A PNL vállalná a miniszterelnöki tisztséget…
Crin Antonescu PNL-elnök ma Galacon egy sajtótájékoztatóján azt mondta: kész arra, hogy vállalja a miniszterelnöki tisztséget, amennyiben az általa vezetett alakulat programját elfogadnák.
A liberálisok elnöke hozzáfűzte azonban: jelenleg nem ez a politikai célkitűzése. Leszögezte: amíg vannak alternatív intézkedések a Boc-kormány által javasolt megszorítások helyett, azokat alkalmazni kell.
„Mindig azt mondtuk a válság kezdete óta, hogy amíg azt állítjuk, hogy vannak alkalmazható intézkedések, készen állunk azok alkalmazására. Ez nem azt jelenti, hogy a Traian Băsescu kormányába szeretnénk belépni. Ha akartuk volna, megtehettük volna télen. Készen állunk arra, hogy kormányozzuk Romániát a PNL intézkedései szerint, és egyedül felvállalnánk ezt a programot, amely a nyugdíjak és bérek megmentését, a kiadások drasztikus csökkentését, kevesebb minisztériumból álló kormányt, kevesebb ügynökséget jelentene. Nem az a politikai célom, hogy kormányfő legyek. Ez nem azt jelenti, hogy a PNL minden áron kormányra lépne. De ha alkalmazni kell ezeket az intézkedéseket, nem hátrálunk meg. Ha a párt felkér erre a tisztségre, azt fogom mondani, hogy vállalom” –fejtette ki Antonescu.
A Szociáldemokrata Párt által beharangozott bizalmatlansági indítvány kapcsán leszögezte: a liberálisok megszavazzák azt – függetlenül a szövegtől. Sőt, Antonescu azt mondta: láthatóan szavaznak majd, és, aki nem vesz részt a vokson, azt kizárják a pártból.
Nyugati Jelen (Arad)

„Az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt”
Egyetlen RMDSZ-es képviselő sem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt – nyilatkozta szombaton Verespatakon Borbély László környezetvédelmi miniszter, hozzátéve: Románia számára legfontosabb, hogy hitelessége legyen.
„Nem tudom, hogy mi fog történni a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, annyit tudok, hogy tavaly, sajnos, elmaradtak az intézkedések. Ahelyett, hogy fokozatosan születtek volna meg ezek a drasztikus és fájdalmas intézkedések, mostanra a körmünkre égett a gyertya, és az IMF leszögezte: nincs más választásotok, drasztikusan le kell csökkentenetek a költségeket” – nyilatkozta a tárcavezető, aki cáfolta annak a lehetőségét, hogy az RMDSZ képviselői a bizalmatlansági indítvány mellett szavaznának. Mint elmondta, az RMDSZ számos javaslatot tett a gazdasági fellendülés érdekében, ezek közül néhányat elfogadtak, a többiről a továbbiakban egyeztetnek a kormánykoalícióban. Hozzátette: az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj minimál értéke 350 lej maradjon, ugyanakkor azt is követelte, hogy a megszorító intézkedések gyakorlatba ültetése december 31-ig valósuljon meg.
„Románia számára a legfontosabb, hogy hitelessége legyen. Ha valamiről döntött, akkor igyekezzen, hogy a következő hat hónapban bizonyítson erről”.
Borbély László szombaton részt vett Fehér megyében az Abrudel patak völgyének tisztítási folyamatában.
A kormány felelősséget vállal hétfőn 16 és 17 órától a parlamentben a megszorító intézkedéseket szabályzó törvénytervezetekért. Az első törvénytervezet az állami költségek csökkentésére, a második a nyugdíjak csökkentésére vonatkozik.
Mivel a kormány a két tervezetért külön vállal felelősséget, a Szociáldemokrata Párt (PSD) két bizalmatlansági indítványt nyújt be.
Nyugati Jelen (Arad)

Néprajzi, iskola, és egyháztörténeti múzeum nyílt Kökényesden
A község gazdag kulturális értékeit bemutató múzeum anyagát Fazekas Lóránd, Kökényesd nyugalmazott tanára gyűjtötte össze a falubeliek segítségével. A gyűjtemény szemléletes képet nyújt a kökényesdi fiatalok, a településre látogatók számára a közösség múltjáról, gazdag kulturális értékeiről.
Vasárnap került sor Kökényesden a Néprajzi, iskola, és egyháztörténeti múzeumhivatalos megnyitójára, ahová meghívást kaptak a község volt tanárai, elszármazottai, egyházi képviselők, a Szatmár Megyei Múzeum képviselői, és a helyi lakosok mellett mindazok, akik hozzájárultak a múzeum létrehozásához, jelen volt Erdei D. István parlamenti képviselő is. Sabadus Mária, a múzeumot működtető Rokka Kulturális Egyesület nevében mondott köszönetet Fazekas Lóránd tanárúrnak, hiszen az ő kezdeményezésére jött létre a tárlat. Fazekas Lóránd 40 évig tanított biológiát és földrajzot Kökényesden. Az 1970-es években kezdte összegyűjteni a már csak a padlásokon őrzött, vagy a falubeliek mindennapi életében még mindig használt tárgyakat, amelyek arról mesélnek, „hogyan teremtették meg a helyi emberek a környezet adta lehetőségekből a mindennapi megélhetést”. A tanárúr diákjai, falubeliek segítségével „sok padlásjárás révén” hagyományos használati tárgyakat gyűjtött össze, amelyeket először a helyi kultúrotthonban állítottak ki, majd a polgármesteri hivatalba kerültek. Most a néprajzi gyűjtemény végre méltó helyet kapott a kökényesdi Római Katolikus Egyházközség által felajánlott épületben, melynek egyik termében néprajzi, a másikban egyház-, és iskolatörténeti kiállítás kapott állandó helyet.
A régi iskoláról
A múzeum iskolatörténeti részlege a megyében egyedülálló, a múlt század iskoláját mutatja be, létrehozásához hozzájárultak a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, Túrterebesről, a megye régi iskoláiból kapott tárgyak is. Ugyanabban a teremben látható a községet ábrázoló 1865-ös legrégibb térkép és egyéb történelmi emlékek is. „Jövőt építeni csak a múltra lehet”, kezdte beszédét Simon Levente polgármester, köszönetet mondva Fazekas Lóránd tanárúrnak, a község egyik díszpolgárának önzetlen munkájáért, amellyel hozzájárult ezen értékes tárlat létrehozásához, melynek segítségével a községbe látogató turisták megismerhetik a Túr menti település kultúráját, értékeit. Dr. Enyedi István muzeológus Szatmár megye egyik legkiválóbb néprajzkutatójának nevezte Fazekas Lórándot, aki tanári pályája alatt több értékes tanulmányt is írt a község kulturális, vallási szokásairól, kutatásai helyet kaptak a múzeum egyháztörténeti részlegén, ahol egy helyen tekinthetők meg a görög katolikus, római katolikus, református és zsidó vallási emlékek.
A hivatalos köszöntők elhangzása után Nt. Harangozó Sándor, kökényesdi görög katolikus címzetes esperes áldotta meg a község múltját bemutató múzeumot.
erdon.ro

