Répás Zsuzsanna a diktatúra Csíkfalván kísértő árnyáról
Nyárádmenti látogatása során Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára nem hagyta szó nélkül a csíkfalvi közösséget ért sérelmet, amikor a községháza magyar feliratát kénytelenek voltak eltávolítani az épületről.
Az államtitkár vasárnapi Maros megyei látogatása során elismeréssel szólt az erdélyi református egyházakról, amelyek az évszázadok során a megmaradás erős bástyái voltak, vallott céljuk volt megtartani a magyar közösségeket. „Különösen igaz ez itt a Nyárádmentén, ahol erős ellenszélben, a többségi hatalom gáncsoskodása ellenére kell kitartani és jövőt tervezni, építeni" – mondta a politikus, aki szóba hozta a csíkfalvi községházáról levétetett magyar felirat kérdését is.
„A diktatúra ma már a múlté, árnya azonban ma is kísért itt Csíkfalván, ahol hatalmi fenyegetés késztetett a községháza magyar feliratának levételére. Joggal mondhatjuk, hogy a többségi hatalom türelmetlen, gyanakvóan fogad minden kezdeményezést, és ami mindnyájunknak leginkább fájó, hogy nem hagyja szabadon használni a számunkra legfontosabbakat: az anyanyelvünket, közösségi tulajdonunkat és nemzeti szimbólumainkat. A csíkfalvi községháza magyar feliratának ügye közös ügyünk, nemzeti ügy. Egyaránt fontos önöknek és nekünk, magyarországiaknak, így mindnyájunk felelőssége, hogy miként alakul sorsa" – fejtette ki Répás.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az összefogás szükségességét is hangsúlyozta: „A magyar kormány képviselőjeként ígérhetem, hogy Magyarország mindenkor és mindenben az erdélyi magyarság mellett áll, törekvéseiben támogatja, legyen szó magyar feliratról, zászlóról vagy önrendelkezésről. Mert csak együtt van esélyünk, csak így van jövője nemzetünknek.”
Répás Zsuzsanna vasárnap részt vett a csíkfalvi református missziói egyház gyülekezeti otthona imatermének felavatásán. Az új épület iránti igény 2006-ban fogalmazódott meg, azóta helyi forrásokból, pályázatokból, adományokból, hazai és magyarországi állami alapokból „épülgetett” az otthon.
Felső szintjébe tavaly költözött be a lelkészi család, az alsó szint most vált használhatóvá, itt kapott helyet a gyülekezet imaterme is. „Most vagyunk félúton a csúcs, a cél felé, és jó visszatekinteni a megtett útra. Most erősebbek vagyunk, mint amikor elindultunk” – fogalmazott Kerekes József csíkfalvi református lelkipásztor, hozzátéve: „mindig jó angyalnak lenni”.
Ünnepi felszólalásában Répás Zsuzsanna államtitkár elmondta: ha egy közösség épületet avat, annak erős üzenete van: azon a földön tervezi jövőjét, ott akar boldogulni, és megmaradni. Emlékeztetett, az elmúlt négy évben sokat épített együtt a magyarországi és erdélyi magyarság: iskolát, templomot, egyetemet és orvosi szolgálati lakást, de ami a legfontosabb, hogy közösséget épített – „minden korábban elválasztó adminisztratív határokat lebontó, közjogilag is egyesített, lélekben összeforrt nemzeti közösséget”.
Gligor Róbert László

Bemutatták az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár befejező kötetét
Pont olyan kötet ez is, mint az előző tizenhárom, csak a címszavak a V–Zs betűkkel kezdődnek. Utolsó kötet azonban csak egy van – kezdte tréfásan az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 14., befejező kötetének bemutatását Szilágyi N. Sándor nyelvész az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gondozásában megjelenő kiadvány kolozsvári bemutatóján.
Az EME Jókai utcai előadótermében tartott rendezvény keretében átadták a gróf Mikó Imre-emlékplaketteket az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár támogatóinak és munkatársainak.
Az eseményen megjelent közönséget Sipos Gábor, az EME elnöke köszöntötte, aki röviden ismertette a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének tizennégy kötetes gyűjteményét tartalmazó kiadvány történetét.
Mint részletezte, az első kötet 1975-ben jelent meg a Kriterion kiadónál Szabó T. Attila gondozásában, aki több mint egymillió cédulát, szócikket gyűjtött össze.
Kezdetben a Kriterion kiadó, később az Akadémiai Könyvtár, majd az EME vállalta fel a kötetek kiadását. Hozzáfűzte, az EME támogatásokból, magánadományokból finanszírozta a kiadás költségeit, amelynek jelentős része magyarországi költségvetési forrásokból származik.
Így elsőként Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vehette át az EME elismerését. A gróf Mikó Imre-emlékplakettel ugyanakkor a Szabó T. családot is díjazták Szabó T. Attila hagyatékának gondozásáért, illetve elismerésben részesült a szótörténeti tár szerkesztői munkaközössége.
Szilágyi N. Sándor ugyanakkor kifejtette: az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár több évtizedes munka eredménye, amely több mint 80 éve kezdődött, és Szabó T. Attila főművének tekinthető.
A kötetek elkészítéséhez rengeteg forrásanyagot kellett elolvasniuk a szerkesztőknek: jegyzőkönyvek, egyházi iratok, valamint törvényszéki tanúvallomások egyaránt szerepelnek a források közt. Mint rámutatott, különösen utóbbiak bizonyultak izgalmas olvasmánynak, ezekből ugyanis például az is kiderül, hogyan szidták egymást őseink a piacon.
Mintegy 1,5 millió cédulából áll az összegyűjtött anyag, amely nemcsak példátlan nyelvtörténeti értékkel bír, hanem elődeink élettörténetébe is betekintést enged. Fazakas Emese, a most megjelent utolsó kötet főszerkesztője elmondta, olyan hétköznapi részletek is kiderülnek a kötetből, hogy mit ettek, milyen ruhát viseltek, milyen eseményeket szerveztek Erdélyben évszázadokkal ezelőtt.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár),
Krónika (Kolozsvár),

Torokszorító költészet a színházban – Közönségtalálkozó Kolozsváron
Maga javasolta Alekszandr Ivanovics Vvegyenszkij darabját a Kolozsvári Állami Magyar Színház számára, mivel szüksége volt egy „drámai alapra" – fejtette ki Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső színház igazgatója az általa rendezett Ivanovék karácsonya című előadást követő közönségtalálkozón.
A kolozsvári teátrum igazgató-helyettese, Visky András a vendégrendezőről elmondta, rendkívül „politikus” a gondolkodása, az előadásaiba aktuális problémákat is „becsempész”. „Azt is mondta, igazából mindegy, milyen darabot választunk, úgysem lehet tudni, merrefelé megyünk majd el munka közben" – emlékezett vissza Visky.
A „drámai alaphoz" Urbán és az előadás dramaturgja, Gyarmati Kata több „vendégszöveget" is csatolt, több idézet hangzik el például Szergej Nyecsajev A forradalmárok katekizmusa című művéből is. A rendező bevallotta: foglalkoztatja a kérdés, hogy egy parlamentáris berendezkedésű államban az egyénnek milyen eszközei vannak a rendszer megváltoztatására.
„Az érdekel, hogy az előadásaim mit váltanak ki a közönségből, szeretném gondolkodásra késztetni őket, hiszen az előadás tulajdonképpen a színész és a közönség közötti kapcsolatban születik meg" – fogalmazott Urbán. Szerinte a dekontextualizáció az irodalomnak is része, de a színházban igen erőteljes manapság, hiszen a modern színházban már nem a történet számít.
Az előadás egyik szereplője, Váta Loránd ezzel kapcsolatban elmondta: amikor annak idején a kilencvenes években meg akarták újítani a szentgyörgyi színházat, akkor eldöntötték, hogy „a dolgokat nem nevezik néven", mert azzal elveszítenék.
„A keresés, a körüljárás, a dolgok titkának megfejtése volt az alapja az ottani közös munkának, és ugyanezt éreztem az Urbán Andrással való közös munkánkban is. Sokszor bizonytalanságban hagyta a színészeket, és éppen ezzel ösztönzött keresésre. Úgy gondolom, hogy egy igazán katartikus, megrázó előadásnak titka kell, hogy legyen" – magyarázta Váta.
Visky szerint Urbán rendezései „a legkegyetlenebb szembesülést jelentik azzal, amik vagyunk, amit létrehoztunk, és amit sokszor teljesen alaptalanul imádunk". „Torokszorító költészetbe torkollik az előadás" – tette még hozzá.
Varga László
Krónika (Kolozsvár),

Az egyház küldetése
A nemzeti közösségek megmaradásának szolgálatában az egyházaknak kulcsszerepük van – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Máriapócson, ahol megtekintette a kegytemplomot, és határon túli görög katolikus papokkal találkozott.
Előadásában kijelentette: az egyház felelőssége, hogy meghatározza, miként töltheti be hitelesen a küldetését a mai világban úgy, hogy a tanítása a mai embernek is elérhető és megérthető legyen. Mint mondta, ez mindig legnagyobb kihívás az egyház számára, és a politikának ezzel kapcsolatban nincs teendője.
A politika legfeljebb stratégiai partnernek tekintheti az egyházakat, megteremtheti a feltételeit annak, hogy az egyházak elláthassák a lelki szolgálatukat, de ezt a keretet csak az egyházak tölthetik meg tartalommal, mutatott rá. Németh Zsolt kitért arra is, hogy a magyar görög katolikus egyház különösen erős azokon a területeken, ahol sok a társadalmi kihívás, és ez nagy terhet ró az egyházi közösségekre.
Az államtitkár elismerését fejezte ki, hogy a görög katolikus egyház fenntartja a reményt a sokszor reménytelen helyzetben élők számára. Beszélt arról is, hogy a válságnak mélyebb oka van: Európa elvesztette lelki erejét. A gazdasági és politikai válság mindenekelőtt emberi válság, emberek hoztak felelőtlen döntéseket, jelentette ki.
Kiemelte: a szekuláris Európa modernizációs stratégiája kudarcot vallott, de létezik a keresztény Európa modernizációs stratégiája, miszerint a fenntartható társadalmat csak a lelki erő visszanyerésével lehet megvalósítani. Németh Zsolt csütörtökön a Szatmár megyei Kaplonyban felkereste a Károlyi grófok kriptáját, majd Szatmárnémetiben Schönberger Jenő megyéspüspökkel folytatott megbeszélést.
MTI
Krónika (Kolozsvár),

Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZ
Leadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában.
Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet.
Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le.
Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni.
Székelyhon.ro,

