Kolozsvár volt az utolsó helyszíne annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében rendkívüli hangversennyel emlékeztek az 1989-es kelet-európai változásokra. Az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával létrejött rendezvény helyszínei Miskolc, Kassa és Kolozsvár, mindhárom városban Beethoven művei szólaltak meg. A kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokban ugyanakkor megnyílt Essig Józsefnek az 1989-es eseményeket felidéző fotókiállítása. /Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A román elnöki palotában ezúttal a Magyar Polgári Párt (MPP) ünnepelt december elsején, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elsiratta az összefogás elmulasztását, míg az RMDSZ a szociáldemokrata jelölt mellett tette le voksát, határozottan erre biztatva választóit is. Jelenleg az MPP várja bérét a támogatásért, az EMNT hallgat, az RMDSZ pedig újra kormányozni készül. A dolgoknak ez az állása „a demokráciába vetett hitünket teljesen romba dönti” – írta Boldizsár Zeyk Zoltán. Félő, hogy a politika ügyeskedései mögül elfogynak a választók. Egyre több magyar és nem magyar veszíti el hitét és türelmét, és néma tiltakozásként nem megy többet szavazni. /Boldizsár Zeyk Zoltán: Párttalanság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Húsz éve jelent meg a Népújság első száma. Arra nem számított, írta Nagy Miklós Kund főszerkesztő, hogy két évtized teltével jóval nagyobb bizonytalansággal kell szembesülniük. Most nem a diktatúra, hanem a gazdasági válság kérdőjelezheti meg a sajtó létét. Van kire támaszkodniuk, az elmúlt húsz évben mindvégig kitartott mellettük hűséges olvasóik közössége. /Nagy Miklós Kund: Születésnapon reménykedőn. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Sepsiszentgyörgyön az akkori lap, a Megyei Tükör főszerkesztője, Vasas Ferenc keményen kézben tartotta a lapot, s űzte az újságírókat az üzemekbe, beszámolni a szigorúan ellenőrzött közhangulatról. A szerkesztőség egyik hátsó szobájában – melyet az újságírók maguk között Kelet-Európai Klubnak neveztek – szabadon beszéltek, vitatkoztak. Akkoriban úgy gondolták, ha már le nem írhatják, legalább szóban mondják el véleményünket. Utólag kiderült, jól gondolták: lehallgatókészüléket szereltek a szobába. Később – többszöri kérelmezés után -, máig sem szerelték azt le. 1989 decemberében készültek az ünnepekre. Beszerezték a névsor szerint osztott fejenként fél kilogramm sertéshúst, feketén kávét szereztek. Az újságírók lakásán is voltak lehallgatókészülékek. Amikor győzött a forradalom, Sepsiszentgyörgyön az akkori párttitkár, Rab István társaival a hátsó kapun elmenekült. Az újságírók rohantak a szerkesztőségbe, lapot kell csinálni. Jecza Tibor, leváltás előtt álló főszerkesztő-helyettes már megérkezett. Percek alatt összefutott a társaság kevésbé gyáva része, Áros Károly, Kisgyörgy Tamás, Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Incze Ibolya, Páljános Mária, B. Kovács András, Albert Levente, Tompa Ernő és Torma Sándor, akit az előző hónapokban főszerkesztő-helyettesnek készítettek elő Jecza Tibor helyett. Új lapot indítunk – döntötték el. Bejött a megyei pártbizottságtól az első titkárral együtt menekülő főszerkesztő, Vasas Ferenc is. Szokásával ellentétben csendes volt, kiment, telefonálgatott, újra visszatért. Vasas megszólalt: vegyék kicsit vissza az iramot! B. Kovács András megkérdezte: Te azt hiszed, hogy ezt a lapot veled fogjuk csinálni? Vasas hitetlenkedve szétnézett, majd sértődötten elment. Megegyeztek, Háromszék lesz a lap címe. Megérkezett Magyari Lajos. Akkoriban jó formában volt, hónapok óta nem ivott, tehetségét mindenki tisztelte, úgy határoztak, ideiglenesen irányítsa Magyari Lajos a lapot, majd sort kerítenek a vezetőségválasztásra is. Magyari Lajos két és fél évig vezette az újságot (1992-ben elment szenátornak), s el kell ismerni, a nehéz időkben végzett munkájával, napi politikai kommentárjaival beírta magát a romániai magyar sajtótörténetbe. Az első szám Győzött a nép akarata szalagcím alatt jelent meg. Az első oldalra került Magyari Lajos Kérdések című verse, Páljános Mária kis gazdasági beszámolója. A belső két oldalon Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Matekovics János, Áros Károly publicisztikái sorakoztak. Gyorsan elfogyott az első szám, s hónapokig 25–30 000-es példányszámban jelent meg a napilap. /Simó Erzsébet: Volt egyszer egy nap, született egy lap (Húszéves a Háromszék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

