Egészségmegőrző program a Csángóföldön
Negyedik alkalommal fordult elő, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Közegészségtani Tanszéke és a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezete szervezésében, ezúttal a Vitalion cég támogatásával, egészségnevelési programot szerveztünk a Csángóföldön. Ennek során kollégáimmal együtt (dr. Bálint József, dr. Ferencz József Loránd és Filep Róbert, Ortoprofil) tematikus egészségügyi felvilágosító előadásokat tartottunk a helyes táplálkozásról, a dohányzás (pipálás) káros hatásairól, a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekről, a helyes testtartásról. Továbbá vérnyomást és testsúlyindexet mértünk, járási és testtartási vizsgálatot végeztünk, tanácsokkal szolgáltunk, kérdőíveket töltöttünk ki az egészséges életmódról, valamint a táplálkozási szokásokról. A gyermekek egy kis ajándékcsomagot kaptak, míg a felnőtteknek tombolasorsolást szerveztünk.
A június 15-17. közötti kiszállás során mintegy háromszázötven személlyel "találkozhattunk" (főleg gyermekekkel, de szülőkkel és nagyszülőkkel is) az öt helyszínen: Ferdinándújfalu, Lujzikalagor, Klézse (Buda, Tyúkszer, Pokolpatak), Dumbravén és Külsőrekecsin. Mindenhol nagy vendégszeretettel fogadtak.
Következtetésképpen kiemelendő, hogy Csángóföld szociális gondjai nagyobb figyelmet érdemelnek a Kárpátokon túli részek, így az Erdélyben élők részéről is. Az elszigeteltség, a szegénység, a munkanélküliség, az egészségügyi biztosítás hiánya, a helyenként gyakorlattá váló hátrányos megkülönböztetés miatt keveseknek adatik meg, hogy szakszerű orvosi véleményért és ellátásért fordulhassanak, ráadásul mindezt időben tegyék. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált közösségekben a szokásosnál nagyobb az igénytelenség a helyes higiéné iránt, gyakori a gyermekek helytelen lábbelihasználata, és feltűnően sok a kezeletlen magas vérnyomásos és a májcirózisos beteg.
A mi hozzájárulásunk egy csepp volt a tengerben. De úgy láttam, érdemes folytatni, más helyszíneken is jelen lenni, a kínálatot bővíteni. Rendszeres szűréssel, valamint az egészségnevelő-egészségfejlesztő tevékenység kiterjesztésével esély teremtődik a helyiek életminőségének a javítására, a távolság és a szegénység által létrejött esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére.
Prof. dr. Ábrám Zoltán. Népújság (Marosvásárhely)

Székelyzászló-ügy: a szenátus bizottságai elé került a készülő zászlótörvény
A román kormány szerdai ülésén támogatta a készülő zászlótörvényt, amely immár a szenátus illetékes szakbizottságai asztalára került - jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülése után tartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy már szeptemberben elfogadhatja a parlament a jogszabályt. A törvénnyel kapcsolatos végső döntést a parlament alsóháza hozza meg. Kelemen Hunor szerint a törvény lehetőséget teremt a székely zászló használatára. Nem tiltja ugyanis meg, hogy különböző önkormányzatok ugyanazt a zászlót fogadják el saját jelképüknek. „Ha Hargita megye tanácsa a megye zászlajává nyilvánítja a székely zászlót, Kovászna megye is megteheti ugyanezt” – magyarázta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke, aki szerint a települések is saját jelképükké nyilváníthatják a lobogót. Hozzátette, a tervezett törvény nem írja elő, hogy a zászlóra fel kellene írni a település nevét. Kelemen Hunor elmondta, ugyan ma sem tiltja semmi a székely zászló használatát, az ezzel kapcsolatos bírósági ítéletek mégis szükségessé teszik a kérdés szabályozását. A vezető romániai kormánypárt 42 képviselője április közepén terjesztett be törvénytervezetét a bukaresti törvényhozásban a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára. Ott, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a zászlón. A székely zászlót közösségi szimbólummá tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábban úgy vélekedett, hogy a tervezet „egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása”. Az SZNT szükségtelennek tartotta a székely zászló román hatóságok általi elfogadtatását, és a székely jelképeket védő mozgalom indítására szólított fel.(MTI) Nyugati Jelen (Arad)

Corlăţean találkozna Navracsics Tiborral
Titus Corlăţean külügyminiszter egy televíziós interjúban kijelentette, hogy kész együttműködni új magyar kollégájával, és reményének adott hangot, hogy mielőbb találkozhassanak.
Az interjú a Digi24 hírtelevízió Diplomata útlevél című adásában hangzott el szombat este. Corlăţean úgy értékelte: bár bizonyos időszakokban feszültek voltak a román–magyar kapcsolatok, általában „korrekt természetű” volt kapcsolata a korábbi magyar külügyminiszterrel, Martonyi Jánossal. Ugyanez az elvárása az új magyar kollégájával, Navracsics Tiborral szemben is – tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen: Elértük a kitűzött célt az EP-választásokon
Augusztusig dönt az RMDSZ az önálló elnökjelölt-állításról
Tisztességes eredményt ért el az RMDSZ az európai parlamenti választásokon – hangzott el Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén.
Az RMDSZ azt szerette volna, hogy három EP-képviselő kerüljön be az Európai Parlamentbe, mivel ez plusz önbizalmat adott volna a közösségnek, ehhez azonban mindenhol hozni kellett volna a szilágysági, gyergyói, csíki vagy szatmári jelenlétet, állapította meg Kelemen Hunor. A szövetségi elnök az önálló elnökjelölt állítása mellett érvelt. Úgy vélekedett, ellenkező esetben abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy az erdélyi magyar választók vagy otthon maradnak, vagy román jelöltre szavaznak november 2-án. Szabadság (Kolozsvár)

Startolt a kisvárdai színházi seregszemle
A Máté Angi Mamó című regénye nyomán, Mezei Kinga rendezésében készült Csipke című produkciót június 26-án, csütörtökön este 8 órától tekintheti meg a 26. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának előadásában, másnap pedig a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertezik. A kisvárdai színházi seregszemle – amelynek versenyprogramjában látható a nagysikerű kolozsvári Csipke – szombaton este kezdődött a felső-szabolcsi kisvárosban; a megnyitó előtt a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház mutatta be Az ember komédiája című produkcióját, majd az ünnepség után Székely Csaba Hogyne, drágám! című zenés komédiáját adta elő a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsvári többnyelvűség: tárlat a Főtéren
Csütörtökig naponta 10 és 18 óra között látható Kolozsvár főterén az Igen, tessék! mozgalom tárlata: képeslapokkal, korabeli sajtómegjelenésekkel, emléktáblákkal, plakátokkal ábrázolja a mindennapi magánélet és a nyilvános anyanyelvhasználat kolozsvári történelmi példáit a dualizmustól napjainkig. Szabadság (Kolozsvár)