Régi és új arcok a második vonalban
Fiatalok és technokraták is kerültek a Szövetségi Állandó Tanács által államtitkári posztra javasolt személyek névsorába. Cseke Péter Tamás a harmadik Ponta-kormány „második vonalának” RMDSZ-es tisztségviselőit számolta össze.
A román koalíciós pártokkal kötött megállapodás értelmében tizennégy államtitkárral, két prefektussal és öt alprefektussal lesz jelen az RMDSZ a harmadik Ponta-kormány „második vonalában”. Tizenhárom államtitkár vagy államtitkárjelölt, illetve egy prefektus és két alprefektus-jelölt neve már ismert, kinevezésük is folyamatban van. Hacsak nem lesznek meglepetések.
A vásárhelyi tüntetés „közbeszólt”
Egy kellemetlen meglepetés máris adódott. A RMDSZ-nek Brassó és Maros megyében ígért prefektusi tisztséget a Szociáldemokrata Párt (PSD). Míg a Brassó megyei magyar kormánymegbízott, Römer Ambrus Attila (a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség eddigi igazgatója) már le is tette az esküt, a Maros megyei magyar prefektus kinevezése késik. Ennek oka, hogy korábbi ígérete ellenére a miniszterelnök meghosszabbította Corneliu Grosu április elsején lejáró mandátumát. Victor Ponta felkérte az eddigi prefektust, továbbra is lássa el hivatalát, mert a magyarországi országgyűlési választások alatt „nagyon sok provokációnak teszik ki a régiót”. Kovács Péter főtitkártól megtudtuk, az RMDSZ nem tett le arról, hogy a Maros megyei kormányhivatal élére magyar prefektus kerüljön. Ennek érdekében a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezéséről folyatják a tárgyalásokat a PSD-vel. Az egyezség szerint az RMDSZ Szatmár, Temes, Bihar, Szilágy és Hargita megyében javasolhat alprefektusokat. Szatmár megyében Altfatter Tamás (az adóhivatal vezető beosztású tisztségviselője), Temes megyében Marossy Zoltán (korábbi alprefektus) a jelölt. A további három megyében még nem nevesítettek.
„Nincs világos stratégia az egészségügyben”
A román egészségügy legnagyobb gondja, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el – fogalmaz kinevezése előtt lapunknak adott interjújában VASS LEVENTE.
Cseke Attila és Ritli László mandátuma alatt is dolgozott már tanácsosként a minisztériumban, ismeri az ottani tevékenységet. Milyen szakterülettel foglalkozna szívesen?
Minden területen van tennivaló. Leginkább az egészségügy menedzselésével, a rendszer működtetésével, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területtel foglalkoznék. A gyógyszerkassza felügyeletével, a parlamenttel való kapcsolattartással kevésbé. Ám ahová helyeznek, ott fogom végezni a dolgomat.
Több órás interjú tárgya lehetne, de tudna-e röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy mi most a legnagyobb baj a román egészségüggyel?
A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el. Nincs egy világos, évekre szóló koncepció, vagy legalább egy váz, amelyet valamennyi miniszter követ. Tehát hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni.
Nem tart az önre váró feladatoktól a hazai egészségügy számtalan gondja miatt?
Annak ellenére, hogy a rendszer nagyon nehéz helyzetben van, sőt sokkal nehezebb helyzetben, mint az RMDSZ-es miniszterek mandátuma alatt, úgy vélem, ettől a minisztériumtól az RMDSZ-nek nem kell megfutamodnia. Ha nem is miniszteri, de államtitkári tisztségből a változásokat elő kell segíteni. Közre kell működnünk legalább egy középtávú stratégia kidolgozásában a rendszer átalakítására.
Jelölése azért volt némileg meglepő, mert a marosvásárhelyi RMDSZ körüli konfliktusok egyik főszereplője volt. Sokan úgy gondolhatták, hogy az RMDSZ felső vezetésében csökkent a Vass Leventébe vetett „politikai bizalom”. Ezt hogyan látja?
Engem az RMDSZ platformjai javasoltak erre a tisztségre. Nekem az RMDSZ felső vezetésével, személyesen Kelemen Hunorral semmilyen konfliktusom nem volt az elmúlt években. Mindig azt éreztem, hogy ahogy lehetett, kompromisszumos megoldásokat előtérbe helyezve, támogatást és segítséget kaptam. Ugyanezt éreztem most is. A bizalom bizonyítéka, hogy a Szövetségi Állandó Tanács engem jelölt a tisztségre.
Voltak ellenjelöltjei?
Igen, egy Maros és egy Bihar megyei ellenjelöltem is. Számomra megtisztelő, hogy a SZÁT engem választott. Ez egyébként azt jelzi, hogy az RMDSZ-en belül lehet más véleményeket megfogalmazni – lásd az én álláspontomat az elmúlt két-három év marosvásárhelyi történéseivel kapcsolatban –, ezért nem zárnak ki a szervezetből, hanem ahol lehet, alám nyúlnak. Ma is eltérő állásponton vagyunk a vásárhelyi szervezetben a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel. Nagyon sok rúgást kaptam az elmúlt években a helyi RMDSZ-től. A SZÁT valószínűleg azt látta, hogy engem nem a bosszúvágy hajt, hanem a munka érdekel.
Fiatalok és technokraták is
Az RMDSZ-nek lapzártánkig három kinevezett államtitkára volt a Ponta-kormányban. Kettőt az előző kabinettől örökölt: Király András oktatási államtitkárt és Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét. Az új tisztségviselők közül Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár volt az első, aki elfoglalhatta hivatalát. Ő korábban az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt.
A Szövetségi Álladó Tanács további tíz jelöltet nevesített. Hegedüs Csillát javasolta a kulturális államtitkári tisztségre. Az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző miniszteri mandátuma alatt. Pénzügyi államtitkárnak György Attilát, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem dékánhelyettesét jelölte a SZÁT. A szakembert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság javasolta a tisztségre.
Vízügyekért felelős államtitkár a nagyváradi Pásztor Sándor, a Körös-vidéki Regionális Vízügyi Igazgatóság eddigi vezetője lesz. Energiaügyi államtitkár a Hunyad megyei RMDSZ javaslatára Borbély Károly, aki egy előző RMDSZ-es részvételű kormányban már töltött be hasonló tisztséget. Egészségügyi államtitkári tisztségre a marosvásárhelyi Vass Leventét javasolták (lásd interjúnkat), aki korábban dolgozott már Cseke Attila, illetve Ritli László volt RMDSZ-es egészségügyi miniszterek kabinetjében. Szállításügyi államtitkárnak István Zoltánt, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökét, helyi tanácsost jelölték. Esetében összeférhetetlenség áll fenn, ezért lemond önkormányzati mandátumáról. Az európai alapok minisztériumának Szávics Petra lesz az egyik államtitkára (lásd interjúnkat). A kolozsvári szakember az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa. A Környezetvédelmi Őrség helyettes vezetője Szép Róbert fiatal szakpolitikus, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa lesz. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére Nagy Zoltán, Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetfőnöke kerül, aki korábban szintén vezette ezt az intézményt. A köztisztviselők ügynökségét Birtalan József, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke vezeti majd. Birtalan is irányította már korábban ezt az intézményt. Esetében is összeférhetetlenség áll fenn, ő megyei tanácsosi mandátumáról mond le. A munkaügyi tárca államtitkári tisztségére lapzártánk után nevesítetnek jelöltet, a korábban megkeresett, e pozícióban tapasztalatokkal rendelkező Derzsi Ákos nem élt a felkéréssel.
„Már készülnek az operatív programok tervezetei”
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokkal foglalkozna legszívesebben az európai alapok minisztériumának új államtitkára. SZÁVICS PETRA kinevezése előtt nyilatkozott a Riportnak
Milyen területtel szeretne foglalkozni leginkább?
Engem elsősorban az Európai Bizottsággal kötött partneri megállapodások, az uniós alapok 2014-2020-as időszakra szóló programja érdekel.
Mikor köti meg Románia a következő uniós költségvetési időszak operatív programjairól szóló szerződést Brüsszellel?
Románia ezekben a hetekben készíti elő az uniós alapokról szóló partnerségi megállapodást (partnership agreement) az EU-val. Ennek a mellékletei a különböző operatív programok. Bukarest februárban benyújtotta tervezete második, javított változatát az Európai Bizottságnak, a napokban megjelent a minisztérium honlapján a tervezet újabb változata is. Folyamatos az egyeztetés erről Brüsszellel. Időközben nyilvánosságra került a regionális operatív program tervezete is. Nehéz megmondani, mikor véglegesül a megállapodás szövege.
Jól tudom, hogy Brüsszel már kétszer is visszautasította a román tervezetet?
Nem tudom, pontosan hogyan zajlottak az egyeztetések a minisztérium és az Európai Bizottság között. Azt tudom, hogy tavaly októberben küldték el a tervezet első változatát Brüsszelbe. Ezt egyeztetés követte. Az Európai Bizottság decemberben elküldte válaszát, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek bekerültek a tervezet új változatába, ez jutott el februárban Brüsszelbe. Tehát hosszas a folyamat, amelynek a végén megszületik a megállapodás.
Nem beszélhetünk késésről?
Attól függ, honnan nézzük. A programozási időszak már 2014. január elsejével megkezdődött. Figyelembe véve azonban, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok alapját képező uniós rendeleteket csak tavaly decemberben fogadták el, nem mondhatjuk, hogy óriási késében vagyunk. A tagállamoknak szeptemberig kell beterjeszteniük az operatív programok tervezeteit, és ezekre újabb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Bizottság. A román dokumentumok készülgettek már a tavaly is, de addig egyiket sem lehetett véglegesíteni, amíg az úgynevezett programozási rendeletek meg nem jelentek.
Milyen munkakörben dolgozik az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél?
Az ügynökség stratégiai fejlesztési osztályán dolgozom, azelőtt a Duna-stratégia romániai koordinátora voltam. Még korábban a román-magyar határ menti együttműködési program közös szakmai titkárságát vezettem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Új magyar nyelvű könyvek a Șincai-ban
Közel kétezer új könyvvel bővült a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár magyar nyelvű könyvállománya.
A nagyváradi székhelyű Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár két pénzforrásból is vásárolt magyar nyelvű könyveket ebben az évben. Tavaszi Hajnal, a könyvtár aligazgatója tájékoztatott arról, hogy a könyvvásárlás a könyvtárban sajnos meglehetősen esetleges, mert sosem lehet pontosan tudni, mikor érkeznek meg azok a pénzösszegek, amelyekből könyveket lehet vásárolni. Ez alól kivételt jelent a Márai-program, mely immár két éve az egyetlen biztos könyvvásárlási forrása az intézménynek. Tavaszi Hajnal elárulta, hogy a program keretében a könyvtár az idén négyszázezer forintnyi összeget kapott, ebből a pénzből 217 könyvet vásároltak, amelyek már hozzáférhetők a magyar, illetve magyarul tudó olvasók számára. Tavaszi Hajnal a továbbiakban elárulta, hogy a Bihar Megyei Tanácstól egy akkora összeget kapott könyvvásárlásra a könyvtár, amire már évtizedek óta nem volt példa. A kapott összegből hatvanezer lej értékben magyar nyelvű könyveket vettek, összesen ezerhétszáz darabot. Ezeknek a könyveknek a bevezetése jelenleg zajlik, és május végére az összes új kötet hozzáférhető lesz az érdeklődők számára.
Bővülő szakirodalom
„Mivel a magyar nyelvű könyvállomány eléggé hiányos volt, ezért megpróbáltuk meghozatni azokat a könyveket, amelyekkel a törzsállományunkat is építenénk, de valamelyest formálnák az olvasóközönség ízlését is. A szépirodalmi és gyermekkönyvek mellett a háttérbibliográfiákat próbáltuk beszerezni főleg a szociológia, a történelem, a magyarságtudomány, a pszichológia, a filozófia stb. szakterületekről, hogy a magyarul kutatni vágyókat is fogadni tudjuk itt a könyvtárban.” Kérdéseinkre válaszolva Tavaszi Hajnal elmondta, hogy a beszerzett kiadványok nem csak olvasóteremben lesznek hozzáférhetők, hanem kikölcsönözhetők is lesznek. Megtudtuk, hogy ezzel a vásárlással együtt jelenleg mintegy kétszázezer magyar nyelvű kiadvánnyal rendelkezik a Gheorghe Șincai megyei könyvtár.
Pap István
erdon.ro,

Magyar népdalokat énekeltek
Nagyvárad – Vasárnap délután a Bihar Megyei Hagyományos Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ Pacsirta, pacsirta címmel magyar népdaléneklő versenyt szervezett gyermekeknek a Művelődési Házban.
A Városi Művelődési Házban zajlott esemény fő szervezője Tank Erzsébet, a Bihar Megyei Hagyományos Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ művészeti tanácsadója volt. A gyerekek két kategóriában indulhattak: I-IV., illetve V-VIII. osztályosok, és három magyar népdalt kellett elénekelniük, melyek közül kettő szabadon választott volt, egyet pedig a háromfős zsűri nevezett meg a korábban kijelölt listáról. Az első szekcióba hat, a másodikba pedig nyolc diák nevezett be, akiknek többsége a váradi Szacsvay Imre Általános Iskolába vagy az Ady Endre Középiskolába jár, valamint egy-egy kislány képviselte a 16. számú Általános Iskolát és a biharszentjánosi Lónyai Tivadar Általános Iskolát.
Az egybegyűlteket Miklós János néptáncos köszöntötte, bemutatva egyúttal a zsűri tagjait: Miklós-Papp Zsuzsannát, a népművészet ifjú mesterét, szólóénekest, Nagy Judit Noémi zenepedagógust és Kiss Tünde zenetanárnőt, majd elkezdődött a megmérettetés.
Dobogós helyeken a következő gyermekek végeztek: I-IV. osztályosok kategóriája- 3. Csengeri Bicsak Csongor, 2. Márton Dorottya, 1. Miklós Anna Erzsébet; V-VIII. osztályosok- 3. Porsztner Abigél, 2. Baranyi Tünde, 1. Halász Dóra. Az első helyezettek 100-100 lejes, a másodikok 80-80 lejes, a harmadikok 60-60 lejes, a többiek pedig 30-30 lejes jutalomban részesültek.
Ciucur Losonczi Antonius

erdon.ro,

Bírálta a román alkotmánytervezetet a Velencei Bizottság
Tartalmi és formai szempontból is javításra szorul a román parlament különbizottsága által kidolgozott alkotmánymódosító szövegtervezet – állapította meg a Velencei Bizottság véleményezésében, amelyet kedden ismertettek a román hírforrások. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete a múlt heti ülésén fogadta el a kijelölt héttagú szakértői bizottság 33 oldalas jelentését. A szakértők szerint az alkotmánymódosító tervezet legnagyobb hiányosság az, hogy nem jelöli meg pontosan: milyen kormányzati formára alapozzák a román állam működését, és nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A jelentés szerint aggályos, hogy az új alaptörvény sem korlátozná a kormányt abban, hogy rendelet kibocsátásával vegye át a törvényhozás szerepét. A szakértők az ombudsman és a legfelső bírói tanács független működésének alkotmányos kereteit is hiányolták, amelyek szerintük elengedhetetlenek lennének a jogállamiság biztosításához.
A Velencei Bizottság az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy – egy kezdeti nyitottság után – a szöveget előkészítő parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára. A strasbourgi ülésen Romániát képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök azt mondta: a parlament felülvizsgálja az alkotmánytervezetet, és ennek során figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, illetve az alkotmánybíróság határozatát. Chelaru közölte: Románia nem tesz le az alaptörvény módosításáról, de az ezt szentesítő népszavazásra várhatóan csak 2015-ben kerül sor.
Februárban a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
MTI
Erdély.ma,

Törvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról – EMNP-TERVEZET
– Tekintettel Székelyföld települési és megyei önkormányzatainak a székelyföldi társadalom nevében megfogalmazott, a Székelyföld régió megalakítására vonatkozó igényére, – annak érdekében, hogy Székelyföld megőrizhesse kulturális jellemzőit, hogy továbbfejleszthesse sajátos földrajzi helyzetéből adódó hagyományos gazdálkodási kereteit és – ezzel egy időben – felzárkózhasson az európai integráció által elindított gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatokhoz, – figyelembe véve Románia EU-integrációs folyamatban, valamint a regionális politikában és a közigazgatás decentralizálásában elért eredményeit, – figyelembe véve az európai régiók pozitív tapasztalatait, – különös tekintettel a Regionális Önkormányzat Európai Chartájában, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1334 (2003) számú, Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint konfliktusmegoldást segítő ihletforrás Európában címmel elfogadott határozatban foglalt elvekre és előírásokra,
Románia parlamentje az alábbi törvényt alkotja a Székelyföld különleges jogállású régió létesítéséről.
Székelyföld régió létrehozása
1. cikkely
Székelyföld régió létrehozása, területe
(1) A régiókról szóló kerettörvény 2. és 3. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban létrejön a Székelyföld különleges jogállású régió.
(2) A Székelyföld régió a következő területet foglalja magában: Kovászna megye jelenlegi területét, Hargita megye jelenlegi területét, valamint Maros megye azon részét, amely hagyományosan a Székelyföldhöz tartozott, azaz a következő jelenlegi községeket: Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Havad, Lukafalva-Dózsa György, Marosszentgyörgy, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Székelyhódos, Székelyvécke a hozzájuk tartozó falvakkal, és a következő városokat: Marosvásárhely municípium, Szováta és Nyárádszereda a hozzájuk tartozó településekkel.
2. cikkely
Székelyföld régió területi-közigazgatási felosztása, székhelye
(1) Székelyföld régiót a következő – a megyék jogállásával és hatáskörével rendelkező – területi közigazgatási egységek alkotják: 1) Kézdi-Orbai szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Kézdivásárhely;
2) Sepsi-Bardóc szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Sepsiszentgyörgy;
3) Csík-Gyergyó szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Csíkszereda;
4) Udvarhelyszék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Székelyudvarhely;
5) Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Szováta; 6) Bodzavidék/Întorsura Buzãului különleges körzet, amelynek székhelye: Bodzaforduló/Întorsura Buzãului; (2) Marosvásárhely municípium nem tartozik egyik területi-közigazgatási egységhez sem, a régión belül sajátos státussal rendelkezik, melyet külön regionális jogszabály állapít meg.
(3) Székelyföld székhelye: Csíkszereda. A régió megalakulását követő ötödik évben a regionális tanács új székhelyet jelölhet ki.
(4) Öt évvel Székelyföld régió megalakulását követően a régió határa mentén levő, azon kívül vagy belül elterülő települések és kistérségek népszavazás útján határozhatnak arról, hogy ki-, illetve bekerüljenek a régióba. A népszavazás eredménye nyomán a parlament hagyja jóvá Székelyföld régió határainak módosítását.
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
3. cikkely
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
(1) Székelyföld különleges jogállású régió rendelkezik mindazon hatáskörökkel és jogosítványokkal, amelyekről a régiókról szóló kerettörvény 6. és 7. cikkelye rendelkezik. (2) Székelyföld különleges jogállású régió az előző bekezdés által szabályozott hatáskörök és jogosítványok mellett, a régiókról szóló kerettörvény 2. cikkelyével összhangban, jelen törvény alapján a következő – további – hatásköröket kapja meg: a) Székelyföld saját nyelvtörvényének kidolgozása, mellyel Székelyföld régió területén a magyar nyelv egyenrangúvá válik az állam hivatalos nyelvével az állam és az önkormányzat összes intézményeiben, a régió nyilvánosságában; b) Székelyföld regionális választási törvényének elfogadása.
4. cikkely
Sajátos megosztott hatáskörök
(1) Székelyföld régió a román kormánnyal és a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzatával egyeztetve közhatóságokat létesíthet az oktatás és művelődés terén, melyek a magyar kultúra és oktatás terén kormányzati felügyeleti hatás- és feladatköröket látnak el. (2) Az (1)-es bekezdés szerint megállapított feladatkörökhöz szükséges költségvetési alapokat a kormány biztosítja
III. Zárórendelkezések
5. cikkely
Székelyföld régió vagyonának kialakítása
(1) Székelyföld régió köz- és magánvagyona Hargita és Kovászna megyék köz- és magánvagyonából, valamint Maros megye vagyonának egy részéből jön létre. A Maros megyei vagyonrész az egykori Marosszék területét megillető vagyonrész.
(2) Az állam átadja Székelyföld régiónak azokat az állami tulajdonban levő köz- és magán-vagyontárgyakat, amelyek a régiókról szóló kerettörvény 17. és 18. cikkelye alapján e régiót is megilletik. (3) A székek és különleges körzetek, mint székelyföldi területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonát a regionális választásokat és a székek, valamint különleges körzetek köztestületeinek megalakulását követően a régió adja át ezen testületeknek. 6. cikkely
Zárórendelkezések (1) Jelen törvény a régiókról szóló kerettörvény 3. cikkelye alapján lép életbe.
(2) Az első székelyföldi regionális választásokat a helyi választásokról szóló 70/1991-es számú – módosított – törvény alapján a kormány írja ki a jelen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül. (3) A választásokig Székelyföld régió ideiglenes tanácsa delegált képviselőkből jön létre a következő módon:
a) 22 képviselőt Kovászna megye tanácsa delegál saját kebeléből; b) 32 képviselőt Hargita megye tanácsa delegál saját kebeléből; c) 23 képviselőt azon Maros megyei helyi önkormányzati képviselők választanak, akik a régióhoz tartozó településeken választattak meg a legutolsó helyhatósági választásokon. E helyi képviselők közösen egyetlen ideiglenes választótestületet alkotnak, mely saját kebeléből választja meg a delegált képviselőket.
(4) A Székelyföld régió tanácsának választások utáni megalakulását követően a regionális tanács külön jogszabályt alkot a jelen törvény 2. cikkelyének (1) bekezdésében felsorolt székek és különleges körzetek határainak pontos kijelöléséről.
(5) A székek és különleges körzetek határainak kijelölését követően e területi-közigazgatási egységek ideiglenes tanácsokat választanak. Az ideiglenes tanácsot a székhez vagy különleges körzethez tartozó települések helyi képviselőinek közös ideiglenes választótestülete választja meg saját kebeléből.
(6) A Székelyföld régió köztestületeinek megalakulását követően a kormány és a régiók választott szervei intézkedési tervben rögzítik a hatáskörök átadásának menetrendjét.
Erdély.ma,

Az EMNT szolidaritást vállal Izsák Balázzsal
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szolidaritást vállal a Székely Nemzeti Tanáccsal és Izsák Balázzsal, akit a román hatóságok jelentős pénzbírsággal büntettek a március 10-én, a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen tartott megemlékezést követő polgári séta miatt.
Álláspontunk szerint a szervezők elleni hatósági szigor eltúlzott és indokolatlan, és meggyőződésünk, hogy a vélhetően elrettentő intézkedésnek szánt büntetés jogszerűtlen.
Ezért teljes mértékben egyetértünk a Székely Szabadság Napja szervezőiének azzal a döntésével, hogy a bíróságon támadják meg a büntetést megállapító jegyzőkönyvet, és reméljük, hogy a szervezőknek igazságszolgáltatásban és nem politikailag manipulált jogszolgáltatásban lesz részük a jogerős határozat meghozatalakor.
Elítéljük ugyanakkor, hogy az önmagát demokratikus jogállamként meghatározó Románia hivatalos szervei jogszerűtlen pénzbírsággal, indokolatlan tiltásokkal, és megfélemlítő lépésekkel próbálják megakadályozni, hogy a magyar közösség akár az utcára vonulva is, de mindvégig békésen, demokratikus úton és civilizáltan kifejezze óhaját.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége
Erdély.ma,

A CEMO nyílt levele Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének
Tárgy: A hamis politikai kommunikáció következményei: Három héttel az RMDSZ kormányrakerülése után – a politikai ígéretek ellenére – március 20-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa egy évvel elhalasztotta a magyar tanszékek létrehozásának ügyét Tisztelt Borbély László Úr!
A Civil Elkötelezettség Mozgalom egy marosvásárhelyi székhelyű független jogvédő és jogérvényesítő civil szervezet, tevékenységeink célja a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartatása.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye már hosszú évek óta zajlik, az RMDSZ által mérföldkőnek számító új Oktatási Törvény 2011. januári életbeléptetése óta vált erőteljessé. Az új oktatási törvény reménykeltő szavakra épülő politikai kommunikációval történt beharangozása óta, a MOGYE ügy már mindenki számára ismert, a siker ugyan még várat magára. A MOGYE ügy célkitűzése: önálló magyar kar létrehozása a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A MOGYE ügy, számtalan RMDSZ-es politikai közlemény, akció, előadás (Strassbourgtól, Budapesten keresztül Marosvásárhelyig) témája volt, jól lehetett vele kampányolni, róla beszélni, valós eredmények elérése nélkül. A MOGYE siker(telen)történet témakörben született előadások felszólalói között gyakran találkoztunk az Ön személyével, az Ön nevében megfogalmazott sajtóközlemények címei között a következőket találtuk:
1. „Nem mondunk le a MOGYE magyar tagozatáról” (http://www.borbelylaszlo.ro/blog-hu/borb%C3%A9ly-nem-mondunk-le-a-mogye-magyar-tagozat%C3%A1r%C3%B3l/), 2. „Meg kell oldani a MOGYE ügyét (Strassbourgban elhangzott előadásról szóló közlemény:
http://www.borbelylaszlo.ro/blog-hu/borb%C3%A9ly-nem-mondunk-le-a-mogye-magyar-tagozat%C3%A1r%C3%B3l/) 3. „Elmozdult a holtpontról a MOGYE ügye” http://www.borbelylaszlo.ro/vide%C3%B3t%C3%A1r/) 4. Részlet egy két évvel ezelőtti közleményből: „Az RMDSZ ezért minden jogi és törvényes eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megalakuljon az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar kar. A mai nap folyamán, a MOGYE-n tanító magyar tanárok valamint a diákok képviselőivel tartott tárgyalás során megegyezés született arról, hogy az RMDSZ jogi képviseletet biztosít annak érdekében, hogy léphessenek be a perbe, mely megtámadja az egyetem szenátusa által megszavazott törvényellenes chartát.”
Nyílt levelünkben nem áll módunkban az összes ígéretet, meg nem valósult lépést, tervet beharangozó közleményét bemutatni, az elmúlt időszak MOGYE ügyhöz kapcsolódó történések alapján könnyen megállapítható, hogy ezek üres szavak voltak csupán, a valóságot nem tükrözték.
Az eddigi MOGYE ügyben elhangzott politikai közleményei nincsenek összhangban a MOGYE berkein belül zajló eseményekkel, negatív jelenségekkel. Az Ön nyilatkozatai, egy eddig meg nem valósult – MOGYE ügy érdekében – politikai küzdelemről számolnak be. A valóságban az Egyetem magyar karának létrehozása nagyon másként fest: az intézmény nyugdíjazta számos magyarajkú tanárát, jelenleg nincs lehetőség utánpótlásra, az egyetem román többségű szenátusa számos megkérdőjelezhető trükköt – sikerrel – bevet, amelyek követezményeiként kimondható, hogy a magyar önálló tanszék megvalósítása irreális álommá kezd alakulni, ezekről a jelenségekről, a lehetséges politikai megoldásokról Ön nem tájékoztatta sem a magyar, még kevésbé a nemzetközi közösséget. Az Ön nevében megfogalmazott politikai üzenetek nem mutatták be az RMDSZ lépéseit, tárgyalásait, a MOGYE ügyben kialakított politikai érdekérvényesítési stratégiáját (ha létezik ilyen) nem sikerült megismerni. A valóságot tükrőző szavak, közlemények, üzenetek még váratnak magukra, közleményeiben gyakran beszélt közeli-távoli jövőben megvalósítandó tárgyalásokról, megbeszélésekről. Jelenleg úgy néz ki, hogy egyetlen egy ígéret sem teljesült, vagy az állítólagos tárgyalások, ha egyáltalán létrejöttek, sikertelenek voltak.
Az RMDSZ legutóbbi kormányralépése alkalmával Ön a következőket nyilatkozta: „A kisebbségi fejezet alapján olyan politikai egyezséget kötöttünk, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elértük azt is, hogy Maros megyének 25 év után először lesz magyar prefektusa”. Jelen nyílt levelünk nem foglalkozik a magyar prefektussal kapcsolatos politikai kommunikációval, most a MOGYE ügyet érintő politikai ígéretekkel kapcsolatos fenntartásainkat fogalmazzuk meg.
Március 20-án megszületett a MOGYE (Az Ön egyik nyilatkozata szerint törvénytelen) szenátusának döntése, amelynek alapján a magyar kar létrehozását egy évvel elhalasztották. Vártuk a politikai állásfoglalást, közleményt, sajnos nem történt semmi. Úgy tűnik, hogy kudarcról, a valóságról, a lehetséges megoldásokról nem szokás RMDSZ közleményeket kiadni, pedig jó lenne a közelgő EP választások szavazóit értesíteni az RMDSZ álláspontjáról, lépéseiről a MOGYE ügy újabb sikertelensége kapcsán.
Már számtalanszor megtapasztaltuk, hogy az RMDSZ kommunikációs gépezete, közleményeinek megjelentetése milyen olajozottan, gyorsan és hatékonyan működik, időnként úgy tűnik, hogy ez a terület az érdekvédelmi szervezet egyik leghatékonyabb tevékenysége. Mindamellett, hogy az Önök által fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatos (sikerek, hőstettek, leendő tárgyalások stb.) közleményeit – gyakran egy-két óra leforgása alatt – megjelenítik hazai, nemzetközi nyomtatott, elektronikus sajtó, TV csatornák, rádiók, internetes portálok, a MOGYE szenátusának döntése nem váltott ki semmilyen reakciót. A CEMO szempontjából ez elfogadhatatlan, ezt a hallgatást teljes mértékben elutasítjuk, egyben felkérjük Önt, hogy valós tényekre, konkrét lépésekre, követhető fejleményekre épülő politikai és érdekvédelmi állásfoglalását minél előbb fogalmazza meg és mutassa be azt a magyar közösségnek. Kérjük, kerülje a hangzatos ígéretek, soha meg nem valósuló hőstettek felsorolását, konkrétumokat fogalmazzon meg, akár azt is, hogy jelenleg nem a MOGYE, hanem az EP választás a fő RMDSZ prioritás. Bármit is állít, kérjük, legyen hiteles, tükrözze a valóságot. Végezetül szeretnénk tisztelettel felkérni, hogy a továbbiakban kiadott politikai közleményeiben kerülje a valótlanságokat, a valóságtól elrugaszkodott állítások használatát, nézzen utána annak, hogy az adott ügy hol is tart, milyen akadályai vannak a megvalósításának, és csak azokról az érdekvédelmi lépésekről tájékoztassa a magyar közösséget, amelyeket az RMDSZ valóban megtett, vagy meg fog valósítani, ha vannak ilyenek. Szervezetünk november óta folyamatosan nyomon követi a közéleti szereplők nyelvi jogérvényesítéshez kapcsolódó tevékenységét, akcióit, kommunikációját, eredményeit. A Közéleti Monitoring Projekt eredményeit hamarosan nyilvánosságra hozzuk.
Nyílt levelünk médianyilvános.
Marosvásárhely, 2014. március 25.
Tisztelettel, Szigeti Enikő
Ügyvezető igazgató
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma,

