Ember és folyó a XXI. században
Nemrég látott napvilágot magyar és román nyelven dr. Hajdu Zoltánnak, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetőjének Ember és folyó a XXI. században című, az integrált vízgazdálkodásról szóló ismeretterjesztő kiadványa. Hogy miért a vízről ír? A jelenlegi tudományos elméletek szerint az élet a vízben született, onnan terjedt ki a szárazföldre, víz nélkül megszűnne az élet a Földön. A víz nélkülözhetetlen eleme a civilizáció történetének – fejti ki a szerző már a bevezetőben.
A kiadvány célja az ismeretterjesztés mellett az, hogy rávilágítson: a klasszikus vízgazdálkodási stratégiákkal szemben újfajta, környezetkímélő szemléletre van szükség. Különösen az elmúlt két- három évtizedben az emberi tevékenység olyan kárt okozott a vizes élőhelyeken, a folyómedrekben, amit egyre nehezebb regenerálni. Az integrált vízgazdálkodás nemcsak a folyóra, hanem ennek tágabb értelemben vett környezetére is vonatkozik, és tekintettel van a folyószabályozástól a mezőgazdálkodásig minden területre.
Hajdu Zoltán a könyvecskében részletesebben kifejti az Európai Unió vízgazdálkodási keretirányel-vének ajánlásait, majd arra is példát ad, hogyan lehet ezt gyakorlatba ültetni. Egyik eszköze a folyószerződés, amelyet már alkalmaznak tőlünk nyugatabbra. A kiadvány alapos esettanulmányt közöl a Nyárád folyóról, azokról a kísérleti jellegű kezdeményezésekről, amelyekkel a civil szervezet hozzájárult a vízgazdálkodási szemléletváltáshoz, s amelyet akár szakemberek figyelmébe is ajánl.
A könyvet – nyelvezete, szerkesztése miatt – nemcsak szakembereknek, hanem elsősorban középiskolásoknak, földrajz, ökológia szakos egyetemistáknak is ajánlhatjuk. Beszerezhető a Fókusz Öko Központ Liliom utca 22. szám alatti székhelyén.
-vagy-
Népújság (Marosvásárhely)

Az EMNT az RMDSZ vezetőihez
Ne döntsenek saját választóik érdekei ellen!
Az EMNT területi elnökei közös felhívással fordultak az RMDSZ országos vezetőségéhez, amelyben rámutatnak, hogy a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, ám ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult, és felkérik, rosszul értelmezett koalíciós lojalitásból ne döntsenek saját választóik érdekei ellen.
Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is. A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az EMNT területi elnökei határozottan felszólítják az RMDSZ politikáját alakító csúcsvezetést, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni akkor, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik, olvasható a felhívásban.
Az EMNT szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, de több megfontoltsággal és differenciáltan alkalmazni igen, ha a politikai döntéshozók ezzel párhuzamosan hajlandók az állami intézmények mindeddig elodázott reformjára. Felhívják a figyelmet, hogy * az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége, tehát ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni, * gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, * a közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik, * külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagy családok és a kisgyermeket nevelők, * a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is.
Kérik az RMDSZ képviselőit, mérlegeljék mindezeket akkor, amikor – vélt koalíciós lojalitásból vagy magasabb rendű állami érdekre hivatkozva – az őket szavazatukkal döntéshozói tisztségekbe segítő százezrek érdekei ellen kell döntsenek.
Aláírók: Bencze Tibor csíkszéki elnök, dr. Burián Sándor Arad megyei elnök, Gazda István Temes megyei elnök, Gergely Balázs Kolozs megyei elnök, Hupka Félix Máramaros megyei elnök, Jakabos Janka háromszéki elnök, Kali István Maros megyei elnök, Kerekes Zoltán Beszterce megyei elnök, Nagy Pál Udvarhelyszéki elnök, dr. Sándor József Szi-lágy megyei elnök, Toró Tamás Brassó megyei elnök, Török Sándor Bihar megyei elnök, Veres Kupán Enikő Szatmár megyei elnök.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Mindennapi ünnepek
Bálint Zsigmond tárlatáról
Idősek és egészen ifjak arcai, munka és templom – hétköznapok képekbe merevített pillanatai vették körül a telt házas közönséget a Marosvásárhelyi Fotóklub várgalériájában csütörtök délután. Az érdeklődés sem véletlen, sem alaptalan – Bálint Zsigmond fotóművész legutóbbi tárlatnyitójáról van szó, a Mezőségi mindennapok című kiállításról, amely – mint a címe is sugallja – három mezőségi település hétköznapjait tárja az érdeklődő publikum elé.
A tárlatot Nagy Miklós Kund méltatta: – Bálint Zsigmond vidékre talán a legtöbbet járó fotográfusunk. Senki sem jár olyan gyakorisággal alkotótáborokba – és nem csak fotós, hanem képzőművészeti táborokba is –, mint ő. Képei életünket mutatják meg. Vonzódik a falu világa felé, noha városi ember. Akit befogadtak falun, ennek bizonyítékai képei is. Ezen a tárlaton a mezőségi mindennapokat örökíti meg, amelyek izgalmasak és kedvesek számunkra is. Három falu és azok emberei láthatók a képeken, az arcok nagyon közel vannak hozzánk, akik tehetik, még párosan. Feltűnik a templom, a kenyérsütés, a vetett ágy – mindennapi ünnepeink. Öröm ide jönni, és ezt a kiállítónak köszönhetjük – hallottuk a méltatótól, majd Kucsera Jenő galériavezető Kányádi-szavalata után Bálint Zsigmond köszöntötte a résztvevőket, egészítette ki a mondottakat: – A képeken csak idősek és gyerekek vannak. Hogy miért nincsenek rajtuk fiatalok is? Mert ezt látjuk falun. Az idősek ragaszkodnak a múltjukhoz, hagyományaikhoz. A fiatalok a városban dolgoznak, miközben otthon maradnak az iskolába járó, a városiaktól már megkülönböztethetetlen gyerekek. Példa ez a falu és város közeledésére. Én egységessé kívántam tenni a három településen fényképezett képanyagot, ezért állítottam össze belőlük egy kiállításnyira valót. Arról, hogy mi történik akkor, amikor elkezdődik egy falusi nap. A helybéli lelkészek nagyon sokat segítettek, elmondták, hogy kinél, hol és mit érdemes fényképezni, köszönöm nekik – mondta a művész a hagyományos koccintás előtt.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Ferdinandy György Marosvásárhelyen
Regényes életű, több irodalomban is joggal nevet szerzett, ma is fiatalos, 75 éves író, Ferdinandy György lesz szerda délután 6 órától a marosvásárhelyi Bernády Ház legújabb vendége. Mostani jelenléte a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónak köszönhető, amely az Utak, tájak, emberek sorozatában megjelentette a József Attila-díjas szerző Trópusi szerelem című könyvét. A sokáig nyugati emigrációban élt jeles magyar tollforgató járt már Marosvásárhelyen, a Látó Irodalmi Színpadán ismerhettük meg rokonszenves, színes egyéniségét, életének élvezetesen felelevenített epizódjait. A születésnapi kiadvány Puerto Ricóban töltött éveinek élményeit tárja az olvasók elé, mozaikszerűen kapcsolva össze érdekes embermeséket, valós és fikciós elemekkel dúsított megkapó történeteket, különös szerelmi románcokat, egzotikus tájak rendhagyónak tűnő eseményeit, eseménytelenségeit gyúrva olvasmányos, magával ragadó regénnyé.
A Trópusi szerelem sikeresen bemutatkozott az áprilisban lezajlott budapesti nemzetközi könyvfesztiválon is, az íróval a napokban az erdélyi közönség is találkozhatott, illetve találkozhat a kiadó rendezte körúton. A szerzőt elkíséri találkozóira a népszerű rádiós szerkesztő és riporter, Kulcsár Katalin, a május 19-i vásárhelyi esten is ő beszélget vele. Emlékezetes találkozásra számíthatnak az irodalombarátok e franciául és spanyolul is jelentős életművet alkotott, de magát igazából a magyar nyelv szerelmesének valló író rendezvényén.
(nk)
Népújság (Marosvásárhely)

Népdalvetélkedő Szászcsáváson
"A nép dala életet hirdet, el nem múló életet" Kodály-idézettel már negyedszer hívta népdalversenyre Szászcsávás az énekelni szerető iskolásokat.
A Dézsi Ferenc karnagy és zenetanár emlékének szentelt vetélkedőt 2010 május 8-án tartottuk a református templomban.
Az éneklésükről és vendégszeretetükről híres csávásiak igazi házigazdaként fogadták a népviseletbe öltözött tanulókat és kísérőiket.
Biró József helyi lelkész köszöntötte a kis dalosokat, éneklésre, hagyományőrzésre biztatva őket. Hangsúlyozta, hogy fontosak ezek az együttlétek, mert így, közösen énekelve őrizhetjük meg népdalkincsünket. Az együtt éneklés együvé tartozást is jelent, de ugyanakkor megmaradást is.
Székely László polgármester Dézsi Ferenc karnagyra emlékezett, közös emlékeket, élményeket elevenített fel. Arra biztatta a csávásiakat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ajkukon ne némuljon el a csodálatos harmónia.
Majd elkezdődött a verseny, amelyet Dézsi Ferenc lánya, Gólya Melánia tanárnő vezetett. Kiöntött a Kis-Küküllő..., Már én többet Szászcsáváson..., Csillagok, csillagok..., csengtek a tiszta, üde gyermekhangok.