Rejtélyes irat került elő a Mikó-perben
Egy most előkerült rejtélyes okirat befolyásolhatja a tárgyalás kimenetelét a Mikó-perben, ahol pénteken ismét halasztottak, a következő tárgyalás szeptember 22-én lesz.
A tárgyaláson kiderült, hogy bekerült a dossziéba a buzăui pénzügyi hatóságtól származó dokumentum, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásával 4,6 millió lej kár érte az államot. Az ügyészség szerint az iratot három évvel ezelătt mellékelték a dossziéhoz, ám a védelem átnézte a periratot, és nem talált ilyen 2011-es dokumentumot – mondta Markó Attila.
Az RMDSZ-es képviselő abban bízik, hogy az okirat megjelenése nem befolyásolja majd negatívan a per kimenetelét. Mint mondta, ingatlanügyekben csak a pénzügyminisztérium képviselheti az állam érdekeit, egy területi pénzügyi hivatal nem illetékes erre. Elmondta, a védelem kérte a bíróságot, hogy ne vegyék figyelembe a dokumentumot, ezzel a korrupcióellenes ügyészség is egyetértett, javasolva, hogy várják meg a pénzügyminisztérium álláspontját az ügyben.
Markó Attila emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, két éve pedig az igazságügyi minisztérium is közölte, hogy nem történt károkozás. Ha nincs kár, akkor bűncselekmény sincs, mutatott rá a képviselő.
Az RMDSZ-es honatya szerint a semmiből előbukkant irat azt bizonyítja, hogy a háttérből irányítják a dolgokat, valakik azt szeretnék, ne derüljön ki az igazság. „Úgy érzem, hogy erős érdekek próbálnak keresztbe tenni. Ez is csak azt bizonyítja, hogy nekünk van igazunk! Ezért győznünk is kell!” – írta Facebook-oldalán Markó Attila.
Mint ismeretes, a bíróság alapfokon jogtalannak ítélte a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és börtönbüntetést szabott ki a restitúciós bizottság tagjaira: Markó Attila és Marosán Tamás három év letöltendő, míg Silviu Clim hároméves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Azóta Marosán Tamás vonatkozásában elévültek a vádpontok.
Markó Attila és Silviu Clim ügye azonban nem évül el, mivel ők köztisztviselőként vettek részt a visszaszolgáltató bizottság munkájában, míg Marosán civilként az egyházat képviselte. Eugen Iordăchescu, Markó Attila ügyvédje korábban lapunknak elmondta, hosszú lefolyású perre számít. A védelem kérte, hogy a bíróság a polgári per dokumentumait is vegye figyelembe, hiszen már 2006-ban ítélet született arról, hogy a Székely Mikó Kollégium épülete a református egyházat illeti meg.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Több mint ötszáz nyolcadikos nem vizsgázik
Hétfőn kezdődött a nyolcadikosok országos felmérője, Háromszéken azonban közel ötszázan nem jelentkeztek a vizsgákra. Ennek oka a pótvizsga vagy az osztályismétlés.
A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség tájékoztatása szerint a román nyelv és irodalom felmérővel kezdődött az országos vizsga, ezt követően a következő két napban anyanyelvből, majd matematikából is vizsgáznak a nyolcadikosok. A tanfelügyelőség adatai szerint megyeszinten 2021 nyolcadikos diák végzett, viszont csak 1543 tanuló iratkozott be az országos felmérőre.
Ennek oka, hogy többen is pótvizsgára buktak egy vagy több tantárgyból, illetve évismétlőre bukott diák is szerepel a nyilvántartásban. Továbbá – ismeretlen okok miatt – 82 diák nem iratkozott be a felmérőre. A statisztikák szerint a városokban 124 diák, vidéken pedig 108 nyolcadik osztályt végzett gyerek maradt pótvizsgára, a tavalyi 62 évismétlőből pedig 22-en vizsgáznak idén. Az 1543 tanulóból 1112 diák magyar, míg 431 tanuló román tannyelvű iskolában végzett.
A vizsgák a tanulók iskoláiban zajlanak, az első eredmények kifüggesztésére június 27-én kerül sor, óvásokat aznap este 20 óráig lehet benyújtani. A fellebbezett dolgozatokat június 28. és 30. között értékelik újra, végleges eredmények pedig július elsején lesznek. A vizsgán elért jegyeket beszámítják a felvételi általánosba, amelynek 75 százalékát teszi ki a felmérő, míg 25 százalékát az V-VIII. osztályban elért média.
Bús Ildikó. Székelyhon.ro

Svájc Székelyföldjéről érkezett
Székelyföldön talált rá második otthonára Jan-Andrea Bernhard castrischi lelkipásztor, a Zürichi Egyetem egyháztörténet-tanára, a svájci–magyar kapcsolatok doktora. A svájci Graubündenben élő rétoromán kisebbség református gyülekezetének egyházi vezetőjét a barátság és a kíváncsiság hozta először a transzilván tájakra, a vidék, az emberek olyannyira elvarázsolták, hogy elszánta magát: megtanul magyarul. Jan-Andrea Bernhard a hétvégén magyarul hirdette az igét a kányádi református közösségnek.
Tizenöt évvel ezelőtt találkozott az akkor még Kolozsváron szolgáló, most már Kányádban élő Sógor Géza református lelkésszel, mesélte Jan-Andrea Bernhard. A svájci Graubünden Kanton castrischi gyülekezetének vezetőjével Kányádban beszélgettünk, hisz a lelkész ünnepi alkalomra érkezett másodszor a faluba: közbenjárásával sikerült restaurálni a helyi református templom matuzsálemi korú orgonáját. „Három tényező, esemény mutatta meg az utat számomra, hogy Erdélybe, Székelyföldre el kell látogatnom, illetve hogy meg kell tanulnom a magyar nyelvet. Az első mentorom javaslata volt, hogy írjak disszertációt egy svájci lelkipásztorról, aki Debrecenben tanult a 18. században. A második ok, hogy volt egy fuvolatanárom, aki Máramarosszigetről származott, és 1982-ben emigrált. Ő sokat mesélt hazájáról, ezért ismertem Erdély helyzetét, történelmét. A harmadik dolog, hogy 1998-ban voltam Zürichben egy szemináriumon, ahol találkoztam Veres László marosszentkirályi lelkipásztorral” – sorolta.
Rétoromán: kulcs minden más nyelvhez
1999-ben egy istentiszteleten hallott először magyar szót, a nyelv olyannyira lenyűgözte, hogy elhatározta: hozzáfog megtanulni. „Néhány éve meghívást kaptam, hogy vendégtanárként dolgozzak a kolozsvári Teológiai Intézetnél. Így hát gyorsan meg kellett tanulnom magyarul, ezért otthon Svájcban minden reggel felkeltem ötkor, és lapoztam a lexikonokat” – idézte fel. A rétoromán neolatin nyelv, beszélői úgy tartják: kulcs minden más európai nyelvhez. „Kivéve a magyarhoz” – jegyezte meg mosolyogva Jan-Andrea Bernhard. Hozzátette, „nagyon idegen volt a magyar, bár a nyelvtan szempontjából egyszerűbb, mint a német. A hangsúlyozást viszont nehéz úgy elsajátítani, hogy ritkán van alkalmam magyarul beszélni.”
Graubünden a svájci rétoromán Székelyföld
Területét tekintve Graubünden Svájc huszonöt kantonjának legnagyobbika, a hegyvidéki domborzat miatt viszont lakossága kicsi. „Graubündenben körülbelül 30 ezer ember beszél rétorománul, a teljes országban mintegy 60 ezer ember beszéli a nyelvet. A térséget ugyan Rétorománföldnek nevezzük, de ez csupán egy név, nem létezik, nem egy autonóm tartomány, viszont Svájcban közel hétszáz éves hagyománya van az egyenlő jogú kantonok szerinti területi felosztásnak, így a régión belül a helyi közösség határoz a társadalmi szerveződésről” – vázolta. Az olasz, német és francia nyelv mellett a rétoromán is hivatalos államnyelv Svájcban, melynek öt, ma is használt dialektusa van. Mint a spanyol és a portugál, annyira hasonlítanak egymásra a dialektusok – tudtuk meg. „Érdekes helyzet ez, hisz a mintegy 60 ezer ember lényegében öt dialektust beszél. A castrischban használatos sursilva (jelentése: az erdő fölött – szerk. megj.) dialektusban tanítanak például a helyi iskolában, de a népszavazások alkalmával is az adott dialektusban megírt szavazócédulát kapnak az állampolgárok” – sorolta a példákat.
Ilyen tekintetben Graubünden Svájc Székelyföldje – jegyezte meg –, hisz nemcsak a táj hasonló, hanem a nyelvjárások sokszínűsége is. „Talán ezért érzem úgy, hogy Erdély és Székelyföld számomra olyan, mint a második otthonom. Ha hindu lennék és nem keresztény, azt mondanám, hogy egy korábbi életemben biztosan itt éltem” – summázott mosolyogva.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

