Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. december 14.
Victor Ponta majdnem lenácizta Orbán Viktort
A „keresztnéven kívül semmi közös nincsen bennünk" – jelentette ki Victor Ponta a magyar miniszterelnökről a Die Welt című német lapban pénteken megjelent interjúban. A felvetésre, hogy a Romániával szemben megfogalmazott Európai Uniós kritikát a Magyarországgal kapcsolatos bírálatokkal együtt kell kezelni, kifejtette: tévedés közötte és Orbán Viktor között párhuzamot vonni. Ponta megjegyezte, hogy tőle „mi sem áll távolabb, mint a nemzeti bank státusának megtámadása és a média szabadságának korlátozása", és míg ő a politikai közép baloldalán áll, a magyar miniszterelnök a jobboldalhoz tartozik, „ha nem a szélsőjobbhoz".
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az alkotmány módosításával ő is „örökre be akarja-e betonozni a hatalmát, mint Orbán", a román politikus kifejtette: a politika és a civil társadalom egyaránt úgy véli, hogy a 22 éve elfogadott alkotmány módosításra szorul. Hozzátette: mindenekelőtt azt kívánja elérni, hogy bevezessék a közvetlen államfőválasztás intézményét. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányt csak népszavazással lehet módosítani, az esetleges változtatások pedig csak a következő parlamenti ciklusban lépnének érvénybe.
Az államfő ellen indított eljárás európai bírálatával kapcsolatban kifejtette: nem érzi magát az Európai Néppárt áldozatának, és úgy véli, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke őt személy szerint ugyan nem kímélte, de Romániát „mindig rendívül méltányos módon, kiegyensúlyozottan kezelte".
kitekinto.hu
Erdély.ma
A „keresztnéven kívül semmi közös nincsen bennünk" – jelentette ki Victor Ponta a magyar miniszterelnökről a Die Welt című német lapban pénteken megjelent interjúban. A felvetésre, hogy a Romániával szemben megfogalmazott Európai Uniós kritikát a Magyarországgal kapcsolatos bírálatokkal együtt kell kezelni, kifejtette: tévedés közötte és Orbán Viktor között párhuzamot vonni. Ponta megjegyezte, hogy tőle „mi sem áll távolabb, mint a nemzeti bank státusának megtámadása és a média szabadságának korlátozása", és míg ő a politikai közép baloldalán áll, a magyar miniszterelnök a jobboldalhoz tartozik, „ha nem a szélsőjobbhoz".
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az alkotmány módosításával ő is „örökre be akarja-e betonozni a hatalmát, mint Orbán", a román politikus kifejtette: a politika és a civil társadalom egyaránt úgy véli, hogy a 22 éve elfogadott alkotmány módosításra szorul. Hozzátette: mindenekelőtt azt kívánja elérni, hogy bevezessék a közvetlen államfőválasztás intézményét. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányt csak népszavazással lehet módosítani, az esetleges változtatások pedig csak a következő parlamenti ciklusban lépnének érvénybe.
Az államfő ellen indított eljárás európai bírálatával kapcsolatban kifejtette: nem érzi magát az Európai Néppárt áldozatának, és úgy véli, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke őt személy szerint ugyan nem kímélte, de Romániát „mindig rendívül méltányos módon, kiegyensúlyozottan kezelte".
kitekinto.hu
Erdély.ma
2012. december 14.
Kató Bélát választotta püspökévé az erdélyi református egyház
Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, jelenlegi püspökhelyettest választotta püspökévé az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése.
A Kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott, pénteken estig elhúzódó közgyűlésen Kató Béla a szavazatok több mint kétharmadát kapta meg. A tisztségre még Székely József Kolozsvár alsóvárosi lelkészt jelölték.
Kató Béla Pap Gézát váltja a püspöki tisztségben, megbízatása hat évre szól. Beiktatását 2013 február 1-jén tartják a kolozsvári Farkas utcai református templomban.
„Semmi sem fog változni, de minden megváltozik" – nyilatkozta az MTI-nek megválasztása után Kató Béla. A választott püspök szerencsésnek tartotta, hogy az egyház vezető testületei mintegy fele részben újultak meg, így a régi tisztségviselők át tudják adni tapasztalatukat az újaknak.
Kató Béla elmondta, hogy az elmúlt időszakban az egyház társadalmi szerepvállalásában, a diakóniában, az oktatásban, a munkahelyteremtésben sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyekre felfigyeltek a közösségben. Hozzátette, szerinte ezeket a tevékenységeket nem lehet fokozni az egyház belső megújulása nélkül. „Az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangélium hirdetése marad, minden egyéb csak ráadás" – tette hozzá a megválasztott püspök.
A közgyűlés az egyházkerület püspökhelyettesévé Kántor Csaba parajdi lelkészt, főgondnokaivá pedig Dézsi Zoltánt, Markó Gábort és Fekete P. P. Jánost választotta.
Az Erdélyi Református Egyházkerülethez – a kerület saját nyilvántartása szerint – több mint 310 ezer gyülekezeti tag tartozik, köztük elenyésző azok száma, akik nem magyar anyanyelvűek.
MTI
Erdély.ma
Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, jelenlegi püspökhelyettest választotta püspökévé az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése.
A Kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott, pénteken estig elhúzódó közgyűlésen Kató Béla a szavazatok több mint kétharmadát kapta meg. A tisztségre még Székely József Kolozsvár alsóvárosi lelkészt jelölték.
Kató Béla Pap Gézát váltja a püspöki tisztségben, megbízatása hat évre szól. Beiktatását 2013 február 1-jén tartják a kolozsvári Farkas utcai református templomban.
„Semmi sem fog változni, de minden megváltozik" – nyilatkozta az MTI-nek megválasztása után Kató Béla. A választott püspök szerencsésnek tartotta, hogy az egyház vezető testületei mintegy fele részben újultak meg, így a régi tisztségviselők át tudják adni tapasztalatukat az újaknak.
Kató Béla elmondta, hogy az elmúlt időszakban az egyház társadalmi szerepvállalásában, a diakóniában, az oktatásban, a munkahelyteremtésben sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyekre felfigyeltek a közösségben. Hozzátette, szerinte ezeket a tevékenységeket nem lehet fokozni az egyház belső megújulása nélkül. „Az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangélium hirdetése marad, minden egyéb csak ráadás" – tette hozzá a megválasztott püspök.
A közgyűlés az egyházkerület püspökhelyettesévé Kántor Csaba parajdi lelkészt, főgondnokaivá pedig Dézsi Zoltánt, Markó Gábort és Fekete P. P. Jánost választotta.
Az Erdélyi Református Egyházkerülethez – a kerület saját nyilvántartása szerint – több mint 310 ezer gyülekezeti tag tartozik, köztük elenyésző azok száma, akik nem magyar anyanyelvűek.
MTI
Erdély.ma
2012. december 14.
Megszűnt létezni a román jobbközép választási szövetség
Megszűnt az Igaz Románia Szövetség (ARD), amely vereséget szenvedett a romániai parlamenti választásokon – jelentette be Vasile Blaga, a szövetség egyik társelnöke.
Blaga – aki a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke is – azt követően nyilatkozott, hogy a jobbközép szövetség fő erejét alkotó, Traian Basescu államfőt támogató PDL megtartotta pénteken első ülését a vasárnapi romániai parlamenti választások óta.
Az ARD a voksok csaknem 17 százalékát gyűjtötte össze, ami kudarcnak számít, hiszen a szavazatok több mint 20 százalékára számítottak. Az ARD-t a PDL mellett két kis parlamenten kívüli párt, a Mihai Razvan Ungureanu vezette Polgári Erő (FC), valamint a Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) alkotta.
Blaga bejelentette, hogy az ARD lényegében a választások napján megszűnt létezni, hiszen az választási szövetség volt, így a törvények szerint már december 10-től nem létezik. Hozzátette: a szövetséget alkotó pártok a továbbiakban eldöntik majd külön-külön, hogy folytatják-e az együttműködést, és azt milyen formában teszik.
A PDL elnöke ugyanakkor az új parlamenti frakciójukba hívta azokat a képviselőket, akik a másik két párt részéről jutottak be a bukaresti törvényhozásba az ARD színeiben. A PDL vezetői közül korábban többen is úgy nyilatkoztak, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az ARD, és a PDL önálló pártként való megmaradása mellett érveltek.
A PDL várhatóan a román parlament meghatározó ellenzéki pártja lesz. Bár a választás utáni napokban a párt több vezetője Vasile Blaga lemondását követelte, a pénteki ülésen csak két alelnök – Cristian Preda és Sever Voinescu – mondott le tisztségéről, akik az ARD-szövetség megalakítását szorgalmazták. A PDL vezetősége úgy döntött pénteki ülésén, hogy májusban tartja tisztújító kongresszusát, addig helyén marad a jelenlegi vezetőség, így Vasile Blaga is megmaradt pártelnöknek. MTI
Erdély.ma
Megszűnt az Igaz Románia Szövetség (ARD), amely vereséget szenvedett a romániai parlamenti választásokon – jelentette be Vasile Blaga, a szövetség egyik társelnöke.
Blaga – aki a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke is – azt követően nyilatkozott, hogy a jobbközép szövetség fő erejét alkotó, Traian Basescu államfőt támogató PDL megtartotta pénteken első ülését a vasárnapi romániai parlamenti választások óta.
Az ARD a voksok csaknem 17 százalékát gyűjtötte össze, ami kudarcnak számít, hiszen a szavazatok több mint 20 százalékára számítottak. Az ARD-t a PDL mellett két kis parlamenten kívüli párt, a Mihai Razvan Ungureanu vezette Polgári Erő (FC), valamint a Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) alkotta.
Blaga bejelentette, hogy az ARD lényegében a választások napján megszűnt létezni, hiszen az választási szövetség volt, így a törvények szerint már december 10-től nem létezik. Hozzátette: a szövetséget alkotó pártok a továbbiakban eldöntik majd külön-külön, hogy folytatják-e az együttműködést, és azt milyen formában teszik.
A PDL elnöke ugyanakkor az új parlamenti frakciójukba hívta azokat a képviselőket, akik a másik két párt részéről jutottak be a bukaresti törvényhozásba az ARD színeiben. A PDL vezetői közül korábban többen is úgy nyilatkoztak, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az ARD, és a PDL önálló pártként való megmaradása mellett érveltek.
A PDL várhatóan a román parlament meghatározó ellenzéki pártja lesz. Bár a választás utáni napokban a párt több vezetője Vasile Blaga lemondását követelte, a pénteki ülésen csak két alelnök – Cristian Preda és Sever Voinescu – mondott le tisztségéről, akik az ARD-szövetség megalakítását szorgalmazták. A PDL vezetősége úgy döntött pénteki ülésén, hogy májusban tartja tisztújító kongresszusát, addig helyén marad a jelenlegi vezetőség, így Vasile Blaga is megmaradt pártelnöknek. MTI
Erdély.ma
2012. december 14.
Szakadék a tanfelügyelőség és a szülők szándéka között
Veres Valér: az iskolaválasztás függ a szülők foglalkozásától
A nyolcadikos gyerekek szüleinek többsége (80 százalék) elméleti líceumban taníttatná tovább gyermekét, második vagy harmadik opcióként 35–37 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy szakiskolába írassa gyermekét, főleg ha létezne megfelelő minőségű szakoktatást biztosító magyar nyelvű osztály. A Kolozs megyei magyar nyolcadikosok szüleivel készített, a gyerekek iskolaválasztási opcióit feltérképező felmérés adatait tegnap ismertette Veres Valér és Szabó Júlia szociológus, Iskolaválasztás Kolozs megyében 2012-ben címmel. A kérdőíves felmérést a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia Tanszékének hallgatói végezték Kolozs megyében az ősz folyamán. A tény, hogy a szülők közel kétharmada elméleti líceumba íratná gyermekét, ellentmond a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség ama szándékának, hogy a megyében 50–55 százalékra csökkentsék az elméleti líceumban tanulók arányát.
Veres Valér és Szabó Júlia szociológus a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség felkérésére készítette el idén ősszel azt a felmérést, amelyben ismertették a Kolozs megyei magyar nyolcadikos gyerekek szüleinek az iskolaválasztásra vonatkozó opcióit.
Péter Tünde főtanfelügyelő elmondta: a megyében idén 603 magyar nyolcadikost tartanak számon, akiket 22 osztályban lehet elhelyezni. – Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő feltett szándéka, hogy az elméleti líceumokban tanuló gyerekek aránya nem haladhatja meg az ötven százalékot. Ha ezt a magyar nyolcadikosokra vonatkoztatjuk, akkor azt jelenti, hogy 11 elméleti és 11 szakiskolai kilencedik osztály indulhatna a 2013/2014-es tanévben. A megyében a szakoktatás jelenleg három és fél magyar tannyelvű osztályban zajlik. Nyilvánvaló, hogy a magyar szakoktatást bővítenünk kell. A felmérés azért készült el, hogy megtudjuk: a szülők milyen szakmákra taníttatnák gyermeküket – magyarázta Péter Tünde.
Király András oktatásügyi államtitkár elmondta: a 2011/1-es oktatási törvény nem szabályozza az elméleti és a szakoktatás arányát. Viszont az államtitkár is azt hangoztatta: az elméleti líceumban tanulók arányának nem kellene meghaladnia az ötven százalékot egy-egy megyében.
A felmérést ismertetve Veres Valér elmondta: a 603 gyerek közül 481 gyerek szülője válaszolt (80%). – A továbbtanulásra vonatkozólag első opcióként a szülők 80 százaléka elméleti líceumot jelölt meg; szakiskolába 20 százalék íratná a gyerekét. Második opcióként 25%, harmadik opcióként pedig a szülők 35%-a íratná gyerekét a szakiskolába. Amennyiben viszont a tanuló településén vagy ahhoz közel létezne magyar nyelvű szakiskola, akkor a megkérdezettek 37 százaléka ezt választaná. A kérdőívben felsorolt tizenhat szakma közül a legkeresettebb az autó-villanyszerelő, szakács és élelmiszeripari szakmunkás, a fodrász és szépségápolási, lakatos és szerelő szak. Gyér volt az érdeklődés a mezőgazdasági szakoktatás iránt. Az iskolaválasztást döntő módon befolyásolta a szülők végzettsége. Minél képzettebbek a szülők, annál inkább ragaszkodnak az elméleti líceumhoz, míg a kevésbé iskolázottak érdeklődése inkább a szakoktatás felé irányult – magyarázta Veres, majd hozzátette: a szülők iskolaválasztáskor 74 százalékban veszik figyelembe a gyerek opcióját. A szakember örvendetesnek tartotta, hogy a megkérdezettek 92%-a magyar osztályba íratja a gyereket. Szabó Júlia arra figyelmeztetett: a szülők 75%-ának nagyon fontos, hogy a gyerek magyarul tanuljon tovább, olyan szakon, ami megfelel adottságainak, elképzeléseinek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Veres Valér: az iskolaválasztás függ a szülők foglalkozásától
A nyolcadikos gyerekek szüleinek többsége (80 százalék) elméleti líceumban taníttatná tovább gyermekét, második vagy harmadik opcióként 35–37 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy szakiskolába írassa gyermekét, főleg ha létezne megfelelő minőségű szakoktatást biztosító magyar nyelvű osztály. A Kolozs megyei magyar nyolcadikosok szüleivel készített, a gyerekek iskolaválasztási opcióit feltérképező felmérés adatait tegnap ismertette Veres Valér és Szabó Júlia szociológus, Iskolaválasztás Kolozs megyében 2012-ben címmel. A kérdőíves felmérést a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia Tanszékének hallgatói végezték Kolozs megyében az ősz folyamán. A tény, hogy a szülők közel kétharmada elméleti líceumba íratná gyermekét, ellentmond a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség ama szándékának, hogy a megyében 50–55 százalékra csökkentsék az elméleti líceumban tanulók arányát.
Veres Valér és Szabó Júlia szociológus a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség felkérésére készítette el idén ősszel azt a felmérést, amelyben ismertették a Kolozs megyei magyar nyolcadikos gyerekek szüleinek az iskolaválasztásra vonatkozó opcióit.
Péter Tünde főtanfelügyelő elmondta: a megyében idén 603 magyar nyolcadikost tartanak számon, akiket 22 osztályban lehet elhelyezni. – Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő feltett szándéka, hogy az elméleti líceumokban tanuló gyerekek aránya nem haladhatja meg az ötven százalékot. Ha ezt a magyar nyolcadikosokra vonatkoztatjuk, akkor azt jelenti, hogy 11 elméleti és 11 szakiskolai kilencedik osztály indulhatna a 2013/2014-es tanévben. A megyében a szakoktatás jelenleg három és fél magyar tannyelvű osztályban zajlik. Nyilvánvaló, hogy a magyar szakoktatást bővítenünk kell. A felmérés azért készült el, hogy megtudjuk: a szülők milyen szakmákra taníttatnák gyermeküket – magyarázta Péter Tünde.
Király András oktatásügyi államtitkár elmondta: a 2011/1-es oktatási törvény nem szabályozza az elméleti és a szakoktatás arányát. Viszont az államtitkár is azt hangoztatta: az elméleti líceumban tanulók arányának nem kellene meghaladnia az ötven százalékot egy-egy megyében.
A felmérést ismertetve Veres Valér elmondta: a 603 gyerek közül 481 gyerek szülője válaszolt (80%). – A továbbtanulásra vonatkozólag első opcióként a szülők 80 százaléka elméleti líceumot jelölt meg; szakiskolába 20 százalék íratná a gyerekét. Második opcióként 25%, harmadik opcióként pedig a szülők 35%-a íratná gyerekét a szakiskolába. Amennyiben viszont a tanuló településén vagy ahhoz közel létezne magyar nyelvű szakiskola, akkor a megkérdezettek 37 százaléka ezt választaná. A kérdőívben felsorolt tizenhat szakma közül a legkeresettebb az autó-villanyszerelő, szakács és élelmiszeripari szakmunkás, a fodrász és szépségápolási, lakatos és szerelő szak. Gyér volt az érdeklődés a mezőgazdasági szakoktatás iránt. Az iskolaválasztást döntő módon befolyásolta a szülők végzettsége. Minél képzettebbek a szülők, annál inkább ragaszkodnak az elméleti líceumhoz, míg a kevésbé iskolázottak érdeklődése inkább a szakoktatás felé irányult – magyarázta Veres, majd hozzátette: a szülők iskolaválasztáskor 74 százalékban veszik figyelembe a gyerek opcióját. A szakember örvendetesnek tartotta, hogy a megkérdezettek 92%-a magyar osztályba íratja a gyereket. Szabó Júlia arra figyelmeztetett: a szülők 75%-ának nagyon fontos, hogy a gyerek magyarul tanuljon tovább, olyan szakon, ami megfelel adottságainak, elképzeléseinek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
Tisztújítás az EMNP-ben jövő áprilisban
Áprilisban tisztújító Országos Küldöttgyűlést tart az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A párt sajtóközleménye szerint az Országos Elnökség tagjai indokoltnak látják, hogy a helyi és megyei szervezetek is hívják össze jövő február–március folyamán a közgyűléseket, illetve a megyei küldöttgyűléseket, és tartsanak tisztújítást.
Az EMNP Országos Elnöksége keddi, december 11-ei ülésén kiértékelte a parlamenti választások eredményét, és az országos kampánystábbal együtt kielemezte a párt választási szereplését és kampányát is. A keddi ülésen döntöttek arról, hogy az EMNP Alapszabályának 42. cikkelye értelmében 2013 áprilisára összehívják az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli ülését, amelyen tisztújítást tartanak.
Az EMNP Alapszabályának előírásai alapján az Országos Küldöttgyűlés titkos szavazással választja meg a párt elnökét, alelnökeit, az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság tagjait, illetve az Országos Ellenőrző Bizottság tagjait.
Szabadság (Kolozsvár)
Áprilisban tisztújító Országos Küldöttgyűlést tart az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A párt sajtóközleménye szerint az Országos Elnökség tagjai indokoltnak látják, hogy a helyi és megyei szervezetek is hívják össze jövő február–március folyamán a közgyűléseket, illetve a megyei küldöttgyűléseket, és tartsanak tisztújítást.
Az EMNP Országos Elnöksége keddi, december 11-ei ülésén kiértékelte a parlamenti választások eredményét, és az országos kampánystábbal együtt kielemezte a párt választási szereplését és kampányát is. A keddi ülésen döntöttek arról, hogy az EMNP Alapszabályának 42. cikkelye értelmében 2013 áprilisára összehívják az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli ülését, amelyen tisztújítást tartanak.
Az EMNP Alapszabályának előírásai alapján az Országos Küldöttgyűlés titkos szavazással választja meg a párt elnökét, alelnökeit, az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság tagjait, illetve az Országos Ellenőrző Bizottság tagjait.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
Koncert, cédé, album – ünnep a magyar operában
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét adja elő Bardon Tony és az opera énekkara december 16-án, vasárnap 18 órától a Kolozsvári Magyar Operában; a 130 évvel ezelőtt született magyar zeneszerző és népzenekutató, Kodály munkássága előtt tisztelgő, egyben a hivatásos kolozsvári zenés színház 220. évfordulójának apropóján szervezett ünnepi gálakoncerten Selmeczi György vezényel. Bemutatják a Kodály-évfordulóra megjelentetett három cédét, amelyeken kortárs magyar operák – Orbán György: Pikkó Herczeg, Vajda János: Leonce és Léna, Selmeczi György: Szirén – felvétele szerepel, és részletek hangzanak el az elmúlt időszakban rögzített zeneművekből – tájékoztatott tegnap Szép Gyula operaigazgató, Simon Gábor, az intézmény korábbi vezetője pedig A Kolozsvári Magyar Opera 220 év után című kötetet ismertette.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét adja elő Bardon Tony és az opera énekkara december 16-án, vasárnap 18 órától a Kolozsvári Magyar Operában; a 130 évvel ezelőtt született magyar zeneszerző és népzenekutató, Kodály munkássága előtt tisztelgő, egyben a hivatásos kolozsvári zenés színház 220. évfordulójának apropóján szervezett ünnepi gálakoncerten Selmeczi György vezényel. Bemutatják a Kodály-évfordulóra megjelentetett három cédét, amelyeken kortárs magyar operák – Orbán György: Pikkó Herczeg, Vajda János: Leonce és Léna, Selmeczi György: Szirén – felvétele szerepel, és részletek hangzanak el az elmúlt időszakban rögzített zeneművekből – tájékoztatott tegnap Szép Gyula operaigazgató, Simon Gábor, az intézmény korábbi vezetője pedig A Kolozsvári Magyar Opera 220 év után című kötetet ismertette.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
Nyílt levél a leleplezőhöz
Mindjárt az elején tegyem meg a vallomásomat: „jelentettem” és „kollaboráltam”. Nem önként tettem ugyan és nem származott ebből semmi előnyöm, sőt védettségem sem, de mi tagadás megtettem: „jelentettem” és aláírtam. Megkönnyebbülésemre szolgál, hogy a suttogások után, halálom előtt, nyíltan kell beszélnem róla.
Az a sokféleképpen meghurcolt ember, aki én voltam két év börtön, közel egy év munkaszolgálat, házkutatás, behurcolások és becitálások után, akinek tizenéves lányát naponta vitte be és éjfélkor és hozta haza a Securitate, az a testileg-lelkileg megalázott, megfélemlített ember bizony aláírt. Minden „bátorsága” – ha még egyáltalán volt – abban nyilvánult meg, hogy csak olyasmit írt alá, ami már köztudott volt és aminek nem lehetett saját következménye az érintettre nézve. Ezért csak hálás lehetek – többek között – a korán elhunyt Könczei Ádám és a még élő, java erejében levő Kántor Lajos volt kollégáimnak, valamint azoknak, akikről még bizonyára kérdeztek, hogy esetükben nem kellett ágy alatt dugdosott fegyverekről, államfelforgató összeesküvésről, röpcédulákról beszámolnom, csak azt kellett aláírnom, ami tanúk előtt elhangzott és amiről már amúgy is tudtak. Rólam is jelentettek, mint már kiderült, de ez semmivel több rosszat nem hozott rám, mint aminek amúgy is ki voltam téve. Noha „lepleztek le” rólam is jelentő személyeket, soha nem érdekelt, kik azok, hányan voltak, mit jelentettek, maguk is a meghurcoltak közé tartoztak-e vagy sem.
De nem is a jelentés tartalma volt a célja ezeknek a módszereknek, nem kell különösebb intelligencia hozzá, hogy valaki megértse: a fő cél az egymás iránti bizalmatlanság, gyanakvás, sőt a megvetés felkeltése volt. Ezen a módszeren alapult a rendszer. Ez a módszer ismert a történelemben, de a román (és a többi) kommunista titkosszolgálat vitte tökélyre. Tisztelet a szerencsés kivételeknek: keresztül-kasul, finomabb-durvább nyomásra, ilyen-amolyan formában, mindenkinek jelentenie kellett. Így biztosíthatom a leleplezőt, maradt még leleplezni valója, sőt egész élete sem lenne elég ahhoz, hogy mindannyiukat leleplezze.