Szünetben, míg a zsűri a díjak sorrendjét döntötte el, a házigazdák megvendégelték a résztvevőket és kísérőiket.
A zsűri megállapította, hogy a verseny évről évre színvonalasabb.
Minden tanuló oklevelet és ajándékot kapott, a legszebben éneklők könyvjutalomban részesültek.
Ferencz Magdolna tanárnő
Népújság (Marosvásárhely)

Kovászna megye: fókuszban a romagondok
A romák helyzetéről tájékozódik a napokban Kovászna megyében a Caritas segélyszervezet küldöttsége. Az öttagú delegáció a GOAL (Global Options and Linkages) csoportot képviseli, az Erste-Caritas Alapítvány része, melynek 8 európai országban vannak a romák integrációját elősegítő programjai.
Romániában a szentgyörgyi Őrkő negyedi roma iskolát, továbbá egy temesvári és egy szatmárnémeti projektet támogatnak. A küldöttség tegnap György Ervin prefektussal és Tamás Sándor tanácselnökkel találkozott, akiktől a romák életkörülményeiről, gondjairól és a helyi hatóságok beilleszkedési terveiről érdeklődtek.
György Ervin elmondta, a roma közösség szervezett, illetve szervezetlen csoportokra oszlik. Előbbiek ismerik és betartják a törvényeket, a bölönpataki romáknak öt képviselőjük van a helyi önkormányzatban. Az előpataki ellenben szervezetlen közösség, meg sem próbál beilleszkedni, tagjai törvénytelenül építkeznek, lopnak. György Ervin elismerte, nem túl sikeresek a romaintegrációs programok, ezek kimenetelét a roma képviselő hozzáállása is befolyásolja, de őt csak úgy lehet leváltani, ha a közösség megnevez egy másik, felsőfokú végzettségű személyt.
A vendégek értékelték a TEGA Rt. köztisztasági vállalatnak az írástudatlanság felszámolását célzó programját, valamint a Pro Nobis Egyesület törekvését, hogy minden romának legyenek iratai. Alexandre de Faria, a küldöttség vezetője arra biztatta a hatóságokat, próbálják meg személyre szabni a romaprogramokat, csak így lehetnek hatékonyak. A küldöttség a napokban a tanfelügyelőség és civil szervezetek tagjaival találkozik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Tanügyi törvény - kifulladásig
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót.
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót. Ők bemutatták azokat a módosító indítványokat, amelyeket a szakbizottság visszautasított” – adott helyzetjelentést a délutáni órákban Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Az alsóház oktatási szakbizottságának tagja hozzátette, mától a plénumban reggeltől estig folynak majd a munkálatok péntek délig, naponta mindössze egyetlen óra ebédszünetet engednek meg maguknak a honatyák. A jogszabály „állapotát” Cristian Dumitrescu, az oktatási bizottság elnöke ismertette: a képviselők 1.695 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 667-et fogadott el a testület.
A jogszabályba beemelt javaslatok közül 276 tartalmi vonatkozású, 391 pedig nyelvi pontosítás volt. Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter szerint a törvénytervezet a minden párt által aláírt Országos Oktatási Paktumhoz vezethető vissza, „stabilitást, fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot visz abba a rendszerbe, amely az utóbbi évek során a túl sok változtatás áldozata lett.”
A jogszabály újításai között Funeriu kiemelte azt, hogy a gyerekek hatéves korukban válnak iskolakötelessé, a IX. osztályt „átteszik” az általános iskolai curriculumba és egyetlen idegen nyelvből kell érettségizni.
„Mindenki azt mondja, hogy túl sok a magolás a román oktatási rendszerben. Ennek véget kell vetni” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elődje, a liberális Cristian Adomniţei bejelentette, hogy a tervezetről való végső szavazáskor tartózkodni fog, ugyanis az új tanügyi törvény elsorvasztja az egyetemi autonómiát. „Kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy a jogszabályban előirányzott változtatások életbe léptetésére nem lesz képes a mostani kormány, ezért inkább maradjon meg a régi rendszer” – mondta el Adomniţei.
Szerinte a szöveg jó elemei nem eredetiek, nem a mostani miniszter műve, ugyanis azokat Ecaterina Andronescu szociáldemokrata tárcavezető tervezetéből emelték át. Sokkal nagyobb gondnak tartotta, hogy a törvény nem tartalmazza tételesen, hogy az oktatásügynek a hazai össztermék 6 százalékát kell kapnia.
Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető azt vetette a kormánypártiak szemére, hogy erőszakosan vitték át elképzeléseiket, nem törekedtek konszenzusra. „A tanügyi törvény a rendszer igényeinek kell hogy megfeleljen, nem egy-egy időlegesen felkapaszkodott politikus személyi kultuszának” – fogalmazott Andronescu. Szerinte hibás döntés a kilenc osztályos általános iskola bevezetése, ugyanis ez nagyon sok vidéki gyerek számára a tanulás végét is jelenti.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Már nem román belügy – Hamincnégy helyre várja a magyarul érettségizőket a bukaresti rendőrakadémia
Kampány indul ezen a héten az erdélyi iskolákban a bukaresti rendőrakadémián meghirdetett, magyarul érettségizők számára fenntartott helyek népszerűsítésére. Az összesen 34 magyar rendőr-, határőr-, csendőr-, tűzoltó- és levéltárosjelöltet az intézmény rektorhelyettese teljesen ingyenes ellátással és képzéssel, illetve biztos munkahellyel kecsegteti.
„Először hirdettünk fenntartott helyeket magyar jelentkezőknek, de ez nem jelenti azt, hogy eddig nem voltak magyar diákjaink. Számos magyar anyanyelvű, igencsak tehetséges kadét végzett már nálunk, büszkék vagyunk rájuk” – jelentette ki lapunknak Mihai Bădescu.
A bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia rektorhelyettesét azért kerestük fel, mert a felsőoktatási intézményben – példátlan nyitás eredményeként – az idei felvételin 34 helyre várnak magyar nemzetiségű román állampolgárokat. Ha a kadétok sikerrel végeznek, három év múlva tizenöt magyarul beszélő rendőrrel, négy határőrrel, nyolc csendőrrel, öt tűzoltóval, illetve két irattárossal bővül az ország rendfenntartó állománya.
A rendőrakadémián nemzetközi tapasztalatcserét tartottak ottjártunkkor: német, dán, görög és szerb kadétokat láttak vendégül a hazai diákok. A belépőt mindenütt példás rend és tisztaság fogadja; az udvar délelőtt üres, a diákok zöme kurzuson van a főépületben, a többieket a gondozott sport- és a lovaglópályán, több ezer férőhelyes korszerű fiú- és leánybentlakásban, a jól felszerelt kriminalisztikai laborban vagy a filmstúdióban lehet megtalálni.
A példaértékű magaviseletért és a fegyelemért cserében biztos állást ígér a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia
Románul tudni kell
A rektorhelyettestől megtudtuk, a fenntartott helyekre a magyarul érettségizők jelentkezhetnek júliusban. A felvételi első szakasza kettős orvosi vizsgálatból áll: szakbizottság ellenőrzi az alkalmasságot alátámasztó orvosi papírokat, illetve felmérik a jelöltek fizikai állóképességét. Az elméleti vizsgán román nyelvből, történelemből és egy választott idegen nyelvből rácstesztet kell kitölteni a rendőr szakon, a tűzoltói szakon matematika és fizikából, a levéltárin történelemből kell vizsgázni.
„A bejutás a vizsgán elért eredménytől függ, a magyarok most kisebb jegyekkel is esélyesek. A verseny egyébként minden évben nagyon szoros, tavaly a vonalat 7.80 alatt húztuk meg” – mondta az ÚMSZ-nek Bădescu, aki hangsúlyozta, elvárják azonban a kitűnő román nyelvtudást. Az rektorhelyettes szerint az intézmény legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy a diákoknak minden ingyenes.
„Nem kell fizetni az oktatásért, az egyenruhákért, a felszerelésekért, a bentlakásért és étkezésért. Cserében mind az akadémia falain belül, mind az intézményen kívül maximális fegyelmezettséget, példaértékű, az intézményhez méltó magaviseletet várunk el kadétjainktól” – tájékoztatott Bădescu. Hozzátette: aki nem teljesíti az akadémia feltételeit, arra kicsapás vár. Megtudtuk: a kadét szerződésben vállalja, hogy diplomaszerzés után tíz évig rendőri szolgálatot teljesít.
Aki megszegi a vállalását annak meg kell térítenie a hároméves képzés minden költségét Az intézményvezető szerint a másik nagy előnye az akadémiának a biztos munkahely. „Mondjanak nekem még egy olyan felsőoktatási intézményt, amely államvizsga után, első perctől állást garantál végzőseinek. Az ország tele van diplomájukat lobogtató végzősökkel, akik hiába kilincselnek, nem kapnak munkát sehol. A rendőrségi munkahelyek pedig biztos megélhetést garantálnak” – mondta az oktató.
A rendőrjelölteteket lovaspálya is várja a bukaresti akadémián
Jövőre újabb helyek?
Mint ismert, az akadémia nyitása a kisebbségek felé politikai döntés eredménye volt. Az RMDSZ javaslatára született az a kormányhatározat, amely külön felvételi helyeket biztosít a magyar fiatalok számára. Szintén az RMDSZ vállalta, hogy népszerűsítse a diákok körében ezt az új lehetőséget. A népszerűsítő kampány ezen a héten indul – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől.
