Felavatták a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot – „Az Erdélyben élők közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége”
Bensőséges, szinte családias hangulatban avatták fel tegnap Válaszúton a Kallós-kúriában a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely több ezer értékes népművészeti tárgyat tartalmaz Kallós Zoltán magángyűjteményéből. A háromszintes (alagsor, földszint és tetőtér) épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is áll az érdeklődők részére. A tetőtérben időszakos kiállításokat terveznek, a földszinten raktárhelyiségeket és restauráló műhelyt alakítanak ki. A befektetés összértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az eseményen felszólalt Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Magyarország volt művelődési minisztere. Kallós Zoltán, az alapítvány névadója a rá jellemző szerénységgel állt régi álmának megvalósulása előtt, és csak a sajtó ösztökélésére mondott pár szót.
A szemerkélő eső ellenére legalább száz ember gyűlt össze tegnap délben Válaszúton a Kallós-kúria előtt, ahol megnyitották a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot. A Muzsikás együttes tovább fokozta a jó hangulatot ízes népi muzsikájával.
„Ez az a hely, ahol az álmok valóra váltak. Mi hittünk eme álmok tisztaságában, és ez a hit erőt adott. A Kallós Zoltán Alapítvány modell értékű abból a szempontból, hogyan kell a közösség jövőjét építeni” – kezdte beszédét Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, majd köszönetet mondott Kallós Zoltánnak mindazért, amit a szórványmagyarságért tett.
„Újabb mérföldkövet jelent számunkra a mai nap. Az alapítvány 1992-es létesítésétől őrizzük a népi kultúrát – ez volt ugyanis Kallós Zoltán első célkitűzése. A Mezőség és Erdély tele van értékekkel, amelyeket tovább kell adnunk a fiataloknak” – magyarázta Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló 83 gyerek a Mezőség 25 településéről érkezett, s hogy a válaszúti szórvány oktatási központ volt az, amely hozzájárul a Mezőség megtartásához.
„Olyan esemény a mai, amely egyúttal Kallós Zoltán egész életét is összefoglalja. Zoli bácsi élete a szolgálat jegyében telt el: rengeteg tárgyi és szellemi értéket őrzött meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter, majd visszaemlékezett kezdő egyetemista éveire, amikor megismerte Kallós Zoltánt.
„A szépség költözött ide be most, amelyet meg kell mutatni másnak, hogy megismerjék és befogadják. A szépség az, ami hidat épít, megváltja a világot és megbecsüléshez vezet” – mondta Andrásfalvy Bertalan volt művelődési miniszter, néprajzkutató.
Füleki Renáta és Szabó Renáta válaszúti lányok népdalokat énekeltek, majd Szép Gyula felolvasta ama intézmények és személyek nevét, akik támogatták az alapítványt.
„Régi vágyam teljesült a múzeum megnyitásával. A gyűjteményben főleg Kolozs megyei, pontosabban mezőségi tárgyak találhatóak. A múlt század negyvenes éveiben folytak errefele néprajzi kutatások, de a kommunizmusban már nem: a kutatók elkerülték a Mezőséget. Nem csak magyar, hanem szász és román néprajzi anyag is megtalálható. Az Erdélyben együtt élő népek közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége” – nyilatkozta a sajtónak Kallós Zoltán.
Alapítványi forrásoktól megtudtuk: mindazok, akik már most meg szeretnék tekinteni a múzeumot, azok az alapítvány honlapján – www.kallos.org.ro – vagy e-mail címén – kallosalapitvany@kallos.org.ro – tájékozódhatnak a nyitva tartást illetően.
Két évvel ezelőtt a Kallós Zoltán Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy Kallós Zoltán fáradhatatlan munkájának eredményét érdemes közzétenni. Ma több ezer tárgy tekinthető meg a mezőségi, kalotaszegi és erdélyi száz hagyományos népi kultúrát bemutató termekben. Még rendszerezés alatt állnak Kallós Zoltán hangzó gyűjtései és fényképei. Az utóbbi két évben végzett munkálatok értéke kevéssel haladta meg a százezer eurót. Az összeg 40 százalékát pályázatokból, 40 százalékát cégek és magánszemélyek adományából sikerült fedezni. A fennmaradó 20 százalék a Kallós Zoltán Alapítvány saját hozzájárulása – tudtuk meg az eseményen kiadott sajtóanyagból.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Romániában csak a fejfán maradhat a magyar név
Számos esetben Bukarest igényeinek megfelelően intézkednek a magyar hivatalnokok és ügyintézők, amikor határon túli nemzettársaink hivatalos ügyeiben járnak el. Sokan azt remélik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének a lehetősége az eddig értelmetlen és felesleges magyarországi hivatali praktikákat is megszünteti. Románia támogatja ugyan a kettős állampolgárság bevezetését, de akarata bizonyos területeken megkerülhetetlennek tűnik. A kettős állampolgárok magyar útlevelébe elrománosított név is kerülhet.
„Nekem nem mindegy, hogy milyen néven regisztrál a magyar állam, amikor majd visszaadja a magyar állampolgárságomat” – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Veress Dávid. A székelyföldi Csíkszeredában működő Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke ezzel rögtön két fontos problémát is érintett: a regisztrá ciót említve jelezte, hogy kettős állampolgárként nem kíván letelepedni Magyarországon, de útlevél viszont neki is jár, másrészt rámutatott a magyar hatóságok rugalmatlanságára. Amikor ugyanis egy Romániából érkezett magyart a különféle ügyintézők azonosítanak, erre a célra elkérik az illető útlevelét. Abban viszont nagy valószínűséggel egy elrománosított, többnyire ékezetek nélküli, magyartalanul leírt nevet találnak, amelynek a magyar iratokba való helyes átvezetésére még akkor sem vállalkoznak, ha egyébként az adott név kézenfekvő lenne: a Maria az Mária, a Sandor az pedig Sándor. (A román személyigazolványokban viszont az anyakönyvi kivonatok szerinti, tehát jó esetben az ékezetes névváltozatok szerepelnek, de ezeket az okmányokat nem fogadják el a magyar hatóságok.)
Hogy felfejtsük, miként alakult ki ez az áldatlan állapot, Trianonig kell visszamennünk az időben. Attól kezdő dően a román nyelv hivatalossá tételét minden eszközzel szorgalmazták. A hely- és utcaneveket a magyar többségű helyeken sem lehetett magyarul kiírni, a kétnyelvű cégtáblákat megadóztatták, végül megszüntették. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket, a románul nem tudó ügyfelek tolmács segítségével beszélhettek. Minden hatósági beadványt az állam nyelvén kellett megfogalmazni. Az elrománosítás fokozatosan zajlott, de Nicolae Ceausescu 1965-ös színre lépése újabb fordulatot hozott a kisebbségellenes nacionalista politikában. A hetvenes évek elején korlátozásokat vezettek be a település- és a személynevek használatáról. A sajtóban csak azon településeket lehetett a nemzetiségek nyelvén megnevezni, amelyek neve hasonlóan hangzott a románhoz (Arad, Déva), vagy ha a kisebbségi elnevezés erősen hasonlított a többségihez (Segesvár – Sighisoara), esetleg megjelent a román elnevezés hű fordítása (Odorheiu Secuiesc – Székelyudvarhely). Az elrománosítás az 1980-as években hágott a tetőfokára: végérvényesen megtiltották a helységnevek idegen nyelvű megnevezését. A magyar lakosság többnyire furfanggal védekezett a személynevek elrománosítása ellen: olyan nevet adtak gyermekeiknek, hogy azoknak ne lehessen román megfelelőt találni. A Györgyből ugyanis könnyen Gheorghe lett, a Ferencből pedig Francisc, míg az Álmossal, a Botonddal, a Tündével, a Szilárddal vagy éppen a Lehellel már nem birkóztak meg a román anyakönyvvezetők.
Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség a szülőföldjükön élő székelyeket arra kéri, ha elvették tőlük: „Kérjék vissza, és méltósággal viseljék a szüleik által adott becsületes magyar neveiket. Soha ne engedjék, hogy a különböző hivatalok, intézmények vagy szolgáltatók, az alkalmazott számítógépes programokra hivatkozva, a tisztességes magyar nevüket ékezetek nélkül, megcsonkítva, azaz meggyalázva írják le.” A minap a kérdésben parlamenti felszólalás is elhangzott a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ-es politikusok részéről.
Amint azt Veress Dávidtól megtudtuk, ma sokan mégis ódzkodnak attól, hogy visszakérjék eredeti nevüket. Mégis megnyugtatóan sokan érdeklődnek szövetségük alapvető célkitűzése iránt, amelyet az anyanyelv használatának a bátorításában jelöltek meg. „Mozgalom önmagunk bátorítására, önmagunk méltóságának a felébresztésére és az önértékelésünk növelésére.” Szerintük aki nem az anyanyelvén kezdi el a tanulást (például vegyes, román–magyar vagy tisztán román óvodai csoportokban), az gyengül a jellemében, a tartásában és a magyar tudatában. Nyolc éve azonban Bukarest megkönnyítette a személynevek visszamagyarosítását, sőt két éve még egyszerűbbé tette az eljárást: a kérvényezőnek a születési helye szerinti polgármesternél kell kérvényezni eredeti neve visszaállítását. A Veress Dávid vezette szövetség mégsem bízza a véletlenre a dolgokat, és inkább valóságos kampányt folytat, mert jelenleg „az az áldatlan állapot van, hogy egy embernek a becsületes magyar nevét hivatalosan csak a gyászjelentőre és a fejfájára írják fel”.
De Veress Dávid nem áll meg itt. Tavaly azért tüntetett tíz hétig a csíkszeredai bíróság előtt, hogy az igazságszolgáltatásban alkalmazzák az anyanyelvet. „Mert törvények sora biztosítja ugyan az anyanyelvhasználatot, Románia mégis olyan jogállam, hogy ezt a deklarált jogállamiságot ki is kell kényszeríteni, mert a gyakorlatban a jogaink nem érvényesülnek.” Visszatérve a személyazonossági iratok közti hercehurcára, a nyelvi jogvédő arra is figyelmeztetett, hogy sokan azért jutnak Magyarországon is helytelenül, ékezetes nevek nélkül kiállított iratokhoz, mert az eredeti, román útlevelüket kiállító hatóságok emberei azt állítják: így működik az a számítógépes program, amelynek a segítségével az úti okmányokat előállítják. Veress Dávid azonban felvilágosította a csíkszeredai útlevélosztály alkalmazottjait arról is, milyen billentyűkombinációval érhető el az adott szoftverben a betűk ékezetes változata. Szerinte a magyarországi ügyintézőknek sem kellene tehetetlenül szemlélniük, vagy ügyfeleik méltóságát nekik is megsérteniük azzal, hogy a románok által elferdített változatban vezessék át azok neveit a kiállított iratokra vagy éppenséggel a leendő kettős állampolgárok magyar útlevelébe. „A magyar ügyintéző figyelmeztesse a felettesét, hogy jogtiprás történik, ha a technikát az emberi méltóság ellen használják fel. Számomra, leendő magyar állampolgárnak ez roppant fontos” – foglalta össze aggodalmait Veress Dávid.
Bukarest diktál a zuglói hivatalnoknak
Tehetetlennek, de legalábbis rugalmatlannak bizonyulnak a román igényekkel szemben a magyar hivatalnokok akkor is, amikor a hazánkban már letelepedett, személyigazolvánnyal és lakcímkártyával rendelkező, de még román állampolgárnak számító erdélyi magyar házaspárnak például gyermeke születik. Ebben az esetben az újszülött anyakönyvi kivonatára az a megjegyzés kerül, hogy „állampolgársága ismeretlen”. Az eljárás ebben az esetben az, hogy a román konzulátuson csaknem tízezer forintért kérvényezni kell a gyermek állampolgárságának a megállapítását. Miután ez megtörténik, ismét az anyakönyvvezetőhöz kell fordulni, ahol kérni kell az anyakönyvi kivonat kijavítását. A folyamat azonban nem áll meg itt. Az anyakönyvvezető e kérelmet a közigazgatási hivatalba küldi tovább engedélyezésre. Hogy miért ez az emberi méltóságon aluli, felesleges, időrabló és költséges ügyintézés, amikor a szülők úti okmányai alapján a magyar hivatalnokok is megállapíthatnák az újszülöttek állampolgárságát? Az anyakönyvvezetők válasza egybecsengő: Románia hivatalos igénye, hogy magyarországi hivatalnokok ne állapíthassák meg saját állampolgárai gyermekeinek az állampolgárságát. Nem utolsósorban pedig ez a külképviselet egyik garantált jövedelemforrása is.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