December 21-én ismét kooperációs értekezletet tartottak a Mátyás-szoborcsoport restaurálásával foglalkozó szakemberek. Sólyom László köztársasági elnök kifejezte abbéli szándékát is, hogy részt vegyen a helyreállított szobor hivatalos átadási ünnepségén. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke úgy véli: amióta Kolozsi Tibor, az ország egyetlen megfelelő tapasztalattal rendelkező bronzszakembere bekapcsolódott a restaurálási munkába, a dolgok rendben haladnak. /Kiss Olivér: Sólyom Lászlót is érdekli a Mátyás-szobor sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A gyulafehérvári Caritas az idén is bekapcsolódott a Cipősdoboznyi szeretet akcióba, amelynek keretében közel 6000 gyerek fog karácsonyi ajándékot kapni Erdély-szerte. A szervezet munkatársai és a plébánosok juttatják el a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekhez a bajorországi gyerekektől érkezett cipősdobozba pakolt ajándékokat. /Cipősdoboznyi szeretet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Az Erdélyi Magyar Televízióban Szenteste a Hitélet című magazinműsor különkiadással jelentkezik, József Attila megzenésített versei és Szentpéteri Csilla zongorakoncertje is szerepel az ETV műsorán. A nótakedvelőkről sem feledkezett meg az ETV. /Az új műsort az angyal hozza. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Zenés vígjáték ünnepi előadásával zárja az esztendőt és köszönti az újévet Csíkszeredában a Csíki Játékszín társulata, a kitűnő angol szerző, Somerset Maugham Imádok férjhez menni című komédiájával, melyhez a magyar színpad kedvéért írt zenét Nádas Gábor és dalszövegeket Szenes Iván. Az előadást december 30-án és január 3-án tekinthetik meg a színházbarátok, mindkét alkalommal 19 órától kezdődően. Rendező: Parászka Miklós. /Imádok férjhez menni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

A csíkzsögödi Harom Néptánccsoport előadja az Adok-kapok (székely és kalotaszegi módra) című táncos színművet december 25-én Csíkzsögödön a kultúrotthonban és 26-án a fitódi művelődési házban. A fitódi előadást hajnalig tartó bál követi. /Néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Az óesztendőt a Csárdáskirálynő búcsúztatja Szatmárnémetiben, a helyi filharmóniával közösen. Kálmán Imre nagyoperettjét a Harag György Társulat élére az ősszel kinevezett új művészeti igazgató, Keresztes Attila rendezi. Az előadásban fellép az egész társulat. A szimfonikusok igazgatója, Fátyol Rudolf, természetesnek tartotta, hogy a két művészeti intézmény, amikor a közönség érdekében szükséges, mint most is, együtt dolgozzon. A helyi társulat évtizedek óta nem játszott operettet. /Sike Lajos: A Csárdáskirálynő zárja az évet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

79 éves korában, december 21-én elhunyt Khell Ödön (1931-2009), Bereck és környékének szellemi mindenese. Végezte nemzeti közösséget építő munkáját. Élete végéig vezette az általa kezdeményezett és segítőtársai által működtetett Gábor Áron Alapítványt. A semmiből teremtett új világot: a székely ezermester emlékének ápolására berecki múzeumot rendezett be, ahová összegyűjtötte a Kárpát-medence egészéből a számára elérhető muzeális értékű anyagot, a berecki Gábor Áron-szobor egyik kezdeményezője volt, honismereti túráinak híresek voltak. /Sylvester Lajos: Egy néma ágyú díszlövése (Khell Ödön halálára). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