Ha lenne történész-kutató, aki azoknak az időknek politikai poklát tanulmányozná, aki a Securitate gyakorlatát és annak zseniális szennyességét akarná leleplezni, amely embereket hajszolt öngyilkosságba, amely emberek nemzedékeit nyomorította meg: hátralevő, megszámlált napjaimban rendelkezésére állnék.
Ami azonban a Securitate sok százezres adattárából alkalomszerűen kiválasztott iratokat illeti: ezek az igénylőnek kéjes udvariassággal kiszolgáltatott, a már halott vagy az utolsó éveiket élő érintettek számára gyakorlatilag alig ellenőrizhető, a hajdani Securitate céljait szolgáló „dokumentumok”. Aki ezeket önként és önkényesen használja fel és teszi közzé (miközben a rendszer megfizetett és kivételezett helyzetű végrehajtóinak becsületén nem esik folt) – ehhez sem kell különösebb intelligencia, hogy megértse: ugyanazon rendszer eszméinek, sőt módszereinek a hordozója, mint amelynek „kiszolgálóiról” le akarja rántani a leplet. A Securitate évtizedekkel megnyújtott kezévé válik, ennek eredeti céljait teljesíti ki: a közösségek, esetünkben főleg a magyar közösségek atomizálását, kompromittálását, a gyanú- és félelemkeltést, tekintélyrombolást, az emberek hiteltelenítését és bepiszkítását.
Stockholm, 2012. december 6-án
Veress Zoltán
Szabadság (Kolozsvár)
Mindjárt az elején tegyem meg a vallomásomat: „jelentettem” és „kollaboráltam”. Nem önként tettem ugyan és nem származott ebből semmi előnyöm, sőt védettségem sem, de mi tagadás megtettem: „jelentettem” és aláírtam. Megkönnyebbülésemre szolgál, hogy a suttogások után, halálom előtt, nyíltan kell beszélnem róla.
Az a sokféleképpen meghurcolt ember, aki én voltam két év börtön, közel egy év munkaszolgálat, házkutatás, behurcolások és becitálások után, akinek tizenéves lányát naponta vitte be és éjfélkor és hozta haza a Securitate, az a testileg-lelkileg megalázott, megfélemlített ember bizony aláírt. Minden „bátorsága” – ha még egyáltalán volt – abban nyilvánult meg, hogy csak olyasmit írt alá, ami már köztudott volt és aminek nem lehetett saját következménye az érintettre nézve. Ezért csak hálás lehetek – többek között – a korán elhunyt Könczei Ádám és a még élő, java erejében levő Kántor Lajos volt kollégáimnak, valamint azoknak, akikről még bizonyára kérdeztek, hogy esetükben nem kellett ágy alatt dugdosott fegyverekről, államfelforgató összeesküvésről, röpcédulákról beszámolnom, csak azt kellett aláírnom, ami tanúk előtt elhangzott és amiről már amúgy is tudtak. Rólam is jelentettek, mint már kiderült, de ez semmivel több rosszat nem hozott rám, mint aminek amúgy is ki voltam téve. Noha „lepleztek le” rólam is jelentő személyeket, soha nem érdekelt, kik azok, hányan voltak, mit jelentettek, maguk is a meghurcoltak közé tartoztak-e vagy sem.
De nem is a jelentés tartalma volt a célja ezeknek a módszereknek, nem kell különösebb intelligencia hozzá, hogy valaki megértse: a fő cél az egymás iránti bizalmatlanság, gyanakvás, sőt a megvetés felkeltése volt. Ezen a módszeren alapult a rendszer. Ez a módszer ismert a történelemben, de a román (és a többi) kommunista titkosszolgálat vitte tökélyre. Tisztelet a szerencsés kivételeknek: keresztül-kasul, finomabb-durvább nyomásra, ilyen-amolyan formában, mindenkinek jelentenie kellett. Így biztosíthatom a leleplezőt, maradt még leleplezni valója, sőt egész élete sem lenne elég ahhoz, hogy mindannyiukat leleplezze.
Ha lenne történész-kutató, aki azoknak az időknek politikai poklát tanulmányozná, aki a Securitate gyakorlatát és annak zseniális szennyességét akarná leleplezni, amely embereket hajszolt öngyilkosságba, amely emberek nemzedékeit nyomorította meg: hátralevő, megszámlált napjaimban rendelkezésére állnék.
Ami azonban a Securitate sok százezres adattárából alkalomszerűen kiválasztott iratokat illeti: ezek az igénylőnek kéjes udvariassággal kiszolgáltatott, a már halott vagy az utolsó éveiket élő érintettek számára gyakorlatilag alig ellenőrizhető, a hajdani Securitate céljait szolgáló „dokumentumok”. Aki ezeket önként és önkényesen használja fel és teszi közzé (miközben a rendszer megfizetett és kivételezett helyzetű végrehajtóinak becsületén nem esik folt) – ehhez sem kell különösebb intelligencia, hogy megértse: ugyanazon rendszer eszméinek, sőt módszereinek a hordozója, mint amelynek „kiszolgálóiról” le akarja rántani a leplet. A Securitate évtizedekkel megnyújtott kezévé válik, ennek eredeti céljait teljesíti ki: a közösségek, esetünkben főleg a magyar közösségek atomizálását, kompromittálását, a gyanú- és félelemkeltést, tekintélyrombolást, az emberek hiteltelenítését és bepiszkítását.
Stockholm, 2012. december 6-án
Veress Zoltán
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
Biró Vencel-emléknap könyvbemutatóval, piarista himnusszal
Halálának 50. évfordulóján rangos rendezvénysorozattal emlékeztek a kimagasló piarista szerzetespapra, tanárra, történészre és íróra, Biró Vencelre.
A Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület és a Piaristák Romániai Rendtartománya szervezésében december 11-én megtartott emléknap szentmisével kezdődött a Piarista templomban, ahol a jelenlevők tisztelettel adózhattak Kalazanci Szent József, a kegyes tanítórend alapítójának vérereklyéje előtt. A főcelebráns Ruppert József atya, a romániai rendtartomány felelőse hangsúlyozta, hogy Biró Vencel személyében a pap, a lélekhalász után természetesen a tanárt, a piarista élethivatás kiváló hordozóját kell tisztelnünk, aki nem érte be az oltár és a katedra odaadó szolgálatával, hanem a tudomány művelésére is elkötelezte magát.
A szentmisét követő rövid, de meghitt találkozó és szeretetvendégség után (a Piarista és Marianumista Öregdiákok Baráti Körének székhelyén) az emléknap koszorúzással folytatódott Biró Vencel házsongárdi nyughelyénél, ahol Magdó János kolozsvári magyar főkonzul – Vizi Gabriella konzul kíséretében – is elhelyezte a kegyelet koszorúját.
Délben a piarista főgimnázium utódiskolájában, a Báthory-líceumban folytatódott a megemlékezés. Timár Ágnes igazgató köszöntőjében nyomatékosította, hogy azért is jelentős az itteni rendezvény, mert ebben a könyvtárban a piarista múltat idézi a hajdani iskolából, a XVIII. századból származó gyönyörű festőállvány, a régi didaktikai eszközök, bútorok. „A piarista szellemet, a hagyományokat, melyek ma is élnek, minden erőnkkel szeretnénk megőrizni tanintézetünkben” – mondotta az igazgató, majd Ruppert atya beszélt a diákoknak Biró Vencelről, az ifjúság szeretett tanáráról és lelki vezetőjéről. Atya volt, mindenek fölött szerető, jóságos atya – fűzte hozzá. Váradi Éva, az iskola történelemtanára A Piarista rend tevékenysége Kolozsváron és Erdélyben címmel értekezett, kiemelve: Biró Vencel nevelői munkássága több nemzedék életét befolyásolta. Többek között azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári piarista iskolában létesítettek először Erdélyben csillagvizsgálót, a kommunista államosításkor pedig 65 ezer kötetes könyvtárat koboztak el.
Délután könyvbemutatón vehettek részt a Kegyes Tanítórend történelme iránt érdeklődők a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében. – Kettős okunk van ünnepelni, egyrészt Biró Vencelre emlékezünk, másrészt könyvet „bocsátunk útjára”, s minden újabb kiadvány megjelenése ünnep – szólt az egybegyűltekhez Fábian Mária nőszövetségi elnök. Kovács Sándor főesperes plébános köszöntőjében kifejtette: nem ismer magasztosabb világi és egyházi feladatot az oktatásnál és nevelésnél, hiszen ez egyben a jövőalapítást is jelenti. A főesperes meggyőződése szerint az emléknap ajándékaként kerülhetett bemutatásra Biró Vencel Katolikus kincsek – Egyháztörténeti tanulmányok című kötete.
A könyvbemutató előtt az előszót író Ruppert József A kivágott fa kizöldült alapgondolattal értekezett a piarista újjászületésről Erdélyben, majd részletesen ismertette Biró Vencel életútját, amit a keresztény eszmények mellett a színtiszta humánum vezérelt.
A könyv szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész felhívta a figyelmet arra, hogy Biró halála után ötven esztendővel is tud újat mondani. A kötet egyébként Biró életművének egyháztörténeti vonatkozásait tartalmazza: rendtörténeti és általánosabb egyháztörténeti tanulmányokat, az erdélyi katolikus személyiségek életpályáját. A kötetet a remények szerint még kettő fogja követni – hangzott el.
A rendezvényen a piarista főgimnázium hajdani dalárdájának hagyományait követve fellépett a Báthory-líceum negyven tagú gyermekkara, Kocsis Imola zenetanárnő vezényletével, végezetül pedig a jelenlevők közösen elénekelték a piarista himnuszt.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)
Halálának 50. évfordulóján rangos rendezvénysorozattal emlékeztek a kimagasló piarista szerzetespapra, tanárra, történészre és íróra, Biró Vencelre.
A Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület és a Piaristák Romániai Rendtartománya szervezésében december 11-én megtartott emléknap szentmisével kezdődött a Piarista templomban, ahol a jelenlevők tisztelettel adózhattak Kalazanci Szent József, a kegyes tanítórend alapítójának vérereklyéje előtt. A főcelebráns Ruppert József atya, a romániai rendtartomány felelőse hangsúlyozta, hogy Biró Vencel személyében a pap, a lélekhalász után természetesen a tanárt, a piarista élethivatás kiváló hordozóját kell tisztelnünk, aki nem érte be az oltár és a katedra odaadó szolgálatával, hanem a tudomány művelésére is elkötelezte magát.
A szentmisét követő rövid, de meghitt találkozó és szeretetvendégség után (a Piarista és Marianumista Öregdiákok Baráti Körének székhelyén) az emléknap koszorúzással folytatódott Biró Vencel házsongárdi nyughelyénél, ahol Magdó János kolozsvári magyar főkonzul – Vizi Gabriella konzul kíséretében – is elhelyezte a kegyelet koszorúját.
Délben a piarista főgimnázium utódiskolájában, a Báthory-líceumban folytatódott a megemlékezés. Timár Ágnes igazgató köszöntőjében nyomatékosította, hogy azért is jelentős az itteni rendezvény, mert ebben a könyvtárban a piarista múltat idézi a hajdani iskolából, a XVIII. századból származó gyönyörű festőállvány, a régi didaktikai eszközök, bútorok. „A piarista szellemet, a hagyományokat, melyek ma is élnek, minden erőnkkel szeretnénk megőrizni tanintézetünkben” – mondotta az igazgató, majd Ruppert atya beszélt a diákoknak Biró Vencelről, az ifjúság szeretett tanáráról és lelki vezetőjéről. Atya volt, mindenek fölött szerető, jóságos atya – fűzte hozzá. Váradi Éva, az iskola történelemtanára A Piarista rend tevékenysége Kolozsváron és Erdélyben címmel értekezett, kiemelve: Biró Vencel nevelői munkássága több nemzedék életét befolyásolta. Többek között azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári piarista iskolában létesítettek először Erdélyben csillagvizsgálót, a kommunista államosításkor pedig 65 ezer kötetes könyvtárat koboztak el.
Délután könyvbemutatón vehettek részt a Kegyes Tanítórend történelme iránt érdeklődők a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében. – Kettős okunk van ünnepelni, egyrészt Biró Vencelre emlékezünk, másrészt könyvet „bocsátunk útjára”, s minden újabb kiadvány megjelenése ünnep – szólt az egybegyűltekhez Fábian Mária nőszövetségi elnök. Kovács Sándor főesperes plébános köszöntőjében kifejtette: nem ismer magasztosabb világi és egyházi feladatot az oktatásnál és nevelésnél, hiszen ez egyben a jövőalapítást is jelenti. A főesperes meggyőződése szerint az emléknap ajándékaként kerülhetett bemutatásra Biró Vencel Katolikus kincsek – Egyháztörténeti tanulmányok című kötete.
A könyvbemutató előtt az előszót író Ruppert József A kivágott fa kizöldült alapgondolattal értekezett a piarista újjászületésről Erdélyben, majd részletesen ismertette Biró Vencel életútját, amit a keresztény eszmények mellett a színtiszta humánum vezérelt.
A könyv szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész felhívta a figyelmet arra, hogy Biró halála után ötven esztendővel is tud újat mondani. A kötet egyébként Biró életművének egyháztörténeti vonatkozásait tartalmazza: rendtörténeti és általánosabb egyháztörténeti tanulmányokat, az erdélyi katolikus személyiségek életpályáját. A kötetet a remények szerint még kettő fogja követni – hangzott el.
A rendezvényen a piarista főgimnázium hajdani dalárdájának hagyományait követve fellépett a Báthory-líceum negyven tagú gyermekkara, Kocsis Imola zenetanárnő vezényletével, végezetül pedig a jelenlevők közösen elénekelték a piarista himnuszt.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 14.
EMNP- számvetés
Részleges siker, részleges kudarc
Túlságosan optimisták voltunk, sehol sem sikerült elérnünk az alternatív küszöböt, ezt részleges kudarcnak könyveljük el. Ugyanakkor országos szinten 59 ezer szavazatot kaptunk, ami részleges sikernek is nevezhető – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Portik Vilmos, az EMNP, illetve Jakab István, az EMNT megyei elnöke, miután megköszönték minden magyar választópolgárnak, hogy éltek szavazati jogukkal, elmentek választani, különösképpen azoknak, akik a Néppárt jelöltjeit tüntették ki bizalmukkal.
– Az EMNP megyei elnöke szerint Maros megyei viszonylatban a nyári választásokhoz képest kb. 2500 szavazattal növelték választói bázisukat, annak ellenére, hogy a részvétel jóval elmaradt a júniusitól. Ez a megyében 3,67%-ra volt elég, ami valamivel több, mint az összmagyar szavazatok 10%-a. – Ezt a növekedést részleges sikernek tekintjük, hiszen ennél azért némileg több szavazatra számítottunk, de ugyanakkor részleges kudarcnak is minősíthető, mint ahogy az országos viszonylatban elért szavazatszám is csak részleges siker. Olyan szempontból rendkívül fontos, hogy sikerült megugrani az 50 ezres lélektani határt, hiszen kb. 59 ezer szavazatot sikerült összegyűjteni országos viszonylatban, de nem sikerült elérni az alternatív küszöböt – nyilatkozta Portik.
A választók távolmaradásának véleményük szerint a legkevésbé jelentős oka az időjárás, de sokkal fontosabbnak nevezték, hogy az emberek kiábrándultak a politikából, és nem fűznek sok reményt a politikusok ígéreteihez. – Az EMNP még nem tudja megszólítani, még nem tudta elhitetni az emberekkel, hogy képes arra, hogy az autonómiát, az ország föderalizálását kellő hangsúllyal és hatékonyan képviselje a román Országgyűlésben, az RMDSZ pedig, az eredmények figyelembevételével, már nem tud annyi magyar ember számára hihető alternatívát biztosítani, mint ezelőtt négy vagy nyolc évvel – mondta
A 6:3-as alternatív küszöbbel kapcsolatosan kijelentették: arra törekedtek a kampányban, hogy elmondják, az alternatív küszöb gyakorlatilag a parlamenti képviseletet garantálja. Erről volt a legnagyobb vita a kampányban, és ennek is köszönhető az emberek távolmaradása, mert, amint elmondta, a másik oldalon "igyekeztek cáfolni vagy ködösíteni". Véleményük szerint volt elég olyan körzet, ahol megengedhető a magyar–magyar verseny, hiszen az RMDSZ 12 képviselői és hat szenátori kerületben szerzett abszolút többséget. – Ebbe pedig kétszer is belefér a hat-hármas alternatív küszöb, amelyre mi a választási kampányunkat kihegyeztük – jelentette ki Portik Vilmos.
Együttműködésre kell törekedni az elkövetkező években
Jakab István, az EMNT megyei elnöke mindenekelőtt annak a 2.800 marosvásárhelyinek köszönte meg a "bátorságát", akik az EMNP jelöltjeire szavaztak, de azoknak is köszönetet mondott, akik elmentek szavazni, "még ha az elmúlt 22 év politikai kudarcainak a folytatására is adták a voksukat". Mint mondta, a helyhatósági választásokhoz viszonyítva ezerrel több választópolgár szavazott a megújulásra, ennyivel tudták növelni a szavazóbázisukat. – Ez azt is jelenti, hogy egyre többen vannak, akik a politika megújulásában látják a jövőt, és ezt igazolja az is, hogy amint a győztesek pezsgőspohara kiürült, azonnal újabb adóterhekkel kell szembenéznünk, és nekünk kell megfizetnünk a nagypolitika tehetetlenségét.
Jakab István szerint Marosvásárhelyen a magyarságnak még több bátorságra van szüksége, és az együttműködésre kell törekedni az elkövetkező években.
– Nem örülünk Frunda György vereségének, akinek a helyhatósági választások kudarca után komolyan meg kellett volna fontolnia a visszavonulását – válaszolták újságírói kérdésre az EMNP képviselői, akik szerint a Jakab Istvánra leadott szavazatokkal sem érte volna el az ötven százalék plusz egy szavazatot, illetve az sem biztos, hogy az EMNP szavazatai automatikusan az RMDSZ jelöltjére mentek volna.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Részleges siker, részleges kudarc
Túlságosan optimisták voltunk, sehol sem sikerült elérnünk az alternatív küszöböt, ezt részleges kudarcnak könyveljük el. Ugyanakkor országos szinten 59 ezer szavazatot kaptunk, ami részleges sikernek is nevezhető – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Portik Vilmos, az EMNP, illetve Jakab István, az EMNT megyei elnöke, miután megköszönték minden magyar választópolgárnak, hogy éltek szavazati jogukkal, elmentek választani, különösképpen azoknak, akik a Néppárt jelöltjeit tüntették ki bizalmukkal.
– Az EMNP megyei elnöke szerint Maros megyei viszonylatban a nyári választásokhoz képest kb. 2500 szavazattal növelték választói bázisukat, annak ellenére, hogy a részvétel jóval elmaradt a júniusitól. Ez a megyében 3,67%-ra volt elég, ami valamivel több, mint az összmagyar szavazatok 10%-a. – Ezt a növekedést részleges sikernek tekintjük, hiszen ennél azért némileg több szavazatra számítottunk, de ugyanakkor részleges kudarcnak is minősíthető, mint ahogy az országos viszonylatban elért szavazatszám is csak részleges siker. Olyan szempontból rendkívül fontos, hogy sikerült megugrani az 50 ezres lélektani határt, hiszen kb. 59 ezer szavazatot sikerült összegyűjteni országos viszonylatban, de nem sikerült elérni az alternatív küszöböt – nyilatkozta Portik.
A választók távolmaradásának véleményük szerint a legkevésbé jelentős oka az időjárás, de sokkal fontosabbnak nevezték, hogy az emberek kiábrándultak a politikából, és nem fűznek sok reményt a politikusok ígéreteihez. – Az EMNP még nem tudja megszólítani, még nem tudta elhitetni az emberekkel, hogy képes arra, hogy az autonómiát, az ország föderalizálását kellő hangsúllyal és hatékonyan képviselje a román Országgyűlésben, az RMDSZ pedig, az eredmények figyelembevételével, már nem tud annyi magyar ember számára hihető alternatívát biztosítani, mint ezelőtt négy vagy nyolc évvel – mondta
A 6:3-as alternatív küszöbbel kapcsolatosan kijelentették: arra törekedtek a kampányban, hogy elmondják, az alternatív küszöb gyakorlatilag a parlamenti képviseletet garantálja. Erről volt a legnagyobb vita a kampányban, és ennek is köszönhető az emberek távolmaradása, mert, amint elmondta, a másik oldalon "igyekeztek cáfolni vagy ködösíteni". Véleményük szerint volt elég olyan körzet, ahol megengedhető a magyar–magyar verseny, hiszen az RMDSZ 12 képviselői és hat szenátori kerületben szerzett abszolút többséget. – Ebbe pedig kétszer is belefér a hat-hármas alternatív küszöb, amelyre mi a választási kampányunkat kihegyeztük – jelentette ki Portik Vilmos.
Együttműködésre kell törekedni az elkövetkező években
Jakab István, az EMNT megyei elnöke mindenekelőtt annak a 2.800 marosvásárhelyinek köszönte meg a "bátorságát", akik az EMNP jelöltjeire szavaztak, de azoknak is köszönetet mondott, akik elmentek szavazni, "még ha az elmúlt 22 év politikai kudarcainak a folytatására is adták a voksukat". Mint mondta, a helyhatósági választásokhoz viszonyítva ezerrel több választópolgár szavazott a megújulásra, ennyivel tudták növelni a szavazóbázisukat. – Ez azt is jelenti, hogy egyre többen vannak, akik a politika megújulásában látják a jövőt, és ezt igazolja az is, hogy amint a győztesek pezsgőspohara kiürült, azonnal újabb adóterhekkel kell szembenéznünk, és nekünk kell megfizetnünk a nagypolitika tehetetlenségét.
Jakab István szerint Marosvásárhelyen a magyarságnak még több bátorságra van szüksége, és az együttműködésre kell törekedni az elkövetkező években.
– Nem örülünk Frunda György vereségének, akinek a helyhatósági választások kudarca után komolyan meg kellett volna fontolnia a visszavonulását – válaszolták újságírói kérdésre az EMNP képviselői, akik szerint a Jakab Istvánra leadott szavazatokkal sem érte volna el az ötven százalék plusz egy szavazatot, illetve az sem biztos, hogy az EMNP szavazatai automatikusan az RMDSZ jelöltjére mentek volna.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. december 14.
Magyar támogatás a fehéregyházi Petőfi-emlékhelynek
"A fehéregyházi Petőfi-emlékhely immár méltón illeszkedik a közeli unitárius templommal és a Petőfi Magyar Házzal alkotott kulturális háromszögbe. A magyar külügyminisztérium pályázati támogatásának köszönhetően sikerült elkészíteni az 54 méter hosszú, masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval, a támogatás hátralevő részével egyéb pályázati cikkek megvásárlására került sor" – tájékoztatta a Népújságot Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője, az emlékhely gondnoka.
Október végén Fehéregyházán találkoztunk Szabó Józseffel, aki arról számolt be, hogy a magyar külügyminisztériumhoz tavasszal benyújtott pályázatukat nyertesnek minősítették, így elkezdődhetett a Petőfi Múzeum körüli kerítés felújítása. Azóta a támogatás összege is a számlájukra került, a pályázat keretében vállaltakat így sikerült megvalósítani. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, év elején Magyarország külügyminisztériuma pályázatot hirdetett külföldi szervezetek számára külföldi magyar emlékhelyek létesítésére és felújítására, valamint környezetük ápolására. "A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy próbálkozik, hiszen a helyi Petőfi- emlékhely – főleg az anyaországból érkező látogatók szerint – többet érdemelne. Az utóbbi évek fejlesztései leginkább lelkes magyar emberek támogatásának, adományozóknak köszönhetők és a nem kevés közmunkának. Az emlékhellyel kapcsolatosan végtelennek tűnő megoldásra váró teendő adódott, de ezekből a vezetőség figyelme az emlékhely utca felőli megrongált kerítésének kicserélésére, a múzeum biztonságát jelentő riasztó szükségességére és más karbantartási-technikai eszközök beszerzésére terjedt ki, amelyek nélkülözhetetlenek. Iyen jellegű költségtételekkel készült el a vaskos pályázat A fehéregyházi Petőfi- emlékhely felújítása és környezetének ápolása címmel, melyet április 25-ig be is nyújtottunk. A pályázat elkészítésekor az egyetlen akadályozó tényezőt maga az emlékhely jelentette, amely a Fehéregyházi Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi. Az egyesület már hosszú évek óta a hely gondozója, de a pályázati cél érdekében 5 évre szóló szerződést kellett kötnie a hivatallal, mely ügyben a falu román ajkú polgármestere felajánlotta támogatását" – jelentette ki Szabó József. Az egyesület pályázatát a magyar külügyminisztérium 3.500.000 forint vissza nem térítendő, egy összegű előfinanszírozással támogatta. Az egyesületnek néhány dokumentumot még be kellett nyújtania a szerződés megkötésének feltételeként, de a legnagyobb gondot az egy összegű előfinanszírozás érdekében kért biztosíték, beszedési megbízással bíró felhatalmazó levél jelentette, melyet az egyesület számlakezelő bankjának nem állt módjában rendelkezésre bocsátani. "Mivel a más biztosíték elfogadására tett kísérletek nem jártak sikerrel, október elején az egyesület régi partnere Kiskunfélegyházáról, A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány vállalta a kért biztosítékot, és ilyen feltételek között november 7-én került sor a támogatási szerződés aláírására. Már októberben – még anyagi fedezet nélkül – elkezdődtek a kerítés elkészítésének munkálatai, hiszen tekintetbe kellett venni a közelgő fagyokat is" – tette hozzá Szabó József.