Százezrek Csíksomlyón
Böjte Csaba: A kettős állampolgársággal kinyújtja kezét az anyaország
Összefogásra és a nehézségek legyőzésére buzdította Böjte Csaba ferences szerzetes a csíksomlyói búcsún megjelenteket pünkösdszombati misén mondott szentbeszédében. Idén is több százezren vették részt a magyarság legnagyobb zarándoklatán.
A megpróbáltatások közepette ne csak saját emberi korlátaikat nézzék, hiszen az élő Isten teremtette az embereket, mondta Böjte Csaba. Az igazi keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik - hangoztatta a dévai ferences szerzetes. Jézus alakját idézte fel, aki új világot teremtett az emberek számára annak ellenére, hogy az ő korában is számos nehézséggel kellett megküzdenie.
Örömtelinek és óriási dolognak nevezte, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Hozzátette: meg kell tudni értetni egymással, hogy elég nagy a világ és a Kárpát-medence is, ha bízunk egymásban. Leszögezte: a románokkal és a más nemzetiségekkel való viszonyban nem az ellenségeskedés parancsát kell követni, hanem arra kell törekedni, hogy együtt építsük fel Isten országát ezen a világon.
A szerzetes bejelentette, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak számára ajánlják fel a szentmisén elhelyezett perselyekben összegyűlt pénzt.
A mise kezdetén köszöntötte a zarándokokat Orbán Szabolcs erdélyi ferences tartományfőnök, José Rodríguez Carballo, a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója és Francisco Javier Lozano bukaresti apostoli nuncius, aki Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt celebrálta a misét.
MNO

Felelős politizálás szükséges
Kisebbik koalíciós partnerként, az RMDSZ is része a népszerűtlen megszorító intézkedésekre készülő kormánynak. A nadrágszíj drasztikus meghúzásának következményei a szövetséget sem kerülhetik el. Hogyan viszonyulnak mindezekhez? Winkler Gyula EP-képviselőt kérdeztük.
-Nemrég Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ ellenzi a kisnyugdíjak csökkentését. A kormány azonban felelősségvállalással szándékszik keresztülvinni az összes nyugdíj 15%-os megnyirbálását. Mit tesz ez esetben az RMDSZ, hogyan magyarázza el választóinak?
-Még nem láttam a felelősségvállalás pontos szövegét, a frakció tagjai is csak most kapták meg. Még nem elemeztük az intézkedés-csomagot, még nem alakult ki a szövetség hivatalos álláspontja, de egyvalami biztos: a szociális kiadások – azaz a közalkalmazottak bérezése, a nyugdíjak és a szociális segélyek – jelenlegi szintje fenntarthatatlan. Ez a 20 éve elhalasztott reformok eredménye. Már nem lehet kerülgetni a forró kását, tudomásul kell venni, hogy a szociális kiadások lefaragása elhalaszthatatlan.
Belátásunk szerint azonban a kormány intézkedés-csomagjában egyensúly kell legyen a szociális kiadások csökkentése, a pénzügyi fegyelem növelése, vagyis a fekete gazdaság visszaszorítása, illetve a gazdaságserkentő intézkedések között. Gazdaság-serkentés alatt elsősorban az EU-s pénzek fokozott felhasználását értem. Az RMDSZ szociális érzékenységgel párosuló közep-jobboldali politikai ideológiája ezen elvek mentén foglal állást.
-A kisnyugdíjak lefaragása érzékenyen érinti az erdélyi magyarságot is. A Székelyföldet különösen, hiszen Hargita és Kovászna Erdély szegényebb megyéi közé tartoznak, ahol ritkák a nagy nyugdíjak. Mit gondol, a tervezett megszorítások mennyire befolyásolják az RMDSZ támogatottságát a 2012-es választásokon?
-Korai lenne 2012-ről beszélni, addig még sok minden történhet. Az erdélyi magyarság tájékozott, szórványban és Székelyföldön egyaránt. Nem hiszem, hogy be lehet csapni őket. Őszintén kell politizálni. A populista intézkedések folytatásával csak ámítani lehetne ideig-óráig az embereket, következményeik katasztrofálisak lennének. Névértékben megmaradhatna ugyan a közalkalmazotti bérek, nyugdíjak és szociális segélyek jelenlegi szintje, de reális értéke hamarosan felére csökkenne, ami az életszínvonal zuhanását jelentené.
Mi a felelős politizálást választjuk, s a felelős politizálás áldozatokkal jár. Európa-szerte mindenütt megszorítások, szociális kiadások megnyirbálásának tanúi vagyunk: nincs más választás. Görögországban tiltakoznak, gyújtogatnak, de ez nem megoldás, az államkassza ettől még ugyanolyan üres marad. Ezt szeretnénk elkerülni, megoldást akarunk az ország problémáira, még ha fájdalmas megszorításokkal is jár. Ezért felelősséget is vállalunk.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Kopjafa emlékeztet a lemészárolt csángókra
Türkösön a Nemzet Televíziója barcasági csángó hősök és ártatlan áldozatok emlékére állított kopjafát. 1848 decemberében Hétfaluban félszáz határvédő csángót mészároltak le a román népfelkelők.
Aki foglalkozik egy kicsit a helytörténelemmel, és az itteni emberekkel beszélget, rögtön tapasztalja, hogy a negyvennyolcas forradalom idején ártatlanul lemészárolt 51 ember a halála a mai napig megrendíti a barcaságiakat. Emellett a televíziónál múlékonyabb műfaj nincs, ugyanis az együtt pereg el az élettel, az idővel. Persze mi is szeretünk nyomokat hagyni, úgyhogy ezért hagytuk itt emlékezetül ezt a kopjafát, de ennél egyébként mindenki számára fontosabb az, ami a templom mögött folyik, a kertben. Az az ünnepség, ahol az emberek boldogan vannak együtt velünk – jelentette ki Cselényi László elnök.
Magyarország bukaresti nagykövete is ott volt a Duna Televízió által állított kopjafánál. Azt mondta: ha csak teheti, nem használja a szórvány kifejezést.
- Én úgy gondolom, hogy bármekkora lehet egy magyar közösség, ha magyar és közösség, akkor nem annyira fontos a létszám. Azon kívül mindig bízom benne, hogy ez a létszám gyarapodik. Az utóbbi időben több, úgynevezett szórványtelepülésen láttam, hogy több a gyerek, több a magyarul tudó, több a magyar iskolába járó. Jó, legyen szórvány, de a szórványból idővel lehet erős, masszív közösséget csinálni – vélekedett Füzes Oszkár nagykövet.
Duna TV
Erdély.ma

Az ellenzék bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi a parlamentben a kormány ellen
Bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi az ellenzék a kormány ellen, miután Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy parlamenti vita nélkül, felelőségvállalással fogadtatják el a törvényhozó testülettel a drasztikus megszorításokról szóló törvénytervezetet.
A kormány elképzelései szerint már június 1-jétől életbe lépnek a megszorító intézkedések, beleértve a közalkalmazottak bérének 25%-os csökkentését, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15%-os lefaragását.
Az ellenzék a felelősségvállalási eljárás kezdetétől számított három napon belül terjeszthet be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amelyről szavazni fog a törvényhozó testület. Az indítvány elutasítása esetében a jogszabály elfogadottnak tekinthető, az indítvány megszavazása viszont a kormány bukását jelenti.
Transindex.ro

