Nagyváradi Naplónál töltött évekre esik. A hazai magyar könyvkiadás egyik nagy adóssága, hogy vezércikkei és politikai kommentárjai a nagyközönség számára ma sem hozzáférhetők. (A Szabad Európa által Gallicus álnéven sugárzott politikai kommentárok egy része és – második kiadásban – az Erdély-könyv 1977-ben Münchenben megjelent, de sajnos ezek is hozzáférhetetlenek.) Pedig ismétlem, a magyar újságírás csúcsteljesítményei. (Dávid Gyulának hála az Erdélyi magyar irodalmi lexikon III. kötete Mikesnek is szentelt egy szócikket, tehát legalábbis elvben egy mai fiatal is tudomást szerezhet arról, hogy volt egy Mikes Imrénk is.)
Nos, Mikes, aki Nagymagyarország emlékével érkezik a romániai Erdélybe, megdöbbenten állapítja meg, hogy az erdélyi magyar és román kulturális közösség tagjainak agyát mintha egyik napról a másikra kicserélték volna. Az erdélyi románok szinte átmenet nélkül váltottak át a nagymagyar nacionalizmus román megfelelőjére, miközben a nagymagyar nacionalizmus legeltökéltebb hívei is a román kisebbségvédelmi argumentáció nyelvén szólaltak meg. Még csak észre se vették, hogy ezzel a másik korábbi igazságait legitimálják. Mikest a felismerésre (sokoldalú nyelvismeretén és kivételes megfigyelőképességén túlmenően) elsősorban a kettős kötődés vezeti rá. Képes egyszerre magyar és román fejjel is gondolkodni. Azaz ő még rendelkezhet azzal az empátiával, mellyel mi – sokszor anyanyelvi szintű román tudásunk birtokában is – mind kevésbé rendelkezünk. Az empátia képessége ugyanis megköveteli, hogy önmagunkat és másokat is egyszerre kívülről és belülről is tudjuk szemlélni. Ezt a képességet a kettős vagy többes kötődés rendkívüli mértékben felerősítheti. A kötődés, más szóval valamiféle érzelmi azonosulás ugyanis az empátia másik alapfeltétele. A nyelv vagy a kultúra ismerete önmagában még aligha elégséges. Az empátia lényege szerint közösségi érzés. Csakis a két vagy több ember közti összetartozás spontán élménye alapozza meg.
Ha ez az összetartozás-érzés, azaz a mi-élmény hiányzik, az empátia maga is veszedelmes formákat ölthet. Az empatikus (azaz megértő) beleélés fordítottja következik be, önnön legtitkoltabb, mert legszégyenletesebbnek tartott vonásainkat vetíthetjük rá a másikra. Azaz – épp az elidegenítő „beleélés” alapján – nincs az az aljasság, rontó szánék, amit a másiktól ne tudnánk feltételezni.
Az ok tehát voltaképpen az állampolgári közösség hiánya. Mi, románok és magyarok akkor tapasztalhatnánk egyfajta összetartozás-élményt, ha nem egyénenként, hanem közösségekként tudnánk egymást elfogadni. Olyannak, amilyenek vagyunk. Csakhogy ezt a mai világot mélyen átható individualizmus, mely szerint a társadalom alapegysége az egyén és a nyelvi kulturális közösségek periférikus, szinte már kiküszöbölhető jelenségei a politikai nemzetnek, azaz az egyetlen (mert „kulturálisan semlegesnek” aposztrofált) közösségnek, melyet a liberális társadalomfilozófia radikális változatai egyáltalán hajlandók elismerni. Ennek az ideológiának legjellegzetesebb terméke a kollektív jogok merev elutasítása.
Márpedig – ha kollektív jogok nincsenek – a szó tulajdonképpeni értelmében vett állampolgári közösség sem létezik. Következésként az empátia is elképzelhetetlen. Egy román vagy magyar a másik helyébe csak a román vagy a magyar közösség tagjaként képzelhetné magát.
Mikes nem volt marxista, pusztán polgári radikális, de pontosan felismerte a marxi igazságot, miszerint a lét meghatározza a tudatot. 1918-ban erdélyi román honfitársaink egy új állampolgári közösségbe kerültek, mely önmagát tételesen is románnak deklarálta. Ebben az állampolgári közösségben a kisebbségeknek többé nem volt helyük, pusztán megtűrteknek számítottak, akik a többségi remények szerint néhány évtized alatt asszimilálhatók. Az ellenséges érzület azonban ellenséges érzületet generál.
S ezzel el is érkeztünk 2018-ig.
Az az ember, aki képtelen az empátiára, orvostudományi aspektusban autistának számít. Az autizmus korunk egyik legsúlyosabb, és sajnos mind gyakoribb betegsége. Az egyént szinte már életképtelenné teszi. Sajnos, vannak autistává pervertált közösségek is. És szintén mind sűrűbben. A kisebbségek szó szoros értelmében vett kiirtása ma már mindennapi dolog. Világ-szerén tova. Szaúd-Arábiától Indonéziáig, Kínáig és tovább. De ha minden közösség (de legalábbis a közösségek többsége) autistává válik, azaz képtelennek bizonyul arra, hogy a mások szempontjait is figyelembe vegye, maga az emberiség válik életképtelenné.
Az, amit 2018 felszínre hoz, messze túlmutat a román-magyar viszonyon. Ha az emberiség nem hajlandó végiggondolni az egyén és a közösség közti viszony lényegét, az emberi társadalmak léte kerülhet veszélybe. Ha találnánk valami megoldást, a kisebbségek helyzete is rendeződhetne. Talán mindannyian visszatalálhatnánk valamiféle empátiához.
De ha világrendszer urai csupán a fejünket cserélgetik, semmi esély a gyógyulásra.
Bíró Béla / Szabadság (Kolozsvár)

Gyönyörűen felújított épületben kezdhették el a tanévet a református kollégisták
A szokásostól eltérően idén két napra tervezett tanévnyitót tartottak a Kolozsvári Református Kollégiumban, ahol ezúttal mintegy nyolcszáz diák számára csengettek be, immár a külsőleg és belsőleg is egyaránt gyönyörűen felújított épületbe. Mind vasárnap, mind hétfőn délelőtt zsúfolásig megtelt a Farkas utcai református templom: tegnap a nagyobbak (9-12. osztályok), ma pedig a kisebbek (óvodások, előkészítősök, elemisták és 5-8. osztályok) számára tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót.
A hagyománynak megfelelően zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Református Kollégium vasárnapi tanévnyitóján a Farkas utcai református templom. Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkész Lukács evangéliumának egy részéből ihletődve arra buzdította a tanulókat, használják fel jól az Istentől kapott tudást, a pedagógusokat pedig arra, hogy hozzák ki a legjobbat a diákokból. „Isten mindannyiunkra rábízott valamit. Vegyük számba azt, amivel rendelkezünk, és ne a hiányokra összpontosítsunk, hanem arra a hatalmas értékre, amit szüleitek, nagyszüleitek szeretetteljes szavait jelentenek. Amin a felolvasott bibliai soroból kiderül, nem elég megőrizni azt, amit kaptunk, hanem sáfárkodjunk jól velük. Az új tanév új lehetőséget is jelent, a megújulásnak pedig a feladatokhoz való hozzáállásban is tükröződnie kell” – fogalmazott az iskolalelkész.
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója emlékeztetett: az iskola épületében a belső munkálatok szinte teljesen befejeződtek. Örömmel közölte, hogy a nyáron nyolcadikat végzett tanulók és az érettségizők nagyon jól teljesítettek a vizsgákon, a szakosztályok első évfolyamának diákjai közül több már elhelyezkedett, mások pedig folytatják tanulmányaikat. Megtudtuk: az óvodai csoportokkal kezdve egészen a posztliceális nővérképzővel és a szakosztályok tanulóival együtt közel 800 diákkal kezdi az újraindítástól számított 28. tanévét a Kolozsvári Református Kollégium.
„Köszönetemet fejezem ki pedagógus kollégámnak, Kovács Mártának, aki két éven át kiválóan végezte az igazgató-helyettesi munkát. Ettől a tanévtől a tisztséget Nagy Magdolna tölti be” – zárta beszámolóját az iskolaigazgató.
Incze-Bordi Ildikó véndiák a szülői bizottság nevében köszöntötte a résztvevőket, majd arra összpontosított, hogy a tanulók, pedagógusok és szülők közös erőfeszítésének lesz eredménye. Tárkányi Erika frissen kinevezett magyar szakos tanfelügyelő köszöntője után Czirmay Zoltán véndiák, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke szólt a résztvevőkhöz.
„Higgyétek el, a tanévkezdés jó dolog. Sokkal nehezebb visszaemlékezni vagy elbúcsúzni a barátoktól. Mert ebben az iskolában nincsenek idegenek, csak barátok, akik még nem találkoztak” – hangoztatta Czirmay Zoltán, majd felhívta a jelenlevők figyelmét az európai őshonos kisebbségeket támogató Minority SafePack kezdeményezésre, és aláírásgyűjtésre buzdította a szülőket. Szenkovics Márk első osztályos kisdiák szavalata után következett a kilencedikesek fogadalomtétele, a kórus bizonyságtétele, lelkipásztori áldás és a Himnusz eléneklése.
A hétfői tanévnyitó hasonló forgatókönyv szerint zajlott: a Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkész által tartott rövid istentisztelet után Székely Árpád igazgató ismertette az új tanévvel kapcsolatos újdonságokat, tudnivalókat. Incze-Bordi Ildikó véndiák a szülői bizottság nevében osztotta meg gondolatait, majd Ballai Zoltán, az egyházkerület gazdasági tanácsosa szólt a jelenlévőkhöz. Ezt követően következett a sokak által várt nagyon szép és meghitt pillanat: az elsősök és ötödikesek ünnepélyes fogadalomtétele. Két elsős diák szavalata után a kollégium kórusának előadását hallgathatta meg a gyülekezet, majd nemzeti imánk elénkelését követően a diáksereg a tanítónénikkel, osztályfőnökökkel és szülőkel a tantermekbe vonult.
NAGY-HINTÓS DIANA, PAPP ANNAMÁRIA / Szabadság (Kolozsvár)

Nagyenyedi Bethlen-kollégium: új tanév kezdő kisiskolásokkal és pályakezdő pedagógusokkal
Öt évvel a 400. alapító évforduló előtt, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium munka és diákközössége ünnepélyes keretek között megnyitotta a 2017-2018-as tanévet. Bethlen Gábor, Apafi Mihály és Pápai Páriz Ferenc mellszobra előtt tettek tanúbizonyságot, hogy az új iskolai évben is hűségesek lesznek a kollégium múltjához, és tudásukhoz mérten szolgálni fogják a jelent és a jövőt.
A tanévnyitó ünnepség a szokásos módon, de néhány rendhagyó mozzanattal zajlott a 640 diák, a tantestület és a szülők, valamint a meghívott vendégek részvételével. A megjelenteket ezúttal újra a sikeres igazgatói vizsgát tett Turzai Melán magyar szakos tanárnő, régi-új aligazgató köszöntötte. Szőcs Ildikó igazgató rövid idővel az ünnepség előtt elújságolta az örömhírt, miszerint minden ciklust végzett osztály helyett új alakult. Így az összlétszám csak kicsit módosult és az osztályok száma sem változott. A másik újdonság az volt, hogy a felújítás befejezése óta a kollégium diáksága új rendszerben tanult, amit a kabinettek tettek lehetővé. Egy évvel a rehabilitáció után a szépen rendbe hozott termekben semmiféle rongálás nem történt, ugyanígy a folyosókon sem. A rendszer tehát bevált. A tanulók megszokták és megszerették az új környezetet, amiben tanulnak. Most már természetes, hogy óráról-órára mindig a megfelelő szakterem előtt gyülekeznek majd csengetéskor, a tanár érkezésekor foglalják el helyeiket.
Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel Lőrincz Helga, Enyed városának alpolgármestere, Deák Székely Szilárd Levente az RMPSZ megyei elnöke, Radu Călin a megyei tanács részéről, a helyi rendőrség képviselői (Zagnea Silviu és Oţel Cristian), akik meleg szavakkal üdvözölték a diákokat és a kollégium munkaközösségét. Lőrincz Helga beszédében elmondta, hogy jó a fiatalokkal együtt dolgozni. Csodák is születnek, amelyekkel hegyeket lehet mozgatni. Ezek közé tartozott az ismétlődő imalánc, amelyben az áramütéses balesetet szenvedett Kelemen Dávid XII. osztályos tanuló mellett kiállt a kollégium diáksága és tantestülete valamint sokan a városból is. A sérült diák most már magához tért és javul az állapota. Gyógyulása jó példa az összefogás erejére.
Megható mozzanata volt az ünnepségnek a 24 előkészítő osztályos tanuló köszöntése, akik Tomai Gyöngyi tanítónő mellett sorakoztak fel. A képzős tanulók irányításával érkeztek a kicsik, és tapssal üdvözölték őket. A IV. osztályosok kis alkalmi műsorral (versek, dalok) köszöntötték az iskolába lépő legkisebb „fikákat.” Egy kis zárt üvegben mindnyájan ajándékot is kaptak, amelyben mese, versek, dalok, édesség voltak elrejtve.
Szőcs Ildikó igazgató üdvözölte a kezdő kisiskolásokat, valamit a pályakezdő pedagógusokat, hiszen valóságos generációváltás történt. Új munkatársak: Bóné Timea és Szabó Mária óvónők, Tövisi Antal tanító, Garamfalvi Angyalka történelem szakos tanár, Szabó Zsombor zenetanár és Lazar Timea fizika-kémia szakos tanár. Az igazgató kihangsúlyozta a bizalom és a jó partnerség fontos szerepét a közösség életében. Kónya Tibor iskolalelkész egy áhitattal zárta az évnyitót, üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd közös éneklés következett. A tantestület a déli szárny belső bejárata előtt közös fotóra sorakozott fel, amit minden évben meg szeretnének ismételni. Az évnyitó jó szervezettségével rendben és fegyelmezetten zajlott le. Fehér megye legnagyobb magyar iskolájában beindult az új tanév.
Bakó Botond / Szabadság (Kolozsvár)