Az egyesület kérésére a Külügyminisztérium Munkabizottsága a megvalósítási ütemtervet november 30-ról december 15-re tolta ki. A támogatás teljes összege november 23-án érkezett meg az egyesület számlájára, mellyel sikerült elkészíteni elsősorban az 54 méter hosszú masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval. A támogatás hátralevő részével egyéb cikkeket vásároltak: laptopot a kültéri kamerák irányítására, illetve a rendezvényekhez, olyan karbantartási eszközöket, mint motoros kaszagép, fúró- és csiszológép, lombfúvó, láncfűrész, hangosítóberendezés annak minden kellékével és egy kisebb, hordozható hangerősítő, főleg idegenvezetés céljából, és elkészülhetett a múzeumot és a jegypénztárt védő riasztóberendezés is. "Mind az egyesület, mind a tulajdonos polgármesteri hivatal köszönettel tartozik a magyar külügyminisztériumnak a támogatásáért, annál is inkább, hogy Erdély leglátogatottabb Petőfi-emlékhelye a rendszerváltás óta először részesült állami támogatásban. Szeretnénk folytatni a fejlesztéseket, a Petőfi Magyar Ház és a Petőfi-emlékhely felújítására irányuló törekvéseket, terveink vannak a jövőben további munkálatokra, főleg a 114 éves kis múzeum felújítása jelent újabb kihívást" – jelentette ki Szabó József.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
"A fehéregyházi Petőfi-emlékhely immár méltón illeszkedik a közeli unitárius templommal és a Petőfi Magyar Házzal alkotott kulturális háromszögbe. A magyar külügyminisztérium pályázati támogatásának köszönhetően sikerült elkészíteni az 54 méter hosszú, masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval, a támogatás hátralevő részével egyéb pályázati cikkek megvásárlására került sor" – tájékoztatta a Népújságot Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője, az emlékhely gondnoka.
Október végén Fehéregyházán találkoztunk Szabó Józseffel, aki arról számolt be, hogy a magyar külügyminisztériumhoz tavasszal benyújtott pályázatukat nyertesnek minősítették, így elkezdődhetett a Petőfi Múzeum körüli kerítés felújítása. Azóta a támogatás összege is a számlájukra került, a pályázat keretében vállaltakat így sikerült megvalósítani. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, év elején Magyarország külügyminisztériuma pályázatot hirdetett külföldi szervezetek számára külföldi magyar emlékhelyek létesítésére és felújítására, valamint környezetük ápolására. "A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy próbálkozik, hiszen a helyi Petőfi- emlékhely – főleg az anyaországból érkező látogatók szerint – többet érdemelne. Az utóbbi évek fejlesztései leginkább lelkes magyar emberek támogatásának, adományozóknak köszönhetők és a nem kevés közmunkának. Az emlékhellyel kapcsolatosan végtelennek tűnő megoldásra váró teendő adódott, de ezekből a vezetőség figyelme az emlékhely utca felőli megrongált kerítésének kicserélésére, a múzeum biztonságát jelentő riasztó szükségességére és más karbantartási-technikai eszközök beszerzésére terjedt ki, amelyek nélkülözhetetlenek. Iyen jellegű költségtételekkel készült el a vaskos pályázat A fehéregyházi Petőfi- emlékhely felújítása és környezetének ápolása címmel, melyet április 25-ig be is nyújtottunk. A pályázat elkészítésekor az egyetlen akadályozó tényezőt maga az emlékhely jelentette, amely a Fehéregyházi Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi. Az egyesület már hosszú évek óta a hely gondozója, de a pályázati cél érdekében 5 évre szóló szerződést kellett kötnie a hivatallal, mely ügyben a falu román ajkú polgármestere felajánlotta támogatását" – jelentette ki Szabó József. Az egyesület pályázatát a magyar külügyminisztérium 3.500.000 forint vissza nem térítendő, egy összegű előfinanszírozással támogatta. Az egyesületnek néhány dokumentumot még be kellett nyújtania a szerződés megkötésének feltételeként, de a legnagyobb gondot az egy összegű előfinanszírozás érdekében kért biztosíték, beszedési megbízással bíró felhatalmazó levél jelentette, melyet az egyesület számlakezelő bankjának nem állt módjában rendelkezésre bocsátani. "Mivel a más biztosíték elfogadására tett kísérletek nem jártak sikerrel, október elején az egyesület régi partnere Kiskunfélegyházáról, A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány vállalta a kért biztosítékot, és ilyen feltételek között november 7-én került sor a támogatási szerződés aláírására. Már októberben – még anyagi fedezet nélkül – elkezdődtek a kerítés elkészítésének munkálatai, hiszen tekintetbe kellett venni a közelgő fagyokat is" – tette hozzá Szabó József.
Az egyesület kérésére a Külügyminisztérium Munkabizottsága a megvalósítási ütemtervet november 30-ról december 15-re tolta ki. A támogatás teljes összege november 23-án érkezett meg az egyesület számlájára, mellyel sikerült elkészíteni elsősorban az 54 méter hosszú masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval. A támogatás hátralevő részével egyéb cikkeket vásároltak: laptopot a kültéri kamerák irányítására, illetve a rendezvényekhez, olyan karbantartási eszközöket, mint motoros kaszagép, fúró- és csiszológép, lombfúvó, láncfűrész, hangosítóberendezés annak minden kellékével és egy kisebb, hordozható hangerősítő, főleg idegenvezetés céljából, és elkészülhetett a múzeumot és a jegypénztárt védő riasztóberendezés is. "Mind az egyesület, mind a tulajdonos polgármesteri hivatal köszönettel tartozik a magyar külügyminisztériumnak a támogatásáért, annál is inkább, hogy Erdély leglátogatottabb Petőfi-emlékhelye a rendszerváltás óta először részesült állami támogatásban. Szeretnénk folytatni a fejlesztéseket, a Petőfi Magyar Ház és a Petőfi-emlékhely felújítására irányuló törekvéseket, terveink vannak a jövőben további munkálatokra, főleg a 114 éves kis múzeum felújítása jelent újabb kihívást" – jelentette ki Szabó József.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2012. december 14.
A parlamenten kívül is az autonómia és a föderalizmus megvalósításáért küzd a Néppárt
Sikeres kampányon van túl az Erdélyi Magyar Néppárt, a parlamenti választások eredményei pedig azt mutatják, hogy a párt támogatottsága 29 százalékkal növekedett. A Néppárt választási szereplését Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, kampányfőnök összegezték keddi, kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Egyetlen Néppártra adott voks sem elveszett szavazat, hiszen az országosan összesített 59 ezer voks a föderalizmus és az autonómia ügye melletti tudatos kiállást mutatja – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök sikernek ítélte meg, hogy a föderalizmust és az autonómiát sikerült a román politika napirendjére „becsempészni”, a két téma pedig „fontos része lett a romániai közbeszédnek.”
Toró aggodalmát fejezte ki az RMDSZ demobilizáló kampánya miatt. Úgy véli, az RMDSZ-nek „értékelhető” politikai üzenete nem volt, csak a Néppárt jelöltjeinek hiteltelenítésével foglalkozott. Sajnálatosnak nevezte, hogy míg a Néppárt pozitív kommunikációjában két magyar parlamenti párt bejutását tűzte ki célul, addig az RMDSZ „elveszett és románokra adott” szavazatnak minősítette a néppárti voksokat, ami így távolmaradásra ösztönözte a magyarokat. A magyar közösséget nem lenne szabad leszoktatni arról, hogy hallassa a hangját, részt vegyen a közéletben – emelte ki Toró. Az RMDSZ gyakorlatát azért is veszélyesnek minősítette, mert félő, hogy a közeljövőben „döntéseket akarnak kényszeríteni” az erdélyiekre, a székelyekre, az ellenvélemény felmutatásához pedig szükség lesz azokra, akiket elbizonytalanítottak, akik távol maradtak. Az RMDSZ demobilizálása miatt fennáll a veszélye annak, hogy a politikusok hívó szavára kevesen mozdulnak meg, ha a Székelyföldet például háromba akarják osztani az ország régióinak várható átrajzolása során – összegzett a pártelnök.
Toró a lehetséges RMDSZ–USL-koalícióról elmondta: mivel vasárnap este, 25 perccel az urnazárás után, a mandátumok pontos számának ismerete hiányában Victor Ponta máris jelezte, hogy leendő kormányában számít az RMDSZ-re – majd néhány perc után Kelemen Hunor részéről pozitív válasz is érkezett – egyértelműnek látja, hogy a háttérben már korábban „titkos paktum” köttetett. „Amíg románoztak, amíg azzal félemlítették meg a magyar választókat, hogy a ránk adott szavazat a románokra adott szavazat, addig időközben Bukarestben éppen azokkal egyezkedtek, akikkel riogattak: a román kormánypárttal” – mutatott rá Toró T. Tibor.
Toró úgy véli, amennyiben az RMDSZ az alkotmányozó mérleg nyelveként ülhet le a koalíciós tárgyalásokra, érvényesítenie kell kampányígéretét, az autonómia ügyét. A pártelnök szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az RMDSZ-es politikusok az „autonómiával a mappájukban” érkeznek-e Bukarestbe tárgyalni, vagy ismét közlik a magyar közösséggel, hogy az önrendelkezés témája „ezúttal sem időszerű”.
Toró T. Tibor ismét sürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, majd kérdésre válaszolva elmondta: meglátása szerint „kétpólusú” erdélyi magyar politika körvonalazódik, és a Néppárt „történelmi feladata” a nemzeti és autonómiapárti tábor összefogása.
Igaza volt a Néppártnak, amikor az RMDSZ félelemkampányával szemben azt hangsúlyozta, hogy biztosan lesz magyar képviselet a romániai törvényhozásban, mert az RMDSZ vagy az öt százalékos, vagy 6-3-as alternatív küszöbbel, de bejut a parlamentbe – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kampányfőnök sikeresnek ítélte, hogy a Néppárt közel 60 ezer szavazatot összesített, és a tavaszi önkormányzati választásokhoz képest a 60 százalékról 42 százalékra csökkent részvételi arány ellenére is sikerült növelnie választóinak számát. Összességében a Néppárt 29 százalékkal növelte támogatottságát, míg az RMDSZ 21,73 százalékot veszített a 2012-es helyhatósági választásokon elért eredményéhez képest. A Néppárt kényelmesen teljesítette a párttörvényben rögzített 50 ezres küszöböt, és országos szinten megszerezte a szavazatok 0,79 százalékát, illetve a magyar szavazatok 13,14 százalékát. Egyedül megközelítette az általa és a Magyar Polgári Párt által a nyári helyhatósági választásokon elért eredményt.
„Erre a támogatottságra lehet építeni, ez az eredmény munkát ad nekünk” – fogalmazott Szilágyi. Ismertette: városi környezetben nagyobb a párt támogatottsága, vélekedése szerint ez a nagyobb médiafogyasztás révén sikeresebben eljuttatott politikai üzeneteknek tudható be.
Szilágyi aggasztónak nevezte, hogy félmillió magyar nem ment el szavazni. Úgy véli, a korrupt politikából való kiábrándultság az RMDSZ félelempolitikájával együtt egy passzív magyar közösség kialakulásához vezetett, ami a közeljövőben a hatékony magyar képviselet legnagyobb akadály lehet.
A kampányfőnök felhívta a figyelmet: vasárnap este az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányközpontjában egy ellopott óriásplakátról kivágták Toró T. Tibor portréját, majd a fekete mágiát idéző módon közszemlére tették és gyertyát gyújtottak előtte. Szilágyi „gusztustalan momentumnak” ítélte az esetet, ami újfent bebizonyította: az RMDSZ-nél nem tudnak méltósággal nyerni. „A győzelemittas alkoholmámor vezetett ide, a tett pedig az emberi élet tiszteletének teljes hiányáról árulkodik” – kommentálta az esetet Szilágyi. A Néppárt bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZ elnökét, a kérésre válasz nem érkezett.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)
Sikeres kampányon van túl az Erdélyi Magyar Néppárt, a parlamenti választások eredményei pedig azt mutatják, hogy a párt támogatottsága 29 százalékkal növekedett. A Néppárt választási szereplését Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, kampányfőnök összegezték keddi, kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Egyetlen Néppártra adott voks sem elveszett szavazat, hiszen az országosan összesített 59 ezer voks a föderalizmus és az autonómia ügye melletti tudatos kiállást mutatja – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök sikernek ítélte meg, hogy a föderalizmust és az autonómiát sikerült a román politika napirendjére „becsempészni”, a két téma pedig „fontos része lett a romániai közbeszédnek.”
Toró aggodalmát fejezte ki az RMDSZ demobilizáló kampánya miatt. Úgy véli, az RMDSZ-nek „értékelhető” politikai üzenete nem volt, csak a Néppárt jelöltjeinek hiteltelenítésével foglalkozott. Sajnálatosnak nevezte, hogy míg a Néppárt pozitív kommunikációjában két magyar parlamenti párt bejutását tűzte ki célul, addig az RMDSZ „elveszett és románokra adott” szavazatnak minősítette a néppárti voksokat, ami így távolmaradásra ösztönözte a magyarokat. A magyar közösséget nem lenne szabad leszoktatni arról, hogy hallassa a hangját, részt vegyen a közéletben – emelte ki Toró. Az RMDSZ gyakorlatát azért is veszélyesnek minősítette, mert félő, hogy a közeljövőben „döntéseket akarnak kényszeríteni” az erdélyiekre, a székelyekre, az ellenvélemény felmutatásához pedig szükség lesz azokra, akiket elbizonytalanítottak, akik távol maradtak. Az RMDSZ demobilizálása miatt fennáll a veszélye annak, hogy a politikusok hívó szavára kevesen mozdulnak meg, ha a Székelyföldet például háromba akarják osztani az ország régióinak várható átrajzolása során – összegzett a pártelnök.
Toró a lehetséges RMDSZ–USL-koalícióról elmondta: mivel vasárnap este, 25 perccel az urnazárás után, a mandátumok pontos számának ismerete hiányában Victor Ponta máris jelezte, hogy leendő kormányában számít az RMDSZ-re – majd néhány perc után Kelemen Hunor részéről pozitív válasz is érkezett – egyértelműnek látja, hogy a háttérben már korábban „titkos paktum” köttetett. „Amíg románoztak, amíg azzal félemlítették meg a magyar választókat, hogy a ránk adott szavazat a románokra adott szavazat, addig időközben Bukarestben éppen azokkal egyezkedtek, akikkel riogattak: a román kormánypárttal” – mutatott rá Toró T. Tibor.
Toró úgy véli, amennyiben az RMDSZ az alkotmányozó mérleg nyelveként ülhet le a koalíciós tárgyalásokra, érvényesítenie kell kampányígéretét, az autonómia ügyét. A pártelnök szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az RMDSZ-es politikusok az „autonómiával a mappájukban” érkeznek-e Bukarestbe tárgyalni, vagy ismét közlik a magyar közösséggel, hogy az önrendelkezés témája „ezúttal sem időszerű”.
Toró T. Tibor ismét sürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, majd kérdésre válaszolva elmondta: meglátása szerint „kétpólusú” erdélyi magyar politika körvonalazódik, és a Néppárt „történelmi feladata” a nemzeti és autonómiapárti tábor összefogása.
Igaza volt a Néppártnak, amikor az RMDSZ félelemkampányával szemben azt hangsúlyozta, hogy biztosan lesz magyar képviselet a romániai törvényhozásban, mert az RMDSZ vagy az öt százalékos, vagy 6-3-as alternatív küszöbbel, de bejut a parlamentbe – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kampányfőnök sikeresnek ítélte, hogy a Néppárt közel 60 ezer szavazatot összesített, és a tavaszi önkormányzati választásokhoz képest a 60 százalékról 42 százalékra csökkent részvételi arány ellenére is sikerült növelnie választóinak számát. Összességében a Néppárt 29 százalékkal növelte támogatottságát, míg az RMDSZ 21,73 százalékot veszített a 2012-es helyhatósági választásokon elért eredményéhez képest. A Néppárt kényelmesen teljesítette a párttörvényben rögzített 50 ezres küszöböt, és országos szinten megszerezte a szavazatok 0,79 százalékát, illetve a magyar szavazatok 13,14 százalékát. Egyedül megközelítette az általa és a Magyar Polgári Párt által a nyári helyhatósági választásokon elért eredményt.
„Erre a támogatottságra lehet építeni, ez az eredmény munkát ad nekünk” – fogalmazott Szilágyi. Ismertette: városi környezetben nagyobb a párt támogatottsága, vélekedése szerint ez a nagyobb médiafogyasztás révén sikeresebben eljuttatott politikai üzeneteknek tudható be.
Szilágyi aggasztónak nevezte, hogy félmillió magyar nem ment el szavazni. Úgy véli, a korrupt politikából való kiábrándultság az RMDSZ félelempolitikájával együtt egy passzív magyar közösség kialakulásához vezetett, ami a közeljövőben a hatékony magyar képviselet legnagyobb akadály lehet.
A kampányfőnök felhívta a figyelmet: vasárnap este az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányközpontjában egy ellopott óriásplakátról kivágták Toró T. Tibor portréját, majd a fekete mágiát idéző módon közszemlére tették és gyertyát gyújtottak előtte. Szilágyi „gusztustalan momentumnak” ítélte az esetet, ami újfent bebizonyította: az RMDSZ-nél nem tudnak méltósággal nyerni. „A győzelemittas alkoholmámor vezetett ide, a tett pedig az emberi élet tiszteletének teljes hiányáról árulkodik” – kommentálta az esetet Szilágyi. A Néppárt bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZ elnökét, a kérésre válasz nem érkezett.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)
2012. december 14.
Beszélgetés Bognár Levente RMDSZ megyei elnökkel
Aradon az élet megy tovább
Tekintve, hogy már ismeretesek a vasárnap lebonyolított parlamenti választások végeredményei, köztük az is, hogy a rendszerváltás óta Arad megyének első ízben nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője, az eredmények elemzése, illetve az új helyzetben való politizálás módjának a megvitatása céljából megkerestük Bognár Leventét, az érdekvédelmi szövetség megyei elnökét.
– Valószínűleg a legtöbb ember ismeri a végeredményeket, de nem árt, ha a megyei elnök kommentálja azokat. Mit tart érdemesnek elmondani róluk?
– Mielőtt bármiről is beszélnénk, még egyszer szeretném megköszönni mindazoknak, akik a szavazataikkal támogatták a jelöltjeinket, a szervezetünket, amely iránt a bizalmat a régióban begyűlt legtöbb szavazat bizonyítja. Megalapozott reményünk, hogy a megye magyarsága megőrzi a parlamenti képviseletet, sajnos, nem teljesült. Mivel számos vidéki településről még nem kaptuk meg a pontos kimutatást a Szövetség jelöltjeire leadott szavazatokról, még nem tudtuk elvégezni a megyei pontos kiértékelést. Ezeket az adatokat fontos összevetni a nyáron megtartott helyhatósági választások eredményeivel. Számításunk szerint ugyanis, ha hoztuk volna a megyei tanácselnök-jelöltünkre akkor leadott 13 025 szavazatos eredményt, mindenképp kaptunk volna parlamenti képviselői mandátumot. Ehhez képest, a képviselőinkre a 7 választókörzetben összesen 8319 szavazatot kaptunk.
– Mivel magyarázzák a sikertelenséget?
– Megyei szervezeti szinten elemeztük az okokat: a választás nem megfelelő időpontban, vagyis télen, zord időjárás közepette történt, ami sok embert, főként az időseket otthon tartotta. Másik kérdés, a kiszámíthatatlanul bonyolult visszaosztási rendszer. Mert ugye a PP DD nem érte el az egyetlen képviselői mandátumhoz szükséges 18 721 szavazatot sem, a visszaosztáskor mégis két mandátumot kapott, miközben mi egyet sem. Tehát a jelenlegi választási rendszer egy sor kiszámíthatatlan helyzetet teremt, minek következtében Temes megye a 6000 szavazatával, örömünkre kapott, miközben mi a több mint 8000 voksunkkal nem. Országos szinten a hozzánk hasonló szórványmegyék közül Máramaros kapott, Brassó viszont nem. Hasonló megyei furcsaság, hogy az USL által szerzett 66 ezer szavazattal 1, míg az ARD a 42 ezer szavazatával 2 szenátori mandátumot szerzett. E rendellenességekkel együtt, elmondhatjuk, hogy az Arad megyei magyar szavazatok nem vesztek el, azok valahol az országos kosárba gyűltek, szövetségi mandátummá váltak. Más számítások szerint, ha mintegy 800 szavazattal többet kaptunk volna, talán meglett volna a mandátum.
– Ezzel arra akar utalni, hogy az EMNP által begyűjtött 857 szavazattal meglett volna a mandátum?
– Az EMNP szenátorjelöltjeire begyűlt szavazatoknak a párja nem jelentkezik az RMDSZ képviselőjelöltjeinél, ami azt jelenti, hogy akik a szenátorjelöltjeikre szavaztak, nem támogatták a mi képviselőjelöltjeinket. Ha viszont a mi jelöltjeink helyett másokat támogattak, az rossz hatással volt az eredményünkre.
– Zárjuk le a választási eredményeknek az elemzését, inkább tekintsünk előre. Hogyan tovább?
– Mielőtt továbblépnénk, le kell szögeznünk: a parlamenti képviselet hiánya nem csak országos, hanem helyi szinten is gyengíti a tárgyalási pozícióinkat. Annak mindenképp örülünk, hogy az RMDSZ a törvényhozásban van, nekünk a megyebeli magyarság érdekeinek a minden szinten történő további képviseleti formáit kell felkutatnunk, biztosítanunk. Tehát parlamenti, megyei, illetve helyi szinten is támogatnunk kell a közösségeket. A tisztségviselőinknek, a polgármestereinknek ugyanis támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a közösségeiket ki tudják szolgálni, érvényesíteni tudják az érdekeiket, hogy folytathassák az elkezdett fejlesztéseket. Hasonlóképpen történik Aradon is vagy máshol, ahol csak alpolgármestereink vannak, működtetni kell a magyar érdekeltségű intézményeket, így Aradon is a Csiky Gergely Főgimnáziumot. Továbbra is támogatnunk kell az anyanyelvű kulturális programokat, amelyek garantálják a közösségi életet. A képviselői irodának e közösségépítő munkában komoly szerepe volt, ezért a hiányát nagyon érezni fogjuk, ezért valamilyen formában pótolnunk kell.
– Tehát eddig Bukarestben tartózkodott a mindenkori parlamenti képviselő, akit a kiépített összeköttetései révén meg lehetett kérni bizonyos közösségi érdekű dolgoknak az elintézésére, kijárására. Nélküle van-e valamilyen elképzelés az efféle közbenjárásokra?
– E kérdésről már Kovács Péter főtitkárral, de Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is beszéltem, melynek során jeleztem, hogy a megyei választási iroda jegyzőkönyvét nem írtuk alá, mert nem tartjuk helyesnek a kialakult helyzetet. Az óvásnak viszont nem látjuk értelmét, mert a jogászok szerint, semmi eredményre nem számíthatnánk. Felfelé jeleztem, hogy a képviselő kiesése nekünk komoly gondot jelent, de a holnapi TEKT (Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa) és a szombaton összeülő SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) ülésen is felvetjük. E kérdéseket a sürgősen összeülő Opretív Tanács is megvitatja, mihelyt rendelkezünk a szükséges adatokkal, összehívjuk a megyei szervezet legmagasabb fórumát, a választmányt is. A kiesés pótlásához jobban össze kell fognunk, jobban fel kell használnunk helyi lehetőségeinket, ugyanakkor az országos szervezettől is hathatósabb támogatást kérünk a székház fenntartásához, intézményeink működtetéséhez. Közben támogatást kértem a Temes megyei új képviselőtől, Molnár Zsolttól is, aki szórványmenedzserként eddig is felelt Arad megyéért. Ugyanakkor a régiónkhoz kötődő Winkler Gyula EP-képviselő is támogatást ígért, ahányszor szükséges a helyszínre jön.
