Eldőlt: Fancsali Ernő a Néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnökségének beleegyezésével Fancsali Ernő a párt kolozsvári polgármesterjelöltje. Szerda délelőtti sajtótájékoztatóján Fancsali elmondta: magát rendszeren kívüli politikusnak tartja, hiszen nem vett részt az elmúlt 25 év politikai csatározásaiban, s így kompromisszumok nélkül, hitelesen képviselheti a közösség ügyeit. 
„Törekedtünk egy, a magyar szavazatok maximalizálását eredményező összefogásra az RMDSZ-szel. A Szövetség politikusai elutasították többszöri megkeresésünket, így egyértelmű volt: önálló listát és polgármester-jelöltet állítunk. A legutóbbi választásokon is több ezren szavaztak az RMDSZ ellen, a marosvásárhelyi előválasztás pedig bebizonyította, hogy a szavazók 40%-a bizalmatlan a Szövetség politikájával szemben” – mondta Fancsali. A polgármesterjelölt hozzátette: a múlt század pártjai a hibásak azért, hogy a magyar választók tömegesen elfordultak a politikától, s – meglátása szerint – helyi szinten kell újrakezdeni az építkezést, hiteles, nem kompromittálódott közszereplőkkel. „A jelenlegi közhangulatban a rendszeren kívülről érkezőkre van szükség a politikába, s magamra is ekként tekintek. Nem vagyok tenyésztett politikus, akit hosszú évek során neveltek ki a pártérdek szolgálatára. Eddig többnyire civil aktivistaként végeztem munkámat, s akkor szerzett tapasztalatomat polgármester-jelöltként, majd tanácsosként is kamatoztatni szeretném” – mondta Fancsali. 
Mivel a kolozsvári magyarság számaránya nem teszi lehetővé, hogy a város élére magyar polgármester kerüljön, a Néppárt jelöltje szerint ugyanakkora eséllyel indul a június 5-én esedékes önkormányzati választáson, mint bármely másik magyar jelölt, s megmérettetésének fő célja, hogy a választási kampány során még hatékonyabban eljuttassa üzenetét a magyar közösséghez. „A bejutáshoz szükséges 5% eléréséhez – az előre várható 45%-os részvételi arány mellett – legalább 6 000 szavazat begyűjtését tűztük ki célul. Ki kell mondjuk, változtatni csak úgy lehet, ha nem szavazunk olyan pártra, amely akár egy korrupt politikust is soraiban tudhat. Tiszta, átlátható és számon kérhető, a helyi közösséget szolgáló politizálást szeretnék” – jelentette ki Fancsali. 
A sajtótájékoztató végén a polgármesterjelölt elmondta: indulásához legkevesebb 2800 támogató aláírást kell begyűjtsenek, s ezt a munkát – a tavaly megkezdett konzultáció folytatásával együtt – már elkezdték. 
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Erdély.ma

