Partiumi Egyetemi Napok
A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete idén másodszor rendezi meg az Egyetemi Napokat, melynek jelmondata „Hétfőtől PENtek van”.
A rendezvány célja összefognai az egyetemen eddig különböző időpontokban megrendezett szaknapokat.
A Partiumi Egyetemi Napokat (PEN) idén április 11-18. között rendezik meg, és minden nap más szak mutatkozik be.
Hétfőn ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a rendezvénysorozat, illetve a Teológia és a Magyar szak programjai következnek. Este rendhagyó istentiszteletre kerül sor, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
Kedden a Szociológia és a Szociális Munka szak hallgatót és előadói várják az érdeklődőket. Véradás, érdekes előadások, játékok és beszélgetések színesítik a napi programot.
Szerdán a Reklámgrafika szak hallgatói készülnek Perdormance-szal(?), ami nemcsak az egyetem hallgatót mozgatja meg, hanem az egész várost is.
Nyílt nap
Csütörtökön Nyílt nap, különböző gimnáziumok és középiskolák végzős hallgató látogatnak el a Partiumi Keresztény Egyetemre, és ismerkednek meg az egyetemmel, a vezetőséggel, a szakokkal és a hallgatókkal. A Nyílt nap következő mozzanata a beszélgetéssel egybekötött bográcsozás.
Már csütörtökön kezdetét veszi, és pénteken folytatódik a Kárpát-medencei Gazdasági Vetélkedő, amelyen 5 fős csapatok mérik össze tudásukat, tehetségüket és talpraesettségüket az ország és a Kárpát-medence különböző részeiről. A kétnapos versenyen a részvevők érdekes feladatokat kell megoldjanak, de tanulságos előadásokat is meghallgatgatnak neves előadóktól.
A különböző kulturális programok és előadások mellett számos koncert , játék és buli kerül megrendezésre, amelyre minden érdeklődőt és résztvevőt szeretettel várnak.
Bihari Napló (Nagyvárad)

Hazudott az Új Magyar Szó
Az RMDSZ bukaresti központi szócsöve kínos magyarázkodásra kényszerült, de nem tudta elhárítani a hazugság ódiumát. Mint kiderült, hamisan állította a lap, hogy a Duna Tv határon túli tudósítói azt nyilatkozták volna: „kiéhezteti őket” a budapesti közszolgálati csatorna. A megnevezett tudósítók ugyanis felháborodva vették tudomásul, hogy úgy jelent meg nevük és „nyilatkozatuk” a lapban, hogy meg sem kérdezték őket, illetve ha mégis, manipulálva közölték az általuk mondottakat.
Azt mindenki elismerte, hogy késtek a honoráriumok a közmédiumnál zajló adminisztratív átszervezések miatt, de végül mindenki megkapta a járandóságát, a teljesen hiteltelenné vált pártlap viszont ennek ellenére lejárató, dehonesztáló sajtókampányt folytat a megújuló Duna Tv vezetősége és annak munkatársai ellen.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Gesztusok és gusztusok
Az utóbbi napok változékony időjárásának és politikai széljárásainak köszönhetően egészen könnyedén meg lehetett sértődni, okkal vagy ok nélkül. Ugye, a kolozsvári magyar operában – egy SZKT című prózai darab előadása közben – állítólag a magyar diplomaták gyomrát megfeküdte Lakatos képviselő tenor-humora, ezért ki kellett menniük. Bár utóbb azt is olvastuk, hogy nem tiltakozásul sietett ki a teremből a nagykövet és a konzulok, de ennek nincs is különösebb jelentősége. Egy másik bihari politikus, Szabó Ödön egy interjújával vágta ki a biztosítékot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál, amiért Tőkés László EP-s képviselőre tett epés megjegyzéseket. A volt püspökre pedig Kelemen Hunor RMDSZ elnök neheztelhet, hiszen előző heti egyeztetésüket követően, amikor meghívta Tőkést beszédet mondani a Mátyás-szobor újraavatásán, másnap már azt olvashatta a hírek közt, hogy Tőkés szerint a pénzek lenyúlásában jeleskedő RMDSZ viselt dolgai után a magyarországi elszámolóbiztos emberei kellene utánanézzenek. Kelemen persze legfennebb saját magára, önnön naivitására neheztelhet, legalábbis, ha gesztusa után másra számított.
 Tőkés szavai szokás szerint szinte azonnal kiváltották a pesti visszhangokat, hiszen a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős ifjú miniszteri biztos könnyedén és mindenféle bizonyíték nélkül letolvajozta, lecsalózta az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásával foglalkozó határon túli szervezeteket. Általánosítva, persze. Ulicsák Szilárd a meg nem nevezett, – de tudjuk, Erdélyben az Iskola Alapítvány az egyetlen szóba jöhető – szervezetekről azt sugallja, hogy mivel ezek a szervezetek anyagilag érdekeltek minél több jogosultat elkönyvelni, ezért fordulhat(ott) elő, hogy nem magyar nyelven tanulók, illetve nem magyar nemzetiségűek is hozzájuthattak a pénzekhez. A miniszteri biztosnak különösen az a mondata igazán rokonszenves és európai, amely visszaélésnek tekinti azt, ha magyar oktatásban részesülő nem magyar nemzetiségű gyermek is kap a forintokból. Ugye, érzékelhető, micsoda hozzáértésről és érzékenységről tanúskodnak a miniszteri biztos szavai. Valószínűleg a két nappal korábbi Tőkés-sajtótájékoztatóról szóló tájékoztató jelentette számára az ügyben az egyetlen forrásanyagot. Arra azonban nem tért ki, pedig sokakat érinthet, hogy a magyar iskolába járó, vegyes házasságokból születettek esetében fél pénz jár majd? Hasznos lenne az ügy szempontjából egy Nemzetiséget Megállapító Minisztériumi Eseti Bizottság, mely a Demokrácia Központok bevonásával tudományosan meghatározza, kiben hány százaléknyi magyar vér csörgedez a támogatás egyénre szabott összegének nemzetpolitikailag helyes meghatározása végett.
Csak azt nem tudom, ki néz majd azoknak a szülőknek a szemébe, akik hiába várják majd időben azt a pénzt, ami a megvádolt szervezetek közreműködésével eddig évről-évre hiánytalanul eljutott a jogosultakhoz.
Szűcs László
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Csángó kérvényezők a csíkszeredai konzulátuson
Első alkalommal kérvényeztek Moldvából csángó magyarok állampolgárságot a csík- szeredai konzulátuson. „Há'ha megérnénk va'egyszer!” – mondta hajdanában a moldvai csángó és vágya most teljesül, fia magyar állampolgár lesz.
A csíkszeredai konzulátoson beszélgetett csángó magyarokkal Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa. Az állampolgárságot kérő emberek arról vallottak, hogy mkilyen érzés számukra, hogy magyar állampolgárok lesznek, milyen nehézségekkel járt össze- gyűjteni az igényléshez szükséges dokumentumokat, valamint arról, hogy miben változik majd meg életük, ha „legitim magyarok” lesznek.

Erdély.ma

Borbély intelmei Tőkés Lászlónak
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tőkés László EP-képviselő felé, hogy „foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselői mandátumot”, mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Az RMDSZ-es politikus egy februári felmérésre hivatkozva mondta, hogy a magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, mivel nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. Tőkés László azon felszólítása kapcsán, hogy az RMDSZ számoljon el a magyar és a román kormánytól kapott pénzekkel, Borbély leszögezte: ha az EP alelnökének kételyei támadtak, azokat az RMDSZ képviselőivel tisztázhatja. Elmondta: információi szerint a Demokrácia Központok létrehozását a magyar kormány 800 000 euróval támogatta.
Erdély.ma