– Fenn tudják-e tartani a megyei székházat?
– A fenntartási költségekből is hiányozni fog a képviselői iroda hozzájárulása, ennek ellenére, megpróbáljuk a feltételeket biztosítani az itt folyó tevékenységekhez. Mivel a székház nem az elnöké, hanem a megye magyarságáé, annak működnie kell. Jómagam minden hétfőn 17 órától fogadóórát tartok, de a kollégák is folytatják a szokásos programjukat. Bízom benne, hogy a székház működtetéséhez meg fogjuk találni a szükséges pénzforrásokat. Tekintve, hogy tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet vagyunk, a tagsági díjak befizetésére is fokozottan odafigyelünk, azok a székház fenntartásának a költségeit fogják szolgálni. Tehát az RMDSZ Arad megyei szervezetében, saját parlamenti képviselő nélkül is az élet megy tovább.
Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Aradon az élet megy tovább
Tekintve, hogy már ismeretesek a vasárnap lebonyolított parlamenti választások végeredményei, köztük az is, hogy a rendszerváltás óta Arad megyének első ízben nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője, az eredmények elemzése, illetve az új helyzetben való politizálás módjának a megvitatása céljából megkerestük Bognár Leventét, az érdekvédelmi szövetség megyei elnökét.
– Valószínűleg a legtöbb ember ismeri a végeredményeket, de nem árt, ha a megyei elnök kommentálja azokat. Mit tart érdemesnek elmondani róluk?
– Mielőtt bármiről is beszélnénk, még egyszer szeretném megköszönni mindazoknak, akik a szavazataikkal támogatták a jelöltjeinket, a szervezetünket, amely iránt a bizalmat a régióban begyűlt legtöbb szavazat bizonyítja. Megalapozott reményünk, hogy a megye magyarsága megőrzi a parlamenti képviseletet, sajnos, nem teljesült. Mivel számos vidéki településről még nem kaptuk meg a pontos kimutatást a Szövetség jelöltjeire leadott szavazatokról, még nem tudtuk elvégezni a megyei pontos kiértékelést. Ezeket az adatokat fontos összevetni a nyáron megtartott helyhatósági választások eredményeivel. Számításunk szerint ugyanis, ha hoztuk volna a megyei tanácselnök-jelöltünkre akkor leadott 13 025 szavazatos eredményt, mindenképp kaptunk volna parlamenti képviselői mandátumot. Ehhez képest, a képviselőinkre a 7 választókörzetben összesen 8319 szavazatot kaptunk.
– Mivel magyarázzák a sikertelenséget?
– Megyei szervezeti szinten elemeztük az okokat: a választás nem megfelelő időpontban, vagyis télen, zord időjárás közepette történt, ami sok embert, főként az időseket otthon tartotta. Másik kérdés, a kiszámíthatatlanul bonyolult visszaosztási rendszer. Mert ugye a PP DD nem érte el az egyetlen képviselői mandátumhoz szükséges 18 721 szavazatot sem, a visszaosztáskor mégis két mandátumot kapott, miközben mi egyet sem. Tehát a jelenlegi választási rendszer egy sor kiszámíthatatlan helyzetet teremt, minek következtében Temes megye a 6000 szavazatával, örömünkre kapott, miközben mi a több mint 8000 voksunkkal nem. Országos szinten a hozzánk hasonló szórványmegyék közül Máramaros kapott, Brassó viszont nem. Hasonló megyei furcsaság, hogy az USL által szerzett 66 ezer szavazattal 1, míg az ARD a 42 ezer szavazatával 2 szenátori mandátumot szerzett. E rendellenességekkel együtt, elmondhatjuk, hogy az Arad megyei magyar szavazatok nem vesztek el, azok valahol az országos kosárba gyűltek, szövetségi mandátummá váltak. Más számítások szerint, ha mintegy 800 szavazattal többet kaptunk volna, talán meglett volna a mandátum.
– Ezzel arra akar utalni, hogy az EMNP által begyűjtött 857 szavazattal meglett volna a mandátum?
– Az EMNP szenátorjelöltjeire begyűlt szavazatoknak a párja nem jelentkezik az RMDSZ képviselőjelöltjeinél, ami azt jelenti, hogy akik a szenátorjelöltjeikre szavaztak, nem támogatták a mi képviselőjelöltjeinket. Ha viszont a mi jelöltjeink helyett másokat támogattak, az rossz hatással volt az eredményünkre.
– Zárjuk le a választási eredményeknek az elemzését, inkább tekintsünk előre. Hogyan tovább?
– Mielőtt továbblépnénk, le kell szögeznünk: a parlamenti képviselet hiánya nem csak országos, hanem helyi szinten is gyengíti a tárgyalási pozícióinkat. Annak mindenképp örülünk, hogy az RMDSZ a törvényhozásban van, nekünk a megyebeli magyarság érdekeinek a minden szinten történő további képviseleti formáit kell felkutatnunk, biztosítanunk. Tehát parlamenti, megyei, illetve helyi szinten is támogatnunk kell a közösségeket. A tisztségviselőinknek, a polgármestereinknek ugyanis támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a közösségeiket ki tudják szolgálni, érvényesíteni tudják az érdekeiket, hogy folytathassák az elkezdett fejlesztéseket. Hasonlóképpen történik Aradon is vagy máshol, ahol csak alpolgármestereink vannak, működtetni kell a magyar érdekeltségű intézményeket, így Aradon is a Csiky Gergely Főgimnáziumot. Továbbra is támogatnunk kell az anyanyelvű kulturális programokat, amelyek garantálják a közösségi életet. A képviselői irodának e közösségépítő munkában komoly szerepe volt, ezért a hiányát nagyon érezni fogjuk, ezért valamilyen formában pótolnunk kell.
– Tehát eddig Bukarestben tartózkodott a mindenkori parlamenti képviselő, akit a kiépített összeköttetései révén meg lehetett kérni bizonyos közösségi érdekű dolgoknak az elintézésére, kijárására. Nélküle van-e valamilyen elképzelés az efféle közbenjárásokra?
– E kérdésről már Kovács Péter főtitkárral, de Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is beszéltem, melynek során jeleztem, hogy a megyei választási iroda jegyzőkönyvét nem írtuk alá, mert nem tartjuk helyesnek a kialakult helyzetet. Az óvásnak viszont nem látjuk értelmét, mert a jogászok szerint, semmi eredményre nem számíthatnánk. Felfelé jeleztem, hogy a képviselő kiesése nekünk komoly gondot jelent, de a holnapi TEKT (Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa) és a szombaton összeülő SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) ülésen is felvetjük. E kérdéseket a sürgősen összeülő Opretív Tanács is megvitatja, mihelyt rendelkezünk a szükséges adatokkal, összehívjuk a megyei szervezet legmagasabb fórumát, a választmányt is. A kiesés pótlásához jobban össze kell fognunk, jobban fel kell használnunk helyi lehetőségeinket, ugyanakkor az országos szervezettől is hathatósabb támogatást kérünk a székház fenntartásához, intézményeink működtetéséhez. Közben támogatást kértem a Temes megyei új képviselőtől, Molnár Zsolttól is, aki szórványmenedzserként eddig is felelt Arad megyéért. Ugyanakkor a régiónkhoz kötődő Winkler Gyula EP-képviselő is támogatást ígért, ahányszor szükséges a helyszínre jön.
– Fenn tudják-e tartani a megyei székházat?
– A fenntartási költségekből is hiányozni fog a képviselői iroda hozzájárulása, ennek ellenére, megpróbáljuk a feltételeket biztosítani az itt folyó tevékenységekhez. Mivel a székház nem az elnöké, hanem a megye magyarságáé, annak működnie kell. Jómagam minden hétfőn 17 órától fogadóórát tartok, de a kollégák is folytatják a szokásos programjukat. Bízom benne, hogy a székház működtetéséhez meg fogjuk találni a szükséges pénzforrásokat. Tekintve, hogy tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet vagyunk, a tagsági díjak befizetésére is fokozottan odafigyelünk, azok a székház fenntartásának a költségeit fogják szolgálni. Tehát az RMDSZ Arad megyei szervezetében, saját parlamenti képviselő nélkül is az élet megy tovább.
Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2012. december 14.
MPP: Toróék mondjanak le
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezérkarának le kellene mondania, mert nem tudták hitelesen képviselni az autonómiát, jelentette ki csürtörtöki sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke szerint Toró T. Tibor alkalmas az autonómia képviseletére, hiszen míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazásán több mint 220 ezren mondtak igent az önrendelkezésre, az EMNP autonómiaprogramját kevesebb mint 60 ezren támogatták. A polgári párt háromszéki politikusa mindkét politikai riválisát bírálta, szerinte a másik két alakulat felelőtlenül politizált. Az RMDSZ rosszul mérte fel a helyzetet, amikor nem támogatta az MPP által szorgalmazott nemzeti válogatott létrehozását, így alig szerezte meg a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Kulcsár Terza József a néppárt vezetőinek azt rója fel, hogy megosztották a magyarságot.
Ha az önkormányzati választások előtt összefog a nemzeti oldal, közösen az RMDSZ-t is tárgyalásra bírhatták volna, véli az MPP háromszéki elnöke. Az MPP támogatja az SZNT kezdeményezését, hogy hívják össze a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Szerintük márciusig a három magyar párt, valamint civilek és egyházak szervezésében újabb autonómiatüntetést kell tartani. Kulcsár ugyanakkor elmondta: januárban a három magyar párt meg kell hogy találja a jogi formát, hogy az EP-választásokon közösen induljon. Az RMDSZ kormányra kerülése kapcsán leszögezte, reméli nem bársonyszék, hanem az autonómia és a magyar nyelv hivatalossá tétele lesz az ára.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezérkarának le kellene mondania, mert nem tudták hitelesen képviselni az autonómiát, jelentette ki csürtörtöki sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke szerint Toró T. Tibor alkalmas az autonómia képviseletére, hiszen míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazásán több mint 220 ezren mondtak igent az önrendelkezésre, az EMNP autonómiaprogramját kevesebb mint 60 ezren támogatták. A polgári párt háromszéki politikusa mindkét politikai riválisát bírálta, szerinte a másik két alakulat felelőtlenül politizált. Az RMDSZ rosszul mérte fel a helyzetet, amikor nem támogatta az MPP által szorgalmazott nemzeti válogatott létrehozását, így alig szerezte meg a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Kulcsár Terza József a néppárt vezetőinek azt rója fel, hogy megosztották a magyarságot.
Ha az önkormányzati választások előtt összefog a nemzeti oldal, közösen az RMDSZ-t is tárgyalásra bírhatták volna, véli az MPP háromszéki elnöke. Az MPP támogatja az SZNT kezdeményezését, hogy hívják össze a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Szerintük márciusig a három magyar párt, valamint civilek és egyházak szervezésében újabb autonómiatüntetést kell tartani. Kulcsár ugyanakkor elmondta: januárban a három magyar párt meg kell hogy találja a jogi formát, hogy az EP-választásokon közösen induljon. Az RMDSZ kormányra kerülése kapcsán leszögezte, reméli nem bársonyszék, hanem az autonómia és a magyar nyelv hivatalossá tétele lesz az ára.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 14.
Változások az önkormányzatokban
Szatmár és Bihar megyében is változások lesznek önkormányzati szinten, miután tanácsosok nyertek parlamenti mandátumot. Bihar megyében például mind a megyei, mind a városi önkormányzati testület RMDSZ-frakciójának vezetője nyert törvényhozói tisztséget. A megyei közgyűlésből Szabó Ödön jutott visszaosztással parlamenti képviselői helyhez.
A politikus, aki egyben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Krónika megkeresésére azt mondta, megyei tanácsosi helyét az önkormányzati választásokon indulók listájának következő helyezettje, Lakatos János veszi át, aki a roma kisebbség RMDSZ-en belüli képviselője. A frakcióvezetői helyet Szabó távoztával Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke és a megyei közgyűlés alelnöke tölti majd be. A városi önkormányzat frakcióvezetője, Biró Rozália egyéni választókerületét megnyerve szerzett szenátori mandátumot.
A listán a helyhatósági választáson bejutottak után ifj. Ritli László jogász következik, így ő lesz a váradi tanács friss RMDSZ-es tagja. Delorean Gyula tanácsos lapunk kérdésére azt mondta, az új frakcióvezető kilétéről később döntenek majd, ám hangsúlyozta: a városi tanácsban csapat dolgozik, és nem a vezető személye a leghangsúlyosabb, hanem a közös munka. Eközben a Német Demokrata Fórum önkormányzati képviselője juthat be Leitner István Attila személyében a szatmárnémeti városi tanácsba, miután Kereskényi Gábor az RMDSZ színeiben parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A szövetség és a német fórum ugyanis a szatmári megyeszékhelyen hagyományosan közös listát indít a helyhatósági választásokon a tulipán jele alatt, melyen jelenleg a tizedik helyet tölti be Leitner. Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök szerint a városi választmánynak kell jóváhagynia az új képviselő tanácsba jutását, és szintén a testület dönt arról, hogy ki legyen az új frakcióvezető, ugyanis ezt a tisztséget is be kell tölteni távozását követően. A szóban forgó választmányi ülést várhatóan karácsony és szilveszter között tartják meg.
Babos Krisztina, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Szatmár és Bihar megyében is változások lesznek önkormányzati szinten, miután tanácsosok nyertek parlamenti mandátumot. Bihar megyében például mind a megyei, mind a városi önkormányzati testület RMDSZ-frakciójának vezetője nyert törvényhozói tisztséget. A megyei közgyűlésből Szabó Ödön jutott visszaosztással parlamenti képviselői helyhez.
A politikus, aki egyben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Krónika megkeresésére azt mondta, megyei tanácsosi helyét az önkormányzati választásokon indulók listájának következő helyezettje, Lakatos János veszi át, aki a roma kisebbség RMDSZ-en belüli képviselője. A frakcióvezetői helyet Szabó távoztával Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke és a megyei közgyűlés alelnöke tölti majd be. A városi önkormányzat frakcióvezetője, Biró Rozália egyéni választókerületét megnyerve szerzett szenátori mandátumot.
A listán a helyhatósági választáson bejutottak után ifj. Ritli László jogász következik, így ő lesz a váradi tanács friss RMDSZ-es tagja. Delorean Gyula tanácsos lapunk kérdésére azt mondta, az új frakcióvezető kilétéről később döntenek majd, ám hangsúlyozta: a városi tanácsban csapat dolgozik, és nem a vezető személye a leghangsúlyosabb, hanem a közös munka. Eközben a Német Demokrata Fórum önkormányzati képviselője juthat be Leitner István Attila személyében a szatmárnémeti városi tanácsba, miután Kereskényi Gábor az RMDSZ színeiben parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A szövetség és a német fórum ugyanis a szatmári megyeszékhelyen hagyományosan közös listát indít a helyhatósági választásokon a tulipán jele alatt, melyen jelenleg a tizedik helyet tölti be Leitner. Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök szerint a városi választmánynak kell jóváhagynia az új képviselő tanácsba jutását, és szintén a testület dönt arról, hogy ki legyen az új frakcióvezető, ugyanis ezt a tisztséget is be kell tölteni távozását követően. A szóban forgó választmányi ülést várhatóan karácsony és szilveszter között tartják meg.
Babos Krisztina, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 14.
Több gyűjtés is indult Magyarországon Böjte Csaba árvái javára
Egész napos műsorfolyamban mutatja be december 16-án, vasárnap a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány áldozatos munkáját a Duna Tv és az m1. Az MTVA még december 2-án, advent első vasárnapján indított akciót az alapítvány támogatására. A Jónak lenni jó elnevezésű kampány nyitóeseménye Csobánkán, az alapítvány első, Magyarországon létrehozott, bentlakó gyermekotthonában zajlott.
Az eseményen az MTVA vezérigazgatója, Böröcz Miklós, valamint a közmédia több műsorvezetője is részt vett, akik ajándékkal kedveskedtek az ifjú házigazdáknak, valamint az adventi dekoráció készítésében is segítettek. Böjte Csaba köszöntőjében rámutatott: a magyar emberek segítsége nélkül nem lehetne naponta enni adni 2300 gyereknek.
A kéthetes akció zárul most vasárnap. Mint a közmédia közleményéből kiderül, az egész napos műsorfolyamban fellép többek között Sebestyén Márta, Balázs Péter, Rátóti Zoltán, Kálid Artúr, Szentpéteri Csilla, Hobo, Eszenyi Enikő, Szent Martin és Kovács Katalin olimpiai kajakozó is. A műsor idején is Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő missziója várja az adományokat. Vásárhelyi Tamás, az alapítvány magyarországi elnöke elmondta, hétfőig már csaknem hárommillió forint érkezett. A pénzadományok mellett tartós élelmiszereket és ruhákat várnak az alapítvány munkatársai. Az adománygyűjtésről bővebben a televízió honlapján találhatnak információt az érdeklődők.
Elindult a cipősdoboz szállítmány
Nem ez az egyetlen gyűjtés egyébként az erdélyi árvák számára. Idén immár hetedik alkalommal visznek Böjte atya és a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében cipősdobozokba csomagolt, karácsonyi ajándékokat Parajdra. Ennek keretében idén 2500 nehéz sorsú gyermeknek kerül biztosan ajándék a fa alá. Két iskola diákjai is állítottak össze ajándékcsomagokat, amelyeket szombaton Parajdon, egy karácsonyi ünnepség keretében adnak át a gyermekeknek.
Böjte: az ajándék gyógyít
„Az ajándék az, ami gyógyít, nyugtat, bátorít, erőt ad, a közelgő szent karácsony pedig jó alkalom, hogy Mennyei Atyánk példájára, aki fiát küldte el nekünk a Földre, mi magunk legyünk szeretteinknek az áldás, az igazi ajándék” – vallja Böjte Csaba, aki karácsony előtti gondolatairól az MTI-Press megkeresésére beszélt. „Ha ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindenki a saját családjában, portáján igyekezne harmóniát teremteni, kitakarítani, az egész világ sokkal szebb és békésebb lenne” – jegyezte meg a főként adományokból már 2350 elárvult gyerekről gondoskodó, Déván élő ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója. Megítélése szerint harmónia azonban csak a szívből jövő szeretet igaz érzésével teremthető meg. E nélkül a méregdrága ajándék is legfeljebb – akár egy harsogóan díszes, de üres doboz kibontva – csalódást kelt. „A jótett, az erény gazdagabbá, örvendezővé tesz bennünket, márpedig jónak lenni – mint tudjuk – örömteli dolog. A jó példa pedig ragadós, meglepően sok követője akad, akár a rossznak, ami viszont inkább lehúzza az embert – szögezte le. – A belső békénket, nevezzük akár boldogságnak, nem a javak felhalmozásával, tapsok kicsikarásával, egymás fölé kerekedéssel teremthetjük meg – elég hozzá jót tenni.”
Mindenki tehet szeretetteljes gesztust
A maga szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy Isten megbízottjaként ő egyfajta „reklámhordozónak” tekinthető, aki a szolidaritás érzését igyekszik felerősíteni, amerre jár. Szerinte az állam és az egyház a szociális kérdéseket nem tudja megoldani, ehhez elengedhetetlen az emberekben meglévő nagylelkűség ébrentartása. „Megannyi Böjte atyaként mindenki tehet a környezetében, az utcájában valami olyan apró, szeretetteljes gesztust, amellyel a rászoruló gyerekeken, családokon lendíthet. Amit alighanem más pénzért sem csinálna meg, de mi ezzel a cselekedetünkkel kedvező irányba terelhetjük a dolgokat – magyarázta. – Sok ilyen kis pozitív impulzus pedig összeadódva elérheti a kritikus tömeg szintjét. Amikor a közömbösség helyét a segítőkészség, a gyámolítás szelleme hatja át, a közhangulat, az általános életérzésünk is nagyot javulhat.”
A válságról, az élet nehézségeiről eközben úgy vélekedett, hogy nem a világgal van a baj, hanem az emberekkel. „Gyakran úgy járunk, mint a kapatos székely ember, aki hazafelé a sötétben nekimegy egy oszlopnak, aztán körbetapogatja, és bosszúsan megállapítja: csapdába kerültem, be vagyok zárva. Bódult állapotban nem érzékeli, hogy több irányba is folytathatná az útját. Nyafogunk, pánikolunk, holott jobb körülmények között élünk, mint a középkorban akár egy király – fejtette ki a szerzetes. – Az elmúlt ezer évben például soha annyi ruhája nem volt elődeinknek, mint nekünk, a hűtőszekrényünk tele van mannával. Sok az egészségtelenül kövér ember, miközben a Kárpát-medencében mindenütt megkapálatlan, gazos kerteket, leszűretlenül hagyott almafákat, üres ólakat látni. Pedig megmaradásunk jórészt azon múlik, hogy az őseink által megművelt földeket újból termővé tegyük. Igazi bajok persze időről időre óhatatlanul ránk törnek, de ennek hozadékai is vannak: ilyenkor gyönyörű, szép emberi vonások kerülhetnek elő.”
Szépülő világban élünk
A ferences szerzetes ugyanakkor nem osztja azok álláspontját, akik szerint rossz irányba halad az emberiség, szerinte kibontakozó, szépülő világban élünk, még akkor is, ha a „gonosz lélek ezerrel próbálja gyalázni”. Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben – szemben a korábbi évszázadok gyakorlatával – a Kárpát-medencében senkit nem öltek meg hite, világnézete vagy nemzeti identitása miatt. „A mai emberből leginkább a hit hiányzik. Hit nélkül pedig a napi élet is nehezen működik – hangsúlyozta. – Még a földműves sem kezdheti a tavaszi szántást anélkül, hogy hinne abban: erőfeszítése eredményéből ősszel kenyér készülhet. Az ember tévedhet, a politikusok vagy a kormányok a szeg mellé üthetnek, de hinnünk kell benne, hogy a világ jó kézben van. Isten dolgozik, gondoskodik rólunk. Ha azonban a fiókja rángatása miatt egy szekrény a fejünkre borul, a balesetért nem hibáztathatjuk az asztalost.”
Krónika (Kolozsvár)
Egész napos műsorfolyamban mutatja be december 16-án, vasárnap a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány áldozatos munkáját a Duna Tv és az m1. Az MTVA még december 2-án, advent első vasárnapján indított akciót az alapítvány támogatására. A Jónak lenni jó elnevezésű kampány nyitóeseménye Csobánkán, az alapítvány első, Magyarországon létrehozott, bentlakó gyermekotthonában zajlott.
Az eseményen az MTVA vezérigazgatója, Böröcz Miklós, valamint a közmédia több műsorvezetője is részt vett, akik ajándékkal kedveskedtek az ifjú házigazdáknak, valamint az adventi dekoráció készítésében is segítettek. Böjte Csaba köszöntőjében rámutatott: a magyar emberek segítsége nélkül nem lehetne naponta enni adni 2300 gyereknek.
A kéthetes akció zárul most vasárnap. Mint a közmédia közleményéből kiderül, az egész napos műsorfolyamban fellép többek között Sebestyén Márta, Balázs Péter, Rátóti Zoltán, Kálid Artúr, Szentpéteri Csilla, Hobo, Eszenyi Enikő, Szent Martin és Kovács Katalin olimpiai kajakozó is. A műsor idején is Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő missziója várja az adományokat. Vásárhelyi Tamás, az alapítvány magyarországi elnöke elmondta, hétfőig már csaknem hárommillió forint érkezett. A pénzadományok mellett tartós élelmiszereket és ruhákat várnak az alapítvány munkatársai. Az adománygyűjtésről bővebben a televízió honlapján találhatnak információt az érdeklődők.
Elindult a cipősdoboz szállítmány
Nem ez az egyetlen gyűjtés egyébként az erdélyi árvák számára. Idén immár hetedik alkalommal visznek Böjte atya és a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében cipősdobozokba csomagolt, karácsonyi ajándékokat Parajdra. Ennek keretében idén 2500 nehéz sorsú gyermeknek kerül biztosan ajándék a fa alá. Két iskola diákjai is állítottak össze ajándékcsomagokat, amelyeket szombaton Parajdon, egy karácsonyi ünnepség keretében adnak át a gyermekeknek.