Tőkés az erdőirtások ellen
A romániai erdőkkel kapcsolatban az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Romániával szemben, a vizsgálat jelenleg is tart – ezt válaszolta az Európai Bizottság nevében Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a mértéktelen és sok esetben törvénytelen romániai fakitermelés ellen fellépő Tőkés László európai parlamenti képviselő megkeresésére. 
Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva az erdélyi képviselő arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól tavaly decemberben, hogy az unió miképpen kíván fellépni a korrupciógyanús romániai erdőirtások ügyében, különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.  Tőkés írásbeli kérdése rámutatott, hogy Európa érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található – ámbár jó részük már csak papíron létezik, ugyanis a túlzott mértékű fakitermelés miatt kialakult drámai helyzetet rendkívüli mértékű falopások és visszaélések súlyosbítják. Az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatául az országban honos rablógazdálkodásnak, naponta mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek fele részét kimondottan természetvédelmi területekről. „A kommunista rezsim által államosítással elbitorolt ingatlanok restitúciójának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt adminisztrációs hiányosságok és rendellenességek, a magas szintű korrupció, illetve a politikai akarat hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyezett és törvénytelen erdőirtás mértéke már-már környezeti és gazdasági katasztrófával fenyeget Erdélyben” – fogalmazott Tőkés.
Sajtóirodájának tájékoztatása szerint Cañete főbiztos válaszában jelezte, hogy az ominózus illegális fakitermelés ügyében más romániai és külhoni európai parlamenti képviselők is panasszal éltek az Európai Bizottságnál a múlt esztendőben. Tudatta: az uniós erdőgazdálkodási stratégia értelmében a nemzeti hatóságok feladata volna megbizonyosodni arról, hogy a tagállami erdők védelme, az erdőgazdálkodás, valamint az erdők használata a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok szerint történik-e. Uniós fellépésre csupán az erdei ökoszisztémákat érő, határokon átívelő fenyegetések esetében van szükség. A Romániával szembeni jogsértési eljárást a fáról és a fakitermelésről szóló uniós rendelet végrehajtása indokolja, melynek az a célja, hogy a fakitermelésből származó faanyag uniós piacra kerülésének kockázata a lehető legkisebbre csökkenjen. Ha a vizsgálódás rendjén az uniós jog megsértésének gyanúja bebizonyosodik, ennek komoly következményei lesznek Romániára nézve. Aa bizottság vizsgálja, melyek azok a módszerek, amelyek révén az unió mezőgazdasági ágazata, illetve az erdészet a leghatékonyabban járulhat hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez, és mindez hogyan illeszthető be az unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energetikapolitikai keretébe. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Băsescu vesszőparipája
Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő a Timpul kisinyovi lapnak adott interjújában. A politikus alkalmasnak nevezte a történelmi pillanatot a „két román állam” újraegyesítésének felvetésére, amit szerinte eddig csak gyávaságból nem tűztek napirendre a két ország politikusai. Băsescu kijelentette: hazudnak azok az Európa-párti moldovai politikusok, akik azzal hitegetik választóikat, hogy Moldova az EU tagjává válhat. Băsescu szerint a nagyhatalmak sem elleneznék az újraegyesülést, ha azt mindkét ország parlamentje megszavazná. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Irány Székelyföld (Turisztikai vásár Budapesten)
Székelyföld-stand is jelen volt a március 3–6-a között Budapesten megszervezett Utazás Kiállítás 2016 turisztikai expón, amelyen 28 ország 350 kiállítója vett részt. Háromszéket a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, A borvíz útja programot az Aquasic Egyesület képviselte, Hargita megyét a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás, továbbá Udvarhelyszéket a Szinfotour, Csíkszeredát a Csíkinfo Iroda, Gyergyószéket Gyergyószentmiklós önkormányzata – tájékoztatott  a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület.
A budapesti Hungexpo kiállítótérben tartott turisztikai vásáron ismét bebizonyosodott, hogy a magyarországiak számára kedvelt úti cél Székelyföld. A standot látogatók főként falusi szálláshelyek, szervezett programok, gyermekbarát szállások, szabadidős tevékenységek, mofetták és gyógykezelések felől érdeklődtek. Kíváncsiak voltak a kulturális rendezvényekre, és igen érdeklődtek az Ezer Székely Leány Napjáról és a csíksomlyói pünkösdi búcsúról. Dombora Lehel, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója szerint olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a több ezer szóróanyag, katalógus kevésnek bizonyult. A háromszéki borvizes fürdőket működtető Aquasic Egyesület jóvoltából ásványvizeket kóstolhattak meg a látogatók, és gyógykezelési lehetőségekről tájékoztatták őket. Sokan érdeklődtek kiépített kempingekről, ám ez egyelőre hiánycikk Székelyföldön, pedig számos megfelelő helyszín kínálkozik e célra.
A stand látogatói a budapesti Székely Fesztivál felől is kérdezősködtek. A májusi rendezvényen szintén részt vesznek a kiállítók, az alkalmat kihasználják, hogy újabb turistákat Székelyföldre csalogassanak. (sz.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikerpropaganda siker nélkül 
„A magyar kisebbségi oktatás is haszonélvezője annak, hogy ezután állami támogatásban részesülnek a felekezeti, illetve a magániskolák Romániában” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki a kormány által legutóbb elfogadott határozat kapcsán arra is kitért: a tanügyi törvénybe foglalt szabályozás gyakorlatba ültetése valóban fontos lépés a hazai oktatásban. Hosszú távon ez az intézkedés az oktatási rendszer fejlődéséhez, kínálatának bővítéséhez vezet – tette hozzá.
Az RMDSZ idézett hírlevele minden bizonnyal sokunkban kiüti a biztosítékot, mert diadalt ülni afölött, hogy több mint öt esztendővel érvénybe lépése után alkalmaznak egy sarkalatos törvényt, illetve annak morzsányi darabkáját, akkora arroganciára vall, hogy csupán ezért le lehetne váltani az egész RMDSZ-t szőröstül-bőröstül. Hát mi a csudát tesznek negyed százada a választott tisztségviselők, ha azt sem tudják, hogy Romániában a történelmi magyar egyházak által felügyelt iskolák állami tanintézmények, ezért nehéz megérteni, miként válik a magyar kisebbségi oktatás is haszonélvezőjévé annak, ha néhány ortodox magániskola ezentúl normatív finanszírozást kap az államtól?! Nem a nevezett kormányhatározat ellen szólunk, hisz az mindannyiunk előnyére válik, ha az oktatás a jelenleginél nagyobb anyagi támogatásban részesül, még akkor is, ha magyar közösségünk ebből vajmi keveset lát, és ha még az sem biztos, hogy ettől a minőség javul. De az már elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ elnöke diadalmámorban úszik attól, hogy „a jogszabályba foglaltak lépésenként a gyakorlatban is érvényre jutnak”, majd úgy tesz, mint aki feltalálta a spanyolviaszt, és sürgeti, „hogy a román nyelv tanításához legyen meg a megfelelő tanterve és tankönyve valamennyi osztálynak egészen a középiskola végéig”. Sunyít és nem mondja ki, mit ért megfelelő tanterv és tankönyv alatt, holott egyértelmű: sajátos tantervre és tankönyvre van szükség, ami azt jelenti: a románt idegen nyelvként kell tanítani a kisebbségi gyermekeknek. Kelemen Hunor miért nem néz körül a terepen, miért nem a valóságból meríti az alapot aranymondásaihoz?
És mindezek tükrében mennyire lesz hiteles az az árnyékjelentés, amelyet azért készít az RMDSZ, mert a Románia által az Európa Tanácshoz kétéves késéssel benyújtott jelentés a kisebbségvédelmi keretegyezményről nem megfelelő, mert „a dokumentum kidolgozói nem konzultáltak a tartalmáról velünk, a tulajdonképpen érintettekkel”. Vajon, ha megtették volna, jobban állnánk a kisebbségi joggyakorlat jövőjét illetően? Bízhatnánk abban, hogy bármi is történik a javunkra? Hisz a papír sok mindent megbír, és mifelénk már többször beigazolódott: az asztalfiókokban elrejtett dokumentumok, de még a nyilvánvaló jogszabályok is csak azért vannak, hogy létezésüket kipipálják, betartásukat már senki nem ellenőrzi.
Miként hihetnénk, hogy az elpocsékolt huszonöt esztendő után az árnyékjelentés nem csak választási kampányfogás, nem csak amolyan Kelemen Hunorra jellemző, eredmények nélkül végződő nekibuzdulás, afféle „Kelenor-jelenség”? Mindaddig, amíg egy sor ígéret csak a be nem tartottak kategóriájában szunnyad, nemcsak az a kérdés, hogy mit nem tart be a román állam, hanem az is, mennyit játszik el hosszú távú 
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „neoceauşiszta” ideológia feltámadása
Ami az úgynevezett „nemzeti kisebbségek” védelméről szóló nemzetközi és nemzeti normák romániai be (nem) tartását és meg (nem) valósítását illeti, a 2015-ös év kimondottan szégyenteljes volt. Több tucat nyilvánvalóan önkényes közbelépés és döntés született kormánymegbízottak, polgármesteri hivatali felügyelők, bírók stb. részéről –alkotmányos szlogenekkel („Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam”) alátámasztva, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a Románia által évekkel ezelőtt aláírt és ratifikált szerződéseket és chartákat –, melyek különösen az erdélyi és még inkább a székelyföldi magyarok közösségében szinte általános elégedetlenséget és a központi hatóságok képviselőivel szembeni növekvő feszültségeket okoztak.
A kérdéses visszaélésekről gyakorlatilag semmit sem írnak a román nyelvű központi sajtóban, ezzel szemben számos inkrimináló anyag jelenik meg a magyarok jogos óhajairól. Ebből a nacionalista propagandaízű médiacenzúrán/embargón és egyoldalú „tájékoztatáson” alapuló publicisztikai gyakorlatból az következik, hogy a médiában és a közhatóságoknál nincs elég információ a „nemzeti kisebbségekkel” kapcsolatos sajátos jogszabályokról. Továbbá nincs elég publicisztikai vagy politikai akarat, hogy az etnikai közösségeket úgy mutassák be, amilyenek: történelmi nyelvi és kulturális közösségekként, melyek gyökeret vertek az általuk jelenleg lakott térségekben, több száz vagy akár több mint ezer éves közösségekként (mindegyikük régebbi vagy sokkal régebbi mint maga… Románia), melyeknek – ebből következően – számbeli arányuktól függetlenül elméletben és a gyakorlatban is ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kellene rendelkezniük, mint a többi etnikai közösség. Mi lenne ha...
Ha Románia átültetné a gyakorlatba a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és a Románia és Magyarország közötti jó szomszédságról és együttműködésről szóló szerződést – melyeket már több éve aláírtak és ratifikáltak –, akkor az erdélyi etnikumok közötti kapcsolatok képe összehasonlíthatatlanul jobban festene. Konkrétan:  – szinte kivétel nélkül két-, három- vagy négynyelvű felirataink lennének az összes (németek/szászok vagy magyarok által alapított és más nemzetiségek által is lakott) erdélyi városban és számtalan faluban/községben; – az összes nemzetiség nyelvét, kultúráját és történelmét az iskolákban minden etnikai csoportnak tanítanák; – a köztisztviselők a rendőrség kötelékében, a titkosszolgálatoknál, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a kihelyezett szolgáltatásokban mindenféle nemzetiségből származó alkalmazottak lennének, akik beszélik a „kisebbségi” és regionális nyelveket, a kérdéses nyelvek használata pedig a mindennapos gyakorlat része lehetne;
– az állami médiában arányosan jelennének meg a „kisebbségi” témák; a filmekben, a tévésorozatokban, a zenedarabokban stb.; 
– a magyar nyelvű egyetemek/karok tényként léteznének és nem csak óhajként vagy viszály okaként (lásd a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi egyetem létrehozásának elutasítása);
– a nemzetiségek jelképei (zászlók, címerek) és ünnepnapjai szabadon megjelenhetnének és nem kellene tartani a kormánymegbízottak, bírók és/vagy nacionalista bloggerek és bérkommentelők zaklatásától; – azonnal véget érnének a nacionalista diverziók, az etno-demográfiai ügyködések, a médiamanipulációk és a „laboratóriumi” gyűlölet, melyeket a titkosszolgálatokon vagy más „hard” intézményeken (rendőrség, hadsereg stb.) belüli nacionalista és etnokratikus csoportok utasítására találnak ki és terjesztenek;
– összességében az (igazi kölcsönös megismerésen, tiszteleten, egy többetnikumú társadalmon belüli jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos konszenzuson alapuló) egyetértés élvezne elsőbbséget;
– nagyrészt megszűnnének az egyes „kisebbségiek” részéről tapasztalható nacionalista megnyilvánulások, lásd például azokat a székely fiatalokat, akik jelenleg bizonyos nacionalista, potenciálisan irredenta magyarországi mozgalmak körül csoportosulnak; Kik a kerékkötők?
Ne bújjunk az ujjunk mögé: némi érzékelhető előrelépés ellenére Románia még mindig messze áll attól, ami akkor lehetne, ha átültetné a gyakorlatba a vonatkozó nemzetközi és nemzeti kötelezettségek összes rendelkezését – és, sajnos (mások számára „szerencsére”), nem is tűnik úgy, hogy olyan állammá szeretne válni, amely tényleg minden lakosát képviseli. Vajon kik azok, akik általában ellenzik azon normák alkalmazását/betartását, melyekről itt szó van? Azt hiszem, nagyrészt azokról van szó, akik más, különösen a politikai pluralizmussal, az emberi jogokkal, a részvételi civil társadalommal, a korrupcióellenességgel, a diszkriminációmentességgel, a Közép- és Kelet-Európával való szinkronba kerüléssel kapcsolatos területeken is ellenezték vagy ellenzik a törvények alkalmazását.
Másképp mondva – és a múltba is visszatekintve: azoknak van a „magyarokkal” „valami bajuk”, akiknek hajdanán a szászokkal/svábokkal is gondjuk volt, amíg még többen voltak, akiknek 1990-ben gondjuk volt az Egyetem téri tüntetőkkel vagy akár azokkal is, akik 1989. december 17–22-én és az ezt követő napokban és hónapokban kivonultak az erdélyi/bánsági városok és Bukarest utcáira. Míg a demokratizálás és a politikai pluralizmus terén némiképp javult a helyzet – bár még mindig vannak gondok a jogállamiság működésével –, a „nemzeti kisebbségek” védelme terén még viszonylag az út elején, vagy legjobb esetben is a felénél járunk, és számos jel arra mutat, hogy a román hatóságok NEM akarnak annál előrébb lépni, mint ameddig eljutottak. Ellenkezőleg, szemmel láthatóan hajlamosak visszavonni a már megadott (indokolt) vagy megvalósításra váró jogokat. Mottójuk: Ha amúgy sincsenek szankciók, akkor miért tartanánk be az ígéreteinket? Hová vezet ez?
Ugyanúgy, ahogy az emberi jogok korlátozása és a közvélemény fontos döntések meghozatalában való részvételének elutasítása, például a nagy (a környezetre és a helyi közösségekre nézve felesleges és ártalmas kulcsszavak: Verespatak, Chevron, Schweighofer, Kronospan stb.) beruházások esetében utcai megmozdulásokhoz, kollektív elégedetlenséghez, valamint az érintettek diskurzusainak és szándékainak radikalizálódáshoz vezetett, a „nemzeti kisebbségekre” vonatkozó normák betűje és szelleme hű betartásának elutasítása elkerülhetetlenül ugyanolyan következményekkel fog járni, vagy jár máris. 
Ugyanolyan ok ugyanolyan hatást vált ki.
Más szóval: aki azt várja el, hogy a magyarok ne merészeljék kifejezni elégedetlenségüket/felháborodásukat a nacionalista-magyarellenes mátrixszal szemben, amelybe számos közhatóság és a média egy része belekényszeríti őket, ugyanígy azt is követelhetné, hogy Newton törvényét kizárólag az almákra alkalmazzák, a körtékre nem…
És most azoknak, akik őszintén azt hiszik, hogy Románia állítólag „modell” a „kisebbségek” ügyében. Közismert, hogy Romániában egyetlen területen SEM tartják be a törvényeket a betűjüknek és szellemüknek megfelelően, amikor a nem alkalmazásuk (jogtalan) előnyöket biztosíthat egyes kiváltságosoknak (lásd a fentebb említett cégek gazdasági tevékenységeit). Akkor, kérdezem, miért hiszik, hogy a törvényeket éppen a „kisebbségek” esetében alkalmaznák következetesen, sőt, példás módon?  Sőt: Alapos okunk van azt hinni, hogy a „kisebbségek” és a történelmi régiók ügye az utolsó helyek valamelyikén szerepel a politikai-közigazgatási döntéshozók prioritásainak listáján. Egy „neoceauşiszta”/„neoszekus” áramlat feltámadásának és érvényesítésének vagyunk tanúi, amely afelé tendál a törvények megsértésével, hogy megvalósítsa a nemzeti-kommunista korszak fő etnodemográfiai projektjét: a többetnikumú régiók, különösen Erdély etnikai megtisztítását, illetve asszimiláción és emigráción keresztül az elrománosítását. Mondom ezt, látván: 