Lépésről lépésre az érmelléki autonómiáért
Bár nem újkeletű az elképzelés, a folyamat még meglehetősen a kezdeti stádiumban van. Azt, hogy pontosan milyen elképzelések mentén indulhat meg az érmelléki autonómiáért való küzdelem, dr. Szilágyi Ferenc Kitekintőnek adott válaszai mutatják be.
Az autonómia ötlete több szempontból is kedvező lenne az érmelléki térségnek, és nem csupán a magyar nemzetiségű lakosoknak. A romániai régiók beosztása jelenleg felülvizsgálat alatt van, ennek megfelelően lenne lehetőség ésszerű, működőképes egységek létrehozására. Mindez kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek elosztásánál. Emellett egy nagyobb önállósággal bíró közigazgatási egység megkönnyítené – többek közt – az együttműködést a magyarországi határ menti régiókkal is.
A közelmúltban indult meg az Érmelléki Autonómia Fórum szervezése. Az első rendezvényre Érmihályfalván került sor – többek között – olyan politikusok részvételével, mint Tőkés László európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök, Toró T. Tibor EMNT-alelnök, stb. A fórum igen sikeres volt, nemcsak előadásokból és beszélgetésekből állt, hanem döntések is születtek.
Érmihályfalván választották meg az autonómia-tervet kidolgozó bizottság tagjait is. A jelenlévők szavazatai alapján az Érmellék Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke dr. ifj. Szilágyi Ferenc lett. A Kitekintő az Érmelléki Autonómia kérdésével kapcsolatosan az elnökkel készített interjút.
- Honnan indult az új Autonómia Mozgalom: az EMNT kezdeményezése, vagy a partiumi-érmelléki lakosok fejezték ki igényüket az autonómiára?
- Az autonómia mint lehetőség már néhány éve közbeszéd tárgyát képezi, elsősorban az érmelléki értelmiség körében. Nem egy határozott, célratörő igényre gondolok, de valami folyamatosan lóg a levegőben. Voltak olyan kezdeményezések, melyek az Érmellék mint regionális egység, kistérség kihangsúlyozására törekedtek. A legfontosabb az volt, amikor néhány éve több érmelléki önkormányzati RMDSZ kezdeményezte egy önálló területi szervezet megalakítását, hiszen nyilvánvaló, hogy az itteni magyarság más kihívásokkal néz szembe, más hétköznapi realitásokat él át, mint a megye más részein, kisebbségben, nyelvszigeten és szórványban élők. Az eltérő nyelvi helyzet eltérő lehetőségeket is jelent. Sajnos, az akkori kezdeményezés az RMDSZ megyei szervezetének ellenállása miatt elbukott.
Én regionális földrajzi szemmel közelítettem meg a kérdést, disszertációmban is az Érmellék és a Partium közigazgatási kérdéseit kutattam. Más, már működő modelleket próbáltam alkalmazni az itteni helyzetre, illetve sajátos megoldásokat is kidolgoztam. Ezekre figyeltek fel, elsősorban az itteni magyar jobboldal képviselői, a Magyar Polgári Párt, az EMNT vezetése és személyesen Tőkés László. Lassan megfogalmazódott bennünk, hogy ki kell mondani végre mindazt, ami már régóta kimondatlan volt. Emellett fontos megemlíteni, hogy más kezdeményezések is léteznek. Az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) nagyváradi szervezete is kiforrott koncepcióval rendelkezik, de már az érmihályfalvi autonómia-fórum szervezésekor is függetlenek kerestek meg saját elképzeléseikkel.
- Kik állnak pontosan a kezdeményezés mögött? Civil mozgalom, politikai pártok, stb? Milyen a viszony például a SZNT-vel vagy az Autonómia Tanáccsal?
- Az autonómia sokáig tabutémának számított Erdélyben. A csendet Székelyföldön az SZNT, a Partiumban az EMNT törte meg. Így tehát a válasz a kérdés első felére az, hogy az EMNT mint szervezet áll mögötte, bár itt átfedések vannak a bihari MPP szervezetével is, melynek én magam is tagja vagyok. Megemlíteném ugyanakkor, hogy Török László RMDSZ-es politikus is megemlítette az érmelléki autonómia szükségességét. Így ezt az igényt ők is érzik, bár konkrétummal nem álltak elő, sőt a megyei ügyvezető elnök legutóbbi nyilatkozatában megpróbálta elbagatelizálni ennek a jelentőségét. A mi feladatunk (Autonómia Kezdeményező Bizottság) lesz, hogy megtaláljuk a kapcsolatot az RMDSZ-en belül mindazokkal, akikkel létezik közös nevező ebben a témában.
Az SZNT-vel én közvetlenül nem állok kapcsolatban, de természetesen támogatom kezdeményezéseiket. Ők jóval előttünk járnak, megpróbálunk majd felzárkózni hozzájuk, és lépést tartani velük. Olyan koncepciót kell kidolgoznunk a Partiumban, amely kompatibilis a székelység igényeivel, hogy akár közösen léphessünk fel a továbbiakban.
- Hogyan reagált a kezdeményezésre a partiumi közvélemény?
- Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy egyöntetűen mellénk álltak. Ez nem is csoda, hiszen itt nincsenek olyan hagyományai az önrendelkezésnek, mint a székelyeknél. A többség nem ismeri a kifejezés valós tartalmát, így sokan inkább kíváncsian, mások bizalmatlanul szemlélik kezdeményezésünket. Természetesen nagyon sokan örülnek a felvetésnek, de pontos adatot nem tudnék mondani, hogy ez a népesség mekkora szegmensét teszi ki. Remélem, hogy nem keveset. Az SZNT-vel ellentétben nekünk kétfrontos munkát kell elvégezni. Meg kell értetnünk a kormányzattal, hogy az önrendelkezési igényünk nem jelent veszélyt Romániának, eközben pedig a lakosságnak is meg kell magyaráznunk, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben.
- Bemutatná néhány szóban az Érmelléket? Mely tényezők teszik indokolttá és miért éppen most az autonómiamozgalom beindítását?
Az Érmellék egy partiumi, határ menti tájegység. Mintegy 150.000 lakosa van a történelmi Bihar, Szilágy és Szatmár területén. Déli felében a magyar etnikum erőfölénye túlnyomó, és területileg összefügg a kisebb, de hasonlóan magyar Hegyközzel. Az Érmellék északi felében a magyar és román etnikum aránya szinte azonos. Az, hogy milyen határok között kezdeményezzük az önrendelkezést, még vita tárgyát képezi, és véglegesen persze még sokáig nem is fog eldőlni. Legvalószínűbb azonban, hogy a „magterület” a Sebes-Körös és Kraszna folyók közötti határsáv (a Hegyközzel együtt), melynek 130.000 lakosa van, és ebből 100.000 magyar anyanyelvű. Hogy miért most? Az elmúlt években magyar nemzetpolitika és nemzetstratégia nem létezett. A december ötödikei népszavazás szintén letargiát okozott. Most kezd visszatérni a hitünk.
- Nem tartanak-e attól, hogy a kezdeményezés hatására – ismerve a székelyföldi autonómiatörekvéseket rendre elutasító országos reakciókat – az etnikumok békés egymás mellett éléséről közismert Partiumban is megjelenhetnek az etnikai feszültséget generáló politikai hangok?
- Én személy szerint jelenleg jobban tartok a magyar-magyar ellentét blokkoló hatásaitól, mint a román-magyar szembenállástól. Emellett pedig úgy gondolom, hogy ezt a kockázatot vállalnunk kell, nem lehet állandóan kompromisszumot kötni és megalkuvóan viselkedni. Ilyen kockázatvállalás nélkül ma a világon sehol nem létezne területi autonómia.
- Nem lenne-e célszerűbb – főként gazdasági szempontból – az Erdélytől magát mindig határozottan „leválasztó", egységes Partium számára kezdeményezni a területi autonómiát? Nem profitálna-e abból többet a vidék magyarsága?
- Ez a kérdés bennünk is motoszkál. Azt nem tudom, hogy ez a partiumi autonómia mitől lenne magyar. A Partium népességének negyede tartozik nemzetünkhöz, és jól tudjuk, hogy ez jelenleg Romániában még arra sem elég, hogy kielégítően rendeződjön például a magyar feliratok és a nyelvhasználat ügye. Nagy kérdés, hogy változna-e valami egy ilyen regionális és nem-etnikai jellegű összautonómiával. Azt mindenesetre kezdeményezni fogjuk, hogy az ország régióinak átszervezésekor a Partiumot önállósítsák. Ebben találkozik az érdekünk úgy a helyi románság, mint a régiók átalakítását szintén kérő székelyek igényével. Amire oda kell majd figyelnünk, hogy a Partiumi Régió kétnyelvűként alakuljon meg. Egy ilyen területegység létrejötte nem zárja ki az érmelléki autonómia létezését.
- Tervezik-e referendum kiírását a kérdésben?
- Ez még nagyon távoli lépés. Nem szabad ennyire előre szaladnunk, egyelőre a helyi identitást kell megerősíteni. A jövőben persze erre is szükség lesz.
- Milyen esélyt lát a céljak elérésére? Milyen lépésekben képzelik a megvalósulást?
- Figyelembe véve, hogy a magyarság ezt csak egységesen tudja elérni, azt gondolom, hogy jelen pillanatban kicsi az esély. Nagyon eltávolodott egymástól a közember és a politikai vezető, a helyi kis magyar társadalmat is politikai és szociális árkok tagolják. Ha nem sikerül legalább a stratégiai fontosságú kérdésekben összhangot elérni, úgy nem csak autonómia nem lesz, de néhány év múlva még a magyar képviselet is megszűnik majd. Ami a lépéseket illeti, nem tervezünk sokkal előre. A következő két lépés: egy nemzeti érdeket szolgáló és működőképes stratégia megtervezése, és a lakossággal folytatott folyamatos kapcsolattartás, párbeszéd megvalósítása.
Kitekintő
Erdély.ma

Erdélyi elektronikus kézikönyv
Korszerű, folyamatosan frissülő, gyarapodó kézikönyvet, összetett keresési lehetőségekkel ellátott tudományos portált, Web 2.0-s, mobilról böngészhető, blogokba beszúrható digitális tartalmat, illetve tudományos közösséget jelent egy időben — így mutatkozik be a Romániai Magyar Lexikon, a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány közös vállalkozása.
A magyarul és románul is böngészhető (http://www.lexikon.ro/, http://www.enciclopediavirtuala.ro/) első elkészült fejezet Erdély épített örökségéről szól, 150 kiemelten fontos erdélyi műemlék részletes, fotókkal ellátott leírását tartalmazza. A legtöbb bemutatott műemlék kolozsvári, nagyváradi és marosvásárhelyi, Háromszékről egyelőre a Székely Nemzeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi vártemplom, illetve a kézdivásárhelyi református templom került be a lexikonba, ezek szerzői: Várallyay Réka, Boér Hunor, Szőke Balázs, illetve P. Kovács Klára és Weisz Attila. A portál működtetői lehetőséget nyújtanak magánszemélyek vagy cégek számára, hogy ,,örökbe fogadjanak" leendő szócikkeket: támogassák számukra kedves műemlékek szakszerű megjelenítését
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Most segíts meg, Mária!
Isten nemcsak megteremtett bennünket, hanem mellénk is áll
"Most segíts meg, Mária, ó, irgalmas Szűzanya" volt a mottója az idei, sorrendben a 443. csíksomlyói búcsúnak amelyen Böjte Csaba ferences szerzetes mondott szentbeszédet, hangsúlyozva: "A megpróbáltatások közepette ne csak saját emberi korlátaikat nézzék, hiszen az élo Isten teremtette az embereket. Az igazi keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik".
Együtt építsük fel Isten országát ezen a világon
Szombaton, bár rövid megszakításokkal ugyan, de már hajnal óta esett az eső. A hagyományoknak megfelelően – nagyszámú rendőri és csendőri felügyelet mellett – zarándokok százezrei indultak el a csíksomlyói kegytemplom feletti Kissomlyó és az azon túl emelkedő Nagysomlyó hegye közötti hágó felé.
A szentmisén Böjte Csaba összefogásra és a nehézségek legyőzésére buzdította a zarándokokat. Jézus alakját idézte fel, aki új világot teremtett az emberek számára, annak ellenére, hogy az ő korában is számos nehézséggel kellett megküzdenie. Örömtelinek nevezte, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Leszögezte: meg kell tudni értetni egymással, hogy elég nagy a világ és a Kárpát-medence is, ha bízunk egymásban. A románokkal és a más nemzetiségekkel való viszonyban nem az ellenségeskedés parancsát kell követni, hanem arra kell törekedni, hogy együtt építsük fel Isten országát ezen a világon.
Domokos Kázmér lelkületével
Szólt ugyanakkor Domokos Kázmér ferences atyáról, aki az 1600-as évek elején született Szovátán, és akinek az idején "a történelem vihara, a különféle hitújítások elmosták a hatalmas erdélyi katolikus egyházat", s a 660 plébániából 58 maradt. 1661-ben betört a török Csíkba, 26 templomot égetett fel csak a Csíki-medencében. A csíksomlyói templomhoz menekült több ezer ember, de rájuk gyújtották a templomot. Domokos Kázmér összegyűjtötte a megmaradottakat és "a porból, a koromból, a füstből felemelik a Boldogságos Szűz Mária csodatévő szobrát, sírva imádkozva összegyűlnek körülötte és kérik az erőt, hogy újjá tudjanak építeni mindent".
Figyelmeztette az egybegyűlteket: Isten nem a csüggedés lelkét adta, nem a siránkozás, a nyafogás parancsát, hanem az imádság, a szeretet, a jóság parancsát, az újrakezdés erejét. "Domokos Kázmérék (...) nemcsak újraépítik a templomot, nemcsak felépítik oltárait és az oltár legmagasabb, legszebb pontjára a Boldogságos Szűzanya szobrát állítják, hanem dallal, orgonaénekkel dicsérik Istent, aki szeret bennünket, bármilyen megpróbáltatás, nehézség is van. "Milyen jó lenne, ha Domokos Kázmér lelkületével fordulnánk a magunk mindennapi nehézségei, gondjai felé. Ne a gondok, a nehézségek diadalmaskodjanak, hanem az Istenben bízó ember, aki tudja azt, hogy Isten nemcsak megteremtett bennünket, hanem mellénk is áll", – mondta egyebek mellett Böjte Csaba.
A szentmise végén százezrek ajkáról hangzott fel: "Isten, áldd meg a magyart"! és "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk"!
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Hősi emlékművet avattak Gyimesbükkön
Háborúkban elesett magyar hősök emlékművét avatták fel május 23-án, vasárnap Gyimesbükkön, az egykori ezeréves határon. Az ünnepségen jelen volt több ezer, a csíksomlyói pünkösdi búcsún is részt vett magyarországi és erdélyi zarándok. A rendezvénysorozat vasárnap délelőtt kezdődött a mintegy 1800 magyarországi zarándokot szállító Székely és Csíksomlyó nevű vonatok megérkezésével. A gyimesbükki kápolnánál szentmisét mutattak be, majd felavatták az emlékművet, amely az egykori határőrségnek a kápolna előtt lévő romjai között található. A XVIII. századi romok között kereszteket és fekete gránittáblákat helyeztek el. Az emlékhely a két világháborúban elhunyt csaknem ötszáz hősi halott nevét örökíti meg, a névsort kiegészítik az 1848-as, az 1956-os és az 1989-es forradalmak gyimesbükki áldozatainak nevei.
Népújság (Marosvásárhely)