December 23-án a parlament megszavazta az Emil Boc vezette új kormányt, a kabinet tagjai letették az esküt Basescu államelnök és a közjogi méltóságok előtt. Az országot majdnem két és fél hónapig ügyvezető kormány irányította. A parlamenti ülésen 276 képviselő és szenátor voksolt a kabinet mellett, 135-en ellene szavaztak. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormány beiktatásához minimum 236 honatya támogató szavazatára volt szükség. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a szavazás előtt közölték, hogy a kormány ellen fognak szavazni. Ennek ellenére vélhetően mindkét alakulatból akadt olyan törvényhozó, aki figyelmen kívül hagyta a pártfegyelmet, és támogatta a kabinet beiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy egyes ellenzéki törvényhozók megértették, Romániának sürgősen szüksége van kormányra. /Új kormány régi arcokkal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Az új kormány az esti órákban megtartott első kormányülésen elfogadta a 2010-es költségvetést. Geoana szociáldemokrata /PSD/ elnök kifogásolta, hogy a kabinetnek nincsenek megoldásai a válságból való kilábaláshoz. Antonescu, az ellenzéki PNL elnöke felszólalásában kiigazította saját párttársát, Relu Fenechiu képviselőt. Fenechiunak a Boc-kormánnyal szembeni egyik kifogása az volt, hogy a kulturális tárcát „nem egy románra”, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-képviselőre bízták. „Kelemen Hunor ugyanolyan román állampolgár, mint bármelyikünk” – szögezte le határozottan Antonescu. „Nem vádolhatnak bennünket következetlenséggel, hűtlenséggel, hiszen programunkhoz mindig is hűek maradtunk” – utasította vissza beszédében Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnökhelyettes-jelölt az opportunizmus vádját. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Boc-kormány a fa alatt. Felesküdtek és átvették hivatalukat a tegnap megszavazott új kabinet tagjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

„A politikában minden szövetségkötés kompromisszum. Az RMDSZ számára ez a dilemmák és a szövetségkötések éve volt. Nagy dilemma volt, hogy a magyar egységet hogyan tudjuk kiteljesíteni, és ez a Magyar Összefogás által történhetett meg” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese. Nehéz szívvel mentek bele a kormányzásba, mert programjaik nem inkompatibilisek a Demokrata-Liberális Párttal. A PD-L félelnöki rendszerben gondolkodik, amit az RMDSZ nem tud támogatni. Markó emlékeztetett, az RMDSZ-nek valamikor régen volt már egészségügyi minisztere: Hajdú Gábor. Akkor is óvtak ettől a tárcától, de Hajdú Gábor úgy dolgozott, hogy azóta is emlegetik, hogy ő volt Románia legjobb egészségügyi minisztere 1990 után. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia arra, hogy a Demokrata Párt, amely öt évvel ezelőtt megakadályozta a kisebbségi törvény elfogadását, most másképpen fog dönteni, Markó kijelentette, garancia semmire sincs. „A puding próbája az evés, de szerintem van esélye annak, hogy ezúttal több sikerrel járunk. ” /Salamon Márton László: A puding próbája az evés” Évértékelő interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Tőkés László ünnepi nyilatkozatában összegezte a temesvári évforduló üzenetét. Igazságot kell szolgáltatni az 1989-es szabadságharc hőseinek, vértanúinak és áldozatainak. Tarthatatlan, hogy két évtized után még mindig nem lehet tudni, hogy kik voltak az ún. terroristák, kik voltak a népellenes gyilkosságok és vérengzések elkövetői. Európai, egyetemes szinten szembe kell nézni a kommunista múlttal, le kell folytatni a kommunista rezsim perét is. 1956 és 1989 befejezetlen forradalmát be kell fejezni. A volt szovjet országokban a kommunizmus örökségével le kell számolni. A temesvári forradalommal szembeni ellenforradalmi esemény volt Marosvásárhely 1990-es „fekete márciusa”. Gusa tábornok szobrának felállítási szándékát magyarellenes célzatú provokáció. A demokratikus rendszerváltozás nem lehet teljes a kisebbségpolitika terén kívánatos rendszerváltoztatás nélkül. /Tőkés László ünnepi nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