Trianoni Emlékév
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010-et Trianoni Emlékévnek nyilvánította.
Célként azt tűzték ki, hogy nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján – végre – vessünk véget az önmagában meddő önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben – Trianongyógyításaképpen – a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.
A Nemzeti Összetartozás Napja
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a fenti gondolat jegyében 2010 június 4-én részt vett a Magyar Országgyűlés emlékülésén. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Szili Katalin a szocialista frakció részéről egymagában vett részt az emlékülésén.
Sólyom László köztársasági elnök az emlékülésen úgy fogalmazott: ha Magyarország empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz, de a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges megoldás. Az államfő szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében. Az államfő hangsúlyozta: a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek, és pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Schmitt ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Tőkés László EP-képviselő az emlékülés után a fővárosi Március 15. téren mondott ünnepi beszédet. Itt több száz ember részvételével tartott megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírása 90. évfordulójának napján. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke külön köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart, beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenki szívébe markol, de amíg Európa nem dolgozza fel ezt a gyalázatos eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinensi béke sem.
Erdélyi képviselőnk üdvözölte, hogy a kommunizmus évtizedei után végre nyíltan lehet megemlékezni az akkori eseményekről. A református püspök ugyanakkor nehezményezte, hogy míg a holokauszt tagadását lehet büntetni hazánkban, addig Trianon, valamint a békediktátum következményeinek tagadását nem. Tőkés László szerint erre szükség van, a nemzettagadás miatti eljárást pedig azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik nemmel szavaztak a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényre. Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka – jelentette ki az EMNT elnöke. „Szembe kell néznünk a 20. század két csapásával, Trianonnal és a kommunizmussal, de ez nem elég, szakítani kell ezek átkos örökségével is. Be kell fejezni a 20. századot, új történelmet kell írnunk, ez a mai nap üzenete.” Tőkés szerint már nem lehetünk revizionisták, de a területért kollektív és egyéni jogokat, ezzel együtt pedig autonómiát követelünk. A református püspök figyelmeztetett: a felszín alatt tovább folyik a határon túli magyarság pusztulása.
A Nemzeti Összetartozás Napján Budakalászon felavatták a Kárpátok őre trianoni emlékművet. Az esemény díszvendégei Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László EP-képviselő, valamint Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke voltak. A Kárpátok őrét Budakalász város önkormányzata állította, a polgárok adakozásából a békediktátum 90. évfordulóján. A szobor a magyar népfelkelőt formázza, aki ezer éven át védte Magyarországot. Az eredeti alkotást Kolozsváron állították 1915-ben, ezt a bevonuló románok 1918-ban elpusztították. A most felavatott emlékművet Szcuka Attila tervei alapján Horváth-Béres János faszobrász készítette, a követ a budakalászi mészkőbánya ajándékozta.
Az estet a Theatrum Hungaricum művészei és a Kamp János Kapelle fúvószenekar lélekemelő műsorszámai színesítették. Tőkés László a budakalásziaknak Erdély és Partium üdvözletét tolmácsolta. A püspök kolozsvári születésűként megidézte az elszakított nemzetrészek szenvedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta: véget kell végre vetni a „fájdalom és önsajnálat-retorikának”, a Nemzeti Összetartozás Napja Trianon gyógyítását jelenti. Ezzel együtt az elszakított területeken élő magyarságra fokozottan oda kell figyelni, hiszen – a látszat ellenére – a huszonnegyedik órában vagyunk, az elszórványosodás és az asszimiláció reális veszélyek – fogalmazott. Az elszakított nemzetrészek is szeretnének tevőleges módon hozzájárulni az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerének éltetéséhez, mondotta az EMNT elnöke. Az erős Anyaország és az elszakított nemzetrészek különböző formájú autonómiáinak rendszere az egyesülő Európában a 20. század trianoni és kommunista örökségének lezárását, és a 21. századi egységes magyar nemzet újjászületését eredményezi – zárta beszédét az erdélyi képviselő.
Nemzeti Zarándoklat
Június 5-én, szombaton Tőkés László a hagyományos Trianoni zarándoklaton vett részt Zebegényben. A trianoni gyász 90. évfordulójára a Trianon Társaság által szervezett nemzeti zarándoklaton tiszteletüket tették: Dr. Beer Miklós római katolikus püspök, Csuka Tamás református püspök, Lakner Pál evangélikus püspök, Balázsi László unitárius püspökhelyettes, Kapás László és Forgách Alajos római katolikus kanonokok, Szeverényi János és Smidelius Zoltán evangélikus lelkészek, a Templomos Lovagok, a Szent György Lovagrend, a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rendek, a Történelmi Családok, a Magyar Tengerészek Egyesülete, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület, a 832. Havas Boldogasszony Cserkészcsapat, az elszakított országrészek képviselői, valamint az emigráció képviselői.
A zarándoklat résztvevőit Pálmai Béla, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány elnöke köszöntötte, az egyházi köszöntőt Kapás László, Zebegény plébánosa mondotta, a házigazdák részéről Sinkó Vilmosné, Zebegény polgármestere üdvözölte a résztvevőket, majd az elszakított nemzetrészek képviselői tolmácsolták az összetartozás üzenetét. Erdély és Partium életérzését és élni akarását Pálffy József lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója fejtette ki – Kós Károly Kiáltó szó című röpiratát megidézve – a szépen kimunkált beszédében.
Tőkés László az ökumenikus istentisztelet után elmondott rövid beszédének elején az árvízkárosultak, illetve a most is gátakon lévők iránti szolidaritásra és együttérzésre kérte a jelenlévőket. A püspök kijelentette: az önsajnálat, a hibakeresés és az önviktimizálás ideje lejárt. „Fogjuk meg az eke szarvát”, fogalmazott képletesen a képviselő, a beszédek ideje lejárt. Trianon gyógyítása az igazság kimondásából is ered. Ezért vigyáznunk kell arra is, jelezte Tőkés László, hogy az „Erdély-romantika” ne fedje el valós problémáinkat. Nézzünk szembe őszintén múltunkkal, ugyanakkor vessünk véget a sérelmi politizálásnak.
Itt az ideje a gyógyulásnak
Trianon gyógyítása címmel szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megemlékezést Gyimesbükkön vasárnap, június 6-án. Jobb helyszínt keresve sem találhattak volna a szervezők, hiszen a többségében ma is magyarok lakta Gyimesbükk mindkét világégés alatt heves honvédő harcok tanúja volt, s mai napig kettősen szenvedi meg Trianon átkát: nemcsak az anyaországtól csatolták el, de az 1968-as megyésítéskor a zömében románok lakta Bákó megyéhez kapcsolták az addig Csík vármegyéhez tartozó települést.
Az EMNT központi rendezvénye szentmisével kezdődött, melyet Salamon József helyi plébános celebrált. A szentmise után a résztvevők az Ezeréves Határhoz, a kontumáci kápolnához vonultak. Itt, ahol a XVIII. századi kápolna mellett egy, Bethlen Gábor által a 17. században építtetett erődítmény romjai állnak, emlékparkot alakítottak ki, s az itt emelt színpadon Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekes hangja köszöntötte a résztvevőket, akiket a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszárai vezettek fel a helyszínre.
A huszárok sorfala előtt Deáky András, az „ezeréves határ őre” szólalt fel, aki több mint harminc esztendeje végez közösségépítő munkát Gyimesbükkön, és jórészt neki köszönhető, hogy az ezeréves határ tárgyi emlékei megmaradtak, és Gyimesbükk a turisták egyik kedvenc úticélja lett. Rövid köszöntő beszédében Deáky hangsúlyozta: „Jöhet ide bárki, ez mindig a mi földünk marad…” A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar „Magyar igazság” című összeállításának meghallgatása után Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete lépett a mikrofonhoz s az anyaország nevében arra kérte az itt lakókat, hogy „tartsanak ki sokáig, mindörökké.”
Tőkés László európai parlamenti képviselő új megközelítésben beszélt a trianoni traumáról. Itt az ideje a gyógyulásnak, véget kell vetni annak, hogy másokban keressük a szenvedés, a kudarcok okát – mondta az EMNT elnöke. „Fordulat állott be a trianoni szemléletünkben, a poszt-trianoni szindróma véget ért. Érjen véget a 20. századdal egyetemben Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás” – fogalmazott Tőkés László, aki az anyaországi politikai változásokról, annak erdélyi kihatásairól is szólt, hangsúlyozva: „A rendszerváltozás új fejezete kezdődött el, beérett ’89 decemberének gyümölcse”. Tőkés László figyelmeztette a jelenlevőket: „csak akkor vagyunk kisebbségben, ha kicsinynek érezzük magunkat”, és intő példaként említette Makfalva esetét, ahol a színmagyar falu magyar polgármestere levetette a székely zászlót a szintén magyar alpolgármesterrel…
Az EMNT elnöke kitért Gyimesbükk helyzetére is, nagy tapsot aratott kijelentése: a kormányon levő RMDSZ-nek „ezzel kell kezdenie, Gyimesbükköt visszahozni oda, ahova tartozik.”
Beszéde végén Tőkés László a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére is kérte az embereket. A rendezvény a régi székely himnusz eléneklésével zárult.
erdon.ro