Prioritás a nyelvi küszöb: az anyanyelv és a jelképek használatára fókuszál az RMDSZ
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Eredményesnek tartja, ezért folytatja a parlamenti együttműködést a kormánypártokkal az RMDSZ, a kisebbségi törvény beterjesztése ugyanakkor az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma kapcsán zajló hangulatkeltés miatt nem képez prioritást – indokolta a Krónikának Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt, hogy továbbra is támogatják a koalíciót.
Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be csütörtökön. A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte:
erről politikai vita zajlott a frakcióülésen, mivel „voltak nehéz helyzetek” az elmúlt időszakban.
A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.
„Akkor erős nyomást gyakorolt a mély állam a PSD-re, így nem tudtunk megállapodni, ugyanakkor a mérleg összességében véve pozitív” – mondta Korodi, utalva az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egyik korábbi állítására, miszerint az állami intézmények vezetésébe olyan struktúrák épültek be, amelyek a saját céljaiknak megfelelően hoznak döntéseket, és irányítják az illető intézményeket.
A politikus a PSD-vel folytatott parlamenti együttműködés pozitív hozadékai között megemlítette a differenciált kisérettségi és érettségi bevezetését a magyar diákok számára, vagyis azt, hogy a magyar diákok speciális tanterv alapján vizsgázhatnak majd román nyelv és irodalomból.
A mérleg pozitív oldalára sorolta emellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott szociális hálózat finanszírozását, a protestáns teológiai intézet állami támogatását, valamint azt, hogy a kisebbségi ügyekben megkezdődött a vita a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről.
Korodi azt is elmondta, más oka is van, hogy az együttműködés folytatása mellett döntöttek. A centenárium kapcsán vannak olyan körök, amelyek fenn akarják tartani a feszült viszonyt a magyar és a román közösség között, ez pedig jóval könnyebb lenne, ha az RMDSZ elszigetelődne a parlamentben.
Ezért úgy döntöttünk, azért is folytatjuk az együttműködést, hogy ne kerüljünk elszigetelt állapotba” – mutatott rá a frakcióvezető, hozzátéve: a következő év mindemellett „nagyon komplikált” lesz.
A prioritások között megemlítette, hogy napirendre kerül a szövetség által a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvényhez kidolgozott módosítás, amely a jelenlegi húszról tíz százalékos arányra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, és a nemzeti jelképek használatát is szabályoznák. Ebben a témában beindult a munka, és a javaslat a munkaügyi bizottságban pozitív jelzést kapott.
A kisebbségi törvény benyújtását ugyanakkor nem tervezik. Kifejtette, a jogszabály nem képez prioritást, mivel az RMDSZ álláspontja szerint a törvény napirendre tűzése kapcsán júniusban tudatosan fel volt építve egy nyomásgyakorlási stratégia, amely a centenárium évében csak folytatódna, és az elérhető eredményeket – így a közigazgatási törvény módosítását – is veszélybe sodorná.
Korodi még korábban elmondta, olyan törvénytervezetek kidolgozására van szükség a mostani ülésszakon, amelyek a kisebbségi jogok bővítése mellett a mindennapi problémákra nyújtanak megoldásokat, és megerősítik az erdélyi magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradjanak.
Az RMDSZ törvényhozói az oktatás, a mezőgazdaság, a gazdaság, a munkaügy, az egészségügy és a közigazgatás területén fognak módosító indítványokat benyújtani.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta, hogy a szövetség kiemelten fogja kezelni azt az oktatási törvényt módosító javaslatcsomagot, amelyet Klaus Johannis államelnök visszaküldött a nyár folyamán a parlamentnek, és amely tartalmazza a megkülönböztetett képességi vizsgára és érettségire vonatkozó jogszabály-módosítást is.
Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot. Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Nagyszalontán átadták az Arany János Elméleti Líceum új épületeit
A magyar kormány támogatásával Nagyszalontán elkészült az Arany János Elméleti Líceum és a dél-bihari szórványközpont új épületegyüttese, amelyet hétfőn tanévnyitó istentisztelet és átadóünnepség keretében vettek birtokba a diákok.
Az ünnepségen Németh Szilárd országgyűlési képviselő ismertette Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet: mi, magyarok büszkén gondolhatunk őseinkre, akik tetteikkel és alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy egyre gyarapítsák értékinket.
„Sokat köszönhetünk Arany Jánosnak, aki műveiben nem csak nemzeti múltunk dicsőséges korszakait elevenítette fel, hanem emberségre és kitartásra is ösztönzött” – idézte a miniszterelnök üzenetét az MTI. Orbán Viktor kitért arra, hogy a Nagyszalontán élők „nem csak eredetiben olvassák, hanem újra és újra élettel töltik meg a szalontai nótárius gondolatait”.
A magyar kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik értékőrző munkájukkal Magyarország kulturális életét teszik teljessé, mindennapi helytállásukkal pedig példát adnak valamennyiőnknek. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárra az iskola hosszú távú működtetése érdekében a szülők, a pedagógusok és az egyház hármas összefogására, és a helyi közösségek vezetőivel folytatott együttműködésre hívta fel a figyelmet.
Soltész Miklós bejelentette: a beruházás folytatódik, jövőre tornateremmel bővül az Arany János Gimnázium. Mikló Ferenc nagyszalontai református lelkész emlékeztetett rá, hogy egyházközségük felügyelete alatt 2011 őszén kezdte meg működését az Arany János Gimnázium, önálló magyar intézményként. A nyitóünnepség után szalagátvágással adták át az új épületegyüttest a diákoknak és tanáraiknak.
Az Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését a nagyszalontai református egyházközség felügyelete alatt, miután miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a magyar tagozatokat önálló magyar iskolába rendelve. Ezt követően a magyar többségű és vezetésű hajdúvárosban a magyar iskolának el kellett hagynia az Arany János nevét viselő, eredetileg is magyar oktatási intézménynek épült iskolaépületet, és elfogadni, hogy hat épületben, szétszórtan működjön. A nagyszalontai születésű Székely László építész (Temesvár egykori főépítésze) által tervezett, 1909-ben felépült Vasút utcai iskolaépületben jelenleg a színromán Teodor Neș Főgimnázium működik.
2013 őszén a református egyházközség, az iskola és a város RMDSZ-es többségű önkormányzata közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy új iskolaépület és szorványkollégium megépítésének támogatásáért.
A magyar kormány az iskola, a szórványkollégium, valamint az intézményhez tartozó tornaterem felépítésére összesen egymilliárd 10 millió forintot (3,2 millió euró) biztosított a nagyszalontai református egyházközségnek. A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án dr. Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium akkori államtitkárának részvételével tették le. A központ részeként az iskola és a kollégium mintegy 855 millió forint összegű beruházás keretében elkészült. Krónika (Kolozsvár)

Összpontosul a nagybányai magyar szórványoktatás
Összmagyar támogatással, a református és a katolikus egyház, illetve a magyar kormány segítségével valósul meg a nagybányai Németh László Elméleti Líceum régi terve, hogy birtokba vehesse belvárosi székházát. Az iskolaavatót a hétfői tanévkedéskor tartják.
„Sokéves elképzelésünk valósul most meg, ötéves késéssel” – jellemezte a Krónikának Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója a napokban zajló költözési folyamatot. Ennek során a gimnáziumhoz csatolt óvodai csoportok és az elemi osztályok birtokba vehetik a református egyház által ingyen felajánlott Híd utcai épületet.
Elmondta, már évekkel ezelőtt, amikor átstrukturálták az iskolarendszert, és a tagozatos iskolákból kimenekített magyar osztályok az önálló magyar iskolába kerültek, azt szerették volna, hogy a református egyház által öt évvel ezelőtt felajánlott épületben legyen a végleges otthonuk. Ezt azonban nem sikerült időben felújítani, egyházi ingatlanként az önkormányzat nem támogathatta a korszerűsítést, így magánszemélyek és cégek adományából kezdték el a munkát, melyet idén a magyar kormány támogatásával sikerült befejezni.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár májusban jelentette be, hogy a magyar kormány 95 millió forinttal támogatja a nagybányai líceum új épületének, illetve a máramarosszigeti katolikus közösségi háznak a felújítását, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak a kisebbségben élő magyarság megmaradásához.
Lesz „alapja” az iskolának
Váradi Izabella elmondta, az új épületben három óvodai csoport – egy Waldorf-, egy napközi és egy rövid programú – kap helyet, illetve a négy elemi osztályuk. Reményeik szerint iskolakezdésig az egyelőre szimultán első-második osztályt is sikerül szétválasztani, ugyanis az új iskola hírére sereglenek a szülők, hogy ide szeretnék járatni csemetéiket – mesélte az igazgató. Az épület alagsorában konyha és étkezde működik majd. „Lesz egy alapja az iskolának, nem kell gondolkodnunk azon, hogyan jön majd létre az ötödik osztály, hanem a saját nevelésünket folyatjuk tovább. Másrészt nem vesznek el a gyermekek, akik körében sokkal nagyobb volt a lemorzsolódás, amíg nem tanulhattak mindent magyarul egy önálló magyar líceumban” – hangsúlyozta az igazgató.
Hozzátette, az is elsődleges, hogy a gyerekek már nem ideiglenes helyen lesznek, amely alkalmatlan arra, hogy ott óvoda, napközi és konyha működjön. Nagyon fontos, hogy az infrastruktúra is minőségi legyen, nemcsak az oktatás” – jelentette ki Váradi Izabella.
Jövőre újabb költözést remélnek
A felújított épületbe csak a kisgyerekek költöznek, az 5–8. osztályok és a középiskola az eddigi, város széli épületben marad. „Reméljük, hogy nem sokáig, ugyanis ígéretünk van arra a polgármesteri hivataltól, hogy ezek az osztályok is el fognak költözni jövőre egy másik, az óváros kellős közepén található épületbe. S akkor már a két iskolaépület egymáshoz közel lesz” – ismertette a jövőbeli terveket az igazgató. Elmondta, 5–8-ikban egy, középiskolában két osztály van évfolyamonként. A nyolcadik után csatlakozó vidéki diákok révén egy mozaikrendszerben működő matematika-informatika, illetve biológia-kémia fél osztályt, illetve egy humán-filológia osztályt működtetnek. Egyelőre azonban nem összpontosul itt a nagybányai magyar oktatás, az egyik tagozatos iskolában még mindig működik egy sor magyar osztály előkészítőtől nyolcadikig, ennek létjogosultságát a két tanintézet közötti nagy távolság indokolja – magyarázta Váradi Izabella.
„De lassan-lassan a város már nem tud fenntartani két párhuzamos osztályt, így valószínű, hogy hosszú távon az önálló magyar líceum lesz az, amelyik fennmarad” – vélte az igazgató.
Kollégiumot is terveznek
Az önálló nagybányai magyar iskola fejlesztése nem áll meg itt, mondta az igazgató, aki szerint a katolikus egyház segítségével egy bentlakást is beindítanak, melyhez – Böjte Csaba házainak példájára – szociális program is társul.
„Kicsiben indul, és reméljük, hogy lesz rá támogatás, hogy ki tudja nőni magát, és önálló épületbe kerüljön" – mondta Váradi Izabella, aki szerint az új tanévtől 12 diák lel itt otthonra. Hozzátette, ötlet szintjén felmerült, hogy a későbbiekben a református egyház épületeinek egyikében működhetne.
„Az iskola úgy szórványkollégium, hogy nincs bentlakása és mikrobusza. Ez tarthatatlan, a legégetőbb feladatunk, hogy ezt a két problémát megoldjuk” – jelentette ki a pedagógus, aki szerint bár diákjaik egyelőre nem nagyon igénylik a kollégiumi ellátást, ez a későbbiekben fontos lehet. „Azért, hogy fogadni tudjunk szórványvidékekről olyan gyermekeket, akik egyébként nem jönnének hozzánk, vagy nem tanulnának magyarul. Ezt mindenképp szociális programmal egybekötve működne" – részletezte Váradi.
Mint mondta, Nagybánya környékén vannak szórványtelepülések, ahol – akárcsak Csángóföldön –, fakultatív rendszerben zajlik a magyar oktatás: román tagozatra járnak a gyerekek, néhány magyar órájuk van hetente. „Ezeket a gyerekeket kellene behozni magyar tagozatra, és ehhez feltétlenül fontos a bentlakás" – hangsúlyozta
Ezzel ugyanakkor egy másik, egyre általánosabb jelenséget is orvosolni akarnak, miszerint egyes szülők Nagybánya helyett Kolozsvár és Szatmárnémeti jó nevű iskoláiba íratják nyolcadikos gyerekeiket.
„Ez egy jelenség, ezt is érdemes volna megelőzni azzal, hogy bentlakást biztosítunk” – érvelt az igazgató, aki szerint a velük egy udvarban lévő román iskolában most is van bentlakási lehetőség, azonban nincsenek pedagógusok, akik foglalkoznának a gyerekekkel. Nagyon messziről indult a nagybányai magyar oktatás, így úgy gondolom, az, amit az elmúlt öt évben elértünk, óriási eredmény.
Mert másként találták ki az önálló magyar iskolát: hogy egy elit elméleti líceum lesz többnyire nagybányai diákok részére. Ebből a kényelmi megoldásból ki kell mozdulnunk, és belátni, hogy Nagybánya önmagában már nem tart fenn egy líceumot, és csak bányai diákokkal nem tudjuk biztosítani a szakok diverzitását" – utalt a jövő kihívásaira Váradi Izabella, aki szerint fel kell vállalni szociális programokat is, különben nem lesznek diákjaik.
Nagybánya önálló magyar iskolája, a Németh László Elméleti Líceum 1998-ben indult be három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával, 2014-ig 5–12. osztállyal működött. A református egyház öt éve ajálotta fel ingyenes használatra az eredetileg is iskolának épült Híd utcai ingatlant, melynek most fejeződött be a felújítása.
A hétfőn 17 órakor kezdődő iskolaavatón Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mond köszöntőbeszédet. „Mindannyiunk nagy álma teljesül azzal, hogy a Németh László Elméleti Líceum óvodásai és kisiskolásai az óvárosba, a helyi magyarságot megillető méltó helyre, elődeink iskolaépületébe költöznek” – áll a meghívóban. Nagybányán a magyarság a lakosság 10 százalékát teszi ki, a 2011-es népszavazáson 12606 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