A gyógyszerészek varázslók…
Nagyvárad - Pénteken este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be dr. Budaházy István főgyógyszerész: Halványodó arcképek. Öt nagyváradi gyógyszerész, öt sors című könyvét.
Az érdeklődőket- akik közt voltak Hankovits-, Barla- és Urszinyi-hozzátartozók, illetve leszármazottak is- házigazdai minőségében Veres Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntötte, aki úgy jellemezte dr. Budaházy Istvánt, mint olyan tiszteletreméltó személyiséget, akire büszkék lehetnek a váradiak, mert a hitelességéhez semmi kétség sem fér. Úgy vélte: szükségünk van ilyen típusú emberekre, akik nem hullócsillagok vagy „a való világ valótlanjai”. A könyvet ismertető és annak szerzőjét méltató Molnár Judit közíró, nyugalmazott magyartanárnő sajátos kötetnek, dr. Budaházy István főgyógyszerészt pedig sajátos egyéniségnek nevezte. Magyarázatképpen arra hívta fel a figyelmet: manapság lépten-nyomon nyílik és bezár egy-egy gyógyszertár, melynek eladói jó esetben diplomások, így ezen szakma szinte elvesztette a becsületét, megadta magát a merkantilizmusnak, holott ahogy a kiadványból is kiderül, a gyógyszerészet hivatás, mágia, varázslat, a művelői pedig mágusok. Jó példa erre dr. Budaházy István is, aki széles látókörű reneszánsz ember. Megjegyezte azt is: a gyógyszerészet, mint minden igazi elfoglaltság, családi vállalkozásként indult, így az olvasók tulajdonképpen öt régi váradi gyógyszerész-dinasztia történetét, sorsát ismerhetik meg, miközben a korhű környezet is kirajzolódik számukra, felidézhetik városunk múltba tűnő képeit.
Kuriózumok
A tanárnő a folytatásban olyan momentumokat ragadott ki az életpályákból, portrékból, melyek kuriózumnak számítanak, kevésbé köztudottak a nem szakmabeliek számára, pedig hely- és kultúrtörténeti érdekességnek számítanak. Szó esett többek közt Hankovits Ferenc vállalkozói rátermettségéről, dr. Rácz Rezső húzótapaszáról, a Brassai-dédunoka Barla Dezső receptrendező feljegyzéssorozatáról, Szabó Ferenc kutatásairól, valamint arról is, hogy Urszinyi Zoltán költőként is megállta volna a helyét. Dr. Budaházy István elmondta: mindig vonzotta a történelem, bár sohasem szeretett volna történész lenni. A rendszerváltozást követően hívták meg Székesfehérvárra egy konferenciára, ahol bemutatott egy dolgozatot, és ezután úgymond megpecsételődött a sorsa. Hangsúlyozta: elfogadja a kritikákat is, sőt, örülne annak, ha valaki kiegészítené, folytatná a tanulmányokat, mert fontos, hogy megmaradjanak az utókor emlékezetében azok a gyógyszertári technikák, formák, melyeket a mai és ezt követő generációk egyre nehezebben tudnak interpretálni.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A megfélemlítés ellen – Wass Albert-könyveket olvastak tiltakozásképpen Sepsiszentgyörgyön
kárha bármely nyári délután: könyvet olvasó emberek a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park padjain. Tegnap viszont a még lobogó székely zászló környékén levő padokat foglalták el, és az olvasók mindenike Wass Albert-kötetet tartott kezében.
Nem szokványos időtöltés ez: a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének kezdeményezésére így tiltakoztak a román hatóságok fellépése ellen: mint ismert, a csíksomlyói búcsúkor Wass Albert-könyveket koboztak el az árusoktól, Szovátán pedig az író magánterületre felállított szobrát vitték el. A tegnapi eseményen Kulcsár-Terza József, az MPP megyei szervezetének vezetője elmondta: kézdivásárhelyi fiataloknak volt már hasonló kezdeményezésük, Wass Albert-könyveket olvasva tiltakoztak a jogtiprás ellen – ideje volt ezért Sepsiszentgyörgyön is szervezni valami hasonlót.
Egyeztettek az Erdélyi Magyar Néppárt, a sepsiszéki Székely Tanács képviselőivel, és úgy döntöttek, közösen lépnek fel az ügyben. Nem szabad engednünk, hogy ilyen jogsértések történjenek, le kell győznünk a félelmet – szögezte le Kulcsár-Terza József, aki szerint fontos a közös fellépés, hiszen nem pártpolitikai ügyről van szó. Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki szervezetének vezetője szerint az inkvizíció korát idézte a hatóságok eljárása, hogy könyveket koboztak el, ezért tartották fontosnak a tiltakozást.
Üzenetként ő is azt fogalmazta meg: össze kell fognunk, egységet kell felmutatnunk a megfélemlítési szándék ellen. Azt is közölte: a parkbeli csendes tiltakozást követően az EMNP és partner ifjúsági szervezete, a Minta felolvasóestet szervezett a magyar kultúra védelmében a Míves Házban. A rendezvényen Wass Albert, Nyirő József és Márai Sándor műveiből olvastak fel.
Farcádi Botond
Háromszék. Erdély.ma

Csíkszereda rendőrfőnöke nem biztosítaná az anyanyelvhasználatot
A csíkszeredai rendőrparancsnok szerint a rendőrségre nem vonatkoznak azok a törvények, amelyek a kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozzák Romániában.
Fekete Kászoni Titus rendőrparancsnoknak a csíkszeredai önkormányzat kérdéseire adott válaszait a Székelyhon portál ismertette kedden. A rendőrfőfelügyelő a törvényes előírások hiányával magyarázta azt a tényt, hogy a 83 százalékban magyarok által lakott székelyföldi Hargita megyében a rendőrség honlapján kizárólag román nyelvű szövegek érhetők el.
Szerinte a létező törvények csak az önkormányzatoknak alárendelt és a központi irányítású, úgynevezett dekoncentrált intézményeknek szabják meg a kisebbség nyelvének a használatát azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. „A törvényi keret elemzése" azt jelzi, hogy „a megyei rendőrkapitányságok nem dekoncentrált közszolgálatokként vannak megszervezve" – áll a rendőrparancsnok levelében. Ez szerinte azt jelenti, hogy a rendőrségre nem vonatkoznak az anyanyelvhasználatot biztosító törvények.
A rendőrparancsnok szerint a Hargita megyében dolgozó rendőröknek 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége azonban ismeri a magyar nyelvet. „Hazánkban a román a hivatalos nyelv, és azt hazánk minden polgárának kötelessége ismerni" – tette hozzá Fekete Kászoni Titus.
A rendőrparancsnok a Wass Albert ellen 1948-ban hozott halálos népbírósági ítéletre hivatkozva magyarázta, hogy a rendőrség kihallgatott egy 17 éves lányt, aki Wass Albert írói munkásságával kapcsolatos rendezvényt szervezett. Szerinte a beidézett lány tolmácsot kaphatott volna a kihallgatásra, ha igényli.
A rendőrparancsnok szűkszavú választ adott az önkormányzatnak arra a kérdésére, hogy miért hurcolják be a rendőrségre évről évre azokat a fiatalokat, akik az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóján (december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén) plakátokon hívták fel a közvélemény figyelmét gyulafehérvári kiáltványnak arra a passzusára, amelyben autonómiát ígértek a magyaroknak. „Plakátokat csak a helyi hatóságok által kijelölt és engedélyezett helyeken lehet kitűzni" – áll a válaszban.
A rendőrparancsnok nyitottságának adott hangot arra vonatkozóan, hogy őszinte párbeszédet folytasson az általa vezetett intézmény a város vezetésével a törvény által biztosított keretben.
Csíkszeredában feszült viszony alakult ki a rendőrség és a város vezetői között. Egy rendőrök által okozott, három halálos áldozatot követelő márciusi autóbaleset után Ráduly Róbert polgármester lemondásra szólította fel a megyei rendőrparancsnokot. Az önkormányzat május 9-én intézett írásban 19 kérdést a helyi rendőrkapitánysághoz.
MTI. Erdély.ma

Regionális nyelv lesz a magyar Románia bizonyos területein?
A magyar nyelv regionális státusáról szeretne megállapodni a román koalíciós partnerével az RMDSZ. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke fejtette ki Erdei Edit Zsuzsannának, hogy egyik megoldásra váró fontos probléma a nyelvhasználat, és erről hamarosan tárgyalni fognak a román szociáldemokrata partnerükkel.
A nyelvi jogokról van szó, amit már az Alkotmány módosításánál javasoltunk, hogy bizonyos területeken regionális nyelvnek ismerjék el a magyar nyelvet, ennek pedig nem lehet akadálya, hiszen Románia és Magyarország „kézen fogva” kérték az ukrán parlamentet: az ottani nagyon erős nyelvtörvényt helyezzék vissza jogaiba, ismerjék el regionális nyelvnek – magyarázta Borbély László. Ugyanakkor hozzátette: hamarosan azért is fognak erről tárgyalni, mert Románia adós egy nagyon fontos jelentéssel, a 2007-es Kisebbségi Európai Nyelvek Chartjáját aláírta Románia, de ezt sok helyen nem alkalmazza.
Borbély arról is beszélt, hogy jobbítani kell a Románia és Magyarország közötti kapcsolatot, ebben pedig az RMDSZ a híd szerepét tudja felvállalni. A két ország képviselői vegyes-bizottságok, illetve a miniszterelnökök szintjét minél hamarabb kell találkozzanak – szögezte le a politikai alelnök. Kossuth Rádió. Erdély.ma