Mi volt – mi lesz?
Trianonról méltóképpen és méltóságban emlékezett meg a magyar nemzet, a környező országokból érkező egyes reagálások pedig azt bizonyítják ismételten, hogy a vesztes – ha a traumát kellően nem tudta is feldolgozni – tisztább lélekkel állhat a történelem színe előtt, mint a nyolcvan évvel ezelőtti döntés haszonélvezői.
Nemzeteknek is van, lehet jellemereje – és a magyar politikai és egyházi elit erről tett tanúbizonyságot, amikor mind a parlamenti emlékülés, mind az emlékmise a Szent István-bazilikában a megbékélés emelkedett üzenetét küldte a népnek és a világnak.
A történelmi megbékélésnél is nehezebb azonban megbékélni az aktuális magyarországi helyzettel. Amerikáig visszhangzó és európai nemzeti valutákat is megingató kétes nyilatkozatok nyomán mélyrepülésben a forint, ami akkor is gond, ha államcsőd éppen nem fenyeget. A győztes választások után a Fidesz erőteljesen nyomta meg a „nehéz örökség” önigazoló szólamát, ám kompetencia és valóságérzék hiányában szavazóinak túlbiztosított hűsége sem (lenne) elég a helyzet megmentésére.
Az Európai Néppárt segítségében reménykednék az Orbán-kormány, amely Romániában is az ismert hatékonysággal támogatja a Băsescu–Boc tragikomikus párost?! Egyelőre a mindinkább talpra álló USA-ból jön az elismerés, igaz, kissé másfelé irányozva: a világ első embere, Barack Obama levélben gratulált Bajnai Gordon volt kormányfőnek a magyarországi válság sikeres kezelése miatt, amely „példaértékű lehet hasonló gondokkal küszködő több állam számára”.
Példaértékű lehetett volna még Románia számára is, ha az elnöki párt nem áldoz fel mindent spiritusz rektora újraválasztásának oltárán, ő pedig nem ragaszkodik minden idők leginkompetensebb miniszterelnökéhez. Személy szerint őket terheli elsősorban a felelősség, és nekik kell politikailag fizetniük. (A magunk köreiben pedig nem ártana, ha azok a választók, akik Traian Băsescura szavaztak, és azok a politikusok, akik a most – még – létező kormányszövetséget erőltették, visszafogottabbak lennének.)
Ennek a hétnek az eseményei meghatározóak lehetnek nem csupán a megszorító intézkedések tekintetében, hanem főleg abból a szempontból, hogy az elnöki hatalomkoncentráció mennyire képes feszíteni a húrt. (Hogy ne fogalmazzunk másképp: mikor „ejtik” a titkosszolgálatok a politikailag kiöregedett „univerzális játékost”?)
Amúgy nem nehéz megjósolni, hogy már a közeli jövőben mire lehet számítani: szelídebb változatban adóemelésre, kormányátalakításra, de a szakszervezeti és egyéb tiltakozó aktivitás lanyhulására; keményebb változatban tovább tartó tömegelégedetlenségre, politikai megrázkódtatásokra, előre hozott választások kiírására és végül kormányváltásra.
Vagyis mindenre, csak rendeződésre és nyugalomra nem.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Megmarad az integrált oktatás
Mégis engedélyezi a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a Báthory István Elméleti Líceumban 1996 óta meglévő integrált osztályok további működését. A pozitív döntésre azután került sor, hogy a Báthory Szülői Szövetség beadványban tiltakozott helyi és országos szinten az ellen, hogy az érintett osztályokat anyagi okokra hivatkozva felszámolják.
Az ügyben felszólaltak többek között az RMDSZ politikusai, a Kolozs megyei Gyermekvédelmi Hivatal munkatársai, az Országos Szülői Szövetség képviselői és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai Karának oktatói is.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyitott oktatást biztosít a tanügyi törvény
Miért van szükség még mindig a bürokratikus és pénzigényes tanfelügyelőségek intézményére? – tették fel a kérdést Kolozsváron azon a hétvégi kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a tizenkét osztályos képzés lehetőségeiről vitatkoztak a Szabadelvű Kör és a Pro Libertas Egyesület meghívottai a tanügyi törvény kapcsán.
Nő az iskolák autonómiája, de a minőségellenőrzést az átalakuló tanfelügyelőségek végzik a továbbiakban is – válaszolta meg a kérdést Veres Valér, Markó Béla miniszterelnök-helyettes tanácsadója, aki úgy vélte, a kerettörvény a közoktatás rendszerét módosítja jelentősen. A törvénytervezet egyik újdonsága az, hogy multidiszciplináris alapokra helyezi a közoktatást, és egységes uniós szempontrendszert vezet be a minőségellenőrzésre.
A cél a készségfejlesztés – legyen szó akár az anyanyelv, az idegen nyelv, a matematikai, szociális, vállalkozói, kultúrafogyasztói kompetenciák fejlesztéséről. Európában – optimális esetben – a közoktatás készít fel az élethosszig tartó tanulás igényére és gyakorlására. A készségfejlesztés terén Románia végzetesen el van maradva – figyelmeztetett Veres Valér.
Egyed Péter egyetemi oktató felszólalásában arra figyelmeztetett, szerencsés fordulatról van szó, mert az új rendszer kiküszöböli az oktatás egyoldalúságát, nem „kis tudósok” hagyják el az iskolapadot.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Vita az autonómiáról
Nemzeti kisebbségi konferenciát szervezett – immár tizenkettedik alkalommal – a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány, melyen a kulturális autonómia kérdésköre került terítékre. A romániai magyarságot érintő problémák mellett szó esett a cigányok, szlovákok, bolgárok, oroszok, ukránok, németek, lipovánok, görögök, törökök kisebbségi ügyeiről is.
„Romániában ma nem jó nemzeti kisebbségnek lenni, mert ez irritálja a többséget” – fogalmazott élesen Vladimir Hapenciuc ukrán képviselő, aki arra figyelmeztetett, hogy ma már nincsenek ukrán tannyelvű osztályok, csupán olyanok, ahol az ukránt mint idegen nyelvet oktatják.
Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a kulturális autonómia a nemzeti kisebbségek védelmét és biztonságát jelentené, és bár nem egyenlő a területi autonómiával, lehetőséget adna arra, hogy a közösség dönthessen a saját kérdéseiben. Varga Attila parlamenti képviselő az autonómiáról mint az állam korszerűsítésének lehetséges eszközéről beszélt.
Ellentmondásnak nevezte azt, hogy az állam elismeri a nemzeti kisebbségek létét, ugyanakkor ellenzi az autonómiát. Gabriel Andreescut idézve a képviselő kitért arra is, hogy két típusú autonómiáról beszélhetünk Romániában: az elfogadott, vagyis a közigazgatási, az egyházi és az egyetemi autonómiáról, illetve a tiltott: a kulturális, regionális és területi autonómiáról.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy vélte, hogy a romániai nemzeti kisebbségek csak akkor fogják biztonságban érezni magukat, amikor megváltozik a többségi mentalitás és a románok nem ellenségként tekintenek a magyarokra, zsidókra, ukránokra, oroszokra. Enache szerint elfogadhatatlan, hogy egy magyar tannyelvű iskolában egyes tantárgyakat még mindig románul tanulnak a gyerekek, véleménye szerint ezért a szülőknek be kellene perelniük az iskolát.
A. E.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Saját miniszterei szabotálják Boc-ot
Találkozóra hívta vasárnap estére Traian Băsescu államfő a PDL parlamenti képviselőit tegnap este a Snagov palotába. A 19 órakor kezdődő, háromórás ülésen, amelynek témája a kormányzati felelősségvállalással benyújtott megszorító intézkedések voltak, 26 honatya hiányzott.
Sajtóértesülések szerint Traian Băsescu azt kérte a PDL-s politikusoktól, hogy támogassák fenntartások nélkül a Boc-kabinetet, mert az országnak nincs szüksége egy újabb politikai válságra. Sérelmezte, hogy egyes demokrata-liberális honatyák támogatásukról biztosítják ugyan a kormányt, de a sajtóban már mást mondanak.
Az államfő azt a vádat is megfogalmazta, hogy a kormány bizonyos tagjai szabotálják Emil Boc munkáját azzal, hogy nem tették meg a szükséges lépéseket a minisztériumok és a hozzájuk tartozó intézmények átszervezése kapcsán. (realitatea, newsin)
Transindex.ro

Románia pontosításokat vár a kettős állampolgárság kapcsán
Folyamatos a kapcsolat a román és a magyar külügyminisztérium között a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény témájában - mondta hétfőn az MTI-nek Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet azzal kapcsolatosan, hogy a román külügyminisztérium sajtóközlése szerint Bukarest kész a párbeszédre Budapesttel.
A Mediafax hírügynökség május 27-én eljuttatott kérdésére, akárcsak a Rador hírügynökség érdeklődésére a román külügyminisztérium a hétvégén adott választ. Ebben a tárca jelezte: a román fél teljes mértékben kész a nyílt párbeszédre ebben az ügyben, a két ország illetékesei "a lehető legrövidebb időn belül" megvitatják a kérdést.
A Mediafaxnak adott válasz értelmében a román fél figyelmesen tanulmányozta a magyarországi állampolgársági törvény módosításait, és további pontosításokat kér Budapesttől, hogy megbizonyosodjék: a törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak.
Az MTI kérdésére Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete elmondta: folyamatos a kapcsolat a két ország külügyminisztériumai között, mind a román, mind a magyar fél - ahogy eddig is - teljes mértékben nyitott a párbeszédre. Erre már a közeli napokban alkalom nyílik - tette hozzá -, amikor Németh Zsolt külügyi államtitkár találkozik román partnereivel Konstancában.
MTI

Nem szűnik meg az Urmánczy Egyesület
Közölte döntését és indoklását a maroshévízi bíróság: nem kell megszüntetni a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. A döntésben viszont az is szerepel, hogy az egyesület statútumának azt a cikkelyét, amely a székely önrendelkezési törekvések támogatásáról szól, törölni kell. A kedden kézbesített perdokumentációból derül ki, hogy a hírek ellenére nem szüntetik meg a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. Az indoklásban cikkelyenként elemzik az egyesület célját, tevékenységét, alapszabályzatát, rávilágítva, hogy nem tekinthető törvényellenesnek a névadó szellemi hagyatékának ápolása, az emlékház létrehozása, könyvek, oklevelek megjelentetése, és mivel az egyesület tagja román nemzetiségű személy is lehet, diszkriminálásról sincs szó.
Önrendelkezés: hol maradhat, hol meg nem
„A népi kultúra ápolása, a székelység önszerveződési és önrendelkezési hagyományának megtartása, a székelység kutatása, mint tevékenységi terület semmiképp sem törvényellenes, a szerveződés lehetősége pedig alkotmány adta jog, mint ahogy a kisebbség kulturális hagyományainak őrzése sem tiltott. Ebben a kontextusban az önszerveződés és önrendelkezés sem veszélyezteti az ország egységét, függetlenségét” – olvasható az indoklásban. A statútumban szereplő, a székely önszerveződési és önrendelkezési törekvések támogatása viszont alkotmányellenes. A szövegkörnyezet nem teszi egyértelművé, hogy ez milyen területre vonatkozik, többféle magyarázatra ad lehetőséget, a félreértések pedig előidézhetik a közrend megbontását. Ennek érdekében a bíróság elrendeli az alapszabályzat ezen cikkelyének törlését. Nem lesz statútum-módosítás
„A bejegyzéskor a bíróság törvényesnek találta az egyesület alapszabályzatát. A bejegyzést az ügyészség sem fellebbezte meg, senki sem tett le óvást a törvény által biztosított öt nap alatt. Az egyesület bejegyzését követően csak akkor lehet módosítani az alapszabályzaton, ha a szervezet működése Alkotmányba ütköző. Ezt a vádpontot nem fogalmazta meg senki sem, ezért a törvény által biztosított keretek között nem lehet elrendelni az alapszabály módosítását” – közölte lapunkkal Kincses Előd, az egyesület ügyvédje. A további lépésekről az egyesület ma esti, rendkívüli közgyűlésén születik döntés.
Előzmények, következmények
Amint arról korábban többször beszámoltunk, az Urmánczy egyesület megszüntetését három Hévízen bejegyzett civil szervezet kérte, arra hivatkozva, hogy az egyesület által felvállalt önrendelkezési törekvések támogatása alkotmányellenes, a szervezet névadója pedig horthysta képviselőként nyílt románellenességről tett tanúságot. Utóbbi kijelentést a bíróság előtt vonták vissza a feljelentők, akik a magyar történelem hiányos ismeretére hivatkozva bocsánatot kértek. Czirják Károly, az egyesület elnöke elmondta: a per kezdetétől számos tagfelvételi kérést kaptak, a Magyar Élet Alapítvány pedig jelezte a tervezett 40-50 ezer forint helyett 100 000-rel támogatja a szeptember második szombatjára tervezett Urmánczy-napokat. Közölte azt is, hogy ma Borszéken Urmánczy-versenyt tartanak, amely a névadó tevékenységének jobb megismerését célozza. Balázs Katalin
www.honline.ro