– hogy Kolozsváron egy régi-jelenlegi polgármester, volt KISZ-vezető (Kommunista Ifjak Szövetsége – a szerk.) elkeseredetten ellenzi kétnyelvű táblák elhelyezését a város bejáratainál, ugyanakkor kollektív skizofrén módon megpályázza „Cluj-Napoca” nevében az „európai” kulturális fővárosi címet; – hogy Marosvásárhelyen az „importált” polgármester azzal büszkélkedik, hogy az etnikai mérleget sikerült a magyarok rovására kibillenteni (a Magyarországgal kötött szerződés egyértelmű rendelkezéseinek megsértésével!);
– azokat az etnikai-demográfiai statisztikákat, melyek azt mutatják, hogy a magyar lakosság legalább 20 százalékkal (!) csökkent az utóbbi 25 évben, miközben a románok aránya „csak” 10 százalékkal lett kevesebb;
– hogy Csíkszeredában megtartanak a tisztségében, rendőrkapitánnyá neveznek ki és rekordméretű bért fizetnek egy volt nemzeti-kommunista pribéknek, Moldovan Radu Sandunak;
– hogy 2015-ben, szintén Csíkszeredában, börtönérett politikusok egy csoportja – Mircea Duşă, Gabriel Oprea, a már „híres” Moldovan Radu Sandu – jelentős anyagi és emberi forrásokat, különleges csapatokat, a honvédelmi minisztérium járműveit és buszait mozgósította azért, hogy néhány ázott katona menetelése közben felhúzzák „Hargita megye legnagyobb trikolórját”! …
Mindezt akkor, amikor a Kovászna megyei kormánymegbízott bepereli azokat a polgármestereket, akik Románia zászlója mellett(!) ki merik tűzni a székely zászlót is;
– mert olyan félkatonai alakulatok jönnek létre, mint Bogdan Diaconu politikai etnoimposztor Karóbahúzó Vlad Gárdája, melyeknek kimondottan Székelyföld is a célpontjuk;
– látva, hogy Déván (!) lebontották egy hajdani magyar fejedelem nemrég felállított köztéri emlékművét – mindezt „banális adminisztratív okokból”, hogy egy élő klasszikust idézzek (utalás Klaus Iohannisra – a szerk.), egy „jóakaró” polgár közbenjárására;
– Dan Tanasă nacionalista-troll blogger tevékenységét – meglepetések meglepetése! – éppen a szekus-kleptokrata Dan Voiculescu alapítványa részesíti jutalomban.
És tovább lehetne folytatni a mindennapos zaklatások sorát, melyek a „Beszélj románul, mert Romániában vagy!” szlogennel kezdődnek…
A fentiekből az következik… szigorúan LOGIKUSAN, hogy a „kisebbségi” jogrend betű- és szellemhű alkalmazása Románia számára is a jogállamiság megerősítését, a törvény uralmát, polgáriságot, európaiságot, meritokráciát jelenti – az ország minden lakójának javára. Ugyanakkor, szintén szigorúan LOGIKUSAN az is következik, hogy az erdélyi (és nem csak itteni) őshonos nemzetiségek legitim és szükséges jogaiért való szerepvállalás jogos és szükséges polgári, európaiassági és jogállamvédelmi lépés.
Én magam szerepet vállalok ebben (is), és azt tanácsolom más polgárjogi aktivistáknak is, hogy hatoljanak be erre a kevésbé feltárt, de mindnyájunk számára nagyon is releváns területre: a kollektív identitások, a „fejlett szintű” etnikumok közötti megértés és együttélés, regionalizmus, politikai transzilvanizmus terepére. Ez távolról sem annyira nehéz és „aláaknázott” terület, ahogy azt azok az etnoimposztorok sugallják, akik kisajátították e témában a tömegeknél fogadókészségre számító diskurzust (szemben a tudományos, „elit”, a történelmi igazsággal és a mai tényhelyzettel szinkron és összeegyeztethető diskurzussal, ld. Boia, Mitu, Djuvara). A megoldás továbbra sem más, mint az írott és íratlan törvények – jóhiszemű – alkalmazása, aminek révén csak nyerhetünk – mindnyájanuár Regionalizmus = európaiasság = polgáriság = hazafiság – íme, ez a mágikus képlet „Erdély kérdésére” – és talán egész Romániára vonatkozóan is.
Hans Hedrich
(neuerwEg.ro/Főtér.ro) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Középpontban a magyar tánc (A Georgius Kamarazenekar és a Csíki Kamarazenekar közös hangversenye)
Március idusához közeledve közös ünnepi koncertre készül a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar és a Csíki Kamarazenekar. Legutóbb karácsonykor hallhattuk együtt játszani a fiatal székelyföldi hangszereseket, a közös koncert mögött tíz év tapasztalata és összeszokottsága áll. A sepsiszentgyörgyi hangversenyévad második alkalommal kínálja együtt az „aranycsapatot”, amelynek tagjai – neves hazai és magyarországi karmesterek és szólisták közreműködésével – mára már magas szakmai színvonalú szimfonikus zenekart képviselnek.
A március 11-én, pénteken 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében zajló hangverseny része a március 15-ei ünnepi megemlékezésnek, melyet az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tartanak városunkban. A budapesti Werner Gábor karnagy vezetésével a szimfonikusok kétrészes műsorral készülnek: elsőként klasszikusok, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert és Wolfgang Amadeus Mozart művei hangzanak el, az est második felének fő témája pedig a magyar tánc. Olyan zeneszerzők művei csendülnek fel, akiket a magyar tánc inspirált; többek közt Brahms, Bartók és Liszt műveiből is hallhatunk. Érdekessége e témának, hogy már a reneszánsz korban is létezett jellegzetes magyar udvari tánc, amelyről nem maradt fenn leírás, így ma csak a dallamokat ismerjük, amire táncoltak. A XIX. századi magyar táncokról viszont már többet lehet tudni, közkedveltek voltak Erdélyben, de szívesen járták Nyugat-Európa palotáiban is. Ezekből a dallamokból ihletődött számos magyar és más nemzetiségű korabeli zeneszerző. A Donáth-díjas Werner Gábor karmester 1969-ben született Budapesten, zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett zongorázni tanult és ütőhangszereken játszani. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát, majd karmester szakot is végzett, és Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. Nevéhez fűződik a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetése, tagja volt a MÁV Szimfonikus, a Camerata Transsylvanica, a Sonora Hungarica zenekarnak és a Hubay Jenő Kamarazenekarnak, muzsikált a Magyar Virtuózoknál is. Ma a Budafoki Dohnányi Zenekar karmestere, emellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként, vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 
Az ünnepi koncerten két fúvós szólistát köszönthetünk: fagotton játszik a budapesti Mohai Bálint, a Georgius Kamarazenakar alapító tagja és vezetője, Filip Ignác pedig fuvolán. A fiatal vendégszólista Mohai Bálint zenészcsaládban nőtt fel, fagottozni 12 évesen kezdett édesapja segítségével. Ma már több világhírű zenekarban illetve együttesben működik közre: a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának szólamvezetőjeként, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarában vagy a Vladimir Ashkenazy vezette Európai Unió Ifjúsági Zenekarban. Olyan hírességekkel muzsikálhatott együtt, mint Itzhak Perlman, Pinchas Zukerman, Herbert Blomstedt, Sir Colin Davis, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Matthias Bamert, José Cura, Peter Schreier, Lang-Lang, Perényi Miklós, Garrick Ohlsson. 2015-től a fagottok „Stradivariján’”, egy 2009-ben készült Wilhelm Heckel 15179-es modellen játszik.
Filip Ignác a székelyföldi komolyzene meghatározó szereplője, a brassói Transilvania Tudományegyetem zenetagozatának tanszékvezetője, a csíkszeredai Régizene-fesztivál művészeti igazgatója, a Codex régizene együttes alapító tagja és művészeti vezetője. A Cantus Serenus, az Amaryllis, a Stravaganti és más együttesek tagjaként pedig számos belföldi és külföldi kamarazene-koncerten és színházi előadáson, illetve a Bukaresti Nemzeti Román Opera előadásain lépett fel. Szólistaként az ország több filharmonikus zenekarával működött közre, olyan mesterektől tanult fuvolatechnikát, mint az osztrák Ulrike Engelke, a német Gerald Matschke, Gunter Pohl vagy Monika Kaminski, a holland Anneke Boeke és Heiko Shegget.  
A teljes ünnepi műsor: az első részben Ludwig van Beethoven: István Király nyitány, Franz Schubert: Rosamunda közzene és Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr fagottverseny, a második részben pedig Doppler Ferenc: Magyar fantázia, Johannes Brahms: Magyar táncok, Bartók Béla: Magyar képek, Farkas Ferenc: Mátrai táncok, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia. 
A koncertre érvényesek az idei zenei évad bérletei, szabadárusításban a jegyek a városi kulturális szervezőirodában (Szabadság tér 1. szám, nyitvatartás: hétfő–csütörtök 11–16, péntek 11–13 óra között) és a www.biletmaster.ro oldalon kaphatók. Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kónya Ádám Művelődési Ház. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az első 70 év
Mint arról tegnapi lapszámunkban olvashattak, sajtótájékoztatót tartott hétfőn délelőtt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, illetve a Tompa Miklós Társulat vezetősége, amelyen beszámoltak a március 10- én tartandó, legújabb premierről – Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát adják elő Mohácsi János rendezésében –, illetve arról a rendezvénysorozatról, amely Az első 70 év (1946-2016) címmel a marosvásárhelyi intézményes színház fennállásának 70. évfordulója előtt tiszteleg.
Utóbbiról Gáspárik Attila, az intézmény vezérigazgatója és Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója számolt be. – Nem varázsszám a hetvenedik évforduló, de nem is tartunk nagy ünnepséget. A program ennek ellenére is gazdag, számos rendezvényre, előadásra várjuk a közönséget. Lesznek olyan rendezvények, amelyeken megünnepeljük a múltat, de leginkább arra koncentrálunk, hogy ez a színház hogy néz ki ma és hogy fog kinézni holnap. Arra, hogy hogyan adjuk majd át az utánunk jövőknek. Többek között öt mikrokiállítást készítettünk a hetven évet meghatározó személyiségek tárgyaiból. Kis, személyes tárlatok ezek, de lesznek vetítések is, a régi előadásokról több mint 20 óra archív anyagot kaptunk a bukaresti TV magyar adásától, ezúton is köszönjük nekik. A műszakról sem feledkezünk meg, róluk is megemlékezünk. Nem csak nyugalmazott színészeket hívtunk meg, hanem a műszak nyugdíjas részét is, ők is a mi családunkhoz tartoznak – remek érzékük van a színházhoz. Régi adósságot törlesztettünk azzal, hogy a katolikus és református temetőben nyugvó elődeink sírhelyeit felmértük és a bejárathoz egy-egy kopjafát állítunk, amelyekre feltüntetjük az ott nyugvó, színházhoz kapcsolódó elődeink nevét, ráadásul kialakítunk egy olyan emlékhelyet is, ahol majd koszorúzni lehet. Az eseménysorozat hét napja alatt hét előadást játszunk bukaresti, magyarországi és erdélyi kritikusok előtt – ez nagyon fontos a számunkra, hiszen ők azok, akik megmondják nekünk, hogy hol állunk, hol tart ma a marosvásárhelyi színjátszás. Jó néha külső tükörben megnézni magunkat és ez a külső tükör a későbbi döntéseinket is befolyásolni fogja. Az igazgatók találkozóján itt lesz többek között Gálfalvi Zsolt és Tóth Tamás is, róluk kevesebben tudják, hogy a marosvásárhelyi Nemzeti igazgatói is voltak egykoron. A kopjafaavatásra a hozzátartozókat, a március 12-én este kezdődő Éjszaka a színházban című programra pedig elsősorban a fiatalokat várjuk, ennek keretében igen sok előadásra, beszélgetésre, kvízversenyre kerül sor a Múzeumok éjszakája nyomán. A programsorozat reggel hat óráig tart, lesznek ágyak, ahol aludni lehet, például az igazgatói szobában: akit oda sorsolunk, az mesét is kap – hallottuk a hétfői sajtótájékoztatón.
Az első 70 év című ünnepségsorozat programját az alábbiakban olvashatják.
Március 10., csütörtök: 17.00 – Volt színházigazgatók 5 órai teája (előcsarnok). 18.00 – Tárgyak 70. Kiállítás a 70 éves marosvásárhelyi intézményes színház meghatározó személyiségeinek személyes tárgyaiból (Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Kovács György, Tarr László, Csorba András, Szabó Duci, Ferenczy István, Lohinszky Loránd) – megnyitó (előcsarnok). 19.00 – Molnár Ferenc: Az üvegcipő (rendező: Mohácsi János, Nagyterem). Ünnepi bemutató a marosvásárhelyi intézményes színház alapításának 70. évfordulója alkalmából.
Március 11., péntek: 11.00 – Hangok 70. Színházi előadások hangfelvételeinek lejátszása a Marosvásárhelyi Rádió Aranyszalag-tárának gyűjteményéből – megnyitó (Előcsarnok). 11.30 – Színházmozi – Barta Lajos: Szerelem (1973), rendező: Harag György (Nagyterem). A vetítés után az előadásban szereplő Farkas Ibolya színésznővel és Kovács Leventével, a rendező egykori asszisztensével Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója beszélget. 19.30 – Rendezés (írta és rendezte: Bartis Attila) – dráma, Kisterem.
Március 12., szombat: 11.00-19.00 – A kiállítások látogathatóak (tárlatvezetések előjegyzés alapján), előcsarnok. 11:00 – Kulissza 70 (megnyitó). A kellékes című riportfilm vetítése. A vetítést követően beszélgetés Abódi Ferenc volt színpadmesterrel és Abódi Anna volt jegyszedőnővel. 18.00 – Most 70 (megnyitó) – fotókiállítás a Tompa Miklós Társulat színművészeiről (előcsarnok). A. P. Csehov: Sirály (rendező: Keresztes Attila) – színjáték, nagytermi stúdiótér. 22.00- 06.00 – Éjszaka a színházban.
Március 13., vasárnap: 11.00-19.00 – A kiállítások látogathatóak (tárlat- vezetések előjegyzés alapján), Előcsarnok. 13.00 – kopjafaavatás és kegyeleti séta. Az intézmény kötelékében elhunyt, Marosvásárhelyen nyugvó művészek emlékére. A megemlékezés a református temetőben kezdődik 13.00 órától, 14.00 órakor folytatódik a katolikus temetőben, majd a 15.00 órakor a zsidó temetőben zárul. 17.00-18.40 – Színházmozi – Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért (részlet, 1977), rendező: Harag György (Nagyterem). Bartis Attila: A nyugalom (rendező: Radu Afrim) – dráma, Kisterem.
Március 14., hétfő: 11.00-19.00 – A kiállítások látogathatóak (tárlatvezetések előjegyzés alapján), előcsarnok. Moliere: Tartuffe (rendező: Keresztes Attila) – színmű, nagyszínpadi stúdiótér.
Március 15., kedd: 11.00-19.00 – A kiállítások látogathatóak (tárlatvezetések előjegyzés alapján), előcsarnok. 16.00-17.00 – Színházmozi – A.P. Csehov: A medve (tévéjáték). 18.00 – Double Bind (írta és rendezte: Alina Nelega és Kincses Réka) – dokumentarista színház, nagyszínpadi stúdiótér. 19.30 – F. M. Dosztojevszkij – Richard Crane: Karamazovok (rendező: Albu István) – dráma, Kisterem.
Március 16., szerda: 11.00-19.00 – A kiállítások látogathatóak (tárlatvezetések előjegyzés alapján), előcsarnok. A.P. Csehov: Három nővér (rendező: Harsányi Zsolt), kisterem. A Liviu Rebreanu Társulat előadása (román nyelvű, magyarul feliratozott előadás).
Kaáli Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Temesvár szellemében
Közlemény Tőkés László történelmi érdemeinek védelmében
Mélységesen megdöbbentett Klaus Iohannis köztársasági elnök döntése, amellyel visszavonta a Románia Csillaga érdemrendet az 1989. évi temesvári népfelkelés kirobbantójától. Sokunk számára érthetetlen, milyen elvi alapja van ennek az államelnöki döntésnek, amellyel a negyedszázaddal ezelőtti történelemalakító kiállásért odaítélt állami érdemrendet visszavonta – egy későbbi politikai véleménynyilvánítás megbüntetéseként. A történelmi tettek megítélésének szokatlan módja ez, és megalázó üzenet mindazoknak, akik áldozatot vállaltak és szenvedtek a rendszerváltozásért.
A történelem azt példázza, hogy sorsfordító hőstettekhez és áldozatvállalásokhoz nem állami érdemrendek szükségesek, hanem bátorság és isteni segedelem. Tőkés Lászlónak a nacionál-kommunista diktatúra falainak megbontásához mindkettő megadatott, amikor 1989 megváltó adventjében Temesvár egén a szabadság hajnala hasadt. Illesse köszönet és tisztelet az akkori temesvári református gyülekezetet, az élő láncszemekként hozzájuk csatlakozó más felekezetű testvéreinket, a diktatúra elleni tüntetésekben részt vevő temesvári románokat, magyarokat és más nemzetű hősöket.
A temesvári népfelkelést illetően régóta célzatos történelemhamisítás zajlik Románia-szerte, miközben negyedszázados reményeink csak részlegesen teljesültek. A kommunista rendszer államhatalmi bűneinek elkövetői többnyire nem feleltek tetteikért, az áldozatok méltányos kárpótlására nem került sor, sőt a korabeli haszonélvezők 1989 után sikeresen érvényesítették politikai és gazdasági helyzetelőnyüket. Az államvédelmi szervekkel együttműködők átvilágítása távolról sem teljes körű, bár a társadalmi szintű erkölcsi és politikai megtisztulásnak ez is alapfeltétele.
Temesvár szellemében töretlenül küzdenünk kell a tényleges rendszerváltozás kiteljesítéséért, állami érdemrendek sorsától függetlenül. 
Bálint Benczédi Ferenc,
a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Nyugati Jelen (Arad)