Igazságot Wass Albertnek!
Minden fronton támadásba lendült a Bukarestben pöffeszkedő román hatalom az erdélyi magyarság ellen, s buta gőgjében olyan lépésekre ragadtatta magát, melyekre Európában csak az inkvizíció által uralt középkorban, a fasiszta rémuralom alatt és a kommunista diktatúrában volt példa. Wass Albert műveinek a csíksomlyói búcsún jelen lévő könyvárusoktól történt rendőrségi begyűjtése, valamint szovátai magánterületen felállított szobrának lefoglalása ugyanis olyan cselekedetek, melyek a történelem legsötétebb éveire emlékeztetnek. A szellemi termékek szabad terjesztésének megakadályozása és egy nemzeti közösség megfélemlítése ugyanakkor az emberi jogok lábbal tiprása is, ezért abban az országban, melynek hatóságai elkövethetnek ilyen visszaéléseket, a jogállamiság csak papíron létezik.
Az előzményekhez tartozik, hogy Wass Albertet egy rögtönítélő kolozsvári bíróság, az 1946-ban lefolytatott kirakatperek egyikén háborús bűnösnek mondta ki anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat bizonyítani tudta volna. Az ítélet még mindig érvényben van, így Romániában a mai napig megbélyegzik, miközben az illetékesek megtagadják annak a pernek az újrafelvételét, melynek során kiderülhetnének a valós tények. És teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet, és felmentette a vád alól Wass Albertet, mivel bizonyítást nyert, hogy a kérdéses időszakban jókora távolságra tartózkodott a rá fogott bűntettek elkövetésének színhelyétől. De Kincses Előd ügyvéd is olyan iratokra akadt a pitești-i katonai levéltárban, melyek egyértelművé teszik az író ártatlanságát.
Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kell válnia és maradnia, hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Arisztokrataként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva, mikor hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt, s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk, igaza a mi igazunk is, éppen ezért ki kell állnunk mellette, s elszántan követelnünk, szolgáltassanak végre igazságot nekünk és neki!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Bukás már vizsgák előtt
Olyan mélyre süllyedt a tanulás iránti érdektelenség, hogy a végzős diákok negyedének esélye sincs részt venni a záróvizsgákon, mert megbukik már a tanév végén, sokan pedig egyszerűen fölöslegesnek tartják, hogy megszerezzék az érettségi oklevelet, de még a nyolcadikos értékelésre sem kíváncsiak.
Az országos jelenség Háromszéken is megfigyelhető, az idei általános- és középiskolai végzősök közül ezren jelenleg is lógatják a lábukat, míg osztálytársaik a vizsgapadokban izzadnak. Részben érthető a fiatalok távolmaradása, mert egy részük sok hasznát nem látja ezeknek a diplomáknak, illetve az ügyeskedők gyakran ezek nélkül is érvényesülnek, másrészt viszont aggasztó, hogy már tizenéves korban feladják a harcot, és még az ötösre sem hajtanak. Mindez ellenben nem csak a diákokon múlik.
Félretéve a konkrét vizsgahelyzetet, azt látjuk: nem csak a tanulók buknak, rég megbukott az egész hazai oktatási rendszer is, kezdve a pedagógusképzéstől a tantervek és tankönyvek összeállításáig, a követelményrendszerig és értékelésig. Diákok százezrei ülnek unottan az iskolapadokban, mert a korábban bevált módszerek mára elavultak, az internet térhódításával érvényét veszítette az elv, miszerint csak az tud, aki szorgalmasan tanul, annyi információhoz jutnak a gyermekek iskolán kívül is, amennyi csak beléjük fér. Ráadásul válogathatnak, csak az őket érdeklő dolgokat böngészik, szinte falják az újat, így érthető, hogy lehetetlen lekötni a figyelmüket száraz tananyaggal. Teljesen új szemléletre és újszerű pedagógusképzésre van szükség. Ma már nem lehet azzal etetni a fiatalokat, amivel húsz-harminc évvel ezelőtt, felgyorsult az élet, ezzel lépést kell tartania az oktatásnak is, egyébként még annyit sem tanulnak a diákok, mint eddig. Ennek jeleit, sőt, már következményét, eredménytelenségét évek óta látjuk. Százával, ezrével buknak a diákok a vizsgákon, elméleti iskolákból kikerülő munkanélkülieket nevel az ország, és még most sem hiszik elegen, hogy váltani kell.
Látszik némi szándék a gyakorlati tudást is nyújtó szakoktatás újraindítása irányába, de mára már az igazán jó mesterek elhagyták az iskolákat, a jól felszerelt iskolaműhelyeket, a szakképzés presztízsét pedig úgy lerombolták a sem elméleti, sem gyakorlati képzésre nem alkalmas szakközépiskolákkal, hogy évtizednek kell eltelnie, amíg nemcsak azok a fiatalok fognak ott tanulni, akik máshova nem jutnak be, hanem azok, akik tudatosan választják az asztalos, kőműves, autószerelő, szövő-varró, szerszámgéplakatos szakmát.
Ha az országvezetés nem változtat az oktatási politikán és stratégián – mert azt senki nem hiheti, hogy csak a mindenkori tárcavezetőn múlnak a dolgok –, akkor jöhet és mehet bármilyen huszonegyedik századi szellemi hullámvetés, nyílhat még tágabbra a megismerés galaxisa, úgy lemaradunk, hogy szerre becsukódnak a kapuk Európában, valamint szerte a világban. Erre a jövőképre is igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gazda József Magyar Örökség-díjas
A magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséért odaítélhető Magyar Örökség Díjat kapott Gazda József kovásznai tanár, közíró, művelődésszervező. Az elismerést évente négyszer adják át, szombaton már hetvenötödik alkalommal került erre sor Budapesten.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület ezúttal hét kiemelkedő teljesítményt jutalmazott: Faragó Laura előadó-művészetéért, Jónyer István sporttevékenységéért, a kárpátaljai Popovics Béla kultúrtörténeti, a délvidéki Matuska Márton tényfeltáró munkásságáért, Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért részesült a díjban, de a Hamerli család pécsi kesztyűje is kiérdemelte. Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életművével szolgált rá az elismerésre: Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét: „Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére”. Az 1936-ban Kézdivásárhelyen született, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen diplomázott tanár 1964-től a kovásznai líceumban oktatott, és méltatója szerint azok közé tartozik, akik „nem hivatalnokként dolgoznak, és nem elsősorban kenyérkereső foglalkozásnak tekintik a tanárságot”, és „a legnehezebb körülmények között is megtalálják a módját, hogy vállalt közösségükért dolgozhassanak.” Diákjaival 1975-től évente Erdély-szerte bemutatott egy-egy Tamási Áron-színdarabot, az 1970-es években (többedmagával) megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a IX. osztályok számára.
Művészeti és művészettörténeti írásaiban az erdélyi magyar alkotók megismertetésére törekedett, a szociológia területén pedig új műfajt teremtett: beszélgetésekkel tárta föl és mutatta be a hagyományos erdélyi falu, a moldvai csángók, de a Kárpát-medencében szétszabdalt és a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorsát. Ő szervezi az általa létrehozott kovásznai Kőrösi Csoma Egyesület évenkénti tudományos konferenciáját, ahol eddig már 498 előadás hangzott el – méltatták a háromszéki közéleti személyiség tevékenységét.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Száztagú Székely Férfikar
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megkezdődött a kisvárdai színházi seregszemle
Tizenkilenc magyarországi és határon túli magyar társulat részvételével szombat este megkezdődött a 26. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ami június 28-ig tart a felső- szabolcsi kisvárosban.
A szombat esti, a Várszínpadon megtartott hivatalos megnyitón Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, valamint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter köszöntötte a társulatokat és a nézőket.
A megnyitó előtt a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház mutatta be Az ember komédiája című darabját, az ünnepség után pedig Székely Csaba Hogyne, drágám! című zenés komédiáját tekinthette meg a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában.
A magyarországi és határon túli színházak előadásainak a Művészetek Háza, a Várszínpad és a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolában berendezett Rákóczi Stúdió ad helyet. A zsűri és a közönség tizennyolc versenyelőadást láthat a programban, továbbá lesz nyolc versenyen kívüli bemutató.
A versenyprogramban a nyitó nap előadásai mellett szerepel a marosvásárhelyi társulat Euripidész klasszikusával, az Alkésztisszel Székely Csaba átiratában; Gerhart Hauptmann A patkányok című darabja az Újvidéki Színház tolmácsolásában; Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című drámája a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színrevitelében Tadeusz Slobodzianek Ilja próféta című darabja a Vajdasági Tanyaszínház előadásában; valamint Brestyánszki Boros Rozália Vörös című műve a budapesti Katona József Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös produkciójában.
A szabadkai társulat három másik darabbal, Biljana Srbljanovic A halál nem bicikli (hogy ellopják tőled), Szerbhorváth György Van valami bejelentenivalója? és Tasnádi István Tapasztalt asszony című művével is versenyez Kisvárdán.
A csíkszeredai Csíki Játékszín Gogol A revizor; a Kassai Thália Színház Egressy Zoltán Portugál; a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo; a komáromi Jókai Színház Harold Pinter Árulás; a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú; a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Kincses Réka A Pentheszileia-program; a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Máté Angi regénye alapján írt Csipke című darabbal, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Shakespeare Hamletjével indul a kisvárdai fesztivál díjaiért.
Versenyen kívül bemutatkozik Kisvárdán az Orlai Produkciós Iroda, a budapesti Katona József Színház és a József Attila Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata és a kassai TeatRovás Műhely.
A színházi előadások mellett koncertek és kiállítások színesítik a programot: június 27-én a kolozsvári Loose Neckties Society zenél, a záró napon pedig a környékbeli amatőr zenekarok szereplésével megrendezik a IV. Kisvárdai Rockmaratont.
A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület által összeállított "... vagy nem lenni" című tárlat a magyar holokauszt színházi áldozatainak állít emléket, a Napról napra című hagyományos fotókiállítás pedig a fesztivál eseményeit örökíti meg.
A közönség emellett megtekintheti Kiss Borának, a csíkszeredai Csíki Játékszín színésznőjének képzőművészeti kiállítását is. Népújság (Marosvásárhely)