„Megtanítaná” magyarul az intézményeket a Bihar megyei EMNP
Bízik abban Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke, hogy a diszkriminációellenes tanács jogerős döntésének birtokában békés úton is el lehet érni, hogy magyarul is lehessen intézni a hivatali ügyeket a nagyváradi városházán, ugyanakkor magyar nyelvű kommunikációt várnak el az RMDSZ-es vezetésű Bihar megyei önkormányzattól is.
Magyar nyelvű ügyfélszolgálatot és hivatalos tájékoztatást kér immár írásban is az amúgy magyar vezetésű Bihar Megyei Tanácstól az Erdélyi Magyar Néppárt – vonatkozó kérésüket pénteken iktatták a megyeházán. Ezt megelőzően sajtótájékoztató keretében számolt be a nyelvi jogok terén elért eddigi eredményekről Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke, valamint Menyhárt Gabriella ügyvéd, és az eseményen jelen volt Molnár Csongor is, aki magánszemélyként tett feljelentést az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a nagyváradi városi önkormányzat ellen még 2013-ban.
Azt kifogásolta, hogy a városháza honlapján nem jelennek magyarul a tanácsi határozatok, az üléseket összehívó közlemények, mint ahogy magyar ügyfélszolgálat és magyar nyelvű formanyomtatványok sincsenek.
A diszkriminációellenes tanács egyértelműen kimondta, hogy ezáltal sérül a mintegy 50 ezres váradi magyar közösség anyanyelvhasználati joga, és – egyetlen kivétellel – 30 napot adott a helyzet rendezésére. A kivételt a formanyomtatványok jelentették, mivel az RMDSZ 2012-es választási kampányban lefordított néhány formanyomtatványt, így azok hiányát nem lehetett felróni az önkormányzatnak, pedig azóta sem elérhetőek. Az akkor is Ilie Bolojan Nemzeti Liberális Párti (PNL) polgármester által vezetett városháza megfellebbezte a döntést, de alapfokon a váradi ítélőtábla, majd idén májusban a legfelsőbb bíróság is elutasította az óvást, így immár jogerős a diszkrimináció ténye.
A májusi ítélet indoklását a napokban kapták kézhez, Csomortányi István pedig bizakodó, azt mondja, a határozat birtokában tárgyalásokat kezdeményeztek az önkormányzattal polgármesteri, alpolgármesteri szinten, és az eddigiekben azt tapasztalták, hogy van nyitottság a helyzet rendezésére.
Kérdésünkre elmondta, a magyar nyelvű ügyintézés, a közérdekű információk, tanácsi határozatok, összehívók esetében várható siker, ezekre ugyanis törvény kötelezi az önkormányzatot.
Hasonló elvárásokat fogalmaztak meg ugyanakkor a néppártosok az RMDSZ-es Pásztor Sándor által vezetett megyei önkormányzat felé is, felhívva a figyelmet arra, hogy a megyei tanácsnál még rosszabb a helyzet, mint a városinál, hiszen míg Nagyvárad hivatalos honlapja „tud magyarul”, a megyei tanács kizárólag románul tájékoztat.
„Ez az első beadványunk a megyéhez az anyanyelvi jogok témájában, a sajtón keresztül üzentünk már, és személyesen is jeleztük. De eltelt másfél év, és nincs előrelépés. Külön szégyen, hogy egy magyar ember áll a megye élén” – fogalmazta meg Csomortányi. Leszögezte ugyanakkor, hogy amennyiben beadványuk nem jár sikerrel, ezt is peres útra terelik.
Mint ahogy a Bihar megyei prefektúra ellen is pert indítanak, amennyiben a hétfői határidőig nem adnak választ a nemzeti szimbólumok használatával kapcsolatos néppárti kérdésre, vagy azt a választ adják, amit korábban a városházának, vagyis hogy más állam zászlaját csak a román zászló kíséretében lehet használni.
Hétfőn telik le a harminc nap, amióta a kérésüket iktatták, augusztus 10-én még abban bíztak, hogy a 21-ei virágkocsis felvonulásig választ kapnak, de nem így történt, és egy férfitól el is vették a rendőrök a magyar zászlót, s sajtóbeszámolók szerint a menetben helyet kapó táncosok egy csoportjának sem engedték, hogy a magyar lobogóval vonuljanak végig a városon. Holott – emlékeztetett Csomortányi István – a megyei kormányhivatal által idézett törvényi előírás csak az intézményekre és hivatalos ünnepekre vonatkozik.
Bálint Eszter / Krónika (Kolozsvár)

Saját 95 pontot állít össze az Erdélyi Református Egyházkerület
Nem várt érdeklődést váltott ki az Erdélyi Református Egyházkerület felhívása, hogy 500 évvel a reformáció után fogalmazza meg a magyar közösség a saját 95 pontját arra nézve, mit hogyan változtatna meg a jelenlegi egyházon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, ami az első pünkösdkor megalakult – számolt be a Krónika érdeklődésére Bardócz Csaba lelkipásztor, a kezdeményezés szervezője.
Mint részletezte, az ötlet a ReforMaraton 500 elnevezésű rendezvényhez kapcsolódik, ami arról szól, hogy 500 óra alatt Luther 95 tételének magyar változatát – amely nemcsak a protestáns egyházak, hanem a katolikus egyház életében is jelentős változásokat hozott – Wittenbergből elviszik minél több Kárpát-medencei közösséghez. Megtudtuk, a felhívásra eddig 17 javaslat érkezett, de sokan jelezték, hogy dolgoznak a saját tételeiken, pedig nem is olyan régóta tették azt közzé. „Miközben végigjárjuk a Kárpát-medencét, felhívjuk a figyelmet kezdeményezésünkre, hiszen október 21-e a határidő, mert ekkor ér véget a ReforMaraton is, arra számítunk, hogy addigra mindenki, akinek van gondolata, azt papírra veti” – magyarázta Bardócz Csaba. Kérdésünkre elmondta, az eddig beérkezett 17 javaslat közül több a lelkiség megerősítését tűzi ki célul.
Szintén többen javasolták, hogy újra kellene gondolni az egyház zenéit és egy kicsit a mai kor emberének ízlésvilágához közelíteni. „Ne a régi ízlésvilághoz ragaszkodjunk, hiszen a mai gyerekek, fiatalok, de már a középkorúak is teljesen más zenei kultúrán nőttek fel, amikor templomba mennek, vagy egyházi eseményen vesznek részt, az ottani zene ne legyen távoli a számukra” – foglalta össze a javaslatot tevők érvelését Bardócz Csaba. Elárulta ugyanakkor, nem is hitte volna, hogy azonnal ekkora érdeklődést vált ki a felhívásuk, inkább arra számított, hogy a ReforMaraton során elvégzett népszerűsítő munka után érkeznek majd be a javaslatok. Egy egyetemista például megkérdezte, hogy van-e bármilyen jellegű korlátozás, írhat-e ő egymaga több javaslatot.
„Semmilyen korlátozást nem vezettünk be, mert nem az a cél, hogy minél hamarabb összegyűljön a 95 tétel, és hamar lezárjuk.
Az azonos vagy hasonló tartalmú javaslatokat majd összefésüljük, és azok egy pontot alkotnak a 95 közül. A lényeg, hogy mindenki úgy érezze, hogy az, amit ő javasolt az célba ért, de szükség van a szerkesztésre is, hogy ugyanaz a javaslat ne szerepeljen többször is” – magyarázta Bardócz Csaba.
Hozzáfűzte: abban bíznak, azon is elgondolkodnak az emberek, hogy Luther eredeti 95 pontjából hány valósult meg, és hány megvalósítása várat még magára, ez újabb ötleteket adhat számukra. Rámutatott egyúttal: Luther 95 pontja óta eltelt 500 év alatt sok minden változott, új kihívásokra kell megtalálni a választ.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

MOL: tiszteletben tartjuk az ország különböző régióiban élő kisebbségeket
Kiállt a többnyelvű kommunikáció és a Székelyföldet ábrázoló turisztikai térkép forgalmazása mellett a MOL, amelyet Traian Băsescu volt államfő az autonomista törekvések támogatásával és népszerűsítésével vádolt meg.
A MOL Románia az MTI-hez szombat este eljuttatott közleményében közölte: vállalati politikájának része az ország különböző régióiban élő közösségek és kisebbségek tiszteletben tartása, s ez a töltőállomásaikon történő többnyelvű kommunikáció révén valósul meg.
A magyar kőolajipőari társaság hazai leányvállalatának közlemény szerint a MOL 208 romániai töltőállomásán a turistákra való tekintettel helyeztek el olyan térképeket, amelyek az egyes régiók látványosságait népszerűsítik.
„Ilyen térképek vannak kihelyezve Moldovában és Brassóban is” – közölte a Mol Románia, hozzátéve, hogy a térképek azért négynyelvűek, hogy ezáltal is hatékonyabban népszerűsíthessék az ország különböző régióiban található legérdekesebb turisztikai látványosságokat.
Mint arról beszámoltunk, A MOL benzinkutak bojkottjára szólította fel a romániai autósokat szombaton Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki a Székelyföldi legendárium csapatának turisztikai térképére utalva azt sérelmezte, hogy a benzinkutaknál „az autonóm Székelyföld” térképét forgalmazzák. Băsescu hangsúlyozta, hogy mindezt „Magyarország kereskedelmi társasága teszi”, amelyet Románia készségesen fogadott a területén.
„Kedveseim, akiknek autójuk van, ne vásároljatok ezután üzemanyagot a MOL-tól. Annyi más forgalmazó van, ne vásároljatok a MOL-tól, mert egyetlen társaság sem engedheti meg magának, hogy annak az országnak az alkotmánya ellen kampányoljon, amelynek a területére beengedték. Hogyan is hirdetheted a MOL benzinkutaknál osztogatott szórólapokon Székelyföld autonómiáját, amikor egy olyan ország területén fejted ki a tevékenységedet, amely alkotmánya világosan kimondja: Románia egységes állam? Az egységes állam nem jelent olyan államot, melynek autonóm enklávéi vannak” – idézte az Agerpres hírügynökség Traian Băsescunak a tengerparti Neptun üdülőhelyen tett kijelentését. Krónika (Kolozsvár)