Felelősséget vállalt a kormány
Emil Boc kormánya tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. Nem sokkal később benyújtották a Szociáldemokrata Párt (SZDP) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus elnöki kabinetjeihez. A képviselőház és a szenátus házbizottságai ma reggel ülnek össze, hogy a bizalmatlansági indítvány vitájának ütemtervéről tárgyaljanak.
A bizalmatlansági indítványt — amelynek címe Állítsátok le a szociális népirtást! — Aura Vasile képviselő nyújtotta be 120 SZDP-s honatya nevében. A dokumentumtervezet tizenhét oldalas szövege bírálja a jelenlegi kormányt, és érveket sorakoztat fel a nyugdíj- és bércsökkentés ellen, majd megállapítják: a költségvetés rákfenéje a narancssárga klientúra, utalnak a diktatúrára, a többszörös válságot — gazdasági, szociális és erkölcsi — a Boc-kormány korábbi műveivel példázzák. Kijelentik: a nemzet kormányba vetett bizalma szertefoszlott, a drasztikus megszorítások nem válságellenes intézkedések, hanem mészáros felcserre vallanak. Traian Băsescu államelnököt és Emil Boc kormányfőt Ciomu doktorhoz hasonlították, aki csonkolt a vérzés elállítása érdekében.
Az indítványt a liberális honatyák is megszavazzák. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője közölte: az NLP honatyái jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány vitáján, és nyilvánosan szavaznak majd.
Mircea Toader, a Demokrata Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: a demokrata liberális képviselők hatalmas többséggel a kormány támogatása mellett döntöttek, mindössze két honatya tartózkodott.
Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség honatyái fegyelmezetten az indítvány ellen szavaznak, a szövetség vezetője úgy döntött, képviselőik és szenátoraik jelen lesznek a szavazáson.
Ha a törvényhozás elutasítja a bizalmatlansági indítványt, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az alkotmánybíróságon, de egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a testület tagjainak milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazzák a megszorításokat. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie. A kabinet sorsa elvileg 23 szavazaton múlik, a bizalmatlansági indítvány elfogadásához ugyanis 236 szavazat szükséges, az ellenzéknek pedig összesen 213 voksa van.
A bizalmatlansági indítvány benyújtása előtt Emil Boc tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. „A kormány azért választotta az adóemelés helyett a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését, mivel az első intézkedés tízszázalékos inflációt és több mint ötvenezer magáncég csődjét eredményezte volna" — jelentette ki a miniszterelnök. A becslések szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos csökkenését eredményezi, míg az adóemelés 4,4 százalékos visszaesést jelentene, a munkanélküliek száma pedig meghaladta volna a 850 000-et, amely a jelenlegi becslések szerint 750 000 lesz az év végéig — érvelt Emil Boc. „Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie" — jelentette ki Boc a parlament két házának tegnapi együttes ülésén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felelősségvállalás bizalmatlansági indítvánnyal
Felelősséget vállalt tegnap kormánya nevében Emil Boc miniszterelnök a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A parlament plénuma előtt tartott beszédében a kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedéseket, sőt leszögezte: ezek gyakorlatba ültetése nélkül fizetésképtelenné válik az ország. Boc közölte azt is: a kormány azért választotta a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését a Nemzetközi Valutaalap javasolta adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna.
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
Winkler elemez, az MPP akadályoztatna
Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt.
A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”.
Pártja bizalmat szavazott Bocnak
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
Ellentámadásba lendült az ellenzék
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányellenesnek nyilvánították az átvilágítási törvényt
Alkotmányellenesnek nyilvánította hétfői döntésében az átvilágítási törvényt az Alkotmánybíróság. A testület azokat a kifogásokat vizsgálta meg, amelyeket 29 szenátor és 58 képviselő emelt a jogszabály egyes paragrafusai kapcsán.
„A testület megállapította, hogy a jogszabály alkotmányellenes” – áll a bíróság hétfő délutáni közleményében. A dokumentum szerint a bírósághoz benyújtott kifogások azzal kapcsolatosan fogalmazódtak meg, hogy a törvény alkalmazásával öt évre kizárhatók a közhivatalok gyakorlásából mindazok, akik 1945 március 6. és 1989 december 22. között részesei voltak a kommunista rezsim hatalmi struktúráinak és elnyomó gépezetének.
Május 19-én, húsz évvel a rendszerváltást követően és négy évvel a jogszabály szenátusi elfogadása után szerdán nagy többséggel – 203 igen, 40 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett – megszavazta a képviselőház is az átvilágítási törvényt, amelynek fő célja az, hogy megtisztítsa a politikai és a közéletet a kommunista rendszer működtetőitől és kiszolgálóitól.
A lusztrációs törvényt az 1990 elején elfogadott Temesvári kiáltvány alapján terjesztették be, a kiáltvány nyolcadik pontja ugyanis kimondja, hogy a kommunista hatalomban és elnyomó szerveiben szerepet vállaló személyek tíz évig ne tölthessenek be köztisztségeket. A jogszabály elfogadását Constantin Ticu Dumitrescu és George Şerban kezdeményezte a parlamentben 1994-ben, majd 1997-ben. A Nemzeti Liberális Párt javaslatára a szenátus 2006-ban elfogadta a jogszabályt, amely aztán négy évre elakadt a képviselőházban.