Jogsértési eljárás Romániával szemben az erdőirtással kapcsolatban
„A romániai erdőkkel kapcsolatban az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Romániával szemben, a vizsgálat jelenleg is tart ” – válaszolta az Európai Bizottság (EB) nevében Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos Tőkés László európai parlamenti képviselő megkeresésére a mértéktelen és sok esetben törvénytelen romániai fakitermeléssel kapcsolatban.
Tőkés László sajtóirodájának tájékoztatása szerint az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva az EP-képviselő arra nézve kért tájékoztatást az EB-től tavaly decemberben, hogy az unió miképpen kíván fellépni a korrupciógyanús romániai erdőirtások ügyében, különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére.  
A biztos az írásbeli kérdésre válaszolva rámutatott: Európa érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található, ámbár jó részük már csupán papíron létezik, ugyanis a túlzott mértékű törvényes fakitermelés miatt kialakult drámai helyzetet rendkívüli mértékű falopások és visszaélések súlyosbítják. Környezetvédők becslései szerint az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatául az országban honos rablógazdálkodásnak, naponta mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek fele részét kimondottan természetvédelmi területekről. Szabadság (Kolozsvár)

Jubilál a szebeni Magyar Kulturális Központ
Tárlatmegnyitóval, ifjúsági filmvetítéssel és színházi előadással ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a nagyszebeni Magyar Kulturális Központ március 11-én, pénteken – olvasható a szeben.ro portálon.
Délután 4 órakor a Tanács Toronyban megnyitják Kovács László Attila és Ádám Gyula közös, Képek Oltszakadátról című fotókiállítását, amelyet Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke és Louis Guermond helyi kritikus méltat. A kiállítás anyaga különböző fotótáborokban készült. A nyomtatásban Kovászna Megye Tanácsa segített 2014-ben, amikor az oltszakadáti közösséget meghívták a Budapesti Polgárok Házába, és a bemutatkozásnak a tárlat is része volt. Azóta több magyarországi helyszín fogadta a válogatást, a mostani után pedig Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és más erdélyi városokban szeretnék bemutatni. Szabadság (Kolozsvár)