Szolga népek Bábele
Szeretnék egyetérteni az emberekkel abban, hogy márpedig Romániában magyarellenes, ártatlan provokáció – úgy fordítanám székely-magyar nyelvre, hogy hergelés – nincs. Az ókori Róma jogrendjében – Napóleon törvénykönyve is átvette, ma is érvényes – a gyilkolási, bűnözési szándékot épp úgy büntetik, mint a tettet.
Székelyudvarhelyen, az állítólag nem is létező Székelyföldön csinos kis román cirkuszt hamisítottak a magyar kiszolgálónő ellen. Ismerjük az ügyet. Nem ártatlan, de nem ám a nyitás előtti román „vásárló” kihívó, a fiatal magyar lányt megalázó, hamisított videofelvétele, miegymás.
Én vettem a bátorságot – dehogy is a fáradságot! –, dologidőben, minden rosszindulat nélkül bejártam a nagypiacot, nézelődtem ott, ahol naponta megfordulok, és ahol egy magyar asszony azt válaszolta nekem egy alkalommal, úgy 4 éve a kérdésemre, „miért nem írja ki magyarul is, mit árul”, hogy a piac ellenőrzői megtiltották. Na, akkor se hittem, és ma sem.
Nézelődtem. A piac 3/4-ét a román árusok uralják. Csak „menet közben” rögzítettem magamban és a leendő olvasók kedvéért, ha így haladunk, akkor tényleg igaza lesz Valentin Roman újságírónak (írtunk róla minap), hogy „megadhatják nekünk a teljes autonómiát, ám akkor mi, székelyek, éhen és iskolai műveltetés nélkül kihalunk…”
Nocsak!
A piacon négy helyen találtam magyar nyelvű árumegnevezést (is). A többi román. A magyar árus sem használja a magyar megnevezést! És ezt én most úgy nevezem, hogy a minden-mindegy belenyugvás kórságtünete. Akkor meg kikért dörgedelmezünk? Kiknek a gyermekeiért? Hiszen innen csak egy lépés már a falunapok, a kürtőskalács, a harangszó és a zsoltár betiltása!
Az újságárus ablakára kiírva: ADAOS COMERCIAL. Egyéb semmi mellette, alatta, fölötte. No, nem azért járom a várost, hogy sírjak vagy nevessek. A textilpiacon kiírva: ZAMACO IMPEX, és hogy ne legyen egyedül föltűnő, odébb ez írva: ECMON. És hogy túl korán ne kiáltsak égbe, pár méterrel odébb kiírva, hogy croitorie–varroda. Kedves vásárló és olvasó, higgye el, ez kissé megnyugtatott.
De besettenkedem a piaci gyógyszertárba, úgy, ahogy édesanyám tanított, levett kalappal, és ott egy hosszú román felirat. Kérdezem a kedves magyar főnöknőt, mit jelent. Mondja, itt ülhet le a beteg a gyógyszerésszel megbeszélni… És magyarul miért nem írja? – Hogyne, azonnal kitesszük, semmi akadálya.
Én elköszöntem, hogy megkérdezhessem, mi az akadálya annak, hogy magyarul írják ki pl. a vendéglő nevét ahelyett, hogy: GANÉSA URBANIZÉ GARDEN. Szinte látom, hogy a Párizsból beözönlő franciák fordulnak is vissza: nincs ganyéza, akkor meg nem eszünk itt!
És itt a nemzetelhagyás ringyoid jele: FRESTILLERS Kézdivásárhely, Molnár Józsiás park. Istenem, ha ezt látná a kiváló férfi, Molnár Józsiás, a ’48-as forradalmár katonatiszt meg a fia, aki 1892-ben mondotta a magyar parlamentben: „van a királyi koronának egy kincse, Erdély, ahol ha nem élnének a székelyek, a korona már régen elveszítette volna…” Hát ezek szerint mi visszük veszendőbe taknyosul azt, amit Molnár Józsiásék, Csutak Vilmosék, László Ferencék megmentettek.
Ha ma Sepsiszentgyörgyön, a Bălcescu utcában ez olvasható egy kávézó tábláján: SAINT GEORGE TATTOO E PIERCING, és odébb emez: DESKJET INK ADVANTAGE, és a Székely Mikó Kollégium földszintjén, a szép főtéren: GUINNESS IRISH PUB, akkor miért is szájalunk költőkként és politikusokként? És rég várom a választ.
A Dona Gyógyszertárban egyetlen magyar tájékoztató, egy magyar szó nincs. Kérdeztem halkan a gyógyszerészt – neki sem volt szava. És EZ is jellemző. Néma gyermeknek… És itt van a kínai nagykereskedés a központban: egyetlen ember tud magyarul, akit meg- és elé kell keresnie a vásárlónak, mert mindenki román, és szót se tud magyarul!
Megkeresem a megsértett udvarhelyi lányt, vigasztalom. A mai román sajtó szerint (Ady: Vajon lehet-e jobbra várni?/ Szívünk és lelkünk fáj bele./ Vajon fölébred valahára/ e szolga népek bábele?) a magyarok felelősek a gyűlölködésért. Nem igaz. Az egyik román politikus mondta: „karóba kellene húzni a magyarokat is, nem csak az elaljasodottakat.” És Radu Banciu állatoknak nevezi a romániai magyarokat.
Szeretve tisztelt olvasóm, ezt akartam megbeszélni sokadszor Veled.l
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Funarhívő bulvárminiszter
Szilágyi Aladár rövid összeállítása arról, hogy kit tisztelhetünk a román kulturális tárca vezetőjében. Röhejes centenáriumi programkínálat ígérkezik, bár nem biztos, hogy kedvünk lesz nevetni.
A legújabb, júliusban egybekotyvasztott román kormány művelődés- és nemzeti identitásügye (ez a tárca hivatalos elnevezése!) a lehető legjobb kezekbe került. A kultúráért felelős miniszter, Lucian Romaşcanu nagy tapasztalatokkal rendelkező, sokoldalú vezető, hiszen hol reklámügynökségek menedzsereként, hol imilyen-amolyan tévétársaságok szakértőjeként, illetve igazgatójaként, s ami témánk szempontjából a legfontosabb: több szenzációhajhász bulvárújság, celebek magánéletén csámcsogó, intimitásait lefetyelő hecclap kiadójaként is excellált. Ez irányú áldásos és jólfizetett tevékenységét 2016-ban szakította félbe, amidőn hirtelen felülkerekedett benne a politika iránti elhivatottság érzése. Sikerrel indult a parlamenti választásokon, és biztos befutóként Buzău megye egyik szenátora lett a PSD színeiben. Menten megválasztották a Szenátus Kulturális és Médiabizottsága elnökévé. Ilyen szakmai karrierrel a háta mögött nem csoda, hogy amikor saját pártja – sikeres bizalmatlansági indítványával – felszámolta a saját kormányát, és kiebrudalta a hűtlenné vált és csúnya Sorin Grindeanut a Victoria palotából, majd helyébe a hűséges és szép Mihai Tudosét ültette, az újsütetű kormányfő tüstént maga mellé emelte kabinetjébe a nagy- és sokérdemű Lucian Romaşcanut.
Talán a szülőföld hívásának engedve, vagy éppenséggel kulturális tárcája másik fele: a nemzeti identitásügy iránti felelősségtudatból látogatott haza, Buzău városába. A Dáko-román civilizáció nemzetközi kongresszusa – ami július végén zajlott – az első olyan nagyszabású rendezvény volt, amelyen Romaşcanu miniszteri minőségében vett részt. A tudományos szimpózium felkért előadói között a dák kultúra, a kontinuitáselmélet olyan kiváló szakértői szerepeltek, mint dr. Mircea Chelaru hadseregtábornok, volt vezérkari főnök, avagy dr. Gheorghe Funar, Kolozsvár hajdani polgármestere. Utóbbi uraság, aki eddigi kutatásaival, illetve az azok alapján írt értekezéseivel bebizonyította, hogy Jézus Krisztust dák anya szülte, Albert Einstein pedig Mihai Eminescutól plagizálta a relativitáselméletet, most azzal nyűgözte le hallgatóságát, hogy a legősibb matematikai tudás szülőföldje Dácia volt. Mindez egybevág azokkal a kongresszuson elhangzott tudományos közlésekkel, melyek szerint a Zamolchsishez kötődő dák egyistenhit a zsidó és a keresztény monoteizmus közvetlen előzménye, avagy a dák nyelv minden európai nyelv ősnyelve, mi több: a mai írásbeliség a géta-dák írásbeliségen alapul stb, stb.
Nos, a hívatlanul-váratlanul betoppant díszvendég, Lucian Romaşcanu – ugyan nem ülte végig a kétnapos tudományos szessziót –, mielőtt távozott volna, a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a magáévá tette a konferencia szellemiségét, és tapasztalt kulturális menedzserként támogatni szándékozik annak promoválását. Sokra értékelte Funar és elvtársai tevékenységét: „Szeretném, ha az önök valamelyest szűkkörű szenvedélye kiterjedne a mainstream szférájába, a nemzeti oktatás fő irányvonalába. A fiatalság számára vonzóvá kell tennünk az anyanyelvet, meg kell győznünk őket arról, hogy ez az igazi történelem, erre kell építkezniük. Rendkívül nyitott vagyok arra, hogy az ön itteni kollégáival együtt haladva, javaslatot tegyünk a tanügyminiszternek az oktatási program ilyen irányú kiegészítése érdekében. (…) Kívánom, hogy az önök elkövetkező kongresszusait a fiatalok népesítsék be, hiszen meg vagyok győződve arról, hogy az itt megjelentek immár az igazi, nemzeti román történelmet mondják a gyermekeiknek, unokáiknak. Hiszen 2018 rendkívül fontos esztendő lesz a mi történelmünk szempontjából. Kérem, gondoljanak ki olyan programokat, amelyek felmutatják ezeket az igazi kincseket a fiatalok számára.”
Romaşcanu nem véletlenül emlegette a centenáriumot. Ugyanis számos komplikáció kerekedett 1918. december elsejének századik évfordulós megünneplése körül. Függetlenített főigazgatóságot hoztak létre, parlamenti szakbizottságokat, területi egyleteket alapítottak stb., csak éppen az előkészületek koordinálása nem jött össze. A miniszter – miután elismerte, hogy a kormány még mindig nincs felkészülve a 2018. január elsejével induló centenáriumi évre –, elérte, hogy a főigazgatóság az ő felügyelete alá kerüljön. Tárcaközi bizottság létrehozását is kezdeményezte. „Gyors és hatékony tűzoltómunkára van szükségünk – keménykedett –, ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk.” Arról viszont, hogy miként kerül elosztásra a centenáriumra szánt több millió euró, egyáltalán: mit tartalmaz az országos projekt, a miniszter nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak, mert… az szolgálati titok (secret de serviciu)!
Daniel Şandru, aki a Cioloş-kormány idején államtitkári minőségben felelt az előkészületekért, kijelentette: „A jelenlegi kormány kapkodása merénylet a román társadalom történelmi emlékezete ellen. (…) Az előkészítést a legszegényebb tárcára, a kulturális minisztériumra bízták, amely ráadásul a bombasztikus-populista »nemzeti indentitás minisztériuma« nevet is viseli. Eddigi félelmem meggyőződéssé vált: a legjobb esetben úgy fogjuk megülni Románia Centenáriumát, ahogy mi legjobban képesek vagyunk rá: nevetségessé tesszük a világ előtt, hazafiaskodó, nemzetieskedő, mindenek feletti ősiségünket harsogó szónoklatokkal, dák zászlókkal, kalusárokkkal és egyéb giccses népieskedéssel.” erport.ro