„Állítom, másképp alakul a kommunista diktatúra bukása utáni történelmünk, ha tudtuk volna, hogy kik működtek együtt a Szekuritátéval, és a temesvári kiáltvány nyolcadik pontja értelmében kiszűrtük volna őket a rendszerből. ” – fejtette ki Tőkés László. 1989-ben gondviselésszerű dolgok történtek, vallja, de abban nem hisz, hogy egy irodában sakkoztak volna az európai országokkal. Szerinte inkább a szerepvesztés, az elbizonytalanodás jellemezte akkor a Szekuritátét. /Gazda Árpád: Gellert kapott rendszerváltás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Jövő évre, január 8-ra halasztotta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum eredetileg decemberre tervezett ülését, közölte Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. A halasztásra azért volt szükség, mert az RMDSZ kormányra lépése nem hagyott időt a tárgyalásokra. Tőkés László EMNT-elnök bírálta az RMDSZ kormányra lépését. Tőkés László december 23-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának, mert 180 fokos fordulatot téve az új román kormány „húsosfazekai körül tolong”. A decemberi romániai választásokon az RMDSZ „csúfos vereséget szenvedett (...), az RMDSZ alól szinte az egész szavazóbázisuk kicsúszott”. Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében azt hangoztatta: „a most felálló, új román kormány rendkívül ingatag, és várhatóan rövid életű lesz”. Egy következő kormányválság idején a most „kegyelemkenyéren a kormányba vett” RMDSZ-t minden bizonnyal kiteszik onnan – tette hozzá. Kiemelte, hogy az erdélyi magyarokat képviselő politikai erőknek éppen most kellene összefogniuk és kiállniuk például a magyar egyetemért, az önálló magyar erdélyi külpolitikáért és az autonómiáért. /Cs. P. T. : EMEF-ülés csak januárban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A fejlődésmítosz jegyében működő neoliberális doktrína az újkor egyik legsúlyosabb gazdasági válságához vezetett. A nyugati politikai nyilvánosság fokozatosan ráébred, hogy a közvélemény úgynevezett lebutításának a demokráciát is működésképtelenné tevő technikái sem tarthatóak. Magyarországon a média, a gazdaság és a politika eszközeit dörzsöltebben manipuláló MSZP-SZDSZ koalíció szerezte meg a hatalmat. A szocialisták a kudarc nyilvánvalóvá válása után sem voltak hajlandóak lemondani a hatalomról. A jövő évi választásokon a mindent a hatalom megtartásának alárendelő szocialisták az istenített hatalmat fogják elveszíteni. Az SZDSZ még súlyosabb árat fizet, úgy tűnik, a politikából is el kell tűnnie, írta Bíró Béla. Romániában a folyamat még csak most kanyarodik a csúcs felé. Traian Basescu arra törekszik, hogy ciklusokon túlnyúló hatalomkoncentrációt hozzon létre, elnöki hatalmát pártja kormányzati hatalmával is megtámogatva. Bíró szerint egyetlen dologban lehet reménykedni, a nemzetközi közvélemény nyomása és a koalíciós partner, az RMDSZ moderáló hatása elejét veszi annak, hogy a demokrata-liberálisok a magyar szocialisták összes tévedését lekopírozzák. /Bíró Béla: Utak a kijózanodáshoz. Hiába állnak rendelkezésünkre az önmagukat elpusztító nagy civilizációk elrettentő példái. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