Borbély László nyilatkozata a MOGYE magyar karának létrehozása kapcsán – Válasz a CEMO-nak
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye mindig is első számú prioritás volt és marad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára. Van amit a politikum szintjén kell megoldani, ezt az RMDSZ teljesítette a 2011/1-es tanügyi törvényen keresztül, amely világosan megfogalmazta azt a törvényes hátteret, amelynek értelmében a magyar tagozatnak meg kell alakulnia. Ez nem csak a MOGYE esetében jelentett áttörést, de a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem esetében is egy új minőségi dimenziót jelentett az anyanyelvi oktatás terén.
A MOGYE esetében, az egyetem vezetőségének szubjektív, rosszindulatú, a törvényt figyelmen kívül hagyó magatartásán múlott, hogy több mint két év elteltével sem alkalmazták a tanügyi törvény előírásait. Amikor az RMDSZ kormányon volt, azt is sikerült elérnünk egy külön kormenyhatározattal, hogy az egyetem keretén belül egy új fakultás jöjjön létre, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Ungureanu-kormány megbukott.
Abban az időszakban amikor a Szövetség ellenzékben volt, sikerült elérnünk azt is, hogy a miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter eljöjjön Marosvásárhelyre, és éjszakába nyúló tárgyalássorozat után, egy hét pontos egyezség fogalmazódott meg, amelyet mind az egyetem román vezetősége, mind pedig a magyar oktatók képviselői aláírtak. Ezen megegyezés kivitelezésével a MOGYE vezetősége és a szenátus volt megbízva.
Nem tisztem kitérni részletesen minden pont megvalósítására, azt viszont el kell mondanom, hogy tavaly, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) vezetői, többszöri marosvásárhelyi látogatásuk után, végső jelentésükben egyértelműen azt fogalmazták meg, hogy a törvény szellemében, visszatérnek és megvizsgálják a magyar tagozat létrehozásának feltételeit.
Jelentésüket a MOGYE magyar oktatóinak képviselői is üdvözölték.
Akkor, amikor a kormányra lépés feltételeiről beszéltünk, mind 2012 novemberében, amikor egy írásos egyezséget kötöttünk a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőségével, mind pedig most 2014-ben, a politikai egyezségben világosan megjelenik a MOGYE magyar tagozatásnak kérdése.
Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy az 1991-92-es években azért harcoltunk, hogy legyen 300 elkülönített hely a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyarul tanuló diákjai számára. Ezzel szemben ma már megközelítőleg 12.000 egyetemista tanulhat magyarul. Egyelőre nem rendelkezünk önálló, a román állam támogatását élvező magyar egyetemmel, bár ez az RMDSZ programjában 1993 óta szerepel, de elmondhatjuk, hogy sikerült egy olyan oktatási hálózatot kialakítani, amely felsőfokon is biztosítja Romániában az anyanyelvi képzést. Az utóbbi 25 évben számos új magyar iskolát sikerült beindítanunk. Megalakult a Sapientia önálló egyetem is, a magyar állam támogatásával, amelynek akkreditációs folyamata az RMDSZ hathatós közbenjárása nélkül még sok évig elhúzódhatott volna.
Nyilván még van tennivalónk, naponta oda kell figyelnünk gáncsoskodásokra, rosszindulatú feltételezésekre, főként mert időnként olyan ötletek születnek meg vezetőségi szinteken is, amelyek az 1989 előtti időszakra mutatnak vissza (lásd a magyar tankönyvek lefordítását román nyelvre). Az RMDSZ azért vállalta 1990 óta a dialógus útját, és azért harcol következetesen az anyanyelvi oktatási hálózat kiszélesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ez a járható út akkor is, ha 21 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy számunkra megfelelő tanügyi törvény megszülessen.
Nem csak a jómagam, de az RMDSZ többi tisztségviselői által kiadott nyilatkozatok is ennek szellemében fogalmazódtak meg.
A múlt heti szenátusi döntés a MOGYE kapcsán felháborító, éppen ezért meg kell sürgetnünk azt a folyamatot, amely ahhoz kell vezessen, hogy létrejöjjön az egyetem magyar tagozata.
Nem hiszem, hogy nyílt levelekkel fogjuk ezt a kérdést megoldani, a témában a következő napokban mindenképp sort kerítünk egy találkozóra a tanügyért és a felsőoktatásért felelős miniszterekkel, és reményeink szerint a miniszterelnökkel is.
Emellett, felkérünk minden szervezetet arra, hogy támogassa mind az RMDSZ, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóinak és diákjainak erre irányuló törekvéseit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha egymást erősítjük ezen szándékunkban.
Borbély László
Közlemény
Erdély.ma,

Egy "padláslakó" kérdése az RMDSZ-hez
A múlt héten előbb telefonon, majd személyesen keresett meg Lukács Árpád, az 1990. március 19-i véres események egyik sebesültje, aki annak idején együtt volt az RMDSZ padlásán Sütő Andrással és társaival. Vagyis egyike azoknak a névteleneknek, akik szép lassan a feledés homályába merültek.
A szerény megjelenésű, halk szavú Lukács Árpád azt kérdezte, mi történt, hogy az utóbbi két évben az RMDSZ nem emlékezett meg az 1990. márciusi események áldozatairól.
– Egy vagyok a 79 személy közül, akik 1990. március 19-én a hodákiak támadásakor Sütő Andrással együtt felmenekültünk az RMDSZ- székház padlására – kezdte mondandóját. – Azt kifogásolom, hogy már a második éve, hogy márciusban az RMDSZ elnöki hivatala nem emlékezik meg ezekről az eseményekről, holott az elmúlt 10-15 évben megtette. Szerintem megérdemelnék az áldozatok és az a 79 személy, aki Sütő Andrással együtt felmenekült a padlásra március 19-én, hiszen nem névtelenek, őket az RMDSZ nyilvántartotta, tudja az elérhetőségüket.
– Önt milyen atrocitás érte 1990. március 19-én?
– Akkor, amikor lejöttünk a padlásról, és Sütő Andrásnak a szemét verték ki, nekem a kezemet törték el. Így védett meg minket Judea úr.
– Az RMDSZ tartotta azután önökkel a kapcsolatot?
– Egyáltalán nem. Meghívást is egyetlen alkalommal, 2005-ben kaptunk, és csak az újságból értesültünk róla. Szerintem az a 79 személy is megérdemelné az elismerést. Időközben 2010-ben kitüntették a marosszentgyörgyi cigányokat a Terror Házában, amiről a Népújság is beszámolt.
– Mit vár az RMDSZ-től?
– Annyit legalább, hogy évente megemlékezzenek, és a megemlékezésre hívják meg azokat a személyeket is, akik Sütő Andrással együtt voltak a padláson. Nehogy a feledés homályába merüljön ez a dolog. Mert ezt nem lehet elfelejteni, de nagyon úgy tűnik, hogy az RMDSZ ezzel a hallgatással el akarja felejteni. Szerintem ezzel a hozzáállással elveszíti az amúgy is egyre apadó szavazóit.
Kovács Péter: Az idén is átadjuk a támogatást
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Népújság megkeresésére elmondta, hogy az RMDSZ szolidaritási alapjából az idén is átnyújtja azokat az összegeket, amelyeket az elmúlt években megnövelt. – Az idén tízezer lejt tudunk fordítani azoknak a támogatására, akik március 19-ét követően börtönbe kerültek, illetve azok hozzátartozóinak, akik életüket vesztették a márciusi események során. Ezen a héten személyesen fogjuk elvinni ezeknek az embereknek a támogatást, ahogy tettük a tavaly is. Valóban nem tartunk számukra találkozót, ahogyan az elmúlt években volt, az a tapasztalat, hogy erre már nem is volt igény. Éppen ezért a főtitkár meg a főtitkárhelyettesek mindenkinek az otthonában adják át a támogatást.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely),

Több mint 230 ezer nyugdíjasnak nő a járandósága egy alkotmánybírósági döntés nyomán
Több mint 230 ezer személynek nő a nyugdíja Romániában egy tavalyi alkotmánybírósági döntés nyomán, amit a kormány márciustól alkalmaz – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
A kormányfő Rovana Plumb munkaügyi miniszterrel együtt tartott közös sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy márciustól 233.707 személynek nő a nyugdíja átlagban 63 lejjel. A kormányt az alkotmánybíróság kényszerítette az emelésre. A taláros testület tavaly október végén megállapította, hogy a 2011. január 1- je után nyugdíjba ment személyek esetében nem alkalmazták azt a magasabb korrekciós együtthatót, amit a 2010-ben elfogadott új nyugdíjtörvény írt elő. Az emelés a 2011. január 1-je és 2013. január 23. között nyugdíjazottakra vonatkozik. A kormány decemberben fogadott el rendeletet a szóban forgó járandóságok újraszámolásáról, és ez a folyamat most ért véget.
Ponta közölte, hogy a költségvetésben van fedezet a többletpénz kifizetésére, és bejelentette, hogy 2015-ben több mint 4 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az öregségi járandóságok az idén 3,75 százalékkal nőttek Romániában, ahol 5,2 millió nyugdíjas van összesen, az átlagnyugdíj 844 lej.
Népújság (Marosvásárhely),

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából
Tizenkét jeles székelyföldi személyiségnek adományozott magas rangú állami kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A kitüntetéseket Zsigmond Barna Pál főkonzul csütörtökön adta át a csíkszeredai főkonzulátuson.
A kitüntetettek között dr. Kovács Endre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott professzora, az egyetemen végzett magas színvonalú tanári és kutatói munkája, életpályája elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJÉT vehette át.
Káli-Király István könyvkiadó, irodalomszervező az erdélyi magyar könyvkiadásban szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE kitüntetésben részesült.
Bálint Zsigmond fotóművésznek kiemelkedő képzőművészeti és fotóművészi tevékenysége, valamint a magyar kultúra ápolása érdekében végzett munkája elismeréseként a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adományozta a magyar köztársasági elnök.
Népújság (Marosvásárhely),

