December 20-án Temesváron a Csiky Gergely Színházban megtartott, Hogyan kezdődött? című ünnepi fórum keretében emlékeztek meg a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapításáról és az azóta eltelt húsz évről. Szász Enikő színművész elsőként a BMDSZ jelen levő alapítóit: dr. Bárányi Ferencet, dr. Albert Ferencet és Toró Tibor professzort invitálta a színpadra. A BMDSZ alapítói a szervezet első elnökévé Bodó Barnát, tiszteletbeli elnökké távollétében az akkor Szilágymenyőbe „száműzött” Tőkés László lelkipásztort választották. Húsz év eseményeiről és megvalósításairól számoltak be a Temes megyei RMDSZ elnökök, időrendi sorrendben Dukász Péter, Toró T. Tibor és Halász Ferenc, valamint a jelenleg is alprefektusi tisztséget betöltő Marossy Zoltán. A jelenlevők ismertetőket hallhattak a Temes megyei magyar nyelvű oktatásról, a magyar médiákról – köztük az egész nyugat-romániai régióban terjesztett Nyugati Jelen napilapról – valamint a civil mozgalomról és az állami magyar színházról. /Pataki Zoltán: A bánsági magyar érdekképviselet húsz éve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A romániai forradalom húsz éves évfordulójáról a nemzetközi média is megemlékezett. A franciaországi France 24 tévécsatorna december 21-én egész napos műsort szentelt Romániának. A legismertebb amerikai hírcsatorna, a CNN december 19-én premierként sugározta A változások tavasza: Románia című, a kommunista éra romániai bukásáról szóló műsorát. A Duna Televízió december 14-től folyamatosan sugározza a forradalommal kapcsolatos műsorait. A France 24 tévé megszólaltatta Christian Delporte médiatörténészt, aki szerint a romániai forradalom azért tudott olyan nagy médiavisszhangot szerezni magának, mert tudatosan manipulálták a Nyugatra kijuttatott, illetve az országban közvetített anyagokat. Akik eljuttatták Nyugatra a híranyagokat, profi manipulátorok voltak, ugyanis sokáig elhitették úgy a távoli, mind a közeli országok (Magyarország, Jugoszlávia) hírügynökségeivel, hogy több ezerre rúg a temesvári halottak száma, és hogy a katonai válaszlépések sokkal hangsúlyozottabbak, mint amilyenek a valóságban voltak. Most, húsz év után, a francia sajtó megpróbálja rehabilitálni magát azáltal, hogy újraértelmezi az 1989-ben tanúsított magatartását, és korrekt, dokumentált riportsorozatot közöl a romániai véres eseményekről. /Péter Árpád: Manipulált forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Sikeresen zárult a PHARE által támogatott Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt, elkészült a települések és a térség fejlesztési terve, december 21-én az érintett polgármesterek létrehozták a további működést segítő Sepsi Egyesületet. Két évvel ezelőtt kezdte el munkáját a Benedek Huszár János által irányított munkacsoport, céljuk volt Sepsiszentgyörgyöt meg a környékén levő hét községet – Árkost, Sepsikőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Illyefalvát és Kököst – erős, egységesen működő régióként felépíteni. Megszületett a kisrégió fejlesztési stratégiája is, román nyelvű változata már könyv formájában is megjelent, a magyar változat január elején kerül nyomdába. Elkészült egy dokumentumfilm is, mely Új esély címmel ismerteti a térséget és településeit. Az egyesület székhelye Illyefalván marad, az önkormányzat tulajdonában levő egykori jegyzői lakot újították fel e célból. /Farkas Réka: Létrehozták a Sepsi Egyesületet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