Szent István-terv, kaláka
Csaba Szent István-tervét olvasom, s bár egyszer sem írja le, lényegét egyetlen kifejezésbe tudom sűríteni: kaláka. Ezzel a tervvel is a nagy tettekre, hasznos cselekedetre sarkalló szerzetes pap, aki nemcsak hitszónok, hanem maga is példa a szükséges és hasznos cselekvésre, tulajdonképpen azokba az értékekbe, abba a közösségi rendbe kapaszkodik, amelyet eleink a falutörvényekbe, a városok és a céhek működési rendjébe építve őriztek meg.
Az atya eleve int a múltba meredő, terméketlen nosztalgiázástól, a jelen- és a jövőépítésre összpontosít, de minden gondolata a közösségi építést és a közösségépítést járja körbe. Jómagam érdekes módon egy Erdélyen kívüli országrészben, a Duna-delta Ó-Chilia nevű településének térségében, a hatalmas építészeti és természeti roncstelepeket látva döbbentem rá, hogy az ember a japán szigetország földrengéses, szökőáras pusztítása nélkül is hasonló állapotba tudja rombolni és képes meglopni, lepusztítani saját környezetét. Országos és helyi roncseltakarítási és újjáépítési programra van szükség. Rendet kell teremteni a romokon. A konkrét és a lelki romokon is. Ez pedig kalákás munka, szövetkezés nélkül, hit nélkül nem történhet meg.
Településeink fizikai állapota és kinézése – tisztelet a kivételnek – katasztrofális. A természeti környezeten ejtett sebek, az erdők-mezők pusztulása, a bennünket körülvevő szeméttenger, amelyet mi hozunk létre, s amelynek eredője a legtöbb esetben a pénzéhség, a kapzsiság, a hirtelen meggazdagodás vágya, no meg a nyomorba süllyedésnek, a megélhetési lét alá szorulásnak az a közege, amelybe ma népes társadalmi rétegek sodródnak, s az embert emberré tevő adottságok pusztulásához vezet. Böjte atya mondja egy helyen, hogy ha mindenki egy négyzetméternyi területet takarítana ki maga körül – és ha vigyázna is ennek megőrzésére, fűzöm én hozzá –, hatalmas beruházások nélkül is megváltoznék körülöttünk és bennünk a világ, eltűnne a bogáncskórós, labodás, szétrohadó kerítéses és omladozó házas világ, mérséklődnének a lelki torzulások. Az atya elképzelése a Szent István-tervvel tulajdonképpen ilyen egyszerű, vállalható és teljesíthető teendőkből áll. A közösségi építkezésekre és közmunkára, a kalákás egymást segítésre, mert az ember társas lény, illetve annak kell maradnia az önzés világában is.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (Új csángó cselekvési terv)
Az elmúlt tíz év alatt elért eredmények ellenére bizton állítható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendő a moldvai csángó közösségek identitásának megőrzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is előrelépés történjék – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezető alelnöke tegnap azon a Külsőrekecsinben kezdődött háromnapos konferencián, amelynek célja a tíz évvel ezelőtt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibővítése, a jelenlegi helyzethez igazítása.
Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelőtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008–2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülőprogram képviselői, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezők (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendő cselekvési program végső változatába kizárólag olyan célkitűzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért. Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek előadói között magyar kormányzati képviselők, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kampány anyanyelvünkért
Hosszabb folyamat első megállójaként zajlott tegnap délelőtt a megyeházán a Magyar nyelvhasználat Háromszéken című konferencia, mely az előadások folytatásaként nagyon is gyakorlatias célt követ: a háromszéki magyarok éljenek törvény adta lehetőségükkel, és használják az anyanyelvüket ott, ahol lehetséges.
A megvalósításhoz magyar nyelvű űrlapokat készít a megyeháza, s erre bátorították a jó néhány megyebeli önkormányzat, illetve intézmény képviselőit is a tegnapi előadás-sorozaton. A nyomtatványok felkerülnek a megyei tanács honlapjára, majd következik az ezek használatára buzdító kampány – hangzott el. “Igen, ki kell mondani, célunk az, hogy Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett regionális hivatalos nyelv legyen a magyar. Célunk az, hogy nálunk is, itthon, Székelyföldön tökéletesítsük a kétnyelvűséget” – mondta a konferencia megnyitójában Tamás Sándor megyeitanács-elnök, hozzátéve: hamarosan a beadványokra és egyéb hivatalos papírokra – bár többletmunkát és többletköltséget jelent – kétnyelvű választ ad a megyeháza. A rendezvényen előadást tartott dr. Benő Attila egyetemi docens, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezető elnöke, Vitos Katalin és Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, dr. Zsigmond Győző, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője és Nagy Balázs, a megyei tanács munkatársa.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szembenézés a kommunista múlttal
A kommunizmus nem szűnt meg, csak privatizálták – Marius Oprea román történész megállapítása nemcsak Romániára, de a volt kommunista államok többségére érvényes, ez derült ki azon az egész napos brüsszeli közmeghallgatáson, amelyet Tőkés László kezdeményezett egy lett és egy szlovén kollégájával együtt.
Jól becsomagolva, ártatlannak tűnő cím mögé bújtatva: Mit tudnak az ifjú európaiak a totalitárius rendszerekről? – történészek, kutatók, politikusok, oktatási szakemberek elemezték a témát. Sandra Kalniete lett EP-képviselő többpontos, konkrét lépéseket tartalmazó programtervezetet is bemutatott, vázolta, mit kellene tennie Európának, hogy a szavakon túl is megtörténjék a múlt számadása. Ugyanott létrejött egy antikommunista platform, és Romániát érintően elhangzott, hogy hamarosan egy küldöttség keresi fel Traian Băsescu államelnököt, és felkérik, támogassa a kommunizmus perének megvalósítását.
Európának, az uniónak, az EP-nek ma sem akaródzik a kommunista múlttal való szembenézés, minden ezzel kapcsolatos kérdést igyekeznek szőnyeg alá seperni, az utódpártok a fasizmus rémtetteinek felelevenítésével próbálják bagatellizálni a kommunista diktatúrák emberek millióit elpusztító, megnyomorító tetteit. Sokak számára ma még az is kérdés: lehet-e, szabad-e elítélni a kommunizmust, totalitarista diktatúrának tekinthető-e, vagy csupán a sztálinizmus sorolható e kategóriába. Tőkés László EP-képviselői mandátuma kezdete óta harcol azért, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bűneit is ismerjék el emberiség ellen elkövetett bűnként, no meg azért, hogy a deklaratív elítélésen túl sor kerüljön a bűnösök azonosítására, az áldozatok, utódaik kárpótlására.
Eltörölni a kettős mércét
Az igen tartalmas konferencia négy témakört dolgozott fel. Súlyt, rangot adott az eseménynek, hogy az indításnál jelen volt Joseph Daul néppárti frakcióelnök is. Tőkés László megnyitójában kiemelte, Európa egysége csak akkor válik valóra, ha megtörténik a múlt integrációja is, igen fontos, hogy a legfiatalabb nemzedékek megértsék, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lesz közös jövőnk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettős mércét aszerint, hogy milyen pártállású diktatúráról van szó. Észt, lett, litván, lengyel, bolgár rendszerváltó politikusok szólaltak fel, személyes történetek, családi tragédiák tükrében idézték fel az elnyomó rendszer pusztításait, visszatérő motívumként jelent meg: lehetővé kell tenni a hozzáférést a titkosszolgálatok archívumaihoz, nem elegendő a tankönyveket újraírni. A kommunista utódállamok többsége nemzetbiztonsági okok miatt nem hajlandó megnyitni archívumait, ki kell dolgozni azokat a törvénykezési és igazságszolgáltatási eszközöket, amelyek lehetőséget teremtenek a múlt ügyeinek és bűneinek jogi rendezésére. Ha nem ismerjük meg a totalitárius rendszerek pusztításait, nem tudjuk megakadályozni visszatérésüket, állandó veszély fenyegeti a pluralista demokráciát – köszönt vissza majd minden előadó szavaiból. Jarosław Leszek Wałęsa lengyel néppárti képviselő, a Béke-Nobel-díjas Lech Wałęsa volt lengyel államfő fia személyes, gyermekkori élményein keresztül világította meg a gyilkos rendszert, hogy miként vészelték át édesapja letartóztatását, azt, hogy hétéves kisgyerekként tanára fülön fogva ráncigálta ki a padjából, mert felírta füzetébe az otthon oly sokat hallott szolidaritás szót, s miként tudatosult benne a kifejezés valódi jelentése.
Áldozatok és elkövetők
A folytatásban konkrét esettanulmányokkal támasztották alá az addig főként elméleti síkon zajló értekezést. Sandra Kalniete lett EP-képviselő, volt külügyminiszter, a közmeghallgatás egyik kezdeményezője cselekvési tervet is vázolt: ebben szerepel a totalitárius rendszerek politikai és jogi elítélése, illetve a bűnösök felelősségre vonása. Kiemelte: az EU-nak ehhez biztosítania kell az anyagi forrásokat is. Sandra Kalniete nem véletlenül vált a kommunizmus ádáz ellenségévé, életét döntően befolyásolta a szovjet diktatúra, családját Szibériába hurcolták (ő maga is ott született), több rokonát megölték. A nyugati államoknak csak a nácizmus rémtetteit kellett elszenvedniük, ám Közép-Kelet Európában a fasiszta megszállást a kommunista terror követte, sokkal hosszabb ideig, súlyosabban befolyásolta a totalitarizmus az itteniek életét – hangsúlyozta. A bolgár Vaszil Kadrinov, a Hannah Arendt Center munkatársa azt vetette fel, hogy hazájában az egykori elnyomók, ügynökök egy része ma jelentős politikai, gazdasági pozíciót tölt be (Georgi Parvanov államfőt s jó pár diplomatát említett), míg az áldozatok többsége jelenleg is szegénységben él, semmilyen jogi vagy anyagi kárpótlást nem kapott.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Marius Oprea, a romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet volt vezetője, akit félreállítottak ugyan az általa életre hívott intézmény éléről, de régész-történészként folytatja az egykori áldozatok felkutatását. Hozzátartozók, családtagok, utódok keresik meg, a rendelkezésre álló adatokból kiindulva kutatják fel a titokban, eddig ismeretlen helyeken elhantolt maradványokat. Kivetített képekkel kísért, szenvedélyes előadása nagy hatást váltott ki: meglátása szerint azonosítani kell az egykori gyilkosokat, a bűnöket emberiségellenes cselekménynek nyilvánítani, az áldozatokat a rendszer nevében ölték meg, nem évülhetnek el a gyilkosságok. Az akkori elnyomók a mai rendszer tagjai, nem volt lehetőség elvágni a szálakat, a folytonosság létezik – mondotta. “Nem a kommunizmust kell elítélni, az lehetetlen, a bűnösöket kell bíróság elé állítani” – mondotta Marius Oprea.
Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő arról szólt, a múlt bűnei, bűnösei hogyan szivárogtak át a mába, Magyarország jelenét miként befolyásolják az orosz–MSZP-s összefonódások, gazdasági életére hogyan telepedett rá az orosz maffia.
Keveset tudnak a fiatalok a múltról
Az oktatással, tantervekkel, tankönyvekkel foglalkozó fejezetben szakemberek mutattak be jól bevált módszereket, interaktív németországi múzeumot, játékos internetes honlapot Szlovéniából, a Szibériai missziónak nevezett tanulmányi kirándulásokat Lettországból. A műemléknek nem kell feltétlenül hagyományos, statikus formája legyen, a fiatalokhoz a legeredményesebben saját nyelvükön szólhatnak – fejtették ki a szakemberek. Keveset tudnak a mai gyermekek a múltról Németországban, Svédországban, de Romániában is – derült ki a bemutatott kutatásokból. Raluca Grosescu, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet kutatási igazgatója nemrég készült felmérést ismertetett, amelyből kitűnt, a mai 14–20 év közöttiek számára már történelem a kommunista diktatúra, többségük legfeljebb a jelen válság, korrupció tükrében ítéli azt el. Meghívottként volt jelen, de nyelvi akadályok miatt nem tartott előadást Dan Voinea katonai ügyész, aki 1989 decemberében Ceauşescuék perében is szerepet kapott, utóbb pedig az akkori áldozatok ügyészének szegődött, csapatával a temesvári, bukaresti, brassói, konstancai lövöldözések elkövetőit igyekezett azonosítani. Megkeseredett szélmalomharcához csatlakozott Doru Mărieş, az 1989. December 21. Szövetség elnöke, aki már több ízben tartott maratoni éhségsztrájkot, hogy kicsikarja a román hatalomból az igazságszolgáltatást. Ezernél többen haltak meg ’89 decemberében, ám a bűnösök nagy részének, néhány kirakatítélettől eltekintve, mai napig nem kellett számot adnia tetteiről. Mărieş szerint a romániai hatalom képviselői cinkosságot vállaltak az egykori tettesekkel, ez alól a jelenlegi sem kivétel, hisz Băsescu ugyan elítélte a kommunizmus bűntetteit, de Dan Voinea félreállítását nem akadályozta meg, a tényleges számonkérést nem tette lehetővé. Az igazságszolgáltatás nemcsak az idősek, de a fiatalok szemében is hitelét veszítette. Arra kérte az EP-képviselőket, legalább a meglévő dokumentumok átmentésében segédkezzenek, “Európa története nem lehet teljes ezeknek az országoknak a története nélkül, ehhez szükség van e dokumentumokra” – mondotta. A konferencia végén a harmadik kezdeményező, Milan Zver szlovén képviselő fogalmazta meg: a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnöksége alatt tovább kellene folytatni, amint a közmeghallgatás is bizonyította, szükség és igény is van arra, hogy ez a téma az európai uniós politikai diskurzus napirendjén maradjon, és a célkitűzések megvalósításában döntő előrelépés történjék. Nem egy példa igazolja, hogy a volt kommunista országokban lábra kapnak a letűnt diktatúrák iránti, múltat megszépítő nosztalgikus érzések.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László: Dűlőre vinni a kommunizmus perét
– Hogyan értékeli a konferenciát? Sikerült elérniük céljukat? – Mondanom sem kell, ez egy nagyon mérsékelt konferencia volt, a tankönyvírás címszó alatt közelítettük meg a kommunizmus kérdését, hogy olyanok is eljöjjenek, akik egyébként ezt nem tették volna meg.
Felpuhítottuk, megszelídítettük a témát, hogy egyáltalán beszélhessünk róla, és ez nagyon elszomorító, hiszen hol állunk még az elítélésétől, a tettesek felelősségre vonásától, az áldozatok kártérítésétől. Ez megalázó egyébként, hiszen tudjuk, hogy a nürnbergi per a második világháború másnapján beindult. Nincsenek másodrangú áldozatok – szokta mondani Tunne Kelam észtországi antikommunista képviselő –, csak áldozatok vannak, Ábelek, akiknek a vére az égre kiált. – Van-e valamilyen eredménye a három évvel ezelőtt megkezdett küzdelemnek? – Folytatnunk kell a múlttal való szembenézést. Változás azért történt, hiszen a második világháború lezárásának 50. évfordulóján még nem tudták bevenni a szövegbe, hogy nemcsak fasizmus volt, de 2009 áprilisában nagyon hosszas lobbimunka, háttértárgyalások nyomán sikerült elítélni a XX. század mindkét európai diktatórikus rendszerét. Ezt nagy eredménynek kell tartanom, miként 1975-ben is nagy dolog volt, hogy a helsinki egyezménybe bekerült az emberi jogok kérdése. Ez mára a bibliai mustármaghoz foghatóan nagyra nőtt, és politikai tényezővé vált. Lassú folyamatról van szó, csakhogy az erdélyi magyarságnak nincs ideje további évtizedeket várni, hiszen a román nacionalista politika időre játszik. – Van gyakorlati hozadéka a mostani közmeghallgatásnak? – Tulajdonképpen ennek a konferenciának egy bújtatott célja is volt: hogy létrejöjjön, észrevétlenül, az úgynevezett antikommunista platform, kellőképpen szelíd legyen a kezdeményezés ahhoz, hogy az Európai Bizottság támogassa, anyagilag is. Ez megtörtént, és így intézményesíteni lehet ezt a fajta tevékenységet, ha nem is a Wiesenthal Intézet szintjén, de valamilyen formában. Sandra Kalniete képviselő létrehozta a Történelmi Emlékezet Megbékéltetése nevű munkacsoportot, s bár nem könnyű, valahogy belopjuk az európai köztudatba ezeket a kérdéseket. A másik nagyon jó hozadéka: eldöntöttük, hogy egy öt-hét fős csoport kihallgatást kér Băsescu elnök úrnál, dűlőre szeretnénk vinni a kommunizmus perét, gondolom, az elnök fogékony lesz a megkeresésünkre, mert elfogadhatatlan állapot, hogy több mint ezer ember vére kiált az égre, és sehol nincs semmiféle szándék a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagy bár erkölcsi jóvátételre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székely társadalom (A székelység népessége 1330 táján)
Az 1330-as években a 83 426 fős székelység a 3,5 milliós magyarságnak mindössze 2,38 százalékát alkotta, míg a székelység mai székelyföldi lélekszáma legkisebb számítással is a magyar nemzet 4,66 százaléka.
Úgy vélem, ezek az arányok mutatják, hogy e sorok írója nem túlozza el a székelység lélekszámát a nevezett időszakra vonatkoztatva, még akkor sem, ha a számításai alapján megállapított székely népesség száma többszöröse a szakirodalomból ismerteknek. Feltevődik az a logikus kérdés, hogy a korábbi kutatás miért számolt kisebb lélekszámot. Amint a korábbi részben is említettem, ennek egyik magyarázata az, hogy a kutatók csak az oklevelekben szereplő, 1350 előtt keltezett településszámot, azaz a székely települések 40 százalékát vették figyelembe, miközben kis lélekszámú faluátlaggal kalkuláltak. Kristó Gyula például a Szabó István által 1960 táján becsült 118 fős átlagnépességű településmodellt használta számításai alapjául. E kis létszámot beszorozta az oklevelekben említett, plébániával bíró települések számával, és így jutott el a 19–25–28 ezer főhöz. Az alacsony lélekszám azért nem tűnt fel, mert a szakirodalom a magyarság lélekszámát is alábecsülte. Így például Makk Ferenc az 1200-as évekre vonatkoztatva mindössze másfél milliós népességet valószínűsít. Ehhez hasonló lélekszámot emleget Hóman Bálint is. A demográfusok, a történészek egyszerűen átvették a szakirodalombeli becsléseket, esetleg összeadták őket, és középarányost számoltak.
Alaposabb és úttörő munkát végzett a sepsiszentgyörgyi Bálinth Gyula. Ő a plébániák számát, illetve a lehetséges településlétszámot vette alapul. Mivel nem volt történész, ezért elfogadta a 20. század derekán ismert neves szakemberek állításait, akik az Árpád-kor településeit kisebb lélekszámúnak tekintették. Így Bálinth a kis lélekszámú faluátlaggal számolva jut el a 43 000 fő körüli székely lélekszámhoz. Ez ugyan jóval több, mint a szakirodalomban ismert korábbi adatok bármelyike, de jóval kisebb, mintegy fele annak, amit e sorok írója állít. Bálinth munkája mellett logikus, áttekinthető rendszerezést köszönhetünk Egyed Ákos akadémikusnak, de ő is óvakodik a lélekszám meghatározásától. A székelység letelepedéséről a szakirodalom általában keveset beszél, a korábbi korszak szakemberei azt sugallják, hogy letelepedésük lassú folyamat volt. Így alakult ki az a közismert elképzelés, hogy a székelyek a dél-erdélyi német ajkú lakosság fokozatos kolonizálásával párhuzamosan vonultak a mai Székelyföldre. Talán e spontán vándormozgalom képzete miatt gondolták úgy a kutatók, hogy a székely falurendszer létrejötte is lassú, hosszú évszázadokon átívelő folyamat eredménye volt. Ezzel magyarázható is lenne, hogy miért csak a pápai dézsmákban szereplő plébániákat és az oklevelekben 1350 előtt említett néhány települést vették számításba. Márpedig e sorok írója, újabban Egyed Ákos is, határozottan állítja, hogy az áttelepítések tervszerűek, és nagyon gyorsak lehettek, mert a székelyeket a határvédelmi szempontok erre késztették. Már a letelepítéskor kialakult a későbbi székely falurendszer, a székely falvak döntő többsége.
Makk Ferenc Magyarország népsűrűségét a 12. század közepére vonatkoztatva négyzetkilométerenkénti hét főre becsüli, falvanként 20–40 háznépet számol, amely valójában alig több a honfoglalás kori Kárpát-medencei népességnél. Számomra elfogadhatóbb Kovács Zoltán adata, aki a francia demográfiai kutatásokat figyelembe véve az 1200-as évekre 2,4–2,6 milliós népességet tart valószínűnek. Ha a Makk Ferenc által becsült lakható területtel, a 220 000 négyzetkilométerrel elosztom a Kovács által becsült népességet, akkor az 1200-as években a négyzetkilométerenkénti átlagnépsűrűség 11,8 fő. 130 évvel később, az 1330-as években Magyarország nagyhatalom, gazdági fejlődés jellemzi, népessége elérte a 3,5 milliót, a népsűrűség pedig a négyzetkilométerenkénti 15,90 főt, amely az 1300-as évhez mérve mintegy 25,26 százalékos szaporulatot feltételez. Ha a fenti adatok függvényében a Makk által benépesített területi arányt kivetítjük Székelyföldre úgy, hogy a kétharmados országos arány helyett a székelyek lakta területek felét tartjuk lakhatónak a földrajzi-domborzati viszonyok miatt, akkor talán közelebb járunk a valós lélekszám megállapításához. További kérdés azonban, hogy mekkora kiterjedésű a történelmi Székelyföld? Több jeles kutató adatai közül megemlítem Györffy György (13 500 km2), Orbán Balázs (12 800 km2) és Vofkori László (10 880 km2) számításait. A tévedés elkerülésére, a népesség meghatározására itt is a legkisebb területet, Vofkori adatát vettem kiindulási alapként. Ha a székelyek által benépesített területet, az 5440 négyzetkilométert beszorozzuk a 15,90 ős átlagnépsűrűséggel, akkor 86 496 fős népességszámhoz jutunk, amely igencsak megközelíti az általam számolt 83 426 fős székely lélekszámot.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétéves a Magyar Közoktatás
Második éve, hogy Kolozsváron jelenik meg a Magyar Közoktatás – Romániai Magyar Oktatási Figyelő című havilap, amely eligazítani kívánja pedagógus-, szülő- és diákolvasóit az igencsak sajátosnak tekinthető romániai magyar nyelvű oktatás, valamint a mindenkori tanítás, tanulás megannyi vonatkozásában.
A tanárt és/vagy diákot olykor elkedvetlenítő, máskor pedig lelkesítő, kreativitásra ösztönző folyamatokat, ezenkívül az iskola és diák, a pedagógus és a diák, valamint a szülő és gyereke sokszor ellentmondásos viszonyát is meg szeretné vizsgálni a lap — akár ismert, de feledésbe merült, akár új megvilágításban. A Communitas Alapítvány kiadásában megjelenő 24 oldalas figyelő ezután is abban kíván segíteni a pedagógusoknak, hogy emberarcúbbá tehessék az oktatást, élményszerűbbé az iskolában töltött időt nemcsak a diákok, hanem a saját maguk számára is. Az állandó rovatokban megjelenő írások a romániai magyar oktatás megannyi sajátosságát kívánják tükrözni.
Az egyénit és általánosnak mondhatót, a személyeset, a példaértékűt, a kis települések és nagyvárosok iskoláit Máramarosszigettől Székelykeresztúrig és Brassótól Inaktelkéig. Lapunk hasábjain teret adunk oktatási szakemberek, pedagógusok véleményének, sikeres tanítási módszerek bemutatásának, pszichológusok tanácsainak, és nem utolsósorban a diákok meglátásainak is. Ugyanakkor a lap szerkesztése közben egy hatalmas kirakós apró részecskéit kíséreljük meg a továbbiakban is egymáshoz illeszteni: segíteni az olvasóknak képet alkotni arról, milyen ma az oktatás, illetve milyen módszerekkel, apró lépésekkel vagy trükkökkel tehet diák- és ugyanakkor tanárközelibbé. A pedagógusok visszajelzéseit, írásait és a lap népszerűsítésében való részvételüket ezúton is köszönjük. A Magyar Közoktatás megrendelhető az mko@communitas.ro e-mail címen és a 0264-441401-es telefonszámon. A teljes archívum letölthető a www.communitas.ro oldalról.
Krónika (Kolozsvár)