Városünnepi ajánlatok
Az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület rendezvényei
A Marosvásárhelyi Napok kulturális kínálatát gazdagítja az EMKE Maros megyei szervezete, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Ezúttal sem marad el a Maros megyei EMKE hagyományos magyarnóta-estje, melynek ma délután 6 órától a Kultúrpalota nagyterme ad otthont. A nagyérdeműt Koós Éva, Szabadi Nóra, Ritziu Ilka Krisztina, Kilyén Ilka, Kibédi Sámuel, Gyárfás István, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Tollas Gábor és Viola Gábor szórakoztatja, a belépés ingyenes.
Csütörtökön 18 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Jókai-Eminescu utca, 28. szám) a közművelődést szolgáló Fülöp házaspárt köszönti a Maros megyei kulturális egyesület. Május 29-én, szombaton délelőtt 10 órától Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót szerveznek a marosvásárhelyi vár színpadán. A nyolcadik alkalommal sorra kerülő találkozón a város és a megye iskolásai népi gyermekjátékokat mutatnak be. Délután 2 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében három korcsoportban: – I-II, III-V és VI- VIII. osztályosok számára – népdalvetélkedőt tartanak. Vasárnap délután 5 órától a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület és a Maros megyei EMKE Örmény kaleidoszkóp című előadására várja az érdeklődőket a Bolyai téri unitárius templomba. Fellép a szamosújvári egyházi kórus, Kilyén Ilka, Biluska Annamária és László Zsuzsa színművésznők, illetve Molnár Zsófia, a Bolyai Líceum diákja. A közönség az óörmény irodalomból, illetve jelenkori örmény származású költők alkotásaiból is ízelítőt kap, a belépés díjtalan.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében ma délután 5 órakor nagyasszonyi varrottasokból és kerámiatárgyakból nyílik kiállítás az egyesület székhelyén (Apolló-palota, Rózsák tere, 5. szám).
Szombat délelőtt 10 órakor a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület vendégjátékra hívja a gyerekeket: a Maros Művészegyüttes székhelyén (a kövesdombi mozi épülete) A békakirály című mesehangversenyt játssza a kecskeméti Chorchidea Együttes, az előadás után béka ujjbáb készítésével is megpróbálkozhatnak a résztvevők. Este 7 órától a felnőtt közönségnek is bemutatkoznak a magyarországi művészek Szabad egy táncra? című összeállításukkal, melyen a Gold Dance Táncklub tagjai is fellépnek.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)

Színvonalas szín-játékok és kompozíciós rend
Balázs Kőrössy Ibolya selyembatik kiállítása a Kolozsvár Társaság székhelyén
Balázs Kőrössy Ibolya tiszta fényű kék szeme ma is úgy ragyog mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor kedvesen mosolyogva hozta a gőzölgő kávét – valódi kincs volt ez annak idején – s tette elém a szoba sarkában álló, tekintélyes vendégváró asztalra. Nekem, kezdő újságírónak azonban még ennél is nagyobb kincset jelentett az a baráti fogadtatás, amelyben férjével, a közíróként is elismert Balázs Péter festőművésszel részesítettek, valahányszor felugrottam a Főtér kellős közepén lévő, tetőablakával a Szent Mihály-templom tornyára néző, műtermül is szolgáló lakásukba. A sajátos perspektívában felkínálkozó téma megannyi festményről köszön vissza napjainkban is, a vendégváró asztal lakóival együtt azonban már máshova költözött. A ház ura immár odaföntről szemléli otthona alakváltozásait s benne festményeinek állandó tárlatát, a ház asszonya, Balázs Kőrössy Ibolya textilművész pedig kiállítóként a napokban tért vissza jelenleg a Kolozsvár Társaság székhelyéül szolgáló egykori lakásába. Selyembatik tárlatát Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke nyitotta meg és nyilatkozott elismerőleg az egykori főiskolai tanár és jeles művész munkásságáról, akinek tehetségénél csupán szerénysége nagyobb.
A művésszel való találkozás és selyembatik munkáinak sajátos varázsa különleges élményt jelentett mindazoknak a barátoknak, ismerősöknek és művészetkedvelőknek, akik az ünnepélyes megnyitó alkalmával zsúfolásig megtöltötték az értékes kulturális rendezvények színhelyéül szolgáló termeket.
A textilművész nem tartozik a gyakori kiállítók közé, munkáinak népszerűsége pedig valamelyest az életmű egységének a rovására is ment. Hiszen az évek folyamán a legtöbb kendő, faliszőnyeg, eredeti tervezésű és mintázatú ruha gazdára talált, örömöt szerezve tulajdonosának. Ilyenformán a most kiállított alkotások csupán ízelítőt képesek nyújtani egy hosszú és tartalmas művészpálya terméséből.
A múlt század ötvenes éveinek sajátos, társadalmi, politikai, gazdasági viszonyai a művészetet sem hagyták érintetlenül. A kizárólagosságra törekvő szocreál évei voltak ezek, amelyek jó néhány művészt a pálya szélére sodortak vagy teljesen elhallgattattak. Mindazonáltal az egész periódus korántsem mondható terméketlennek, hiszen nem egy remekmű keltezési időpontja esik az említett időhatárok közé. S akárcsak a művészképző főiskola jeles tanárai mint Miklóssy Gábor, Kovács Zoltán, Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kós András, Mohy Sándor, Vetro Artúr, Lövith Egon, Cs. Erdős Tibor, Szentimrei Judit és maga Balázs Péter is megtalálták az önkifejezésnek azt a módját, amely maradandóságot biztosított alkotásaiknak, tanítványaik közül pedig Feszt Lászlóhoz és Tóth Lászlóhoz mérhető nagyságok kerültek ki. Kőrössy Ibolya pályakezdése is ezekre az évekre esik. S bár a textilművészet területén is születhettek amolyan pártos-szocreálos alkotások, a technika sajátosságaiból adódóan az elvárások itt mintha kevésbé éreztették volna hatásukat. Érvényes ez a kifejezetten díszítőművészeti kategóriába sorolható batikolásra is.
A batikművészet bölcsője Indonézia, pontosabban Jáva szigete. A 20. század elejére Európában is népszerűvé vált többezer éves technika kiváló rajztudást, fölöttébb biztos kezet, művészi képzelőerőt és színérzéket igényel művelőjétől. Az anyag bizonyos részeit a művész forró viasszal lefedi, majd az egészet festékfürdőbe helyezi. A viasszal fedett részek alatt megmarad az anyag eredeti színe. Az eljárás szükség szerint többször is megismételhető, sajátos szín- és formavariációk lehetőségét teremtve meg ezáltal.
Balázs Kőrössy Ibolya kiállított munkái életművének egy csöppnyi szeletét jelentik ugyan, mégis fölöttébb beszédesek és sok mindent elárulnak alkotójuk sokoldalúságáról, művészi nyitottságáról, kísérletező kedvéről. Rendkívüli formagazdagság jellemzi a bemutatott alkotásokat. A kifejezetten dekoratív geometrikus, florális vagy zoomorf, népi ihletésű pávás motívumok találó felhasználásától az összetett, témás kompozíciókig terjed a skála. S bár ezek java része jó néhány évtizeddel ezelőtt készült tökéletesen megfelelnek napjaink korszerű követelményeinek. Azt is mondhatnám: a művész jóval megelőzte korát. A modern vonalú, leegyszerűsített mértani alakzatok szigorát a sejtelmesen suttogó, lágy színharmóniák megannyi változata enyhíti. Sajátos szín-játékok ezek, melyekkel a művész – kitűnő színérzékről téve tanúbizonyságot – oly bőkezűen ajándékoz meg. Érdekes Balázs Kőrössy Ibolya sajátos szimbólum- rendszerét is nyomon követni, melyben különleges szerepet játszik a nap és a szem motívuma. Kitűnő rajzkészségről árulkodó, optimizmust, életkedvet és szeretetet sugárzó, gyakorta játékos hangvételű faliszőnyegei az ornamens formák összetett kompozíciós rendjével is kitűnnek.
A művész egykori otthona a minőségi kultúra, egész Kolozsvár művészetkedvelőinek otthonává, a Kolozsvár Társaság székhelyévé vált. Időleges visszatérése és munkáinak néhány hetes itt tartózkodása nem véletlenül aratott megérdemelt sikert.
Németh Júlia
Szabadság (Kolozsvár)