Szórványiroda Algyógyon
2013 elején változtatott székhelyet a Hunyad megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a HIKE. Az egyesület új székhelyén, Algyógyon ingyenesen használható épületet kapott, két másik magyar intézmény, az Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ és a Református Parókia szomszédságában, itt jött létre a HIKE Szórványiroda.
A HIKÉ-sek célja volt létrehozni egy olyan irodát, melynek több funkciója is legyen: turisztikai információs pont, képzések, előadások, találkozók, táborok helyszíne, szálláshely az egyesület önkénteseinek és alkalmazottainak, munkalehetőség Hunyad megyei magyaroknak.
Takács Zoltán elnök szerint a projekt kezdeti stádiumban van, de hosszú távú terveik vannak, ugyanis a Szórványiroda ideális helyszín programok szervezéséhez és lebonyolításához, munkahelyeket tudnának biztosítani magyar fiataloknak, szállást felajánlani a besegítő önkénteseknek, és turisztikai információkkal, magyar nyelvű térképpel, könyvekkel tudnák ellátni a Hunyad megyébe látogató magyar turistákat.
A HIKÉ-sek álma, hogy a szórványiroda egy újabb magyar pont legyen, mely sokrétű tevékenységével segítse a Hunyad megyei magyarok életét, az ide látogatókkal pedig megismertesse a megye történelmi és természeti csodáit.
(hike)
Nyugati Jelen (Arad),

Féltett kétnyelvűség – Konferencia az anyanyelvhasználatról
Romániában nemcsak a hatóságok, de a felelős beosztásban lévő magyar tisztviselők is akadályozzák a magyar nyelv korlátlan használatát – hangzott el többek között az anyanyelvhasználat, valamint a hazai és a nemzetközi jogszabályozás alkalmazása körüli problémákkal foglalkozó konferencián hétfőn Marosvásárhelyen.
A nagyváradi Szent Mihály Igazsága és Békéje nevet viselő emberjogvédő egyesület szervezte Valós kétnyelvűség Erdélyben című rendezvényen kiderült, gyakori jelenség, hogy – félelemből vagy tudatlanságból – az érintettek sem élnek kellőképpen az anyanyelvhasználat jogával.
Közömbösség, tudatlanság
Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédnő, a rendezvény főszervezője az ukrajnai folyamatokra hívta fel a figyelmet, mondván, a februári puccs után megalakult kormány egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. „Mindez ébresztőként kellene hasson ránk is, Magyarország határain kívül élő magyarokra" – fogalmazott az ügyvédnő. – Sajnos nagyon sokan nem ismerik a törvény adta jogaikat. Ha ismernék, eldönthetnék, hogy élnek velük, vagy sem."
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható, hogy számos magyar polgármester és intézményvezető továbbra sem kíván élni a hazai és nemzetközi jogszabályok biztosította lehetőségekkel, Menyhárt Gabriella úgy vélekedett, a szomorú jelenség az érdektelenség, a közömbösség és a félelem számlájára írható. „Túl kell lépnünk azon a félelmen vagy érdektelenségen, amely sajnálatos módon a magyar közösséget jellemzi. Amíg ezt nem győzzük le önmagunkban, addig hiába várunk, és követelünk jogorvoslást a többségi nemzettől, esetleg külföldről" – jegyezte meg.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői beszámoltak azokról a törekvéseikről, melyek miatt gyakran magyar politikusokkal és intézményvezetőkkel kerültek konfliktusba. Mint mondták, harcolniuk kellett azért, hogy Marosvásárhelyen egy általános iskola végre magyar személyiség nevét viselhesse, illetve, hogy a vegyes tannyelvű tanintézetekben megjelenjenek a magyar feliratok is.
A törvény érvényesítése érdekében az egyesület két vezetője, Szigeti Enikő és Horváth Kovács Ádám a teljes vásárhelyi iskolahálózatot, a tanfelügyelőséget és a polgármesteri hivatalt is bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
A Felvidékről érkezett Orosz Örs, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Dél-Szlovákiában elszaporodott anonim nyelvhasználati mozgalmak munkásságát mutatta be. Amint egy rövid videofelvételen is láthattuk, az önkéntes fiatalok, ha kellett, magyar nyelvű helységnévtáblákat rendeltek és szereltek fel, a párkányi állomás peronjáról pedig megafonnal „segítettek" a csak szlovákul megszólaló hangosbemondónak.
A hasonló mozgalmak tagjai a „Hol marad a magyar felirat?" matricával ragasztották össze az egynyelvű táblákat, de nem úszták meg a magyarlakta vidékeken kizárólag az állam nyelvén hirdető nagyvállalatok sem. Az egyik reklámpannón például a „Merénylet a kétnyelvűség ellen – Ne közelítse meg a helyszínt!" felirat jelent meg. A szintén csak szlovákul hirdető OTP Bank óriásplakátjára a „Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!" felhívást festették fel. „Nem eredménytelen a törekvés, hisz Dél-Szlovákiában ma már egyre több önkormányzat és cég használja a magyar nyelvet is" – mondta el lapunknak az aktivista.
Hazai és budapesti segítség
A Kolozsváron állami költségvetésből működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Nyelvi jogok című útmutatójának internetes és nyomtatott kiadásával próbál felvilágosítást nyújtani az illetékeseknek. Azonban hiábavalónak tűnhet az állami és közigazgatási szervek hivatalos űrlapjainak a fordítása, ha ezeket a kétnyelvű nyomtatványokat a Székelyföldön kívül alig egy pár helyen használják.
„A legtöbb helyen nem is tudnak a létezésükről. Sajnos a potenciális felhasználók sincsenek tisztában a jogaikkal" – ecsetelte a helyzetet Bogdán Andrea jogtanácsos, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A két évvel ezelőtt létrehozott Kissebségi Jogvédő Intézet (KJI) jogsegélyszolgálat valamint jogi eszközök biztosítása révén próbál segíteni a határon túli magyarságon.
Amint a Budapesten működő intézet munkatársa, Görög Dóra felvázolta, bárki fordulhat a KJI-hez, az anyaország esetenként akár az ügyvédi honoráriumot is állja. A Kissebségi Jogvédő Intézet már jó pár ügyben Strasbourgig juttatta ügyfelét.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Hargitai projektek támogatását kérik a magyar államtól
A Hargita megyében tapasztalt orvoshiány volt a fő témája a Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csíkszeredai látogatása alkalmával tartott megbeszélésnek.
Ezen Zsigmond Barna Pál főkonzul mellett többek között Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos vett részt.
Elhangzott: a szakszerű egészségügyi ellátást helyben hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akik pénz- vagy időhiány miatt nem tudják távoli egyetemi központokban kezeltetni magukat. Erre az orvosok számára bérelhető lakások biztosítása jelenthet megoldást.
Az utóbbi években már történtek lépések ez ügyben, de mivel a következendő időszakban, egy újragondolt szakemberpolitika révén számos fiatal szakorvos érkezik a kórházba, további lakásokra lenne szükség, mondták az elöljárók, akik a magyar kormány segítségét kérték ehhez.
A Hargita megyei önkormányzat képviselői a szakoktatás fontosságáról is tájékoztatták a helyettes államtitkárt. Rámutattak, ma a fiatalok már nem Magyarországon keresnek munkát, hanem nyugatabbra utaznak, ami nemzetstratégiai szempontból kedvezőtlen helyzetet eredményez. Ezt a tendenciát hivatott visszafordítani a megyei tanács javaslatára indított, a szakoktatás fejlesztését célzó civil együttműködés.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola például hiánypótló ácsképzési programot dolgozott ki, közép- és hosszútávú céljuk, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a hagyományos ácsszakma magas szintű elsajátítására. Ez nemcsak az ő megélhetésüket biztosíthatja, akár saját vállalkozást is létrehozhatnak, ahol újabb szakembereket alkalmazhatnának.
Ez a folyamat szerves része annak a regionális törekvésnek, amely a helyi gazdaság önellátó képességének erősítését szolgálja, mutattak rá a székelyföldi elöljárók, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a népi mesterségek, hagyományok megőrzését célzó törekvéseiket. Répás Zsuzsanna projektelképzelések bemutatására és kidolgozására kérte fel őket.
A megbeszélés másik kiemelt témája az épített örökség védelme, ezen belül a székely kapuk megőrzése volt. Megemlítették többek között a máréfalvi Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutató munkásságát is, aki sokat tett és tesz a székely kapuk megmentéséért.
Mivel a megyei tanács egy éve nem tudja a Kölik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tagdíját fizetni – a román kormány ugyanis nem hagyta még jóvá a közhasznú társaságok támogatását –, Borboly Csaba arra kérte Répás Zsuzsannát, hogy a magyar kormány biztosítsa ezt az összeget. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy mielőbb megoldást keresnek a problémára.
A Hargita megyei vendéglátás és turizmus szintén témája volt a megbeszélésnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak székely termék, hanem székely szolgáltatás is létezik, mutattak rá a megyei elöljárók, akik a kettőt együtt szeretnék elérhetővé tenni minél több magyarországi számára.
Olyan élményekkel és célpontokkal akarják Székelyföldre csalogatni a turistákat, amelyekkel nemcsak a nehézkesebb idejutást tudnák kárpótolni, de életre szóló élményekkel is gazdagítanák a látogatót, hangzott el.
Borboly Csaba a román–magyar együttélési programokat és a Kelemen–Görgény Fejlesztési Társulást is bemutatta, arról tájékoztatva Répás Zsuzsannát, hogy normalizálni szeretnék a két nép közötti viszonyt. Hargita megyében – ahol a románság aránya 20 százalék alatti – ez részben már megvalósult, és a megyei elöljáró szerint hasonló kísérletet lehetne tenni Erdély más megyéiben is, főleg ott, ahol a népességi arányok hasonlók, csak a románság javára.
Borboly Csaba azt reméli, hogy a fejlesztési társulás megalakításának jó példája átvihető más erdélyi megyékbe vagy a Kárpát-medence más szegleteibe is.
Krónika (Kolozsvár),

Tízszeres béreket ígérnek az orvosoknak a külföldi kórházak
A hazai bérek tízszeresét ígérték a fiatal orvosoknak és rezidenseknek azon a kolozsvári állásbörzén, melyen kizárólag külföldi kórházak és klinikák ismertették állásajánlataikat.
A Karrierek fehérben elnevezésű börzén több mint 300 munkahelyet ajánlottak az érdeklődőknek számos nyugat-európai országban. Ioana Chirilă, egy munkaközvetítő iroda képviselője elmondta, a norvégiai, svédországi és dániai munkakeresők ingyenes nyelvtanfolyamokat is biztosítanak a jelentkezőknek és családjuknak.
Mint mondta, a négyhónapos nyelvtanulási időszakra havi 700 eurós támogatást kapnak, míg a tulajdonképpeni bérek nettó 3500 és 4500 euró között mozognak, amihez az ügyeletért járó pénz is hozzáadódik.
Az egyik jelentkező elmondta, a Kolozs Megyei Sürgősségi Kórház belgyógyászati osztályán rezidensként mintegy 400 eurót keres, míg a belgiumi kórház, ahova jelentkezett, 2500 eurót ígér. Mint mondta, idővel, amint tapasztalatra tesz szert, a 4000 eurót is megkeresheti. Úgy vélte, a romániai orvosok elsősorban a hazai szűkös anyagi lehetőségek miatt vevők a külföldi munkaajánlatokra.
Bogdan Covaliu szervező szerint a vásáron francia, német és skandináv kórházak és klinikák keresnek munkaerőt, a bérezés 1700 eurótól indul az egészségügyi asszisztensek esetében, 2500 euróig is elér a rezidens orvosok esetében, míg a tapasztalattal rendelkező szakorvosok a 12 ezer eurót is megkereshetik. A munkaerővásáron egyébként az Orvosok határok nélkül szervezet is keresett önkénteseket a háború vagy természeti csapás sújtotta övezetekbe.
Krónika (Kolozsvár),

Ponta: folytatódhatnak a kitiltások
Gyengeségként értelmezték, hogy a román hatóságok félrefordították a tekintetüket a szélsőséges megnyilvánulások alkalmával, ezért Bukarest a továbbiakban is folytatja azon külföldi állampolgárok kitiltását, akiknek esetében ezt indokoltnak tartja.
Ezt Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) jelentette ki egy televíziós műsorban. A kormányfő az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, Románia a jövőben azt a stratégiát követi, hogy határozottan lép fel a súlyos problémák ellen, míg a mérsékelt erőket támogatni fogja.
Mint ismeretes, a román hatóságok több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a március 10-marosvásárhelyi események nyomán, amelyeken a székely szabadság napjának elnevezett autonómia-megmozduláson szélsőségesek egy csoportja dulakodásba keveredett a csendőrökkel.
A hatóságok négy személyt tiltottak ki: Szávay István és Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselőt, Tyirityán Zyoltot, a Betyársereg vezetőjét és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda Székely Szakasza kapitányát.
A belügyminisztérium közleménye szerint arra hivatkoztak, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Fegyverletétel
Az RMDSZ-nek sikerült teljesen lefegyvereznie egyik politikai riválisát. Ez a következtetés szűrhető le abból, hogy a szövetség olyan együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely révén az MPP gyakorlatilag elismerte másodrendű szerepét az RMDSZ-szel szemben.
Az MPP immár arról is letett, hogy a párt jelöltje egyáltalán felkerüljön az RMDSZ európai parlamenti listájára. Cserében elvi ígéretet kapott arra, hogy majd talán figyelembe veszik álláspontját az RMDSZ választási programjának kidolgozásakor, közösen képviselik az autonómia ügyét, és az RMDSZ majd támogatja a párt felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
A meglehetősen bizonytalannak tűnő ígéretek fejében a polgári párt lemondott arról, hogy megpróbálja maga képviselni a saját politikáját, ehelyett az RMDSZ hivatalos támogatójává avanzsálva gyakorlatilag feladta saját identitását. Az RMDSZ ezáltal kisebb diadalt könyvelhet el, hiszen egyik ellenfele leszerelésével, és a vele megkötött megállapodás révén már csak egy riválisra, az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) kell koncentrálnia.
Az egyezmény egyik célja minden bizonnyal az, hogy úgy tűnjön: a belátóbb és az összefogásra hajlandóbb polgáriak jelentik a „jó példát”, miközben az EMNP a széthúzást képviseli. Ezáltal megkísérlik elszigetelni a néppártot. Ebben segítheti őket az, hogy a néppárt ezúttal inkább nem indul az EP-választáson, ehelyett azt javasolta Tőkés Lászlónak, hogy a Fidesz listáján induljon.
Az EMNP így nem sok szereplési lehetőséget kap, és úgy tűnik, hogy ugyancsak félreállt az RMDSZ útjából, miközben korábban épp a néppártiak voltak azok, akik koalíciós listát ajánlottak az RMDSZ-nek, amelyet azonban az nem fogadott el. A szövetség ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy csakis RMDSZ-lista legyen, amelyen esetleg helyet kaphatnak a többiek jelöltjei is. Ez viszont jelen helyzetben egyenértékű lett volna az önfeladással.
Az EMNP tehát inkább félreállt, de a jelöltje elvileg a Fidesz-listán ott lehet az EP-ben, és képviselheti politikáját. Az MPP viszont lemondott erről, és elfogadta, hogy az RMDSZ legyen a „szószólója”. A kérdés most az, mindezt mennyire tartják jó ötletnek a polgáriak eddigi szavazói.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