Nyolcvanéves Tempfli József
Exc. Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyés püspök nyolcvan éve, 1931. április 9-án született a Szatmár megyei Csalánoson
A nagyváradi Szent László Líceumban végezte középiskolai tanulmányait (az épületben napjainkban az Emanuil Godju Főgimnázium működik), majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult tovább. 1962. május 31-én szentelték pappá, 1982. júniusától szentjobbi apát. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki Nagyvárad 81. püspökévé. Egyházmegyei kormányzásának tizenkilenc esztendeje alatt közel 20 ezer fiatalt bérmált meg, negyvenhat papot szentelt, és két püspök szentelésén is társszentelőként vett részt. Az összmagyarságért végzett áldásos tevékenységét számos oklevéllel, emlékplakettel és kitüntetéssel ismerték el, a váradi önkormányzat díszpolgárrá avatta.
Felveszi a nevét
A lelki templomok építése mellett a téglából épült isteni hajlékokról sem feledkezett meg. Visszaperelt az államtól számos ingóságot és ingatlant, például a Kanonok sor teljes épületsorát, a mögötte megmaradt kertterülettel, valamint a Püspöki Palota használati jogát. Az egykori olaszi temetőből 118 halottat exhumáltatott, ezek között nemcsak egyszerű papok vagy püspökök voltak, hanem olyanok is, akik Várad és a megye szempontjából jelentős személyiségek voltak, illetve rengeteg civilt is. XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án fogadta el nyugdíjazási kérelmét és nevezte ki utódjául exc. Böcskei László jelenlegi megyés püspököt. sajtóhírek szerint várhatóan május 29-én felveszi a csalánosi általános iskola a községben született főpap nevét, így szeptembertől már az új elnevezéssel lehet
Bihari Napló (Nagyvárad)