Gazdaságélénkítő lehetőségekről tartottak tanácskozást Szatmáron
A pénzügyi válságból kivezető stratégiát javasolt Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az elmúlt hét végén Szatmárnémetiben, azon a konferencián, amellyel a partiumi megyeközpont be kíván kapcsolódni a Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Hete elnevezésű, idén második alkalommal megrendezett rendezvénysorozatba.
„Amennyiben az Európai Unióban működő 23 millió kis- és közepes vállalkozás (KKV) mindegyike csupán egyetlen új munkahelyet létesítene, a közeljövőben minimálisra csökkenhetne az Unió munkanélküliségi rátája, amely jelenleg hivatalosan 25 millió állástalannal számol” – közölte lapunkkal Winkler. Az EP-képviselő szerint a legfontosabb, hogy a romániai KKV-k regionális kapcsolatokban gondolkodjanak, és úgy látja, a szatmáriaknak már több fronton is sikerült bekapcsolódniuk régiójuk gazdasági vérkeringésébe.
„Egyébként ezt a törekvést európai uniós elv is támogatja, és személy szerint én is üdvözlöm. A regionális gondolkodás nemcsak az Unión belül működik, hanem Európa-szerte, éppen ezért szervezik meg idén másodszor a KKV-k hetét, amelyhez az egész kontinens csatlakozik. Tavaly több mint 200 programot tartottak ebben a témában” – részletezte a képviselő. Emellett Winkler a KKV-k és a területi parlamenti képviselők együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
„A politikusok az országos fórumokon csak úgy tudják megfelelően képviselni a helyi érdekeket, ha folyamatos párbeszédben állnak a gazdaság területi szereplőivel” – tette hozzá Winkler. Az EP-politikus háromlépcsős megoldást javasol a gazdasági válságból való kilábalásra, amelyet tudomása szerint több nyugat-európai országban, köztük Németországban és Lengyelországban már elindítottak. Az intézkedés első lépcsőfoka az állam szociális kiadásainak csökkentése. A második a költségvetési és adózási fegyelem növelése lenne, amely visszaszorítaná az adócsalást, az adóbefizetések elkerülését és a feketegazdaság okozta hiányt.
A harmadik intézkedésnek a gazdaság élénkítésének kell lennie, serkentve az uniós támogatások lehívását, és növelve az infrastrukturális beruházásokat. Winkler úgy véli, a legfontosabb cél a román gazdaság újraindítása, ám a pénzügyi-gazdasági válság leküzdése mellett Romániának egy sajátos, belső morális válsággal is szembe kell néznie. Az EP-képviselő kitért az Unió 2020-as stratégiai tervére is, amely a szegénység minimalizálását és a válság leküzdését tűzte ki célul.
„Ehhez a tervhez az RMDSZ EP-frakciója egy kiegészítést fűzött, amely a KKV-k helyzetét könnyítené. Ez a módosító javaslat többek között az általuk benyújtott pályázatok utólagos elszámolásáról is szól” – részletezte Winkler, aki szerint nem azzal van a gond, hogy a hazai KKV-k nem tudnak jó pályázatokat írni, hanem az elbírálási procedúra nehézkessége lassítja a rendszer hatékonyságát.
Végh Balázs
Krónika (Kolozsvár)

Sok még a felújításra váró magyar emlék az ezeréves határon
Sok még a felújításra váró magyar emlék a Kelet-Erdély szélén húzódó egykori ezeréves határon, ezért a csíksomlyói pünkösdi zarándokoknak jövő évre is tartogatnak meglepetéseket a gyimesbükki programsorozat szervezői – nyilatkozott hétfőn az MTI-nek Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató.
Deáky
 volt az egyik szervezője a gyimesbükki programoknak, amelyeken részt vettek többek között a Székely gyors és Csíksomlyó expressz nevű vonatok által hozott magyarországi turisták. A két szerelvényen utazó mintegy 1800 személy jelen volt szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsún, majd vasárnap meglátogatták az egykori ezeréves határt, amely Gyimesbükknél húzódik.
A két vonat hétfő reggel indult vissza Magyarországra. A Budapest felé tartó Csíksomlyó expressz megállt egyebek közt Sepsiszentgyörgyön, ahol a helyi önkormányzati vezetők mellett körülbelül négyezer háromszéki várta a magyarországi zarándokokat. A nyugalmazott iskolaigazgató elmondta, hogy elérte célját az idei gyimesbükki rendezvénysorozat, hiszen sikerült igazi ünneppel meglepni a helyi gyimesi magyar közösséget, amely “együtt lehetett Erdély más területeiről érkező, valamint magyarországi nemzettestvéreivel”.
Jelenleg közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkön két évvel ezelőtt újították fel helyi és magyarországi magánszemélyek, szervezetek segítségével a Magyar Királyi Államvasutak egykori legkeletibb vasúti őrházát, tavaly a gyimesbükki kápolnát hozták rendbe, az idén pedig leleplezték azt a katonai emlékművet, amely a két világháborúban elesett magyar katonáknak, valamint az 1848-as, az 1956-os és az 1989-es forradalmak gyimesbükki áldozatainak az emlékét őrzi.
Rámutatott: rendellenességek nélkül zajlott a rendezvénysorozat, amelynek során Gyimesbükkön a szervezők becslése szerint mintegy 60 ezer vendég fordult meg, vagyis kétszer többen, mint a tavaly. Hangsúlyozta, hogy míg a korábbi években a román hatóságok ellenségesen, bizalmatlanul viszonyultak a pünkösdi rendezvényekhez, az idén részükről nem tapasztaltak hasonlót. „Sőt, a rendőrök készségesen és eredményesen végezték feladatukat, hiszen a forgalom irányításával nagymértékben ők maguk is hozzájárultak a sikerhez, zavartalan közlekedést biztosítva a körülményekhez képest” – mondta Deáky András.
erdon.ro

Sepsiszentgyörgyi Sport Napok
2010. május 28–30. között szervezi meg a sepsiszentgyörgyi Equites Egyesület a Sepsiszentgyörgyi Sport Napokat. A háromnapos rendezvénysorozat alatt minden korosztályt megszólítanak a szervezők, különböző tornák, bajnokságok folynak majd városszerte.
A már hagyományossá vált sportrendezvény célja elsősorban az, hogy a városlakók megmozduljanak, aktívan vegyenek részt az eseményeken és Sepsiszentgyörgy sportfővárossá váljon, mondták a szervezők. A sportnapok alatt több magánszemély és sportegyesület szervez különböző vetélkedőket, de lesz minifoci bajnokság, ifjúsági kézilabda kupa és bowling bajnokság is. Az idei sportnapokat a nagypályás labdarúgótorna nyitja meg péntek reggel az ifjúsági futballisták számára, ezen részt vesznek Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy csapatai is.
A sportnapok hivatalos megnyitóját követően ügyességi versenyekre és különböző sportjátékokat tartalmazó versenyre kerül sor, melyeket elemi iskolás gyerekeknek szerveznek. Szintén pénteken lesz a bowling bajnokság és a squash verseny is, de a tanároknak szervezett labdarúgó tornán a diákok is szurkolhatnak kedvenc pedagógusaiknak.
A szombati nap ismét focival kezdődik, nagy és kispályás bajnokságnak ad otthont a stadion, de a mozgássérültek vetélkedője sem marad el. Ugyanakkor, idén is megszervezik a már hagyományos tollaslabda versenyt . Az elmúlt évekhez hasonlóan a megmérettetés idén is három kategóriában lesz meghirdetve, az egyéni verseny mellett páros és vegyes páros viadalt is tartanak. A korosztályok: ifjúsági és felnőtt. Az esemény helyszíne a Mikes Kelemen Főgimnázium Bogdán Antal-sportterme lesz.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

Vendégtanárok a színin
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen hagyománnyá vált neves tanárok, művészek meghívása a vendégtanár- programok keretében. A kurzusok révén friss áramlatok kerülnek az akadémiai "vérkeringésbe", a hallgatók és a tanárok is más szemléletmódokat, módszereket ismerhetnek meg. A teljesség igénye nélkül soroljuk fel az ebben a tanévben hozzánk látogatott vendégtanárokat: Lengyel Pál bábrendező, az egri bábszínház igazgatója, Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője, dr. Leitner Sándor festőművész, a kaposvári egyetem professzora, Kéringer László karnagy, Horesnyi Balázs díszlettervező, Bányai Tamás lighting- designer, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója. Jelenleg (május 17. és 22. között) Lugossy László filmrendező, Spiró György író, Horváth Károly zeneszerző, a zalaegerszegi bábszínház igazgatója, illetve Nánay István kritikus, színháztörténész tartanak kurzusokat a színész, bábszínész, teatrológus és drámaíró osztályoknak.
A vendégtanárprogram zárópillanata George Banu, a Sorbonne-i Egyetem professzorának kurzussorozata lesz. A tartalmas és hasznos programot a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya és a Szülőföld Alap támogatta – olvasható a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajtóközleményében.

Egység a sokszínűségben
A budapesti IKKE – Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete – és a Sapientia Hallgatói Önkormányzata közösen szervezett konferenciát a fenti címmel. Az idei év központi gondolata a kulturális sokszínűség volt. Ennek kapcsán az előadók saját tanulmányaikat, tapasztalataikat ismertették, a hallgatóság pedig kérdéseket intézett hozzájuk.
A marosvásárhelyi Sapientia egyetem szenátusi termében tartott konferencián elsőként dr. Pletl Rita, a Sapientia EMTE Humántudományok Karának tanszékvezetője Nyelvünk és kultúránk című előadása hangzott el. – Kisebbségben kulcsfontosságú a nemzeti kultúra megőrzése, és az önazonosság érzését kell erősíteni. Miért ellenszenves március 15-e megünneplése a románság körében? Mert kevés ismeretük van erről, mert a románság csak a 12. pontot ismeri, amely kimondja Erdély unióját Magyarországgal – mondta az előadó.
Dr. Ábrám Zoltán a hagyományos közművelődésről beszélt, az EMKE 125 éves múltját vázolta fel, majd a kérdések kapcsán a jövőképet is mondván, jó irányba haladnánk a kulturális értékeink megőrzésében, azonban a fiatalokat nem lehet lasszóval befogni ebbe a mozgalomba.
Fazakas Ildikó a kulturális vidékfejlesztésről értekezett, ő a Székely-Mezőség kistérség kulturális életébe nyújtott betekintést.
Haller István, a Nemzeti Diszkriminációs Tanács tagja a hátrányos megkülönböztetésről mint jogi fogalomról beszélt.
Az előadók között volt még Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója és Monica Andriescu, az Interetnikai Kapcsolatok Hivatalának képviselője.
(mezey)
Népújság (Marosvásárhely)

Jogászképzés indul a Sapientia EMTE-n
Elindulhat a jogászképzés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán, miután a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) május 20-i ülésén jóváhagyta az új szak beindítását.
A hatóság döntése értelmében a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar 2010 júliusában felvételit hirdet erre az újonnan induló szakra is.
Az ARACIS a 2010–2011-es tanévre 40 helyet hagyott jóvá. További információk a www.sapientia.ro honlapon találhatók, valamint a szenkovics@sapientia.ro e-mail címen igényelhetők.
Krónika (Kolozsvár)