„A megyei szervezetekhez megérkeztek a felvételi lehetőségről szóló plakátok, amelyeket a megbízottak iskolákban, egyetemeken függesztenek ki. Emellett a héten kezdődik a tizenkettedik osztályok végigjárása is, ha lehetséges az osztályfőnöki órák egybekötésével, valamint egy magyarul beszélő rendőr bevonásával” – nyilatkozta Kovács, aki szerint kampány megközelítőleg 130 erdélyi iskolában zajlik majd.
A politikus elmondta, az eddigi visszajelzések pozitívak. „A megyei szervezeteiket folyamatosan hívják, érdeklődnek a fiatalok, ezért is fontos, hogy az információkat minél hamarabb eljutassuk hozzájuk” – magyarázta az ügyvezető alelnök. Kovácsnak meggyőződésem, hogy a 34 hely gond nélkül betelik, s minél szorosabb lesz a verseny, annál könnyebb lesz az RMDSZ-nek jövőre újabb helyeket igényelni.
Bíznak benne
A magyarul tudó rendőrök képzését nem csak politikai akarat támogatja, nagy az elvárás a magyar lakta településen is az intézményi nyitással szemben. A háromszéki rendőrség is részt vesz a magyar rendőrképző népszerűsítésében – nyilatkozta lapunknak Albert Tóth Jakab, aki az ország első magyar nemzetiségű megyei rendőrparancsnok- helyettese.
A Kovászna megyei rendőrtiszt szerint saját példája bizonyítja, hogy magyar nemzetiségűként román rendőrség keretében is lehet karriert építeni. Albert Tóth Jakab a háromszéki rendőrség gazdasági osztályán kezdte munkáját, ahol fehérgalléros bűnözőkkel volt dolga. Azt mondja, sikerélményben nem volt hiány, megszerezte a posztgraduális képzést, elvégezte a jogi egyetemet, a menedzsment-tanfolyamot, és 2006-ban foglalta el jelenlegi tisztségét.
Lapunknak elmondta: az elmúlt években sokat változott a rendőrség, és változott a rendőrség megítélése is a lakosság részéről. A rendőrök is megértették, hogy előnyükre válik, ha beszélnek a lakosság nyelvén, ez megkönnyíti munkájukat. Az emberek igénylik, hogy használhassák az anyanyelvüket. „Amikor én vagyok szolgálatban, akkor láthatólag megnő a panaszosok, ügyintézők száma, mert szeretik magyarul elmondani a gondjaikat” – mondta a rendőrparancsnok-helyettes.
Jelenleg a háromszéki rendőrségi állomány 15 százaléka magyar nemzetiségű, a román kollégák fele szintén beszél magyarul. A most érettségiző marosvásárhelyi P. E. fontolgatja egyetemi jelentkezését. „Én csak előnyét látom ennek a lehetőségnek, és úgy érzem, minden szempontból meg tudok felelni az elvárásoknak” – mondta a lapunknak nyilatkozó diák, akit vonz a fővárosi továbbtanulás lehetősége.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó nem számít a szlovákiaihoz hasonló ellenkezésre román részről
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló "ultranacionalista" ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Markó az MTI kérdésére válaszolva kedden kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd "felhabosítani" a kérdést. Szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein.
Hozzátette: egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van a magyar állampolgárságnak.
Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.
MTI

Az RMDSZ ellenzi a kisnyugdíjak csökkentését
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet koalíciós partnere, a demokrata párt által tervezett megszorító intézkedések egy részével, így például ellenzi a kisnyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette be. A politikus elmondta, hogy a közkiadások csökkentését célzó megszorító intézkedések elkerülhetetlenek, viszont a magyar szervezet álláspontja szerint meg kell védeni azokat, akik elviselhetetlen helyzetbe jutnának a tervezett nyugdíjcsökkentés nyomán.
MTI

Terrorszervezet vagy maffia az Urmánczy Nándor Egyesület???
A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépésre létrehozott szerv vizsgálódik a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor kulturális egyesület ellen. Az egyesület tagjai nem igazán értik, hogy miként kerülhettek a DIICOT figyelmébe.
Az első információktól eltérően nem a SRI, hanem a DIICOT rendelte be kihallgatásra az Urmánczy Nándor Egyesület elnökét és több alapító tagját. Rejtély, hogy az összesen 13 alapító taggal rendelkező maroshévízi kulturális szervezet tevékenységéhez mi köze a szervezett bűnözés és terrorizmus gyanús esetek kivizsgálására létrehozott hatóságnak.
A kihallgatást vezető tiszt Czirják Károly elnöknek és a még beidézett tagoknak is ugyanazokat a kérdéseket tette fel, vagyis, hogy kinek az ötlete alapján jött létre az egyesület, ki készítette a statútumot, és főként, hogy miért ragaszkodnak az önrendelkezési törekvések támogatásához, mint a szervezet egyik célkitűzéséhez.
A válaszokat megkapta a kihallgató, aki arról is megpróbálta meggyőzni a beidézett személyeket, hogy az önrendelkezésre vonatkozó passzust vegyék ki az alapító okiratból.
Czirják Károly elnök elmondása szerint a kihallgatást vezető személy a szervezet feloszlatását célzó per vádirata alapján tette fel a kérdéseit. Ezt bizonyítja, hogy ugyanazokat a történelmi tényeket nem ismerte, vagy magyarázta félre az illető, mint a vádirat megfogalmazói.
Ezt követően egy nyilatkozatot írattak alá a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület tagjaival, miszerint nem tesznek semmi olyant, ami Románia területi integritását sértené. A kihallgató személy búcsúzóúl még megjegyezte, hogy reméli, a következőkben nem kell majd újra találkozniuk…
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Újságírókat vertek meg Kézdivásárhelyen, mert magyarul beszéltek
Szombaton hajnali négy óra körül a Függetlenség utcában hat marosvásárhelyi fiatalt bántalmaztak zömében berecki ittas fiatalok. Nagy Botond és Benedek István, a marosvásárhelyi Népújság újságírója, Árendás István, a rádió munkatársa, a negyedik megvert személy Nemes Attila. A verésből Nagy Botond huszonhárom éves barátnőjének is jutott, őt ököllel ütötték meg.
Nagy Botond elmondása szerint szálláshelyük felé tartottak, amikor szembejött velük két ismeretlen, egy román és egy magyar fiatal. A román azért kötött bele a marosvásárhelyiekbe, mert egymás között magyarul beszéltek. Egy harmadik személy közben bement a Sziklaszív vendéglőbe, ahonnan tíz-tizenegy fős csoportot hívott ki, és ezzel elkezdődött a tömegverekedés.
Váratlanul, hátulról támadtak a hatos csoportra. A túlerőben levők agyba-főbe verték a hat marosvásárhelyit, a lányokat sem kímélték. Nagy Botond hat-hét nap között, Nemes Attila nyolc-kilenc nap között gyógyuló sebekről kapott törvényszéki orvosi igazolást. Benedek Istvánnak a karját sebezték meg rúgásokkal, de ő nem jelentkezett a törvényszéki orvosnál. A rádiós Árendás István agyrázkódást szenvedett. A bereckiek verekedés közben azt kiabálták, hogy ne beszéljenek magyarul — mondotta érdeklődésünkre telefonon Nagy Botond.
Mivel valamennyi bántalmazott motoros, már hajnalban riasztották a kézdivásárhelyi motorosokat, akik valóságos hajtóvadászatot indítottak a támadók felkutatására. El is kaptak közülük párat, akiket reggel a rendőrség is előállított. Nagy Botond szerint nem igaz, ami a rendőrségi tájékoztatóban szerepel, a támadók nem hárman, hanem tizenhárman voltak. A bántalmazott újságírók írásos panaszt tettek le a kézdivásárhelyi rendőrségen. Az üggyel Szabó Levente foglalkozik.
Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) ügyvezető elnöke, a Népújság főszerkesztő-helyettese arra kérte kézdivásárhelyi kollégáit, hogy éberen figyeljék a fejleményeket, mert az egyik támadó egy katonatiszt fia, a testvére pedig rendőr, ezért véleménye szerint el akarják tusolni az ügyet, és egyszerű utcai verekedésként akarják feltüntetni. Karácsonyi Zsigmond a sajnálatos esetről Ambrus Attilát, a MÚRE elnökét is értesítette. Habár a támadók nem tudták, hogy kik az áldozatok, első alkalommal fordul elő, hogy újságírókat bántalmaznak a céhes városban.
Iochom István, Háromszék
Erdély.ma

Látszat egység, látszat Székelyföld
Az egységes Székelyföld létrehozatalával kampányoltak két évvel ezelőtt. Kovászna és Hargita megye eljövendő tanácselnökei a megyehatár jelképes eltüntetésével igyekeztek elhitetni, megválasztásuk esetén közösen gondolkodnak, terveznek, szerveznek, a térség összehangolt fejlesztése, a majdani autonómia alapjainak megteremtése lesz legfontosabb céljuk. Az RMDSZ színeiben induló Tamás Sándor és Borboly Csaba egyaránt mandátumot nyert, s az együttműködés látszólag zavartalan.