Semjén: a legfontosabb külhoni programok működnek
A magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek. Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték, a kérések közül 28 ezret utasítottak el.
Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Szabadság (Kolozsvár)

Nem engedték be a Jobbik alelnökét Romániába
Nem engedték be Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániába; ezt maga az országgyűlési képviselő közölte szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében szerdán reggel.
Azt írta, kedden Erdélybe utazott volna, hogy részt vegyen a székely szabadság napján, valamint sajtótájékoztatót és lakossági fogadóórát tartott volna Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben is. Csaknem félórás várakoztatás után az ártándi román határállomáson közölték vele, nem mehet tovább, mert három évre kitiltottak az országból. Mint írta, a határőr arról tájékoztatta, hogy a kitiltásáról szóló döntés 2015. október 21-e óta érvényes.
„Tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére. Előzetesen ugyanis most sem tájékoztatott erről senki, mint ahogyan kitiltásom konkrét okáról sem” – írta közleményében a politikus.
„Az érdemi indoklás nélküli, uniós alapjogokat durván megsértő, önkényes román hatósági döntést és az egész eljárást elképesztőnek és felháborítónak” tartja egy EU-tag, valamint NATO-szövetséges szomszédos ország részéről. Szávay István emlékeztetett arra, hogy korábbi, egy évig tartó kitiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult és Strasbourgban beperelte a román államot. Hozzátette, most is kihasználja az összes rendelkezésére álló romániai és nemzetközi jogi lehetőséget.
Két éve márciusban négy magyar állampolgárnak, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselőjének, Szávay Istvánnak és Zagyva György Gyulának tiltották meg, hogy belépjen Romániába egy évig. Akkor Monica Dajbog, a román belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik. Krónika (Kolozsvár)

Határon túliak is igényelhetnek magyar személyit
A magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok is igényelhetik a Magyarországon januárban bevezetett elekronikus személyi igazolványt – jelentette be hétfőn Nagyváradon dr. Laky-Takács Péter Attila konzul. Az Erdon.ro hírportál beszámolója szerint Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselője azt mondta, hogy a honosítottak akkor is megkaphatják az újfajta elektronikus okmányt, ha nincs állandó magyarországi lakhelyük.
A nagyváradi demokrácia-központban, Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke és Nagy József Barna irodavezető társaságában tartott sajtótájékoztatón dr. Laky-Takács Péter Attila elmondta: az elektronikus személyi igazolvány egyelőre csak a magyarországi kormányablakoknál igényelhető, de tervezik, hogy a jövőben a külképviseleteken is megkaphassák az érdeklődők.
Az okmány igénylésekor fel kell mutatni valamilyen személyi azonosító igazolványt, például útlevelet (ez lehet romániai, illetve magyarországi is), valamint a magyar állampolgársági eskütétel után kapott honosítási okiratot és lakcímkártyát. Kiskorúak esetében a születési anyakönyvi kivonatot is mellékelni kell a kérelemhez. Az elektronikus személyi igazolványt ingyen, 8 nap alatt állítják ki a magyar állami hatóságok, de amennyiben sok az igénylő, hosszabb ideig is eltarthat az elkészítése.
Az új típusú, elektronikus személyazonosító igazolványt idén januártól vezették be Magyarországon a közigazgatási bürokrácia csökkentésére vonatkozó törvénycsomag részeként. Az okmányt elektronikus aláírásra is lehet használni, illetve a TAJ-kártya (Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolvány) és az adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja. Az új okmányok 94 százalékát chippel látták el, de a 65 év felettiek kérhetik chip nélkül is. Az új okmányok érvényességi ideje a korábbi 10 év helyett 6 év, a 18 év alattiaknál 3 év. Az új okmány illetékmentes, a kiállítási határidő a korábbi 20 napról 8 napra csökkent.
Dr. Laky-Takács Péter Attila az Erdon.ro-nak elmondta, a mostani okmánnyal lényegében teljes lett az anyaországon kívül élő magyar állampolgárok által kapható iratok köre. Az ügyintézésről kifejtette: ez valamelyik anyaországbeli kormányablaknál igényelhető, a helyszínen sorszámot kell kérni (ezt interneten, illetve telefonon is igényelhető), majd az igénylő a helyszínen kitölti az adatlapot, fényképet készítenek róla, illetve ujjlenyomatot vesznek. Végül egy borítékban megkapja az elektronikus személyi igazolvány azonosító kódját. Az okmányt szintén személyesen lehet átvenni. Krónika (Kolozsvár)

Semjén Zsolt szerint rendezett a nemzetpolitika
A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek. 
Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden kiemelte: eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték. Jelezte, a kérelmek közül 28 ezret utasítottak el.
Az MTI tudósítása szerint kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, reális szám. Megerősítette: autonómia tekintetében nincs kettős mérce, az jár a magyarságnak. Közölte, felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, emellett célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen, a diaszpórában a vegyes házasságokban minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjék a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt, és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta: Joggal Európában címmel áttekintést készítettek a különböző autonómiatörekvésekről és a szomszédos országok jogi szabályozásáról. A megbízott hasonló látleletet készítene a szórványmagyarságról is. Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román–magyar kapcsolatok mélyponton vannak.
Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státus, amit Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációként. „Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentse, de ezt nem szeretnénk” – közölte Semjén. Krónika (Kolozsvár)