A Szamos Vízügyi Igazgatóságon jelezték, befejeződtek az öt éve zajló ISPA-projektek, amelyek során a megye több településén, köztük Kolozsváron összesen 173 kilométeren bővítették ki az ivóvíz- és csatornahálózatot. /Korszerű ivóvízhálózat 70 millió euróért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a városközpont felújítását vizsgáló bizottság jelentését. Az öt tanácstagból álló testületnek a városközponti utcák felújítására elköltött pénz elköltésének törvényességét és a felújítás időszerűségét kellett megállapítania. Az erről szóló zárójelentést két polgári és egy liberális párti tanácstag írta alá, ez utóbbi azonban csak részben értett egyet vele. Nem írta viszont alá a bizottság RMDSZ-es és Demokrata-Liberális párti tanácstagja, akik szerint a jelentés szakmaiatlan és rosszhiszemű. Bálint József kifejtette: alpolgármesteri tisztségből való leváltása is azért történt, mert nem vett részt abban felelőtlen pénzköltésben amely során a pénzek „egyik zsebből a másikba vándorolnak”. Antal Árpád polgármester válaszában kifejtette: kirakatper zajlik ellene. /Kovács Zsolt: Kirakatper Háromszéken? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Sokan szörnyülködünk azon, amiben húsz esztendővel ezelőtt reménykedtünk – állapította meg a világtörténelem első, egyenes adásban közvetített „forradalmának” emblematikus alakja, Mircea Dinescu költő. A húsz esztendő elsősorban a vidéken élők és az idősebb generációk számára létbizonytalanságot, leszakadást és kirekesztettséget hozott a terror és nyomor idején tapasztalt viszonylagos szociális biztonság helyett. Emlegettek már forradalmat, népfelkelést, államcsínyt és rendszerváltást, keserűen csak rendszer- vagy módszer-változást, mindközönségesen „eseményeket”. /Laczkó Vass Róbert: „Húsz esztendőm hatalom... ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Mostanában felkavarta a magyarságot a Sütő Andrást támadó „vita(szenny)özön”. „Ahogy a kiváló író emlékét sárral dobáló, tollkarddal hadonászó, megvadult vitézek förmedvényeit olvasom, mélységesen megdöbbenek: ennyire eltorzult-e az emberségük, ennyire rövidlátók?” – kérdezte a vitához hozzászóló Kajcsa Jenő. Egyesek úgy akarnak babért szerezni, hogy hírneves nagyságot igyekeznek bemocskolni. Kuszálik mondja magáról: advocatus diaboli! Ez igaz: az ördög ügyvédje. Úgy tűnik, Kuszálik máglyára óhajtja taszítani az írót. Sütő András eleinte valóban együttműködött a kommunista hatalommal, de amikor meggyőződött a keserű igazságról, a szembenállást választotta. A Ceausescu-rendszer ellen harcolók vezére lett, kiállt az itt élő magyarok nemzeti, emberi jogaiért. Sütő Andrást hősies kiállásáért csaknem agyonverték, fél szeme világát elveszítette. Marosvásárhely magyarsága büszke lehet rá, nem mocskolódást érdemel emléke. /Kajcsa Jenő, Marosvásárhely: Tisztítótűz vagy máglya? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

A múlt héten nyílt meg Laczkó Vass Róbert színművész Angyalarcok című, előadással egybekötött első, kolozsvári fényképkiállítása. A közismert színművész, aki operaénekesként is többször „megállta már a helyét” ezúttal fotóművészként mutatkozott be a kolozsváriaknak. Nem csak Kolozsvár, Csíkszereda, Bukarest „angyalarcaiból” hozott ízelítőt, hanem lengyelországi és Vatikán-beli angyalábrázolásból is. /Nagy-Hintós Diana: Angyalarcok és karácsonyváró muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

December 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjának a bemutatója a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál, Bocsárdi László rendezésében. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és rendezője, bár Marosvásárhely szülötte, most rendez először szülővárosában. Az előadás román nyelven is feliratozva lesz, így mindkét nemzetiség megtekintheti azt. Ezentúl ez a román társulat előadásainak esetében is így történik, azokat magyar feliratozással tekintheti meg a közönség. /Nagy Botond: Kongresszus következik Premier a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Nagy érdeklődés fogadta december 21-én Marosvásárhelyen a Száztagú Cigányzenekar előadását, ahol a magyar cigányzene ihlette világhírű zeneszerzők művei mellett magyar nótát, népdalt, népszerű operettrészleteket is megszólaltattak. A 24 éve alakult és azóta az egész világot bejáró zenekar hivatalosan is hungaricum. /Antal Erika: Magyar nóták Vásárhelyen. Először jár Erdélyben a 100 Tagú Cigányzenekar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Képzőművészeti galériát avattak december 21-én a Szatmár Megyei Tanács épületének előcsarnokában. Itt ezentúl a Szatmári Alkotóház Képzőművészeinek Egyesülete szervez majd időszakos tárlatokat. Gergely Csaba, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy ez immár a harmadik galériájuk Szatmárnémetiben. „Szövetségünk 41 állandó taggal rendelkezik. Romániából szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi művészek csatlakoztak hozzánk, de vannak magyarországi és szlovákiai tagjaink is” – tette hozzá Gergely. Az alkotóház közössége idén 49 kiállítást szervezett. /Végh Balázs: Újabb galériát avattak Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