Böjte: az ajándék gyógyít
„Az ajándék az, ami gyógyít, nyugtat, bátorít, erőt ad, a közelgő szent karácsony pedig jó alkalom, hogy Mennyei Atyánk példájára, aki fiát küldte el nekünk a Földre, mi magunk legyünk szeretteinknek az áldás, az igazi ajándék” – vallja Böjte Csaba, aki karácsony előtti gondolatairól az MTI-Press megkeresésére beszélt. „Ha ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindenki a saját családjában, portáján igyekezne harmóniát teremteni, kitakarítani, az egész világ sokkal szebb és békésebb lenne” – jegyezte meg a főként adományokból már 2350 elárvult gyerekről gondoskodó, Déván élő ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója. Megítélése szerint harmónia azonban csak a szívből jövő szeretet igaz érzésével teremthető meg. E nélkül a méregdrága ajándék is legfeljebb – akár egy harsogóan díszes, de üres doboz kibontva – csalódást kelt. „A jótett, az erény gazdagabbá, örvendezővé tesz bennünket, márpedig jónak lenni – mint tudjuk – örömteli dolog. A jó példa pedig ragadós, meglepően sok követője akad, akár a rossznak, ami viszont inkább lehúzza az embert – szögezte le. – A belső békénket, nevezzük akár boldogságnak, nem a javak felhalmozásával, tapsok kicsikarásával, egymás fölé kerekedéssel teremthetjük meg – elég hozzá jót tenni.”
Mindenki tehet szeretetteljes gesztust
A maga szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy Isten megbízottjaként ő egyfajta „reklámhordozónak” tekinthető, aki a szolidaritás érzését igyekszik felerősíteni, amerre jár. Szerinte az állam és az egyház a szociális kérdéseket nem tudja megoldani, ehhez elengedhetetlen az emberekben meglévő nagylelkűség ébrentartása. „Megannyi Böjte atyaként mindenki tehet a környezetében, az utcájában valami olyan apró, szeretetteljes gesztust, amellyel a rászoruló gyerekeken, családokon lendíthet. Amit alighanem más pénzért sem csinálna meg, de mi ezzel a cselekedetünkkel kedvező irányba terelhetjük a dolgokat – magyarázta. – Sok ilyen kis pozitív impulzus pedig összeadódva elérheti a kritikus tömeg szintjét. Amikor a közömbösség helyét a segítőkészség, a gyámolítás szelleme hatja át, a közhangulat, az általános életérzésünk is nagyot javulhat.”
A válságról, az élet nehézségeiről eközben úgy vélekedett, hogy nem a világgal van a baj, hanem az emberekkel. „Gyakran úgy járunk, mint a kapatos székely ember, aki hazafelé a sötétben nekimegy egy oszlopnak, aztán körbetapogatja, és bosszúsan megállapítja: csapdába kerültem, be vagyok zárva. Bódult állapotban nem érzékeli, hogy több irányba is folytathatná az útját. Nyafogunk, pánikolunk, holott jobb körülmények között élünk, mint a középkorban akár egy király – fejtette ki a szerzetes. – Az elmúlt ezer évben például soha annyi ruhája nem volt elődeinknek, mint nekünk, a hűtőszekrényünk tele van mannával. Sok az egészségtelenül kövér ember, miközben a Kárpát-medencében mindenütt megkapálatlan, gazos kerteket, leszűretlenül hagyott almafákat, üres ólakat látni. Pedig megmaradásunk jórészt azon múlik, hogy az őseink által megművelt földeket újból termővé tegyük. Igazi bajok persze időről időre óhatatlanul ránk törnek, de ennek hozadékai is vannak: ilyenkor gyönyörű, szép emberi vonások kerülhetnek elő.”
Szépülő világban élünk
A ferences szerzetes ugyanakkor nem osztja azok álláspontját, akik szerint rossz irányba halad az emberiség, szerinte kibontakozó, szépülő világban élünk, még akkor is, ha a „gonosz lélek ezerrel próbálja gyalázni”. Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben – szemben a korábbi évszázadok gyakorlatával – a Kárpát-medencében senkit nem öltek meg hite, világnézete vagy nemzeti identitása miatt. „A mai emberből leginkább a hit hiányzik. Hit nélkül pedig a napi élet is nehezen működik – hangsúlyozta. – Még a földműves sem kezdheti a tavaszi szántást anélkül, hogy hinne abban: erőfeszítése eredményéből ősszel kenyér készülhet. Az ember tévedhet, a politikusok vagy a kormányok a szeg mellé üthetnek, de hinnünk kell benne, hogy a világ jó kézben van. Isten dolgozik, gondoskodik rólunk. Ha azonban a fiókja rángatása miatt egy szekrény a fejünkre borul, a balesetért nem hibáztathatjuk az asztalost.”
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 14.
Interneten folytatják a Gazdaélet munkatársai
A Gazdaéletet megjelentető székelyudvarhelyi kiadó megszüntette a Gazdaélet nevű agrármagazin további finanszírozását.
Az egykori főszerkesztő és lapigazgató – Daczó Dénes és Mihály László – ezentúl a 7határ című internetes kiadvánnyal jelentkeznek, mellyel a hivatásos vidéki gazdákat, illetve a hobbikertészeket és az állattartókat kívánják megszólítani.
Az alapítók közleményükben leszögezik: a 7határ című internetes kiadvány a webet használó gazdák nyitóoldalává kíván fejlődni. Az oldal szerkesztői azt szeretnék, ha az olvasó hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, amelyeket az erdélyi gazda eddig nem talált meg magyarul. A hírértékű tájékoztatások, riportok, szaktanácsok mellett a mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól, a vita alatt álló tervezetekről is tájékoztatnak.
„Az oldal tervezése során többször hallottuk, hogy az erdélyi gazda nem használja a világhálót. A kijelentés önmagában nem fedi a valóságot, hiszen évente újabb és újabb generáció lép be a gazdák sorába. A gazdálkodás hagyományokon alapul, amit egyik generáció a másiknak adott át. Ma sincs ez másként, így a családokban mindig van legalább egy személy, aki időről időre átveszi a gazdaságot. A falu világához ma már a világháló is hozzátartozik – vélekedik Daczó Dénes főszerkesztő. – Fontos szempont ugyanakkor, hogy – szemben a nyomtatott magazinokkal, amelyek terjesztési akadályokba ütköznek – az oldal tartalma akár minden erdélyi aktív gazdához eljuthat, ingyen.
Éppen az internet nyújtotta tér ad lehetőséget az összehasonlításra, a kontrasztok megjelenítésére, ami az erdélyi gazdák és más európai térségek agráriumában vannak.” Mihály László elmondta, az új projekt része, hogy a tárfelület nyújtotta technikai lehetőségeket kihasználva új eszközökkel mutassa be a mai erdélyi vidék valóságát. Az írott riportok mellett kép- és videoanyagok kísérik az anyagoka
Krónika (Kolozsvár)
A Gazdaéletet megjelentető székelyudvarhelyi kiadó megszüntette a Gazdaélet nevű agrármagazin további finanszírozását.
Az egykori főszerkesztő és lapigazgató – Daczó Dénes és Mihály László – ezentúl a 7határ című internetes kiadvánnyal jelentkeznek, mellyel a hivatásos vidéki gazdákat, illetve a hobbikertészeket és az állattartókat kívánják megszólítani.
Az alapítók közleményükben leszögezik: a 7határ című internetes kiadvány a webet használó gazdák nyitóoldalává kíván fejlődni. Az oldal szerkesztői azt szeretnék, ha az olvasó hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, amelyeket az erdélyi gazda eddig nem talált meg magyarul. A hírértékű tájékoztatások, riportok, szaktanácsok mellett a mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól, a vita alatt álló tervezetekről is tájékoztatnak.
„Az oldal tervezése során többször hallottuk, hogy az erdélyi gazda nem használja a világhálót. A kijelentés önmagában nem fedi a valóságot, hiszen évente újabb és újabb generáció lép be a gazdák sorába. A gazdálkodás hagyományokon alapul, amit egyik generáció a másiknak adott át. Ma sincs ez másként, így a családokban mindig van legalább egy személy, aki időről időre átveszi a gazdaságot. A falu világához ma már a világháló is hozzátartozik – vélekedik Daczó Dénes főszerkesztő. – Fontos szempont ugyanakkor, hogy – szemben a nyomtatott magazinokkal, amelyek terjesztési akadályokba ütköznek – az oldal tartalma akár minden erdélyi aktív gazdához eljuthat, ingyen.
Éppen az internet nyújtotta tér ad lehetőséget az összehasonlításra, a kontrasztok megjelenítésére, ami az erdélyi gazdák és más európai térségek agráriumában vannak.” Mihály László elmondta, az új projekt része, hogy a tárfelület nyújtotta technikai lehetőségeket kihasználva új eszközökkel mutassa be a mai erdélyi vidék valóságát. Az írott riportok mellett kép- és videoanyagok kísérik az anyagoka
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 14.
Kiesnek Toróék Orbán Viktor kegyeiből?
Vannak már arra utaló jelek, hogy a parlamenti választások után az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai kegyvesztetté válnak Budapesten – vagy legalábbis ők maguk tartanak attól, hogy kiesnek Orbán Viktor magyar kormányfő és a Fidesz kegyeiből.
A választási kampányban – az önkormányzati választásokat megelőző időszaktól eltérően – a magyarországi politikusok távol tartották magukat az erdélyi korteskedéstől, személyes jelenlétével egyikük sem támogatta az EMNP kampányát. A szavazás előtt néhány nappal a Kövér László magyar házelnökkel közismerten jó viszonyt ápoló Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egyenesen az RMDSZ támogatására kérte a választókat – sokak szerint ezt nem tehette volna meg Orbán Viktor tudta nélkül, akinek az új budapesti tisztségét köszönheti.
A képviseletért aggódik Budapest
A választások után Orbán Viktor nem kommentálta az erdélyi magyar-magyar verseny végkifejletét, ám egy MTI-híradás szerint Semjén Zsolt gratulált Kelemen Hunor szövetségi elnöknek az RMDSZ eredményeiért.
Ennél beszédesebb volt azonban a magyar kormányfő-helyettes közszolgálati televízióban elhangzó vélekedése. A választási eredményeket értékelve kijelentette: „hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni”. Orbán kereszténydemokrata helyettese azt is kifejtette: összmagyar összefogás szükséges, amiben meg tud nyilvánulni a sokszínűség, és akkor ez garantálja, hogy a magyarság hat százalék körüli eredménnyel biztosan ott van a román parlamentben.
„Semjént félretájékoztatták”
A választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a maszol.ro kérdésére válaszolva tiltakozott amiatt, hogy Semjén a magyar érdekképviselet „kockáztatását” emlegette.
„Félretájékoztatták a miniszterelnök-helyettes urat. Nem rezgett a léc a parlamenti választásokon” – kommentálta a magyarországi politikus kijelentéseit. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány nem erőlteti az „egypártrendszer” visszatérését az erdélyi politikába.
„Ha azt erőltetné – de hál` istennek nem erőlteti, ennek nem látom nyomát egyelőre –, hogy mindenki vissza az egypártrendszerbe a határon túl akkor, amikor a politikai pluralizmus komoly érték egy demokratikus társadalomban, akkor rossz úton járna a magyar kormány” – fejtegette a maszol.ro kérdésére politikus.
Tőkés felhívta telefonon Orbánt
Idegességről árulkodik Tőkés Lászlónak, az EMNP védnökének az a gesztusa is, hogy a választások után három nappal közleményben reagált egy megyei napilapban, a Népújságban megjelent publicisztikára, pontosabban egyik mondatára. Írásában Karácsonyi Zsigmond Szász Jenő RMDSZ melletti kiállását ugyanis így kommentálta: „A magyar közszolgálati televízióban Sz. J., a Nemzetstratégiai Intézet vezetői minőségében azért tette le a garast az RMDSZ mellett, mert Orbán Viktorék erre kérték. Vagyis tolmácsolta a budapesti hatalom elvárását”.
Közleményében Tőkés leszögezte: december 8-án telefonon érdeklődött Orbán Viktortól az állítás valóságtartalmáról, „a magyarok Miniszterelnöke” pedig cáfolta a vele kapcsolatban lábra kapott híreszteléseket.
Mit jelent az EMNP-féle „új egység”?
Toró mindenesetre kiértékelő sajtótájékoztatóján egyértelműsítette: az EMNP 1 százalék alatti választási eredményeit nem kudarcnak, hanem olyan alapnak tekinti, amire építkezni lehet, tehát továbbra is a néppárt támogatottságának növelése a céljuk. Azt hangoztatta, hogy az ernyőszervezetek ideje lejárt, „új egységet” kell teremteniük az erdélyi magyar politikai erőknek.
Az EMNP elnöke szerint az új egységnek az a lényege, hogy nem egyetlen politikai szervezetbe tömörítenek be minden magyart, mert annak az ideje már elmúlt. „Egy fajta egypártrendszerbe vágtunk bele a kilencvenes évek elején. Egy nagy ernyőszervezetet hoztunk létre, amelyikben megpróbáltuk a politikai pluralizmust érvényesíteni” – emlékeztetett az RMDSZ „hőskorszakára” Toró.
Felelevenítette, hogy a szövetség egyik platformja tíz évig az EMNP és az MPP „bölcsőjéül” szolgáló Reform Tömörülés volt, amelynek szerinte akkoriban negyven százalékos volt a támogatottsága a szervezeten belül. „A Reform Tömörülés kifutotta magát, megteremtette értékeit, ám ugyanakkor beszűkültek a keretei. Az RMDSZ 2003-as kongresszusán lezárult egy szakasz, majd egy újabb tíz év kezdődött, amely alatt megjelentek a szövetségen kívüli politikai szervezetek” – fogalmazott a politikus.
Korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök a kampány idején, Kolozsváron tartott előadásában a választások utáni helyzetről szólva befogadóbb RMDSZ-ről beszélt. A maszol.ro-nak adott interjúban arra a kérdésre, mit ért befogadóbb RMDSZ alatt, a politikus kijelentette, hogy a választások után továbbra is azt hirdetik: „várjuk azokat, akiknek társadalmi támogatottsága van, keressük a minél erősebb, egységesebb szövetség létrehozásának lehetőségét, és úgy hiszem, meg lehet majd találni ennek a formáját”. Arra a kérdésre, szerinte miért maradtak ezúttal távol a magyarországi politikusok az erdélyi kampánytól, Kelemen azt mondta: tudja az okát, de erről csak a választások után kíván nyilatkozni.
Kétpólusú erdélyi magyar politika
Szerinte a 2012-es parlamenti választásokra már nagyjából letisztult és kétpólusúvá vált az erdélyi magyar politika. „Az egyik, nagyon erős pólusa az RMDSZ, a másik pedig az, amit mi nemzeti, autonómiapárti tábornak szoktunk nevezni. Ennek a tábornak az egy zászló alá terelése valószínűleg az EMNP történelmi feladata” – mondta Toró, aki szerint 2013-tól az erdélyi magyar politika arról fog szólni, hogy a két politikai tömb megpróbálja elképzeléseit közelíteni egymáshoz és elvinni a közösséghez, amelynek lesz választási lehetősége.
Toró szerint lesznek olyan kérdések, amelyekben a két politikai tömbnek konszenzust kell kialakítania. „Vannak olyan stratégiai elképzelések, amelyeket a két fél egymás ellenében nem tud megvalósítani. Ezeket kell nekünk együtt azonosítanunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az együttgondolkodásnak, a konszenzust igénylő nemzetstratégiai célok kialakításának az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kellene megtörténnie.
Az EMNP elnöke hangsúlyozta, e közös célok érdekében kell majd megtalálni a közös politikai cselekvés lehetőségét, ám nem tért ki arra, hogy az RMDSZ-szel közös politikai cselekvés milyen formáját tartja elképzelhetőnek.
Maszol.ro
Vannak már arra utaló jelek, hogy a parlamenti választások után az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai kegyvesztetté válnak Budapesten – vagy legalábbis ők maguk tartanak attól, hogy kiesnek Orbán Viktor magyar kormányfő és a Fidesz kegyeiből.
A választási kampányban – az önkormányzati választásokat megelőző időszaktól eltérően – a magyarországi politikusok távol tartották magukat az erdélyi korteskedéstől, személyes jelenlétével egyikük sem támogatta az EMNP kampányát. A szavazás előtt néhány nappal a Kövér László magyar házelnökkel közismerten jó viszonyt ápoló Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egyenesen az RMDSZ támogatására kérte a választókat – sokak szerint ezt nem tehette volna meg Orbán Viktor tudta nélkül, akinek az új budapesti tisztségét köszönheti.
A képviseletért aggódik Budapest
A választások után Orbán Viktor nem kommentálta az erdélyi magyar-magyar verseny végkifejletét, ám egy MTI-híradás szerint Semjén Zsolt gratulált Kelemen Hunor szövetségi elnöknek az RMDSZ eredményeiért.
Ennél beszédesebb volt azonban a magyar kormányfő-helyettes közszolgálati televízióban elhangzó vélekedése. A választási eredményeket értékelve kijelentette: „hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni”. Orbán kereszténydemokrata helyettese azt is kifejtette: összmagyar összefogás szükséges, amiben meg tud nyilvánulni a sokszínűség, és akkor ez garantálja, hogy a magyarság hat százalék körüli eredménnyel biztosan ott van a román parlamentben.
„Semjént félretájékoztatták”
A választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a maszol.ro kérdésére válaszolva tiltakozott amiatt, hogy Semjén a magyar érdekképviselet „kockáztatását” emlegette.
„Félretájékoztatták a miniszterelnök-helyettes urat. Nem rezgett a léc a parlamenti választásokon” – kommentálta a magyarországi politikus kijelentéseit. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány nem erőlteti az „egypártrendszer” visszatérését az erdélyi politikába.
„Ha azt erőltetné – de hál` istennek nem erőlteti, ennek nem látom nyomát egyelőre –, hogy mindenki vissza az egypártrendszerbe a határon túl akkor, amikor a politikai pluralizmus komoly érték egy demokratikus társadalomban, akkor rossz úton járna a magyar kormány” – fejtegette a maszol.ro kérdésére politikus.
Tőkés felhívta telefonon Orbánt
Idegességről árulkodik Tőkés Lászlónak, az EMNP védnökének az a gesztusa is, hogy a választások után három nappal közleményben reagált egy megyei napilapban, a Népújságban megjelent publicisztikára, pontosabban egyik mondatára. Írásában Karácsonyi Zsigmond Szász Jenő RMDSZ melletti kiállását ugyanis így kommentálta: „A magyar közszolgálati televízióban Sz. J., a Nemzetstratégiai Intézet vezetői minőségében azért tette le a garast az RMDSZ mellett, mert Orbán Viktorék erre kérték. Vagyis tolmácsolta a budapesti hatalom elvárását”.
Közleményében Tőkés leszögezte: december 8-án telefonon érdeklődött Orbán Viktortól az állítás valóságtartalmáról, „a magyarok Miniszterelnöke” pedig cáfolta a vele kapcsolatban lábra kapott híreszteléseket.
Mit jelent az EMNP-féle „új egység”?
Toró mindenesetre kiértékelő sajtótájékoztatóján egyértelműsítette: az EMNP 1 százalék alatti választási eredményeit nem kudarcnak, hanem olyan alapnak tekinti, amire építkezni lehet, tehát továbbra is a néppárt támogatottságának növelése a céljuk. Azt hangoztatta, hogy az ernyőszervezetek ideje lejárt, „új egységet” kell teremteniük az erdélyi magyar politikai erőknek.
Az EMNP elnöke szerint az új egységnek az a lényege, hogy nem egyetlen politikai szervezetbe tömörítenek be minden magyart, mert annak az ideje már elmúlt. „Egy fajta egypártrendszerbe vágtunk bele a kilencvenes évek elején. Egy nagy ernyőszervezetet hoztunk létre, amelyikben megpróbáltuk a politikai pluralizmust érvényesíteni” – emlékeztetett az RMDSZ „hőskorszakára” Toró.
Felelevenítette, hogy a szövetség egyik platformja tíz évig az EMNP és az MPP „bölcsőjéül” szolgáló Reform Tömörülés volt, amelynek szerinte akkoriban negyven százalékos volt a támogatottsága a szervezeten belül. „A Reform Tömörülés kifutotta magát, megteremtette értékeit, ám ugyanakkor beszűkültek a keretei. Az RMDSZ 2003-as kongresszusán lezárult egy szakasz, majd egy újabb tíz év kezdődött, amely alatt megjelentek a szövetségen kívüli politikai szervezetek” – fogalmazott a politikus.
Korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök a kampány idején, Kolozsváron tartott előadásában a választások utáni helyzetről szólva befogadóbb RMDSZ-ről beszélt. A maszol.ro-nak adott interjúban arra a kérdésre, mit ért befogadóbb RMDSZ alatt, a politikus kijelentette, hogy a választások után továbbra is azt hirdetik: „várjuk azokat, akiknek társadalmi támogatottsága van, keressük a minél erősebb, egységesebb szövetség létrehozásának lehetőségét, és úgy hiszem, meg lehet majd találni ennek a formáját”. Arra a kérdésre, szerinte miért maradtak ezúttal távol a magyarországi politikusok az erdélyi kampánytól, Kelemen azt mondta: tudja az okát, de erről csak a választások után kíván nyilatkozni.
Kétpólusú erdélyi magyar politika
Szerinte a 2012-es parlamenti választásokra már nagyjából letisztult és kétpólusúvá vált az erdélyi magyar politika. „Az egyik, nagyon erős pólusa az RMDSZ, a másik pedig az, amit mi nemzeti, autonómiapárti tábornak szoktunk nevezni. Ennek a tábornak az egy zászló alá terelése valószínűleg az EMNP történelmi feladata” – mondta Toró, aki szerint 2013-tól az erdélyi magyar politika arról fog szólni, hogy a két politikai tömb megpróbálja elképzeléseit közelíteni egymáshoz és elvinni a közösséghez, amelynek lesz választási lehetősége.
Toró szerint lesznek olyan kérdések, amelyekben a két politikai tömbnek konszenzust kell kialakítania. „Vannak olyan stratégiai elképzelések, amelyeket a két fél egymás ellenében nem tud megvalósítani. Ezeket kell nekünk együtt azonosítanunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az együttgondolkodásnak, a konszenzust igénylő nemzetstratégiai célok kialakításának az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kellene megtörténnie.
Az EMNP elnöke hangsúlyozta, e közös célok érdekében kell majd megtalálni a közös politikai cselekvés lehetőségét, ám nem tért ki arra, hogy az RMDSZ-szel közös politikai cselekvés milyen formáját tartja elképzelhetőnek.
Maszol.ro
2012. december 14.
A pálos rend története
Nagy érdeklődés övezte Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános könyvbemutatóval egybekötött csütörtök délutáni csíkszeredai előadását a pálos rend történetével és erdélyi vonatkozásaival kapcsolatosan.
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat meghívottja ezúttal Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia plébánosa volt. Rendszeresen jelennek meg publikációi, több tanulmánykötet és könyv társszerzője. 2011-ben jelent meg A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete című könyve, idén decemberben látott napvilágot A pálosok Erdélyben, Partiumban, Bánátban és Kárpátalján című könyve.
A kötetet méltató Nagy Benedek a városháza dísztermében rámutatott arra, hogy a pálosok életét az imádság, a szemlélődő életmód és a fizikai munka töltötte ki. Isten segítségével és kétkezi munkájukkal építkeztek. A pálosoktól a ma embere is tanulhat: megtanítanak Istent és nemzetet szeretni, szolgálni – összegzett Nagy Benedek.
Darvas-Kozma József elöljáróban arról beszélt, mi keltette fel érdeklődését a pálos rend iránt, ismertetve az elmúlt négy év kutatómunkájának eredményeit. Esztergomi Boldog Özséb maga állította példaképnek Remete Szent Pált a rend élére. Alázatosságában el akarta kerülni, hogy a pálos rend őt mint alapítóját védőszentjéül tisztelje, amint ez a többi szerzetesrendnél történt. Ebben is megmutatkozott Özséb alázatossága és életszentsége. A pálosok annyira szerények voltak, hogy Özséb rendfőnök óta soha sem kezdeményezték szentéletű társaik vagy vértanúik boldoggá vagy szentté avatását – hangzott el az előadás során. „Egy pálos boldoggá vagy szentté avatását a szerzetesrend elvből nem kezdeményezi, mondván, hogy minden pálosnak szentnek kell lennie” – emelte ki az előadó.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
Nagy érdeklődés övezte Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános könyvbemutatóval egybekötött csütörtök délutáni csíkszeredai előadását a pálos rend történetével és erdélyi vonatkozásaival kapcsolatosan.