Szórványbiztosok kellenek
A szórványbiztosi intézmény létrehozását szorgalmazta a hét végén Déván és Vajdahunyadon zajlott háromnapos konferencián Szabó Csaba, a közszolgálati televízió (TVR) kolozsvári munkatársa.
A Hétköznapok a szórványban című rendezvényen újságírók, lelkészek, önkormányzati vezetők és politikusok találkoztak, megoldást keresve az asszimiláció megfékezésére. Szabó Csaba, aki egyben a Szórványtengely alapítója, a szórványfelelősök kinevezésében látja a kérdés nyitját.
Az intézmény nem új keletű; hatvan évvel ezelőtt hasonló megbízást kapott a magyar államtól Kövesdi Kiss Ferenc is, akit hosszú és kitartó munkájának köszönhetően sokan a Mezőség apostolaként emlegettek. A jelenlegi elképzelés szerint a szórványbiztos több lenne a falufelelősnél: a tisztség viselőjére a kisebb vagy nagyobb, elszórványosodott régióban élő magyarság gondjainak megoldása hárulna.
Fizetett szórványfelelősök
Az ötlet a rendezvény házigazdájának, Winkler Gyula EP-képviselőnek is tetszett. Az RMDSZ vajdahunyadi politikusa belátta, hogy az elvándorlás és a beolvadás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi romlást is okoz az adott közösségben. Ez annak tudható be, hogy általában az értelmiségiek hagyják el a kilátástalanságra ítélt településeket, régiókat.
„Egy fizetett alkalmazottról lenne szó, aki a környék valamennyi magyarjának az ügyét-baját intézné. Nem muszáj ennek feltétlenül az idős RMDSZ-elnöknek vagy hozzátartozójának lennie, lehet akár egy talpraesett, jóérzésű román ember is” – vázolta elképzeléseit Szabó Csaba. Megítélésében azonban nagyon fontos lenne, hogy a kiválasztott személy ne önkéntes alapon végezze munkáját, így tevékenységéért elszámoltathatóvá válna.
A tévés szakember szerint az erdélyi magyarság sokat tanulhatna az itt maradt szászoktól. Míg Szeben megyében már csak feleannyi német él, mint magyar, a szász közösség csendes, de kitartó munkájának köszönhetően 76 óvodai csoportot indított be. Ezzel szemben a magyar csoportok száma mindössze nyolcra tehető.
A szórványban is vannak sikertörténetek
A háromnapos rendezvényen kiderült: a szórványban is vannak sikertörténetek. Egyike ezeknek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozása és működtetése. Ezt a környék magyarsága a semmiből álmodta meg és hozta létre, a román és a magyar állam mindössze a végső fázisban segédkezett. A tanintézetben ma már több mint 600 helyi és környékbeli diák tanul – óvodától érettségiig. A szűkölködő szülők gyerekein pedig a szintén dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány segít, melynek munkáját messze földön értékelik és támogatják.
Ehhez viszont Böjte Csaba atyának évi 120 ezer kilométert kell utaznia, míg igazgató kollégájának, Karda Róbertnek 75–85 ezret. Utóbbit a Székelyföldről „importálta” a dél-erdélyi város. Szintén a szórványért hagyta ott a Gyergyói-medencét Balázs Bécsi Attila is, aki a szamosújvári Téka Alapítványt irányítja. „Táncházszervezéssel kezdődött: egy szovjet lemezjátszóval és egy magyar bakelitkoronggal vágtam neki. A táncház viszont csak eszköz volt, nem cél. Ma már öt intézményünk van, művelődési és oktatási központot működtetünk” – mutatta be a mezőségi megvalósításokat Balázs Bécsi.
Megítélésében a szórvány kérdésein akkor lehet hatékonyan segíteni, ha az adott közösséget is meghallgatják. „A lényeg, hogy ne fentről erőltessék ránk a szórványstratégiát. Már csak azért sem, mert a szórványban felvetődő kérdéseket nem lehet egy kaptafára húzni, minden közösségben más” – hangsúlyozta a Szamosújváron tevékenykedő pedagógus.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Közreműködőket toboroz a Háromszéki Ifjúsági Tanács
Erős ifjúsági hálózat kiépítésén munkálkodik a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT). Grüman Róbert, a háromszéki szervezet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, Háromszék mozgásban címmel ifjúsági karavánt szerveznek, tagjaik, önkénteseik a hét folyamán bejárják Kovászna megye történelmi régióit, összesen húsz településre látogatnak el.
Megpróbálnak minél több helybélit bevonni az ifjúsági szervezetek munkájába, hogy színesebbé, lendületesebbé tegyék a falvak életét.
„Kovászna megyében mintegy ötven aktív ifjúsági szervezetet tartanak számon, de ezek tevékenysége gyakran nagyon esetleges, hiszen sokszor csak egy személytől vagy egy kisebb csapattól függ a sikeressége. Ha a vezéregyéniségek elmennek egyetemre, vagy máshol találnak állást, a szervezet aktivitása is megszűnik. A HÁRIT célja, hogy segítsék a civil szervezeteket, bátorítsák a sikereseket, mozgósítsák a tétleneket, és tanáccsal lássák el az akadozókat – mondta Tischler Ferenc, az ifjúsági igazgatóság vezetője. – Négy-öt évvel ezelőtt az országos hálózatok még fekete pontként látták a háromszéki ifjúsági szervezeti életet, azóta tudatosan lefektették az alapokat, a jövőben erre kell tovább építkezni. Erőszakkal nem lehet civil szférát mozgósítani, de kitartással igen.”
Tischler elégedetten nyugtázta, hogy a háromszéki ifjúsági szervezetek egyre többet pályáznak. Sok még a formailag hibás pályázat, a tévedéseket elmagyarázzák, hogy jövőre már ne ismételjék meg, de az igazgató szerint a legfontosabb, hogy ezen a téren is megtört a jég.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Felújították a 8 lelkes kackói református gyülekezet templomát
Az 50 ezer lejt adományokból és pályázatokból sikerült összegyűjteni
Tavaly március végén, a Berde Mária írónő születésének 120. és halálának 60. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Kackón megrendezett eseményen vetődött fel konkrétan a nyolc református lelket számláló gyülekezet leromlott állapotban levő temploma felújításának szükségessége. Nyeste László Csaba református lelkipásztor adománykérő felhívása nem maradt megválaszolatlanul, így tavaly szeptemberben elkezdődtek a felújítási munkálatok. Az „újjászületett” templom átadására vasárnap került sor. Az ünnepi eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Berde Mária testvérének leszármazottai is jelen voltak az eseményen. Az 50 ezer lej összértékű befektetés főleg gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból valósult meg, de a Kackói Polgármesteri Hivatal, magánszemélyek, továbbá Berde Mária leszármazottai is segítették templommentő törekvésében a kis szórványközösséget.
Feljegyzések szerint a több mint hatszáz éves településen a XIX. század elején már pénzgyűjtés folyt templomépítésre. A mintegy kétszáz éves templom megérett a javításra, első hallásra egy ilyen terv önmagában is igen merésznek számít, annál inkább álomszerűnek hatott a 2009-ben elhangzott templomrestaurálási kezdeményezés az alig nyolc lelket számláló szórványgyülekezetben. A valóság egyenesen csodával határos: alig egy évvel a kezdeményezés elhangzását követően ragyogó fehérséggel fogadta híveit és vendégeit a felújított kackói templom. A templom ezúttal szűknek bizonyult: a hozzávetőlegesen száz ülőhelyes templombelsőt megtöltötték a környékbeliek, de vendégek jöttek Marosvásárhelyről, Nagyenyedről, Székelyudvarhelyről, Debrecenből stb.
Gudor Lajos dési esperes bibliaolvasása után Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Dániel próféciás könyve 9. részének Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó verssorai alapján. „Újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben” hangzott az ószövetségi igerészlet. „Amikor a kackói gyülekezet tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy meg kell javíttatni a templomot, sokan gondolhatták: nyolc lélek képes lesz erre? Ám Isten ígéretei igazak és beteljesednek, mert Isten azt akarja, hogy népe számára legyen hajlék. Isten felkínálja népének a vele való közösséget. Ám a megújult templom megújult életet igényel. Nem elégséges megjavítani a templomot, engedni kell, hogy Isten új életet kezdjen el bennünk” hirdette a püspök.
Isten rátekintett a nyolc-lelkes gyülekezetre
Nyeste László Csaba helyi református lelkipásztor beszédében emlékeztetett a tavaly márciusi Berde Mária-emlékünnepélyre, amikor először hangzott el: a közösség fogjon össze, és mentsék meg a templomot. „Ma hálát adunk, mert Isten rátekintett a nyolclelkes gyülekezetre, és megmutatta: nála semmi sem lehetetlen” vélekedett a fiatal lelkipásztor, majd felolvasta az adományozó személyek és gyülekezetek nevét, nem hallgatva el azt sem, hogy a dési egyházmegye – amelyhez Kackó is tartozik – nagy gyülekezetei nem válaszoltak a pap adománykérő levelére. A kackói és a szelecskei ortodox egyház kisebb összeget ajánlott fel a református templom helyrehozatalára. A Kackói Polgármesteri Hivatal 5000 lejjel támogatta a munkálatokat. A művelődés- és vallásügyi minisztériumnál megnyertek egy 8000 lej értékű pályázatot, így sikerült összegyűjteni az 50 ezer lej összértékű befektetéshez a pénzt. Végezetül Nyeste lelkipásztor románul mondott köszönetet a helybeli román lakosoknak és az ortodox papnak a munkálatok lebonyolítása során nyújtott segítségért.
Szilágyi Mátyás: élő közösség a kackói
Berde László székelyudvarhelyi lelkész Isten csodálatos működéséről értekezett. Berde Mária lánytestvérének, Amálnak Debrecenben élő leszármazottai szép régi terítőt és három szál rózsát hoztak, a Kackón megkeresztelt három Berde-gyermek – Sándor, Mária és Amál – emlékére. Ioan Mărginean kackói ortodox pap beszédében kifejtette: Nyeste lelkipásztorral együtt ezután is közösen, békében szolgálják Istent a településen. Szilágyi Mátyás, magyar főkonzul élő közösségnek nevezte a kackóit, amelynek van jövője, majd megköszönte a magyarországi árvízkárosultaknak eddig nyújtott erdélyi segítséget. Adamovits Éva, a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesülettől a tagok által készített terítőket adott át. A nagyenyedi küldöttség tagjai Berde Mária szüleinek emlékét elevenítették fel. Nyeste Csaba egy linómetszetet adományozott a püspöknek, majd a kozárvári gyermekek énekeltek. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek szavalata után a marosvásárhelyi tiszteletes asszony is verset mondott, népdalt énekelt Boros Erzsébet. Az esemény zárásaként Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera tagja és Szilágyi Róbert szentmargitai lelkipásztor vallásos énekeket adtak elő. A Kackón vasárnap begyűlt perselypénz – mintegy 900 lej –, a közeli Szentmargitához tartozó szórványgyülekezethez kerül, amely templomépítésbe kezdett. A főkonzul 600 lejes adománnyal támogatta a kackói gyülekezetet, ennek felét átadják a templomépítésbe kezdő lonkaiaknak.
Szabadság (Kolozsvár)