A Kézdiszentlélek községhez tartozó négy település közül csupán a hétszáz lelket számláló Kézdiszárazpatak dicsekedhet azzal, hogy saját, igényesen megszerkesztett honlapja van. A honlapot a Piliscsaba testvértelepülésen élő Kenéz Endre Zoltán készítette el díjmentesen a 2007-ben Bíró Levente tanító által megjelentetett falumonográfia alapján. /(Iochom): A kis falu honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

„Hányszor mondtam neki, életem örök társának: Te adod nekem a lélegzetet. S minden írásomban benne van gyönyörű lelke, simogató szeretete. Édes Kincsem, Egyetlenem! A Mindenható csodálatos ajándéka voltál” – ezekkel a szavakkal zárul Méhes György utolsó regénye /Egyetlenem. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2009/ A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető. Egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Nagy Elek (későbbi írói nevén Méhes György) két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros erdélyi viszonyokról nyújt képet az olvasónak. /R. -Péter István: Könyvespolc: hatvan évig, mindörökké. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Ferenczy Miklós református lelkész nyitotta meg december 20-án Kolozsváron a Fehér Galériában Cecilia Istocaci, Károly-Zöld Gyöngyvér és Labancz-Cismasiu Ágnes kiállítását. „Ez a rendezvény nem a véletlen műve. A művészek különböző stílusa egymást kiegészítve alkot egészet”, mondta a lelkész. /(N. -H. D.): Képzőművész-barátok adventi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Magyar Háza ad otthont egy hónapra Balázs László bőrplasztikai kiállításának. A bőrplasztika új műfaj, amely mindössze néhány évtizede épült be a köztudatba. Erdélyi viszonylatban Balázs László az egyetlen, aki ezt a sajátos műfajt műveli. /Takács Gábor: Balázs László bőrplasztikái a szilágysomlyói Magyar Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Könnyen átment december 22-én az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány valamennyi miniszterjelöltje a szakbizottsági meghallgatásokon. A legnagyobb elfogadottságnak az RMDSZ miniszterei örvendtek. Az RMDSZ minden minisztériumban szeretne egy államtitkári tisztséget. /Borbély Tamás: Laza meghallgatáson a miniszterjelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Hivatalba se lépett az új kormány, a hatalomváltás máris érezteti hatását a székelyföldi közintézményekben. Benyújtotta lemondását Anda Elena Ianosi, Hargita megye főtanfelügyelője, akit a már ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt küldött a tisztségbe. „A főtanfelügyelő távozását hónapok óta kérjük, hiszen még a megye lakosságának nyelvét sem ismeri. Felmérte a helyzetet, s belátta, hogy kormányváltás után semmi esélye tisztségben maradni” – kommentálta Ianosi gesztusát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki más intézmények élén is váltásra számít. A kormányváltással járó igazgatócserék Háromszéken legkésőbb februárig lezajlanak. A két székely megye RMDSZ-es politikusai abban már korábban megállapodtak abban, hogy magyar prefektusokat és intézményvezetőket kérnek az új kormánytól. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai egyébként már a választási kampányban bejelentették, hogy az RMDSZ kormányra lépése esetén helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetője, Grüman Róbert szerint adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. /Cs. P. T., K. Zs. : Kormányváltás Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Vasile Blaga belügyminiszter-jelölt azt nyilatkozta a parlamenti meghallgatáson, hogy Románia stratégiai célkitűzése március 27-én csatlakozni a Schengen-térséghez. /Románia március 27-én csatlakozna a Schengen-térséghez. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

A kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó kitételei a dokumentum vége felé kaptak helyet, a határon túli románokra vonatkozó passzus előtt. A fejezetcím megfogalmazása – Az etnikumközi kapcsolatok politikája – bizonyos fokú óvatosságra utal. A kormányprogram a kisebbségekre vonatkozó politikai alapelvek között sorolja fel a diszkrimináció leküzdését és a tolerancia bátorítását, a változatos kulturális értékek felszínre hozását és fejlesztését, az etnikumközi párbeszéd szorgalmazását, a szélsőségesség, a sovinizmus és az antiszemitizmus bármely formájának kizárását, a romák helyzetének javítását. Megteremtik a törvényes kereteket az anyanyelv közigazgatásban való használatához. A kormányprogram leszögezi: a kabinet megfelelő (pénzügyi) támogatást nyújt a nemzeti kisebbségeket tanulmányozó intézet, a Kisebbségkutató Intézet számára. A kabinet szavatolja az anyanyelvű rádió- és tévé-műsorokat – ideértve a közszolgálati rádió és tévé adásait is. Külön pont foglalkozik a roma közösség problémáival. /Bogdán Tibor: Kisebbségpolitika az új kormány szemével. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ közös kormányprogramjában külön fejezet foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2009 választási kampányok miatt elveszett év volt, hangsúlyozta december 22-én évzáró dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő. Sőt, 2008-ra is rányomta a bélyeget a kétszeres választás. Winkler védte az alakuló új PD-L–RMDSZ kormányt, mondván, Romániának politikai jellegű, ideológiailag elkötelezett kormányra van szüksége. Winkler hangsúlyozta, nem tisztségek miatt, hanem program alapján csatlakoztak a kormányhoz. /Chirmiciu András: Elég volt két elszalasztott év. Politikai kormány szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Az RMDSZ kormányzati részvétele nemcsak az erdélyi magyarság alapvető célkitűzéseinek megvalósítása – többek között a területi és kulturális autonómia megteremtése, az anyanyelvhasználat kereteinek bővítése, az állami magyar egyetem létrehozása – tekintetében jelent újabb erőpróbát. Jelentős kérdés az is: létrejön-e hosszú távú együttműködés, intézményes kapcsolatrendszer az erdélyi magyar közéleti, politikai szervezetek között. Az RMDSZ-nek az elmúlt hónap során tanúsított magatartása alapján a válasz nyilvánvalóan nemleges. Az európai parlamenti választástól eltérően az államfői megmérettetés esetében az RMDSZ már nem tartotta fontosnak az év elején az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében létrejött magyar összefogás folytatását, és egyoldalú döntést hozott az államfőjelölt-állítás, majd a kormányra lépés kapcsán is. Ezután a Tőkés László vezette EMNT-ben sokan szorgalmazzák az RMDSZ-szel kötött megállapodás felrúgását. Az RMDSZ-nek komolyan kell venni az EMEF-et, hiszen a Tőkés-oldalról érkező legitimáció a leendő budapesti Fidesz-kormánnyal történő együttműködést is zökkenőmentessé teheti. /Rostás Szabolcs: Szervezeti sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

Immár hónapok óta labilis a politikai helyzet Romániában. Koalícióbomlás, kormánybuktatás, kétfordulós elnökválasztás, folyamatos erőfitogtatás, hitegetés, ígérgetés, hazudozás és lejáratás jellemezte a hatalmi tényezők egymásnak feszülését. Kölcsönökből és hitelekből él az ország, ami ideig-óráig csillapítja a társadalmi békétlenséget. A romániai magyarság – azon túl, hogy egyre fogy és egyre szegényedik a többségi nemzet derékhadához képest – valahol az örökös reménykedés és várakozás, illetve a kiábrándultság és teljes letargia között van. Választott, nyakukba ültetett és felkapaszkodott vezetőik hol ide, hol oda rángatják, tologatják őket. Egyszerű a képlet: az RMDSZ megpróbálja kihasználni a maradék érdekérvényesítő erejét, és minél több helyet próbál szerezni a húsosfazék mellett. /Dénes László: Helyet a húsosfazekaknál. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./