Tőkés továbbra is tagadja, hogy 800 ezer eurót kapott pártalapításra Magyarországról
Tőkés László közleményben fogalmazta meg azzal kapcsolatos elégedetlenségét, hogy az RMDSZ nem adott választ azokra a hét folyamán több ízben is feltett kérdéseire, amelyek az RMDSZ által kezelt, támogatásokra szánt közpénzek elköltésének módját firtatták. “Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellőképpen erős megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak” - fogalmaz a közleményben az EMNT elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ a leginkább azzal tudná “kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából”, ha közzétennék az igényelt adatokat és elmondanák, hogy az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány hány lejt kapott a lakosság adólejeiből, ezeket az összegeket mire költötték el, illetve pályázatok révén mekkora összeget ítéltek meg az erdélyi magyar közösségnek, továbbá csatolják a közpénzeket kezelő alapítványok kimutatásait is, annak bizonyítására, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján. “Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra. Másfelől Borbély László ismételten „meglebegtet” egy 800.000 eurónyi összeget, amit – állítása szerint – a még nem is létező Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon” - így Tőkés. (hírszerk.) 
Transindex.ro

Tanácskozás egy új csángó cselekvési terv kidolgozása érdekében
Húsz éves a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, tízéves a Csángó Oktatási Program és ugyancsak tízéves az első átfogó cselekvési terv. Egy újabb program alapjait rakják le moldvai, erdélyi és magyarországi szakértők azon a tanácskozáson, amely ma este zárul Pusztinán.
Ennek a sokszoros évfordulónak a jegyében zajlik az a tanácskozás Moldvában, Rekecsinben, Frumószán és Pusztinában, amelynek célja elfogadni a második csángó cselekvési tervet. A ma záruló háromnapos konferencián a csángómagyarok civilszervezetei mellett részt vesznek a magyar kormánynak valamint az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek, az RMDSZ-nek és a EMNT képviselői is. A csángó cselekvési terv alapja az együttműködés, a partnerség mind magyar-magyar, mind magyar-román viszonylatban.
Arra a felvetésre, hogy megkerülhetetlen a magyar állam felelősség vállalása a moldvai magyarság ügyében Szesztai Ádám, a külügyminisztérium stratégiai főosztályának a vezetője azt mondta: ma a kérdés nem a felelősségvállalás – hiszen ezt a nemzetpolitika bizonyítja – hanem az, hogy a történelmi lehetőséget, hogyan sikerül kihasználni. Az új csángó cselekvési terv az anyanyelvi oktatás, hitélet és kultúra mellett kiemelt jelentőségűnek tartja a politikai, a gazdasági és a szociális területre való odafigyelést is.
Ma az elhangzott előadások és javaslatok alapján véglegesítik a cselekvési tervet, a konferencia résztvevői pedig a pusztinai templomban magyar szentmisét hallgatnak.
Kossuth Rádió

Erdély.ma

Egy elfelejtett kolozsvári főpap
Hirschler József (1874–1936) egykori kolozsvári főesperes-plébános emlékét idézi két jeles évforduló kapcsán Sas Péter munkája. Ugyanis idén ünnepeljük a hirschleri alapítású kolozsvári Marianum 100., illetve a néhai főesperes-plébános pappá szentelésének 110. évfordulóját. A gazdagon dokumentált és archív felvételekkel bőségesen illusztrált könyvben Hirschler József iskolai tanulmányairól, pályaválasztásáról, kolozsvári plébánosi éveiről, a Marianum leánynevelő intézet létrehozásáról, az impériumváltás éveiről, művészeti szakírói és szerkesztői munkájáról és haláláról, illetve temetéséről olvashatnak az érdeklődők. 
A szerző az életrajzi adatok ismertetése mellett külön egységet szentel a Hirschler által írt tanulmányok közlésére. Így többek között képzőművészeti, egyházművészeti alkotások elemzését, leírását, különböző híres helyek – például a vatikáni képtár, Capella di San Lorenzo – rövid bemutatását, illetve különböző szentekre vonatkozó írásait – Szent Ágoston; A középkor Orfeusza. Assisi Szent Ferenc halálának hatszázadik évfordulójára – is tartalmaz e fejezet. Egy másik hosszabb egység az Adattár címet viseli és az 1901. július 7–1941. július 17. közötti hivatalos, illetve félhivatalos leveleket, jegyzőkönyveket, kinevezéseket, a főesperes-plébános temetésén elhangzott gyászbeszédeket és síremlékének kialakítására vonatkozó jelentéseket és terveket tartalmazza, összesen 465 forrásközlést. A 600 oldalas kötet méltó emléket állít a már-már elfelejtett főpapnak. 
Dénes Gabriella
Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületű főpap. Dr. Hirschler József főesperes plébános, Verbum, Kolozsvár 2010

Vasárnap (Kolozsvár)