Januártól induljat a Hajdú-Bihar–Bihar hírügynökség
Jövő év elején beindulhat az európai uniós pályázaton nyert pénzből finanszírozott Hajdú-Bihar–Bihar Interregionális Digitális Hírügynökség. Szabó Ödön projektvezető, a Bihar megyei önkormányzat képviselője elmondta: a két megye között intézményi szinten már régóta jó az együttműködés.
A megyei és városi önkormányzatok, a kereskedelmi- és iparkamarák, vállalkozói szövetségek és kulturális intézmények jó és hatékony kapcsolatot ápolnak egymással, a váradi színház magyar társulatának például bérletes nézői vannak Magyarországról.
Ezt az információáramlást, amely egyelőre csak intézmények között, erősen tematizáltan működik, szeretnék eljuttatni a szélesebb tömegekhez. Szabó úgy véli, a jövőben érdemes lesz a sajtóban a helyi, országos és nemzetközi híreken kívül bevezetni a régiós hírek fogalmát is: ezek a két megye alkotta eurorégióról szólnának.
Szabó kiemelte: a magyarországi, zömében Hajdú-Bihar megyei cégek, főként szállodák és egyéb turisztikai szolgáltatók egyre gyakrabban reklámoznak Biharban, Nagyváradon, de fordítva ez nem működik, pedig a határmenti együttműködésben alapvető, hogy mindkét fél egyformán aktív legyen. Innen ered az ötlet, hogy mihamarabb létrejöjjön egy közös platform, ahol az információk szabadon és könnyen hozzáférhetően áramolhatnának. A tervek szerint néhány év után a hírügynökségnek meg kell majd állnia a saját lábán.
Mazsu Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztő Ház vezetője azt is elmondta, hogy a hírügynökségben a tervek szerint öt szakember szállítaná a híreket: hárman a határ túloldaláról, ketten pedig Bihar megyéből. A projekt ez év januárjában kezdődött és összesen 18 hónapig, tehát 2011 júniusáig tart. Év végéig minden szükséges felszerelést megvásárolnak, hogy jövő év elején hathónapos tesztperiódusban megindulhasson a hírügynökség munkája. Mazsu hangsúlyozta: a projekt megvalósítói nem egy újabb óriásmédium létrehozását, hanem az együttműködés serkentését tűzték ki célul.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Mindenkit érinthet a nyugdíjcsökkentés
Annak ellenére, hogy az RMDSZ tegnap utolsó pillanatig amellett kardoskodott, hogy ne csökkenjenek a legkisebb nyugdíjak, egyre valószínűbb, hogy a kormány mai ülésén napirendre kerülő megszorítóintézkedés-csomagban valamennyi nyugdíjra egységesen vonatkozik majd a 15 százalékos csökkentés.
Traian Băsescu államfő tegnap a koalíciós partnerekkel folytatott konzultációsorozatot, találkozott valamennyi kormányon levő alakulat, illetve a nemzeti kisebbségek vezetőivel, képviselőivel, szenátoraival. Ezt követően ugyan voltak olyan híresztelések, amelyek szerint „megmenekülhetnek” a legalacsonyabb nyugdíjak, az államelnök környezetéből kiszivárgott információk szerint erre nincs esély. Később Băsescu kategorikusan leszögezte, nem módosulnak a megszorítások. Ezt hangsúlyozta nyilatkozatában egyébként Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is.
„A nyugdíjak csökkentése nem lehet differenciált, ehhez ugyanis módosítani kellene a nyugdíjpont értékét” – szögezte le Vlădescu. Ezt megelőzően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter találkozott a tiltakozó nyugdíjasok egy küldöttségével, amelynek vezetője szerint a tárcavezető azt ígérte: nem csökkennek az ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak. A miniszter ezt később cáfolta, mondván, hogy szó sincs az ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak érintetlenségéről, erről pedig nem volt szó a nyugdíjasokkal való találkozón. A konzultációt követően Markó Béla RMDSZ-elnök, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese úgy nyilatkozott, a szövetség képviselői azt kérték az államfőtől, hogy ne csökkenjen a minimálnyugdíj, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak is maradhassanak a jelenlegi szinten.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint Markó beismerte, hogy a találkozón nem került szóba a Nemzetközi Valutaalapnak küldendő, a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozat módosítása. „A számokat illetően egyetértettünk, hogy ezeket nem lehet megváltoztatni, azaz 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjak pedig 15 százalékkal lesznek alacsonyabbak. De ezeken a számadatokon belül úgy látjuk, hogy meg lehetne találni a megoldást arra, hogy a legkisebb nyugdíjak ne csökkenjenek – fogalmazott Markó. – A következtetés az volt, hogy a kormányban megpróbáljuk megtalálni a konkrét megoldást. Tehát nem az elnök úrnak kell jönnie a megoldással.” Az RMDSZ egyébként azt szeretné elérni, hogy a 600 lej alatti nyugdíjak ne csökkenjenek.
Hasonlóképpen derűlátóan nyilatkozott a Krónikának Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő is, aki szintén jelen volt a konzultáción. Mint mondta, nőtt az esély arra, hogy a legkisebb nyugdíjak ne csökkenjenek. A honatya a Krónikának elmondta: a Traian Băsescu elnökkel folytatott megbeszélésen konkrét adatokkal támasztotta alá az RMDSZ álláspontját, amely szerint a nyugdíjcsökkentéssel feleakkora összeget sem lehet megspórolni, mint amire az elnök számít. Mint részletezte, Băsescu azzal érvel a megszorító intézkedés mellett, hogy a nyugdíjak 15 százalékos karcsúsításával mintegy 90 millió eurót lehet évente megspórolni, ez az összeg azonban Lakatos szerint alig valamivel több mint 41 millió.
„Az intézkedés 2 millió kisnyugdíjast érintene. Ezt az összeget ki lehet gazdálkodni máshonnan is” – szögezte le a képviselő. Lakatos úgy véli, Băsescunak komolyan el kellene gondolkodnia a javaslaton, nem pedig presztízskérdést csinálnia abból, hogy kitart eredeti álláspontja mellett. Arra a kérdésünkre, miszerint mit tesz az RMDSZ, ha mégsem sikerül a kormányon belül érvényt szereznie akaratának, Lakatos csak annyit mondott, ennek kapcsán még nem döntöttek. „Semmilyen gazdasági válság vagy eladósodottság nem teszi megengedhetővé a 600 lejesnél kisebb nyugdíjak csökkentését” – fogalmazta meg tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke.
Amennyiben a kormányzati partnerek nem fogadják el az RMDSZ javaslatait, Biró szerint még a héten összehívják a Szövetség Állandó Tanácsát, hogy a további stratégiát elkészítsék. Szerinte azonban a kormányból való kilépés nem lenne jó megoldás. Borbély László környezetvédelmi miniszter eközben bejelentette, a kormány várhatóan már csütörtökön felelősséget vállal a parlament előtt a megszorításokat – egyebek mellett a 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentést, a 15 százalékos nyugdíj-, illetve szociálisjuttatás-csökkentést – tartalmazó törvénycsomagért. Mint ismeretes, az ellenzék bizalmatlansági indítványt dolgozott ki, amelynek megszavazása a kormány bukását jelentené.
Tegnap egyébként többtucatnyi nyugdíjas tüntetett Bukarestben a tervezett megszorítások ellen. A nyugdíjasok láncokkal felszerelkezve érkeztek a tüntetésre, és kilátásba helyezték, hogy a parlament bejáratához kötözik magukat.
Krónika (Kolozsvár)

Bunta Levente megújulást vár
A szervezetépítés és a tagtoborzás szerepel prioritásként jelenleg az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetében, miután múlt héten Bunta Levente polgármester, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke ideiglenesen átvette a vezetői teendőket.
Mint ismeretes, az elnöki tisztségért folytatott, csaknem fél éve húzódó belső harc a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, amikor decemberben Grünstein Szabolcsot választották meg elnöknek. Nem sokkal később vitatni kezdték az eredményt, így januárban egy újabb tisztújító gyűlésen Benedek Árpád Csaba kapta meg a kinevezést, amit Grünstein megfellebbezett.
A kialakult helyzet megvitatására a márciusban összehívott küldöttgyűlésen került sor, ahol Grüsteint felmentették tisztségéből, szerinte szabálytalanul, és dr. Fehér Istvánt nevezték ki ideiglenes elnökké. Az eredmény: egy időben két elnök töltötte be a tisztséget.
„Fel kellett oldani a helyzetet, ezért meghívtam múlt héten a szervezet összes tisztségviselőjét, akik elnökök voltak, és akiknek a véleménye fontos volt, hogy döntés szülessen” – nyilatkozta a Krónikának Bunta Levente. Az akkor meghozott döntés értelmében, amelybe mind a két vélt elnök beleegyezett, a következő időszakban Bunta tölti be a helyi szervezet elnöki tisztségét is. Mint elmondta, várhatóan 60 napon belül, nagy valószínűséggel sor kerül egy újabb kinevezésre, amely egyértelmű eredményt hoz majd.
Most azonban az első számú prioritás a helyi RMDSZ szervezeti felépítése, amely nyitott a közösség felé, és megfelelően el tudja látni a udvarhelyiek politikai és más jellegű képviseletét. „Az álláspontom az, hogy nem baj, ha forr az RMDSZ-nél valami, hogyha a dolgok alakulnak. Ha többen jelentkeznek a címre, akkor bizonyára tenni akarnak valamit, és a belső harc mindenképpen megújuláshoz és egy jobb szervezethez vezethet” – vélekedik Bunta.
A helyi szervezet ügyében megkérdeztük Grünstein Szabolcs exelnököt is, aki a szervezettel kötött megállapodása értelmében nem kívánt nyilatkozni, viszont elmondta, a jövő hétre tervezett sajtótájékoztatón ismerteti személyes álláspontját.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNT nyilatkozata a kettős átvilágítás tárgyában
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége üdvözli a Temesvári Kiáltvány 20. évfordulóján megszületett romániai átvilágítási törvényt, melynek értelmében a volt kommunista nomenklatúra tagjai öt évig nem tölthetnek be sem államfői, sem képviselői, sem kormány-, sem polgármesteri vagy alpolgármesteri, sem önkormányzati képviselői, sem bíró vagy ügyészi, sem egyéb állami tisztséget.
A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik vezetői tisztséget töltöttek be a Román Kommunista Pártban (RKP) és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) valamint ezek jogelőd szervezeteiben, továbbá azok, akik ezen szervezetek fizetett aktivistái voltak akár országos, akár regionális szinten. Szintén vonatkozik az egykori államtanácsi, minisztertanácsi tagokra, valamint a volt államtitkárokra és néptanácsi vezetőkre is, de nem feledkezik meg a kommunista diákszervezeti elnökökről és alelnökökről sem. A pártakadémia egykori vezetői sem tölthetnek be köztisztséget a jogszabály értelmében, mint ahogy azon személyek sem, akik bizonyíthatóan tagjai voltak a Szekuritáténak, vagy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A legfelsőbb bíróság, a milícia egykori vezetőire, valamint Románia külképviseleteinek korábbi irányítóira is vonatkozik a törvény.
A múlttal való őszinte szembenézés és a társadalmi megtisztulás jegyében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége javasolja, hogy a hivatkozott törvény szerinti átvilágítás terjesztessék ki magyar közösségünk összes meglévő, továbbá a jövőben létrehozandó társadalmi-közéleti és politikai testületeink tagjaira is.
Ez már csak amiatt is szükséges, mivel az anyaországban az új magyar kormány nemzetpolitikai rendszerváltozást készít elő. Ennek beszédes tanújele az állampolgársági törvény módosítása, valamint a Nemzeti Összetartozás Napjára vonatkozó törvényjavaslat is. Ezért az EMNT Elnöksége felkéri az új nemzeti kormányt, hogy az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is, hiszen az elmúlt nyolc év támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor a közösségépítés helyett az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta.
Trianon 90. évfordulóján, demokratikus jogállamiságunk 20. esztendejében csak így kezdhetjük el érdemben Trianon és a kommunizmus ütötte sebek gyógyítását. A kettős átvilágítás véget vethet az nemzetromboló testvéri szembenállásnak, külső és belső erőtartalékainkat felélő, de a felelősséget mindig elhárító posztkommunista kétkulacsos politikának.
„Minden magyar felelős minden magyarért” – ebben a szellemben kívánjuk a megújulást és a nemzeti együttműködés rendszerét szolgálni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége nevében
Tőkés László elnök, EP-képviselő
Toró T. Tibor ügyvezető elnök
erdon.ro