Békében, de nem szolgaként!
Mi, erdélyi magyarok tisztában voltunk azzal, hogy a minket megillető jogok kicsikarása során hosszú és nehéz küzdelemre kell felkészülnünk, arra viszont gondolni sem mertünk, hogy több mint 26 évvel a kommunizmus bukása után haladás helyett visszalépések történhetnek ezen a téren. Miként arra sem, hogy 2016 tavaszán egy erőteljes megfélemlítési és gyűlöletkampány szenvedő alanyai leszünk. Ráadásul egyesek közülünk még most sem akarnak szembesülni a valósággal, annak ellenére, hogy naponta támadnak, rágalmaznak és gyaláznak, miközben a hosszú évek során nagy nehezen megszerzett aprócska jogainkat is egyre nyesegetik.
Hogy miért jutottunk ide? Legfőképp azért, mert hiányzott belőlünk a kellő erélyesség és következetesség, mert hagytuk, hogy ocsmány módon félrevezessenek és rászedjenek. Ezen persze magunk között lehet – és talán kell is – vitatkozni, most azonban nem erre van szükség, hanem összefogásra, valamint határozott és közös lépésekre! Az egymásnak feszülés és szétfaricskált akarat ugyanis a pusztulás szélére juttatta a határokon kívül rekedt magyarságot. Olyan helyzetbe taszította, amely még nem kilátástalan ugyan, de hamarosan azzá válhat. Ha továbbra is megengedjük, hogy mondvacsinált okok miatt zaklassanak, és hamis vádakkal illessenek, a bénító félelem vagy a halálos közömbösség bármikor eluralkodhat rajtunk, ami számunkra valóban a véget jelentheti, mert gyáván és fásultan ellenségeink játékszerei leszünk! 
Éppen ezért fel kell végre tápászkodni, kiegyenesedni, és egyenes tekintettel szembefordulni mindazokkal, akik a létünkre törnek! Úgy, ahogy őseink tették évszázadokon keresztül otthonuk, jussuk és családjuk védelmében. Világossá kell tenni, hogy mi nem vágyunk arra, ami a másé, de a magunkét sem adjuk! Hogy békében akarunk élni, de nem szolgaként! Hogy másokkal egyenjogú lakói akarunk lenni ennek a földnek! Minderre pedig a székely vértanúk napján jó alkalom kínálkozik, így március 10-én Marosvásárhelyen van a helyünk, hogy egymás jelenlétében megkapaszkodva, békésen és méltóságteljesen, de elszántan és félreérthetetlenül nyilvánítsuk ki az akaratunkat.
Bedő Zoltán . Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Átadták a Príma Polgár díjakat Székelyudvarhelyen
A Príma Rádió tizedik alkalommal tartotta szerdán este a Príma Polgár-díjátadó ünnepséget. Az udvarhelyi Príma Polgárok értékteremtő munkájának díjazását jubileumi könyvátadás követte.
A rendezvény célja az értékes emberek bemutatása, minél szélesebb rétegekkel való megismertetése. „Nem könnyű feladat eldönteni, ki érdemes erre a címre, hiszen elmondhatjuk, városunkban nagyon sok erre érdemes polgár tevékenykedik, munkálkodik a közösségünk fejlődése érdekében” – méltatta az eseményt Orosz-Pál Levente, a rádió igazgatója.
A Príma-díjakat László János, a rádió tulajdonosa, valamint a Príma-díj ötletgazdája adta át, míg a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai tolmácsolták.
A Príma Polgár-díjat post mortem Botár Gábor emlékének ajánlották. A Kis Szent Teréz Plébániatemplomban szolgálatot teljesítő atya híveit már gyerekkoruktól arra tanította, hogy a templomlátogatás mellett ápoljanak személyes, bensőséges kapcsolatot Istennel, így válik élővé a hitük. Mély mondanivalójú prédikációit a szentmisék minden részvevője magáénak érezte – hangzott a méltatás. A díjat Tamás Barna atya, a Kis Szent Teréz plébánia ügyvezető lelkésze vette át. A jelenlevők felállva, egy perc néma csönddel emlékeztek Botár Gábor néhai plébánosra.
A Príma orvos kategóriában Dr. Szabó Sándor szülész-nőgyógyász főorvost díjazták, a laparoszkópos és hiszterioszkópos nőgyógyászati műtétek úttörőjét. 2011-ben végezte el az első laparoszkópos méheltávolítást a székelyudvarhelyi kórházban, ezzel megelőzve a marosvásárhelyi egyetemi klinikát.
A Príma pedagógus díját Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója vehette át, akinek nevéhez fűződik a műszaki kollégium bővítése. A matematikatanár, igazgató bevallása szerint nemcsak a jó gyerekeket szereti az iskolában, hanem inkább azokat, akik néha egy kicsit pimaszabbak, akik nem sorolódnak be a többiek közé.
A Príma művész díjazott Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megálmodója, valamint az első székelyföldi rajzfilmstúdió megalapítója lett, aki a Likaskő című rajzfilmmel, a Love című kisfilmmel, valamint több dokumentumfilmmel számos rangos nemzetközi filmfesztivál nyertese is.
A Príma sportoló Lőrincz Géza sporttanár, a Rákóczi Sportcentrum vezetője, akinek több, mint félévszázados sporttevékenységét méltatták.
Udvarhelyért Príma-díjjal méltatták ugyanakkor Lukács Csaba, Budapesten élő újságíró tevékenységét, aki mivel személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, hangüzenetben köszönte meg a kitüntetést, mondván: „Akárhová megyek a Földön, Udvarhely mindig a világ közepe lesz”.
A gálán Szőke Zalán VIII osztályos hegedű szakos tanuló Weiner Leo – Peregi verbunkos című művét adta elő, majd ezt követte József Attila: Gyermekké tettél című verse Videvenyecz Edina egykori Príma-díjazott tolmácsolásában. Az előadás után elhangzottak László János, a Príma-díjak alapítója, Bunta Levente polgármester, valamint Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának konzulja köszöntő beszédei. A rendezvényt jubileumi könyvátadás zárta, a fényképes kiadvány tartalmazza az eddigi ötvenhárom Príma Polgár monográfiáját.
Dósa Ildikó. Székelyhon.ro

Főhajtás a kommunizmus áldozatai előtt
A kommunizmus áldozataira emlékeztek szerda délben Csíkszeredában, a volt politikai foglyok Temesvári sugárúton található emlékművénél.
Elsőként Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy ma is áldozatvállalásra van szükség, hisz ahol nincs áldozat, ott nincs szabadság sem. „Azért gyűltünk össze, hogy azokra az áldozatokra emlékezzünk, akik az átkos rendszer áldozataivá váltak” – fogalmazott Szilágyi Árpád. A jelenlévők egy perces néma csenddel fejezték ki együttérzésüket a meghurcoltakkal szemben.
Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt megítélése szerint Európában leáldozóban van a nemzetállamok sorsa. „Akik még itt vagyunk, egyikünk sem kért, vagy kapott kitüntetést annak az államhatalomnak a részéről, amely a szenvedéseinket okozta. Így az sincs, amit tőlünk visszavegyenek” – fogalmazott Nagy Benedek az elmúlt napok történéseire utalva.
Füleki Zoltán, Csíkszereda megbízott alpolgármestere rámutatott, napjainkban újra „politikai fogolygyártásban” vagyunk, példaként az elmúlt időszakban meghurcolt székelyföldi vezetőket sorolta fel. Megmaradásunk csak akkor lesz, ha visszafordulunk keresztényi hitünkhöz, a magyar irodalomhoz és odaállunk a választott vezetőink mellé – mondta az alpolgármester.
A történelmi egyházak képviseletében Szatmári Ingrid református lelkész és Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános kérte Isten áldását az elhunytak lelki üdvéért. Az emlékünnepség végén a kegyelet és megemlékezés koszorúit, virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és a résztvevők közösen énekelték el a székely himnuszt.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Riportkötet a szórványban élő magyarokról
Toronyba zárt anyanyelvünk címmel jelent meg Szucher Ervin kollégánk riportkötete, melyet szerdán este ismertettek Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében. Olyan szórványmagyar közösségeket is megismerhetünk a könyv által, ahol évtizedek óta nem fordult meg magyar színtársulat, újságíró, és a politikusok is csak négyévente keresik fel kampányígéretekkel.
Magyar újságként utoljára az Előrét olvasták, néha már az anyanyelvük sem magyar, de a magyar kultúrához való ragaszkodás tovább él – derült ki a huszonöt riportban megelevenített mintegy félszáz településén, melyeket felkeresett Szucher Ervin, aki jelenleg a Vásárhelyi Hírlap újságírója. 2003-tól járja a szórványt, felkutatva olyan eldugott falvakat vagy akár nagyvárost, ahol nem is gondolnánk, hogy élnek még magyarok. Riportjai a Krónika és az Erdélyi Napló hasábjain látnak napvilágot.
A riportok kézzelfogható hatásáról nem tud beszámolni Szucher, viszont egyértelműen az a tapasztalata, hogy jólesik, ha felkeresik, magyarként beszélnek a „végvárak” lakóival. „Elsősorban azzal lehetne segíteni rajtuk, hogy a politikusok ne csak a szó szoros értelmében vett szökőévekben járjanak ki ezekbe a falvakba, választások idején. Erre panaszkodnak a legtöbben, hogy őket négyévente egyszer »vizitálja le a politikum«, és akkor gyorsan elmondják, miért kell ide vagy oda ütni a pecsétet, megígérnek fűt-fát, majd négy év múlva jelentkeznek ismét” – magyarázza az újságíró.
„Az egyszerű ember is tudna segíteni rajtuk, már csak azzal is, hogy mikor elmegy kirándulni például a Erdélyi-érchegységbe, letér esetleg pár kilométert Verespatakra, vagy Zalatnára, vagy Brádra. Ha beállítasz egy magyar közösségbe, vagy bekopogsz egy magyar családhoz, nekik ez nagyon sokat jelent, hogy számba veszed őket, egyenlő félként magyarként kezeled őket. El nem tudja képzelni a tömbben vagy a fele-fele arányú településeken élő magyar, hogy lelkileg mekkora nagy támasz ezeknek az embereknek, ha megkérdezik tőlük, hogy vannak. Például Konstancától 20-25 kilométerre van egy Ojtuz nevű falu, egy borús időt kifogva elmehetsz erre a településre, megkeresheted az ottani magyar idős embereket, és nagyot dobban az ő szívük. Évtizedekig nem is tudtak róluk, még az ottani megyei RMDSZ-elnök sem tudta, hogy ott csángók élnek” – idézte fel.
Mindenik riport kapcsán számos élménnyel gazdagodott. Egy Szörényváron mutatott telefonkönyv, melyből az ottani magyar neveket kikeresték, az öröm, amit akkor tapasztalt, ha átlépte egy szórványtelepülés templomának küszöbét sok emléket felidéz.
Izsák-Székely Judith. Székelyhon.ro

Civil szervezetek működését lehetetleníti el a városháza?
Ötvenszázalékos adókedvezményt javasolt a korábbi százszázalékos helyett a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal néhány nonprofit szervezetnek. Ez minimum ezer lejt meghaladó költséget jelent, de van olyan civil szervezet is, mely tízezer lejt lenne köteles befizetni a városkasszába.
Az új pénzügyi törvénykönyv lehetővé teszi, hogy idéntől néhány helyi adókategóriánál az önkormányzatok szabják meg például azokat a kedvezményezett szervezeteket, amelyek mentesülnek bizonyos adók kifizetése alól. Zakariás Zoltán szerint ez akár pozitívum is lehetne, de az udvarhelyi polgármesteri hivatal nem így közelítette meg a lehetőséget – fogalmazott a néppárti önkormányzati képviselő a csütörtöki tanácsülés napirendi pontjait tárgyaló szerdai sajtótájékoztatóján. 
Mint Zakariás tudatta, a tavaly novemberben elfogadott határozat értelmében a Dr. Palló Imre Alapítvány, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF), valamint a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant bérelnek tevékenységükhöz – ezekre a nonprofit szervezetekre csupán ötvenszázalékos adókedvezményt javasolt a polgármesteri hivatal, a korábbi százszázalékos helyett. A határozat értelmében így a Dr. Palló Imre Alapítvány és a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára 1300–1700 lejes ingatlanadó fizetésére köteles, míg az UFF-nak tízezer lejt kell fizetnie a Siculus Ifjúsági Házra – mutatott rá. A néppárti tanácsos ugyanakkor beismerte, frakciója eddig ezt nem vette észre. Lehetségesnek tartotta, hogy a hivatal alkalmazottai akarattal fogalmazták meg így a határozatot – a néppártiak a csütörtöki ülésen próbálnak ezen módosítani.
Egyébként a Stúdió mozi termét februártól az önkormányzat „visszavette” saját ügykezelésébe a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskolától – ismertette Zakariás Zoltán, hozzátéve, hogy a továbbiakban a városházához kell fordulnia annak, aki bérbe kívánja venni. Óránként háromszáz lejért bárki megteheti.
„Kampányszagú” távhőár
„Kampányszagúnak” nevezte a távhő árának kérdését Zakariás Zoltán, aki szerint a magas költségű beruházások révén ugyan csökkent a távhő ára, de az még mindig kétszer annyi, mint amit a lakosságnak kiszámláznak. A néppárti tanácsos szerint a távhőtámogatásból kellene lefaragni. Ahhoz pedig, hogy annyit számlázzon ki az Urbana, mint amennyi az előállítási ár, nagyon sokan vissza kellene csatlakozzanak a távfűtéses rendszerhez, erre pedig kevés az esély – véli a néppárti tanácsos.
Veres Réka. Székelyhon.ro