Az a fontos, hogy együtt vannak – a megszüntetett katolikus gimnázium tanévnyitóján jártunk
Bár most már hivatalosan „bolyaisoknak” számítanak, továbbra is katolikus gimnazistáknak tartják magukat a megszüntetett marosvásárhelyi magyar iskola diákjai. Hétfőn délelőtt a tanévnyitójukon vettünk részt.
Becsengettek hétfőn a megszüntetett marosvásárhelyi katolikus gimnázium diákjai számára is. A gyerekek ettől a tanévtől hivatalosan a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz tartoznak, de továbbra is az egyház tulajdonában lévő iskolaépületbe járnak. A tanévnyitót azonban a Belvárosi keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották.
„Mindannyian diákok vagyunk, egy nagy-nagy feladat megoldásában vagyunk érdekeltek, amit mások készítettek elő nekünk” – fogalmazott Balla Imre iskolalelkész az ünnepségen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy hiányoznak az új arcok, most is ugyanazokkal telt meg a templom, akik a tavalyi évkezdőn is jelen voltak.
Az iskolalelkész arról is beszélt, hogy a talentummal, amit mindneki Istentől kap, gazdálkodni kell, és nem szabad a félelemtől indíttatva elásni, kamatoztatni kell azt. „Nem lehetünk a félelem, a meghunyászkodás alakjai. Ne mások mondják meg, hogy hogyan éljünk, ne kívülről határozzák meg a mottónkat, hanem mi belülről éljük meg azt” – hangsúlyozta.
Ezt követően felolvasta a Római Katolikus Egyház Státusának a szeptember 10-én megfogalmazott sajtónyilatkozatát arról, hogy bár a diákok tanuláshoz való joga nem sérült, a szabad iskolaválasztásé igen, mivel az oktatási minisztériumban nem talált meghallgatásra a az egyház és a szülők kérése. Mivel az iskola jogilag megszűnt, a Státusnak az önkormányzattal kötött szerződése is hatályát veszíti, az Unirea Főgimnáziumnak pedig ki kell költöznie az épületből – emlékeztetett. A templomi ceremónián részt vett és a szószékhez lépett Tamási Zsolt is, akit a korrupcióellenes ügyészség eltiltott igazgatói feladatának végzésétől.
A templomból a Római Katolikus Teológiai Líceum zászlajával az élen a diákok és tanáraik, illetve az őket kísérő szülők a volt katolikus gimnáziumba vonultak, és az épület udvarán folytatták a tanévkezdő ünnepséget. Ott elsőként Mátéfy István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója mondta el biztató szavait, hangsúlyozva, hogy 362 diáknak, aki egy héttel ezelőtt még azt sem tudták, hol kezdik az iskolát, megoldódott a helyzete. Székely Szilárd tanár, a gimnázium volt igazgatója a végén arra kérte a diákokat, hogy menjenek haza, az első iskolai nap ezzel véget ért. Kedden az osztályfőnökökkel kezdik a napot.
„Ebbe belenyugodni nem lehet”
„Csalódottak vagyunk, nem erre a megoldásra számítottunk” – mondta Székely Szilárd a Maszolnak. Szavai szerint abban bíztak, hogy az iskolájuk struktúrája megmarad és a Bolyai fiókintézményekként folytatják, nem osztályonként széttagozódva. Ez azzal jár, hogy ha az iskola újraalapításáról lesz szó, a mostani osztályokra nem lehet alapozni, hiszen azok mostantól a Bolyai osztályai – magyarázta a volt igazgató.
A tanórákat továbbra is a régi helyükön, az eddigi osztálytermekben tartják, az igazgatóság viszont a Bolyaiban működik. A tanárok viszont holnap kapják meg újból tantárgyaikat, akkor tudják meg, hogy ki hol tanít, de az is elképzelhető, hogy a cikluskezdő osztályok hiányában egyes tanerőknek más iskolákban is munkát kell vállalniuk.
Vass Levente parlamenti képviselől, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke érdeklődésünkre úgy értékelte a jelenlegi helyzetet, hogy a tanügyi minisztériumban nem volt politikai szándék a helyzet megoldására. „Ebbe a helyzetbe belenyugodni nem lehet” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy újra kell indítani az iskola jogi besorolását. Az RMDSZ-szervezet a jogászokkal tanácskozik arról, hogy jogilag megszűnt a katolikus iskola, vagy sem.
Megmaradt a közösség
A gyerekeket nem nagyon érdekli, hogy az igazgatóság éppen hol működik, vagy hogy adminisztrációs szempontból hová tartoznak – mondták a szülők közül többen is érdeklődésünkre. Számukra az a fontos, hogy együtt vannak, megmaradt a közösség, amelynek tagjai. „Szerettünk volna békésebb, nyugodtabb hangulatban készülni, de végül is sínen vagyunk. Nekünk, szülőknek az volt a fő cél, hogy a közösség megmaradjon a tanító nénivel, felvehessék a gyerekeink az egyenruhát, amit büszkén viselnek” – válaszolta Maszolnak Kovács Edina édesanya.
„Sajnos ilyen nyomásgyakorlásra volt szükség ahhoz, hogy ez a döntés is megszülessen, de ez az ami még jobban összetartja ezt a közösséget” – mondta egy másik édesanya. „Mi bízunk abban, hogy helyreáll minden és a katolikus gimnázium diákjaiként fogják befejezni az iskolát ezek a gyerekek” – erősítette meg a szülő, aki gyermekét hetedik osztálytól íratta be az iskolába, hozzátéve, nem tartott attól, hogy megszűnik, vagy felszámolják a közösséget.
Antal Erika / maszol.ro

Ígéretet tettek az ukrajnai kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására
Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát - reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitter közösségi portálon a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra.
Ukrajna a jövőben is mindent megtesz az ukrán nyelv fejlődéséért, és szavatolja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvének használatát, mert ez kötelessége - szögezte le a miniszter.
Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett bejegyzésben Klimkin ígértet tett arra, hogy az ukrán külügyminisztérium a héten bővebb információkat is közzétesz az oktatási törvényről. "A megvalósítás módján dolgozunk, nem érzelmi értelmezésen" - fűzte hozzá a tárcavezető.
Az ukrán parlament múlt kedd esti ülésén fogadta el a módosított oktatási törvényt, amely jelentős új változásokat hoz a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásában.
Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a jogszabályt értelmezve korábban az MTI-nek kifejtette, hogy az új törvény három év átmeneti idő után megszünteti a kizárólag kisebbségi nyelven folyó oktatást az ukrajnai iskolákban, csak az óvodai és az általános iskolák első négy osztályában engedélyezi a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek az anyanyelven való tanulást, de azt is az ukrán mint államnyelv mellett, és csak önkormányzati oktatási intézményekben, az államiakban viszont nem. maszol.ro

Sztrájkba kezdtek Hargita Megye Tanácsának alkalmazottai
apán sztrájkba kezdett Hargita Megye Tanácsának munkaközössége – döntöttek hétfőn délután a testület soron kívüli ülésén. Az anyagilag lehetetlen helyzetbe került Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósággal vállalnak így szolidaritást, és hívják fel a figyelmet arra, hogy mielőbb megoldást kell találni.
Az intézmény ellátórendszerébe mintegy 1100 gyermek és közel 200 fogyatékkal élő felnőtt tartozik, de a 10 ezret is meghaladja azoknak a száma, akinek különféle segítségeket nyújt az igazgatóság. Az ő ellátásukhoz körülbelül 20 millió lejre lenne szükség.
Az összeg akkora, hogy a megyei tanács képtelen azt saját költségvetéséből fedezni. A hétfői rendkívüli tanácsülésen költségvetés-módosítást hagytak jóvá, különböző összegeket csoportosítottak át a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság befektetési alapjaiból a működésibe – emiatt például tűzbiztonsági fejlesztések maradnak el –, továbbá a tej-kifli program alapjából, valamint kisebb összegű megtakarításokból is pénzt juttattak az igazgatóságnak, így körülbelül 90 ezer lejjel segítették ki a nehéz sorsú Hargita megyeieket.
Amint azt Borboly Csaba megyeitanács-elnök kifejtette: a pénzhiány nem csak Hargita megyét érinti, mindenhol komoly fejtörést okozott a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságoknak kiutalandó összeg. Ennek oka, hogy 50 százalékkal kellett emelni az alkalmazottak béralapját, viszont a személyzeti költségekre szánt összegeket a korábbi béralap szerint számolták ki.
Más megyék azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert az áruforgalmi adóalapból visszatérítendő összegekből fedezni tudták a többletkiadást. Ez a határ menti, valamint a nagy gazdasági erejű megyeszékhellyel rendelkező megyék esetében jelentett nagy előnyt. Továbbá vannak olyan megyék is, amelyek tavalyról megmaradt tartalékalapjukból tudták fedezni a többletköltséget.
Hargita megye nincs ilyen szerencsés helyzetben, ezért a figyelemfelkeltő akcióval sürgetik a megoldást. A japán sztrájk egyébként a fogyatékkal élőket foglalkoztató veszélybe került védett műhelyek megszüntetésére vonatkozó törvénymódosítás ellen is szól, amelyről korábban mi is beszámoltunk.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Magyarabbak, mint korábban az erdélyi magyar fiatalok
Felmérték az erdélyi fiatalokat, akiknek a fele a jobb megélhetésért elmenne külföldre.
Sokat tanulnának, általában két gyereket szeretnének, de abban már nem biztosak, hogy Erdélyben is szeretnének maradni dolgozni - nagyon sarkítva körülbelül így lehetne összefoglalni a Magyar Ifjúságkutatás 2016 erdélyi eredményeit, amelyben az erdélyi magyar 15-29 éves korú fiatalokra reprezentatív 2000 fős mintán végeztek a székelyföldi (Kovászna, Hargita és Maros megye) és a többi erdélyi részre reprezentatív, 1000-1000 fős almintákkal. A kutatás mintáiban a szórványban élők is reprezentálva vannak, például Szeben megyéből a magyarlakta településekről (Medgyes és egy falu) kérdeztek embereket, de Krassó-Szörény megyéből nem volt mintavétel.
A kutatást az Új Nemzedék Központ kezdeményezte és támogatta. Erdélyben az adatfelvételt a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány végezte, a BBTE Magyar Szociológia Intézetének diákjainak bevonásával, valamint Hargita megyében a Sapientia EMTE és Bihar megyében a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül is vettek részt a terepmunkában. Az erdélyi felmérés vezetője Veres Valér, a terepmunka főkoordinátora Szabó Júlia volt. A kutatásról készült gyorsjelentés részletes erdélyi eredményeit Veres Valér szociológus segített értelmezni.
A magyar nemzet egészének a részei vagyunk a megkérdezettek többsége szerint, éljenek Magyarország határain kívül bármelyik nagy régióban. A nemzeti hovatartozás kérdésében az Erdélyben élők 85 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az országban élő magyarok részét képezik a magyar nemzetnek. A román nemzethez tartozás kérdésében máshogy alakultak az arányok. Az erdélyi magyar fiatalok 55 százaléka gondolja azt, hogy a román nemzethez is tartoznak, míg 37 százalékuk elutasítja ezt a gondolatot.
Amikor arra kérték, hogy határozza meg azt a közösséget, amihez elsősorban tartozik, a fiatalok 45 százaléka magyarnak, 20 százaléka erdélyi magyarnak, 8 százaléka székelynek, 6 százaléka pedig erdélyinek határozta meg magát.
Veres Valér szerint az elmúlt években a magyarságtudat vonatkozásában kisebb hangsúly-eltolódást volt megfigyelhető a fiatalok körében, 2010-hez képest néhány százalékkal növekedett az, hogy a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, és csökkent az erdélyi magyarokat a román nemzethez tartozónak nyilatkozók aránya. Ezen változás mögött feltételezhetjük a magyar állam könnyített állampolgárság megszerzésével kapcsolatos nemzetpolitikájának hatását is.
"Ugyanezt a jelenséget erősíti meg az is, hogy elsősorban minek tartják magukat. A korábban erősödő regionális identifikáció mintha megtorpanni látszana, és a jelző nélküli magyar megnevezéssel azonosulnak a legtöbben, és az erdélyi magyar, romániai magyar és székely kategóriák csak együttvéve teszik ki az előbbi arányát" - értékelt Veres.
A fiatalok 94 százaléka családban többnyire a magyar nyelvet használja, viszont a közösségi oldalakon 65 százalék kommunikál többnyire magyarul, további 22 vegyesen (magyar, román, esetleg angol nyelven) kommunikál. Kevesen (3-4%) vannak olyanok, akik többnyire vagy kizárólag románul kommunikálnának, fogyasztanának médiát, közösségi oldalakat vagy interneteznének. Az arányok értékeléséhez azért érdemes tudni, hogy a magyar fiatalok nagyjából háromnegyede Hargita, Kovászna, Maros, Bihar és Szatmár megyében él.
Összekapcsolódik az etnikai és a vallási identitás Erdélyben, ezért vallásosabbak, mint Magyarországon vagy Felvidéken. Az erdélyi fiatalok 76 százaléka valamilyen módon vallásos, ebből 24 százalék az egyház tanításai szerint élők aránya, míg 52 százalék azt mondja, hogy a maga módján vallásos, és 11 százalékuk mondta csak azt, hogy nem vallásos.
Az erdélyi válaszadók körében csupán 1 százalék azok aránya, akiket születésükkor nem kereszteltek meg vagy nem jegyeztek be semmilyen egyházi közösségbe. A válaszadók 39 százalékát római katolikusként keresztelték meg, 48 százalék a reformátusok aránya, 1 százalék az evangélikusoké, 1 százalék a görög katolikusoké. Az egyéb egyházi közösségben megkeresztelkedettek aránya 8 százalék, 2 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A jelenlegi felekezeti hovatartozás alapján 6 százalék egyik felekezethez sem érzi közel magát, 36 százalék a római katolikusok, 44 százalék a reformátusok, 1 százalék az evangélikusok, 1 százalék a görög katolikusok aránya, 8 százalék egyéb valláshoz tartozónak vallja magát, és további 4 százalék a nem tudja/ nem válaszol kategória aránya. A vallásossággal egyetemben a kulturális fogyasztásra, mint az identitás megőrzésének elősegítőjére is rákérdeztek a fiataloknál. "Az erdélyi magyar fiatalok többsége hétköznap többnyire számítógépen, interneten tölti idejét: chatel, zenét hallgat és hasonlók. A hétvégén a leggyakoribb tevékenység a barátokkal való találkozás „együtt lógás”, beszélgetés kerül előtérbe, de akkor is jelentős az online tevékenységek aránya" - mondta az eredményeket összegezve Veres.
A kérdőívben felsorolt kulturális terek és szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek közül az erdélyi fiatalok a kávéházat, teaházat jelölték meg legmagasabb arányban, 86 százalék választotta ezt a helyszínt, mint olyat, ahol évente többször is megfordul. Ugyanakor 60 százalék feletti értéket vett fel az éttermekbe, a sörözőkbe és borozókba, valamint a plázákba járók aránya is. Az évente többszöri könnyűzenei koncertre járók aránya 60 százalék, míg könyvesboltot a válaszadók 57 százaléka szokott látogatni. Az erdélyi fiatalok fele évente legalább néhányszor jár kiállításra, múzeumba, valamint könyvtárba. A konditerembe járók aránya 37 százalék. 20 és 30 százalék közé esett azok aránya, akik művészfilmeket néznek, művészmozikba, táncházba vagy komolyzenei hangversenyre járnak.
Még nőtlen vagy hajadon többségük, de gyereket szeretnének. Erdélyben a 15–29 éves korosztályban a válaszadók 76 százaléka nőtlen vagy hajadon, 13 százalék a házasok aránya, és 9 százalékos az élettársi kapcsolatban élők aránya. A párkapcsolatban élők 85 százalékának párja magyar, 7 százalékának van román házastársa vagy párkapcsolati partnere, a társak 2 százaléka roma és 1 százalék valamilyen egyéb nemzetiségű. A gyerekvállalási kedv Erdélyben 2,3 átlagosan, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek többsége 2 gyereket tervez. Ez nagyjából megfelel a Kárpát-medencei átlagnak: Kárpátalján 2,4, Vajdaságban 2,2, Felvidéken 1,9, míg Magyarországon 2,1 a tervezett átlagos gyerekszám. Egyelőre azonban inkább tanulnak a fiatalok: a megkérdezett korosztály közel fele (48 százalék) még tanul, és magas arányban (49 százalék) terveznek még továbbtanulni, túlnyomó részük egyetemen. A kutatott négy nagy régió közül egyébként Erdélyben volt a legmagasabb a még oktatásban lévő, és a tanulmányaikat folytatni szándékozó fiatalok aránya. Veres ugyanakkor elmondta azt is, hogy a korábbi kutatások szerint, a román fiatalokhoz képest az erdélyi magyarok nagyobb arányban végeznek két egyetemet, vagy két mesterit.
Veres a 2011-es népszámlálást hozta fel referenciának, ami szerint a romániai 25-29 éves fiatalok 33%-a végzett már egyetemet. Akkor a magyar nemzetiségű 17 éves fiatalok 93,5 százaléka tanult még, a 20 éves magyar fiatalok 44 százalék volt beiskolázva, és 35,5 százalékuk pedig már egyetemen tanult, a 25 éveseknek pedig még 10,8 százaléka tanult. A tanuló magyar fiatalok aránya 2016-ig még kissé emelkedett az öt évvel korábbi állapotokhoz képest. Tehát a 15-24 éves fiatalok többsége még tanul, középiskolában vagy egyetemen, míg utána már a nagy többség végez és dolgozni kezd, vagy munkát keres.
Többnyire elégedettek a jelenlegi életszínvonalukkal a baráti- és párkapcsolataikkal, de ennél alacsonyabb, átlagos szintű az elégedettségük a jövőbeli kilátásokkal, anyagi helyzetükkel és a munkavállalási lehetőségekkel. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a baráti kapcsolataikat 4,3-ra értékelték, ezzel a legelégedettebbek. A második legmagasabb pontszámot két kategória, az élettel való általános elégedettség és partnerkapcsolatokra vonatkozó válaszlehetőség érte el 3,8–3,8-as átlaggal. A jelenlegi életszínvonalra vonatkozó mutató 3,7-et ért el, ezt a tanulási lehetőségekkel való elégedettség követte 3,6-os átlagponttal. A személyes élettervek megvalósulásának esélyei és a jövőbeli kilátások kategóriák azonos értéket kaptak, 3,5-ös átlagra értékelték. Egy tizedponttal maradt le az anyagi helyzet, végül a felsorolásban a munkavállalási lehetőségek kategóriája szerepelt leggyengébben, 3,2-es értékkel.
Ennek fényében nem véletlen, hogy az erdélyi fiatalok körében a jobb megélhetés reményében felmerül az elvándorlás gondolata, illetve az sem, hogy 10 megkérdezettből közel 2 már dolgozott külföldön. Az erdélyi fiatalok 15 százalékának volt már állása magyarországi munkahelyen, és 18 százalékának más külföldi országban. A jövőben a 15-29 éves korosztály 47 százaléka dolgozna, míg 36 százalékuk biztosan nem dolgozna Magyarországon. Ha más országokba irányuló (munkavállalás céljából történő) mobilitási szándékot nézzük, akkor az erdélyi magyar fiatalok 57 százaléka menne el, és csupán 26 százalékuk maradna biztosan itthon. A végleges külföldi letelepedést a megkérdezettek 22 százaléka tervezi, míg tanulás céljából 19 százalékuk tervez külföldre menni a közeljövőben. Transindex.ro