Átadták a Magyar Örökség Díjakat
Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit szombaton adták át a Pesti Vigadóban.
Magyar Örökség Díjban részesült Faragó Laura előadóművé-szete, amelyet Tóthpál József kultúrakutató méltott az ünnepségen, valamint Jónyer István sportteljesítménye, amelyről Stocker Miklós, a Magyar Asztalitenisz Szövetség tiszteletbeli főtitkára beszélt.
Elismerésben részesül Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életműve. Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint Gazda József munkássága sokrétű, mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét. "Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére".
Popovics Béla kultúrtörténeti munkásságáért vehette át a kitüntetést. Vári Fábián László költő, kritikus, műfordító szerint "Popovics Béla ma a kárpátaljai magyar közélet egyik jeles képviselője. Szavaira, előremutató intelmeire – akár a hit fontosságáról, akár a családi élet tisztaságáról és társadalomerősítő szerepéről beszél – figyelni kell".
Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért folytatott küzdelméért kapta a díjat. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke méltatásában rámutat: "Losonczi Áron 2013-ban az év példaképe lett Magyarországon. Ma is Csongrádon él és dolgozik, gyártja az üvegbetont, szabad idejében szívesen zenél, közvetlen, kedves ember, aki akár ebéd közben is szívesen válaszol a házi dolgozat ügyében őt megkereső diákoknak".
Elismerésben részesül a Hamerli család pécsi kesztyűje, a család munkásságát Sey Gábor helytörténész, családkutató, heraldikus mutatta be. Véleménye szerint "Pécs ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és politikai életében kiemelkedő szerepet játszott a Hamerli dinasztia számos tagja, akik valamennyien kitartó munkájukkal, állhatatosságukkal, jó üzleti érzékükkel, s főleg szakértelmükkel szerezték, majd gyarapították vagyonukat".
A Magyar Örökség Díjban részesült Matuska Márton délvidéki tényfeltáró munkásságáról Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke úgy vélekedett: "Matuska Márton célja a délvidéki tragédia föltárásával kapcsolatban nem pusztán az emlékezés, az emlékeztetés. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által megismert hiteles személye arra tanít minket, hogy keresztényként feladatunk a kiengesztelődés, a megbocsátás azoknak, akik gyűlöletből és kapzsiságból ezeket a rémtetteket elkövették".
A Magyar Örökség Díjat azok kaphatják meg, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A díjat évente négy alkalommal adják át, szombaton immár hetvenötödször. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület. Népújság (Marosvásárhely)

Zaklatják az EMNP-t támogató személyeket
Soós Sándor néppárti politikus hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a politikai alakulat 2011-es bejegyzése óta tart azoknak a személyeknek a rendőrségi zaklatása, akik ennek megalakulását aláírásukkal támogatták.
Kis Júlia megbízott ügyvéd elmondta: a rendőrségi akció annak tudható be, hogy az RMDSZ tisztségviselője, Bunta Levente okirat-hamisítás és hamis adatok felhasználása vádjával feljelentést nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a rendőrség vizsgálja ki a néppárti listán szereplő adatok hitelességét.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)

Halaszthatatlan a Pákei Lajos–Simonffi István-féle díszkerítés megmentése
Gaal György és Murádin Jenő könyvei részletesen ismertetik Kolozsvár  főterének átrendezését a Millennium és a Mátyás-szoborcsoport avatásának évtizedében, miliőjében. Ennek a virágzó korszaknak emlékét őrzi a Pákei Lajos városi főmérnök által 1896-ban tervezett díszkerítés is, amely 1898-ra készült el. A „Simonffi István Kolozsvárt” cégjelzéssel ellátott vaskerítés, faragott-hornyolt kőtalapzaton 32 kőoszlop között kovácsolt vasoszlopok által tagolt pompás gótikus, halhólyag-, levél- és rózsa/virágmintázatú kerítés-szakaszokból áll. A hasáb alakú kőoszlopok minden falát/oldalát kovácsoltvas, téglalap keretben/rámában gótikus mintázattal rendelkező díszítőelem borítja/borította, az oszlopokat pedig pálmaleveles kovácsoltvas díszgyűrű/gallér koronázta.
Hunyadi Attila Gábor adjunktus, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet. Szabadság (Kolozsvár)

Salat Zakariás Levente a KAB új elnöke
Salat Zakariás Levente egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját választották meg a Kolozsvári Területi Bizottság (Kolozsvári Akadémiai Bizottság – KAB) elnökévé a következő három évre.
A szervezet kolozsvári székházában tartott szombati tisztújító ülésen jelen volt Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, valamint Tarnóczy Mariann osztályvezető. A testületi ülés első részében beszámolót tartott Péntek János akadémikus, a szervezet leköszönő elnöke, aki az elmúlt hét évben vezette az akadémia Kolozsvári Területi Bizottságát. A leköszönő elnök érdemeit Kovács András akadémikus méltatta.
Az új elnökség alelnökei: Csibi Vencel József akadémikus, az MTA külső tagja (természettudományok); Gyéresi Árpád, az MTA külső köztestületi tagja (élettudományok); Péntek János akadémikus, az MTA külső tagja (társadalomtudományok). Tudományos titkár: Markó Bálint, az MTA külső köztestületi tagja. Szabadság (Kolozsvár)

Lapok az emlékezés asztaláról
Cseh Gusztáv-album a Szép magyar könyv 2013 díjazottai között
Júniust írtunk akkor is, amikor huszonkilenc évvel ezelőtt, 1985-ben, a legszebb nyári hónap 19. napján, mindössze 51 évesen, élete és alkotóművészete teljében elhunyt Cseh Gusztáv, kolozsvári grafikusművész. „Benne a képzőművészet Kányádiját vesztettük el” – írta naplójába Gáll Ernő. A június 22-i hivatalos búcsúztatást követően hatalmas tömeg indult az Egyetemiek Házából a Petőfi utcán keresztül a Házsongárdi temetőbe, ahol földi maradványait a családi sírba, a rézkarcain megörökített főemberek mellé helyezték örök nyugalomra. Kós Károly 1977-es búcsúztatása óta ilyen véget nem érő temetési menet, ilyen rengeteg ember nem gyűlt össze Kolozsváron. A végtisztesség megadása, a búcsú mellett egyfajta néma tüntetés is volt ez a legsötétebb diktatúra és nemzeti homogenizálás éveiben. Tüntetés a művészet szabadsága, hagyományaink, főembereink és jeles házaink mellett.
„A távozása után sem szűnő kérdéseket és kéréseket már nem hallgathatja meg – korán, rettenetesen korán megüresedett helyére újaknak kell állni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ő sem szól többé hozzánk, akik ismertük tehetségét, gazdag fantáziáját, tiszteltük munkabírását, vállalkozó kedvét, a fehér (utolsó kísérletein színes) papírra fektetett vonalainak biztonságát, egész életének vonalvezetését, amely immár hivatalosan is megérett a monografikus feldolgozásra” – írta búcsúztatójában Kántor Lajos. Szinte három évtized elteltével pedig, 2013-ban elkészült Cseh Gusztáv életének és munkásságának monografikus számbavétele, a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent díszes album, amelyet egy évvel ezelőtt, szerzője, Csapody Miklós jelenlétében, emlékkiállítás kíséretében mutattak be a kolozsvári Quadro Galériában.
NÉMETH JÚLIA. Szabadság (Kolozsvár)

Listázzák a szavazókat – EMNP–RMDSZ-vita Körösfőn
Az RMDSZ feketelistát készít azokról a körösfői választópolgárokról, akik nem járultak az urnákhoz a május 25-ei európai parlamenti választásokon – állítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Soós Sándor.
A politikus hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, Antal János, Körösfő RMDSZ-es polgármestere névre szóló levélben köszönte meg azoknak, akik eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek, a távolmaradóknak pedig azt írta: reméli, hogy a jövőben élni fognak jogukkal.
A néppárti politikus rámutatott: a szavazóhelyiségben vezetett jegyzőkönyvekhez sem a polgármesternek, sem az RMDSZ-nek nem lehet törvényes hozzáférése, így érthetetlen, hogy a polgármester honnan tudta, hogy ki járult az urnákhoz a településen.
Mihály Ágnes körösfői önkormányzati képviselő, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke a sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta, többen megkeresték, és felháborodásuknak adtak hangot, mert félnek attól, hogy lista készül azokról, akik nem vettek részt a választáson, és nem tudják, hogy ezeket a listákat ki és mire használja majd fel.
Antal János polgármester a Krónika kérdésére alaptalannak nevezte az EMNP által megfogalmazott vádakat, s úgy tudja, az adatok „a bárki számára hozzáférhető, nyilvános választási listáról származnak”.
„Nekem minden ember egyforma politikai nézettől, hovatartozástól függetlenül, én senkit soha meg nem fenyegettem. Soha senkit felelősségre nem vontam, senkinek a szemére nem vetettem, hogy szavazott-e vagy sem. Jó szándékkal küldtem ki ezeket a leveleket, állok rendelkezésére bárkinek, akinek gondja van ezzel” – nyilatkozta lapunknak a község polgármestere.
Az urnazárás után egyébként a helyi választási bizottság illetékesei a szavazatok összeszámlálását és a jegyzőkönyv kiállítását követően az iratokat a megyei választási bizottságnak továbbítják személyesen.
A néppárt sajtótájékoztatóján továbbá a Kolozs megyei szervezet vezetői közölték: a rendőrség továbbra is zaklatja azokat a Beszterce-Naszód megyei embereket, akik négy éve aláírásukkal támogatták a szervezet bejegyzését. Soós Sándor elmondta, Szeben megyéből is hasonló hírek érkeztek az elmúlt időszakban.
Kis Júlia ügyvéd, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke ugyanakkor elmondta: a hatóságok az aláírói listákat összeállító, az aláírásokat begyűjtő személyek felelősségét vizsgálják okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása kapcsán, eddig azonban még senki sem gyanúsított és senki ellen nem emeltek vádat. „Van olyan település, ahol a rendőrség harmadszorra teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, elképzelhető, hogy ennek a megfélemlítés a célja” – fogalmazott Kis Júlia
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Lezárta az évadot a Háromszék Táncegyüttes
A Banda című előadással zárta az idei évadot a Háromszék Táncegyüttes, a következő szezont augusztus 18-án kezdik a próbákkal, az évadnyitó előadásra pedig szeptember elején kerül sor – tájékoztatott Sipos Noémi, a táncegyüttes sajtószóvivője.
A 2014/2015-ös évadban a Háromszék Táncegyüttes 25 éves fennállását ünnepli, ennek jegyében gazdag és változatos programokkal várják a közönséget. A nyár folyamán – július 27. és augusztus 3. között – 16. alkalommal kerül sor a Lajtha László Alapítvány szervezésében a Kommandói Cigányfolklórtáborra, ahol tánc- és népdaloktatás, előadások, valamint táncházak várják a résztvevőket – tájékoztatott Deák Gyula Levente, a táncegyüttes igazgatója.
Az őrkői és szászcsávási cigánytáncokat több csoportban, kezdőknek és haladóknak tanítja Orza Călin, Tőkés Zsolt, Tőkés Edit, Kis István, Kis-Demeter Erika, Ivácson László és Tekeres Gizella. A táborban a Szászcsávási Zenekar, Gázsa és barátai, valamint a Heveder Zenekar zenél majd. Délutánonként a meghívott művészek előadásaira kerül sor, illetve videofelvételeket és a témába vágó dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Jelentkezési határidő július 10., a feltételekről a Háromszék Táncegyüttes internetes oldalán lehet bővebb felvilágosítást találni. A tábor július 27-én délután kezdődik a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő cigánytelep meglátogatásával, majd a résztvevőket autóbusz szállítja Kommandóra.
Bús Ildikó. Krónika (Kolozsvár)