,,Ebből az intézményből az RMDSZ magyar vezetőt váltott le román segítséggel” – hirdeti az a gyásztábla, amelyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat MPP-s frakciója a városháza bejárata előtt elhelyezett. Kovács István frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy nemrég közösen helyeztek el hasonló táblákat intézmények előtt, hogy mutassák: a román hatalom magyar vezetőt váltott le. Most az RMDSZ-re jellemző irányváltással a polgármester saját frakciójával és megvásárolt román szavazatok segítségével eltávolította Bálint József alpolgármestert. /Szekeres Attila: Gyásztábla a kapu alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Negyven évvel ezelőtt jelent meg a kilencek versantológiája Budapesten, az Elérhetetlen föld. Éppen abban az időben jelent meg Sepsiszentgyörgyön a Kapuállító irodalmi antológia, melyet fiatal szerkesztők, írók szerkesztettek /köztük Czegő Zoltán/. Egybeesés. Nem volt az véletlen, hogy a kilencek irodalmárcsoport tagjai járogattak Sepsiszentgyörgyre, Utassy József, Kiss Benedek, Kovács István, Oláh János, Mezey Katalin, aztán a tőlük fiatalabb Nagy Gáspár, de ő nem volt a kilencek között, fiatalabb volt s fiatalon ment bele a mindenségbe. Egymás után nőtt föl az úgynevezett első, majd a második Forrás-nemzedék, közülük Farkas Árpád, Magyari Lajos, Váry Attila, Csiki László és Czegő Zoltán az 1968-ban indult sepsiszentgyörgyi Megyei Tükörnél dolgoztak, alapító szerkesztők, kezdő írók, költők voltak. A kilencek a hetek után jelentkeztek Pesten, maguk is bolyban, mint az erdélyiek. 1968-ban a Korunk című kolozsvári folyóirattól jött le Szentgyörgyre Herédi Gusztáv szerkesztő. Azzal nyitott be, hogy látni akarja azt a csapatot, amelyik ilyen lapot szerkeszt. Herédi azután egy cikkben mondta: könnyű Dali Sándor főszerkesztőnek jó lapot csinálni öt költővel. A Szekuritáté számon tartotta őket. Ilia Mihály Szegedről, Czine Mihály Budapestről látogatott el hozzájuk. E két híres tanár küldte Sepsiszentgyörgyre a hallgatóit, menjenek magyar világot látni. Jöttek, hoztak könyveket, lapokat. A Kapuállító vakmerőség volt, ahogy a budapesti Elérhetetlen föld is, Nagy László előszavával. Czegő szerkesztette a kollégák s a közhangulat kérésére a második Kapuállítót, 1982-ben jelent meg. – Kaput állítottunk, elérhetetlen földekre, magyar kaput, összegezett Czegő Zoltán. /Czegő Zoltán: Kapuállítók az elérhetetlen földön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Szép kötet jelent meg Tövis képes történelméről. Több száz régi képeslap és akár muzeális értékű fényképfelvétel eleveníti meg a 6300 lakosú Fehér megyei kisváros 19–20. századi múltját. Az előszó és képmagyarázatok hat nyelven (román, magyar, német, angol, francia, holland változatban) igazítanak el a könyvben. Kevesen tudják, hogy itt épült meg az első erdélyi vasút, a Tövis–Piski–Arad vonalon, még 1868-ban, két évvel a Kolozsvárt érintő Keleti-vasút előtt. A képeskönyv lapjain föltűnik a Hunyadi János alapította római katolikus templom, a műemléki részletekben gazdag református templom, a két világháború között épült ortodox és görög katolikus templom, az 1986-ban lebontott zsinagóga már csak képekben élő épülete. Néprajzi, népművészeti felvételekben gazdag ez a kiadvány. Történeti érdekességű egy felvétel 1934-ből. Román férfiak csoportja, akik megjelentek a kolozsvári törvényszéken és tiltakoztak a helység nevének megváltoztatása ellen. Ez a két világháború közötti harmadik névátkeresztelési hullám idején történt. A helybeli románság mértéktartó álláspontját tükrözte a történeti tényekhez ragaszkodó érvelésük, mely arra alapozott, hogy a helység nevének középkori latin eredete (Villa Spinarum – Tywis) semmiképp se változzék meg. A könyv szerzője helytörténészi elkötelezettségű ember, egy tövisi bankhivatalnok, Cristian Florin Bo, az előszót is ő írta. (Teiusul de odinioara – Az egykori Tövis, Editura Risoprint, 2009). /Murádin Jenő: Tövis története képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