90 év után
Anélkül, hogy patetikusan viszonyulnánk a kérdéshez, elmondhatjuk, hogy Trianon sok esetben jelen van a mindennapokban. Érezzük ezt, amikor az abszurditás és a primitivizmus határát súroló vitákat kell folytatnunk a multikulturalizmus nyelvi megjelenítése érdekében, vagy éppen amikor bonyolult jogi érveléseket és bírósági eljárásokat követően kerül ki a többnyelvű helységnévtábla Aranyosgyéresen, és a példákat még lehetne sorolni. Mindezt egy kis jóindulattal és a Gyulafehérvári Kiáltvány szellemében sokkal könnyebben és ésszerűbben lehetett volna orvosolni…
Trianon egy nagyon komplex kérdés, magyar szempontból pedig – teljesen érthető módón – komoly érzelmi dimenziót tartalmaz, más szóval egy olyan esemény, amelyet elég nehéz racionalizálni, annál is inkább, mert a határok meghúzásánál a szövetségesek még az etnikai elvet sem tartották be, az utódállamok pedig a beígért széleskörű kisebbségi önrendelkezési jogok helyett komoly homogenizáló politikát folytattak. Tehát, a magyarok joggal érezhették igazságtalannak Trianont, amely affektív síkon, hosszútávon meghatározta a kollektív nemzettudatot. Ennek ellenére a magyar történészek egy része – itt kiemelném Romsics Ignácot, akinek a Trianoni békeszerződés című, 2001-ben megjelent könyve mérföldkövet jelent ezen a területen – megtette szakmai kötelességét, és kilépve a romantikus érzelmi viszonyulás által behatárolt kényszerpályáról – a lehetőségekhez mérten – tárgyilagos és kritikai elemzést tárt elénk Trianonról. A kiváltó tényezők között ott találjuk a magyar politikai rövidlátást, a környező népek nemzetállami törekvéseit és a vesztett háború által kiváltott nemzetközi helyzetet, egyaránt.
Az 1947-es párizsi békeszerződéssel tulajdonképpen lezárult az a korszak, amikor még a területi revízió gyakorlati vagy elméleti esélye létezett. Jelen pillanatban a békeszerződés bármilyen felülvizsgálata alaptalan és meggondolatlan ábránd, amely csakis illuzórikus frusztrációk forrása lehet.
Talán 2010-ben eljött az ideje annak, hogy a bagatellizálás és a felejtés veszélye nélkül túllépjünk a Trianon komplexuson, és ennek fényében, a valóság mentén alakítsuk sorsunkat. Határozott és jól kigondolt stratégiára van szükség, hogy nyelvi és kulturális jogainkat érvényesítsük Kolozsváron, amelyben együttműködésre van szükség a politikum és a civil társadalom között, mert már rég elmúlt az az idő, amikor a politikum a „maga bölcsességében” át tudta látni egy bizonyos kérdés minden vetületét.
A meghirdetett nemzeti összetartozást kezdhetnénk egy kis szolidaritással, szűkebb pátriánkban, Erdélyben, a magyar közösségen belül. Ne azon vitatkozzunk, hogy származás szempontjából ki a kolozsvári, és ebből kifolyólag kinek van, vagy nincs joga hozzászólni például a Főtér átalakításához, hanem fogadjuk el azt, hogy az a kolozsvári, aki elsősorban annak érzi magát, és Kolozsváron él, vagy innen ment el.
Nemzeti identitásunkat konstruktív módon őrizzük meg, és ne essünk az elszigetelődés csapdájába, és főleg ne attól legyünk „jó magyarok”, hogy gyengén vagy egyáltalán nem beszélünk románul, mert ezáltal marginalizálódunk, a társadalom peremére sodródunk, és anyagi egzisztenciánk is veszélybe kerülhet, ami ellehetetlenít bennünket közösségként. Ily módon Trianon legsötétebb következményei valósulnának meg…
Csoma Botond
Szabadság (Kolozsvár)

Elkerülhetetlen válságintézkedések
– Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki Winkler Gyula hétfői, dévai sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a nemzeti bruttó össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest – az Eurostat adatai szerint. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt. A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Az EP-képviselő úgy vélte, tavaly a nagykoalíciós kormány a választási év ellenére is meg kellett volna hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságot visszaszoríthatták volna, még akkor is, ha ezek nem lettek volna népszerű döntések. Winkler Magyarország példáját hozta fel, amelynek akkori kormánya – ahogy a Nemzetközi Valutaalappal megkötötte a megállapodást – azonnal életbe léptette a megszorító intézkedéseket, amely részben hozzájárult ahhoz, hogy a volt kormánypárt elvesztette a parlamenti választásokat. „Magyarországon 2010 első negyedévében 0,9 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi értékekhez képest. Mi, egy évvel a Valutaalappal megkötött egyezmény után, 3,2 százalékos mínuszt regisztrálunk a GDP-ben, mert a 2009-es nagykoalíciós kormány halogatta az intézkedések bevezetését a választások miatt” – mutatott rá Winkler Gyula.
Nemcsak az új tagállamok küzdenek a gazdasági válsággal – világított rá az EP-képviselő az európai helyzetre, ahol Görögország mellett Spanyolország, Portugália, Franciaország, Olaszország vezetett be megszorító intézkedéseket, legutóbb pedig Nagy-Britannia kormánya jelentette be, hogy adókat növel, befagyasztja a közalkalmazottak jövedelmét, csökkenti a szociális juttatásokat. Winkler ugyanakkor hozzátette, véleménye szerint Romániában a gazdasági és szociális válság mellett morális válság is kialakult, a társadalom különböző rétegei elvesztették hitelességüket, az elhiteltelenedés ezen folyamata mélyen érinti a hazai társadalmat.
RMDSZ-sajtóiroda
Nyugati Jelen (Arad)

Harag nélkül
Most lenne nyolcvanöt éves, de már huszonöt éve nincs közöttünk. Rendező volt, színész, pedagógus és értelmiségi. Öröksége képzeletbeli dobozokban várja a színház számára kedvezőbb időket.
Bihar megyében, Margittán született 1925. június 4-én. 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Szüleit és két öccsét veszítette el, családjából még egy fénykép sem maradt. 1945-ben visszatért Nagyváradra, és a következő esztendőben a kolozsvári Színművészeti Akadémia hallgatója lett. Az első végzős évfolyamon végzett, többek között Lohinszky Loránddal, László Gerővel. Játszott Kolozsváron, majd rendezői diplomát szerzett, mert, mint mondta, a színpadon állva is szívesebben figyelte a többiek játékát. 1953- ban egy végzős színészévfolyammal Nagybányára ment, ahol létrehozták a magyar színházat. Hét év színházigazgatás után keresőútra indult, mely Ploiesti-től Újvidékig, negyedszázadon át tartott. Rendezőként a realizmusból indult ki, és folyamatos munka, keresés, kísérletezés nyomán jutott el oda, amit ma a színháztörténet meghatározó mérföldköveként a "Harag- féle színházként" emlegetünk. Reménytelen kísérlet pár szóban elemezni, hogy mit is rejt a megnevezés. Tény, hogy kitörés volt a megfeneklett realizmusból, autonómiát biztosított a díszletnek, a zenének, a koreográfiának, a színészi játéknak. Az irodalmi szöveget a színpad szolgálójának tekintette. Ugyanakkor számos erdélyi magyar szerző művét segítette a színpadra: Páskándi, Csiki, Székely, Sütő, Nagy, Bajor… Sütő András írta egy helyen: ,,Harag a gondolat és látvány egységét keresi. Csodálatos egyensúlyérzékkel vezeti át szerzőjét a magasban kifeszített kötélen, biztonsági háló – az olcsóbb színpadi engedmények hálója – nélkül. Elindulni ezen a kötélen sosem félek vele."
1971-ben Marosvásárhelyen rendezte meg Nagy István Özönvíz előtt című drámáját. Ezzel az előadással talált rá, sok kísérlet után, arra a hangra, stílusra, színházi formanyelvre, amely immár a saját formanyelve lett. Életművét a kitűnő román rendező, Lucian Pintilie a legnagyobbak, Strehler, Brook közé sorolta. Ám a színházi művész alkotásai, a legnagyobbaké is, a függöny legördültével elmúlnak, megsemmisülnek. Európai szintű életművéről két könyv született, Nánay István Budapestről vette a fáradságot, hogy az elenyészőt mégis megpróbálja kötetbe fogni. Hogy ma, amikor diákjaink a "Harag-féle színházról" hallanak, a puszta név mögött felidéződjön a Szerelem főszereplőinek, a Szalay lányoknak a kétségbeesett keringése a Kölönte Zsolt tervezte kongóan üres szobában, vagy Firsz, amint a Harag- életművet 1985-ben kényszerűen lezáró Cseresznyéskert záróképében fogyó erővel veri a színpaddeszkát.
Immár huszonöt év telt el Harag nélkül. Emlékét ma is, és hiszem, hogy még nagyon sokáig, mélységes tisztelettel őrizzük.
Dr. Gáspárik Attila
Népújság (Marosvásárhely)

Évadzáró a Stúdió Színházban
A Stúdió Színházban idén is tartanak évadzáró napokat: június 11-13. között a mesteris évfolyamok előadásait tűzik műsorra, közülük néhányat utoljára.
A korábbi években kialakult szokáshoz híven a miniévad jellegű sorozat teremt alkalmat a végzősöknek elbúcsúzni a Köteles utcai közönségtől és az egymás utáni három estén, különböző szerepekben a lehető legtöbb oldalukról megmutatkozni színészként. Dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente végzős, másodéves magiszteris színészhallgatói – az első olyan színészévfolyam, amely három év alap- és két év magiszteri képzésben vett részt – Balikó Tamás rendezésében utolsó alkalommal játssza Molnár Ferenc Az ördög című darabját június 11- én, pénteken 19 órától. Másnap este a két magiszteri évfolyam közös előadása, Kovács Levente rendezése, az Egy asszonygyilkos vallomása című Békeffy-darab kerül műsorra, szintén utoljára. 13-án, vasárnap 11 órától dr. Killár-Kovács Katalin elsőéves magiszteri színészosztálya az Én és a kisöcsémcímű operettet adja elő. Parászka Miklós rendezése jövőre is repertoáron lesz. Vasárnap este a magiszteri másodév Körtánccímű előadása zárja a hétvégét. Kovács Levente Schnitzler- rendezése képviseli a Művészeti Egyetemet június végén a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Az évadzáró előadások alkalmával beszélgetésre hívják az erdélyi színházigazgatókat, akik a "színész- piacon" jelentkező kereslet felmérésében az egyetem legfontosabb tanácsadói, egyszersmind saját majdani társulatuk építésének szempontjából is érdekeltek a színészdiákok képzésében. A tanácskozás célja a színészképző iskola és a színészeket foglalkoztató intézmények közti szorosabb együttműködés, a színjátszás változó esztétikai irányvonalait, intézményi működését, gazdasági helyzetét, a bolognai típusú többlépcsős oktatást illetően felmerülő kérdések közös megválaszolása, áll a Művészeti Egyetem sajtóközleményében.
Népújság (Marosvásárhely)