Az 1989-re emlékező, Tőkés László nevéhez fűződő temesvári rendezvénysorozat Aradon ért véget, december 21-én. A néhai Tóth Sándornak (az 1989. december 23-án Aradon lelőtt hódmezővásárhelyi kamionsofőrnek) emléket állító kopjafa megkoszorúzása után a belvárosi református templomban istentiszteletet tartottak, Tőkés László európai parlamenti képviselő hirdette az igét. Ezután beszélgetés következett nemzetstratégiai kérdésekről, illetve a romániai (és általában a kelet-közép-európai) rendszerváltás óta eltelt két évtized megvalósításairól, mulasztásairól. A Remény és valóság – visszatekintés húsz év távlatából címmel szervezett fórumon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy nem jól sáfárkodtak a rendszerváltás óta eltelt húsz évvel, és 1989. decemberének „eufórikus, ölelkezős” hangulata mára egymással való szembenállásra mérgesedett, mind a magyar–magyar, mind a magyar–román kapcsolatokban. „Azt elértük a most befejeződött rendezvénysorozattal, hogy Temesvárt visszahelyeztük az európai forradalmak térképére. A Tőkés Lászlónak odaítélt Reagan- és Schuman-díj, a Románia Csillaga-kitüntetés azt mutatja, hogy Amerikától Strasbourgon és Brüsszelen át Bukarestig elismerik Tőkésnek és a temesvári református gyülekezetnek a kommunista diktatúra megdöntésében játszott szerepét” – fejtette ki Toró T. Tőkés László is jelentős előrelépésnek nevezte ezeket a kitüntetéseket, de nem értékelte túl; mint mondta: tovább kell haladni ezen a megkezdett úton. Vincze Gábor magyarországi történész szerint 1989-ben nem rendszer-, hanem modellváltás történ Romániában és Magyarországon is, ezzel a többi meghívott vitázott. A rendszer megváltozott, csak „a nomenklatúra és a nemzetellenes bűnszövetkezett kezébe került” – mondták. Abban egyetértettek, hogy a magyar kormányoknak nem volt, és az RMDSZ-nek sincs nemzetstratégiája. „Rengeteg történelmi lehetőséget elvesztegettünk az elmúlt húsz évben, de még vannak kitörési pontok. Minden jelenlévő, kimondva, vagy kimondatlanul egyetért abban, hogy ha nemzeti kormánya lesz jövőre Magyarországnak, akkor ez biztosíthat olyan hátszelet a határon túl is, hogy javulhatnak a pozícióink” – vont konklúziót a Nyugati Jelen kérésére Borbély Zsolt Attila aradi politológus. Tőkés László szerint azonban mielőtt nemzetstratégiát dolgoznának ki, népességstratégián kellene gondolkozni, mert vészesen fogy, beolvad, vagy elvándorol a magyar. Bírálta az RMDSZ-t, amelyről azt mondta, hogy „kicsúszott alóla a szavazóbázis”, és hogy a csúcsvezetőség érdekei szerint csapódik hol az egyik, hol a másik román hatalmi erőhöz. /Pataky Lehel Zsolt: Hogy sáfárkodtunk az elmúlt húsz évvel? Nemzetstratégia előtt népességstratégia kellene. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

A Bánság és a Körösök vidéke után Szatmárt is elérte az olasz „területhódítás”: van olyan település, amelynek határában a földek egynegyede külföldi kézben van. Szatmár megyében a külföldiek által felvásárolt mintegy hétezer hektár termőföldnek (a művelhető terület öt-hat százalékának) nagyobb része olasz vállalkozók tulajdonában van. Eközben Magyarországon egy 2011-ig érvényben lévő moratórium szerint külföldieknek egyenesen tilos a földvásárlás, amelyet Jakab István, az ottani gazdaszervezet elnöke – egyben fideszes parlamenti képviselő – meghosszabbítana. „A romániai földárak igencsak el vannak maradva az ausztriaiaktól, de még a magyarországiaktól is, így nagyon megéri a külföldieknek itteni területeket felvásárolni” – mondta Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynöksége volt vezetője. Számos külföldi úgy játssza ki a bürokráciát, hogy itteni barátja, üzlettársa vagy éppen rokona neve alatt bérel. Az olaszokat inkább a gabonaneműek termesztése és az állattenyésztés érdekli, a németek megjelentek a borvidékeken is. /Sike Lajos: Napszámos saját földön. Egyre több mezőgazdasági terület kerül külföldi tulajdonba Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