Havonta, kéthavonta közös sajtótájékoztatón jelentik be terveiket, elképzeléseiket, konferenciákat szerveznek, pályázatok garmadáját villogtatják, a gyakorlatban mégis alig tükröződik valami. Volt közösen életre hívott kerékpáros körverseny, s a napokban zajlik a Székelyföld Napok néven eladott rendezvénysorozat, amely az amúgy is létrejövő kulturális események csokorba szedéséből kelt életre, különösebb közös szervezés, összehangolás nélkül, egyetlen előnye talán, hogy a háromszéki, csíki vagy udvarhelyi érdeklődő tudomást szerezhet a szomszédban zajló eseményekről. Nem teljesen mellékes, de mégis látszategyüttműködés. A lényegi, gazdasági előrelépést is ígérő megmozdulásoknál a helyi érdek legyőzi a nagy székely öntudatot.
Így történt ez nemrég, amikor székely termékeket szállítottak magyarországi hipermarketekbe, s amikor a kezdeményező, a kivitelezést kitaposó Hargita megyeiek nagy igyekezetükben kitúrták a háromszékieket, székelyföldi termékként kizárólag tájaikon készült áru kerülhetett az anyaországi vásárlók kosarába. A két évvel ezelőtt a megyehatáron Erős Székelyföldet hirdető Borboly Csaba játszotta az értetlent és ártatlant, Tamás Sándor pedig kicsit sértetten mosta kezeit. S hogy a Hargita megyeiek ügyesebbek, az a hét végi kézdivásárhelyi vásáron is kiderült, jóval többen jöttek el bemutatkozni a civilek által kezdeményezett Székelyföldi Termékkiállításon, míg a szomszédos háromszéki települések, cégek sora ilyen-olyan meggondolásból nem találta fontosnak a jelenlétet.
Az elmúlt két év bizonyította: a Hargita megyeiek sokkal pontosabban tudják, mit akarnak, Háromszék legfeljebb vevő egy-egy ötletükre, csatlakozik néhány pályázathoz. Tetszik, nem tetszik, a kezdeményező, s így az irányító szerep is az övék. S ha már így alakult, jó lenne legalább annyit elérni, hogy ne a kistesvért elgáncsoló bátyként viselkedjenek, hisz kampányban az egységes Székelyföldről, a nagy közös családról áradoztak. A látszólagos béke a családban sem egészséges, a politikai érdekeknek alárendelt látszólagos együttműködés pedig hosszú távon többet árthat, mint használ. Elsilányítja, semmivé foszlatja a köztudatban s bennünk már egységesülő Székelyföldet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kettős állampolgárság: az Európai Néppárt nem kommentál
Az Európai Néppárt (EPP) elnökének nincs közlendője azzal a hozzá intézett szlovák kereszténydemokrata kéréssel kapcsolatban, hogy szervezzen az EPP keretein belül kerekasztal-megbeszélést az állampolgárságról szóló magyar törvény tervezett módosításáról – utasította vissza az MTI tudósítójának érdeklődését szerdán Wilfried Martens EPP-elnök szóvivője. Kedden Martensnél járt Brüsszelben Mikulás Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke, valamint Iveta Radicová, az SDKU választási listavezetője.
Az MTI brüsszeli szlovák újságírókörökből úgy értesült, hogy a két szlovák politikus kerekasztalvita megszervezését kérte az EPP elnökétől a tervezett magyar lépés ügyében. Martens reakciójáról azonban sem a két SDKU-politikus, sem az Európai Néppárt nem adott tájékoztatást.
Később Radicova a SITA szlovák hírügynökségnek már úgy nyilatkozott, hogy „megvan a készség a tárgyalásokra és a vitára". A szlovák média beszámolói szerint az Európai Néppárt magyar-szlovák kerekasztal-megbeszélést szervez május végéig a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. A TASR szlovák hírügynökség brüsszeli tudósításából azonban kiderül, hogy a nyilvánossággal eddig közöltek szerint ez csupán az SDKU Martenshez intézett kérése volt.
Javier Jimenez, Martens szóvivője az MTI érdeklődésére azt válaszolta, hogy Wilfried Martens a szlovák politikusokkal való találkozója után nem kívánt nyilatkozatot tenni, és most sem kíván. A szóvivő azt sem tudja, hogy ez később megtörténik-e, és ha igen, mikor.
MTI
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kettős állampolgárság
Augusztus 20-án lépne hatályba
Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, amelyet Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt terjesztett a magyar Országgyűlés elé hétfőn.
Az indítvány elsőként azt rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok úgy szólnának: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem.
Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne.
A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.
Semjén Zsolt azt már korábban elmondta a Heti Válasznak adott interjúban, hogy három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.
A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: "az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól".
Megjegyzik azt is, hogy a javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, "hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását".
Népújság (Marosvásárhely)

Félbemaradt a szászbogácsi iskola
2006-ban megöntötték az alapot, 2007-ben felállították a betonvasakat, s azóta is égnek meredve várják, hogy az építokfalat állítva folytassák a munkálatokat. Ebben az állapotban van immár három éve a szászbogácsi iskola építotelepe, és semmi remény arra, hogy a kormány idén pénzt szánjon az iskola befejezésére – mondta lapunknak Ioan Aldea, Szászbogács polgármestere.
A községközpontban jelenleg 350 gyermek tanul. Az óvodások egyik csoportja az egykori szász evangélikus kántor lakásába, a másik csoport pedig az ortodox egyház épületébe jár. Az iskolások közül négy osztály a volt szász iskolában, hat osztály a régi felekezeti iskolában tanul. Az volt az elképzelés, hogy egy korszerű óvodába és iskolába gyűjtsék össze a gyerekeket, hogy ne az egyházaknak visszaszolgáltatott, leromlott állagú ingatlanokban kelljen tanítani.
– Úgy látszik, a kormánynak nem szívügye a bogácsi gyerekek helyzete és nem áldoz a jó körülmények közötti oktatásukra, nevelésükre. Ha a nyár folyamán nem épül meg az óvoda és az iskola, nem lesz ahol elkezdjük a tanévet. Kár hagyni, hogy a beruházás kárba vesszen. Az óvoda épületének az alapjába 120.000 lejt "öntöttünk be", és szükségünk lenne még 800.000 lejre, míg az iskola épületének megkezdésére 900.000 lejt költöttünk és kellene még 3,1 millió. A gond az, hogy ha a pénz nem érkezik meg és nem tudjuk folytatni a munkát, akkor a vasat kikezdi a korrózió és az építkezési felügyelőség biztonsági okok miatt nem fogja megengedni, hogy folytassuk a munkát. Kértük, hogy a kormány tartalékalapjából utalják ki az összegeket, de nem kaptunk pozitív választ.
Ha ebben a ritmusban haladunk, tíz év múlva sem lesz óvodánk, iskolánk – mondta a szászbogácsi polgármester.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Közigazgatási reformot sürget az RMDSZ
Megvédenék a minimál- és a kisnyugdíjakat
Az RMDSZ határozott véleménye az, hogy a kormány intézkedései nem érinthetik a kis- és a minimálnyugdíjakat –jelentette ki keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök.
Ugyan elkerülhetetlenek a költségvetési megszorítások és bércsökkentések, de meggyőződése, hogy meg kell védeni azokat, akik ezek eredményeként nem csupán rossz, hanem egyszerűen elviselhetetlen helyzetbe kerülnének. Úgy fogalmazott: a minimálnyugdíj szintjén, vagy annál valamivel feljebb meg kell állapítani egy határt, amely alatt már nem alkalmazhatók a megvonások, ezt ellensúlyozni lehetne a nagy nyugdíjak nagyobb arányú csökkentésével, hogy a kitűzött költségvetési bevétel elérhető legyen. "Ez egy olyan érzékeny kérdés, amelyet mindenképpen kezelnünk kell" – fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy a szövetség ezt már javasolta koalíciós partnerének.
– Hiába csökkentjük a fizetéseket és a nyugdíjakat, ha nem nyúlunk hozzá az egész rendszerhez: a kormánynak a bércsökkentésre vonatkozó rendelkezéseit egy sor, mindeddig elmulasztott reformintézkedés kell hogy kísérje – fogalmazott mai sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetség elnöke itt bejelentette, hogy az RMDSZ szakértői olyan reform-, a gazdaságélénkítő intézkedések kidolgozásán dolgoznak, amelyeket a következő hetekben, hónapokban alkalmazni kell. Ezek mellett szükséges az egész közigazgatás mélyreható és megalapozott reformja, mert jelenleg egy átláthatatlan és felduzzasztott, valamint sok szempontból működésképtelen adminisztráció jellemzi az országot. Mindezen reformok híján, bár ideig- óráig megoldhatók a problémák, az ország visszakerül jelenlegi helyzetébe, hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke.
Markó Béla hangsúlyozta, rendkívül fontos lépés az RMDSZ által már régóta sürgetett decentralizáció. Ennek előnye nemcsak az, hogy az érdekeltek bevonásával jobb, a közösség számára hasznosabb döntések születhetnek, ez hozzájárul a közigazgatási és az állami apparátus lényeges csökkentéséhez is, ugyanakkor felszámolná a különböző megyei, régiós dekoncentrált intézmények közötti párhuzamosságokat. A szövetségi elnök kifejtette, meg kellene szüntetni vagy össze kellene vonni az ügynökségek, hivatalok, hatóságok és igazgatóságok jelentős részét. Példaként a megyei ifjúsági igazgatóságokat említette, amelyeket véleménye szerint át lehetne helyezni a megyei önkormányzatokhoz, ahol eldönthetik, hogyan működtetik őket, de ugyanúgy csökkenteni kellene a tanfelügyelőségek vagy a prefektúrák indokolatlanul magas létszámát is. Hangsúlyozta: nem kiigazításokról, hanem radikális és fontos változtatásokról beszél.
Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a decentralizáció kapcsán sok nyilatkozat hangzott el, de sajnos nem sok minden történt e kérdésben az elmúlt hónapokban. Rámutatott, hogy az RMDSZ egészségügyi minisztere olyan intézkedéseket készített elő rendkívül operatívan az egészségügy decentralizációjában, amelyeket minél hamarabb alkalmazni kell. Értékelendőnek tartja azt is, hogy az oktatási törvénytervezet, újdonságként, gyökeres decentralizációt irányoz elő. Az RMDSZ elnöke a sajtó képviselőinek reményét fejezte ki, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadására a szenátusban a parlamenti ülésszak végéig sor kerül. "Nem engedhetjük meg a halogatást" – jelentette ki, hozzátéve: a törvénytervezetet a bizottsági munka során, kis kivételekkel, megfelelő formában fogadták el.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy kivételes helyzetben elfogadható felelősségvállalással a kormány válságellenes intézkedéscsomagja. Véleménye szerint azonban ezt meg kell előznie a koalíción belüli, majd a parlamenti pártokkal folytatott széles körű egyeztetésnek.
Népújság (Marosvásárhely)

Három hónap múlva EMI-tábor
Nincs már sok hátra, és megnyitja kapuit Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja, az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő EMI-tábor. Az évek során a nemzeti értékrendet valló fiatalok Kárpát-medencei találkozóhelyévé vált Gyergyószentmiklós melletti rendezvény tavaly már több mint 17 000 napi belépőjegyes látogatót számlált.
A szervezők évről évre igyekeznek a programkínálatot még színesebbé és izgalmasabbá tenni, hogy a megjelent érdeklődők (legyenek azok családok, párok vagy szórakozni vágyó fiatalok) tartalmasan tölthessenek el öt napot a gyergyói hegyek lábánál. Nem lesz ez másként 2010. augusztus 11–15. között a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág Panzió területén (3-as kilométer) megrendezésre kerülő VI. EMI-táborban sem, ahol az előadósátorban reggeltől estig előadások, beszélgetések, viták hallgathatók történelmünkről, kultúránkról, közéleti kérdésekről és más, a magyarsággal kapcsolatos témákról. A mellette lévő sátorban filmeket vetítenek és az ínyencek borkóstolón vehetnek részt, a sportosabb kedvűek íjászversenyen, túrákon és különböző alternatív programokon próbálhatják ki magukat, este pedig koncertek várnak mindenkit, melyek után táncház és tábortűz mellett lehet megemészteni a hallottakat. Idén is lesz művész-, kézműves- és társalgósátor, valamint először jelentkezik a szórványsátor, melynek programjai során a peremvidékeken elő magyarok, csángók helyzetét boncolgatjuk és kultúrájukkal ismerkedünk. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a legkisebbekről sem: lesz gyereksátor, ahol a picikkel foglalkozni szerető EMI-sek játszanak a jövő nemzedékével, míg a szülők a programokon vesznek részt, így az EMI-tábor ideális nyaralóhely a családok számára is, hiszen míg a szülők távol vannak, a következő nemzedék sarjai önfeledten játszanak hagyományos játékokkal a tévémentes, friss levegőn.
A VI. EMI-tábor kiemelt témakörei közé tartozik a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében és a szórványmagyarság helyzete Erdélyben. Továbbá három fontos történelmi eseményt kívánunk megvitatni előadások és kerekasztal-beszélgetések során: az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum előzményeit és következményeit, a második bécsi döntés politikai és katonai konjunktúráját, valamint a magyar–román együttélés minőségét szeretnénk megvizsgálni a marosvásárhelyi fekete március eseményeiből kiindulva.
Az előadók közül már nyilvános néhány név; a szervezői munka során a vendégek sora természetesen tovább bővül majd. Ami már biztos, hogy megtiszteli a tábort jelenlétével Bartha József református lelkész, Berecz András mesemondó, Bodó Barna politológus, Bogár László közgazdász, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Gergely István (Tiszti) katolikus plébános, Kincses Előd ügyvéd, Mandics György író, történész, Máté András Levente parlamenti képviselő, Nagy Szabolcs történész, Raffay Ernő történész, Szabó László unitárius lelkész, Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója, Vincze Gábor történész – és még sokan mások.
A zenei színpad fellépői is körvonalazódnak. A bulizni vágyó fiatalok és fiatal lelkületűek együtt csápolhatnak majd a jól ismert dallamokra, melyeket a Beatrice, Hungarica, Kárpátia, Ismerős Arcok, Edda, Dalriada, Piramis és Depresszió zenekarok szolgáltatnak majd, de jelen lesz több "kisebb" csapat is, melyekről a következőkben még hírt adunk.
A VI. EMI-táborral kapcsolatos egyéb információkat az érdeklődők megtalálják a www.emitabor.hu/erdely internetes oldalon.
Lovassy Cseh Tamás
Népújság (Marosvásárhely)

Betiltanák a románok a magyar egyesületet Hévízen
Jövő keddre, május 25-ére halasztották tegnap annak a pernek a tárgyalását, amelyet a maroshévízi Miron Cristea, Radio Ardealul és Glasul Călimanilor alapítványok kezdeményeztek a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület betiltása érdekében.
A felperesek a vádiratban egyebek mellett azt állítják, hogy az egyesület névadója, dr. Urmánczy Nándor a Horthy-időszakban országgyűlési képviselőként románellenes kijelentéseket tett. Emellett az is kifogásolják, hogy az egyesület statútuma olyan elemeket is tartalmaz – a székelyföldi autonómiatörekvések támogatása –, amelyek veszélyeztetik Románia területi integritását.
„A per kezdeményezője, Ilie Şandru nyugalmazott tanár, egykori pártaktivista, a Miron Cristea Alapítvány elnöke, aki 1990 után a magyarellenes cikkei révén lett híres a magyarság körében” – mesélte a Krónika kérdésére Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. Mint mondta, az első, zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson ugyan a másik két alapítványi vezető is megjelent, azonban nem tudta, miért kapott idézést. Az egyesületi elnök szerint Ilie Şandrut tavaly júniusi megalakulása óta zavarja a magyar civil szervezet megléte, és cikkeiben rendszeresen félretájékoztatja a román olvasókat az egyesület rendezvényeiről.
Furcsamód azonban sem Şandru, sem más nem élt az egyesület bejegyzését követő fellebbezési lehetőséggel, amikor alapos indokkal megakadályozhatták volna a bejegyzését, tette hozzá Czirják. Az április végén benyújtott periratban a román alapítványok az Urmánczy-egyesület tevékenységének a beszüntetését kérik, egyebek mellett azt állítva, hogy az alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az alapszabályba foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolják, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéznek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amelyben a románság ellen szólt. „Báró dr. Urmánczy Nándor valóban 16 évig – 1902 és 1918 között – magyar országgyűlési képviselő volt, azonban a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá, így semmilyen felszólalása nem lehetett a magyar országgyűlésben” – cáfolta a felperesek állítását Czirják Károly.
Hozzátette, furcsállotta, hogy már az első, április 29-ei zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az elnöklő bírónő döntést akart hozni, helyt adva a felperesek keresetének. Czirjáknak azzal sikerült kicsikarnia egy hét haladékot, hogy kérte: a maroshévízi magyarságot érintő ügyet nyílt tárgyaláson vitassák, illetve ügyvédi képviseletre is igényt tartott, ami újabb egy hét halasztást eredményezett. A meglehetősen rövid idő alatt Kincses Előd ügyvéd felvállalta az egyesület védelmét, aki tegnapi folyamodványában kifejti: „a felperes történelmi hiányosságainak tudható be, hogy dr. Urmánczy Nándort a horthysta kormány képviselőjeként állítják be”. Kincses kéri, hogy a bíróság kérjen hivatalos átiratot a bukaresti magyar nagykövetségtől arról, hogy mikor volt dr. Urmánczy Nándor képviselő.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Anyagi gondok késleltetik a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálását
Beigazolódott azoknak a szakembereknek a félelme, akik attól tartottak, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolításához hasonlóan maga a restaurálás sem lesz zökkenőmentes, és várhatóan az érdemi munka is elhúzódik a bürokratikus és egyéb jellegű akadályok miatt. Az elmúlt időszak fejleményei viszont a legpesszimistább jóslatokat is felülmúlták. Annak ellenére ugyanis, hogy a budapesti kormány már jóval a Fadrusz-alkotás restaurálásáról kötött szerződés tavaly júliusi aláírását megelőzően átutalta a kolozsvári önkormányzatnak a magyar állam által felvállalt 400 ezer eurót, a restaurátorok most arra panaszkodnak, hogy pénz hiányában képtelenek hatékonyan folytatni az érdemben februárban megkezdett felújítást.
Kolozsi Tibor szobrászművész a kolozsvári Szabadság napilap keddi számában felpanaszolta, hogy a polgármesteri hivatal ismeretlen okokból nem folyósítja a restauráláshoz szükséges pénzt, ami jelentősen gátolja a munkálatokat.