Nemzetépítő korszak következik?
Értékvesztett világunk egyik sajátos jelensége, hogy sokan lebecsülik a szimbolikus politikát, a szimbolikus térben megvívott harcok jelentőségét. Ami azért helytelen, mert nincs annál fontosabb, mint az, hogy milyen értékeket, milyen identitás-kapaszkodókat, milyen azonosulási mintákat tudunk továbbadni a felnövekvő generációknak. Ezeréves európai történelmünk alatt 1918-ig az elit minden hibájával együtt szerves volt a fejlődésünk, a nemzet megannyi válságot le tudott küzdeni.
Az 1918-ban hatalomra került szabadkőműves kommandó azonban leszerelte a hadsereget, midőn az országot három oldalról fenyegette katonai veszély, szinte biztatta az ellenséges csapatokat, hogy jöjjenek minél mélyebbre a magyar területre azzal, hogy előrejelezte: nem fognak fegyvert szegezni a betolakodókra, majd átadta a kormánybotot a kommunistáknak, akik 133 napos rémuralmukkal elérték, hogy az 1919-ben Budapestet is elfoglaló román csapatokat kezdetben felszabadítókként üdvözölte a magyar lakosság.
Hiába jelezte gróf Bethlen Miklós a román félnek azt, hogy Magyarország szisztematikus kirablásával elszalasztja a románság a két nép történelmi megbékélésének lehetőségét, a románoknak a jószomszédi viszonynál fontosabb volt a zabrálás, s az, hogy minél nagyobbat harapjanak Magyarországból. Mindennek dacára 1945 után Károlyi Mihálynak és Kun Bélának a politikai öröksége vált mintává, s ez sajnos 1989 után sem változott meg gyökeresen. Ma sem jár azonnali periferizálódással, ha valaki a magyar történelem legnagyobb kártevőjének, Károlyi Mihálynak a követője, s láss csodát, a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség fel is vállalja e minősíthetetlen nemzetáruló politikai hagyatékát.
Ezért is volt rendkívül fontos, hogy a Kossuth térről eltűnjön az országvesztő hazaáruló szobra, s az is, hogy Tisza István szobra visszakerüljön a Kossuth térre.
Szobrának felavatásán pedig maga Orbán Viktor mutatott rá a lényegre: „a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az űrlap alja
Egyház és média találkozása a jelenben
Negyedik alkalommal rendezte meg szombaton a nagyváradi Posticum Ifjúsági és Kulturális központban a váradi Római Katolikus Püspökség azt a találkozót, amelyen az egyházi és a világi média képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogyan lehetne az egyház által működtetett médiumok és a világi sajtó között levő kommunikációs szakadékot áthidalni, vagy legalábbis kisebbé tenni.
A találkozó alaptémája ebben az évben a Kommunikáció, a találkozás hiteles kultúrájának a szolgálatában munkacímet kapta, s habár maga a cím talán első hallásra nem egészen érthető, szerencsére a tanácskozáson hamar kiderült, minek a megoldását keresik az egyházak kommunikátorai és a világi médiában dolgozó újságírók közösen. A rendezvény házigazdája, Böcskei László váradi megyés püspök köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a nagyváradi püspökség az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy nemcsak az egyházi kommunikációs rendszeren, hanem a világi sajtón keresztül is meg tudják szólítani az embereket, kiterjesztve ezzel magát az evangelizációt azokra a világi hírközlő csatornákra is, melyek lényegesen nagyobb tömegeket tudnak elérni, mint a kimondottan egyházi alapokon működtetett médiumok. Ferenc pápa az utóbbi időben erőteljesen szorgalmazza azt, hogy a katolikus egyház legyen nagyobb figyelemmel a hírközlési lehetőségekre, vegye figyelembe a modernkor információs fejlődését, elsősorban a világhálón történő kommunikálást. Pápai körlevelében az egyházfő igen nyitottan és a reális tényeket szem előtt tartva figyelmezteti az egyházi médiát működtető egyházmegyéket arra, hogy nem lehet eltekinteni az internetes kommunikációhoz való felzárkózástól, ugyanakkor az egyház feladata lenne az is, hogy a sokszor személytelenségbe vagy éppen negatívumokba vezető világhálós kommunikálást az emberi szellem épülésére használja ki. „Az emberiségről való törődéstől a média világa sem határolhatja el magát, és a szeretet kifejezésére hivatott. A digitális hálózat igenis lehet egy emberségben gazdag hely, amely nem vezetékek, hanem személyek közötti hálózat. A média semlegessége csak látszólagos. Ugyanis csak az válhat viszonyítási ponttá, aki önmagát kockáztatva is kommunikál. A keresztény tanúságtétel a világhálónak köszönhetően éppen ezért tud eljutni a lét perifériáira is” – áll többek között a médianapon idézett pápai körlevélben.
A Médianapon Szőcs Csaba, az Erdélyi Mária Rádió igazgatója tartott bevezető előadást, majd moderátorként Cristian Micaci, a váradi katolikus pasztorációs iroda vezetője vette át a szót. Sorra megszólaltak a jelenlevő médiaszakemberek, több szempontból elemezve azt, hogyan lehetne az egyházi és a világi médiát úgy közelíteni egymáshoz, hogy ez ne torkolljon például a kereskedelmi csatornák diktálta globalizációs értékvesztésbe, olcsó szenzációhajhászásba, ugyanakkor mégis engedve eddig sokszor pátoszos karónyeltségéből, az egyházi média is „embernyelvűbb”, s ezáltal emberközelibb legyen. Meddig mehet el az egyházi sajtó, hogy megőrizze az egyház alapvető értékrendjét? Hogyan hidalja át az egyház azt a politikai befolyásoltságot, mely mára eluralta az egész világi sajtót? Ehhez hasonló érdekes témák kerültek terítékre, érvek és ellenérvek ütköztek, azonban az eszmecsere mindenképpen építő jellegű volt. A megszólalók számos olyan helyzetet villantottak fel, melyek segítségével mind az egyházi, mind a világi média jelenlevő tollforgatói, tévései, rádiósai érthetőbb képet kaptak a jelenlegi kommunikációs helyzetről és annak fontosságáról, hogy az evangéliumi üzenetet nem lehet és nem is szabad kihagyni a mai modernnek nevezett, de sokszor igénytelen személytelenséggel is mételyezett hírdömpingből. Az érdekes és információkban bővelkedő tanácskozás tanulságait remélhetően nemcsak a világi média, hanem a jobb, emberközelibb kommunikációra törekvő egyház is levonja, s ennek alapján tesz lépéseket a jövőben.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)