Fontos nyelvi jogi per nyert a Magyar Polgári Egyesület Nagyváradon
Újabb pert nyert az EMNP, illetve a támogatói háttere nyelvhasználati ügyben. Mint Menyhárt Gabriella ügyvédnő elmondta, a legfelső fokon megnyerték azt a próbapert, amit amiatt indítottak, hogy Váradon az önkormányzat honlapján nem szerepelnek magyarul is az infók, közlemények, formanyomtatványok.
Az eljárást még 2013-ban kezdték, miután a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak, az meg is állapította a diszkriminációt, ám a váradi önkormányzat ezt nem fogadta el. Molnár Csongor, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének akkor elnöke nevében indították meg a bírósági eljárást, azért, hogy a testület mondja ki: helytálló a hátrányos megkülönböztetés megállapítása, és a Diszkriminációellenes Tanács ajánlása szerint ezt a helyzetet meg kell oldani. Minden szinten nyertek, az önkormányzat végig fellebbezett, de a Legfelső Bíróság is Molnáréknak adott igazat, azt is jelezve, hogy kártérítés is jár a közösségnek.
Vagy legyen minden magyarul is, vagy fizessenek
Csomortányi István, az EMNP megyei vezetője elmondta: most, az ítélet birtokában újabb tárgyalásokat kezdenek a város vezetőivel a helyzet megoldása céljából. Hogy pontosan mikor, azt még nem hozzák nyilvánosságra. Ha ez sem segít, akkor ismét bírósághoz fordulnak, immár azt igényelve, hogy akkor a kártérítést hajtsák be. Az a helyzet ugyanis, hogy akkor kamatostól kellene fizetnie az önkormányzatnak, mégpedig – az ügyvéd elképzelése szerint – úgy, hogy a diszkriminált közösség összes tagjának létszámával szoroznák a kártérítés összegét, és a diszkrimináció fennállása során eltelő összes nappal is, azaz így jönnének össze a kamatok is. itthon.ma/erdelyorszag

Magyarellenes uszítással ünnepelték Avram Iancu halálának évfordulóját
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta az ünneplőknek Ludovic Orban PNL-elnök Avram Iancu sírjánál azt sugalmazva, hogy fel kell lépni a magyar jogkövetelésekkel szemben.
Mintegy ötezren gyűltek össze a Hunyad megyei Cebén (Ţebea), Avram Iancu sírja körül annak apropóján, hogy 145 évvel ezelőtt halt meg Avram Iancu nemzeti hős, a román nacionalisták példaképe. Az alkalmat kihasználva – és nyilván a politikai haszonszerzés érdekében –, több párt is képviselte magát a rendezvényen külön rendezvénysátrakat felállítva a helyszín közelében.
A román sajtóbeszámolók szerint az ünnepi hangulathoz hozzátartoztak a populista, kifejezetten durva magyarellenes beszólások, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről. A résztvevők azt kérték számon Liviu Dragneán, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökén, hogy miért ad annyi engedményt a magyaroknak, miért nem tűznek ki román zászlókat a magyar templomokra Hargita megyében, és Szovátán miért csak magyar nyelvű utcák vannak. Liviu Dragnea válasz nélkül hagyta a hozzá intézett kérdéseket.
A PNL politikusai azonban nem finomkodtak, ha az erdélyi magyarokról esett szó. Az utóbbi hetekben már szinte rendszeressé vált magyarellenesség hevületében Florin Roman azt mondta: „Bár Liviu Dragnea négy koszorút is elhelyezett Cebén, de kedden, Románia parlamentjében eladott egy darabot Erdély román földjéből a magyaroknak”. Arra utalt, hogy a PSD állítólag tárgyalásokat folytatott múlt héten az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről, bár ezt senki nem erősítette meg, sőt Kelemen Hunor konkrétan kijelentette, hogy az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a PSD-vel arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt.
Ludovic Orban PNL-elnök a román nemzeti ünnepekkor szokásos paszulyfőzelék-osztás előtt azt mondta a résztvevőknek: „meglehet, hogy harcba lesznek hívva”, majd a közönséggel együtt elénekelte a Keljetek át román zászlóaljak a Kárpátokon (románul: Treceţi batalioane române Carpaţii) című, a román szélső jobboldal által gyakran zengett katonadalt.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Kövér László: mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte
Mindig volt, mindig van magyar megmaradás, mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte, ha mindenki megteszi, ami tőle elvárható - jelentette ki Kövér László az erdélyi Nagybányán, a magyar tannyelvű Németh László Gimnázium új épületének hétfő délutáni avatóünnepségén.
A református egyház tulajdonában levő, a 19. század közepén épített iskolaépületet - mely a város központjában áll - a magyar kormány 105 millió forintos támogatásával újították fel. Az épületben - melyben egykor Németh László író apja is tanított - magyar óvodai csoportok és elemi iskolai alsó tagozat kezdheti el a működését.
Kövér László arra emlékeztetett, hogy az iskolaépületet a nagybányai magyarság közadakozásból kezdte építeni 1859-ben, amikor lezárult az 1848-as forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások korszaka. Az akkor tizenegyezer fős lakosságú Nagybánya lelkileg is felszabaduló hatezer fős magyarságának az első dolga az új iskola építése volt.
Kijelentette: az egykori nagybányai magyarság önzetlensége és felelősségtudata nélkül a mai magyarok nem nyithatnának tanévet az épületben. "A Kárpát-medencében, Erdélyben, Nagybányán soha, egyetlen nemzedéknek sem volt könnyű magyar jövőt teremteni, de az egyéni és közösségi kitartás és erőfeszítés végső soron még a legnehezebb, még a legreménytelenebbnek tűnő időszakokban sem volt eredménytelen" - fogalmazott Kövér László.
"Ha gyermekeink, lányaink, fiaink hisznek a család erejében, és tesznek érte, ha a magyar családok keresik és elfogadják a legfőbb életáldást, a gyermekeket, ha a magyar gyermekeket a pedagógusaink nemcsak versenyképes tárgyi tudásra oktatják, hanem magyar szellemben is nevelik, ha írástudóink szellemi muníciót, egyházaink pedig lelki értékeket nyújtanak a feléjük fordulóknak, ha politikusaink képviselni, érvényesíteni, védeni tudják a magyar érdekeket, ha a magyarok hisznek abban, hogy munkájuk a szülőföldön teremti a legtöbb értéket, és megtapasztalhatják, hogy ennek az értékteremtésnek ők maguk lehetnek a legfőbb haszonélvezői, ha olyan magyar állam van, amelyik szolgálja, nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, akkor a Kárpát-medencében mindig lesz megújulás" - jelentette ki a parlament elnöke.
Kövér László az Országgyűlés elnöki csengőjének a másolatát adta ajándékul az iskolának.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntésében arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás alulfinanszírozott, és amellett foglalt állást, hogy a GDP hat százalékát fordítsák oktatásra Romániában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványban a minőségi oktatásra vágyó szülők román iskolába íratják a gyermekeiket, ha a magyar oktatás nem minőségi.
Az RMDSZ elnöke jónak tartotta, hogy a tanévkezdés napján a nagybányaihoz hasonló jó példák is vannak, de szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumról is. Kijelentette: a marosvásárhelyi magyar iskola megszüntetését sem a szülők, sem az RMDSZ nem fogadja el. Jogos elvárásnak tekintette, hogy a kommunista hatalom által államosított iskolaépület visszakerüljön a tulajdonosához, és hogy az épületben önálló intézményként működjön az a római katolikus gimnázium, amelyet 1949-ben bezárt a kommunista diktatúra.
Nagybánya önálló magyar iskolája, a város szülötte nevét viselő Németh László Gimnázium 1998-ben alakult három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával. Az iskola vonzerejét csökkentette, hogy a város ipari övezetében, a magyarok által lakott városrészektől távol működött. A külvárosi iskolában ezentúl csak a Németh László Gimnázium felső tagozata működik. Gazda Árpád / MTI