Programsorozat a magyar kulturális egységért 
Élő Partium néven indul honismereti és kulturális-turisztikai programsorozat a régió jellegzetességeinek és népművészetének bemutatására; a „felnőtt diákcsere-program” egy összmagyar kulturális tér létrehozásával erősítené a határok fölötti nemzetegyesítést – mondta el Tőkés László, az Európa Parlament alelnöke hétfőn Nagyváradon az MTI-nek.
Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltozással egyetemben művelődéspolitikai rendszerváltozás is végbemenjen – fogalmazott.
Az Élő Partium turisztikai programjait a szervező Partiumi Magyar Művelődési Céh kiterjesztené a Hajdúságra és a Nyírségre is, ebben pedig számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális szervezetek mellett a magyar és román kultusztárca támogatására – tette hozzá.
MTI
Erdély.ma

Bejegyzés alatt a Pro Zabola
A nyolc alapító tagból álló Pro Zabola társulás 2008. december 26-án szervezte első megmozdulását: a helyi gyerekeket vitték természetjáró túrára. Azóta minden évben elmennek kirándulni, a kezdeti sikerek láttán úgy határoztak, hogy hivatalos egyesületként is bejegyeztetik a Pro Zabolát. Céljuk, hogy segítsék a közösségi szellem kialakulását és a falu kulturális felvirágoztatását. Internetes honlapjukon, a www.prozabola.wordpress.com címen követhető a tevékenységük, folyamatosan frissítik a híreiket.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Összefogás a csángó megmaradásért
Összes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelőtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitűzéshez hasonlóan, nincs jövője politikai és anyagi támogatottság nélkül – összegezhető a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselői segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintő cselekvési tervért nem vállalhatnak felelősséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési főosztályának vezetője leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmű, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselő szerint a személyes kapcsolatokat kell erősíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövőkép szellemi és lelki tényezőire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülő-program és a magyar pedagógusszövetség képviselői további segítségükről biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértők bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzőművészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó Értekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelőtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitűzése a moldvai csángó közösség megőrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsősorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat – fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.”
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A hétvége hírei
Adatokat követel Tőkés
Beszéd helyett számokat és tényeket kért Tőkés László EP-képviselő április 9-én, szombaton kiadott újabb közleményében. Megfogalmazása szerint “az RMDSZ a hét végére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellőképpen erős megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak”.
Kifejti, “leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából”, ha egészen egyszerűen közzétennék az igényelt adatokat. Nem érti azt sem, honnan vette Borbély László az ismételten “meglebegtetett” 800 000 eurónyi összeget, amelyet – állítása szerint – a még nem is létező Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. “Lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon” – állítja Tőkés.
Kiállt Cseke mellett Boc
”Az egészségügyi miniszter nem tökéletes, de vállalta az átszervezési folyamatot, annak ellenére, hogy tudta, milyen gyalázkodást vált majd ki. A rendszert tíz éve meg kellett volna reformálni, de ezt nem tették meg mindeddig a különböző érdekek miatt” – nyilatkozta vasárnap Emil Boc miniszterelnök. “A kórházi rendszer átszervezésének nem az az elsődleges célja, hogy pénzt takarítsunk meg, hanem hogy növelje az orvosi ellátás minőségét. Nagyon sok olyan kórház van, amelyekben, sajnos, naponta halnak meg a betegek” – mondotta Boc, aki egy nappal korábban Csíkszeredában is azt nyilatkozta: “támogatja az egészségügyi minisztert, hogy megvalósítsa az egészségügyi reformot”. Kifejtette, “az elmúlt húsz évben mindenki csak leterhelte az egészségügy számláját, sok pénzt költöttek, de senki nem jött ésszerűsítő javaslatokkal”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borbély László felhívása: „Tőkés László foglalkozzék a magyar összefogással!”
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tőkés László EP-képviselőhöz, hogy „foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselői mandátumot”, mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását.
Borbély pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a romániai magyarok többsége nem akar újabb magyar pártot, utalva Tőkés Lászlónak az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását célzó kezdeményezésére.
„Egy februári felmérés szerint a magyarok 80 százaléka elutasítja egy új párt létrehozását, nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. És ez nagyon világos üzenet Tőkés László EP-képviselő felé, aki az RMDSZ listavezetője volt – hangsúlyozta Borbély, hozzáfűzve: Tőkésnek magyarázatot kellene adnia arra, hogy az ő felfogása szerint mit jelent a magyar összefogás”.
„Mi egyetértünk azzal, és támogatjuk azt (az összefogást). De, ha ő minden tőle telhetőt megtesz egy új párt létrehozására, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság kormányától kapott pénzből létrehozza a Demokrácia Központokat, amelyek eszközök azok számára, akik aláírásokat gyűjtenek az új párt létrehozására, amikor Tőkés azzal foglalkozik, hogy feljelentsen minket a magyar kormánynál, és amikor azt kérdezik, hogy honnan származik a pénz, amelyből a központokat létrehozták, akkor azt mondja, nem tartozik senkire, mert adományokból származik (…). Felhívást intézünk Tőkés Lászlóhoz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáin választották be az Európai Parlamentbe. Ha vannak kételyei, velünk tisztázhatja azokat, azzal a szervezettel, amelynek listáin megválasztották” – fejtette ki Borbély.
Hozzáfűzte: információi szerint a magyar kormány mintegy 800 000 eurót adott a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Demokrácia Központok létrehozására.
Tőkés László EP-képviselő azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kisajátította a magyar és a román kormány által a magyar közösségnek szánt pénzeket, és arra kérte a Szövetséget, számoljon el a pénzek elköltéséről. A magyar kormánytól azt kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, az egyházakat arra szólította fel, hogy ne „hagyják magukat megvásárolni” ezekkel az összegekkel.
Az EMNT nemrég közölte, hogy országos szinten összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 000 aláírás.
(Mediafax)

Nyugati Jelen (Arad)

Elhunyt Pávai Gyula
Désen született, 1939. január 17-én. A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett gyógypedagógus–magyar szakos tanári oklevelet. 
Bálványosváralján, Árpástón, Enyedszentkirályon, majd Aradon tanító, logopédus, magyartanár. 1990-től az újjáalakult Kölcsey Egyesület elnöke, az úgynevezett Kölcsey-csütörtök rendezvényeire számos hazai és magyarországi irodalmárt hívott meg. Az egyesület Ifjúsági Színpadának és Irodalmi Stúdiójának lelkes szervezője és rendezője.
Első írását az Ifjúmunkás közölte (1964). Helytörténeti írásai, emlékezései, zenekritikái az Új Szó, Előre, Romániai Magyar Szó, a Vörös Lobogó, majd 1989 után a Jelen/Nyugati Jelen hasábjain jelentek meg. 1990-ben Péterfi Árpáddal és Ujj Jánossal közösen szerkesztette az újraindított Havi Szemlét, amely négy szám után a Jelen mellékletévé alakult. 1992-ben elnyerte a Ioan Slavici-díjat, 1997-ben a Márki Sándor-díjat.
Ficzay Dénes irodalmi hagyatékának rendezését végezte.
Szerkesztésében jelent meg Aradon 1997-ben Kató Sándor Megmaradt versek című kötete, Varga Domokossal társszerkesztésben Feltámadunk! címmel az aradi Kölcsey Egyesület antológiája (Budapest 1997), valamint önálló kiadásban két tanulmánya: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aradi emlékei, emlékhelyei (Arad 1998); Kálvária a halál után (Az aradi vértanúk földi maradványainak hányattatása. Arad 1998).
Több elbeszéléskötet, kisregény, regény szerzője.
Pávai Gyula /Dés, 1939. jan. 17. – Debrecen, 2011. Április

Belegázoltak a kürtösi katolikus temetőbe
Májusban mindent helyre hoznak?
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, szerdán 17 órára lakossági fórumra gyűltek a kürtösi magyarok a helybeli katolikus temetőben. 
A megjelentek, ft. Zilahi András plébános, Búza Ilona, Ispravnic Julianna, Lucian Mária, Horváth István, Almási Zoltán, Steiner Mária és Hügel János RMDSZ-elnök egymás szavába vágva, keserű szájízzel magyarázták sérelmüket a sajtónak, illetve a jelen lévő Péró Tamás megyei ügyvezető alelnöknek. Vagyis, a temető szomszédságban lévő halastó felöli drótkerítést még tavaly ősszel lerombolták, a halastónál folyt takarítási munkálatokból származó, több teherautónyi iszapot a temető hátulsó részére hordták. Ahol az 1944. szeptemberi visszavonulás alkalmával elesett, mintegy 40 honvédnek a pázsittal benőtt sírja domborult. Ezen túlmenően, a halastónál dolgozók a közelmúltban földutat alakítottak ki maguknak a jelenleg használt részen, a régi temető sírjain. A régi temető helyét már csak a magában árválkodó központi kereszt jelzi, ahol halottak napján imádkozni szoktak. A szétdúlt kerítés egy-egy oszlopa, rajta dróthálóval még látszik, de a temető ettől zavartalanul átjárható. Ami a katonasírokat illeti, azok külön parcellában elhelyezve, régebben apró keresztek jelezték az ott nyugvóknak a neveit, majd csak a pázsittal benőtt domborulatok maradtak, most azt is betemették iszappal. Ft. Zilahi András plébánostól a temető jogi helyzete felől érdeklődtünk. Amint elmondta, a mácsai plébániának Kürtös csak a filiája volt, ezért a hivatalos okmányokat Mácsán tartották. Amikor azonban a németek kitelepedése után Mácsát a szentmártoni plébániához csatolták, a kürtösi katolikusok lelki gondozását a szentpáli plébániára bízták. A szentpáli plébános a kürtösi templom mellé történt sekrestyeépítés alkalmával a kulcsot átadta Túry László esperesnek. Ft. Zilahi András viszont csak az anyakönyvet kapta meg, más hivatalos dokumentumokkal nem rendelkezik a templom, illetve a temető tekintetében. Természetesen, a temesvári püspökségen hamarosan utána néz a temető jogi helyzetének. Ettől függetlenül sem lehet az egykori temetőből így gúnyt űzni. Ft. Zilahi András szerint a polgármester azt ígérte, hogy a temetőben visszaállítják az eredeti állapotot, sőt, kárpótlásul egy ravatalozó kápolnát is építenek ide.
A temető ügyében telefonon beszéltünk Aaniţei Nicolae kürtösi polgármesterrel, akinek felsoroltuk az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezménynek a katonasírok kölcsönös oltalmára, ápolására vonatkozó előírásai, illetve a román és magyar kormányok közötti ugyanerre vonatkozó szerződés ellen elkövetett szabálysértéseket. Kijelentése szerint azonban csak a közelmúltban hallott arról, hogy a temetőben katonasírok is vannak. Tehát az alkalmazottai sem tudhatták. Ettől függetlenül, a dolgot mindenképp helyre hozzák. Május végéig eltakarítják az odahordott földet, újraépítik a kerítést, sőt a ravatalozó megépítése is szóba jöhet. Hogy állja-e szavát, nyomon követjük. Reméljük, megteszi és a temetőben elhantolt katonák és civilek örök álmát hasonló incidensek nem fogják többé háborgatni.
Ez nem a kampány helye, viszont mindenképp ide kívánkozik, mert ha a közel 200 lelket számláló kürtösi magyarság az elmúlt helyhatósági választásokon jobban összekapta volna magát, a városi tanácsba képviselőt állíthatott volna, és talán nem jutott volna ilyen helyzetbe a temetőjük.
Nyugati Jelen (Arad)