MPP: az autonómia-tagadók 1918. december 1-jét kérdőjelezik meg
Annak ellenére, hogy elutasító, pozitív jelentőségű Victor Ponta válaszlevele a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott petícióra. Továbbá azok, akik tagadják a székelyek autonómiához való jogát, a gyulafehérvári nyilatkozatnak mondanak ellent – véli az MPP.
„A miniszterelnök válaszolt a petícióra, és bár elutasító, üdvözlendő, mert áttörést jelent. Ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, párbeszéd kezdődhet” – mondta keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt MPP-elnök. Ismertette, Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy Székelyföldnek autonómiát biztosítson.
„Az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlása ezt előírja, ennek betartását pedig vállalta Románia, amikor 1997-ben ET-tag lett. De van egy saját vállalása is erre vonatkozóan a román közösségnek: 1918. december elsején a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ráadásul a későbbi béketárgyalások során több hivatkozás történt erre a nyilatkozatra. Aki tehát tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg” – fogalmazott Biró Zsolt.
Azt is elmondta, hogy a következő napokban, hetekben az MPP székelyföldi szervezetei határozattervezeteket nyújtanak be azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol az SZNT határozattervezete még nem került napirendre. Eddig tizenegy település fogadta el, hogy a Székelyföld nevű régióhoz akar tartozni, az első, Gyergyószentmiklós pedig már választ is kapott az Európa Tanácstól – az SZNT azt kérte, hogy mind a 153 székely önkormányzat fogadja el ezt az elvi határozatot.
„A nemzetközi közvélemény elé kell terjeszteni. Székelyföld autonómiából nem engedünk, és ha kell, egyre radikálisabban fogjuk ezt kérni. A Hargita és a Kovászna megyei prefektusok megvétózták, alaptalanul, mert a határozat nem jár sem költségvetési, sem jogi vonatkozással, ezért nincs is, amit megtámadjanak. Csupán annyit fejez ki, hogy Székelyföldnek van elképzelése saját jövőjéről” – mondta az MPP elnöke.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Válaszolt a városi rendőrség
Noha a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság korábban azt jelezte, hogy a csíkszeredai önkormányzati képviselők által elküldött kérdésekre megfogalmazott válaszait nem küldi el, hanem személyes találkozó keretében szeretné megbeszélni, az írott válaszok június 20-án mégis megérkeztek a csíkszeredai városházára. A csíkszeredai rendőrkapitányság többnyire törvényekre, rendeletekre hivatkozik.
Kimozdulni látszik a holtpontról a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület és a városi rendőrkapitányság közti kommunikáció. Miután a csíkszeredai rendőrség képviselői korábban nem tettek eleget az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottsága személyes találkozóra szóló meghívásának, és azt válaszolták, hogy írásban kérik a kérdéseket, a 19 kérdést tartalmazó levelet május 9-én továbbították a csíkszeredai rendőrkapitányságnak.
A rendőrségen korábban érdeklődésünkre azt mondták, az elkészült válaszokat személyes találkozón szeretnék bemutatni, ám az önkormányzat RMDSZ-frakciójának álláspontja az volt, hogy amíg nincs válasz, találkozóra nem kerülhet sor. A válaszlevelet Fekete Kászoni Titus városi rendőrparancsnok írja alá. Alábbiakban az önkormányzati képviselő-testület által elküldött kérdéseket és a rendőrségtől érkezett válaszokat közöljük.
1. A rendőrség büntető szerepéről értesülünk a napi sajtóból, a rendőrségi beszámolóból, de hogyan érvényesül a rendőrség nevelő szerepe az iskolán kívül, a közéletben, így a közlekedésben is? 1. A rendőrség a hatályos törvények alapján tevékenykedik a személyi szabadság, a jog, a köz- és magántulajdon védelmében, a közrend biztosítása, a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a tanügy-minisztérium közös akcióterve keretében a rendőrök tájékoztató és törvényismertető célú találkozókat szerveznek a tanintézetekben, ebben az évben a közlekedés témájában harminckét találkozó volt az iskolákban, négy esetben különböző célcsoportokkal találkoztak és két interaktív versenyt is szerveztek. A rendőrök részt vesznek tanári megbeszéléseken, ahol a különböző kihágásokat elkövetett tanulók helyzetét tárgyalják meg. Ugyanakkor osztályfőnöki órákon törvényismertetőket tartanak, és megelőző jellegű tevékenységet végeznek főként a nagy gyereklétszámú iskolák környékén, akárcsak az iskolai hiányzások, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében.
2. Van tudomásuk arról, hogy a rendőrség alkalmazottai büntetésként a verést alkalmazzák? – Mit tesznek az ellen, hogy ilyen többé ne forduljon elő?
2. A rendőrség alkalmazottai nem alkalmaznak verést büntetésként, az ilyen jellegű észrevételeket az ügyészség hatásköre kivizsgálni.
3. A rendőrség hogyan próbálja megszerezni a lakosság bizalmát, miért nem mutatkozik be a helyi televíziókban, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz?
3. Csíkszeredában a rendőrség minden lakossági bejelentést alaposan ellenőriz, törvényes intézkedéseket foganatosít és törvényes határidőn belül válaszol a feleknek. A kért láttamozásokat operatív módon adják ki, a polgárokat és cégeket tanácsadással segítik. A törvényes intézkedéseket egyformán alkalmazzák mindenki esetében. Hargita megye az egyik legbiztonságosabb Romániában, ez a megyeszékhelyen is érződik, nemcsak a mindennapokban, hanem a nagyobb rendezvények esetében is.
4. A rendőrség állományában szolgálók közül hányan magyar nemzetiségűek, vagy román anyanyelvűként hányan beszélik a magyar nyelvet?
4. A Hargita megyei rendőrök mintegy 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a magyar nyelvet ismerő rendőrök aránya változó. Különösen fontos, hogy a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége ismeri a magyar nyelvet, de az ország hivatalos nyelve a román, és ezt minden állampolgárnak kötelező ismernie.
5. A rendőrségnek van-e tudomása lakásmaffiára utaló ügyekről vagy személyekről, akik ezzel foglalkoznak? Kaptak-e már feljelentést ilyen ügyekben, és milyen következtetésre jutottak?
5. A csíkszeredai rendőrségre érkező bejelentések esetében az elvégzett vizsgálatok után az ügyészség tesz törvényes javaslatot ezek megoldására. A csíkszeredai rendőrkapitánysághoz nem jutott el bejelentés lakásmaffiára utaló ügyekről.
6. A rendőrségnek van-e tudomása a fiatalok megrontását célzó, végző egyénekről, illetve mennyire ismeri az iskolák körül történteket?
6. Ezekben az esetekben az elkövetők ellen büntetőeljárás van folyamatban.
7. A rendőrség honlapja miért csak egynyelvű, hiszen Románia alkotmánya szerint a polgároknak joguk van a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez anyanyelvükön is, ráadásul a magyar lakosság 85%-a is indokolná a honlap kétnyelvűségét. Nemde?
7. A 2000. évi 137-es kormányrendelet értelmében a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra nem vonatkoznak a 2001. évi 215-ös számú törvény előírásai. Az idézett törvény értelmében a helyi közigazgatási hatóságok, az ezeknek alárendelt közintézmények és közszolgálatok kötelessége a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal történő kapcsolattartás során a polgárok anyanyelvhasználatát biztosítani. A törvényes keret elemzése nyilvánvalóvá teszi, hogy a területi közigazgatási egységek szintjén a rendőr-főkapitányságok nem közszolgálatokként működnek.
8. A városi rendőrségnek miért nincs, miért nem lehet saját szóvivője? 8. A csíkszeredai rendőrségnek azért nincs saját szóvivője, amiért Románia egyetlen megyei jogú városában sem létezik ez a tisztség. Az országban az Országos Rendőr-főkapitányság területi struktúráinak szintjén a kommunikáció a megyei rendőr-főkapitányságok szóvivőinek feladata.
9. Erőszakos halál esetén a rendőrség emberei miért próbálnak nyomást gyakorolni a háziorvosokra, hogy azok állítsanak ki halotti bizonylatot? – Ilyen esetben miért nem a törvényszéki orvost értesítik? Miért engedik meg maguknak a rend őrei, hogy a háziorvosokat rendelési programon kívül zavarják, és miért nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot?
9. A 459-es törvény, az igazságügyi minisztérium 2000. évi 1134-es eljárási szabályzója és az egészségügyi minisztérium 2000. évi 255-ös szabályzója alapján egy személy vagy újszülött elhunyta esetén a halál beálltát szabadfoglalkozású orvos állapíthatja meg. A halotti bizonylat kibocsátása nem történhet meg a holttest külső vizsgálata nélkül, amelyet orvos végez el. Amennyiben a vizsgálat során a törvény által felsorolt esetek bármelyikét állapítja meg, kötelessége megtagadni a halotti bizonylat kiadását, és kérnie a boncolás elvégzését a halál pontos okának megállapítása érdekében. „A háziorvosnak kötelessége segítséget nyújtani a halál okának megállapításában, és a bizonylat kiadásában a nap 24 órájában, hétvégén is. Nyomós ok hiányában nem utasíthatja el a család kérését” (A halálesetek megállapításának és vizsgálatának tankönyve, George Cristian Curcă, Bukarest, 2008). Pontosítjuk, hogy a rendőrök az elhunytak hozzátartozóinak nevében kérik a háziorvosok segítségét. A 2000. évi 1. számú rendelet értelmében a törvényszéki orvostani intézetek végezhetnek orvosszakértői vizsgálatokat.