December 22-én Románia-szerte megemlékeztek az 1989-es fordulatról. Legfőképpen a média tett ki magáért. Többen észrevették, hogy a Reggeli Újság nem szentelt teret eme „jeles évfordulónak”. Másmilyen lapot csinálnak, indokolták. Már-már történelmi távlatból szemlélve látják, hogy mi történt akkor. A nemzetközi konjunktúra mentén kirobbant temesvári forradalom addigra többé-kevésbé győzött, majd nem történt más, mint egy diverzióval levezényelt államcsíny, amely gyakorlatilag átmentette a régi rendet, megtisztította a nemzetközileg szalonképtelen elemektől. Az egykori kommunista párt és politikai rendőrsége korszerűsödött, színesedett, és immár egy demokratizálódó közéletben őrizte meg vezető szerepét úgy, hogy a néptömegek máig azt hiszik: immár nekik is beleszólásuk van a dolgok menetébe. Tagadhatatlan: az országon végigsöpört a szabadság szele, megnyíltak a határok, sokasodtak a lehetőségek, de a felzárkózás Európához még gyermekcipőben jár. /D. L. : Hét évtized. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./

Országszerte folytatódtak a megemlékezések az 1989-es forradalomról és az akkori események halálos áldozatairól. Brassóban, a Hősök temetőjében katonai és egyházi szertartás keretében tisztelegtek a húsz évvel ezelőtti véres megtorlások hősi halottjai előtt. A Brassó megyei tanács szimpóziumot szervezett Húsz évvel az 1989. decemberi forradalom győzelme után címmel; a résztvevők közül többen kifogásolták, hogy az illetékes hatóságok még mindig nem derítették ki, kik lőttek az akkori tüntetőkbe. /Ki lőtt 1989 decemberében? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Az 1989-es forradalomra és az akkori események halálos áldozataira emlékeztek december 22-én a román parlamentben. Az RMDSZ részéről Borbély László szólalt fel. A képviselő elmondta, 20 év telt el a kommunizmus megbuktatása óta, és azokért a forradalmi napokért megérte élni mindenkinek, hiszen azok a decemberi napok biztosítják a demokráciát. Marosvásárhelyen december 21-én lőttek a tüntető tömegbe, hat áldozata volt a forradalomnak, négy magyar és két román nemzetiségű forradalmár. A rákövetkező év márciusában pedig a város történetének legszomorúbb eseményei zajlottak, amikor egymásnak ugrasztották az addig békésen együtt élő román és magyar marosvásárhelyieket. A képviselő megengedhetetlennek tartja, hogy 20 évvel a forradalom után – éppen Marosvásárhelyen – a helyi tanács megszavaz egy olyan határozatot, amelynek értelmében szobrot emelnének Gusa volt tábornoknak, akit perbe fogtak és többrendbeli emberöléssel vádoltak, de meghalt, mielőtt a per befejeződött volna. /A forradalomra emlékezett Borbély László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Aradon emlékeztek a forradalom 20. évfordulóján, a 24 egykori forradalmár az Aradon elesett 24 áldozat emlékére egy-egy embert formázó táblán egy-egy jelmondat volt, ilyenek: Hiába haltak meg?; Ne hagyjátok magatokat, harcoljatok tovább!; Uram, őrizz meg minket!; Ellopták a demokráciát, mint ahogy a szavazatokat is!; Anyám, nem volt hiábavaló! Delaman asszony, az aradi forradalomban elesett hősök és sebesültek utódai egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a mai napig sem tudták meg az igazságot, azt, hogy „ki lőtt gyermekeinkre”. A program szerint kezdődött volna a koszorúzás, de akkor Valentin Voicila, az aradi forradalom egykori vezéralakja, akit kihagytak a programból, a mikrofonhoz lépett, miközben a forradalmárok csoportjából ilyen megjegyzések hangzottak: „Mit jelent ez a disznóság?!” (mármint hogy a forradalmárokat kihagyták a programból), „Ez a jóérzés teljes hiánya”. Voicila arról beszélt: ha húsz évvel ezelőtt a mostaniak csinálták volna a programot, most nem lehetnének itt. /Jámbor Gyula: Ünneplés és emlékezés. „Most se tudjuk, ki lőtt a gyermekeinkre!” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Az 1989-es forradalomra emlékeztek Szatmárnémetiben. Márványtáblát avattak, koszorúztak, valamint emléklapokat és -plaketteket osztottak ki. Az emléklapot 67 személynek adta át Erdős Miklós, a ‘89-es Forradalmárok Szövetségének szatmári elnöke. Az egyik márványtábla a megyeháza előcsarnokában, a másik az épület külső falán kapott helyet. /Végh Balázs: A ‘89-es forradalomra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./