Lincshangulat Alsórákoson
Lincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendőri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetűzésben – köztük a polgármester fiát –, majd ezt követően több, szerszámokkal felszerelkezett helybeli indult el a cigánytelep felé „megleckéztetni” a vétkeseket. A szemtanúk szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentősen megerősített létszámú csendőrség az utolsó pillanatban közbelépett.
Perceken múlt, hogy elkerülték a vérfürdőt
Pénteken este Gáspár Tamás polgármester családja születésnapot ünnepelt, amikor a ház előtt megszólalt az egyik vendég gépkocsijának a riasztója. A zajra egy fiatalember kilépett a kapu elé, hogy leállítsa a vészjelzőt, a kinn várakozó romák azonban leütötték, majd a segítségére siető másik két fiatalt is megverték: az egyiket a földre taszították, a másikat kővel verték orrba. A három fiatal – köztük a polgármester fia – több zúzódással került kórházba, várhatóan ma engedik haza őket. A helyszínre érkeztek a mentők és a rendőrök, de addig a faluban már elszabadultak az indulatok, többen is úgy nyilatkoztak, lincshangulat volt kialakulóban, tudtuk meg Barát István alsórákosi református lelkésztől, aki beszámolt a Krónikának a péntek esti történtekről.
Elmondta, az összecsődült emberek – körülbelül ötvenen lehettek – szerszámokkal, villákkal, fejszével, feszítővasakkal, sőt háborús szuronyokkal indultak „megleckéztetni” a vétkes romákat. A rendőrök, a lelkész és néhány polgár azonban elállták a cigányok által lakottt Borbáth-telep felé vezető utat, hogy megakadályozzák az önbíráskodást, a vérontást. A felbőszült tömeg kénytelen volt kerülő utat választani, a korábban riasztott csendőrök és rohamosztagosok azonban az utolsó pillanatban közbeléptek. A falusiak nem jutottak el a romatelepig, ahol szemtanúk szerint a romák felkészülve várták a támadást. A rendfenntartókra és az addigra megfékezett tömegre a cigányok kőzáport zúdítottak, kénytelenek voltak fedezékbe vonulni. A lelkész szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentősen megerősített létszámú csendőrség közbelépett. Barát István szerint ugyan nem bizonyítható, de arra gyanakszanak, hogy a péntek esti támadás provokáció volt, és felmerült a kérdés, hogy kinek áll érdekében a tervek szerint hétfőtől életbe lépő „rend- és csendvisszaállító szervezkedés” megakadályozása. Barát István a hatóságoktól vár határozott lépéseket, hogy megvédjék az adófizetőket.
Folynak a tárgyalások a válságkezelésről
Gáspár Tamás polgármester a Krónikának elmondta, a pénteki incidens előre kitervelt támadás lehetett, mert valakik elkezdték híresztelni a romatelepen, hogy az elöljáró bántalmazott egy roma asszonyt. A cigányok szerinte erre az álhírre mentek a házához, hogy leszámoljanak a polgármesterrel. A négy tettest 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték, ám fellebbeztek a döntés ellen. Gáspár Tamás abban bízik, hogy a bíróság nem ad helyt az óvásnak, mert elmondása szerint, ha a bajkeverők hazakerülnek a faluba, tovább borzolják majd a kedélyeket. A polgármester beszámolt arról is, hogy az elmúlt héten a rendőrség és a csendőrség képviselői a faluban felmérték, pontosan hol kell járőrözniük. Csütörtökön rendkívüli tanácsülésen megszavazták, hogy őrző-védő céget szerződtetnek.
Kihirdették, hogy 18 és 60 év közötti önkéntesek jelentkezését várják, akik a biztonságiakat segítik. Elfogadták, hogy a faluban minden állattartó köteles az agrárreferenstől igazolást kérni, hogy van, amivel eltartania a jószágait – ezzel a fa- és terménylopást próbálják megfékezni. A romáknak ugyanakkor felajánlották, hogy földet adnak nekik a telep környékén. A polgármester kérte, hogy javítsák meg a bekötőutat, hogy a rendfenntartók és a mentők gyorsabban kiérkezzenek a helyszínre. Ambrus Károly, Brassó megye alprefektusa lapunknak elmondta, Alsórákoson egyelőre a hétvégeken és hétköznapokon este nyolc óra után betiltják az alkoholárusítást, a szekerek és járművek mozgását fokozottan figyelik, mindent megtesznek, hogy mérsékeljék a törvénytelen cselekedetek elkövetésének lehetőségét.
A prefektúra ugyanakkor kérvényezni fogja a belügyminisztériumtól, hogy a helyi rendőrség létszámát növeljék azokon a településeken, ahol nagyobb a konfliktusveszély, mondta Ambrus Károly. A múlt hét elején elfogadott intézkedések továbbra is hitelesek, és azokat az ütemterv szerint alkalmazzák, a romáknak időben kiadják a szociális segélyt, a gyerekeknek délutáni foglalkozásokat szerveznek, a rendfenntartók és az önkormányzat képviselői összehangoltan próbálják megerősíteni a közbiztonságot. Amint arról korábban helyszíni riportunkban beszámoltunk, Alsórákoson a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségű Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A Borbáth falurészben élő romák a Krónikának nem tagadták, hogy lopni járnak, mint mondják, rákényszerülnek a tolvajlásra munkahelyek és állami segélyek hiányában.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Elrejtené jelöltjeit az RMDSZ
„Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott főtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t.
A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyűlésén a hétvégén. „Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – szögezte le Kovács. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. „Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelső ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt” – érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítő Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülő Tőkés-féle párt együttesen sem éri el.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy „az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak”. Éppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. „Új fejezet kezdődött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitűzése, hogy visszatérjen az emberekhez” – szögezte le az újonnan megválasztott főtitkár.
Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyűlteket. „Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík–Gyergyó–Udvarhely-konfliktusra” – fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyűlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: hivatalos nyelv lesz a magyar?
Hamarosan magyarul kapnak választ mindazok, akik magyarul fordulnak a Kovászna megyei önkormányzathoz – hangzott el a hétvégén Sepsiszentgyörgyön megrendezett Magyar Nyelvhasználat Háromszéken című konferencián, amely egy anyanyelvhasználatra buzdító kampány első lépése volt.
Mint kiderült, hamarosan a megyei tanács hivatalos honlapjára felteszik a magyar formanyomtatványokat, amelyekre már a kérvényező magyar nyelvű választ kaphat. Ezután az egész megyét lefedő kampány következik, plakátokkal, szórólapokkal, újsághirdetésekkel ösztönzik a háromszékieket a magyar nyelv használatára.
A pénteki konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy Aranyosgyéresen le akarják szerelni a helyi tanács által megszavazott háromnyelvű helységtáblát, miközben például Brüsszelben kínosan ügyelnek a francia–vallon kétnyelvűségre. Tamás szerint a tudatos anyanyelvhasználat egyik eszköze annak, hogy a Székelyföldön megmaradjon többségben a magyarság. Mint rámutatott, az anyanyelvi lehetőségek nincsenek kellően kihasználva, megszokásból vagy a lehetőség ismeretének hiányában előfordul, hogy színmagyar településeken sem használják az ügyintézéskor a magyart.
A tanácselnök hangsúlyozta, többletmunkát és többletköltséget jelent, hogy a beadványokra és egyéb hivatalos papírokra kétnyelvű válasz érkezzen, de megéri odafigyelni erre, mert így nem fordulhat elő, hogy két magyar ember a hivatalos ügyeket románul intézi. A megyeházán egyébként már kétnyelvű feliratok vannak, a tanácselnök szerint ennek megvalósítása sem volt zökkenőmentes, hiszen amíg elkészültek a helyes feliratok született néhány furcsa fordítás is: a „director executiv” tükörfordításban végrehajtó igazgató lett az ügyvezető vagy vezérigazgató helyett. „Igen, ki kell mondani, hogy a célunk az, hogy a Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett legyen regionális hivatalos nyelv a magyar” – fogalmazott a tanácselnök.
Krónika (Kolozsvár)