A kivitelező nagyszebeni Concefa Rt. által a bronzalakok restaurálására szerződtetett szakember tegnap a Krónikának elmondta: jelenleg például rozsdamentes acélrudakon kellene dolgoznia, számos alapanyagot kellene beszereznie, ám semmire sincs pénz. Hasonló helyzet alakult ki a kőtalapzat helyreállításában is: itt Nagy Benjámin marosvásárhelyi restaurátort hátráltatja, hogy a vistai mesterek szintén leállították a kőkockák faragását, kerek perec kijelentve: fizetség híján nem hajlandók dolgozni. „Teljesen ki vagyunk zsigerelve, feléltük a tartalékainkat.
Ha sürgősen nem részesülünk egy kis anyagi elsősegélyben, hogy felgyorsítsuk a munkát, akkor a pénzhiány elgáncsolhatja a restaurálást, és nemhogy a határidőre nem készülünk el, de a felújítás elnyúlhat a következő télig is, ami katasztrófát jelentene” - nyilatkozta lapunknak Kolozsi Tibor. Márpedig a megrendelő nem hivatkozhat pénztelenségre, hiszen a magyar állam időben a kolozsvári városháza rendelkezésére bocsátotta a restaurálásra szánt összeg felét, 400 ezer eurót, ami már önmagában fedezi a Concefának a versenytárgyalás során odaítélt 375 ezer eurót (1,6 millió lej). (Mint ismeretes, Bukarest és Budapest fele-fele arányban vállalta a költségek fedezését.)
Mezős Tamás, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke tegnap kérdésünkre megerősítette: tud a felmerült finanszírozási gondokról, amit már felvetett a kolozsvári illetékeseknek, ám mivel a restaurálás anyagi vonzata nem tartozik a hatáskörébe, részletekbe nem kívánt bocsátkozni. Megkeresésünkre Kelemen Hunor művelődési miniszter elmondta, nem ismeri a Mátyás-szoborcsoport felújításáról kötött megállapodás részleteit, nem tudja, hogy a román fél a központi vagy a helyi (kolozsvári) büdzséből kell-e biztosítsa a rá eső 400 ezer eurót, és lapunktól értesült az anyagi bizonytalanságról.
„Tény, hogy a tárca 2010-es költségvetésében ez a tétel nem szerepel. Utánanézek az ügy hátterének” – jelentette ki az RMDSZ-es tárcavezető. Eközben a valóság az, hogy a Tăriceanu-kormány 2008 októberében elfogadott 1310-es számú határozatával kiutalta a felújítás költségének fele részét, ám mivel a munkálatok abban az évben nem kezdődtek meg, az összeget visszahívták Bukarestbe. László Attila kolozsvári alpolgármester lapunknak azt állította: nem felel meg a valóságnak, hogy a városháza nem fizet; éppen tegnap egyeztettek arról a kivitelező céggel, hogy bizonyos munkafázisok befejezése után utalnak pénzt a Concefának.
Benedek Zakariás, a szebeni cég műszaki igazgatója ugyancsak cáfolta, hogy finanszírozási gondok lennének, és jónak nevezte a városházával való együttműködést. A Concefa illetékesétől megtudtuk: eddig a munkálataik ellenértékének egy részét (árajánlatuk 25 százalékát) kapták meg az önkormányzattól, jelenleg pedig a lovasszobor fölé emelt fémszerkezet, valamint az eredeti kivitelezési tervben nem szereplő munkálatok költségének finanszírozásáról folynak a tárgyalások. „Romániában jelenleg valamennyi beruházás terén felmerülnek gondok, meggyőződésem viszont, hogy a Mátyás-szobor felújítása körül nem lesznek problémák” - nyilatkozta a Krónikának Benedek Zakariás.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Arad-Gyula: közös infrastruktúra-fejlesztés
Egymással összhangban fejlesztené infrastruktúráját és bonyolítaná le a közúti forgalmat a határ közelében Arad és Gyula önkormányzata, előbbi e célból tanácsadó céget is felfogadott, és hamarosan a magyarországi város is hasonlóan jár el.
Bognár Levente alpolgármester szerint a két önkormányzat hasonló gondokkal küzd, a határ mindkét oldalán az egyre növekvő forgalom és a hiányos úthálózat okoz problémát.
A két cég egymással egyeztetve felméri az utak forgalmát, és javaslatokat tesz a helyzet javítására. A tanulmányok elkészítésére a határ menti együttműködési program keretében nyertek támogatást a felek, melynek értéke 570 ezer euró.
Krónika (Kolozsvár)

Újabb magyar utcanevek Marosvásárhelyen
Hat helyi, vagy a városhoz kötődő magyar és ugyanannyi román személyiségről készül holnap utcát elnevezni a marosvásárhelyi tanács. Mind a tizenkét új utcát a Maros jobb partján, a remeteszegi övezetben alakították ki.
Az RMDSZ javaslatára ezentúl utca fogja viselni Szotyori József, a város egykori főorvosa, Dósa Elek jogász, a Református Kollégium tanára, Gálfi Mihály, a Postaréten kivégzett székely vértanú, Zeyk Domokos, Bem apó hadnagya, Hints Ottó, a romániai repülőmodellezés atyja, valamint dr. Pongrácz Antal fogorvos és vívóbajnok nevét. A Mózes Levente RMDSZ-es helyi tanácsos kidolgozta javaslatot a névadó bizottság valamennyi tagja elfogadta. „Van egy elvi egyességünk a román kollégákkal, hogy tiszteletben tartjuk egymás javaslatait. Most már ők vannak többségben a testületben, de ezzel nem éltek vissza. Remélem, hogy csütörtökön a plénum is elfogadja a szakbizottság javaslatait” – fejtette ki a Krónikának Mózes.
A konszenzus kialakulásának alapfeltétele az, hogy mind a magyar, mind a román tanácsosok olyan javaslatokkal éljenek, amelyek nem sértik a másik közösséget. A többi hat utcát Ioan Vescanról, Vasile Săbădeanuról, Zeno Vanceáról, Simion Mîndrescuról, Ion Vlasiuról és Grigore Ploieşteanuról neveznék el. Csak az utóbbi kapcsán merültek fel bizonyos kérdőjelek, hisz a néhány éve elhunyt történész és tudományos kutató a 90-es évek elején a Vatra Românească szélsőséges szervezet egyik zászlóvivőjeként számos magyarellenes megnyilvánulás szervezője vagy részese volt. Szintén Ploieşteanu volt az, aki a prefektúra keretében működő névadó bizottság elnökeként megpróbálta megakadályozni, hogy a belváros egyik utcája ismét felvegye Kossuth Lajos nevét.
A városi tanács ugyanakkor korábban már elfogadta, hogy a Hidegvölgy és a Csereerdő között épülő Belvedere lakópark utcái és sétányai európai fővárosok nevét kapják. A lakónegyed két főútját Bukarestről és Budapestről nevezték el, miután előzőleg a tanácsi határozatot előkészítő városházi illetékesek a magyar fővárosnak mindössze egy kis zsákutcát szántak. „Eredetileg a lakópark két főútját Bukarestről és Rómáról kereszteltük volna el. Azzal érveltem, hogy ha már Budapest egyik kerülete testvértelepülésünk, akkor ne mindössze egy kis zsákutcát nevezzünk el a magyar fővárosról. Ugyanakkor az is eléggé nevetséges lett volna, hogy a romák lakta hidegvölgyi putrik közelében a főutat Rómának hívják” – mondta el Bakos Levente. Az RMDSZ-es tanácsos által javasolt módosítást a román önkormányzati képviselők is támogatták. A testület arról is döntött, hogy az épülőfélben lévő Belvedere negyed közepe a Testvérvárosok Parkja nevet viselje.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Biharországnak saját hírügynöksége lesz
Alig tucatnyian vettek részt tegnap azon a megyeházi tanácskozáson, amelyet a bukaresti távközlési és informatikai minisztérium szervezett az úgynevezett e-kormányzásról, s amelynek médiapartneréül csak az RMDSZ-es sajtót kérték fel. Az e-karaván körútjának első állomása volt Nagyvárad, ma Kolozsvár, holnap Marosvásárhely lesz a helyszín, a végállomás pedig Csíkszereda. A jó húsz perces késéssel kezdődött rendezvényen a házigazdákat Sarkady Zsolt alprefektus képviselte, az RMDSZ beharangozott politikusai (Csutak István, Kiss Sándor, Szabó Ödön) távol maradtak. Moldován József államtitkár, Sarkadyhoz hasonlóan, általánosságban beszélt annak szükségességéről, hogy a távközlési és informatikai rendszereket a közélet minden szegmensében használjuk. Kérdésünkre válaszolva közölte: akciójuk célja valójában az lett volna, hogy az önkormányzati elöljárókat tájékoztassák a szaktárcánál futó, uniós finanszírozást élvező projektekről. Ezekről viszont mindössze annyi hangzott el konkrétan, hogy iskolák, egyetemek és távoktatással foglalkozó szervezetek még leadhatják pályázatukat az e-oktatás (e-learning) programra. A megyei és községi elöljárók érdektelenségét az államtitkár azzal próbálta magyarázni, hogy a polgármestereknek bizonyára sok dolguk van most a beharangozott jövedelemcsökkentések és leépítések miatt...