Kereskényi pert nyert az ANI-val szemben
Megnyerte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) folyatott perét Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti polgármesterjelöltje alapfokon, a Nagyváradi Táblabíróságon.
A testület helyt hagyott Kereskényi keresetének, amelyben kérte, hogy nyilvánítsák semmisnek az ANI azon jelentését, amelyben őt alaptalanul összeférhetetlenséggel vádolták.
„Kiderült az igazság. Napokkal azután hogy bejelentettem, indulok Szatmárnémeti polgármesteri tisztségéért, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálatot indított ellenem. Most kiderült, hogy nem volt igazuk, kiderült, hogy a vádjaik alaptalanok voltak. Örülök annak, hogy koholt vádak kivédése helyett ebben a kampányban a szatmáriakat érintő fontos kérdésekkel és a város sorsával foglalkozhatunk a továbbiakban" - nyilatkozta a döntéssel kapcsolatban az RMDSZ polgármesterjelöltje.
A táblabíróság egyébként az ügynökséget a megalapozatlan jelentés megsemmisítése mellett a perköltség megfizetésére is kötelezte döntésében. szatmar.ro

Szatmári néptáncegyüttest alapítanak
Vágyam Szatmár - ezt a nevet fogja viselni a megyénk néphagyományait népszerűsítő táncegyüttes.
Március 17-én, csütörtökön, 17 órától, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ, Mihai Viteazul utca 32. szám alatti székhelyén előválogatást tartanak a Doruri sătmărene (Vágyam Szatmár), most alakuló néptáncegyüttes táncosainak, szólistáinak és zenekarának kiválasztására.
Olyan 15-30 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik táncosként, zenészként vagy énekesként szeretnének szerepelni az együttesben. A frissen alakuló csapat a megyénkben gyűjtött avasi és bükkaljai román, illetve szatmári magyar és sváb táncokat népszerűsítené. szatmar.ro

Biztos kezdet gyermekházat adtak át a sepsiszentgyörgyi Őrkőn
Sikeres magyarországi mintára a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben is beindították a „Ringató – Biztos kezdet gyermekházat”, amely a 0 és 3 év közti roma gyerekek és anyjuk számára biztosít olyan korai képességgondozást, amely hozzájárul a későbbi óvodai és iskolai sikerességükhöz. A gyerekházba naponta várják a roma gyerekeket és anyákat, akik szakemberek irányítása alatt elsajátíthatják a szülői kompetenciákat, illetve közösen játszanak, mesélnek, mondókáznak, rajzolnak és kézműves foglalkozásokat végeznek.
Tischler Ferenc sepsiszentgyörgyi alpolgármester az őrkői Néri Szent Fülöp iskolához tartozó képzőközpontban tartott szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy több évvel ezelőtt döntötték el, hogy az őrkői roma negyedben programokat kell létrehozni, nem lehet hagyni csak úgy hogy létezzen. Három évvel ezelőtt egy szakmai felmérésből kiderült, hogy a nőkkel és gyerekekkel kell kezdeni a felzárkóztatást.
Ennek nyomán indították be a „Nő mint esély” című programot, amely révén havonta legalább egy alkalommal szakemberek találkoznak a 14 és 48 év közti őrkői nőkkel, akiknek gyermeknevelési tanácsokat biztosítanak, felvilágosítják őket, hogy tudatosan vállaljanak gyereket, vigyék őket orvoshoz, óvodába, iskolába. Az elmúlt években összesen 528 őrkői asszonnyal foglalkoztak a program keretében.
Tavaly Antal Árpád polgármester és Tischler Ferenc alpolgármester meglátogatta a Magyarországon sikeresen működő „Biztos kezdet gyerekházakat” és annak mintájára, a helyi sajátosságokhoz igazítva hozták létre múlt hónapban a „Ringató gyerekházat”, amely az őrkő negyedi iskola képzőközpontjában kapott helyet, és aminek működtetését az Esély Egyesületre bízták.
Megelőzhető volna a lemaradás
Papp Ágota pszichológus, az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület vezetője a sajtótájékoztatón elmondta:  a gyerekház működtetésével reményeink szerint  hosszútávon megelőzhetővé válik az oda járó őrkői gyerekek sorozatos lemaradása, iskolai kudarca. Ha az óvodában jó alapokkal indulnak, akkor ez majd a további fejlődésüket, iskolai előremenetelüket, integrálódásukat is segíteni fogja. Az egyesület felmérése szerint a romák által lakott Őrkő negyedben 178 család van ahol 0 és 3 év közti gyerek van, ők tartoznak a program célcsoportjába.
Papp Ágota szerint a Ringató gyerekház szolgáltatása ingyenes, annak működését az önkormányzat finanszírozza. Ugyanakkor szigorú feltételeket kell betartaniuk azoknak az anyáknak, akik részt akarnak venni a programban, így a gyerekeknek a szülőkkel (anyával vagy apával) együtt kell részt vennie a programban, a Ringató ugyanis nem gyerekmegőrző. Emellett a szülőknek bizonyos munkákban is részt kell vállalniuk, így az ő feladatuk a játékok rendben tartása, az étel előkészítése és az uzsonnaasztal közös takarítása és más apró megbízatások vállalása, de ugyancsak a szülők bevonásával zajlik a mondókázás, mese, játék, mozgás, festés, rajz, kézműveskedés. Ezek által a ház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevők közösséggé formálódnak, kialakulnak a szokások, rituálék.
Papp Ágota szerint további szolgáltatásként nyomon követik a gyermekek fejlődését az esetleges fejlődési zavarok szűrése. Szükség esetén a gyermekeket és szülőket fejlesztő szakemberhez irányítják. Emellett a szülőket megtanítják a gyermeknevelési alapelvekre.
Hamarosan sportprogram is indul
A Ringató – Biztos kezdet gyermekházban két szociális munkás dolgozik teljes munkaidőben, illetve ugyancsak teljes munkaidőben foglalkoztatnak egy őrkő negyedi roma asszonyt, aki dajkaként dolgozik, de ő az összekötő kapocs a roma közösség és a gyerekház között. A szakmai vezetést, mentorálást az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület részéről pedagógusok, szociális munkások, pszichológus látja el, illetve partnerként tevékenykedik orvos, védőnő és korai fejlesztésben jártas gyógypedagógus.
Tischler Ferenc alpolgármester elmondta, hogy a „Nő mint esély” és a „Biztos kezdet gyermekház” programok után hamarosan az őrkői roma férfiak számára is indítanak egy sportprogramot. Focicsapatot alapítanak, ezáltal szeretnének közösséget építeni, és a férfiakat is bevonni közösségi tevékenységekbe. 
Kovács Zsolt. maszol.ro

Kiállt Tőkés László mellett a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja kiállt Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett, miután értesült Románia köztársasági elnökének döntéséről, aki visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet - közölte az MTI-hez eljuttatott közleményében a képviselőcsoport szerdán.
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselői méltatlannak és sértőnek tartják a Románia Csillaga érdemrend visszavonását Tőkés Lászlótól. Tőkés szintén a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoport tagja.
A képviselők hangsúlyozták, hogy a képviselő a romániai kommunista diktatúrával szembeni népi felkelés meghatározó alakja, és akinek közéleti tevékenysége középpontjában éppen egy szabad, demokratikus és európai Románia megteremtése áll.
Sérelmezték, hogy a kitüntetés visszavonásához Tőkés Lászlónak egy nyilvános fórumon elmondott kijelentése vezetett, amely eljárás Románia szólásszabadság iránti elkötelezettségét is megkérdőjelezi - vélekedtek a képviselők. Hozzátették, hogy Klaus Iohannis román köztársasági elnök döntése arról árulkodik, hogy a román politikai elit még mindig nem tudott felülemelkedni a kommunista örökségen, a nemzeti kisebbségeket és a másként gondolkodókat megbélyegző politizáláson.
Tőkés Lászlónak a román totalitárius rendszer lebontásában szerzett történelmi érdemei elvitathatatlanok, azon egyetlen kitüntetés elvétele sem változtat - jelentette ki a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön jelentette be, hogy a kitüntetettek becsületbírósága által tett javaslatnak megfelelően visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, miként azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. MTI