A szenátus is odaadta az ortodoxoknak a kovásznai szállodát
Másodszori nekifutásra, kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a rendeletet, mely révén a kovásznai Fenyő Szálloda és az egykori Ceaușescu-villa az állami protokollalapból az ortodox egyház, illetve a védelmi minisztérium tulajdonába kerül.
Amikor Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette a hallgatólagos elfogadást, Puiu Hașotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője felszólalásában élésen bírálta a felsőházat, amiért nem volt vita és szavazás a tervezetről. „Vállalom a felelősséget a sajnálatos tévedésért. A házelnök, az állandó bizottság és a frakcióvezetők is vétkesek a mulasztásért” – mutatott rá Puiu Hașotti.
A szenátus kedden másodszorra futott neki a tervezetnek, de mivel sem elfogadni, sem visszautasítani nem sikerült azt, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították – magyarázta lapunknak Klárik László. Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora leszögezte, mivel a képviselőház a döntő fórum, még van esély, hogy megbukik a tervezet.
„Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: amikor tavaly decemberben kiadták a rendeletet, a szövetség nem volt kormányon, nem egyeztettek vele a kérdésben, így a szenátusban is ellene szavaztunk, és a képviselőházban is így teszünk” – hangsúlyozta Klárik. Hozzátette, az RMDSZ szerint méltánytalan, hogy az ortodox egyház szállodákat kapjon, míg a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaikat sem kapják vissza.
Amint arról beszámoltunk, a kormány tavaly decemberben rendelettel a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek ajándékozta a Kovászna városában lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő (Bradul) szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonát képezte.
Ugyanebben a kormányrendeletben a védelmi minisztériumnak adták azt több mint 5 millió lej leltári értékű Kovászna protokollvillát, melyben az elmúlt években Traian Băsescu államfő is többször megszállt. A kormányrendelet indoklásában a Ponta-kabinet arra hivatkozik, hogy támogatni kell a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényeges szerepet játszó ortodox egyházat.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

Könyvesbolt és kávéház nyílt Sepsiszentgyörgyön
Könyvesbolt nyílt Sepsiszentgyörgyön hétfőn délután, jelenleg az egyetlen a városban, ahol széles a kiadványok kínálata, ugyanakkor antikvárium és kávéház is működik benne.
Az utolsó könyvesüzlet, a Corvina három évvel ezelőtt zárt be Sepsiszentgyörgyön, azóta többször is elhangzott, hogy szégyen az, hogy bár Sepsiszentgyörgy Székelyföld kulturális fővárosának tarja magát, egy könyvesboltot sem bír eltartani. Most a baróti múzeumigazgató és történész, Demeter László nyitotta meg a Tortoma Könyvesházat az egykori Corvina üzlettől pár lépésnyire. A Csíki utca elején található üzletben nem csak új könyveket, kiadványokat árusítanak, hanem antikvárium részleg és kávézó is működik.
Demeter László elmondta: terveik szerint író-olvasó találkozókat, közönségtalálkozókat, beszélgetésket szerveznek majd a könyvesboltban, ahol akár koncertek rendezésére is lesz lehetőség. „A Tortoma Könyvkiadót azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy kiadványainkkal mi is hozzájáruljunk Székelyföld, Erdély értékeinek jobb megismertetéséhez. A Tortoma név vigyázó helyet, őrhelyet jelent. Szándékosan választottuk ezt a nevet, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk értékeink vigyázásához, kutatásához, bemutatásához” – mondta Demeter László.
Az üzletben elsősorban a hazai és magyarországi kiadók könyveit árusítják, de kategóriák szerint megtalálhatók a világirodalmi és a modern irodalom alkotásai is, valamint székelyföldi kiadványok, útleírások, és szakkönyvek. Az antikvárium részen több mint száz éves könyvek is fellelhetők, valamint a virágirodalom olyan kiadványai, melyeket már nem nyomtatják.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro,

Háromszéken azonos a szülések és az abortuszok száma
Huszadszor ünnepelték a magzatok világnapját március 25-én. Az ünnep idei üzenete: az örökbefogadás örömet jelent – mondta el Kovács Zita egy háromszéki magzatvédő szervezet vezetője. Kovászna megyében egyébként a terhesség-megszakítás magasabb az országos átlagnál – állítják a szakemberek. Ennek egyik fő oka szerintük a tájékoztatás hiánya.
Kovászna megyében az évi mintegy 1200 szülésre 1200 művi vetélés jut. Ezek mintegy felét magánrendelőkben végzik – tájékoztatott András Pál, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A szakorvos úgy véli, hogy aggodalomra ad okot a tájékozatlanság és tanácsadással kapcsolatos szociális háló hiánya.
„Úgy gondolom tekintettel a natalitás csökkenésére, lényeges lenne egy széleskörű szexuális tanácsadási és tájékoztatási hálózat létrehozása: a szakemberek mozgósítása ebben a témában. Ha az egyház, a pszichológusok és szociológusok is besegítenének ennek létrehozásába, és működtetésébe, akkor hatékonyan közbeléphetnénk a megelőzés és tudatos családtervezés terén” – szögezte le a főorvos. Rámutatott: a hangsúly a terhesség megelőzésen, illetve a már megfogant magzat kihordásán van. A terhességmegszakítás egyébként nem szabadna egy hirtelen döntés eredménye legyen, hiszen ilyenkor életre szóló döntést hoznak az érintettek. A beavatkozás súlyos egészségügyi kockázatokat rejt, hiszen egy komoly sebészeti beavatkozásról van szó, amelynek olyan komplikációi, szövődményei is lehetnek, hogy az erről döntő nőnek esetleg soha nem lehet több gyereke.
A hátrányos szociális helyzetű nőkhöz nem ért még el a szexuális tájékoztatás, és a fogamzásgátlók híre, ezért választják sokan az abortuszt – vélik a szakemberek. Ugyanakkor a világon sok nép, kultúra és vallás az abortuszt gyermekgyilkosságnak tekinti.
A Kovászna megyében működő Pro Vita Homonis Társaság 24 éve áll a magzat védelmének szolgálatában. A társaság Sepsiszentgyörgyön alakult 1990-ben és székházuk mellett minden olyan helyen jelen fejtik ki tevékenységüket, ahol igénylik: kórházban, iskolákban, kisközösségekben. Feladatuknak tekintik védelmezni a meg nem születetteket, az áldott állapotban lévőket, előadások és felvilágosító munka révén. Külföldi segélyekből ők építették az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthont 2004-ben, melyet 2005- től a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet négy nővér segítségével.
A társaság vezetője Kovács Zita elmondta, hogy időnként adományokat is továbbítanak a szükségben levőknek, de korábban ingyenes terhességi teszteket is végeztek, és tanácsadással is foglalkoztak. Beszámolója szerint olyan szép eseteik is vannak, mint egy leanyanyáé, akinek megmentett magzata már harmadéves egyetemista.
Az doktornő úgy véli, hogy mára már nincs igény az előadásaikra és felvilágosító munkájukra, miközben a helyzet tarthatatlan. Az abortusz utáni szindróma bűntudatot okoz és akár húsz évnek is el kell telnie, hogy szembesüljenek magukkal és tettükkel a páciensek. Abból a pillanatnyi helyzetből könnyűnek tűnhet a terhességmegszakítás, mint megoldás, de a következmények hosszútávúak – szögezte le Kovács Zita.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,

Kormányszintű találkozót sürget az RMDSZ a MOGYE ügyében
Találkozót tervez az RMDSZ a tanügyért és a felsőoktatásért felelős miniszterekkel, és várhatóan a miniszterelnökkel is Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról – közölte kedden Borbély László.
Az RMDSZ politikai alelnöke a MOGYE szenátusának múlt heti döntése és Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ezzel kapcsolatban megfogalmazott nyílt levelére reagált. Mint ismert, a szenátus megvitatta a magyar főtanszékek létrehozásának a kérdését, ám egy évvel elhalasztotta a döntést. A CEMO levelében felszólította Borbély Lászlót, hogy foglaljon állást az ügyben, ugyanakkor azzal vádolta a politikust, hogy a MOGYE ügyének megoldására tett ígéretei csupán üres szavak voltak.
"Nyilván van még tennivaló"
Állásfoglalásában Borbély László felháborítónak nevezi MOGYE szenátusi döntését. Közölte, hogy megsürgetik az egyetem magyar tagozatának létrehozására irányuló folyamatot. „Nem hiszem, hogy nyílt levelekkel fogjuk ezt a kérdést megoldani. (…) Felkérünk minden szervezetet arra, hogy támogassa mind az RMDSZ, mind pedig a MOGYE magyar oktatóinak és diákjainak erre irányuló törekvéseit” – olvasható Borbély válaszában.
A politikai alelnök emlékeztet arra, hogy a MOGYE ügye mindig is első számú prioritás volt és marad az RMDSZ számára. „Van amit a politikum szintjén kell megoldani, ezt az RMDSZ teljesítette a 2011/1-es tanügyi törvényen keresztül, amely világosan megfogalmazta azt a törvényes hátteret, amelynek értelmében a magyar tagozatnak meg kell alakulnia” – idézi fel a politikus.
Borbély szerint a MOGYE esetében az egyetem vezetőségének szubjektív, rosszindulatú, a törvényt figyelmen kívül hagyó magatartásán múlott, hogy több mint két év elteltével sem alkalmazták a tanügyi törvény előírásait. „Amikor az RMDSZ kormányon volt, azt is sikerült elérnünk egy külön kormányhatározattal, hogy az egyetemen új fakultás jöjjön létre, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Ungureanu-kormány megbukott” – fogalmaz az alelnök.
Emlékeztet arra is: amikor az RMDSZ ellenzékben volt, sikerült elérnünk azt is, hogy a miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter eljöjjön Marosvásárhelyre, és éjszakába nyúló tárgyalássorozat után hét pontos egyezség fogalmazódott meg, amelyet mind az egyetem román vezetősége, mind pedig a magyar oktatók képviselői aláírtak. A megegyezés kivitelezésével a MOGYE vezetőségét és a szenátust bízták meg. Felidézi azt is, hogy a MOGYE ügye része a román pártokkal kötött koalíciós megállapodásnak.
„Nyilván még van tennivalónk, naponta oda kell figyelnünk gáncsoskodásokra, rosszindulatú feltételezésekre, főként mert időnként olyan ötletek születnek meg vezetőségi szinteken is, amelyek az 1989 előtti időszakra mutatnak vissza. Az RMDSZ azért vállalta 1990 óta a dialógus útját, és azért harcol következetesen az anyanyelvi oktatási hálózat kiszélesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ez a járható út akkor is, ha 21 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy számunkra megfelelő tanügyi törvény megszülessen. Nem csak a jómagam, de az RMDSZ többi tisztségviselői által kiadott nyilatkozatok is ennek szellemében fogalmazódtak meg” – közölte Borbély László.
maszol/közlemény