Biró Rozália váradi alpolgármester a konkrétumoknál maradt: röviden összefoglalta, hogy a megyeszékhely polgárai számára milyen online-szolgáltatásokat kínál már évek óta az önkormányzat (parkolójegy-váltástól a kártyás adófizetésig), s számokkal igazolta, hogy ezek egyre népszerűbbek. Egy induló projektről számolt be Nagy-Máté András, a megyei önkormányzat fejlesztési igazgatóságának helyettes vezetője: a Bihar és Hajdú-Bihar megye lakosait a térség eseményeiről tájékoztató hírügynökség létrehozásáról. Az eurorégiós projekt vezetője a magyarországi regionális hatóság; a Bihar megyei önkormányzatra jutó százezer eurós hozzájárulás 98 százalékát vissza nem térítendő uniós forrás adja, a teljes beruházás meghaladja a félmillió eurót. A pénzből tévé- és rádióműsorokat készítenek, létrehoznak egy hírportált, és előbb természetesen beszerzik a technikai felszerelést. A projektindító egy hét múlva lesz.
A „karaván” előadóiként jelen lévő magyarországi szakemberek a budapesti kormánypénzből finanszírozott e-magyar pontokról, a mostanra belőlük kialakult gerinchálózatról szóltak. Ennek létrehozása 1,3 milliárd forintba került – mondta Szentgyörgyi Lajos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli informatikai és kommunikációs programjainak felelőse. Ő tanácsadójával, Szabó Lászlóval az azóta megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalánál volt e téma szakértője. A romániai 170 e-magyar pont működtetését koordináló e-Transylvania Egyesület irodavezetője, Dániel Csaba előadásából megtudhattuk, hogy a 2003-ban indult kezdeményezés eredményeként mára nyolc kárpát-medencei ország és az Egyesült Államok magyarlakta vidékein létesült e-magyar pontok között teremt kapcsolatot a hálózat.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

230 éves a váradi felsőoktatás
Nagyvárad – A Nagyváradi Egyetemen egy hétig tartó tudományos ülésszakkal ünneplik, hogy 230 esztendővel ezelőtt Mária Terézia rendelete alapján Jogakadémiát alapítottak a Körös-parti városban.
Szerdai sajtótájékoztatóján Cornel Antal rektor hangsúlyozta: ezzel nem azt állítják, hogy 230 éves lenne a Nagyváradi Egyetem, hanem arra emlékeznek, hogy 1780-ban Mária Terézia rendelete alapján Királyi Jogakadémia nyílt a Körös-parti városban. Épp ezért, az ünnepségre meghívták a Váradon működő többi felsőfokú tanintézet irányítóit is. Az intézményvezető ugyanakkor bejelentette: szerdán a szakminisztérium jóváhagyta a beiskolázási számokat, így a következő tanévben 1638 államilag támogatott hely lesz az egyetemen, melyből huszonhetet roma származású, hetet pedig moldáv diákoknak fognak fenntartani. A mesterkurzusokon 900, a doktori továbbképzéseken pedig 30 térítésmentes hely lesz.
Ioan Horga dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy május 20-án egy hétig tartó tudományos ülésszak kezdődik a Nagyváradi Egyetemen. Az ünnepélyes megnyítót 10 órakor tartják a díszteremben, melynek keretében díszdoktorrá avatják Dr. Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát. 13.30 órakor a váradi felsőoktatás 230 éves történetét bemutató kiállítás nyílik a nemrég felavatott könyvtárépületben, délután fél öt órától pedig a Történelem-földrajzi Tanszék a regionális fejlődésről és együttműködésről szervez nemzetközi konferenciát, melyen Romániában elsőként bemutatják az EU Regionális Bizottsága által kibocsátott Fehér könyvet.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Papi hivatás, hit és reménység
Nagyvárad – Május 17-20. között Nagyváradon zajlik a VI. Országos Katolikus Papi Találkozó. Ennek keretében szerda délelőtt Felföldi László atya, debreceni pasztorális helynök tartott előadást a Bazilikában.
Felföldi Lászlót 24 évvel ezelőtt szentelték pappá. Tizennégy éve szolgál a debreceni római katolikus püspökségen: titkárként kezdte, majd irodaigazgatóként folytatta. Jelenleg pasztorális helynökként tevékenykedik, vagyis a hívek evangélizációjáért felel. Ugyanakkor két egyházközségben is plébános: az egyik közülük egy tradícióval rendelkező kis közösség a város szélén, a másik pedig egy nemrég alakult lakótelepi plébánia, egy olyan környéken, ahol neki köszönhetően épült a közelmúltban templom. Szerda délelőtti igen érdekes előadását több részre tagolta: szólt a papi hivatás lényegéről, a meghívásról, helyzetképet nyújtott a bennünket körülvevő világ állapotáról, személyes példán és a tékozló fiú történetén keresztül beszélt az atyaságról, a lehetséges sikerekről és eredményekről, végül pedig a lelkészi küldetés néhány alapvető jellemzőjét is felvázolta.
A reménység hirdetője
Már az előadás legelején fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az emberi szavak mögöttKrisztus az, aki szól és megérinti a szíveket, kegyelmi ajándékokkal gazdagít. Arra hívta fel a figyelmet: a jelenlevők nem a saját elhatározásuknak vagy érdemeiknek betudhatóan lettek pappá, hanem Isten akaratából. A legnagyobb belső ellenség, amivel meg kell küzdeniük az lehet, hogy kevésbé lelkesen imádkoznak vagy élik meg a papi hivatásukat, a szeretet titkának átadását. Magyarországon a legtöbb intézmény hitelét vesztette, az egyház is megrendült az utóbbi évek belső és külső sebeitől, ezzel együtt az emberek, illetve a családok vigasztaló szavakat és útmutatást várnak tőlük. Krisztus, amíg a Földön élt, a saját személyében formálta meg a szolgáló papság képét, annak érdekében, hogy az apostolok kövessék őt, s ugyanezek a tulajdonságok jellemezzék a harmadik évezredben tevékenykedő utódaikat is.
Az utóbbi években rengeteget változott a bennünket körülvevő világ, mondhatni, hogy a társadalmi változás állandó lett. Ezt a papoknak is el kell ismerniük, és az új körülmények alkalmazkodva meg kell találniuk a küldetésük örömét, az evangélium hirdetésének leghatásosabb módszereit. A nehézségek nem szabad megrémítsék őket, hanem épp ellenkezőleg: erőt kell adjanak ahhoz, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a gonosz ellen, nem magányosan, hanem együtt a papi közösséggel és a hívekkel. Arra hívatottak, hogy meghosszabítsák az élő Krisztus jelenlétét, az egyetlen és legfőbb pásztor életstílusát elsajátítsák, és ezt láthatóvá tegyék a rájuk bízott nyáj számára is. “A papság arra hívatott, hogy a reménység hirdetője legyen”, fogalmazott a vikárius.
Kérdések és válaszok
Az előadás után Exc. Böcskei László megyés püspök megköszönte az atyának a tartalmas előadást, majd román nyelven is szólt a jelenlévőkhöz. Ezt követően a papok kérdéseket tettek fel az előadónak, majd pedig Mons. Fodor József váradi általános helynök vezetésével meglátogatták a Püspöki Palotát. A nap végén közös szentmisén vettek részt a szentjobbi plébániatemplomban.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Pozsony üvölt, Bukarest hallgat
Heves reakciókat váltott ki a szlovák fővárosban az a hír, hogy a Fidesz hétfőn este az Országgyűlés elé terjesztette a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát. Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról – jelentette be a szlovák nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülése után Robert Fico szlovák kormányfő.
Augusztus 20-án, azaz Magyarország nemzeti ünnepén léphet hatályba a Fidesz–KDNP kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslata, amelyet hétfőn este terjesztett az országgyűlés elé a kormánypárt. Ha a képviselők megszavazzák, az indítvány rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban alkalmaznák.
A nyelvtudást igazolni kell
A törvényjavaslat elsőként azt rögzíti, hogy születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. Előírása szerint az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet egyénileg kell benyújtani – tehát nem kollektíven, automatikusan történne annak megadása – az illetékes anyakönyvvezetőnek, a magyar konzuli tisztviselőnek vagy a magyar kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnek.
A tervezet szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolni tudja. Emellett a jogszabály kimondja, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében a magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni, illetve kiskorú tekintetében a folyamatos magyarországi lakhelytől, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.
„Az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól” – olvasható az indítványban.
A javaslatot megfogalmazók szerint a kettős állampolgárság létrehozatala nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Mint írják, Európában több ország állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a javasolt magyar szabályozáshoz.
Pozsony támad
Amint az várható volt, Szlovákiában heves reakciót váltott ki az indítvány benyújtásának híre. Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról – jelentette be a szlovák nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülése után Robert Fico.
A szlovák kormányfő szerint a magyar lépés súlyos beavatkozás Szlovákia belügyeibe, megsértése a nemzetközi jognak és a szlovák–magyar alapszerződésnek, amelyre Pozsonynak határozott választ kell adnia. Fico azt követeli, hogy azonnal üljön össze a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szlovák–magyar vegyes bizottság. Ha Budapest erre nem ad 24 órán belül választ, Pozsony további diplomáciai lépéseket tesz, s kezdeményezni fog egy legfelsőbb szintű találkozót is.
Orbán: nem ülünk fel a provokációknak
Fico kijelentéseire reagálva Orbán Viktor leendő kormányfő azt mondta: szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovák választáson induló nemzeti pártok folyamatosan provokálják és provokálni is fogják Magyarországot, „mi azonban ezeknek a provokációknak nem ülünk fel”.
Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, amely szerint Robert Fico szlovák kormányfő kedden közölte: Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról, Orbán Viktor úgy reagált: amikor az új kormány hivatalba lép – ami reményeik szerint a következő hét végén megtörténik –, megkezdi a szokásos diplomáciai munkát is, egészen addig azonban semmilyen lépést nem áll módjukban tenni.