Dzsihadista lista birtokába jutott egy brit hírtelevízió
Huszonkétezer dzsihdista nevét, sokuk lakcímét, telefonszámát és hozzátartozóinak nevét tartalmazó lista adatai jutottak a Sky News brit hírtelevízió birtokába. Az információkat az Iszlám Állam és a mérsékelt szíriai ellenzék között ingázó csalódott harcos adta át a televíziós csatorna egyik munkatársának. A memóriakártyán szereplő – a Sky News által kinyomtatott – adatok 22 ezer nevet tartalmaznak, sok esetben lakcímmel, telefonszámmal, hozzátartozók adataival együtt. A listán legalább 51 ország állampolgárai szerepelnek, köztük britek.
Az adatkártya kérdőíveket tartalmaz, amelyeket az Iszlám Államhoz csatlakozni szándékozó jelentkezőknek ki kellett tölteniük.
A kérdőíven szereplő 23 kérdés a tagjelöltek legszemélyesebb adataira vonatkozik, köztük arra, hogy mely országból érkeztek, utazásuk során milyen országokon haladtak át, milyen szakképzettségük van, és mennyire jártasak az iszlám törvénykezés, a saría előírásaiban. A jelentkezőknek meg kellett adniuk legközelebbi hozzátartozójuk telefonos elérhetőségét is.
Érdekes módon az iratokon szereplő telefonszámok közül sok még mindig aktív. Többségük minden bizonnyal családtagok számait tartalmazza, de közülük többet használnak maguk a dzsihadisták is.
Hírhedt dzsihadisták is szerepelnek a listán
Abdel Bary, egy 26 éves londoni férfi 2003-as líbiai, egyiptomi és törökországi körútja után csatlakozott a terrorszervezethez. Angliában híres rapper volt, de képzett harcosnak tartotta magát. Nem tudni, merre tartózkodik.
Junaid Hussaint, az Iszlám Állam médiavezetőjét és expunk nejét, Sally Jonest több angliai terrortámadás kitervelésével vádolják. A férfit megölték egy légicsapásban, felesége hollétéről semmit sem lehet tudni.
Reyaad Khan Wales fővárosából, Cardiffból utazott a leendő kalifátus területére még 2013-ban, ő volt a főszereplője a terrorszervezet egyik legprofibb, vérdermesztő propagandavideójának. Vele is egy légicsapás végzett.
Az ismeretlen dzsihadisták jelentik az igazi áttörést
Meglehet, a leghíresebb-hírhedtebb terroristák likvidálása fontos lépés az Iszlám Állam elleni hadviselésben, de az igazán értékes információk az új nevekben rejlenek: eddig ismeretlen brit, észak-európai, közép-keleti, észak-afrikai, amerikai és kanadai terroristák neveit hozták nyilvánosságra a regisztrációs lista publikálásával.
Az ő felkutatásuk lehet a következő terrorellenes hadjárat kiindulópontja, elfogásukkal számtalan terrortámadást lehet majd megakadályozni.
Lebuktatják a saját „dzsihadista hotspotjaikat"
A listán szereplő harcosok mind ugyanazokon az átkelőhelyeken haladtak át, mikor Jemenből, Szudánból, Líbiából, Pakisztánból vagy Afganisztánból utaztak a kalifátus területére.
Az útvonaluk feltérképezésével egyértelművé válik, hol engedik át kérdések nélkül az utazókat a határvidékeken. Mártírlista is létezik
A temérdek irat között egy olyan dokumentumot is találtak, amelyen a „Mártír" szó szerepel. Ezen a listán csak olyan személyek nevei vannak, akiket kifejezetten öngyilkos merényletekre képeztek ki, és akik készen álltak arra, hogy életüket adják a dzsihádért.
Ki lopta el a fontos adatokat az Iszlám Államtól?
A dzsihadista névsor kicsempészője egy magát Abu Hamednek nevező férfi, aki elmondása szerint a Szabad Szíriai Hadsereg tagja volt, majd kiábrándultsága miatt átpártolt az Iszlám Államhoz.
De a dzsihadistákban is csalódott: a Sky News-nak arra panaszkodott, hogy Szaddam Husszeinhez hű katonák vették át a terrorcsoport irányítását, összeomlott az „iszlám rend" a csoportban, és totális a káosz. A hírügynökség munkatársa egy titkos helyszínen találkozott vele Törökországban, ahol a férfi azt is elárulta, hogy az Iszlám Állam lassan elveszti az irányítást rakkai széhkelye fölött. Állítása szerint a terroristák azt tervezik, hogy feladják a várost, és inkább visszamennek „szülőföldjükre", a sivataghoz. Azt is közölte, hogy a dzsihadisták valójában együtt dolgoznak a kurd YPG-vel és Aszad hadseregével, közös céljuk pedig nem más, mint a mérsékelt szíriai ellenzék likvidálása.
hirado.hu / Sky News. Erdély.ma

Odalettek a bizonyítékok – Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében? 
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján. 
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Székely Szabadság Napja – Autonómiát és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a tüntetés kiáltványa
Székelyföld területi autonómiáját és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa, melyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasott fel csütörtökön a székely vértanúk emlékműve előtt.
A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.
Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.
MTI
Erdély.ma

Székely Szabadság Napja – A nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a felvonulást 
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága támogatja a Székely Nemzeti Tanács által szervezett marosvásárhelyi felvonulást, amely Székelyföld autonómiájának fontosságára hívja fel a figyelmet. A Miniszterelnökség csütörtöki közleménye szerint a kormány határozott álláspontja, hogy a különböző autonómiaformák, amelyekkel más európai kisebbségek rendelkeznek, jár a székelyeknek és jár valamennyi külhoni magyar közösségnek. A nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a székelység törekvését, hogy anyanyelvét és szimbólumait szabadon használhassa, ugyanakkor a leghatározottabban elítéli a Székelyföld önkormányzati vezetői, polgármesterei ellen irányuló román hatósági fellépéseket.
Az államtitkárság fontosnak tartja, hogy a székely vértanúk 1854. március 10-ei marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján minél többen emlékezzenek meg e szomorú eseményről és csatlakozzanak a székely szabadság napi rendezvényhez.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiájáért szervez csütörtökön Marosvásárhelyen felvonulást és tüntetést, amelyre székelyföldiek tízezreit várják.
A székely szabadság napjának nevezett rendezvény megemlékezéssel kezdődött helyi idő szerint 16 órakor (közép-európai 15 óra) a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőinek, az 1854. március 10-én kivégzett Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.
A helyszínen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek elnökei (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét leszámítva), valamint a baszk és a katalán nép és az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői mondanak beszédet. A résztvevők ezt követően mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol petíciót adnak át a kormányt képviselő prefektusnak.
MTI. Erdély.ma

Székely Szabadság Napja – Tőkés László: mi nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk
Az elmúlt negyedszázad „önfeladó" politizálását bírálva az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdította honfitársait Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtökön Marosvásárhelyen, a székely szabadság napján rendezett autonómiatüntetésen elmondott beszédében.
Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk – hangoztatta a szónok, igazat adva Kövér László házelnöknek abban, hogy nemcsak a szabad mozgáshoz, hanem a szülőföldhöz való emberi jogot is biztosítani kellene.
Az EMNT elnöke szerint a románok és magyarok is kisebbségbe juthatnak saját hazájukban, az európai nemzetek saját kontinensükön, ha nem becsülik jobban a szülőföldjüket.
Tőkés László „a magyarellenes kurzus garázdálkodásainak" beszüntetésére szólította fel a román kormányt, és egy román-magyar kerekasztal összehívását sürgette.
MTI. Erdély.ma

Kiáltvány a székely szabadság napján
Ma, 2016. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél a székely szabadság napján összegyűlt székelyek, a jog és a demokrácia útját járva következetesen kinyilvánítjuk akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ezt teszik velünk ma a támogatásunkra idesereglett erdélyi magyar közösségek képviselői és szerte a nagyvilágban mindazok, akik megértették a székely szabadság napjának üzenetét: számunkra ez a nap nemcsak a vértanúinkra, történelmi példaképeinkre való közös emlékezés napja, de az összetartozásé, a jogkövetelésé is, amely csakis a nemzeti önrendelkezés jegyében fogalmazódhat meg.
Jogos követeléseinket mindaddig fenntartjuk, amíg Székelyföld státuszát megnyugtató módon törvény garantálja. Ismételten kénytelenek vagyunk megállapítani:
Románia nem tartja be önként vállalt nemzetközi kötelezettségeit, kiemelt figyelemmel az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt, a tanács 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére; Románia nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményben és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit;
Románia nem veszi figyelembe az Európai Unió javaslatait, amikor regionális reformot, az ország közigazgatási átalakítását tervezi.
Románia nem veszi figyelembe saját állampolgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratát. Mi több, a hatóság nyílt vagy burkolt formában támadja közösségünk választott vezetőit, szimbólumainkat, tényleges és szimbolikus gesztusokkal, megkérdőjelezhető jogi eljárásokkal, a diktatúrára jellemző intézkedések egész sorával kíván félelmet kelteni, eltántorítani követeléseinktől. Korlátozza a szólásszabadságot, a szabad gyülekezéshez való jogunkat.
Székelyföld területi autonómiája olyan közjogi intézmény, amely – szervesen beépülve az ország közigazgatási átalakításának folyamatába – megteremti az itt élő, őshonos székely-magyar többségi kollektivitás számára a teljes és tényleges egyenjogúság feltételeit. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő, demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír. Teszi mindezt a Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség nevében és érdekében.
Székelyföld jogi státuszának rendezéséért párbeszédet és együttműködést akarunk a román kormánnyal a helyi közösségek szabad akarata, az állampolgárok közti szolidaritás és a konstruktív együttműködés messzemenő figyelembevételével. A nyílt és őszinte párbeszédre azért is van esély, mert Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A párbeszéd elutasítása ezzel szemben a szélsőségek megjelenését bátorítja.
Mindezek szellemében követeljük:
A történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott, önálló fejlesztési és közigazgatási régiót!
Ezen közjogi státuszt szavatolja Székelyföld autonómiájának statútuma! A statútum elfogadása érdekében a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld jogállásáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Románia kormánya maradéktalanul tartsa tiszteletben a Románia és Magyarország között kötött, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződést, különös tekintettel a 15/9. szakaszra, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Marosvásárhely, 2016. március 10. Erdély.ma