Teret kap a gyűlölet
A március közepén ismét előtérbe kerülő székely autonómiaigény meghaladja a társadalom ingerküszöbét, ez okozza a szociológusok szerint a magyar nemzeti ünnep tájékán a román nacionalizmus újjáéledését. A gond az, hogy ez a szélsőség újratermelődik. Cseke Péter Tamás és Kustán Magyari Attila írása.
Elfeledettnek tűnt román nacionalista szervezetet támasztott fel és újból magyarellenes indulatokat gerjesztett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés és a március 15-i nemzeti ünnep az országban. A négy szélsőségesnek ítélt magyar állampolgár kormány általi kitiltása Romániából mintha vezényszó lett volna: tüntetést szervezett Marosvásárhelyen a Vatra Româneasca, kétnyelvű helységnévtáblákat mázoltak be több erdélyi megyében, a magyarokat gyalázták a Bukaresti Steaua csapat szurkolói, továbbá újból nemzeti hős lett egy háromszéki román fiatalból, aki trikolórral pózolt az ünneplők közelében március 15-én. Az indulatokat – akárcsak az elmúlt évek márciusaiban – ismét a román sajtó gerjeszti, elsősorban a hírtelevíziók. A jelenséget pedig nem képes ellensúlyozni az a néhány román közéleti személyiség vagy magyarbarát blogger, akik – elsősorban a közösségi médián keresztül – toleranciára szólítják nemzettársaikat. A szociológusok szerint a jelenség elsősorban azért aggasztó, mert a nacionalizmus újratermelődik a román társadalomban.
Reaktivált Vatra Româneasca A román nacionalizmus fellángolása akár a március 10-i autonómiatüntetésre adott válaszreakciónak is tekinthető. Tény, hogy a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képtelen volt megszabadulni a szélsőséges elemektől. A csendőrökkel dulakodó, uniós zászlót égető és „Vesszen Trianon!”-t skandáló hatvannégy vármegyés magyar fiatalokról készült képek és tudósítások bejárták a román sajtót. Olaj volt a tűzre, hogy rá öt napra a magyarok lakta nagyobb településeken idén is megünnepelték március 15-ét. Ez már meghaladta a román nacionalista szervezetek ingerküszöbét. A szélsőjobbos Noua Dreapta éppen a magyar nemzeti ünnepen tartott – incidensek nélkül záruló – demonstrációt „a haza védelmében”, rá négy napra pedig a Vatra Româneasca Szövetség tüntetett Marosvásárhelyen. Az utóbbi szervezet éppen 25 éve, Marosvásárhely fekete márciusa előtt alakult meg. Március 19-i demonstrációjukat össze is kötötték a tragédiába torkolló román-magyar összecsapások gyászos évfordulójával. Az eltelt negyedszázad azonban érezhetően megkoptatta a Vatra tekintélyét: alig 350-en – jobbára idős román emberek – vettek részt a demonstráción, amelyet a közigazgatásbeli magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdettek meg. A résztvevők a kormányba belépett RMDSZ „aberráns” követelései ellen tüntettek. Azt is követelték a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr” feliratú transzparenst emeltek a magasba. Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Șandru, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja.
A beszédek alatt többször a „Hargita, Kovászna: román föld”, és „Székelyföld nem létezik” rigmusokat skandálta a tömeg, Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelve, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába. A demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben az UVR az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri, valamint azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását. A demonstráción Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke is részt vett. Ugyanazon a napon hat személy gyűlt össze a Közigazgatási palota előtt Szatmárnémetiben, s szintén magyarellenes szlogeneket skandáltak. Azt hangoztatták, hogy Erdély soha nem volt Magyarország része, és a romániai magyarságnak túl széleskörűek a jogai.
Helységnévtáblákat mázoltak be A magyarellenes indulatokat kétnyelvű helységnévtáblák is bánták Maros és Szatmár megyében. Március 16-án éjjel ismeretlenek festékkel fújták le Ákosfalván, Göcsön és Székelyvaján a magyar feliratokat. „Sajnálatos, hogy visszatértünk a kétezres évek elejére, de úgy gondolom, ez többé nem fog nálunk sem és máshol sem megismétlődni” – mondta az ügy kapcsán Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere. A községháza átiratban jelezte az útügynek, hogy mielőbb cseréljék ki az elcsúfított táblákat és a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen feljelentést tettek. Szatmár megyében 18-án délután négy magyar település helységnévtábláját festették le: Batiz, Gombáspuszta, Sárközújlak és Avasújváros határában. A négy táblát másnap reggelre az elöljárók letakaríttatták, Sárközújlak alpolgármestere, Szabó Ignác saját kezűleg tisztította le a festéktől a táblát. Szabó Elek, Egri község polgármestere feljelentést készül tenni ismeretlen tettesek ellen. Kereskényi Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő azt mondta: „Hasonló esetek eddig nem voltak jellemzőek Szatmár megye közösségére. Úgy gondolom, inkább a március 15-i megemlékezésen tapasztalt békés együttélés jellemzi Szatmárt. Meggyőződésem, hogy néhány, szellemileg visszamaradott egyén követte el, mindez nem jelenti azt, hogy mentesülniük kell a felelősségrevonás alól. Erre azért is szükség van, hogy a hasonló eseteket megakadályozzuk és a békés együttélést ne veszélyeztessük” – fogalmazott a szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
Bírságok a tüntetés szervezőinek
Megbírságolták a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőit és egyes résztvevőit: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Izsák Balázsra, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva. Izsák elmondta: a bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a menetelés betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat. További háromezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá. Az SZNT elnöke közölte, hogy az intézkedést megalapozatlannak tartja és közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését. A hivatalos személy elleni erőszakot egytől öt évig, a veszélyes eszközök birtoklását (jelen esetben egy hagyományőrző kard) fél évtől két évig, a robbanószer birtoklását (jelen esetben petárda) kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja az új büntetőtörvénykönyv. Mint ismert, a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett autonómiatüntetés végén a résztvevők – a polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak, néhányan a csendőrökkel dulakodtak.
„Takarodjatok az országból!” A magyarellenes indulatok újra begyűrűztek a stadionokba is. A Hivatásos Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága összesen 50 ezer lej bírsággal sújtotta a Bukaresti Steauát, amelynek szurkolói két egymást követő bajnoki mérkőzésen magyarellenes szólamokat („Takarodjatok az országból!”) skandáltak. A klubot 30 ezer lejre büntették, miután drukkerei a Medgyesi Gaz Metan elleni bajnokin gyalázták a magyarokat, a bíró félbe is szakította a játékot. Ugyanez történt az ezt megelőző fordulóban, a kolozsvári CFR stadionjában, a játékvezető a Fellegváron is kénytelen volt félbeszakítani a mérkőzést. A kolozsvári incidens miatt a bukaresti klub 20 ezer lejes bírságot kapott. Gino Iorgulescu, a Hivatásos Labdarúgó Liga elnöke felhívást intézett a szurkolókhoz, hogy tartózkodjanak az ilyen megnyilvánulásoktól, mert az általa vezetett intézményt és a román klubokat az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is megbüntetheti. „Belföldön meg lehet ezt úszni bírsággal vagy eltiltással, de arra ébredhetünk, hogy az UEFA és a FIFA is közbelép, és akkor nagyobb meglepetésekre számíthatunk" – mondta Iorgulescu. Justin Ștefan, a liga főtitkára közölte, hogy a legutóbbi fordulóban három találkozón is „a romániai magyar nemzeti kisebbség elleni” szólamokat skandáltak.
Román hős: a trikolóros fiú
Lázadoztak március 15-én a székelyföldi románok is. Legalábbis így értelmezte a román sajtó annak a tizenévesnek az esetét, aki trikolórral pózolt Sepsiszentgyörgyön, majd a fényképet kiposztolta Facebook-oldalára. A történtek után a fiú fenyegető üzeneteket kapott, amelyek miatt feljelentést tett a rendőrségen. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa közölte, elkezdik a nyomozást az ügyben, beazonosítják azokat a kommentelőket, akik megfenyegették a román trikolórral pózoló kiskorút. Tény, hogy a fiúból napokon belül nemzeti hős lett a román médiában, akárcsak a kovásznai diáklányból, aki egy éve román nemzeti színű fejpántot viselve ment iskolába a magyar nemzeti ünnepen.
Megtalálni magunkban Mândruţát A nacionalista indulatok feléledése ellen mindössze néhány ismertebb román publicista emelt szót. Közéjük tartozik Lucian Mândruţa televíziós személyiség, aki Facebook-oldalán jókívánságokat fogalmazott meg a magyar nemzeti ünnepen. És közéjük tartozik Sever Miu „Olahus”, a MaghiaRomânia blog alapítója is, aki ezekben a napokban több írásában is fékezni próbálta az indulatokat. Sever Miu az Erdélyi Riportnak elmondta, akkor lehet hatékony a tolerancia tudatosítása a román közvéleményben, ha az összes román és magyar állampolgár „megtalálja önmagában a Mândruţat”, tehát a kritikus álláspontot a politikával és a médiával szemben, pontosabban az etnikai kérdésekben való félrevezetésükkel szemben. Az interetnikus frusztrációk szerinte személyes frusztrációk következményei, ha pedig nem egyezünk ki saját „démonainkkal”, mindig a „másikban”, a tőlünk eltérőben fogjuk őket viszontlátni, legyen szó világnézeti, etnikai vagy szociális kérdésekről. Sever Miu úgy véli, hosszas folyamat a tolerencia tudatosítása, mert az egymásnak okozott sebek is évszázadok alatt mélyültek el. Szerinte az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a magyarok és románok közti viszony. Egyrészt közel sincsenek olyan botrányok, mint a marosvásárhelyi fekete március, másrészt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon is lehet, és ha elégedetlenek a koalícióval, akkor annak elsősorban nem etnikai okai vannak, hanem rájöttek, hogy a Szövetség politikusai sem különböznek román társaiktól. „Sokan közülük falaznak a korruptaknak, vagy maguk is korruptak, illetve azt a látszatot keltik, hogy a mézesbödönre fenik a foguk” – magyarázta. Miu szerint fölényben vannak ugyan a sovén megnyilvánulások, de sok román felszólal a tolerancia jegyében, azért, hogy árnyaltabban tekintsenek a magyarokra, és két magyar közt is különbséget tudjanak tenni: azaz el lehessen választani a szélsőséges jobbikost vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagját az átlagmagyartól, illetve a politikust az egyszerű székely embertől. Mint mondta, a kilencvenes években is léteztek ezek a hangok, de nem váltak hallhatóvá. „Az internet, a Facebook nem csak az elképesztő méreteket öltő nyomorúsággal szembesít minket, de sok pozitív elképzeléssel is, és segít abban, hogy ezek az emberek egymásra találjanak. Ahogyan ez például a MaghiaRomânia esetén is történt” – jelentette ki a blogger.
Újratermelődik a nacionalizmus
Veres Valér, a kolozsvári BBTE szociológiai intézetének vezetője szerint a magyar közösség autonómigénye az, ami rendszeresen kiveri a biztosítékot a román többségi társadalomban. „A románok a magyarság bizonyos célkitűzéseivel szemben nagyobb ellenszenvet éreznek. Az autonómiaigény például sokkal jobban ingerli őket, mint a magyar állampolgárság igénylése – magyarázta az Erdélyi Riportnak egy 2013-as közvéleménykutatásra hivatkozva. – Ha tehát egy ilyen ügy érdekében szerveznek felvonulást a magyarok, akkor azt nagyon sok román negatív megnyilvánulásnak tekinti, úgy gondolják, ez ellenük irányul”. A szociológus szerint sokkal több kommunikációra volna szükség annak érdekében, hogy ezeket az akciókat elfogadják. Kérdésünkre, hogy növekszik-e a magyarellenesség, vagy csak rövidtávú fellángolásokról van szó, Veres Valér elmondta: egy 2008-ban végzett, az ifjúságot érintő országos szintű kutatás magas magyarellenességet mutatott ki a románok körében, ami azt jelenti, újratermelődik a nacionalizmus a román társadalomban. „Nehéz kitalálni, merre alakul a tendencia. Az persze igaz, hogy a fiatalok világképe ideologikusan alakul, bizonyos eszmék megismerése által, és a mindennapi tapasztalatok által át nem szűrve. A tapasztalatok később jelentkeznek, akkor pedig általában árnyalják a véleményeket, és ez látszik is Erdélyben, ahol a felnőtt népesség esetében megfigyelhető, hogy toleránsabb, ellentétben Románia más régióinak lakóival” – mondta Veres. A szociológus a magyarországi kampánnyal magyarázza azt, hogy a román kormány drasztikus intézkedéssel négy magyar állampolgárt kitiltott Romániából. Mint mondta, az Erdélyben is jelenlévő Jobbik is részese a magyarországi kampányban, másrészt a marosvásárhelyi felvonuláskor incidensekre is sor került, amelyek meghaladhattak egy olyan szimbolikus ingerküszöböt, amelyre eddig nem volt példa. „A marosvásárhelyi autonómiatüntetésen ugyanakkor sértő és provokatív
megszólalások is elhangzottak, és ha a tömeg heterogén is volt, ezek az aspektusok felnagyítódtak a román közönség előtt, a nacionalista pártok, mozgalmak, vagy éppen polgárok reagáltak erre” – magyarázta. Veres szerint az RMDSZ kormányra lépése jó hatással van a román-magyar viszonyra. Ennek a magyarázata, hogy a magyar népesség azonosul azzal a politikai szervezettel, amely kormányra kerül, ilyenkor az együttműködést vallják a magukénak, megértik, hogy együtt lehet dolgozni a román féllel, meg lehet oldani a problémákat. „A román népesség esetében összetettebb jelenségről van szó, nem könnyű kitalálni, mit jelent számukra az RMDSZ kormányra lépése, mert más tényezők is hozzájárulnak a megítéléshez” – tette hozzá.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