Markó Béla: nem várható heves román reakció
Markó Béla nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló „ultranacionalista” ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére válaszolva tegnap kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd „felhabosítani” a kérdést.
Szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein. Hozzátette: egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van a magyar állampolgárságnak.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tanügy: patthelyzet a koalícióban
Bár a képviselőház oktatásügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagjai azt remélték, hogy korábban koalíciós fennakadásokat okozó tanügyi törvénytervezet 37-es paragrafusának kérdése – amely az ország történelmének és földrajzának a kisebbségi gyerekek anyanyelvén való oktatását biztosítaná – a plénumban elsimul, tegnap ennek az ellenkezőjével kellett szembesülniük.
„Mircea Toader demokrata-liberális képviselő kérésére negyven perces konzultációs szünettel kezdtük meg a szóban forgó cikkely vitáját” – tájékoztatta lapunkat Kötő József, az oktatási bizottság RMDSZ-es alelnöke, akitől megtudtuk, az első szünet lejártával, a szövetség részéről Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető is kért egy félórás szünetet.
„A szociáldemokraták és a liberálisok nem akarták megszavazni a 37-es paragrafus egyes cikkelyét, ezért konzultációs szünetet kértünk mi is, hogy az érvrendszereket mérlegeljük, illetve, hogy meggyőződjünk arról, hogy ha szavazásra kerül sor, akkor biztosítva lesz a megfelelő szavazatszám” – magyarázta Kötő. A halasztgatásoknak az lett a vége, hogy a szavazást elnapolták mára.
„A szövetség mindenképpen bízik abban, hogy a szavazás sikeres lesz, mert ha nem, akkor ismét koalíciós válság áll elő” – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Markó Béla szövetségi elnök tegnap lapunknak úgy fogalmazott, ha ez a kérdés a plénumban nem oldódik meg, akkor „az RMDSZ részéről komoly problémák merülnek fel”, és nem fogják tovább támogatni az oktatási törvényt. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták a demokrata-liberálisokat, hogy a koalíció fennmaradása érdekében „lefeküdtek az RMDSZ-nek”.
A vádakra Cezar Preda demokrata-liberális honatya válaszolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a magyar gyerekekkel megutáltatni Románia történelmét és földrajzát azáltal, hogy megtiltják nekik azt, hogy anyanyelvükön sajátítsák el.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét a nemzeti kisebbségek
Anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek - döntött szerdán a román képviselőház.
A parlament alsóházában a román közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző oktatási törvénytervezet vitája van soron. A jogszabály 37. cikkelye nagy vitát váltott ki, hiszen kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a román nyelv és irodalom tantárgyon kívül mindent anyanyelvükön tanulnak. Ez azt jelenti, hogy Románia földrajzát és történelmét is, amelyet eddig a magyar tanulóknak is románul kellett elsajátítaniuk az általános iskolában.
MTI

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítaná június 4-ét a Fidesz
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét közös törvényjavaslatában a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt.
A parlament honlapján olvasható, szerdán benyújtott, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő előterjesztés szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására - olvasható az indítványban.
A javaslat kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések — kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az előterjesztés szerint az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, "a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.
Utalnak arra, hogy Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája.
A törvény a békediktátum aláírásának 90. évfordulóján, 2010.június 4-én lépne hatályba.
MTI

Ilyenek a magyarok az országhatáron túl
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, 2006 áprilisában a határon túli magyarság helyzetét összefoglaló, problémafeltáró konferencia-sorozatot indított útjára, melynek célja a helyzetértékelés mellett a megoldáskeresés, ezáltal a jövő nemzetpolitikájának előrevitele. A konferenciák eredményét pedig tanulmánykötetben foglalták írásba. Az előadások a realitás talaján állva, szakmai alapon, az érzelmi hozzáállást félre téve tesznek kísérletet a problémák megközelítésére.
Problémák, mérleg, jövőkép
A nyitótanulmány Ablonczy Balázs és Bárdi Nándor tollából származik. Ebben megfogalmazzák a kisebbségi magyarságot érintő problémaköröket, áttekintik az eddig folytatott politikát Magyarország, a szomszédos országok, a nemzetközi szereplők, valamint a magyar kisebbség részéről, illetve a dolgozat kiemelten fontos elemeként egy lehetséges jövőképet vázolnak. Első lépésként a trianoni sérelmi gondolaton kell túllépni, hogy a szomszédos országokban uralkodó „magyar birodalmi” tudatot eloszlassuk. Ezentúl a nemzetépítés tekintetében az etnikai kizárólagosságot fel kell, hogy váltsa a társadalomban ható kulturális integrálódás, önszerveződés.
A magyarság társadalomföldrajzi adottságaiból fakadóan a többközpontú magyarság intézményesítése elvárás lehet, melyhez szükséges a szomszéd országokkal való viszony javítása. Erre a szerzőpáros az eddig még nem megfelelően kihasznált kommunikációs tereket javasolja, mint például az internet, valamint a nem állami médiák. Ezzel közvetlen kapcsolatban áll, hogy a reintegrációs, nemzetegyesítő retorikának a helyét átvegye a határtalanítás politikája. Mindezen célkitűzések viszont csak akkor valósíthatóak meg, ha egy viszonylagos konszenzust sikerül kialakítani a magyarországi pártok között néhány alapkérdésben. „Az út hosszú lesz, de el kell indulni rajta” – zárják tanulmányukat.
Kulturális közösség
Bakk Miklós és Öllös László tanulmánya Magyarország és a határon túli magyarok viszonyrendszerét, kulturális közösségét, valamint a kisebbségi magyarság fennmaradásának politikai, intézményi és kulturális hátterét vizsgálja. A tanulmány alaptézisének tekinti, hogy a magyar kisebbségek kulturális fennmaradásának feltétele a politikai érdekérvényesítés intézményesítése. Számba veszi a kisebbségi törekvéseket, melyek végső célja a minél szélesebb körű autonómia elérése. A magyar nemzetépítés fő feladata pedig ezen törekvések támogatása politikai, gazdasági és kulturális szinten egyaránt.
Képek a közös történelmi emlékezetről.
A magyarkérdés súlya eltérő az egyes államokban. Az egyik fő probléma, hogy a magyaroktól való fenyegetettség képzete uralkodik sok szomszédban, mely alapvetően hamis, köszönhetően annak, hogy Közép-Európa határai stabilak. Emellett kiemelendően fontos a közös EU illetve NATO tagság, mely alapjaiban cáfolja Magyarország agressziójának gondolatát. A probléma abban áll, hogy a magyar fenyegetés most már belpolitikai célokra használt propaganda. Ilyen körülmények között a nemzetközi intézmények sem tudnak hatékony kényszerítő erőként fellépni az elkövetett jogsértések esetén.
A magyarság feladata tehát (mind a magyarországi, mind a határon túl élő közösségek esetén), hogy az a meggyőződés terjedjen el a politikai döntéshozók körében: a fennálló állapot rossz nemcsak a kisebbségi, hanem a többségi nemzet számára is. A probléma kezelésére ez a szerzőpáros is megemlíti a média, s a kommunikáció kitágult lehetőségeit, melyet az állam nem képes ellenőrizni. Illetve fontos lépésnek tartják, hogy a magyarságnak közvetlenül, a szomszéd nemzetek nyelvén kellene kezdenie a dialógust az őket érintő aktuális kérdésekben, mely sokat segíthetne a magyarokról alkotott értékrend megváltoztatásában. Csak ezek után lehetnek sikeresek a kisebbségben élő magyar közösségek törekvései. A szerzők ezeket a tanulmány záró fejezetében veszik sorra.
Demográfiai folyamatok
A kötet harmadik tanulmányában Gyurgyík László, Horváth István és Kiss Tamás a magyar kisebbségek demográfiai változásait vizsgálja. Az elemzés fókuszában Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, valamint a Vajdaság áll, hiszen Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban a magyar népesség aránya összehasonlíthatatlanul alacsonyabb. A demográfiai változásokat távlatokba tekintve, folyamatként kell kezelni, ezért a mai jelenségek megértéséhez szükség van az elmúlt évtizedek történetének ismertetésére is. A határon túli magyarság számaránya az első világháború után növekedett, s a növekedés minden országban folyamatos volt, leszámítva a második világháborús visszaesést. Változás a Vajdaságban a ’60-as, Erdélyben és Kárpátalján a ’70-es, Szlovákiában pedig a 90’-es években történt, amikor is csökkenésnek indult a magyarság száma. A természetes szaporulat visszaesése mellett a népességcsökkenéshez nagyban hozzájárultak a migrációs folyamatok is. Szlovákiában kevésbé, Vajdaságban, valamint Erdélyben erőteljesebben (az Erdélyből való elvándorlás százezres méreteket öltött).
A lakosságszám csökkenése mellett, illetve ezzel párhuzamosan súlyos problémát jelent az etnikai reprodukció esélyének csökkenése. Minél nagyobb egy adott közösségen belül a szórványhelyzetben, illetve a vegyes házasságban élők aránya, annál inkább lecsökken az etnokulturális reprodukció, illetve annál nagyobbak az ezt érintő kockázatok. Ez a veszély a szlovákiai, valamint a vajdasági magyarságot fenyegeti jelentősebben, Erdélyben kisebb a kockázat, Kárpátalján pedig adatok hiányában nem vonhatóak le messzemenő következtetések.
kitekinto.hu
Erdély.ma