AZ ÉLETRE KÉSZÍT FEL AZ ISKOLA (CSÖKKENT A BARÓTI DIÁKOK SZÁMA)
Az általános iskola nyolc és a középiskola négy esztendeje alatt a tanulók megfelelő szorgalom mellett olyan szellemi batyuval gazdagodhatnak, amelyből életen át táplálkozhatnak – hangzott el a baróti tanévnyitón.
A Gaál Mózes Általános Iskolában tavalyhoz viszonyítva harmincnál kevesebben kezdik az évet, a Baróti Szabó Dávid Középiskolában pedig új szak és felnőttképzés is indul.
Az előkészítős osztályba lépőket Máté Anikó, a Cimbora Óvoda munkatársa búcsúztatta és Tókos Gabriella tanítónő fogadta. A Gaál Mózes Általános Iskola igazgatója, Bán Annamária biztosította a jelen levő szülőket, hogy a felkészült tanárok képesek lesznek áthidalni a tankönyvhiányt, majd örömét fejezte ki, amiért idéntől az ötödikesek már új követelmények szerint tanulják a román nyelvet és irodalmat.
A középiskola megbízott vezetője, Cladiu Cristian a folyamatos, kitartó tanulás hasznára hívta fel a figyelmet, Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András pedig az iskola egész életre történő hatását tette szóvá, s kívánt a diákseregnek céljaik eléréséhez kitartó munkát, Bíró Károly katolikus segédlelkész pedig közös imádkozásra hívta a diákságot.
A Gaál Mózes Általános Iskolában 719-en kezdik meg tanulmányaikat, ami tavalyhoz képest harmincnéggyel kevesebb tanulót jelent. A beiskolázási szám még nem tekinthető véglegesnek, hiszen a következő napokban a vissza-, illetve átiratkozás miatt a hiány még csökkenhet – tudtuk meg Bán Annamária igazgatótól. Baróton a két előkészítős osztályban negyvenöten fognak tanulni, első osztályt pedig negyvenhatan kezdenek.
Falvakon szinte mindenhol kizárólag összevont osztályok indulnak. Bibarcfalván két osztályban tizenöten, Bodosban egy osztályban tizenheten tanulnak a négy alsós évfolyamon, Miklósváron idén nem iratkozott egyetlen előkészítős sem, ezért a gyermeklétszám nyolcra csökkent, így két osztály helyett csak egy maradt. Köpecen öt előkészítős érkezett, ami lehetővé tette, hogy a két osztály megmaradjon. A tizenöt felsős szintén két osztályban – V–VII., illetve VI–VIII. van összevonva – folytatja tanulmányait, Felsőrákoson tizenhárom előkészítős és elsős, valamint tizennégy harmadikos és negyedikes tanul együtt, a tizenhárom másodikos pedig egy osztályt alkothat. Az általános iskolások a köpeciekhez hasonlóan két osztályba tagolva tanulnak, ők huszonnégyen vannak. A speciális odafigyelést követelő elemiben négyen, az általános iskolások két osztályra osztva tizenheten tanulnak. Román tagozatra egy előkészítős iratkozott, ő egy harmadikossal fog együtt járni. A nagyobbak közül – VI. és VIII. osztályosok – összesen három román anyanyelvű diák tanul.
Két iskolaépület egészségügyi engedély nélkül működik: mivel Miklósváron a katolikus egyház jelentős beruházást hajt végre, várhatóan hamar megérkezik a szükséges okirat, Felsőrákoson viszont nincs remény annak megszerzésére, hiszen az elmúlt években hiába fúrtak kutakat, csak a célnak nem megfelelő borvizet találtak, ezért várniuk kell, amíg Barót a faluba is kiterjeszti a vízhálózatot.
A Baróti Szabó Dávid Középiskolában 532 diák kezdi a tanévet, köztük 146 új tanuló. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is indult társadalomtudomány, matematika–informatika és környezetvédelmi osztály, ám a turizmus szak helyett idén szállítástechnikai képzés indul. A nem elméleti oktatást, hanem szakiskolát választók könnyűipari, autószerelői és faipari osztályokban folytathatják tanulmányaikat. Újdonságot jelent, hogy februártól két és fél éves képzési idővel könnyűipari osztály indul.
Hecser László / Háromszék; Erdély.ma

ÍRÓK GYŰLTEK ÖSSZE ÁRKOSON – SZÜKSÉG VAN A TERVEZÉSRE
Szeptember 7–10. között Irodalomstratégiák Erdélyben és a Kárpát-medencében címmel tartotta az árkosi Európai Tanulmányi Központban XVI. táborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A felolvasásokkal és közönségtalálkozókkal fűszerezett együttlét alkalmat teremtett a magyar irodalom jelenlegi helyzetével kapcsolatos vélemények kifejtésére is.
A Kárpát-medencében alkalmazandó irodalmi stratégia körvonalazásával László Noémi költő, szerkesztő irányításával péntek délután próbálkoztak. A heves vitától sem mentes, Lakatos Mihály (osztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyarország), L. Simon László (költő, író, országgyűlési képviselő, Magyarország) és Kósa András László (igazgató, Balassi Intézet, Bukarest) között lezajlott beszélgetés során azonban nem jutottak közös nevezőre. Abban viszont egyetértettek, hogy tervezésre mindenképpen szükség van az irodalmi élet terén is.
Kósa András László hozzászólását egy felmérés eredményének az ismertetésével kezdte, mely szerint Romániában a lakosság 1%-a olvasó, beleértve a tankönyvforgatókat is. Ez vezethetett talán oda, hogy fenntartása érdekében a Román Írószövetség kénytelen volt a bukaresti székházát bérbe adni, így ebben jelenleg egy kaszinó működik. Az országnak pedig olyan megyéje is van, ahol egyetlen könyvüzlet sem található.
A Magyarországra vonatkozó adatok L. Simon László általi felsorolásából kiderült, hogy a könyvkereskedés árbevétele az elmúlt évben 55 milliárd forintot tett ki, vagyis az elmúlt 20 esztendőben a felére csökkent. Ugyanakkor, az olvasói kedv lanyhulásának dacára a kiadott könyvek címlistája megnyúlt, ami viszont nem a minőségi irodalom térnyerését, hanem annak térvesztését tükrözi. Drasztikusan csökkent továbbá az egy címre eső darabszám, hiszen míg a ’80-as évek közepén egy rangos magyar író műve 15 ezer példányban is elkelt, addig ez a szám most 800 körüli.
Lakatos Mihály rámutatott, a történelem folyamán a kultúra és ezen belül az irodalmi tevékenység mindig támogatásban részesült. Természetes tehát, hogy a magyar állam anyagi segítséget is nyújt a határon innen és túli magyar kultúra műveléséhez. Éppen ezért véleménye szerint napjainkra nem a kultúra vált rokkanttá, mert támogatni kell, hanem lelkileg azok az emberek, akik mindezt kifogásolják.
Az irodalom oktatásában, valamint népszerűsítésében felmerült és az idő múlásával egyre súlyosbodó gondok orvoslására Kósa András László alternatív irodalomórák bevezetésében látja a megoldást, L. Simon László pedig a magyar kifejezések következetes használatában és ezáltal a klasszikus szövegek értelmezésének elősegítésében. Ezzel szemben Lakatos Mihály, határozottan elutasítva a művek átírt és könnyített változatának a használatát, a hagyományos irodalomórák mellett tört lándzsát.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

A KOMÁROMI GAUDIUM SZÉKELYFÖLDÖN ÜNNEPELT
„Másképpen énekel a felnőtt is, ha magával hozza a gyermekkori ének rajongó lelkesedésének emlékét.” (Kodály Zoltán)
A 15 éves GAUDIUM vegyeskar és hangszeres kamaraegyüttes, a komáromi Jókai Mór Alapiskola legifjabb énekes és hangszeres csapata (az iskola „kicsinyek” kórusa 47., a „nagyok” énekkara 57. életévét tapossa) úgy határozott, hogy fennállásának 15. évfordulóját Székelyföldre való kirándulással és szerepléssel is megünnepli.
Az együttes 6 évvel ezelőtt már volt Erdélyben. Akkor a Mezőségbe látogattunk el, fellépéseink is voltak, nagyon jól éreztük magunkat. A mostani menetelt, a Székelyföldre utazást is már mindenki nagyon várta. A gondos főszervezőknek, a GAUDIUM polgári társulás vezetőségének – Pipper Lászlónak, Kis Anitának, Kolozsi Ildikónak – köszönhetően csapatunkat gazdag program várta; sok szép élményben volt részünk.
Nagyváradon, a Királyhágón át utazva érkeztünk Kalotaszentkirályra, ahol már másnap a reggeli istentisztelet keretében bemutathattuk Szállj dalom, szép magyar ének c. műsorunkat.
zt a nagy évfordulók – a Reformáció 500 éve, a Szent László év, az UNESCO által meghirdetett Kodály év, a lakosságcserének hazudott kitelepítés 70. évfordulója – jegyében állítottuk össze. A történelem fonalára felfűzött zenei-irodalmi összeállításunk – nagy örömünkre – értő és érző közönségre talált, nagy sikert aratott. Most sem tagadtuk meg önmagunkat: mind a nemesebb kórusmuzsika, mind a történelmünket – sorsunkat szimbolizáló dalok megszólaltak fellépéseinken. Műsorunkat egy Ág Tibor gyűjtötte népdallal indítottuk, általa vallottuk meg: „…mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást”, Nagy Ferenc költő barátunk Ha nem nyújtunk kezet c. költeményével pedig azt, hogy még most, hetven év után is fáj eleink meggyalázása, meghurcolásának emléke. Majd Sillye Jenő Szállj dalom című szép magyar énekével zengtük: „Szállj dalom, szállj, a Hargitáig szállj, bátorítsd a csüggedőt, vigasztald a szenvedőt, hite soha el ne hagyja őt”.
A fohászok után Kodály Zoltán Köszöntőjével váltottunk derűsebb hangulatra, kívántuk kedves vendéglátóinknak: „…mint tenger cseppjei, sík mezőknek füvei, oly nagy bőven szálljanak rád égnek áldási.” A továbbiakban a Magyar hazánk reménye kezdetű népénekkel, a kereszténységünket megalapozó szentjeink, a Katonaének Bocskai fejedelemhez 1604-ből, Lantos István dalával (Zsákovics László feldolgozásában) és Egressy Béni Klapka indulójával a magyar szabadság hőseinek emléke előtt tisztelegtünk.
A Vincze Zsigmond–Kulinyi Ernő szerzőpáros Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című szerzeményével (Domonkos Dezső feldolgozásában) pedig azok emléke előtt hajtottunk fejet, akik Európa szégyene – Trianon – után is talpra tudták állítani Magyarországot. A Valahol Oroszországban című dallal és Nagy Ferenc Örök világosság fényeskedjék nekik című gyönyörű költeményével pedig azokra emlékeztünk, akik a II. világháború poklában áldozták életüket értünk, megmaradásunkért. Műsorunk befejezéseként még három kortárs mű hangzott el: Gárdonyi Zsolt Magyar ének és Kocsár Miklós Ave Rosa sine spina c. kórusműve, valamint Koltay Gergely Kell még egy szó című dala (Zsákovics László feldolgozásában), Nagy Ferenc a GAUDIUM versmondó szólistájának közreműködésével.
A következő napon a természet alkotta csodát, a parajdi sóbányát néztük meg. Sokak örömére kipróbáltuk a templommá kialakított hatalmas termének akusztikáját: csak úgy zengett a Domine pacem da nobis! Estére megérkeztünk fő „hadiszállásunkra” Borospatakára. Skanzene, kedves kis házacskáival, négy napon át volt otthonunk.
A kedves, szorgos felszolgálók helyi finomságokkal – mi szem-szájnak ingere – láttak el bennünket.
Székelyföldi tartózkodásunk harmadik napján kirándultunk az ezeréves határhoz, felmentünk a Rákóczi várhoz és a Golgotához – az érzés, az élmény szavakkal leírhatatlan. Majd visszabuszoztunk Borospatakára, hogy aztán időben érkezzünk második hangversenyünk színhelyére, Gyimesközéplok Mária Magdolna római katolikus templomába. A lelkes szervezőnek, Bodó György atyának köszönhetően három ország magyarjai – a helyiek, a budapesti Szent Imre Gimnázium éppen ott tartózkodó negyven diákja és mi, felvidékiek – találkoztunk. A rövidített szentmisét követően – amelyet szép énekével Grassl Ferdinánd, együttesünk szólistája is gazdagított – mutattuk be (mint előzőleg is) műsorunkat.
Felemelő élmény volt megélni együvé tartozásunk érzését. A Kell még egy szót a jelenlevők együtt énekelték együttesünkkel. A közös vacsora is a szeretet, az egymásra találás örömében zajlott.
Ott tartózkodásunk alatt, csodálatosan szép időt kifogva, a Gyilkos-tóhoz is kirándultunk: voltak, akik csónakáztak, csapatunk többsége, élvezve a természet szépségét, túrázott. Szentegyházára is elvezetett az utunk, ahol (a célra kialakított, traktor vontatta szekérrel) egy polihisztor traktorossal, Márton Jánossal – egyben idegenvezetőnkkel, aki az út alatt végig mesélt – a menedékházig utaztunk. Aztán összeszedve minden erőnket vágtunk neki a Hargitának.
Zászlónk nem volt, hogy a csúcson kitűzzük, de gaudiumittasan énekeltük a zoborvidéki dalokat: „…mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást” s hogy A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. Az utolsó napon még megálltunk Csíksomlyón, megnéztük csodálatos templomát, majd Korondon vásároltunk, ezek után érkeztünk vissza Kalotaszentkirályra. A vacsorát követően a helyiek nagyon szép műsoros estet szerveztek: népviselet és néptáncbemutatót, amelyen a világjáró prímás, Kis Csipás húzta a talpalávalót. Élményekkel telve érkeztünk haza.
Úgy érzem, a 15 éves GAUDIUM csapata műsorával, fegyelmezett éneklésével és muzsikálásával Székelyföldön is kitett magáért; erősbítette Komárom jó hírét. Vendéglátóink szereplésre visszavárják együttesünket.
Stirber Lajos / Felvidék.ma; Erdély.ma