Băsescunak megvan a tartalék megoldása
Mircea Geoană, a szenátus elnöke tegnap, a PSD állandó tanácsának ülése előtt kijelentette, meggyőződése, hogy Traian Băsescu, államfőnek megvan a tartalék megoldása arra az esetre, ha a bizalmatlansági indítvány szavazásán megbukik a kormány.
Geoană úgy értékelte, a kormánypártok mindenikében lesznek olyan honatyák, akik megszavazzák a bizalmatlansági indítványt.
„Az ország helyzete igen súlyos, és – úgy gondolom – felelőtlennek vagy politikai öngyilkosnak kell lenned, hogy egy ilyen kormányt támogass. Azt hiszem, jók az esélyek, és minden forgatókönyv szerint a megszavazott bizalmatlansági indítvány csak jó az országnak” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, milyen kormányzati megoldás lenne lehetséges a jelenlegi kabinet bukása esetén Geoană azt mondta: „Traian Băsescu elnök úrról tudjuk, hogy rendkívül rugalmas és találékony, ha politikai megoldásokat kell javasolnia. Meggyőződésem, hogy van tartalék megoldása”.
Kifejtette, első lépés mindenképpen a jelenlegi kormány leváltása.
Geoană kitért azokra a „hangsúlyokra”, amelyeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetett fel egy esetleges kormányzati megoldás esetén, a jelenlegi kabinet bukása után, és elmondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, csak választások után hajlandó hatalomra lépni.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Kell-e a Jobbik Erdélyben? Irodáját nyitott Szegedi Csanád Marosvásárhelyen
„Ha úgy gondoltam volna, hogy a Jobbik marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar kapcsolatoknak, akkor nem nyitottam volna irodát Marosvásárhelyen” – jelentette ki tegnap a Krónikának Szegedi Csanád EP-képviselői irodájának megnyitóján. A Jobbik alelnökének célja a romániai magyarok anyanyelvhasználatának teljes körű biztosítása, az önrendelkezés elérése. Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar.
A Jobbik felelősséget vállal az „ideiglenesen elszakított nemzetrészekért”, a magyarországi párt számára nem létezik erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság, hanem csak egységes magyar nemzet – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője az első erdélyi irodájának megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón. „A politika a felelős azért, hogy Európa legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság. Nemcsak a román, szlovák, hanem az eddigi magyar politikusok is” – vélekedett Szegedi, aki szerint ezért a jelenlegi politikusoknak kell visszaadniuk a határon túli magyarok önbecsülését.
Autonómiát és nyelvhasználatot kérnek
Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar. Szeretnék elérni – tette hozzá –, hogy a közigazgatásban, illetve a rendőrség kötelékeiben az etnikai arány tükröződjön, az oktatásban az óvodától az egyetemig magyar nyelven lehessen tanulni.
„Az etnikai összetétel megváltoztatása ma is zajlik egész Erdély területén” – hangoztatta Szegedi, aki szerint ezeket a törekvéseket meg kell akadályozni. Ennek érdekében – fűzte hozzá – a témát uniós szinten is fel kívánják vetni. „Az iroda létrehozásának fő üzenete az, hogy ez nem valaki ellen, hanem valakiért jött létre” – húzta alá a szélsőjobboldali alakulat alelnöke. Mint fogalmazott, a helyszín azért épp Marosvásárhely, mert itt bár a lakosság fele magyar, a város szerinte elvesztette magyar jellegét, nincsenek magyar királyokat, szenteket ábrázoló szobrok, „az utcanevek használata botrányos: Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel”.
„Az esemény másik üzenete, hogy elég volt a meghátrálásból – hangsúlyozta a képviselő. – Az szeretnénk, hogy Marosvásárhely ismét a Székelyföld fővárosa, szimbóluma legyen, ahol az emberek szolidaritást és együttműködést vállaljanak egymással.” A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban kifejtette: azon lesznek, hogy ezzel választójog is járjon, és a Jobbik a gazdasági intézkedésekben is tekintettel lenne az elszakított nemzetrészekre.
Cáfolt szélsőségesség
A Krónika kérdésére, miszerint nem gondolja-e, hogy a szélsőjobboldali alakulat marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar együttélésnek, leszögezte: ha így gondolta volna, akkor nem nyitotta volna meg az irodát. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság problémáira fel kell hívni a figyelmet. „Az erdélyi magyar EP-képviselők nem látják el azt a szerepet, amelyet el kellene látniuk a magyarság védelmében. A Jobbik nem akarja kisajátítani Erdélyt, a Székelyföldet politikai szinten, de példát kívánunk mutatni. Szeretném látni, hogy a többi magyar párt is irodát nyit Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kolozsváron, Nagyváradon” – válaszolta. Hozzáfűzte: egyaránt elégedetlen az RMDSZ – személyesen Markó Béla – és Tőkés László tevékenységével, de utóbbival el tudja képzelni az együttműködést; viszont elsősorban az RMDSZ-t tartja felelősnek amiatt, hogy az erdélyi magyarság lélekszáma 200 ezerrel apadt az elmúlt 20 évben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a Jobbik nem szélsőséges párt, csak a magyarság érdekeit képviseli, határozott, de szalonképes politikát kíván folytatni, úgy, hogy az a magyar és román nép békés együttélését ne veszélyeztesse”.
A sajtótájékoztató végén egyébként számtalan kérdéssel ostromolták meg a magyar és román újságírók az EP-képviselőt. Ezekre válaszolva elmondta: az Új Magyar Gárdával felvállalják az együttműködést. Szegedi közölte, a szervezet főkapitánya, Kiss Róbert a nyár végén Marosvásárhelyre látogat, és tájékoztatja majd célkitűzéseiről a közvéleményt. Szegedi ugyanakkor nyomatékosan leszögezte: a székelységnek politikai úton kell kivívnia önrendelkezését. Szerinte egyébként a határoknak már nincs jelentősége, tehát „eljött az önrendelkezések korszaka, amikor a közösségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy referendum útján eldöntsék, melyik országhoz akarnak tartozni”. Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Szegeden vagy Debrecenben nyitna irodát a nagy-románia párti Corneliu Vadim Tudor, válasza az volt: ha e városok lakosságának az 50 százaléka román lenne, akkor ez természetes lépésnek számítana. Szegedi különben a következő határon túli kirendeltségét Zentán szeretné megnyitni.
Krónika (Kolozsvár)

Gyerekek Trianonról: botrányos?!
Nagyvárad – Most már különösen érdemes megnézni: agresszív, botránykeltő hírverést kezdett a román sajtó annak kapcsán, hogy váradi gyerekek Trianon-tematikájú rajzaiból nyílt kis kiállítás a központban.
Váratlan és akaratlan marketing-segítséget kapott a váradi román sajtótól az a tárlat, amely magyar általános iskolások Trianon-tematikájú rajzaiból áll, s amely Várad után Budapesten, az Országházban lesz majd megtekinthető. Egyes médiaorgánumok ugyanis már a mai megnyitó előtt elkezdték támadni a kiállítást, s az agresszív hírverési kampányt a hivatalos megnyitón is folytatták.
Kekeckedés
Mint már beharangoztuk, az RMDSZ szervezésében olyan gyerekrajzokból nyílt kiállítás az Euro Foto Art galériában, amelyek Trianon-tematikát is feldolgoznak. A rajzversenyen I-IV. osztályosok vehettek részt, a cím és egyben a témamegjelölés ez volt: A magyar nemzet határok nélkül. A munkákból összeállított tárlatot ma nyitotta meg Váradon Tóth István, a galéria vezetője és Biró Rozália, az RMDSZ megyei alelnöke. Épp e napra időzítve azonban megadta a hangot a helyi román sajtó fő nacionalista napilapja, a Crişana, amelyben hangulatkeltő cikk jelent meg az eseményről. A megnyitón megjelent román sajtósok egy része folytatta is a botránykeltést, gyakorlatilag minden vonatkozásba belekötve, onnantól, hogy egyes rajzokon miért szomorúak az arcok, azon át, hogy vajon ki vezette a gyerekek kezét, odáig, hogy miért okítják őket úgymond gyűlöletre. A két tisztségviselő állta a sarat, precízen és következetesen, higgadt érvekkel válaszolt minden tendenciózus kérdésre – amelyek ennek dacára folytatódtak. Mindketten hangsúlyozták, hogy a tárlat nem irányul senki ellen, ugyanakkor teljesen természetes, hogy a magyarok is megemlékeznek történelmük fájó pontjairól is – hiszen a tényeket nem feledjük, az ismereteket igyekszünk átadni gyermekeinknek is. Történhet ez például úgy is, hogy a kicsik rajzverseny formájában találkozhatnakelőször olyan kérdésekkel, mint Trianon.
Biró Rozália kiemelte: 2010-et írunk, méltán várható el toleránsabb hozzáállás, főleg hogy a határok léteznek és maradnak is, ám rajtuk átívelően, nagy képletben kell gondolkodni, mert ez ad helyes perspektívát a jövőre nézve is. Ezzel együtt a történelmi múltat egyáltalán nem kell a szőnyeg alá seperni. Mindezek dacára egyes román sajtósok továbbra is sérelmezték a tárlat összes aspektusát, még a díjnyertes műveket készítő gyerekek egyik tanárát is kérdőre vonták. Akkor is csak támadási felületeket kerestek tovább, amikor a szervezők felhívták a figyelmüket: a tárlatnyitón megjelent gyerekek unják, s egyébként sem azért érkeztek, hogy parttalan politikai és történelmi jellegű vitához asszisztáljanak.
Miből áll?
Maga a kiállítás gyerekszemmel láttatja a magyar nemzetrészek összetartozását, valamint a Trianon okozta helyzetet. Néhány igazán figyelemreméltó, koncepciójában és kivitelezésében is érett gondolkodásra valló rajz is látható. A szervezők nem is titkolták, hogy természetesen a 6-10 éves gyerekek segítséget is kaptak mindehhez, hiszen a történelmi tényekről ismeretterjesztő jelleggel elbeszélgettek velük tanítóik és szüleik, ugyanakkor a rajzok megszületésénél is bábáskodtak.
A kiállítás rövid ideig, azaz e hét végéig tekinthető meg Váradon, az Euro Foto Artgalériában, a December 1. tér 12 szám alatt. Ezt követően Budapestre viszik a munkákat, ahol az Országházban állítják ki azokat.
erdon.ro