XXV. ÉVFOLYAM 2014. 6. (644.) SZÁM
ANDRÉ FERENC
Mítoszok, Sziveri, Erdély
Szőcs Géza 60. születésnapján, 2013-ban két könyv is megjelent, a Ha polip szuszog Kolozsvárott két kötete, valamint az Album Amicorum, amelyet Szőcs Géza barátai ajándékoztak a szerzőnek és amelyben számos író, költő teszi tiszteletét az ünnepelt előtt.
A Ha polip szuszog Kolozsvárott Carbonaro álnéven jelent meg, az első kötet a Sziveri János halálos ágyán folytatott beszélgetések, Erdély-történetek feljegyzését tartalmazza. 21 sajátos mitológiát megkonstruáló szöveget, amelyek különös Erdély-képet festenek. A második kötet egyfajta kiegészítője az előzőnek, Szőcs Géza és Sziveri János barátságának dokumentálása, bizonyos retrospekció és főhajtás a fiatalon elhunyt költő előtt. A szerző nem próbál görcsösen behúzódni az álnév kényelmes elidegenítése mögé, csak arra használja, hogy némiképp eltávolodva tudja elbeszélni e történeteket, egy barátság lenyomatait.
E rövid történetek meghatározását maga a szerző adja meg a kötet előszavában: „Hány hasonló lírai fabulával, transzilván abszurddal, szürrealisztikus kétpercessel próbáltam szórakoztatni Sziveri Jánost néhány hónapon keresztül, megnevettetni, erősíteni benne az életkedvet, a pozitív fantáziát, növelni a lelkierőt?” Ezzel egyúttal meghatározza az alapszituációt is, hiszen a kötetben az összes történet valójában csak két ember beszélgetésének leírása, azonban minden instrukció, adalék nélkül, egy külső elbeszélő távlatából. Carbonaro voltaképpen nem veszt részt az elmesélésben, ő csak „szóról szóra” dokumentálja a Szőcs Géza és a Sziveri közötti párbeszédeket, melyekre Budapesten, Sziveri betegágyánál került sor. Sziveri rendszeresen próbálja fenntartani a kommunikációt, kérdez, kiegészít, megismétel, részt vesz a fantáziálásban, Szőcs Géza pedig úgy fokozza tovább a kíváncsiságot és a vágyódást, hogy nem mesél el minden részletet, meghagy bizonyos területeket a misztikumnak: „Nem mondom meg. [...] Majd eljössz és meglátod.” (17. o.) A történeteket azonban végig egy enyhén fanyar hangulat járja át, hiszen mindketten tudják, Sziveri sosem jut már el Erdélybe. Mégis képesek ezt humorral kezelni, mint amikor elviccelik, hogy Sziveri utazzon oda egy fekete halottasszállító kocsiban. (Székely kislányok)
A történetek abszurd, szürreális Erdély-képet festenek, amely külön térben és időben realizálódik. Már a cím is tematizálja az idő és tér viszonyát, a Ha polip szuszog Kolozsvárott magába foglalja egy specifikus idő jelenlétét, azt az időt, amikor akár szuszoghat is egy polip egy specifikus helyen, ami nem más, mint maga Kolozsvár. Ez az Erdély-mítosz némiképp idealizálónak hathat, azonban itt nem is lehet szó másféle Erdély megképződéséről. Hiszen ebben az elbeszélésben nem a valóság kivetítése a fontos, hanem az, hogy pozitív fantáziával, a figyelem vezetésével próbálja elterelni Sziveri gondolatait a halálról, márpedig ehhez minél meghökkentőbb történetek, képek szükségesek, hogy megdolgozzák a képzelőerőt. Maga a cím is egy olyan részlet, ami Sziverinek különösen megtetszik: „A szuszogó polip, ez jó.” (27.o.) Mert nem az számít, hogy ezek a lírai fabulák igazak legyenek, – mégha valamelyest kötődnek is a valósághoz, tájak, épületek, szobrok, személyek szintjén –, hanem az, hogy érdekesek, szórakoztatóak legyenek, ezért Szőcs minél egyszerűbb mondatszerkezeteket használ. Maga a narratíva sem arra törekszik, hogy történetek koherenciáját keresse, hanem az improvizatív hangulatot idézve, inkább a vizualitásra helyezi a hangsúlyt. Az álomszerű szövegekkel ez a hallucinatorikus elbeszélés elszakítja a halál könyörtelen valóságától az elbeszélés résztvevőit.
Szőcs azért mesél Erdélyről, mert Sziveri nagyon szeretett volna ellátogatni oda, azonban egészségügyi állapota ezt lehetetlenné tette. Ugyanakkor ezek az transzilván mítoszok Szőcs számára is fontosak, hiszen a történetek elbeszélési ideje 1989, és ebben az időben az elbeszélő maga is száműzetésben volt. A történetek ezáltal kettős töltetet nyernek, egyfelől Sziverinek próbál velük varázslatos, szerethető, figyelemfelkeltő Erdély-képet festeni, másfelől önterápia is ez, az emlékezés és a honvágy kibeszélése, egy olyan tér és idő nyelvi megkonstruálása, amelyben mindketten együtt meglátogathatják Erdélyt. Így valójából Kolozsvár, sőt, egész Erdély azért tűnhet tündérvilágnak, mert a megszépítő messzeség távlatából tekint rá vissza az elbeszélő. Ki is emeli a kötet hátlapján, hogy ezeket a történeteket nem szó szerint kell venni, hiszen nem pont akkor, nem pont ott és nem pont úgy estek meg, mint ahogy az le van írva; az igazságot elmesélni lehetetlen, hiszen az emlékezet, ugyebár, mindig csorbít.
Ez a teljesen abszurd világ, magától értetődően nem azonos a valóságos Erdéllyel, azonban mégis sejthető egy specifikus hangulat az egész mögött, amely csak erre a vidékre jellemző. Az elbeszélés megbontja a teret, és bár számos helység megjelenik, Csíksomlyótól a Királyhágón át, az Egyeskőtől a Fekete-tengerig, ezek sem tulajdonképpeni emlékek, hanem csak impressziók emlékké szilárdulásai. Sajátosan kezeli a hagyományokat is, bár félig-meddig visszanyúl hozzájuk, mégis átformálja, újakat alkot helyettük, melléjük. Számtalan szöveghely utal a multikulturalitásra, az erdélyi identitás komplexitására, a román és magyar nép mellett angol hercegnők, földalatti fejedelmek, krokodil testű lányok, szfinxek, Húsvét-szigeteki szobrok, sőt dákok is jól megférnek egymás mellett. Egy adott ponton egy dák azt mondja Szőcsnek, hogy „[t]e is dák vagy.” Jelen van Erdély köztessége, itt az idő sajátosan működik, csupán átmeneti, mint az az idő, „[a]mikor már hazamentek a nyomozók, de a halottaskocsi még nem érkezett ki a ház elé.” (23. o.), vagy a lépcső, meg a patak, amely mintha felfele vezetne, de lefele vezet (A patak. A lépcső.). Ez a köztesség kettős, szubverzív megnyilvánulása e mintha-térnek és mintha-időnek, mely Erdélyt jellemzi.
A könyvlapok feketék, rajtuk pedig a fehér írás – kivéve a címoldalt, amely fehér – a gyász hangulatát erősítik. Jánosi Andrea borítóterve és illusztrációi azonban életre keltik a fantáziát és a humort, a 21 történehez 21 kép társul, amelyek Erdély mesevilágába vezetik az olvasót. A második kötet az elsővel folytat párbeszédet, kiegészíti a Sziveri képet, az első kötet néhány történetéhez is jegyzetekkel, adalékokkal szolgál, hiszen a kötet célja nem egy Erdély mítosz megalkotása, hanem Szőcs Gézának Sziverivel való barátságának a feldolgozása.
A könyv hátoldalán a kiadó olvasóhoz címzett üzenetében megjelenik az „Erdély holtteste” fogalom, ez azonban túlzás. Az élő Erdélyhez is hozzájárulhat a személyes mítosz, nem kell rég elfeledett világot képzelni hozzá. Ez a holttest – az akkori helyzetben – a Szőcs Géza és Sziveri János számára halott Erdélyt jelent(het)i, hiszen Szőcs Géza száműzetése miatt nem léphetett be oda, Sziverit pedig az egészségi állapota akadályozza, így csupán számukra elérhetetlen, „halott”, attól Erdély továbbra is jelen van és „szuszognak benne a polipok.” Talán létezik egy olyan idő és egy olyan világ, amelyben Sziveri János is meglátogathatja ezt a tájat.
Carbonaro: Ha polip szuszog Kolozsvárott. 1-2. kötet. Méry Ratio Kiadó, Somorja, 2013.
Helikon (Kolozsvár),

Marosvásárhely fekete márciusa történészszemmel
24 év telt el a marosvásárhelyi fekete március óta. A marosvásárhelyi magyarok, a magyar anyanyelvű romák és románok véres összecsapásának nem csak Marosvásárhelyen van ma is nagy visszhangja. Marosvásárhely fekete márciusára Lőrinczi Sándor Novák Zoltán történésszel emlékezett.
Novák Zoltán, aki szerzőtársával együtt könyvet írt Marosvásárhely fekete márciusáról elmondta, hogy a visszaemlékezések torzítanak, mert etnikai alapúak, de az elmúlt évek politikai változásai is befolyásolják az emlékezést.
Az események okairól szólva Novák Zoltán úgy gondolja, hogy a rendszerváltás Marosvásárhelyen etnicizálódott, ami azt jelenti, hogy a régi intézmények etnikai színezetet kaptak, annak ellenére, hogy akkoriban Marosvásárhelyen a románok, és a magyarok aránya még közel fele-fele arányban oszlott meg.
A történész úgy látja, hogy a marosvásárhelyi események márciustól már forgatókönyv szerint zajlottak, mivel a januári-februári patthelyzetre a román elit már az utcán, tömegdemonstrációkkal próbálja nyomatékosítani saját igazát. A forgatókönyv írói pedig egy sokrétű román elitcsoport, amely veszélyeztetve érezte saját hatalmát a városban, és különböző úton próbálta saját érdekeit érvényesíteni. És van egy másik csoport is, akiket, a belügyminisztériumi források alapján nehezen lehet azonosítani, akik az eseményeket megelőző napokban, hetekben a Görgény völgyét járva a magyar veszélyre hívták fel a figyelmet, magyarázta a történész.
Novák szerint a román titkosszolgálatban a nemzetiségi osztályok, és káderek továbbműködtetését mindenképpen segítette a marosvásárhelyi márciusi konfliktus.
Marosvásárhelyen nincsenek meg a román-magyar együttélés fokozatai, nincs „átjárás, nincs egymás kultúrájának fogyasztása” – véli a történész.
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Fontosabb a közösségi érdek (RMDSZ–MPP megállapodás)
Nemzetpolitikai kérdésekben nem lehet külön utakat járni, a közös cselekvés szükségességét igazolta a tavalyi március 10-i székely szabadság napja és az október végi nagy menetelés, ezért ült le tárgyalni az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Párt, és ezért kötött a két szervezet együttműködési megállapodást múlt héten – magyarázta Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Meglátása szerint ez is bizonyítja, hogy pártja fontosabbnak tartja a közösségi érdeket a pártérdeknél. Kételkedtek ugyan eleinte a tárgyalások sikerében, de bebizonyosodott, hogy amit nem lehetett Markó Bélával, azt lehet Kelemen Hunorral – mondotta. Leszögezte: az MPP nem változtat arculatán, célkitűzésein, azt mondják ezután is, amit eddig, és nagy eredménynek tartják, hogy immár az RMDSZ is azt hirdeti, amit néhány évvel ezelőtt a polgáriak kezdtek el. Kulcsár-Terza József kiemelte, a megállapodásban szerepel, hogy a 2016-os önkormányzati választásokon tömbmagyar vidékeken versenyeznek, ahol erre nincs lehetőség, ott közösen indul az RMDSZ és az MPP. Kulcsár-Terza hangsúlyozta, pénteken az MPP-küldöttség megkapta az RMDSZ által kidolgozott autonómiatörvény-tervezetet, és közös munkacsoport megalakításáról is döntöttek, amely jövő héten ül össze első alkalommal, az MPP addig a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen tanulmányozza a dokumentumot, és megfogalmazza javaslatait. Egy-két alapgondolathoz mindenképpen ragaszkodnak, ezek közül megemlítette az adók helyben maradását és az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. Részleteket egyelőre nem tudott mondani, első olvasat után túl hosszúnak találta a 18 oldalas tervezetet, és vannak hiányosságai is, ezek kijavítására tesznek javaslatot a következő munkaülésen. Az MPP háromszéki elnöke azt is elmondta, hogy a várhatóan az egyeztetések után kialakult változatot bocsátja majd közvitára az RMDSZ. Az RMDSZ közelmúltbeli kormányzati szerepvállalása segítség is lehet az autonómiaharcban, a tavalyi két nagy autonómiatüntetés után a magyar közösség képviselői hiába kérték a román kormánytól, hogy üljön le és tárgyaljon velük, válaszra sem méltatták őket, most az RMDSZ közvetítő szerepet vállalhat, megnyithatja az utat a párbeszéd előtt – vélekedett az MPP-s politikus.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),