XV. MAGYARFALUSI NAPOK A PETŐFI SÁNDOR PROGRAM ÖSZTÖNDÍJASAIVAL
017. augusztus 12-13. között immár tizenötödik alkalommal került megrendezésre a moldvai Magyarfalusi Napok, melynek megvalósításában Bogdán Tibor mellett a Petőfi Sándor Program több egykori és jelenlegi ösztöndíjasa is szerepet vállalt.
Bogdán Tibor – aki 2015-ben a Petőfi Sándor, majd 2016-ban a Kőrösi Csoma Sándor Program keretén belül teljesített szolgálatot – jelenleg is komoly identitásőrző munkát folytat szülőfalujában és Moldva egész területén.
Idei rendezvénye a XV. Magyarfalusi Napok Márton Áron emlékművének felszentelésével vette kezdetét a magyar iskola udvarán. A műalkotás sikeres kivitelezésében és átadásában közreműködött a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület, a Petőfi Sándor és Kőrösi Csoma Sándor Program, Csoma Gergely szobrászművész, Bálint Dorinel asztalos, Bátor Botond pálos atya, valamint Kovács Ákos budapesti jótevő és háttér ügyintéző.
Az idei rendezvény különlegességeként kiemelendő, hogy a délutáni gálaműsorban és az azt követő táncházban a helyi “Kerek alma falapi”, “Kalászka” illetve a forrófalvi “Tavaszi szél” hagyományőrző csoportok mellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság több egykori és jelenlegi ösztöndíjasa is meghatározó szerepet vállalt. Népzenészként közreműködött: Molnár Balázs (furulya), Hunyadi Péter (hegedű), Garamvölgyi Anett (koboz-ének) és Nagy Bence (tapan). Mellettünk táncosként bekapcsolódott a programba Brum Alejandra, Bódi Viktória, Varga Kincső, Varga Emese és Tóth Tamara is, akik a Magyarfalusi Napok után Pusztinára utaztak tovább, hogy egy különlegesen szép tábort tartsanak az ottani csángó fiataloknak.
A XV. Magyarfalusi Napok rendezvényét hang- és képanyagban egyaránt gyönyörűen megörökítette Boér Károly, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa.
Úgy érzem, mindannyiunk nevében írhatom, hogy csodálatos élményekben volt részünk. Ez az alkalom megerősítette bennem azt az érzést, hogy ösztöndíjasnak lenni hivatás és az ebből fakadó feladatok nem érnek véget kilenc hónap után, hanem egy életen át tartanak.
Garamvölgyi Anett / Erdély.ma

Ösztöndíj a háromszéki turizmusról írt szakdolgozatokért
Országos szinten nincs összehangolt koncepció a turizmus fejlesztésére – állapította meg Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, amikor átadta három, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán végző fiatalnak a Háromszék turizmusáról írt szakdolgozatáért megítélt ösztöndíjat.
Márciusban a Turizmus Éve nyitókonferencián Tamás Sándor és Fosztó Mónika a BBTE Közgazdaságtudományi Kara Üzletigazgatási Tanszékének sepsiszentgyörgyi vezetője partnerszerződést írt alá. Az együttműködés részeként a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ösztöndíjalapot hozott létre, egyenként 1500 lejes ösztöndíjat hirdetett meg az egyetemistáknak, akik szakdolgozatukat Háromszék turizmusáról írják.
Tamás Sándor kiemelte, azt szeretnék, hogy a turizmusban érdekelt fiatalok aktívan bekapcsolódjanak a térség idegenforgalmi körforgásába, ezért folytatják a programot. Rámutatott, Háromszék turizmusának fejlesztési rendszerét több olyan tényező alkotja, amelyeket az elmúlt években a megyei tanács felvállalt: az alárendeltségükbe tartozó sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola báros, szakács és pincér.- képzéseket szervez, infrastrukturális beruházásokat eszközölnek, építik a kommandói ifjúsági tábort, próbálják erősíteni és tartalommal feltölteni a magánszektort.
A három díjazott közül Nagy Enikő az URIK (Uzon, Réty, Illyefalva és Kökös) kistérség turisztikai és gazdasági fenntartható fejlődését tanulmányozta, Réti Szende Borbála a Kovászna városi turisztikai információs központ tevékenységét vizsgálta, javasolta a Kovászna és Kommandó közötti keskeny nyomtávú gőzmozdony felújítását, dokumentumfilm készítését, vadaspark létrehozását a Tündérvölgyben, valamint wellness központ kialakítását. A miklósvári Demeter Norbert Miklósvár falusi turizmusának turisztikai lehetőségeit tárta fel.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Becsengettek Háromszéken
A diákok küldetése, hogy a velük született képességeket, tehetségeket úgy kamatoztassák, hogy az iskolában szerzett tudással együtt tudatosan járuljanak hozzá egy jobb, összetartóbb, értékalapú közösség kialakításához, a pedagógusok számára pedig az a legnagyobb kihívás, hogy olyan szakmák választására készítsék fel a tanulókat, amelyek ma még nem is léteznek – fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere abban az üzenetben, amit tegnap a város iskoláiban olvastak fel a tanévnyitó ünnepségeken.
Háromszéken hat és fél ezer óvodás, több mint 26 ezer diák és 2700 pedagógus számára csengettek be tegnap. 2000 kisiskolás először lépte át az iskola kapuját, 2200 ötödikes és több mint 1600 kilencedikes számára szintén új korszak kezdődik, a többi diák régi osztálytársaival együtt ült vissza a padba. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban hagyományosan a tizenkettedikesek kísérték be az iskolaudvarra a 63 előkészítős kisdiákot, majd a Szántó-Dombora Anna vezette kórus elénekelte az iskola himnuszát. Kondor Ágota igazgató azt mondta: mikós diáknak lenni megtiszteltetés, ami sok munkát, elvárást, értékrendet, hozzáállást, kitartást követel. A Székely Mikó Kollégium hagyományokat követve az életre készít, és arra törekednek, hogy a tudás mellett diákjaik olyan készségeket, képességeket sajátítsanak el, amelyek képessé teszik őket arra, hogy minden körülmények között megállják a helyüket. Bokor Attila tanfelügyelő arra kérte a pedagógusokat, tanítsák diákjaikat kiállásra értékeink mellett és céljaik elérése érdekében. Z nemzedéknek nevezte a mai ifjakat, és cáfolta azt a tévhitet, miszerint ez a generáció nem képes tanulni. Azt mondta, a mai fiatalok nagyon együttműködőek, bátran kimondják véleményüket, a pedagógusoknak azon kell lenniük, hogy folyamatosan fenntartsák érdeklődésüket. Elsős és végzős diák köszöntötte a mikós tanulókat, áldást mondott Mátyás István református lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye főjegyzője.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szívvel-lélekkel a tanulókért (Tanévnyitó ökumenikus istentisztelet)
Az iskolai tanévnyitók után a szemerjai református templomban tartott közös, ökumenikus tanévnyitó istentiszteleten vettek részt sepsiszéki pedagógusok mintegy másfél százan.
A Gaudeamus közös eléneklése után Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) háromszéki elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, megjegyezve, évről évre többen jönnek el, s ez jó érzéssel tölti el, mert ez az a hely, ahol ilyen sokan találkozhatnak. Jólesett, hogy mosolyogva érkeztek a pedagógusok, és reményét fejezte ki, az iskolába is mosolyogva mennek, és úgy is jönnek el, azzal a megelégedéssel, hogy sikerült gazdagítani a diákokat. A mosoly mellé szomorúság is beférkőzött, idén is zűrzavaros tanévkezdésben van részük, tankönyvhiányban. Ezért arra biztatta a szülőket, bízzanak a pedagógusokban. Incze Zsolt házigazda református lelkipásztor, esperes Pál apostol rómaiakhoz írott leveléből (15, 7) olvasott fel igét: „Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére”. Magyarázatában arra szólította fel hallgatóit, hogy fogadják el önmagukat, egymást, és szívvel-lélekkel adják át a bennük levő tudást úgy, hogy közben a gyerekek jól érezzék magukat az órán. Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész, esperes, püspökhelyettes imában kért áldást az új tanévben az oktatókra és diákokra egyaránt. Incze Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, volt esperes felszólított, szeretetre építsük jövőnket, s akkor megmaradunk. Kiss Imre főtanfelügyelő példázattal élve arra buzdította az oktatókat, hagyják a diákok egyéniségét kiteljesedni, és Benedek Elek utolsó mondatával arra ösztönözte, „fő, hogy dolgozzanak”. Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke arra kérte a pedagógusokat, munkájuk alapja az erkölcs legyen. Szabó Margit uzoni iskolaigazgató Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nevében kitartást kívánt pedagógus kollégáinak, majd a rengetegbeli Ábelhez hasonlítva őket arra ösztönözte, a tiszta gondolatok és tudás fegyverével ne adják fel a munkát, még gondolat szintjén sem. A tanévnyitó istentiszteleten közreműködött a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus Sipos Zoltán vezetésével, valamint versmondással Bajcsi Orsolya első osztályos mikós tanuló és Incze Melinda magyartanár.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Építkezik a vártemplomi gyülekezet
Kőből, fából és téglából épít gyülekezeti házat és egy második paplakot a sepsiszentgyörgyi református vártemplomi egyházközség, de a gyülekezet lelkiekben is építkezik azáltal, hogy 2015-ben beiktatott lelkésze az eddiginél jobban szeretné szélesíteni és erősíteni a kapcsolatot a családokkal. Miközben e gyarapodás örömmel tölti el Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztort, lapunk megkeresésére szomorúan nyilatkozott arról, hogy a 470 éves templomuk és a hozzá tartozó épületek, a várfal, valamint a ravatalozó teljes felújítására a Regionális Operatív Programhoz benyújtott pályázatukat Gyulafehérváron elutasították.
Ahhoz, hogy egyházaink a jövőben is élő egyházakként működjenek, nem elegendő csak a szolgálat, feltétlenül szükséges a kapcsolat a lelkészek és a hívek között, és ez akkor valósul meg, ha minél több olyan esemény van, ahol az egyház tartja a kapcsolatot a hívekkel. Ezek közül a legtökéletesebb – viszont a legtöbb időt igénylő – áldásos munka a családlátogatás – vallja Bucsi tiszteletes. „Ahol az ige szól, ott csoda is van, ezért minden olyan esemény, ahol Isten szól hozzánk, áldásos” – magyarázza. Családlátogatásai házszenteléssel is járnak, amely nem évente ismétlődő, hanem a látogatás alkalmához kötött.
A vártemplom lelkésze missziójának tekinti, hogy minden korosztály számára kínáljanak programokat, közösségi eseményeket, ezt ellenben a szolgálat mellett egy lelkész nehezen tudja elvégezni a közel négyezernégyszáz lelkes gyülekezetben – ezzel indokolja a második lelkészi állás létrehozását és egy új paplak építését. Az építkezést idén Szent György-napon kezdték a meglévő parókia kertjében omladozó csűr lebontásával, és már áll az emeletes gyülekezeti ház és az új papi lak, jelenleg a tetőzeten dolgoznak. Mindkét épületet Zakariás Attila tervezte, a kivitelező Bíró László és csapata, a létesítmények megvalósítását a magyar kormány 300 000 euróval támogatta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke közbenjárása révén – közölte Bucsi tiszteletes. Az épületek a meglévő parókiával együtt új arculatot kölcsönöznek a gyümölcsöskertnek, amelybe ezentúl a Borvíz utcából lesz a bejárat székely kapun keresztül, és itt alakítanak ki játszóteret is a gyermekek számára. A Kálvin téri bejárat megszűnik, a jelenlegi kerítés helyére reformációs emlékfalat állítanak, és ennek közvetlen közelébe költöztetik a Kálvin-szobrot. Nemcsak az építkezés miatt nagy a nyüzsgés mostanában a vártemplomi gyülekezetben, az IKE-csoport nemrég tért haza Balatonfenyvesről, a Kárpát-medencei Református Fiatalok Ifjúsági Találkozójáról, újkenyér ünnepén tartották a huszonöt és ötven éve konfirmáltak találkozóját, vakációs bibliahetet is szerveztek, a tevékenységeken naponta közel kétszáz gyermek vett részt, akiknek a nőszövetség önkéntesei készítették az ebédet, és gondolatban már készülnek az őszi gyülekezeti napra, amikor megünneplik a templom 470 éves évfordulóját. Bucsi Zsolt Tamás szép ajándéknak tekintené, ha az alkalomra a gyulafehérvári régiófejlesztési központ újraértékelné 1,5 millió euró értékű pályázatukat és pozitívan bírálná el, amihez képviselőink segítségét is kéri, ha ez nem sikerül, jogi úton szereznek érvényt az indokolatlan visszautasítás megváltoztatásához. Jövőtől két lelkésze lesz a vártemplomi gyülekezetnek, addig is a jelenlegi lelkipásztor és a hívek mellett a harmincöt tagú presbitérium, Kanyó Albert gondnok, Hajdú Loránd kántor, a Tóth Emőke vezette kórus, a nőszövetség és az IKE-csoport együtt alkotják azt a közösséget, amely nemcsak lélekszámában tekinthető szokatlanul nagynak, hanem abbéli igyekezetében is jelentős, ahogyan az utóbbi időben gyarapítja lelki és fizikai életterét.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)