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat meghívottja ezúttal Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia plébánosa volt. Rendszeresen jelennek meg publikációi, több tanulmánykötet és könyv társszerzője. 2011-ben jelent meg A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete című könyve, idén decemberben látott napvilágot A pálosok Erdélyben, Partiumban, Bánátban és Kárpátalján című könyve.
A kötetet méltató Nagy Benedek a városháza dísztermében rámutatott arra, hogy a pálosok életét az imádság, a szemlélődő életmód és a fizikai munka töltötte ki. Isten segítségével és kétkezi munkájukkal építkeztek. A pálosoktól a ma embere is tanulhat: megtanítanak Istent és nemzetet szeretni, szolgálni – összegzett Nagy Benedek.
Darvas-Kozma József elöljáróban arról beszélt, mi keltette fel érdeklődését a pálos rend iránt, ismertetve az elmúlt négy év kutatómunkájának eredményeit. Esztergomi Boldog Özséb maga állította példaképnek Remete Szent Pált a rend élére. Alázatosságában el akarta kerülni, hogy a pálos rend őt mint alapítóját védőszentjéül tisztelje, amint ez a többi szerzetesrendnél történt. Ebben is megmutatkozott Özséb alázatossága és életszentsége. A pálosok annyira szerények voltak, hogy Özséb rendfőnök óta soha sem kezdeményezték szentéletű társaik vagy vértanúik boldoggá vagy szentté avatását – hangzott el az előadás során. „Egy pálos boldoggá vagy szentté avatását a szerzetesrend elvből nem kezdeményezi, mondván, hogy minden pálosnak szentnek kell lennie” – emelte ki az előadó.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
2012. december 14.
Csúnya fejlemények a szomszédban: Íme az új „magyar átok”
És a harc megy tovább...
És virul a „magyar átok”; magyar magyarnak ellensége, összefogás helyett a választás lezárultával is megy a csörte az erdélyi magyar pártok között - derült ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen. A fórum résztvevői szerint összefogásra esély sincs, hosszú távon se, pedig a szociáldemokrata-liberális unió kétharmadától nagyon félnek mindannyian.
Kormányzati szereplő lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A felkérés a legtöbb szavazatot szerzett Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjétől, Victor Pontától érkezett, amit az RMDSZ elfogad. Kelemen Hunor pártelnök a jövő héten kezd tárgyalni arról, hogy „mire szerződjön a párt” – mondta a Heti Válasz Online-nak Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-es tanácselnöke.
Matematikai értelemben az USL-nek, amely a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát (67 százalékát) szerezte meg, és ezáltal alkotmányozó erővé vált, nincs szüksége az RMDSZ-re. Ami miatt mégis beemelheti a kormányba, az egyrészt egy „védőpajzs” emelése Brüsszellel szemben; az uniós vezetők nyáron élesen kikeltek Pontáék akkori ténykedése, elsősorban a Traian Basescu elnök elmozdítására tett kísérlet ellen. Beemelni egy szövetségen kívüli pártot a kormányba – pláne ha annak etnika színezete is van – jó pont az európai vezetők szemében. A másik ok – fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen Bakk Miklós politológus – hogy a kétharmad könnyen erodálódhat. Az USL szövetségben az a megállapodás, hogy a szociáldemokraták adhatják a kormány többségét, cserébe a liberálsi társelnök Crin Antonescu lesz az államfő – már ha sikerül elmozdítani Basescut – véli Bakk. Az erodálódás ellen pedig tartalékokat kell keresni. Erre is jó lehet az RMDSZ.
Sándor Tamás szerint a pártnak két fő célja van: a magyar közösség jogainak bővítése, valamint Erdély és Székelyföld fejlesztése. „Aki ezt képviseli, azzal együttműködünk” – jelentette ki. A megyei tanácselnök nem használta az autonómai szót; forrásaink szerint az utóbbi időben az RMDSZ-es politikusok nyilatkozataiban elvétve, már-már véletlenül bukkant csak fel ez a kifejezés.
Az USL kétharmados győzelmét, és az együttműködést taglalva Tamás Sándor elmondta: nem jó a kétharmad, „az volt a cél mindig, hogy nélkülünk ne tudjanak dönteni”.„Beszűkült a politikai piac” az együttműködést illetően – tette hozzá.
Magyar magyarnak nem barátja
Az mindenesetre látszik, hogy a magyar pártok nem hajlanak az összefogásra. Pedig akár az alkotmánymódosítást – melynek ki nem mondott célja lehet az egypártrendszer bebetonozása – akár a regionális átszervezést illetően jó lenne az egység. Székelyföld esetén még Bakk Miklós politológus is elképzelhetőnek tartja, hogy „az utcára kell vinni az embereket”. Azt pedig együtt sokkal könnyebb – lenne. Ha ugyanis átalakítják a jelenlegi megyerendszert, közigazgatásilag szétdarabolhatják az egy tömbben élő székelyföldi magyarokat.
A kampányidőszakra jellemző durva hangnem nem ért véget. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által vázolt jövőkép, miszerint bejuthat egy alig több mint egy éve alakult párt a törvényhozásba az RMDSZ állásfoglalása szerint „nem volt reális, és nem volt eredményes”. Az RMDSZ a négy elvesztett képviselőt (ráadásul egy megnövekedett létszámú parlamentben) is az EMNP számlájára írja, már a kampány során is azzal „riogattak” – idézve az EMNP szóhasználatát – hogy a Tőkés László nevével fémjelzett politikai pártra leadott szavazatokat végül a románok viszik el. Az EMNP az RMDSZ-t vádolja azzal, hogy feljelentették őket, ami miatt a pártot támogató idős embereket hallgatott ki a rendőrség és az ügyészség.
Bár a mostani választáson el sem indult, a „csörtéből” nem marad ki a Magyar Polgári Párt (MPP) sem. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke és kampányfőnöke kifogásolta, hogy bár a közös indulásról is tárgyaltak, az MPP egy héttel a választás előtt végül az RMDSZ-re való szavazásra buzdított. A Heti Válasz Online tudósítóját a beszélgetés végén megkereső MPP-s párttag határozottan visszautasította, hogy a néppárt miattuk ért el olyan alacsony eredményt, és azt is, hogy a közös indulás a korábbi pártelnök, Szász Jenő személye miatt bukott meg.
A román törvények értelmében ha egy párt két egymást követő választáson nem szerez ötvenezer szavazatot, az ügyészség kezdeményezheti a feloszlatását. Szilágyi Zsolt szerint bár kevesebb szavazatot kaptak, mint amire számítottak, az EMNP a most szerzett 59 ezer vokssal bebiztosította magát, és mint megtudtuk, előre tekint, készül a 2014-es európai parlamenti választásra. Az MPP viszont – tette hozzá Szilágyi – feloszlatható. A gyakorlatban erre még sosem került sor, most sem számítanak rá a politikai pártok képviselői. MPP-s forrásunk sem tart ettől.
Mint azt Tamás Sándor kifejtette: azt várják el, hogy „Budapestről segítsék, amit szeretnénk megcsinálni, ne mondják meg, mit csináljunk”. Abban mindkét pártpolitikus egyetértett, hogy Erdélyben Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége töretlen, a Jobbik üzenetei – annak ellenére, hogy ott is egyre több a radikális fiatal – nem gyökereztek meg. Abban is egyetértés volt, hogy egy a Híd-Most magyar-szlovák vegyespárthoz hasonló formáció Erdélyben nem jöhetne létre.
És az is egyértelműnek tűnik, hogy a jövő egyik kérdése az erdélyi magyar pártok számára az lesz, hogy ismét megszólítsák azt a mintegy hatszázezer magyart, aki vélhetően annyira kiábrándult a közéletből, hogy nem szavazott végül senkire.
A számok
A vasárnapi választásokon győztes USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 67 százalékos többsége van.
Az RMDSZ-nek a négy évvel korábbihoz képest néggyel kevesebb, 18 képviselője lesz, szenátusi frakciója változatlanul 9 tagú lesz. A párt az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent. Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 656 szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 528 szavazatot kaptak (5,23).
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire 47 955-en (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 765-en (0,79%) voksoltak. Az EMNP nem jutott be a parlamentbe.
Hegedűs Zsuzsa
Heti Válasz (Budapest)
És a harc megy tovább...
És virul a „magyar átok”; magyar magyarnak ellensége, összefogás helyett a választás lezárultával is megy a csörte az erdélyi magyar pártok között - derült ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen. A fórum résztvevői szerint összefogásra esély sincs, hosszú távon se, pedig a szociáldemokrata-liberális unió kétharmadától nagyon félnek mindannyian.
Kormányzati szereplő lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A felkérés a legtöbb szavazatot szerzett Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjétől, Victor Pontától érkezett, amit az RMDSZ elfogad. Kelemen Hunor pártelnök a jövő héten kezd tárgyalni arról, hogy „mire szerződjön a párt” – mondta a Heti Válasz Online-nak Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-es tanácselnöke.
Matematikai értelemben az USL-nek, amely a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát (67 százalékát) szerezte meg, és ezáltal alkotmányozó erővé vált, nincs szüksége az RMDSZ-re. Ami miatt mégis beemelheti a kormányba, az egyrészt egy „védőpajzs” emelése Brüsszellel szemben; az uniós vezetők nyáron élesen kikeltek Pontáék akkori ténykedése, elsősorban a Traian Basescu elnök elmozdítására tett kísérlet ellen. Beemelni egy szövetségen kívüli pártot a kormányba – pláne ha annak etnika színezete is van – jó pont az európai vezetők szemében. A másik ok – fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen Bakk Miklós politológus – hogy a kétharmad könnyen erodálódhat. Az USL szövetségben az a megállapodás, hogy a szociáldemokraták adhatják a kormány többségét, cserébe a liberálsi társelnök Crin Antonescu lesz az államfő – már ha sikerül elmozdítani Basescut – véli Bakk. Az erodálódás ellen pedig tartalékokat kell keresni. Erre is jó lehet az RMDSZ.
Sándor Tamás szerint a pártnak két fő célja van: a magyar közösség jogainak bővítése, valamint Erdély és Székelyföld fejlesztése. „Aki ezt képviseli, azzal együttműködünk” – jelentette ki. A megyei tanácselnök nem használta az autonómai szót; forrásaink szerint az utóbbi időben az RMDSZ-es politikusok nyilatkozataiban elvétve, már-már véletlenül bukkant csak fel ez a kifejezés.
Az USL kétharmados győzelmét, és az együttműködést taglalva Tamás Sándor elmondta: nem jó a kétharmad, „az volt a cél mindig, hogy nélkülünk ne tudjanak dönteni”.„Beszűkült a politikai piac” az együttműködést illetően – tette hozzá.
Magyar magyarnak nem barátja
Az mindenesetre látszik, hogy a magyar pártok nem hajlanak az összefogásra. Pedig akár az alkotmánymódosítást – melynek ki nem mondott célja lehet az egypártrendszer bebetonozása – akár a regionális átszervezést illetően jó lenne az egység. Székelyföld esetén még Bakk Miklós politológus is elképzelhetőnek tartja, hogy „az utcára kell vinni az embereket”. Azt pedig együtt sokkal könnyebb – lenne. Ha ugyanis átalakítják a jelenlegi megyerendszert, közigazgatásilag szétdarabolhatják az egy tömbben élő székelyföldi magyarokat.
A kampányidőszakra jellemző durva hangnem nem ért véget. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által vázolt jövőkép, miszerint bejuthat egy alig több mint egy éve alakult párt a törvényhozásba az RMDSZ állásfoglalása szerint „nem volt reális, és nem volt eredményes”. Az RMDSZ a négy elvesztett képviselőt (ráadásul egy megnövekedett létszámú parlamentben) is az EMNP számlájára írja, már a kampány során is azzal „riogattak” – idézve az EMNP szóhasználatát – hogy a Tőkés László nevével fémjelzett politikai pártra leadott szavazatokat végül a románok viszik el. Az EMNP az RMDSZ-t vádolja azzal, hogy feljelentették őket, ami miatt a pártot támogató idős embereket hallgatott ki a rendőrség és az ügyészség.
Bár a mostani választáson el sem indult, a „csörtéből” nem marad ki a Magyar Polgári Párt (MPP) sem. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke és kampányfőnöke kifogásolta, hogy bár a közös indulásról is tárgyaltak, az MPP egy héttel a választás előtt végül az RMDSZ-re való szavazásra buzdított. A Heti Válasz Online tudósítóját a beszélgetés végén megkereső MPP-s párttag határozottan visszautasította, hogy a néppárt miattuk ért el olyan alacsony eredményt, és azt is, hogy a közös indulás a korábbi pártelnök, Szász Jenő személye miatt bukott meg.
A román törvények értelmében ha egy párt két egymást követő választáson nem szerez ötvenezer szavazatot, az ügyészség kezdeményezheti a feloszlatását. Szilágyi Zsolt szerint bár kevesebb szavazatot kaptak, mint amire számítottak, az EMNP a most szerzett 59 ezer vokssal bebiztosította magát, és mint megtudtuk, előre tekint, készül a 2014-es európai parlamenti választásra. Az MPP viszont – tette hozzá Szilágyi – feloszlatható. A gyakorlatban erre még sosem került sor, most sem számítanak rá a politikai pártok képviselői. MPP-s forrásunk sem tart ettől.
Mint azt Tamás Sándor kifejtette: azt várják el, hogy „Budapestről segítsék, amit szeretnénk megcsinálni, ne mondják meg, mit csináljunk”. Abban mindkét pártpolitikus egyetértett, hogy Erdélyben Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége töretlen, a Jobbik üzenetei – annak ellenére, hogy ott is egyre több a radikális fiatal – nem gyökereztek meg. Abban is egyetértés volt, hogy egy a Híd-Most magyar-szlovák vegyespárthoz hasonló formáció Erdélyben nem jöhetne létre.
És az is egyértelműnek tűnik, hogy a jövő egyik kérdése az erdélyi magyar pártok számára az lesz, hogy ismét megszólítsák azt a mintegy hatszázezer magyart, aki vélhetően annyira kiábrándult a közéletből, hogy nem szavazott végül senkire.
A számok
A vasárnapi választásokon győztes USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 67 százalékos többsége van.
Az RMDSZ-nek a négy évvel korábbihoz képest néggyel kevesebb, 18 képviselője lesz, szenátusi frakciója változatlanul 9 tagú lesz. A párt az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent. Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 656 szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 528 szavazatot kaptak (5,23).
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire 47 955-en (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 765-en (0,79%) voksoltak. Az EMNP nem jutott be a parlamentbe.
Hegedűs Zsuzsa
Heti Válasz (Budapest)
2012. december 14.
Elsöprő baloldal, koalícióra törekvő RMDSZ
Mindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe.
A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből.
Magyar eredmények
Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el.
Alkotmányozó kétharmad
Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet.
Széteső jobboldal
A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai
Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő.
Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő.
Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő.
Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő
Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő
Szilágyság: Seres Dénes képviselő
A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs).
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Mindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe.
A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből.
Magyar eredmények
Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el.
Alkotmányozó kétharmad
Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet.
Széteső jobboldal
A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai
Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő.
Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő.
Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő.
Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő
Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő
Szilágyság: Seres Dénes képviselő
A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs).
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. december 14.
Az RMDSZ-szavazók többsége kormányzást akar
Az RMDSZ öt százalékot alig meghaladó választási eredményeiről, az elveszett mandátumokról és a Szociálliberális Unióval folytatott koalíciós tárgyalásokról beszélgettünk Kovács Péterrel, a szövetség főtitkárával.
– Milyen eredménynek tartja az RMDSZ 5,2 százalékos támogatottságát a december 9-i parlamenti választáson? – Legfontosabb célkitűzésünket teljesítettük azzal, hogy a romániai magyarságnak megmarad a megfelelő súlyú parlamenti képviselete: a magyar emberek egyértelmű bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A választási eredmények másik fontos végkicsengése: meg kell vizsgálnunk, hogy az RMDSZ miért került ilyen veszélyesen közel az 5 százalékos bejutási küszöbhöz. Választókerületi léptékű elemzésre van szükség. Túl egyszerű lenne a kedvezőtlen időjárási viszonyokra fogni ezt az eredményt. A választási kiértékelések függvényében a szövetség működésére, a szervezésre és a hatékonyságra vonatkozó, személyekre lebontott döntéseket kell hoznunk. – Erdély-szerte csökkent a választói kedv, az RMDSZ is kevesebb szavazatot kapott. Miben látja ennek okait? – Az elmúlt 23 év választási eredményei azt mutatják, hogy a magyar szavazói részvétel együtt mozog a románnal. Ha az országos részvételi arány csökken, akkor csökken a magyar is, ha növekszik, akkor a magyarok közül is többen járulnak az urnák elé. A rendszerváltás óta egyetlen kivétel volt, a 2009-es európai parlamenti választás, amikor 8,93 százalékot kaptak a magyar jelöltek, a román részvételi arány azonban alacsony volt. Az RMDSZ-re adott szavazatok száma viszont akkor is 400 ezer körüli volt. Szociológusaink szerint míg az országos részvételi arány 41,7 százalékra tehető, a magyarok részvétele egy százalékkal kevesebb, 40,5 százalékos volt. Nem nagy különbség, már az előző években is volt rá példa. – Az újraelosztás előtt az RMDSZ 18 mandátummal rendelkezik. Mennyi jöhet még? – Nagyságrendileg ugyanolyan súllyal leszünk jelen a bukaresti parlamentben, mint eddig. Becsléseink alapján 1 szenátori, valamint 2-3 képviselői mandátummal lesz kevesebb. A négy évvel ezelőtti 31 helyett 27 mandátumot kap az RMDSZ. Ez lényegesen nem ront a magyar képviselet súlyán. – Mennyire befolyásolta az RMDSZ eredményeit a néppárt színre lépése a választásokon? Elképzelhetőnek tartja, hogy ha sikerült volna kiegyezni az EMNP-vel, a most elveszett 3-4 mandátum megmarad, sőt, akár újakat is hoz a választási koalíció? – Ez pusztán elméleti felvetés, hiszen olyan párttal nem lehet megegyezni, amely azért jött létre, hogy az RMDSZ-t kiüsse a parlamentből, és átvegye a hatalmat. A romániai választásokon 32 politikai szervezet indult, amiből mindössze négy jutott be a parlamentbe, a többi az 1 százalékot sem érte el. A médiában túl sok szó esik erről a 28 pártocskáról, vagy legalábbis néhányról közülük. Inkább fogadjuk el az elért eredményt, és vonjuk le a megfelelő következtetéseket. – Melyek ezek?
– Mindvégig hangsúlyoztuk, hogy minden magyar embert képviselünk. Azokat is, akik ránk szavaztak, és azokat is, akik nem, vagy, akik otthon maradtak. Számunkra ez prioritás. Engem nem foglalkoztat, hogy egy egyszázalékos pártocska hogyan szerepelt, vagy mit gondol rólunk. – A Szociálliberális Uniónak nincs szüksége kormányzati segítségre, alkotmányozó kétharmaddal rendelkezik a parlamentben. Az RMDSZ miért szorgalmazza a koalíciós tárgyalásokat? – A parlamenti aritmetika szerint a kormánypártnak valóban nincs szüksége külső szövetségesre, ezért aztán teljesen nyitott a tárgyalások menete. Elméleti szempontból három forgatókönyv létezik: kormányra kerül az RMDSZ; parlamenti együttműködést alakítunk ki; ellenzékbe kerülünk. Az RMDSZ által az elmúlt években megrendelt közvélemény-kutatások egyértelműen igazolták: szavazóink több mint 70 százaléka kéri a magyar képviselet kormányzati szerepvállalását. Az emberek szemében az RMDSZ rendelkezik a legtöbb eszközzel a magyarság képviseletére. Most erről folynak a tárgyalások.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Az RMDSZ öt százalékot alig meghaladó választási eredményeiről, az elveszett mandátumokról és a Szociálliberális Unióval folytatott koalíciós tárgyalásokról beszélgettünk Kovács Péterrel, a szövetség főtitkárával.
– Milyen eredménynek tartja az RMDSZ 5,2 százalékos támogatottságát a december 9-i parlamenti választáson? – Legfontosabb célkitűzésünket teljesítettük azzal, hogy a romániai magyarságnak megmarad a megfelelő súlyú parlamenti képviselete: a magyar emberek egyértelmű bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A választási eredmények másik fontos végkicsengése: meg kell vizsgálnunk, hogy az RMDSZ miért került ilyen veszélyesen közel az 5 százalékos bejutási küszöbhöz. Választókerületi léptékű elemzésre van szükség. Túl egyszerű lenne a kedvezőtlen időjárási viszonyokra fogni ezt az eredményt. A választási kiértékelések függvényében a szövetség működésére, a szervezésre és a hatékonyságra vonatkozó, személyekre lebontott döntéseket kell hoznunk. – Erdély-szerte csökkent a választói kedv, az RMDSZ is kevesebb szavazatot kapott. Miben látja ennek okait? – Az elmúlt 23 év választási eredményei azt mutatják, hogy a magyar szavazói részvétel együtt mozog a románnal. Ha az országos részvételi arány csökken, akkor csökken a magyar is, ha növekszik, akkor a magyarok közül is többen járulnak az urnák elé. A rendszerváltás óta egyetlen kivétel volt, a 2009-es európai parlamenti választás, amikor 8,93 százalékot kaptak a magyar jelöltek, a román részvételi arány azonban alacsony volt. Az RMDSZ-re adott szavazatok száma viszont akkor is 400 ezer körüli volt. Szociológusaink szerint míg az országos részvételi arány 41,7 százalékra tehető, a magyarok részvétele egy százalékkal kevesebb, 40,5 százalékos volt. Nem nagy különbség, már az előző években is volt rá példa. – Az újraelosztás előtt az RMDSZ 18 mandátummal rendelkezik. Mennyi jöhet még? – Nagyságrendileg ugyanolyan súllyal leszünk jelen a bukaresti parlamentben, mint eddig. Becsléseink alapján 1 szenátori, valamint 2-3 képviselői mandátummal lesz kevesebb. A négy évvel ezelőtti 31 helyett 27 mandátumot kap az RMDSZ. Ez lényegesen nem ront a magyar képviselet súlyán. – Mennyire befolyásolta az RMDSZ eredményeit a néppárt színre lépése a választásokon? Elképzelhetőnek tartja, hogy ha sikerült volna kiegyezni az EMNP-vel, a most elveszett 3-4 mandátum megmarad, sőt, akár újakat is hoz a választási koalíció? – Ez pusztán elméleti felvetés, hiszen olyan párttal nem lehet megegyezni, amely azért jött létre, hogy az RMDSZ-t kiüsse a parlamentből, és átvegye a hatalmat. A romániai választásokon 32 politikai szervezet indult, amiből mindössze négy jutott be a parlamentbe, a többi az 1 százalékot sem érte el. A médiában túl sok szó esik erről a 28 pártocskáról, vagy legalábbis néhányról közülük. Inkább fogadjuk el az elért eredményt, és vonjuk le a megfelelő következtetéseket. – Melyek ezek?
– Mindvégig hangsúlyoztuk, hogy minden magyar embert képviselünk. Azokat is, akik ránk szavaztak, és azokat is, akik nem, vagy, akik otthon maradtak. Számunkra ez prioritás. Engem nem foglalkoztat, hogy egy egyszázalékos pártocska hogyan szerepelt, vagy mit gondol rólunk. – A Szociálliberális Uniónak nincs szüksége kormányzati segítségre, alkotmányozó kétharmaddal rendelkezik a parlamentben. Az RMDSZ miért szorgalmazza a koalíciós tárgyalásokat? – A parlamenti aritmetika szerint a kormánypártnak valóban nincs szüksége külső szövetségesre, ezért aztán teljesen nyitott a tárgyalások menete. Elméleti szempontból három forgatókönyv létezik: kormányra kerül az RMDSZ; parlamenti együttműködést alakítunk ki; ellenzékbe kerülünk. Az RMDSZ által az elmúlt években megrendelt közvélemény-kutatások egyértelműen igazolták: szavazóink több mint 70 százaléka kéri a magyar képviselet kormányzati szerepvállalását. Az emberek szemében az RMDSZ rendelkezik a legtöbb eszközzel a magyarság képviseletére. Most erről folynak a tárgyalások.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. december 14.
Könyvbemutatók és –vásárok az Erdélyi Múzeum Egyesületnél
Könyvbemutatóra várja az érdeklődőket az Erdélyi Múzeum-Egyesület hétfőn, december 17-én 17 órától az EME székházában.
Bemutatásra kerülnek: Sándor Katalin: Nyugtalanító írás/képek; Németh Boglárka: Aspect and Stativity in Hungarian; Berki Tímea: Magyar-román kulturális kapcsolatok a 19. század második felében című köteteik.