Corlăţean aggódik
Jól megtanulta a leckét Budapesten a Mesterházy Attila MSZP-elnökkel folytatott tárgyaláson Titus Corlăţean, a PSD alelnöke: hibátlanul mondta fel az MSZP és az RMDSZ szövegét arról, hogy a gonosz budapesti kormány meg akarja osztani a romániai magyarságot, hogy az RMDSZ-t kibuktassa a parlamentből.
A konspirációs teória román verziója szerint Orbán Viktor és Traian Băsescu közösen szőtt összeesküvést az RMDSZ ellen azáltal, hogy támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát. Nehogy elhiggyük azonban, hogy Corlăţean önzetlenül aggódik az RMDSZ-ért: a PSD már megmutatta, hogy felül tudja múlni a szélsőjobboldali pártokat magyarellenességben. Corlăţean szólamai csupán abba a színjátékba illeszkednek, amelynek keretében a balliberális ellenzék a maga oldalára szeretné csábítani a magyar szervezetet, hogy ezzel megbontsa a kormánykoalíciót.
Amúgy persze nem csupán az RMDSZ iránti „szimpátia” kovácsolta egybe a magyar–román szocialista internacionálét: a magyar jobboldallal szembeni ellenszenv is közös vonása az MSZP-nek és a PSD-nek. Mesterházy Attila talán föl sem fogja, mennyire zene a román politikusok füleinek az, ha ő és elvtársai lépten-nyomon kezdődő diktatúrát és kormányszintű szélsőséges nacionalizmust vizionálnak Magyarországon. A PSD ugyanis így már magyar forrásra hivatkozva is támadhatja a kormány határon túli magyarok önazonosságának megőrzése céljával hozott intézkedéseit, és javasolhatja a kettős állampolgárok jogainak korlátozását.
Arról meg, hogy valóban van-e szükség egy új magyar pártra, hadd mondjanak inkább véleményt a romániai magyarok. Az világos, hogy összefogás nélkül minimális az esély a parlamentbe jutásra. Viszont az is egyértelmű, hogy az RMDSZ önmagában már régóta nem képviseli a romániai magyarság egészét. Ha az új rivális valós választói támogatottságot is képes lesz az önkormányzati választásokon felmutatni, annak nyomán létrejöhetne egy plurális, az RMDSZ, a jövendő Néppárt és akár az MPP részvételével megalakított választási szövetség, amely talán jobban mozgósítaná a magyar szavazópolgárokat. Ha meg nem, akkor Corlăţean joggal aggodalmaskodhat, mert az RMDSZ a jelenlegi katasztrófakormányzásban való részvétellel Fidesz-„segítség” nélkül, önerőből is kétségessé tette, hogy bejut-e a parlamentbe a jövő évi választásokon.
Krónika (Kolozsvár)