10. A közelmúltban szervezésre került egy rendezvény, amely Wass Albert munkásságát helyezte előtérbe. Több romániai bírósági végzés szól arról, hogy Wass Albert már nem tekinthető háborús bűnösnek és nem lehet zaklatni azon személyeket, akik a munkásságáról értekeznek. Az esemény után az egyik 17 éves szervező lányt a rendőrségre hívták ennek az ügynek a tárgyalására. a) Miért volt szükséges mégis az egyik szervezőt behívni a rendőrségre? b) Minden irodalmi esemény után be szokták hívni a szervezőket? c) Ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy: „Nincs baj, de lesz!” – fenyegetésnek tekinthető? d) Az említett lány politikai véleménye miatt került az önök látókörébe? e) Miért nem biztosítottak fordítót a lány számára, vagy miért nem olyan rendőr hallgatta ki, aki tud magyarul? 10. Az ügyre vonatkozik a Kolozsvári Népbíróság 1946 március 13-i 1. számú határozata, valamint a kolozsvári ítélőtábla 2008. évi 35-ös számú ítélete. A kihallgatások során, ha az érintett ezt kéri, fordítót biztosítanak.
11. Az utóbbi években december 1-jét megelőző napokban fiatalok hívják fel a közvélemény figyelmét plakátok segítségével az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés kiáltványának egyik passzusára, nevezetesen arra, amiben a román nemzet fiai autonómiát ígértek a székelyek számára. A plakátoló fiatalokat minden esetben rendőrautóval szállították el a helyszínről, és egy esetben a Csíki Hírlap fotós munkatársát is elvitték. a) Törvénytelen-e a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának egy passzusát egy plakátra ráírni? b) Mi tette indokolttá a fiatalok rendőrautóval való elszállítását? c) Mi tette indokolttá, hogy több órán keresztül a rendőrségen tartsák a fiatalokat? d) Mi tette indokolttá a sajtó munkatársát elvinni? e) Miért nevezik a rendőrök disznóságnak a kiáltvány fent említett passzusát?
11. Ahogy ezt önök is tudják, a plakátokat csak erre kijelölt, a helyhatóságok által engedélyezett helyekre lehet kiragasztani.
12. A március 15-i sajnálatos autóbaleset nyomán milyen intézkedések születtek a rendőrségen belül? Hogy áll az ügynek a kivizsgálása?
12. A március 15-én történt baleset után a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője belső vizsgálatot rendelt el a csíkszeredai rendőrségnél, ezután a rendőröknek oktatást tartottak az említett eset bemutatásával. Hetente közúti ellenőrzéseket végeznek a rendőrségi alkalmazottak között. A baleset ügycsomója a csíkszeredai ügyészségen van, amelynek a törvényes előírások szerint hatásköre van eljárni az ügyben.
13. A közvélemény szerint a rendőrség és a csendőrség dolgozói külön veszélyességi pótlékot kapnak azért, mert olyan helyen végzik munkájukat, ahol a magyar nemzetiségűek vannak többségben. Igaz a fenti állítás?
13. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak juttatott bérpótlékokat a törvény határozza meg, és nem egy adott térség nemzetiségi összetétele.
14. Tényleg nem tartják indokoltnak a szokásos heti egyeztetéseket a polgármesteri hivatallal? Jobb, ha elmaradnak, vagy minden egyeztetésre külön kérést kell benyújtanunk ahhoz, hogy folytatódjanak? 14. Egyértelműen nem hisszük azt, hogy a polgármesteri hivatal és a rendőrség közötti egyeztetések elmaradása jó lenne. Meggyőződésünk, hogy ezek a nyitott, őszinte megbeszélések lehetőséget nyújtanak a közösség problémáinak megismerésére, a törvény által biztosított hatáskörökön belül, minden polgár hasznára.
15. Szeretnénk egy tájékoztatást a kábítószer-fogyasztás mértékéről Csíkszeredában és a Csíki-medencében és az ezzel kapcsolatos jelenségekről (kábítószercsempészet). Van a rendőrségnek tudomása erről? Megerősítik vagy cáfolják azt, hogy az utóbbi évtizedben Csíkszereda és a Csíki-medence kábítószerpiaccá vált állandó és időszakos fogyasztókkal? Van-e a rendőrségnek tudomása arról, hogy kiskorúakat futárként, drogdílerként használnak fel – megerősítik vagy cáfolják ezt? 15. Egyes rendőrségi tevékenységek bizalmas jellegűek, de minden olyan jelenséget, amely bűnelkövetéshez vezethet, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság és más különleges ügyosztályok figyelemmel követnek.
16. Van-e tudomása a helyi rendőrségnek az illegális, „fekete” valutaváltásról Csíkszeredában a hivatalos valutaváltó egységeken kívül? Ezt büntetlen előéletű személyek művelik? Amennyiben van tudomásuk ilyen estekről, úgy ítélik meg, hogy ezek megtűrése nem jelent veszélyt egyéb, súlyosabb bűncselekmények kialakulására, szervezett bűnhálózatok megerősödésére? Milyen intézkedéseket tettek ennek megelőzésére?
16. A pénzügyminisztérium 2012. évi 664-es számú rendelete értelmében a valutaváltók engedélyezése és nyilvántartása a valutaváltási tevékenységet engedélyező bizottság által történik, amely a pénzügyminisztérium székhelyén működik.
17. Létezik-e a kerítés (proxenetizmus) jelensége Csíkszeredában, a Csíki-medencében, amikor anyagi haszonszerzés céljából fiatal nőket, lányokat esetleg kiskorúakat prostitúcióra bujtanak fel, szerveznek be vagy kényszerítenek, akár zsarolással vagy fenyegetéssel, erőszakkal? Ismer a rendőrség ilyen eseteket? Milyen intézkedéseket tettek, amennyiben létezik ez a jelenség? 17. Ugyanaz a válasz, mint a 6-os kérdés esetében.
18. Van-e a rendőrség vezetőségének tudomása arról, hogy az éjszakai járőrszolgálatot teljesítők a szolgálati idő egy részét az állandó kapusszolgálatot tartó intézményeknél, az éjjel-nappali üzletekben, vendéglátóipari egységekben töltik, esetenként meccset nézve? A több mind 20 jelentett rongálásból, amelyeket jellemzően éjszaka, hétvégeken követtek el, hány elkövetőt sikerült azonosítani? Tettek megelőző intézkedéseket (pl. sűrűbb járőrszolgálat az érintett zónákban hétvégeken?) Felelősségre vonták-e, netán büntetésben részesítették-e azokat a járőrszolgálatot teljesítő kollégákat, akiknek a szolgálati ideje alatt történtek az azonosítatlan elkövetőjű rongálások? 18. A járőrszolgálat időszakában a rendőrök kötelessége más feladataik mellett az állami intézmények és magáncégek őrszolgálatot teljesítő személyzetének ellenőrzése. Téli időszakban és kedvezőtlen időjárás esetén az éjszakai járőrszolgálatot gyalog végző rendőrök 5-10 perces szünetre jogosultak, amely után folytatniuk kell a járőrözést. 2014-ben az önök érdeklődéséig a csíkszeredai rendőrségen hét bejelentést iktattak a polgármesteri hivatal részéről, amely díszfák kitörésére, közúti jelzőtáblák, kerítések és egy ivókút megrongálására vonatkoznak. Ezek többségét a járőrök által nem ellenőrzött utcákban (Taploca, Rét, Zsögödi Nagy Imre) követték el. A csíkszeredai rendőrségen elemezték a helyzetet, és igyekeztek erősíteni a járőrszolgálatot ezekben az utcákban, beleértve a váratlan rajtaütéseket is. Az említett ügyekben van azonosított elkövető, valamint kivizsgálás alatt álló ügycsomó is.
19. Lehetséges, hogy egy feltételezett elkövető ellen a rendőrségen tett feljelentés tartalma „kiszivárogjon” és az illető személy tudomására jusson, hogy aztán a feljelentőt azonosíthassa és fenyegesse a feltételezett elkövető?
19. A büntetőjogi perrendtartási törvény értelmében a gyanúsított vagy vádlott joga tudni, milyen okból folyik ellene vizsgálat és mi az ügy jogi besorolása. A törvény azt is előírja, hogy a gyanúsított vagy vádlott joga elolvasni az ügyiratot.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Bukovinai Székely Találkozó előadásokkal és koncertekkel
Előadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén.
A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes - közölték a szervezők az MTI-vel.
Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be.
Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél, míg a székely katonarendet és az egyenruha kialakulását Bátonyi Pál ezredes és Demjén Imre ismerteti meg az érdeklődőkkel. Este hat órától római katolikus szentmise lesz, majd Tamás Gábor koncertje és táncház zárja a napot.
Vasárnap Székelyföld autonómiájáról tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vesz mások mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Potápi Árpád János államtitkár, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is.
A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István erdélyi magyar író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva erdélyi színművész, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. MTI