A köteteket bemutatják: Dánél Móna, Kádár Edit, Keszeg Anna.
Házigazda: Biró Annamária
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2012. december 19-én, szerdán 17 órától tartja hagyományos könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárát az EME székházában (Jókai/Napoca utca 2-4. szám).
Bemutatásra kerülnek: Köleséri Sámuel tudományos levelezése 1709-1732; Csetri Elek: Kelemen Lajos élete és munkássága A köteteket bemutatják: Font Zsuzsa és Kovács András.
Házigazda: Sipos Gábor
maszol.ro
Könyvbemutatóra várja az érdeklődőket az Erdélyi Múzeum-Egyesület hétfőn, december 17-én 17 órától az EME székházában.
Bemutatásra kerülnek: Sándor Katalin: Nyugtalanító írás/képek; Németh Boglárka: Aspect and Stativity in Hungarian; Berki Tímea: Magyar-román kulturális kapcsolatok a 19. század második felében című köteteik.
A köteteket bemutatják: Dánél Móna, Kádár Edit, Keszeg Anna.
Házigazda: Biró Annamária
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2012. december 19-én, szerdán 17 órától tartja hagyományos könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárát az EME székházában (Jókai/Napoca utca 2-4. szám).
Bemutatásra kerülnek: Köleséri Sámuel tudományos levelezése 1709-1732; Csetri Elek: Kelemen Lajos élete és munkássága A köteteket bemutatják: Font Zsuzsa és Kovács András.
Házigazda: Sipos Gábor
maszol.ro
2012. december 15.
A székelyek
Kik is Erdély székely lakói? A Kárpát-medence keleti és délkeleti területein, a magyar néptömbtől elszakadva, idegenekkel (főleg románokkal és szászokkal) körülvéve élnek. Nevük – a sicul – már a XI. században is előfordul; vagy homlokukon fehér lovaikra, vagy a széleken élő helyzetükre vonatkozhat az elnevezés.
Nyelvük a magyar nyelv legrégibb vonásait őrzi, rovásírásuk sok ezer éves. Származásukról a kutatók sok hipotézist állítottak fel, de igaznak az bizonyult, amit maguk is közös emlékezetként őriznek: Csaba király népe Atilla hunjainak utóda. Történetük együtt indult Árpád népével, csak a nyugati hunok előbb váltak ki a hun – hsziungnú – törzsszövetségből, mint eleink. Egy ideig a közép-ázsiai Csu folyó mentén tartózkodtak, majd a Fekete-tenger északkeleti részére költöztek, ahonnan a római császár hívta be őket a Kárpát-medencébe a 360-as években, hogy a szarmatákat kordában tartsák. Atillának mintegy 35 000-nyi lovasíjásza volt, amivel Európában egyedülálló katonai erőt képviselt. Atilla halála (453) után – ezt többek között Thuróczy Jánosnál (1435–1490) és más krónikásunknál (mint Kézai Simonnál, 1285 körül) olvassuk – a hunok – mintegy 165 ezren – az erdélyi Mezőségre vonultak (a Csigle-mező, Csigledomb ma is őrzi első tartózkodási helyüket), és onnan népesítették be Erdély egy részét.
„Csigle mezején már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Ezek a székelyek a hunok maradványai… Amikor a magyarok újra birtokba vették Pannóniát, az ország felosztásánál a székelyek a magyarok beleegyezésével azt a vidéket kapták osztályrészül, amelyet már ezelőtt is lakóhelyül választottak maguknak.” (Thuróczy János)
Anonymus egyértelműen írja, hogy „a székelyek régebben Atilla népei voltak”. „A székelyek az első honfoglalás népei voltak, akiket Árpád magyarjai már itt találtak, ők mentek Árpád népe elé, szövetséget ajánlva nekik. Nem meghódolt, hanem szövetséges nép volt. A XI–XII. században a gyepűk védelmét látták el. Mivel sokáig a hunok szabadságát élvezték, hagyományaik szerint Árpád vezér Országgyűlést hívott össze, amelyben a vezér kimondta, hogy mindannyian nemesek legyenek; jobbágy ne legyen köztük. Mai szálláshelyüket 1224-ben foglalták el. Mátyás király uralkodása idején főnemesekre, lófőnemesekre és gyalognemesekre tagozódtak.”
„A székelyek kiváltképpen való nemesek, nekik mindenestől fogva külön törvények és szokások vagyon. Hadi dolgokban bölcsek, kik örökségeket és tisztségeket nemzetségre és nemzetségi ágazatára osztanak köztük” – olvassuk Werbőczy Tripartitumában, tehát még akkor jelen voltak Erdélyben, amikor a törzsi szervezet fennállt. Különállásukat a „székrendszer” segítette megőrizni, amelyek élén a királybíró, a székbíró és a kapitány állt. A XVI. századtól fokozatosan elszegényedtek, és sokuk jobbágysorba jutott. Egyes erdélyi fejedelmek összefogva a Habsburgokkal a székelyek kiváltságait kezdték eltörölni; az ellenálló székelyeket mindig szigorúan megtorolták. Legismertebb az 1764-es madéfalvai székely népgyűlés szétverése, ami után sokuk Moldvába és más területre menekült.
Ma az Erdélyben élő magyarok lélekszáma reálisan több mint 2 millió, hivatalosan csak 1,2 millió; ennek jelentős részét a székelyek adják. A románoknak Székelyföldre való telepítése egyre erősödik. A székelység autonómiájának megadása erős nemzetközi nyomással feltehetően csak idő kérdése. Kiszely István
Háromszék / Magyar Demokrata
Erdély.ma
Kik is Erdély székely lakói? A Kárpát-medence keleti és délkeleti területein, a magyar néptömbtől elszakadva, idegenekkel (főleg románokkal és szászokkal) körülvéve élnek. Nevük – a sicul – már a XI. században is előfordul; vagy homlokukon fehér lovaikra, vagy a széleken élő helyzetükre vonatkozhat az elnevezés.
Nyelvük a magyar nyelv legrégibb vonásait őrzi, rovásírásuk sok ezer éves. Származásukról a kutatók sok hipotézist állítottak fel, de igaznak az bizonyult, amit maguk is közös emlékezetként őriznek: Csaba király népe Atilla hunjainak utóda. Történetük együtt indult Árpád népével, csak a nyugati hunok előbb váltak ki a hun – hsziungnú – törzsszövetségből, mint eleink. Egy ideig a közép-ázsiai Csu folyó mentén tartózkodtak, majd a Fekete-tenger északkeleti részére költöztek, ahonnan a római császár hívta be őket a Kárpát-medencébe a 360-as években, hogy a szarmatákat kordában tartsák. Atillának mintegy 35 000-nyi lovasíjásza volt, amivel Európában egyedülálló katonai erőt képviselt. Atilla halála (453) után – ezt többek között Thuróczy Jánosnál (1435–1490) és más krónikásunknál (mint Kézai Simonnál, 1285 körül) olvassuk – a hunok – mintegy 165 ezren – az erdélyi Mezőségre vonultak (a Csigle-mező, Csigledomb ma is őrzi első tartózkodási helyüket), és onnan népesítették be Erdély egy részét.
„Csigle mezején már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Ezek a székelyek a hunok maradványai… Amikor a magyarok újra birtokba vették Pannóniát, az ország felosztásánál a székelyek a magyarok beleegyezésével azt a vidéket kapták osztályrészül, amelyet már ezelőtt is lakóhelyül választottak maguknak.” (Thuróczy János)
Anonymus egyértelműen írja, hogy „a székelyek régebben Atilla népei voltak”. „A székelyek az első honfoglalás népei voltak, akiket Árpád magyarjai már itt találtak, ők mentek Árpád népe elé, szövetséget ajánlva nekik. Nem meghódolt, hanem szövetséges nép volt. A XI–XII. században a gyepűk védelmét látták el. Mivel sokáig a hunok szabadságát élvezték, hagyományaik szerint Árpád vezér Országgyűlést hívott össze, amelyben a vezér kimondta, hogy mindannyian nemesek legyenek; jobbágy ne legyen köztük. Mai szálláshelyüket 1224-ben foglalták el. Mátyás király uralkodása idején főnemesekre, lófőnemesekre és gyalognemesekre tagozódtak.”
„A székelyek kiváltképpen való nemesek, nekik mindenestől fogva külön törvények és szokások vagyon. Hadi dolgokban bölcsek, kik örökségeket és tisztségeket nemzetségre és nemzetségi ágazatára osztanak köztük” – olvassuk Werbőczy Tripartitumában, tehát még akkor jelen voltak Erdélyben, amikor a törzsi szervezet fennállt. Különállásukat a „székrendszer” segítette megőrizni, amelyek élén a királybíró, a székbíró és a kapitány állt. A XVI. századtól fokozatosan elszegényedtek, és sokuk jobbágysorba jutott. Egyes erdélyi fejedelmek összefogva a Habsburgokkal a székelyek kiváltságait kezdték eltörölni; az ellenálló székelyeket mindig szigorúan megtorolták. Legismertebb az 1764-es madéfalvai székely népgyűlés szétverése, ami után sokuk Moldvába és más területre menekült.
Ma az Erdélyben élő magyarok lélekszáma reálisan több mint 2 millió, hivatalosan csak 1,2 millió; ennek jelentős részét a székelyek adják. A románoknak Székelyföldre való telepítése egyre erősödik. A székelység autonómiájának megadása erős nemzetközi nyomással feltehetően csak idő kérdése. Kiszely István
Háromszék / Magyar Demokrata
Erdély.ma
2012. december 15.
Folytatódik a testvérharc (A Néppártot bírálja Kulcsár)
Az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) bírálta Kulcsár-Terza József, sőt, Toró T. Tibor és a vezetőség lemondását kérte, mert véleménye szerint ártottak a székelyföldi autonómia ügyének. Elsősorban az RMDSZ-vezetők által már elmondott vádakat ismételte, a szövetség választások utáni politizálásáról csak újságírói kérdésre ejtett szót, s mindössze annyit mondott: majd, ha eljön az ideje, arról is elmondja véleményét.
Kulcsár-Terza József szerint a választásokon induló mindkét magyar politikai alakulat felelőtlen politizálást folytatott. Az RMDSZ azért, mert nem vette figyelembe a polgáriak javaslatát, és nem volt hajlandó létrehozni a Szász Jenő által javasolt „nemzeti válogatottat”, az EMNP pedig amiért indult, és így „csak kevésen múlott, hogy nem csúszott öt százalék alá a magyar képviselet”. „A Néppárt olyan volt, mint a testvérünk, nem véletlenül mondták többször, hogy egy tőről fakadtunk, ezért fáj annyira, hogy cserbenhagytak, nemcsak minket, de az erdélyi magyarságot is” – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Felidézte, hogy az önkormányzati választások előtt Szász Jenő miatt nem akarták a néppártiak a közös indulást, a kongresszus után, amikor Szász távozott a párt éléről, csak úgy egyeztek volna bele a közös listába, ha azon a Néppárt jele szerepel. „Átvették az RMDSZ erőpolitikáját” – vélekedett a megyei elnök, aki szerint jelen helyzetben tiszta szerencse, hogy ők legalább nem állítottak jelölteket. „Haragszunk a Néppártra, mert előbb megosztották a nemzeti oldalt, utána pedig az erdélyi magyarságot” – fejtegette. Kulcsár szerint a néppártiak hibásak amiatt, hogy nem lett magyar képviselő Orbaiszéken, szinte szó szerint ismételte el Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök hétfői nyilatkozatát.
Az MPP megyei elnöke számon kéri azt is a néppártiaktól, hogy megnegyedelték az autonómiatámogatók sorát, az SZNT pár éve 220 000 aláírást gyűjtött, most azonban alig pár tízezren „voksoltak az autonómiára”. Ezért Toró T. Tibornak és a párt vezetőinek le kellene mondaniuk – vélekedett. Az autonómia ügyében további lépések szükségesek, és ezért közösen kell tenniük a magyar szervezeteknek – ismerte el újságírói kérdésre. Az MPP támogatja az SZNT kezdeményezését a Székelyföldi Önkormányzati Tanács összehívása ügyében, és úgy vélik, még március előtt újabb autonómiatüntetést kell szervezni. Kulcsár-Terza József szerint a három magyar politikai alakulatnak januárban tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, és a „nemzeti válogatott” létrehozataláról egyeztetnie, mert 2014-ben újabb választás lesz, és csak közösen juttathatnak erős képviseletet az Európai Parlamentbe.
Újságírói kérdésre válaszolva mondta el, a párt elnöksége semmilyen együttműködésről nem döntött, nem hagyott jóvá, s szavaiból kitetszett, tulajdonképpen érvénytelennek tekintik a kézdivásárhelyi MPP és EMNP megállapodását, „az csak afféle helyi dolog”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) bírálta Kulcsár-Terza József, sőt, Toró T. Tibor és a vezetőség lemondását kérte, mert véleménye szerint ártottak a székelyföldi autonómia ügyének. Elsősorban az RMDSZ-vezetők által már elmondott vádakat ismételte, a szövetség választások utáni politizálásáról csak újságírói kérdésre ejtett szót, s mindössze annyit mondott: majd, ha eljön az ideje, arról is elmondja véleményét.
Kulcsár-Terza József szerint a választásokon induló mindkét magyar politikai alakulat felelőtlen politizálást folytatott. Az RMDSZ azért, mert nem vette figyelembe a polgáriak javaslatát, és nem volt hajlandó létrehozni a Szász Jenő által javasolt „nemzeti válogatottat”, az EMNP pedig amiért indult, és így „csak kevésen múlott, hogy nem csúszott öt százalék alá a magyar képviselet”. „A Néppárt olyan volt, mint a testvérünk, nem véletlenül mondták többször, hogy egy tőről fakadtunk, ezért fáj annyira, hogy cserbenhagytak, nemcsak minket, de az erdélyi magyarságot is” – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Felidézte, hogy az önkormányzati választások előtt Szász Jenő miatt nem akarták a néppártiak a közös indulást, a kongresszus után, amikor Szász távozott a párt éléről, csak úgy egyeztek volna bele a közös listába, ha azon a Néppárt jele szerepel. „Átvették az RMDSZ erőpolitikáját” – vélekedett a megyei elnök, aki szerint jelen helyzetben tiszta szerencse, hogy ők legalább nem állítottak jelölteket. „Haragszunk a Néppártra, mert előbb megosztották a nemzeti oldalt, utána pedig az erdélyi magyarságot” – fejtegette. Kulcsár szerint a néppártiak hibásak amiatt, hogy nem lett magyar képviselő Orbaiszéken, szinte szó szerint ismételte el Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök hétfői nyilatkozatát.
Az MPP megyei elnöke számon kéri azt is a néppártiaktól, hogy megnegyedelték az autonómiatámogatók sorát, az SZNT pár éve 220 000 aláírást gyűjtött, most azonban alig pár tízezren „voksoltak az autonómiára”. Ezért Toró T. Tibornak és a párt vezetőinek le kellene mondaniuk – vélekedett. Az autonómia ügyében további lépések szükségesek, és ezért közösen kell tenniük a magyar szervezeteknek – ismerte el újságírói kérdésre. Az MPP támogatja az SZNT kezdeményezését a Székelyföldi Önkormányzati Tanács összehívása ügyében, és úgy vélik, még március előtt újabb autonómiatüntetést kell szervezni. Kulcsár-Terza József szerint a három magyar politikai alakulatnak januárban tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, és a „nemzeti válogatott” létrehozataláról egyeztetnie, mert 2014-ben újabb választás lesz, és csak közösen juttathatnak erős képviseletet az Európai Parlamentbe.
Újságírói kérdésre válaszolva mondta el, a párt elnöksége semmilyen együttműködésről nem döntött, nem hagyott jóvá, s szavaiból kitetszett, tulajdonképpen érvénytelennek tekintik a kézdivásárhelyi MPP és EMNP megállapodását, „az csak afféle helyi dolog”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 15.
Mégis a régi temetőszabályzat marad érvényben
Elmúlt a választási kampány, maradt a nacionalizmus?
Több mint hatvan napirendi pont szerepelt a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi tanácsülésén, ám a legnagyobb bonyodalmat az 56-os számú határozattervezet okozta, amely a kolozsvári temetők új szabályzatára vonatkozott. Amint arról már előzetesen beszámoltunk, az új szabályzat nagyobb védelmet biztosított volna a műemlék síroknak, és lehetővé tette volna a III. és IV. fokú rokonok közti sírhely-koncesszionálás adományozását is, ami 2010 óta csak első és másod fokú rokonok között volt megengedett. Habár a sírhely-koncesszionálás ilyen mérvű kibővítése mind a román, mind a magyar városlakók javára vált volna, mégis ez volt az a pont, amelyet magyarellenes, nacionalista hangulatkeltésre használt fel Claudia Anastase szociálliberális városi tanácsos, aki durván rendreutasította Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármestert. A határozatot végül elvetették. Az RMDSZ a prefektushoz fordul a helyzet tisztázásáért.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Elmúlt a választási kampány, maradt a nacionalizmus?
Több mint hatvan napirendi pont szerepelt a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi tanácsülésén, ám a legnagyobb bonyodalmat az 56-os számú határozattervezet okozta, amely a kolozsvári temetők új szabályzatára vonatkozott. Amint arról már előzetesen beszámoltunk, az új szabályzat nagyobb védelmet biztosított volna a műemlék síroknak, és lehetővé tette volna a III. és IV. fokú rokonok közti sírhely-koncesszionálás adományozását is, ami 2010 óta csak első és másod fokú rokonok között volt megengedett. Habár a sírhely-koncesszionálás ilyen mérvű kibővítése mind a román, mind a magyar városlakók javára vált volna, mégis ez volt az a pont, amelyet magyarellenes, nacionalista hangulatkeltésre használt fel Claudia Anastase szociálliberális városi tanácsos, aki durván rendreutasította Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármestert. A határozatot végül elvetették. Az RMDSZ a prefektushoz fordul a helyzet tisztázásáért.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
„Stabilitási tényezőként tekintenek az RMDSZ-re”
Véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára
Négy forgatókönyv körvonalazódik az RMDSZ számára az új kormány megalakulását követően: koalícióra lép az abszolút parlamenti többséget szerzett Szociálliberális Szövetséggel (USL) és miniszteri tárcát kap; a közös kormányban államtitkári szinten lesz képviselve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség; parlamenti támogatást biztosít az USL-nek; ellenzékben marad.
„Bármelyik politikai alakulatnak célja hatalomra jutni, döntésközelbe kerülni, hogy érvényesíthesse programját. Az RMDSZ-nek vannak olyan választási ígéretei, amelyeket csak úgy lehet megvalósítani, ha szövetségünk kormányon van”, nyilatkozta lapunknak Kovács Péter főtitkár. „Az RMDSZ ezúttal nem jelenti a mérleg nyelvét, emiatt alkupozíciója is gyengébb. Az USL annak ellenére tett ajánlatot az együttműködésre, hogy matematikailag nincs szüksége az RMDSZ-re a parlamenti többség kialakításában, ami határozottan pozitívumnak tekinthető. Azt jelenti, hogy az RMDSZ-re partnerként tekintenek, stabilitási tényezőnek tartják. Szövetségünk eddig is együttműködésre törekedett a mindenkori román kormánnyal – elutasítva természetesen a szélsőséges pártokat”, magyarázta Kovács.
Egyes elméletek szerint a szociáldemokraták számára az RMDSZ-szel való együttműködés mögött elsősorban más számítások húzódnak meg, például saját pozíciójukat kívánják erősíteni a liberálisokkal szemben. Kovács Péter szerint, ha ez annak az ára, hogy az RMDSZ-nek szava legyen az olyan horderejű kérdésekről szóló döntésben, mint az alkotmánymódosítás, vagy például a régiók átrajzolása, teljesen mellékesnek tűnik minden más.
Tegnap Marosvásárhelyen ülésezett a platformok (PKT), majd a területi elnökök konzultatív tanácsa (TEKT), az est folyamán pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), napirenden a választási eredmények kiértékelése volt. Szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) hallgatják meg Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját, illetve az országos kampánystáb kiértékelőjét.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)
Véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára
Négy forgatókönyv körvonalazódik az RMDSZ számára az új kormány megalakulását követően: koalícióra lép az abszolút parlamenti többséget szerzett Szociálliberális Szövetséggel (USL) és miniszteri tárcát kap; a közös kormányban államtitkári szinten lesz képviselve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség; parlamenti támogatást biztosít az USL-nek; ellenzékben marad.
„Bármelyik politikai alakulatnak célja hatalomra jutni, döntésközelbe kerülni, hogy érvényesíthesse programját. Az RMDSZ-nek vannak olyan választási ígéretei, amelyeket csak úgy lehet megvalósítani, ha szövetségünk kormányon van”, nyilatkozta lapunknak Kovács Péter főtitkár. „Az RMDSZ ezúttal nem jelenti a mérleg nyelvét, emiatt alkupozíciója is gyengébb. Az USL annak ellenére tett ajánlatot az együttműködésre, hogy matematikailag nincs szüksége az RMDSZ-re a parlamenti többség kialakításában, ami határozottan pozitívumnak tekinthető. Azt jelenti, hogy az RMDSZ-re partnerként tekintenek, stabilitási tényezőnek tartják. Szövetségünk eddig is együttműködésre törekedett a mindenkori román kormánnyal – elutasítva természetesen a szélsőséges pártokat”, magyarázta Kovács.
Egyes elméletek szerint a szociáldemokraták számára az RMDSZ-szel való együttműködés mögött elsősorban más számítások húzódnak meg, például saját pozíciójukat kívánják erősíteni a liberálisokkal szemben. Kovács Péter szerint, ha ez annak az ára, hogy az RMDSZ-nek szava legyen az olyan horderejű kérdésekről szóló döntésben, mint az alkotmánymódosítás, vagy például a régiók átrajzolása, teljesen mellékesnek tűnik minden más.
Tegnap Marosvásárhelyen ülésezett a platformok (PKT), majd a területi elnökök konzultatív tanácsa (TEKT), az est folyamán pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), napirenden a választási eredmények kiértékelése volt. Szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) hallgatják meg Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját, illetve az országos kampánystáb kiértékelőjét.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
„...nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...”
Dsida Jenő-est a kolozsvári színház stúdiójában
Az egyetemes magyar irodalom egyik állócsillagát idézték meg idén április 11-én, a költészet napján a Szatmárnémeti Északi Színház Ács Alajos Stúdiótermében. Dsida Jenő kivételes képességű költő, nagy tehetséggel megáldott, érzékeny lélek. A kínok, bajok roncsolták testét, de szellemét csiszolták, és költészetét igazgyöngyökké nemesítették.
A „...nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című pódium-esten őt idézik hittel és alázattal Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas, érdemes művész, Kovács Éva Poór Lili-díjas és Csutak Réka színművészek. Az est szerkesztő-rendezője Szugyiczky István színművész.
Az előadást december 19-én, szerdán este 6 órától láthatják az érdeklődők a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében.
Egyszerű és áhítatos, hívő lelkemnek hadd maradjon csoda, megmagyarázhatatlan, örökké titokzatos... Csak azt lássam, hogy sok, sok éhes ember van együtt és kéri a verset, mint a kenyeret...! (Dsida Jenő)
Szabadság (Kolozsvár)
Dsida Jenő-est a kolozsvári színház stúdiójában
Az egyetemes magyar irodalom egyik állócsillagát idézték meg idén április 11-én, a költészet napján a Szatmárnémeti Északi Színház Ács Alajos Stúdiótermében. Dsida Jenő kivételes képességű költő, nagy tehetséggel megáldott, érzékeny lélek. A kínok, bajok roncsolták testét, de szellemét csiszolták, és költészetét igazgyöngyökké nemesítették.
A „...nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című pódium-esten őt idézik hittel és alázattal Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas, érdemes művész, Kovács Éva Poór Lili-díjas és Csutak Réka színművészek. Az est szerkesztő-rendezője Szugyiczky István színművész.
Az előadást december 19-én, szerdán este 6 órától láthatják az érdeklődők a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében.
Egyszerű és áhítatos, hívő lelkemnek hadd maradjon csoda, megmagyarázhatatlan, örökké titokzatos... Csak azt lássam, hogy sok, sok éhes ember van együtt és kéri a verset, mint a kenyeret...! (Dsida Jenő)
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
Nagydíjas magyar termékek kiállítása
A rendezvényen köszöntőt mondott Radetzky Jenő, a Wekerle Terv miniszteri biztosa, a Fejér Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, a Kárpátia-kamara tiszteletbeli elnöke. Szerinte a Kárpát-medencében a gazdasági célok összehangolása a nemzetpolitikát is szolgálja: arra buzdít, hogy a vállalkozók szülőföldjükön maradva érjenek el sikereket. A vándorkiállítással a magyar kreativitást akarják bemutatni, és az erdélyi vállalkozók csatlakozását várják a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.