Utcanevek: folytatja az EMI és az EMNT
Nagyvárad – Nem szabad hagyni ezt az ügyet – véli az EMNT és az EMI. Éppen ezért ma újabb magyar utcanévtáblákat helyeztek ki Nagyváradon. Mint mondták, bárki kérésére készítenek névtáblákat, akár fel is szerelik azokat.
Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet az Erdélyi magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ma Nagyváradon. Mint ismeretes, régóta napirenden van – és egy ideje magyar-magyar botrányok, hangulatkeltés ürügye is – a magyar megnevezések témaköre. Mindazonáltal az EMI és az EMNT továbbra is a régi magyar megnevezések újbóli használatának híve – tudatták tegnap, hozzátáve, hogy nem tántorodtak el ettől az elképzeléstől, sőt, fontosnak tartják a magyar nevek feltüntetését.
E tematika folytatásaképpen az EMI-sek újabb magyar nyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a bihari megyeszékhelyen: a Városháza (Teleki), valamint a Kálvin utca sarkánál. A román feliratok alá helyezték el a magyar megnevezést tartalmazó táblákat. A tevékenységet a helyszínen követte figyelemmel az EMNT megyei elnöke, Török Sándor is.
Ezúttal senki sem zavarta meg tevékenységüket. Az arra járók egy része meglepetéssel vette tudomásul, mi zajlik, másoknak fel sem tűnt, több járókelőtől viszont egyenesen gratulációkat kaptak a fiatalok, akik a létrák tetején a táblákat rögzítették éppen.
Előzmények
A táblaszerelési munkálatok közben Csomortányi István, az EMI egyik képviselője emlékeztetett: nem volt ez mindig így, hiszen 2007-ben már volt egy hasonló akciójuk Nagyváradon, ám akkor az önkormányzat néhány órán belül leszereltette a feliratokat. Sőt, az egyik munkás még meg is ütötte az ez ellen tiltakozó EMI-sek közül Csomortányit. “Azóta vegyes fejlemények vannak a magyar utcanevek kapcsán. De meggyőződésünk, hogy ezt az ügyet nem szabad annyiban hagyni” – tette hozzá.
A mostani helyszín kiválasztásával kapcsolatos kérdésre elmondták: bárhova felszerelnek magyar nyelvű táblákat, ha ezt bárki igényli. Változatlanul térítésmentesen készíttetik el a táblákat, sőt, kérésre akár azok felszerelését is vállalják. Emellett ők felvállalják atörténelmi magyar utcanevek feltüntetését is. Mint már megírtuk, aki (történelmi) magyar utcanévvel ellátott táblát akar, ráadásul ingyen, az az Illyés Gyula könyvesboltban található formanyomtatványon igényelheti, vagy a 0740-256790-es számon telefonon rendelheti meg. Az elmúlt hónapban egyébként több mint 50 ilyen igénylést kaptak. Ebből 40 táblát már el is készíttettek, a többi kivitelezése folyamatban van.
erdon.ro

Média-díjak Kolozsváron
Kolozsvár – Kolozsváron átadták a Médiakiválóság díjakat. A rendezvény célja, hogy az előző évben Kolozsvár és Erdély fejlődéséhez jelentősen hozzájáruló személyiségeket díjazza.
Idén csaknem 30 kolozsvári közéleti személyiséget díjaztak az írott és elektronikus sajtóképviselői az üzleti élet, a tudomány, a kutatás, a sport, a civil szféra, a művészet területéről, köztük Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját és Bogdán Zsolt színművészt.
(www.erdely.ma)
erdon.ro

EMNT: terjessze ki az elszámoltatást a határon túlra a magyar kormány
A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felkéri az új magyar kormányt, hogy az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is - olvasható a szervezet szerdai közleményében.
A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnöke által aláírt, az MTI bukaresti irodájához eljuttatott dokumentum szerint az elmúlt nyolc évben a magyar kormány határon túli magyarokra vonatkozó támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor "az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta közösségépítés helyett"
MTI