„Történelmi jelentőséggel bír az EMKE a magyarság életében”
Újraalapításának 20. évfordulóját ünnepelte az egyesület
Társszervezeteit, a 120 évvel ezelőtt alapított Erdélyi Kárpát-Egyesületet (EKE) és a 90 esztendeje létrehozott Romániai Magyar Dalosszövetséget is köszöntötte idei közgyűlésén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban szombaton tartott rendezvényen egyúttal az EMKE 1991-es újraalakításáról is megemlékeztek. Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöke a román Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium közművelődéssel kapcsolatos stratégiájáról, Lakatos Mihály, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetője pedig a NEFMI Kárpát-medencei közművelődésre vonatkozó elképzeléseiről tartott előadást. A közgyűlést követően, a délutáni órákban adták át az erdélyi Oscarként is emlegetett EMKE-díjakat, valamint a tiszteletbeli és a posztumusz tiszteletbeli tagoknak járó okleveleket.
– Együtt ünnepelni és másokat is megünnepelni, ez a mostani, rendhagyó közgyűlés lényege – összegezte köszöntőjében Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke. Utalt arra, hogy az egyesület megalapításának 125. évfordulóján, tavaly áprilisban szervezett nagyszabású program után idén valamivel visszafogottabban, ám mindenképpen ünnepélyes hangulatban emlékeznek: elsősorban arra, hogy 1991. április 20-án Brassóban újraalakult az EMKE. Tisztelegni kívánnak azon személyiségek emléke előtt – Domokos Géza, Balogh Ferenc, Laskay Sándor, Sárkány Ferenc –, akik az elmúlt húsz évben jelentősen hozzájárultak az EMKE hírnevének öregbítéséhez, ma viszont már nem lehetnek közöttünk, egyszersmind együtt ünnepelni társszervezeteikkel, a 120 éves Erdélyi Kárpát-Egyesülettel és a 90 esztendős Romániai Magyar Dalosszövetséggel.
Egyed Ákos akadémikus, az EMKE tiszteletbeli tagja kiemelte: a húsz évvel ezelőtt újraalakult egyesület sikeresen átmentette és megtartotta mindazokat az értékeket, amelyek 1885-ben életre hívták. Ugyanakkor az új történelmi kor elvárásainak megfelelő programokat sikerült megalkotnia a szervezetnek az elmúlt években. – Önmagában véve is történelmi jelentőségű, ami az erdélyi magyarság körében a rendszerváltás után történt, hogy a kommunista diktatúra idején betiltott, vagyonuktól megfosztott intézményeinket – EMKE, EKE, EME, EGE stb. – újra életre tudtuk kelteni. 1885-ben és 1991-ben egyaránt szükségünk volt egy olyan intézményre, amely vállalja a közművelődés hatalmas munkáját, ezáltal védelmébe veszi a közösségeket, s ha úgy adódik, új közösségek alkotására is vállalkozik – mondta Egyed Ákos. Hozzátette: ahogyan 126 évvel és 20 évvel ezelőtt, ma is különösen fontos a közgondolkodás alakítása, a párbeszédet és a tapasztalatcserét előtérbe állító közös kultúra alapjainak fejlesztése. – Az EMKE tevékenysége valamilyen szinten megnyilvánul a legtöbb kulturális rendezvényen: jelen van a kórustalálkozókon, a népfőiskolák működésében, műemlékeink védelmében, az emlékházakban, a könyvtárakban, kisebb és nagyobb régiókban. Korunk bonyolult, ellentmondásokkal teli változásai sem teszik, nem tehetik lehetetlenné az egyesület közösségi munkájának eredményességét, továbbra is erős összekötő kapocs marad. Történelmi jelentőségű szolgálatot tehet és tesz az erdélyi magyarságnak, az összmagyar nemzetnek – mondta az akadémikus.
Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke megjegyezte: amiként az alapítók 1885-ben felismerték, hogy magyarnak megmaradni Erdélyben csakis a kultúrára, az egyházra és az iskolára hangsúlyt fektetve lehet, a rendszerváltás után pedig az RMDSZ is belátta az EMKE létjogosultságát, úgy ma is szükség van a további támogatásra. – A közösségteremtés a lényege ennek a munkának és szerveződésnek, hiszen kisközösségeket kellett teremtenünk, felébresztve bennük a kultúra iránti igényt és a kultúra ápolásának fontosságát. Remélem, az RMDSZ azon az úton, amelyen most elindult, még nagyobb érdeklődést fog tanúsítani a kultúra iránt, annak a szerveződésnek, erőnek a támogatásával, amit a civil szervezetek működése jelent – tette hozzá Dávid Gyula.
Közművelődés támogatása román és magyar alapokból
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: mindaz, ami a rendszerváltás óta kultúraszervezés terén végbement az erdélyi magyar társadalomban, szorosan összefügg az EMKE működésével. – A romániai magyar társadalom megszervezése, kulturális és civil szerveződések, egyesületek újraindítása és segítése révén az EMKE bebizonyította: hiánypótló intézménye az erdélyi magyar kulturális életnek – mondta a miniszter, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik ebbe a munkába nap mint nap bekapcsolódnak. A Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium közművelődéssel kapcsolatos stratégiájával kapcsolatban kiemelte: a 2000-től 2009-ig tartó időszakkal ellentétben, amikor a román állam a kulturális örökség védelmére szánt összegeknek mindössze a 0,9 százalékát fordította magyar vonatkozású épített örökség felújítására, 2011-re sikerült elérni, hogy ez az arány 20 százalékra emelkedjen.
Az elmúlt közel másfél évben, amióta Kelemen áll a tárca élén, igyekeztek csökkenteni a művészeti intézményeket – Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvári Magyar Opera, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu társulata – érintő hátrányos anyagi megkülönböztetést, a közművelődés különböző területein kiírt pályázatok esetében pedig olyan rendszert építettek ki, amely lehetővé teszi a magyar kultúrát művelő szervezetek anyagi támogatását. Kulturális napok, alkotótáborok, színházi- és filmfesztiválok, valamint egyéb nagyszabású események megszervezését támogatta ez idő alatt saját alapokból az RMDSZ, több mint félmillió lej értékben. Mint mondta, a magyar nyelvű folyóiratok normatív támogatása mellett a könyvtári állományok állami támogatással való bővítése is a célok között szerepel (ez utóbbi keretében, várhatóan május-júniusban közel hárommillió lej értékben kapnak könyveket a könyvtárak).
– Emellett pedig továbbra is azon munkálkodunk, hogy a kulturális autonómia intézményi formáit még ebben a kormányzati ciklusban megteremtsük – tette hozzá Kelemen. Az elmúlt húsz év megvalósításaihoz hasonlóan további sikereket kívánt az EMKÉ-nek, és megígérte: a normatív támogatások révén az RMDSZ továbbra is igyekszik hozzájárulni az egyesület működéséhez.
Lakatos Mihály, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetője beszélt többek között a Márai-programról, amelynek célja az irodalmi művek könyvtárakba való eljuttatása. A program keretében a magyar állam egymilliárd forint értékben vásárol könyveket, amelyeket aztán 640 könyvtár között oszt szét (ebből 48 határon túli, amiből 24 erdélyi könyvtár részesül). Véleménye szerint a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működő Bethlen Gábor Alap jelentős segítséget nyújthat a határon túli közművelődés támogatásában. A tavaly lebonyolított irodalmi és filmes karaván mintájára a NEFMI továbbra is fontosnak tartja a Kárpát-medence különböző térségeiben élő magyar művészek kapcsolatteremtését és együttműködését. Lakatos szerint a kultúra ápolása ügyében – a jól képzett szakemberek és a szakmai irányítás mellett – továbbra is nagy szükség van az amatőrök üdeségére és frissességre.
Középpontban az EKE és a dalosszövetség
A világ más tájain élőkhöz hasonlóan az erdélyiek is felismerték a 19. században, hogy „a legújabb technikai vívmányok és a modern politikai berendezkedések nem pótolhatják a természet nyújtotta örömöket”, magyarázta Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke. 1890-ben ennek jegyében küldte az EMKE akkori vezetősége egyhónapos tanulmányútra a Magas-Tátrába Sándor József főtitkárt, a Magyarországi Kárpát-Egyesület létesítményeinek és szervezeti kérdéseinek tanulmányozására. – Nem volt menedékház, üdülőtelep, turistaösvény, pihenőhely vagy kilátótorony, amelyet az erdélyi küldött ne látogatott volna meg. A látottak alapján, valamint a turistalétesítmények szervezésének és működtetésének egyedi jellege miatt Sándor József arra a meggyőződésre jutott, hogy a megalakítandó EKÉ-nek önálló, független egyesületnek kell lennie. Így Sándor Józsefet tekinthetjük az EKE alapítójának – részletezte Dezső László. Az EKE 1891. május 12-én kezdte meg működését, a turistaság népszerűsítését, a természeti értékek óvását és megismertetését, valamint a hagyományok ápolását tűzve ki céljául. Hozzátette: az elődök által kitaposott ösvényen kell járnunk ma is, amikor „az ember hátat fordított a hegyeknek és a domboknak, sőt, még a természet rendjébe is beavatkozott”. Kiderült: a fennállásának 120. évfordulóját ünneplő EKE Sztánán szervezi meg „központi megemlékezését” május 13-a és 15-e között, ennek keretében pedig az egyesület jubileumi kötetét is bemutatják.
Guttmann Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség 90 évét tekintette át. – 1921. november 13-án 30 énekkar küldöttje mondta ki Brassóban a dalosszövetség létrehozásának szükségességét, élére pedig idős Szemlér Ferenc brassói tanárt nevezték ki – részletezte a tiszteletbeli elnök, majd a célokat is vázolta: a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítése révén a karének, a dal- és zeneirodalom ápolása, különböző versenyek, karmesteri tanfolyamok, ünnepségek, hangversenyek megszervezése, szaklapok, valamint zeneművek megjelentetése stb. 1930-ban már 130 egyesületet foglalt magába, s ez a szám 1938-ra már elérte a 228-at. A dalosszövetség 1949-ben bekövetkezett megszűnésének és 1994-es újraalakulásának ismertetése mellett Guttmann a zeneoktatás jelenlegi helyzetére is kitért: véleménye szerint ennek terén is elengedhetetlen a megfelelő zenei felkészültség, az a fajta szakértelem, amivel korábban a kántortanítók rendelkeztek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a dalosszövetség novemberben tartja ünnepi rendezvényét Kolozsváron.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök, „felbecsülhetetlen természetvédő és honismereti munkássága elismeréseként” díszoklevelet adományozott az EKÉ-nek, majd a dalosszövetségnek „felbecsülhetetlen értékmentő és dalos kultúrát teremtő munkássága elismeréseként”. A folytatásban sor került az elnökségi beszámolóra: ennek keretében Dáné többek között a pusztinai Magyar Ház rehabilitációs munkálatairól és a farkaslaki Tamási-ház (Ágnes néni háza) sorsáról is szólt. Az elnöki jelentést és a pénzügyi beszámolót egyhangúlag elfogadta a közgyűlés, délután fél 3-tól pedig ünnepélyes keretek között adták át az idei EMKE-díjakat. A kitüntetettek: Székedi Ferenc (Spectator-díj), Szabó Éva (Kacsó András-díj), Szőcsné Gazda Enikő (Bányai János-díj), Dávid Lajos (Kun Kocsárd-díj), Gáspár Attila (Nagy István-díj), Tóth-Páll Miklós (Bánffy Miklós-díj), Veress Albert (Kovács György-díj), Halasi Erzsébet (Poór Lili-díj), Kardos Máriusz Róbert (Tompa Miklós-díj), Feszt László (Szolnay Sándor-díj), Hubbes Éva (Monoki István-díj), Asztalos Lajos (Kőváry László-díj), Székely Tibor (gróf Mikó Imre-díj). Posztumusz tiszteletbeli tagjává fogadta az EMKE Balogh Ferencet, Domokos Gézát, Laskay Sándort és Sárkány Ferencet. Tiszteletbeli tagja lett az egyesületnek Deáky András és Pillich László, díszoklevelet vehetett át Könczey Elemér és Máté András Levente (a díjak és az oklevelek indoklását lapunk április 6-i, szerdai számában közöltük).
FERENCZ ZSOLT 
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar alkotmányozás: százötven módosító javaslatot támogat az előterjesztő
Mintegy 150 módosító indítványt támogat az előterjesztő a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához érkezettek közül – derül ki a magyar Országgyűlés honlapján elérhető tájékoztatásból. Ezek sorában összesen egy olyan – a független Ivády Gábor által jegyzett, a Nemzeti hitvallás szövegét érintő – módosítás van, amelyet nem kormánypárti képviselő, vagy bizottság nyújtott be.
A Ház hétfőn szavaz a módosító javaslatokról, az új alkotmány elfogadását április 18-ra tervezik.
A kormánypárti képviselők által előterjesztett alaptörvény-javaslat eddigi parlamenti vitája alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy feltétlenül minden, az előterjesztő által most támogatottként jelzett módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget: a kormánypárti frakciók soraiban, illetve között is vitát váltott ki például a bírák – akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak – szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése, valamint a vármegye szerepeltetése.
Szavazni a házszabály értelmében csak arról a módosító javaslatról (vagy kapcsolódó módosító javaslatról) kell, amellyel az előterjesztő egyetért, vagy amely egyharmados bizottsági támogatást kapott, vagy amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be. Legfeljebb három alkalommal élhet azzal a joggal is egy képviselőcsoport vezetője, hogy kéri, valamely indítványról külön szavazzon a Ház. (Saját javaslatát 10 képviselő támogatásával független képviselő is „kikérheti”.) Azokról a módosító javaslatokról, amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz, de bármely frakcióvezető, továbbá, ha nem a kormány az előterjesztő – az alaptörvény esetében nem az –, akkor a kormány is kérheti, hogy legfeljebb három módosítóról a Ház külön döntsön.
Az alkotmányos rendelkezések részleteit számos területen sarkalatos – azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kötött – törvények bontják majd ki; mintegy harminc ilyen lehet. Sarkalatos törvény rendelkezik majd egyebek között a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a családok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről a sajtószabadságról, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteiről, a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, a nemzeti vagyon védelméről, az Alkotmánybíróságról, a bíróságokról, az ügyészségről, a helyi önkormányzatokról, a számvevőszék, a Költségvetési Tanács, illetve a jegybank működéséről, a magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokról, a hazai nemzetiségek jogairól – köztük az Országgyűlés munkájában való részvételükkel.
Az előterjesztő által támogatott javaslatok alapján, nem szerepel majd az alkotmányban például a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége és az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét.
Benne lehet, hogy Magyarország pénzneme a forint, hogy mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához és, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki arra, aki szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el. A köztársasági elnök nevezné ki hat évre a Magyar Nemzeti Bank elnöke mellett a jegybank alelnökeit is. Az alapvető jogok biztosa – akit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választ – helyettest nevez ki a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek jogainak védelmére – rendelkezhet az új alkotmány.
Az előterjesztő az úgynevezett „támogatott sor” alapján azt rögzítené az alkotmányban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) – amely a mostani tizenegyről tizenöt tagúra bővül – az alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály, alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés, a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját; vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. (Korábban, egy bizottsági ülésen még támogatta az előterjesztő, hogy bármely képviselő az Ab-hez fordulhasson, azaz ezzel a joggal ne csak a képviselők egynegyede élhessen.)
Várhatóan szerepel majd az alkotmányban az az alkotmánybírósági hatáskört érintő korlátozás, amely szerint mindaddig, amíg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát, az Ab a központi költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvények alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához köthetik.
A költségvetési törvény megalkotására vonatkozó megfogalmazásból kikerülhet az „egy naptári” kifejezés, a szabály úgy szólna, hogy a Ház „minden évre vonatkozóan” alkot törvényt a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról. Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
Az alkotmány címében a „Magyarország Alaptörvénye” után a kihirdetés napja szerepel majd.

Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés-nyilatkozat
Beszéd helyett számokat és tényeket!
A Maros megyei RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján Borbély László által tett kijelentésekre reagált Tőkés László.
Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellőképpen erős megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak.
Pedig a leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából, ha egészen egyszerűen közzétennék az igényelt adatokat: ennyit és ennyit kapott az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány adólejeinkből, erre és erre költötték el, ennyi került visszaosztásra nyílt pályázat útján az erdélyi magyar közösségnek stb., és csatolják a közpénzek fölött diszponáló alapítványok kimutatásait is, bizonyítván, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján.
Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra.
Másfelől Borbély László ismételten “meglebegtet” egy 800.000 eurónyi összeget, amit – állítása szerint – a még nem is létező Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon.
Egy csődbe vezetett ország 1996 óta felelős kormánytisztviselőiként önigazoló dicshimnuszokat zengeni pedig egyenesen tragikomikus.
Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke
Nagyvárad, 2011