Gérnyi Gábor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) marketing-csoportvezetője, a határon túli programok vezető koordinátora emlékeztetett a Magyar Termék Nagydíj történetére: az első évben, 1998-ban, a magyar gazdaság nagyon válságos helyzetben volt, de azóta bebizonyosodott, hogy nehéz körülmények között is lehet jót, tartósat alkotni.
Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója szerint a tizenöt év alatt 342 magyar termék kapta meg ezt a nemzetközileg is elismert emblémát. A minőségtanúsító védjegy együttgondolkodásra serkent, aminek segítségével a Kárpát-medencében könnyebben vehetjük fel a versenyt a tömegtermeléssel. Az idén 23 pályázati főcsoportban 58 termék kapott díjat, jövőre pedig bekapcsolódik a vendéglátóipar is, ami együttműködésre késztet az egész régióban. A Magyar Termék Nagydíj nemcsak a fogyasztó számára jelent biztonsági garanciát, hanem a termelő számára is közvetett reklám – mondta, hozzátéve: jövőre bevezetik a Régiók különdíját is a minőség, magyarságtudat és környezettisztelet elismerésére, éltetésére.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
A rendezvényen köszöntőt mondott Radetzky Jenő, a Wekerle Terv miniszteri biztosa, a Fejér Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, a Kárpátia-kamara tiszteletbeli elnöke. Szerinte a Kárpát-medencében a gazdasági célok összehangolása a nemzetpolitikát is szolgálja: arra buzdít, hogy a vállalkozók szülőföldjükön maradva érjenek el sikereket. A vándorkiállítással a magyar kreativitást akarják bemutatni, és az erdélyi vállalkozók csatlakozását várják a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.
Gérnyi Gábor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) marketing-csoportvezetője, a határon túli programok vezető koordinátora emlékeztetett a Magyar Termék Nagydíj történetére: az első évben, 1998-ban, a magyar gazdaság nagyon válságos helyzetben volt, de azóta bebizonyosodott, hogy nehéz körülmények között is lehet jót, tartósat alkotni.
Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója szerint a tizenöt év alatt 342 magyar termék kapta meg ezt a nemzetközileg is elismert emblémát. A minőségtanúsító védjegy együttgondolkodásra serkent, aminek segítségével a Kárpát-medencében könnyebben vehetjük fel a versenyt a tömegtermeléssel. Az idén 23 pályázati főcsoportban 58 termék kapott díjat, jövőre pedig bekapcsolódik a vendéglátóipar is, ami együttműködésre késztet az egész régióban. A Magyar Termék Nagydíj nemcsak a fogyasztó számára jelent biztonsági garanciát, hanem a termelő számára is közvetett reklám – mondta, hozzátéve: jövőre bevezetik a Régiók különdíját is a minőség, magyarságtudat és környezettisztelet elismerésére, éltetésére.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
Kincses Kolozsvár Polgára: Kiss András köszöntése
A kiváló személyiségeknek járó Kincses Kolozsvár Polgára címmel tüntette ki idén a Kolozsvár Társaság Kiss András levéltárost, Kolozsvár múltjának jeles kutatóját, az Erdélyi Múzeum-Egyesület korábbi alelnökét és főtitkárát. A december 12-én, a társaság székhelyén szervezett ünnepségen Egyed Ákos történész köszöntötte az ünnepeltet, aki idén töltötte be 90. életévét.
A már különböző helyeken elhangzott több köszöntő után, a Kolozsvár Társaság is felsorakozik közéjük, hogy megünnepelje, megünnepeljük a 90 éves barátunkat, Kiss Andrást, a történészszakma kiemelkedő tagját. A Kolozsvár Társaság mint Kolozsvár történelmi öröksége őrzőjének elhívatott intézménye, nem véletlenül tűzte napirendjére ennek a kis, bensőséges rendezvénynek a megtartását, hogy köszönthesse e város történelmének igen kiváló kutatóját.
Idők folyamán sokan és sokat írtak Kolozsvár történelméről, de utánuk még bőven maradtak fehér foltok, űrök, megoldatlan kérdések a város múltjában. Ezeknek a fehér foltoknak az eltüntetésére, a kérdések megoldására vállalkozott Ünnepeltünk hosszú kutatói pályája során, s eredményei immár megkerülhetetlenek minden kutató és Kolozsvárt szerető polgára számára. Ez azért is érdekes, mert Kiss András a Bánság szülöttje (Facsád, 1922. október 5.) s „bánságiságát” nem tagadja meg, és mégis kevés olyan polgára van Kolozsvárnak, aki jobban szeretné ezt a nagy múltú erdélyi várost, mint Ő.
Ezért is köszöntjük Kiss Andrást körünkben.
És köszöntjük az egész életműért, amely – sietek hangsúlyozni – hála Istennek még mindig gyarapszik, gazdagszik. Ebben az életműben benne van a sok évtizedre visszanyúló kutatás, feldolgozó munka, az eredmények, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben végzett főtitkári-alelnöki tevékenysége, és még sorolhatnók működésének tereit. Hivatott történészi-levéltári tevékenysége életmódjának is meghatározója volt. Mindent ennek a munkának rendelt alá életvitelében.
Kevés, ünnepeltünkhöz fogható tagja volt és van a mi szakmánknak olyan, aki annyira megtalálta a maga helyét az elődök sorában és a kortársak között, mint Ő. És aki mégis annyira tudatosan építette volna a maga egyéni műhelyének a programját.
Az 1994-ben közölt Források és értelmezések című kötetét bizonyára sokan ismerik és használják, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenki felfigyelt az Előszó helyett írt Confessiójának dátumára, amit szerzőnk 1985. szeptember 7-én írt le. Ebből idézem: „Levéltárosi pályám véget ért, ez az életmű lezárult. És ezzel eddig elkészült írásaim után is pontot tettem. Seregszemléjük azt mutatja, hogy jó részük további munkák jelzései, előtanulmányok. Ezt, a még nekem kiszabott idő alatt, most már kutatóként igyekszem elvégezni (…). Mint kutató, további napjaimat is az annyira szeretett történeti források mellett szeretném eltölteni. Kézirataimat, céduláimat forgatva, eddigi kutatásaim fonalát folytatva a további tervek már kialakultak: Kolozsvár belső életére, az egykori városlakók mindennapjaira vonatkozó kutatásaim befejezése és kézirattá alkotása, a már összeállított kolozsvári boszorkányperek anyagát tartalmazó kötetem véglegesítése és jegyzeteinek elkészítése, a szatmári költő-nótárius, Kölcsey Ferenc általam már feltárt, de még ismeretlen, jegyzői munkássága nyomán keletkezett iratok lemásolása és kötetbe foglalása”.
Az előbbi idézetből meggyőződhettünk arról, hogy Kiss András kutatási terve a nyugdíjazásakor valóban készen volt.
Azóta 27 év telt el, és hála Istennek, Kiss Andrásnak juttatott a sors annyi időt és erőt, hogy vállalását teljesíthesse. Ezért is köszöntjük Őt.
A teljesítmény értékét növeli az, hogy nem akármilyen szakmai sorba illeszkedik Ünnepeltünk és életműve, olyanokéba, akik sokat, nagyon sokat tettek Kolozsvár és Erdély történelmének feltárásáért. Az említett Confessióban is olvashatunk azokról, akiket elődjeinek tart. Kezdve Diósi Gergely Kolozsvár egykori jeles nótáriusával, aki 1592-ben írta le a következőket: „Én is nem magam mutogatásáért, hanem a közönség javáért” végeztem munkámat.
Ünnepeltünk sem szerette soha, s ma sem szereti a magamutogatást és a magamutogatókat. Aminthogy megvallott elődei: Kelemen Lajos és Szabó T. Attila sem szerette. És azért is örömmel sorakozott fel melléjük, utánuk, mert a történészi és levéltári szakmát a lehető legmagasabb színvonalon művelték, akárcsak Jakó Zsigmond professzor, akinek közvetlen munkatársa volt.
És mégis: nagy elődök nyomdokain járva s nagy kortársak mellett dolgozva, Kiss András meg tudta őrizni saját egyéni habitusát és munkastílusát. Amiről a Források és értelmezések és Más források – más értelmezések című két nagy kötetéből bárki meggyőződhet. Nézzük meg a kötetek néhány tanulmányának címét: Kalandosok – Kalandos temető Kolozsvárt, Farsangolás Kolozsvárt – 1582-ben, Kolozsvári ötvös háza, A Pata utca száz éve, Polgárok respublikája (Kolozsvár), Szelleműzés a „hóhér házából” levéltári anyaggal, Beszélő kövek, A Házsongárdi temető, Kolozsvár város önkormányzati fejlődése az 1458-as „unióig” és kiteljesedése az 1568-as királyi ítélettel, és tovább idézhetnénk a Kolozsvárról szóló írásokat. És természetesen a Tordával, Zilah várossal, Nagyváraddal, Szatmár megyével, a különböző erdélyi intézményekkel, a román kultúra és történelem kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó tanulmányait, közleményeit.
Tanulságos az a figyelemfelhívása, amely a történészszakma szabályainak megsértéséből, könnyelmű kezeléséből következhet a szerzőre és az olvasóközönségre. Kiss András azok közé a történészek közé tartozik, akik a múlt megismerését és megismertetését mindenekelőtt szakmai munkának tartják, olyan foglalkozásnak, amelynek szabályait századok során alkották meg az elődök. És az első szabály szerinte az, hogy valós történelmet csak megbízható forrásokból lehet és szabad írni. Ez az ars poétikája természetesen összefügg azzal, hogy élete nagy részét történeti források között, levéltárban töltötte. Utalok a hiteles forrásokról vallott felfogásával kapcsolatban a Kincses Kolozsvártól – romlott Kolozsvárig című tanulmányára, amelyben ezeket írja: „Városunkat immár nap mint nap a szövegkörnyezettől függetlenül szinte modorosan kincses Kolozsvárként emlegetik. Ehhez mindenkinek joga van, nem találunk benne kivetnivalót, még ha az alkalmazott jelzőnek nincs is már meg az az értékfedezete, mint akkor, amikor a 16–17. században a város kiérdemelte ezt az értékelést. Viszont használatához, úgy véljük, odaillenék az egykori” jelző. Ugyanis, amint írja, már Misztótfalusi Kis Miklós, majd Bethlen Miklós a kincses várost már csak a múlt emlékeként idézi, a város elöljárói már 1698-ban „romlott Kolozsvár” városáról tettek jelentést, ami II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratát megtorló török–tatár pusztításokkal kezdődött, és más kedvezőtlen történelmi eseménnyel folytatódott.
Ne csapja be senki önmagát és az olvasóközönséget azzal, hogy egy operettszövegnek nagyobb forrásértéket tulajdonít, mint a reális történelmi kútfőknek – így szól a tudós történészünk megszívlelendő intelme.
És Kiss András nem volna önmaga, ha nem tudná és hangsúlyozná: a levéltár közkincseket őriz, ebből következően hozzáférést kell biztosítania az érdeklődőknek. Mert a levéltári munka szolgálat a közösségért. Ez nála szabály volt a diktatúra idején is, amikor megtett minden megtehetőt ennek érdekében, és szabály maradt azóta is: mindenkinek segítséget nyújtani a tájékozódásban. Különösen áll ez a felnövekvő új történésznemzedékre, mert Kiss András felelősséget érez azok szakmai képzéséért: azért, hogy hitelesen, teljes felelősséggel nyúljanak a történelem feltárásához, műveléséhez.
Az ő nevükben is – utólagos felhatalmazásukat kérve –, illesse ezért köszöntés és köszönet a levéltártudományban és a történettudományban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó mestert. Aki még sokáig éljen és alkosson, amit szívből és szeretettel kíván a Kolozsvár Társaság minden tagja. András, Isten éltessen s adjon erőt a továbbiakhoz.
EGYED ÁKOS
Szabadság (Kolozsvár)
A kiváló személyiségeknek járó Kincses Kolozsvár Polgára címmel tüntette ki idén a Kolozsvár Társaság Kiss András levéltárost, Kolozsvár múltjának jeles kutatóját, az Erdélyi Múzeum-Egyesület korábbi alelnökét és főtitkárát. A december 12-én, a társaság székhelyén szervezett ünnepségen Egyed Ákos történész köszöntötte az ünnepeltet, aki idén töltötte be 90. életévét.
A már különböző helyeken elhangzott több köszöntő után, a Kolozsvár Társaság is felsorakozik közéjük, hogy megünnepelje, megünnepeljük a 90 éves barátunkat, Kiss Andrást, a történészszakma kiemelkedő tagját. A Kolozsvár Társaság mint Kolozsvár történelmi öröksége őrzőjének elhívatott intézménye, nem véletlenül tűzte napirendjére ennek a kis, bensőséges rendezvénynek a megtartását, hogy köszönthesse e város történelmének igen kiváló kutatóját.
Idők folyamán sokan és sokat írtak Kolozsvár történelméről, de utánuk még bőven maradtak fehér foltok, űrök, megoldatlan kérdések a város múltjában. Ezeknek a fehér foltoknak az eltüntetésére, a kérdések megoldására vállalkozott Ünnepeltünk hosszú kutatói pályája során, s eredményei immár megkerülhetetlenek minden kutató és Kolozsvárt szerető polgára számára. Ez azért is érdekes, mert Kiss András a Bánság szülöttje (Facsád, 1922. október 5.) s „bánságiságát” nem tagadja meg, és mégis kevés olyan polgára van Kolozsvárnak, aki jobban szeretné ezt a nagy múltú erdélyi várost, mint Ő.
Ezért is köszöntjük Kiss Andrást körünkben.
És köszöntjük az egész életműért, amely – sietek hangsúlyozni – hála Istennek még mindig gyarapszik, gazdagszik. Ebben az életműben benne van a sok évtizedre visszanyúló kutatás, feldolgozó munka, az eredmények, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben végzett főtitkári-alelnöki tevékenysége, és még sorolhatnók működésének tereit. Hivatott történészi-levéltári tevékenysége életmódjának is meghatározója volt. Mindent ennek a munkának rendelt alá életvitelében.
Kevés, ünnepeltünkhöz fogható tagja volt és van a mi szakmánknak olyan, aki annyira megtalálta a maga helyét az elődök sorában és a kortársak között, mint Ő. És aki mégis annyira tudatosan építette volna a maga egyéni műhelyének a programját.
Az 1994-ben közölt Források és értelmezések című kötetét bizonyára sokan ismerik és használják, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenki felfigyelt az Előszó helyett írt Confessiójának dátumára, amit szerzőnk 1985. szeptember 7-én írt le. Ebből idézem: „Levéltárosi pályám véget ért, ez az életmű lezárult. És ezzel eddig elkészült írásaim után is pontot tettem. Seregszemléjük azt mutatja, hogy jó részük további munkák jelzései, előtanulmányok. Ezt, a még nekem kiszabott idő alatt, most már kutatóként igyekszem elvégezni (…). Mint kutató, további napjaimat is az annyira szeretett történeti források mellett szeretném eltölteni. Kézirataimat, céduláimat forgatva, eddigi kutatásaim fonalát folytatva a további tervek már kialakultak: Kolozsvár belső életére, az egykori városlakók mindennapjaira vonatkozó kutatásaim befejezése és kézirattá alkotása, a már összeállított kolozsvári boszorkányperek anyagát tartalmazó kötetem véglegesítése és jegyzeteinek elkészítése, a szatmári költő-nótárius, Kölcsey Ferenc általam már feltárt, de még ismeretlen, jegyzői munkássága nyomán keletkezett iratok lemásolása és kötetbe foglalása”.
Az előbbi idézetből meggyőződhettünk arról, hogy Kiss András kutatási terve a nyugdíjazásakor valóban készen volt.
Azóta 27 év telt el, és hála Istennek, Kiss Andrásnak juttatott a sors annyi időt és erőt, hogy vállalását teljesíthesse. Ezért is köszöntjük Őt.
A teljesítmény értékét növeli az, hogy nem akármilyen szakmai sorba illeszkedik Ünnepeltünk és életműve, olyanokéba, akik sokat, nagyon sokat tettek Kolozsvár és Erdély történelmének feltárásáért. Az említett Confessióban is olvashatunk azokról, akiket elődjeinek tart. Kezdve Diósi Gergely Kolozsvár egykori jeles nótáriusával, aki 1592-ben írta le a következőket: „Én is nem magam mutogatásáért, hanem a közönség javáért” végeztem munkámat.
Ünnepeltünk sem szerette soha, s ma sem szereti a magamutogatást és a magamutogatókat. Aminthogy megvallott elődei: Kelemen Lajos és Szabó T. Attila sem szerette. És azért is örömmel sorakozott fel melléjük, utánuk, mert a történészi és levéltári szakmát a lehető legmagasabb színvonalon művelték, akárcsak Jakó Zsigmond professzor, akinek közvetlen munkatársa volt.
És mégis: nagy elődök nyomdokain járva s nagy kortársak mellett dolgozva, Kiss András meg tudta őrizni saját egyéni habitusát és munkastílusát. Amiről a Források és értelmezések és Más források – más értelmezések című két nagy kötetéből bárki meggyőződhet. Nézzük meg a kötetek néhány tanulmányának címét: Kalandosok – Kalandos temető Kolozsvárt, Farsangolás Kolozsvárt – 1582-ben, Kolozsvári ötvös háza, A Pata utca száz éve, Polgárok respublikája (Kolozsvár), Szelleműzés a „hóhér házából” levéltári anyaggal, Beszélő kövek, A Házsongárdi temető, Kolozsvár város önkormányzati fejlődése az 1458-as „unióig” és kiteljesedése az 1568-as királyi ítélettel, és tovább idézhetnénk a Kolozsvárról szóló írásokat. És természetesen a Tordával, Zilah várossal, Nagyváraddal, Szatmár megyével, a különböző erdélyi intézményekkel, a román kultúra és történelem kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó tanulmányait, közleményeit.
Tanulságos az a figyelemfelhívása, amely a történészszakma szabályainak megsértéséből, könnyelmű kezeléséből következhet a szerzőre és az olvasóközönségre. Kiss András azok közé a történészek közé tartozik, akik a múlt megismerését és megismertetését mindenekelőtt szakmai munkának tartják, olyan foglalkozásnak, amelynek szabályait századok során alkották meg az elődök. És az első szabály szerinte az, hogy valós történelmet csak megbízható forrásokból lehet és szabad írni. Ez az ars poétikája természetesen összefügg azzal, hogy élete nagy részét történeti források között, levéltárban töltötte. Utalok a hiteles forrásokról vallott felfogásával kapcsolatban a Kincses Kolozsvártól – romlott Kolozsvárig című tanulmányára, amelyben ezeket írja: „Városunkat immár nap mint nap a szövegkörnyezettől függetlenül szinte modorosan kincses Kolozsvárként emlegetik. Ehhez mindenkinek joga van, nem találunk benne kivetnivalót, még ha az alkalmazott jelzőnek nincs is már meg az az értékfedezete, mint akkor, amikor a 16–17. században a város kiérdemelte ezt az értékelést. Viszont használatához, úgy véljük, odaillenék az egykori” jelző. Ugyanis, amint írja, már Misztótfalusi Kis Miklós, majd Bethlen Miklós a kincses várost már csak a múlt emlékeként idézi, a város elöljárói már 1698-ban „romlott Kolozsvár” városáról tettek jelentést, ami II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratát megtorló török–tatár pusztításokkal kezdődött, és más kedvezőtlen történelmi eseménnyel folytatódott.
Ne csapja be senki önmagát és az olvasóközönséget azzal, hogy egy operettszövegnek nagyobb forrásértéket tulajdonít, mint a reális történelmi kútfőknek – így szól a tudós történészünk megszívlelendő intelme.
És Kiss András nem volna önmaga, ha nem tudná és hangsúlyozná: a levéltár közkincseket őriz, ebből következően hozzáférést kell biztosítania az érdeklődőknek. Mert a levéltári munka szolgálat a közösségért. Ez nála szabály volt a diktatúra idején is, amikor megtett minden megtehetőt ennek érdekében, és szabály maradt azóta is: mindenkinek segítséget nyújtani a tájékozódásban. Különösen áll ez a felnövekvő új történésznemzedékre, mert Kiss András felelősséget érez azok szakmai képzéséért: azért, hogy hitelesen, teljes felelősséggel nyúljanak a történelem feltárásához, műveléséhez.
Az ő nevükben is – utólagos felhatalmazásukat kérve –, illesse ezért köszöntés és köszönet a levéltártudományban és a történettudományban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó mestert. Aki még sokáig éljen és alkosson, amit szívből és szeretettel kíván a Kolozsvár Társaság minden tagja. András, Isten éltessen s adjon erőt a továbbiakhoz.
EGYED ÁKOS
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
Nemzetközi kapcsolatokat épít a MAKOSZ
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) egyedi lehetőséget ragadott meg azáltal, hogy részt vesz a Global Dialogue programban, amely az Ázsia és Európa közötti kapcsolatépítésre összpontosít. A program keretében megszervezett képzésre december 16. és 23. között, Hongkongban kerül sor.
Török-Czirmay Zoltán, a MAKOSZ cenzora, az OBESSU (Organising Bureau of European School Student Unions) támogatásával vehet részt az ISCA (International Sport and Culture Association) projektjében. A NOYCE (Non-formal education through sport for youth in China and Europe) program egy lentről fölfelé haladó kutatási módszerrel, valamint a fiatalok lelkesedésével, és céltudatosságával szeretne létrehozni hosszú távú együttműködéseket a két kontinens között, amelynek része a Global Dialogue tréning.
A Global Dialogue nonformális oktatást biztosít a sporton keresztül fiataloknak Kína és Európa területein. A programnak több célkitűzése van: a sport és egyéb tevékenységek nonformális oktatási módszerként való bevezetése, amely révén az interkulturális kapcsolatok, a kapcsolatfenntartás, valamint a kulturális különbségek kiküszöbölése valósul meg; egy szilárd kommunikációs hálózat kiépítése, valamint fenntartása az ifjúsággal és sporttal foglalkozó szervezetek számára Kína- és Európa-szerte; az ifjúsági vezetők és szervezeteik fejlesztése sportok és egyéb tevékenységek által, nemzetközi kapcsolatokat és kulturális egyetértést eredményezve; felhívni a politikai-, és közösségi döntéshozók figyelmét a két kontinensen, a sportban rejlő lehetőségekre, amely által fejleszthető a fiatalok toleranciaszintje, és nyitottabbá válnak más kultúrák iránt.
A MAKOSZ számos lehetőséget lát ebben az együttműködésben, és célja, hogy a romániai középiskolások számára biztosítani tudja a sok előny mellett az érintett területekre való utazást.
MAKOSZ sajtóiroda
Szabadság (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) egyedi lehetőséget ragadott meg azáltal, hogy részt vesz a Global Dialogue programban, amely az Ázsia és Európa közötti kapcsolatépítésre összpontosít. A program keretében megszervezett képzésre december 16. és 23. között, Hongkongban kerül sor.
Török-Czirmay Zoltán, a MAKOSZ cenzora, az OBESSU (Organising Bureau of European School Student Unions) támogatásával vehet részt az ISCA (International Sport and Culture Association) projektjében. A NOYCE (Non-formal education through sport for youth in China and Europe) program egy lentről fölfelé haladó kutatási módszerrel, valamint a fiatalok lelkesedésével, és céltudatosságával szeretne létrehozni hosszú távú együttműködéseket a két kontinens között, amelynek része a Global Dialogue tréning.
A Global Dialogue nonformális oktatást biztosít a sporton keresztül fiataloknak Kína és Európa területein. A programnak több célkitűzése van: a sport és egyéb tevékenységek nonformális oktatási módszerként való bevezetése, amely révén az interkulturális kapcsolatok, a kapcsolatfenntartás, valamint a kulturális különbségek kiküszöbölése valósul meg; egy szilárd kommunikációs hálózat kiépítése, valamint fenntartása az ifjúsággal és sporttal foglalkozó szervezetek számára Kína- és Európa-szerte; az ifjúsági vezetők és szervezeteik fejlesztése sportok és egyéb tevékenységek által, nemzetközi kapcsolatokat és kulturális egyetértést eredményezve; felhívni a politikai-, és közösségi döntéshozók figyelmét a két kontinensen, a sportban rejlő lehetőségekre, amely által fejleszthető a fiatalok toleranciaszintje, és nyitottabbá válnak más kultúrák iránt.
A MAKOSZ számos lehetőséget lát ebben az együttműködésben, és célja, hogy a romániai középiskolások számára biztosítani tudja a sok előny mellett az érintett területekre való utazást.
MAKOSZ sajtóiroda
Szabadság (Kolozsvár)