Református Érmellék, 2. szám
Bihar megye – Megjelent az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek második, július–augusztusi száma.
A címlapon Kulcsár Árpád értarcsai lelkész, főszerkesztő szólítja meg az olvasót, egyebek mellett leszögezve, hogy „Az újság egyértelmű céljául a belmissziót tűztük ki. (…) Távol fogunk maradni mind az egyházpolitikától, mind a világi politikától, de keresztyén kulturális élményeknél is sokkal többet szeretnénk nyújtani: az evangéliumot!” Ennek szellemében a lapban olvasható beszámoló egyházmegyei és egyházkerületi eseményekről, gyülekezeti alkalmakról, ismertető Lórántffy Zsuzsanna életéről, bemutatkozik a szolnokházai és a hegyközszentmiklósi gyülekezet, továbbá folytatódik az első lapszámban megkezdett II. Helvét Hitvallás, illetve Gyökössy Endrének az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvet magyarázó Amikor erősen fújt a Lélek című munkájának közlése. A lap hozzáférhető az érmelléki lelkészi hivatalokban.
erdon.ro

Szilágyságba várják a diákokat
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség idén is megszervezi a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet.
A résztvevőket a Szilágyságba viszik, ahol Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon át a tövisháti táncokig sok élményben lehet részük. A rendezvényt szaktól függetlenül minden érdeklődő hallgatónak ajánlják.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség hagyományos Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemének helyszíne ez alkalommal a Szilágyság, időpontja 2010. július 28 – augusztus 2. lesz. 
A tábor résztvevői az évek folyamán úgy az erdélyi, mint az anyaországi, és más elszakított területekről érkező fiatalok közül is kerültek ki. Nyári egyetemünket nemcsak néprajz, illetve a társadalomtudományok valamely ágának hallgatói figyelmébe ajánljuk, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a népi kultúra, a hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. 
A KMDSZ a hat napi szállás, étkezés, utazás és programok ellenértékeként vendégeinek 40, a diákszövetség tagjainak 30 lejes benevezési díjat számol fel. (Átszámolt értéke kb. 2700/2100 forint, illetve 10/7 euró.) A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem elmúlt kilenc éve a tartalmas pihenésről és kikapcsolódásról, az érdekes előadásokról, a tábori hangulatról és kirándulásokról, valamint a népi értékek és magyar kultúra egyhetes leltározásáról szólt. Idén sem lesz másképp, a tizedik kiadás résztvevőit1 Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon keresztül a tövisháti táncokig több élménnyel is szórakoztatjuk majd. 
A jelentkezéshez a mellékelt regisztrációs ívet, valamint egy motivációs levelet kell legkésőbb 2010. július 19-ig, a következő címek valamelyikére eljuttatni: 
– titkarsag@kmdsz. ro 
– KMDSZ iroda, 400083 Kolozsvár/Cluj- Napoca, Petőfi Sándor/Avram Iancu utca, 21. sz. Személyes leadás esetén kérjük figyelembe venni, hogy a nyitvatartás ideje 10-15 óra. A helyek száma a jelentkezők függvényében korlátozott. A KMDSZ legkésőbb július 21-ig, telefonon értesíti az pályázókat.
erdon.ro

Magyar segély Romániának
Nagyvárad – A Körösök Vízügyi Igazgatóság munkatársai átvették a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Hatóságtól azt a segélyszállítmányt, melyet csütörtökön már el is jutattak a Galac környéki árvíz sújtotta területekre.
Pásztor Sándor igazgató honlapunknak elmondta: tíz darab, 1300 liter/perc kapacítású szivattyúról, tíz darab szivócsőről és húsz darab kivezető csőről, két darab, 4 kilowattos áramfejlesztőről, nyolc darab, 2×500 wattos teljesítményű reflektorról (mellyel a gátat fogják kivilágítani), a hozzátartozó 30 méter hosszú kábelekkel együtt, 5.000 darab fáklyáról (a terület megvilágítására alkalmasak) és két nagy darab, hengercsomagolású, árvíz elleni védekezéskor használatos geotextilanyagról volt szó, közel 8 millió forint összértékben.
Különben a romániai Környezetvédelmi Minisztérium a Körösök Vízügyi Igazgatóságon keresztül folyamatos kapcsolatban áll a budapesti székhelyű Országos Katasztrófavédelmi Hatósággal. Baj esetén Debrecenből 1 óra leforgása alatt megérkezik a szállítmány, vámolás nélkül. A közelmúltban az itteni intézmény 200 ezer darab zsákkal támogatta a magyarországiakat, így most tulajdonképpen az anyaországiak viszonozták ezt.
erdon.ro

Román-magyar felsőoktatási fórumot Kolozsváron
Román-magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsváron a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken. A tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Romániának folytatnia kell a reformokat
A romániai reformok folytatását szorgalmazta szerdán a bukaresti parlamentben Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a „helyes döntéseket", ha népszerűségük ezáltal csökken a választók körében.
Az EP elnöke szerdán érkezett Romániába, ahol a parlament vezetőségével találkozott, majd részt vett a törvényhozói testület ünnepi ülésén. Buzek Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is tárgyal.
Buzek a parlamentben kifejtette, hogy Romániának végre kell hajtania a reformokat. Mint mondta, a gazdasági válság idején nagyon fontos meghozni a helyes döntéseket még akkor is, ha időnként ezért magas politikai árat kell fizetniük a politikusoknak. Rámutatott: ugyanezt mondta el néhány nappal ezelőtt Görögországban, és a következő időszakban ezt az üzenetet továbbítja személyesen a gazdasági válság által erőteljesen sújtott Spanyolországnak és Portugáliának is.
Buzek emlékeztette a román honatyákat arra, hogy tőlük függ a reformintézkedések elfogadása, és arról biztosította őket, hogy az Európai Unió szolidáris lesz Romániával a válság idején is.
A román parlament hamarosan szavaz arról a bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzéki szociáldemokraták terjesztettek a testület elé a 25 százalékos bércsökkentést és a 15 százalékos nyugdíjcsökkentést tervező Boc-kormány megbuktatása érdekében. Ezen a szavazáson a törvényhozók a kabinet megszorító intézkedéscsomagjának a sorsáról döntenek, mert ha elutasítják az indítványt, akkor az intézkedések automatikusan a parlament által is elfogadottnak tekinthetők.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett indítvány szövegét éppen azon a parlamenti ülésen olvasták fel, amelyen Buzek is jelen volt. Victor Ponta, a PSD elnöke bejelentette, hogy kizárják a pártból azokat a szociáldemokrata honatyákat, akik igazolatlanul hiányoznak a kormány sorsáról döntő ülésről.
A PSD-nek és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 24 voks kell még a kormánybuktatáshoz szükséges 236-hoz, ezért a napokban megpróbálták meggyőzni a kormánykoalíciót támogató honatyákat, utasítsák el a megszorításokat, és szavazzanak a bizalmatlansági indítvány mellett.
Impulzus
Erdély.ma

Román állami kitüntetés Esterházy Péternek
A bukaresti George Enescu Nemzeti Múzeumban veszi át holnap Esterházy Péter író a kulturális érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát. A kitüntetést az író nemzetközi szinten elismert munkásságáért és a térség problémáinak irodalmi megjelenítéséért kapta a román államtól. Esterházy Péter román fordításban megjelent művei: A szív segédigéi, Egy nő, Kis magyar pornográfia, Harmonia caelestis, Javított kiadás, Hrabal könyve, Hahn-Hahn grófnő pillantása, Rubens és a nem euklideszi asszonyok és Harminchárom változat Haydn-koponyára.
Erdély.ma