Leszázalékolt Románia
Elfogadták az IMF-szándéklevelet, a bér- és nyugdíjcsökkentő törvényeket
Jóváhagyta tegnap a kormány a korábban kilátásba helyezett megszorításokat. Csak két engedmény került a Valutaalapnak küldendő szándéklevélbe: 600 lej alá nem csökkenhetnek a bérek és 350 lej alá a nyugdíjak. Enyhítettek a kismamákat sújtó intézkedéseken is, a gyermeknevelési segélyt a tervezett 25 százalék helyett csak 15 százalékkal faragják le.
Két engedményt épített be a kormány a tegnap elfogadott megszorító intézkedéscsomagba: a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésétől és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásától a 600 lejes minimálbérrel és a 350 lejes minimálnyugdíjjal rendelkezők megmenekülnek. A koalíciós pártok vezetőinek döntését ismertető Emil Boc kormányfő azonban hozzátette: a minimálbérben részesülő személyek valós szociális helyzetét alaposan újravizsgálják, hiszen – mint mondta – sokan visszaéltek ezzel a juttatással.
Két törvény születik
A miniszterelnök megerősítette, a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszt a parlament elé két törvénytervezetet. Hozzátette: előbb a szakszervezeteket és a munkáltatókat is magába foglaló Gazdasági és Szociális Tanács (CES) elé kerül a két jogszabálytervezet, amely várhatóan holnap ül össze.
A kormányfő közölte, az egyik törvény a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez szükséges módosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza. Ez utóbbi tervezet szerint a kiemelt nyugdíjakat újraszámolják annak az elvnek az alapján, hogy mindenki akkora öregségi járandóságot kap, amennyivel hozzájárult a munkaszolgálati idő alatt a nyugdíjalaphoz.
Emil Boc közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-fel közösen meghatározott hiánycélt.
„Az RMDSZ határozottan azon az állásponton volt, hogy a minimálnyugdíjhoz nem szabad hozzányúlni, és a kisnyugdíjasokat meg kell védeni a megszorítások következményeitől. Biztosítani kell a szociális védelmet mindazoknak, akik ezen intézkedések következtében elfogadhatatlan helyzetbe kerülnének. A 15 százalékos megvonásnak nem szabad érintenie a minimálnyugdíjjal rendelkezőket” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
A gazdasági válságkezelő csomag véglegesítését célzó tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai egyúttal megállapodtak, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások nagy részét is, így a gyermekpénz vagy a különböző gyermeknevelési juttatások egyáltalán nem fognak csökkenni. Sikerült megegyezni abban is, hogy a jelenlegi fizetés- és nyugdíjcsökkentések 2010. december 31-ig lesznek érvényben, vagyis a kormány határidőt állapít meg. Ugyanakkor viszont nem talált meghallgatásra az RMDSZ-nek az a kérése, hogy a 600 lejnél kisebb nyugdíjak ne csökkenjenek.
Gazdaságösztönzés is lesz
A megszorító intézkedésekkel párhuzamosan gazdaságösztönző rendelkezéseket tartalmazó csomagot dolgoznak ki. Ennek egyik legfontosabb pontja a körbetartozások csökkentése lesz, az állam egymilliárd eurós összeget különít el az állami beruházások keretében elvégzett és kiszámlázott munkálatok kifizetésére. A csomag másik fontos eleme az uniós programokra vonatkozik: az állam garantálja az önrész előteremtéséhez szükséges hiteleket az európai pályázatok esetében.
Együtt bizalmatlankodnak?
„Jövő héten Románia úgynevezett miniszterelnöke a parlament előtt felelősséget vállal azokért a társadalmi szempontból kriminális intézkedésekért, amelyek közel kilencmillió embert érintenek” – fejtette ki tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Hozzátette, ezekre a szükségtelen intézkedésekre egyetlen lehetséges választ adhat az ellenzék, éspedig a bizalmatlansági indítvány benyújtását és megszavazását.
Szerinte erre azért van szükség, mert a bizalmatlansági megszavazása esetében megbukik a kormány, és vele „buknak” megszorító intézkedései is. A liberális elnök ismételten nem mulasztotta el megróni a PSD-t azért, hogy nem konzultált a dokumentum szövegéről. Antonescu beismerte, hogy kevés esélyt lát arra, hogy az ellenzéki indítványt megszavazzák a parlamentben, és szerinte pár hónap múlva a kormány adóemelést fog végrehajtani.
Csak részeg elnök emelne minimálnyugdíjat?
Crin Antonescu nem hagyta szó nélkül Traian Băsescu egy nappal korábbi nyilatkozatát sem, amikor az államfő egy zárt ajtók mögött zajló beszélgetésen viccesen megjegyezte, valószínűleg ittas állapotban volt, amikor 500 lejes minimálnyugdíjat ígért. A PNL-elnök szerint egy ilyen kijelentésért egy civilizált ország elnöke azonnal beadta volna lemondását. „Egy államfő nem engedheti meg magának, hogy olyan dolgokkal viccelődjön, amelyektől emberek millióinak élete függ” – summázott Crin Antonescu.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Egy sorompóval kevesebb – A nemzetiségekkel szembeni felsőbbrendűség, gőg és lekezelő modor nem először jelentkezett a magyar történelem folyamán
A helyi és országos önkormányzatok voltaképpen a magyarországi kisebbségek számára a kulturális autonómia rendszerét hozták létre, azzal az igen fontos kitétellel – amely az RMDSZ hazai kisebbségi törvénytervezetének is egyik kulcsmondata –, hogy a kisebbségeket érintő valamennyi jogszabályt nem csupán véleményezhetik, hanem el nem fogadás esetén visszaküldhetik az Országgyűlésnek.
Úgy hozták a történések, hogy az 1990-es években többször volt alkalmam vitázgatni magyarországi közéleti szereplőkkel a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Ezeken a nem hivatalos beszélgetéseken gyakran részt vettek különböző szintű RMDSZ tisztségviselők, és nem egyszer szóvá tették a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a hiányát, a legtöbbször arra hivatkozva, hogy Bukarestben mindig ugyanazt vetik a szemükre: lámcsak a romániai magyarok megválasztottjain kívül más romániai kisebbségek alanyi jogon, létszámuktól függetlenül, ott vannak a román törvényhozásban, Magyarországon viszont csak úgy kerülhetnek be az országgyűlésbe, ha valamelyik párt színeiben indulnak – azaz a sajátos, közösségi parlamenti érdekképviselet, ha úgy tetszik, a sokat emlegetett pozitív megkülönböztetés vagy a kisebbségeket megillető többletjogok gyakorlatilag ki vannak zárva.
Az akkori magyarországi magyarázatok néhány csomópont köré sűrűsödtek. A demokratikus Magyarországon mindenki egyenlő, semmi szükség a megkülönböztetésre. A magyarországi kisebbségek száma elenyésző. Magyarország nemzetállam, a kisebbségiek nem kisebbségnek, hanem magyaroknak tekinthetők. Az Alkotmány nem teszi lehetővé az alanyi jogon járó kisebbségi képviseletet. A kisebbségi lakosok Magyarország csupán néhány településén vannak többségben, azokban pedig önkormányzati szinten önmagától megoldódik a kisebbségi képviselet.
1993-ban azonban az Országgyűlés mégiscsak elfogadta a nemzetiségi törvényt, amely szerint az országban honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A törvény honos nemzeti kisebbségeken a legalább egy évszázada Magyarországon élő népességcsoportokat (német, szlovák, horvát, szerb, lengyel, örmény, román, bolgár, görög, szlovén, ruszin, ukrán) értette, a cigányságot pedig, minthogy több népességcsoport is rejtőzik a fogalom mögött, etnikai kisebbségnek tekintette.
A „honos nemzeti kisebbség” kifejezés kizárta azt a lehetőséget, hogy a Magyarországon élő, egyes honos kisebbségeknél jóval nagyobb létszámú kínai, arab stb. népcsoportok a törvény alanyai legyenek. A magyarországi zsidóságot nem sorolják be a magyarországi nemzeti kisebbségek közé, hanem vallási-kulturális közösségként tartják számon.
A helyi és országos önkormányzatok voltaképpen a magyarországi kisebbségek számára a kulturális autonómia rendszerét hozták létre, azzal az igen fontos kitétellel – amely az RMDSZ hazai kisebbségi törvénytervezetének is egyik kulcsmondata –, hogy a kisebbségeket érintő valamennyi jogszabályt nem csupán véleményezhetik, hanem el nem fogadás esetén visszaküldhetik az Országgyűlésnek.
A kisebbségi önkormányzatok rendszere azonban az eltelt évek során megmutatta a támogatásokhoz kapcsolódó kiskapuit is, hiszen a különböző választások eredményeként olyan, magukat kisebbséginek mondó magyarországi magyar polgárok kerültek be ezekbe az intézményekbe, akiket csupán a pénz érdekelt, ráadásul kialakult egy olyan nézet, miszerint „ti foglalkozzatok a saját bajaitokkal, és az ország gondjaiba ne szóljatok bele”.
Ez a nemzetiségekkel szembeni felsőbbrendűség, gőg és lekezelő modor, a beolvadás természetes folyamatként való elkönyvelése nem először jelentkezett a magyar történelem folyamán, és gyakran érződött azokban a beszélgetésekben is, amelyeket írásom bevezetőjében említettem.
Az utóbbi években a magyarországi parlamenti képviseletet szorgalmazó kisebbségek törekvése egyre inkább találkozott azokkal a külföldi – nem csupán a Magyarországgal szomszédos országokban, hanem nemzetközi intézményekben is felhangzó – észrevételekkel, amelyek ugyanezt várták el a magyar országvezetéstől.
A kétharmados Fidesz-KDNP parlamenti többség most lehetővé tette az alkotmánymódosítást és a következő választásoktól a kisebbségek parlamenti képviseletét. Alkalmasint ellentételezéseként annak is, hogy a környező országok tekintsék lehetőleg magyar belügynek az egyéni kérelemre megadható magyarországi állampolgárságot.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Speciális magyar osztályellenségek
Fel kell számolni a kolozsvári Báthory István Elméleti Gimnáziumban működő speciális osztályokat, mert túlságosan költséges a fenntartásuk. A Kolozs megyei tanfelügyelőségnek az év elején kiadott rendelete alapján ősztől megszűnik ez az oktatási forma az egyetlen olyan romániai magyar tanintézményben, ahol speciális integrált tanítás folyik magyar nyelven.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség főként finanszírozási nehézségekre hivatkozva utasította el az iskola és a Báthory Szülői Szövetség kérését, hogy az osztályokat tovább működtessék. A felajánlott megoldás szerint a szóban forgó gyerekeket vagy normál osztályba, vagy súlyosan fogyatékos gyerekeket foglalkoztató osztályba kellene beírat, tudhattuk meg a Báthory Szülői Szövetség sajtótájékoztatóján.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint egyik megoldás sem lenne jó számukra, és a mostani a legeredményesebb oktatási módszer, mivel egyszerre valósítja meg a személyre szabott speciális nevelést és integrációt, ugyanis több extrakurrikuláris tevékenységet a speciális igényű gyerekek együtt folytatnak a többiekkel.
Egy kis történelem
A speciális oktatási vonal létszükségletként, lelkes szakemberek kezdeményezésére jött létre a Báthory Gimnáziumban, ezelőtt tizennégy évvel, 1996-ban. „Amikor az RMDSZ Tanügyi Szakosztálya indítványozta a magyar nyelvű speciális oktatás elindítását, az iskolánk volt az egyedüli, amely igennel válaszolt, zöld utat nyitva ezzel a különleges igényű gyerekek fejlődésének, tanulási lehetőségeinek”– mondta lapunknak Albert-Nagy Erika, a Pszichopedagógiai Katedra felelőse.
Kezdetben egyetlen elemi osztállyal indult az oktatás, majd a 2007-2008-as tanév befejeztével már a harmadik VIII. osztály került ki az iskolából. A hagyományostól eltérően az oktatás differenciált formában történik, ami annyit jelent, hogy a legtöbb esetben a tanterv egyénre, illetve kis csoportokra szabott, de minden esetben a nemzeti kerettanterv követelményeit követi, osztály- és képességszintet szem előtt tartva.
Felszámolás előtt
„Január végén minden iskolaigazgató összeállítja a következő tanévre szóló beiskolázási tervet, amikor az iskolánk igazgatója elment ezzel a tanfelügyelőségre, akkor azt mondták, a speciális osztályokat vegye ki a beiskolázási tervből, mert különben nem veszik el a beiskolázási tervet” – tudtuk meg Albert-Nagy Erikától a mostani felszámolási indítvány első mozzanatait. Akkor az igazgatónk arra kényszerült, hogy ott helyben újranyomtassa az anyagot, a mi osztályaink nélkül, hogy le tudja adni a beiskolázási tervet.
Az iskola másnap írt egy hivatalos átiratot a tanfelügyelőségnek, hogy engedélyezzék a speciális osztályok visszahelyezését is a beiskolázási tervbe. Akkor kaptunk harminc napra rá egy levelet a tanfelügyelőségtől, hogy ők azt javasolják, a gyerekeket osszuk szét, akik értelmesebbek iratkozzanak be a normál osztályokba, a fogyatékosabbak pedig menjenek fel a Hallássérültek 2-es Számú Intézetébe, mert ott is van kisegítő osztály. De egyik sem jó megoldás, mert a hallássérültek iskolájában erősen sérült gyerekekkel foglalkoznak, a normál osztályokban lévő követelményeket meg nem tudják teljesíteni.
A tanfelügyelőség értesítőjében ráadásul nincs hivatkozás egyetlen törvényre sem. Csak annyi az indoklás, hogy nincs rá pénz.
Ezt a helyzetet senki nem tudta elfogadni, sem a tanári kar, sem az igazgató, sem a szülők. Egy újabb kérést adott le az iskola vezetősége, egy vaskos indoklási dosszié kíséretében, amelyben minden egyes gyerekre nézve szakszerű indoklás a fejlődési igényeire vonatkozóan, a gyermekjogvédelem iratai, amellyel ők ide küldik hozzánk ezeket a speciális igényű gyerekeket. Ekkor már a szülők is elindultak, tiltakoztak, kérvényeztek, az iskola igazgatója úgyszintén, de erre a második kérésre is ugyanaz az elutasító válasz érkezett: nincs pénz, és a gyerekeket szét kell osztani különböző osztályokba.
Abszurd helyzet
„A helyzet abszurd – mondta lapunknak Daray Attila a szülői szövetség képviselőjeként –, mert a tanfelügyelőség kezdetben arra hivatkozott, nincs pénz az osztályok fenntartására, mert kevés a gyerek, és minden osztályban két pedagógus van. Utána azonban kiderült, hogy a speciális igényű gyerekek oktatása nem a városi tanács fennhatósága alá tartozik, hanem a megyei tanács hatásköre. A megyei tanács támogatná a Báthoryban működő speciális osztályokat, csakhogy a tanfelügyelőség ki kellene utalja ezt a feladatkört a megyei tanácsnak. És ezt a rendeletet nem akarják már megírni a tanfelügyelőségen. Mert ők már kétszer utasították az osztályok megszűnését, most már nem változtatnak az állásukon.”
Király: nem pénzkérdés
Király András tanügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta, tud kolozsvári helyzetről. „Tímár Ágnes, a Báthory Líceum igazgatója személyesen megkeresett, ő maga is volt Kolozsváron, az említett osztályokban. Világossá vált számunkra, hogy nem pénzkérdés miatt akarják megszüntetni ezeket az osztályokat” – jelentette ki az államtitkár. Mint elárulta, a Kolozs megyei tanfelügyelőségen van néhány ellenzője a dolognak, éspedig a román szaktanfelügyelő és a főtanfelügyelő egyik helyettese. A főtanfelügyelő és annak magyar helyettese, Péter Tünde támogatólag állnak hozzá.
„Az év elején elfogadták azt, hogy csökkenteni kell a tanügyi állások számát, és jó lehetőségnek tűnt, hogy nyolc állást lehet felszámolni egyszerre. De hát miért éppen azt számoljuk fel, ami jól működik? Ráadásul arról is tudunk, hogy ugyancsak Kolozsváron osztályokat adtak még pluszba, tehát nem mindenhol érvényesült annyira az állások csökkentésének szempontja” – tette hozzá Király András.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Sikeres reformokkal elkerülheti Románia, hogy újabb IMF-hitelt kérjen
Sikeres reformokkal elkerülheti Románia, hogy újabb készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki kedden Florin Georgescu, a központi bank (BNR) első kormányzó-helyettese.
A jegybank második embere kedden egy bukaresti gazdasági konferencián elmondta: a sikeres reformok azért is szükségesek, hogy Románia ne váljon fizetésképtelenné. Emil Boc miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a közalkalmazottak 25%-os bércsökkentése és a nyugdíjak 15%-kal való lefaragása azért szükséges, hogy az év végéig ne ürüljön ki az államkassza.
Georgescu bízik abban, hogy a kormány sikeresen végrehajtja a meghirdetett közkiadás-csökkentési intézkedéseket és a reformokat, így Románia finanszírozási szükségleteit a jövőben a pénzügyi piacokról is lehet majd fedezni, és nem kényszerül Bukarest újabb hitelegyezmény megkötésére az IMF-fel.
Traian Băsescu államfő korábban kijelentette: Romániának a jövő évben újabb hitelmegállapodást kell kötnie a valutaalappal, ha júniustól nem csökkentik a béreket és a nyugdíjakat. Băsescu szerint a közkiadások csökkentésének az elodázása esetében Romániának már nem lenne elég újabb 20 milliárd euró kölcsön, hanem legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége. (mti)
Transindex.ro

Elfogadta az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt
Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak.
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.
Bumm.sk