December 22-én Marosvásárhelyen mutatta be fotódokumentum-összeállítását Vajda György, a Népújság munkatársa, amely eredeti archív felvételekkel ölelte fel Románia 1945 és 1989. december 23-a közötti időszakát. Néhány fényképen megjelentek az 1989 előtti időszak üzletei előtt hosszan kígyózó sorok, és a hatást igencsak fokozták a máramarosszigeti volt börtönből átalakított múzeumban készült felvételek is. A beszámolót követően Ungvári Zrínyi Imre filozófus az 1989-es események részeseként visszaemlékezett a 20 évvel ezelőtt történtekre. /(erdélyi): Húsz év távlatából. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Nagy sikerrel játszott december 21-én este a marosvásárhelyi közönség előtt a magyarországi 100 Tagú Cigányzenekar. A Kultúrpalotát teljesen megtöltő nézők olykor állva, tapsviharral jutalmazták a kivételes teljesítményt. /Mezey Sarolta: A muzsika örömét hozta el a 100 Tagú Cigányzenekar. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Tízéves álma teljesült a szentegyházi György Attilának, a helyi Szent Gellért Alapítvány ügyvezetőjének azzal, hogy élő Betlehemet alakíthatott ki a szentegyházasfalvi római katolikus templom előtti téren. Már megtartották a főpróbát, és a tervek szerint december 24-én az éjféli szentmise, valamint a másnapi ünnepi misék előtt és alatt működne a Betlehem. /Kozán István: Élő Betlehem Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

A karácsonytól újévig terjedő ünnepkör népszokásaihoz kötődő mondókákat, énekeket, jókívánságokat – hangzóanyaggal ellátott – kötetbe gyűjtötte Ádám Katalin. A Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában napvilágot látott kiadvány és CD nem véletlenül kapta a Szállásikra adja az Isten! címet. Ez a jókívánság ugyanis a moldvai csángók szentes énekeihez hasonlóan nyomatékosítva kér áldást a hallgatóra, illetve a kötet olvasójára. Az archaikus népi imádságokat, karácsonyi énekeket, a kénosi regölést, az újévi énekeket, az aprószentekelő versikéket, névnapköszöntőket és a Cantionale Catholicum egy énekét a Gyermekek Háza Serketánc csoportja és a Borsika Együttes szólistái, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes közreműködésével rögzítették. /Ajándék a fa alá. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

A budapesti Helikon Kiadó sorozatában megjelenő Sütő András-életműsorozat második kötete a hetvenes években alkotott három drámát – Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel – jelentette meg, valamint a drámákhoz fűződő írói Vallomásokat. Akik megélték a drámák keletkezésének korszakát, tudják, hogy a drámák megjelenése, a kolozsvári Állami Magyar Színház Harag György által rendezett előadássorozata mily erőteljes hatással volt az olvasókra/nézőkre; milyen hatásosan segített a diktatúra természetrajzának, antihumánus intézkedéseinek meg- és felismerésében, a nemzeti identitástudat erősítésében. Az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei előre jelezték a drámaírói munkásságában is bekövetkező fordulatot: határozottabban szólni az erdélyi magyarságot feszítő gondokról, általános emberi, egyetemes magaslatokba emelve azokat. A legalkalmasabbnak a történelmi dráma mutatkozott. Mi a közös a három drámában? Sütő András szavai eligazítják az olvasót: „Egyazon gondolatnak vagy gondolatsornak a kifejtése, körüljárása, elmélyítése, ha mondhatom ezt, vagyis ember és közösség, egyén és kollektivitás, individuum és hatalom viszonya változatos helyzetekben és az időnek más-más terein. ” /Máriás József: Embernek maradni… az idő más-más terein. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén ünnepélyes keretek között átadták a Bálint András-emlékdíjat. Az idei díjazott Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró. A díjat – ahogy a Hargita Népe volt kollégájának halála és a róla elnevezett díj alapítása óta mindig – az özvegy, Bálint Jolán adta át. György Attila köszönetet mondott a kuratórium nevében Borsodi Zoltán vállalkozónak, aki minden évben a díjjal járó adományt biztosítja. /Takács Éva: Átadták a Bálint András-díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

Húsz év telt el azóta, hogy térségünkben állítólag demokrácia van, írta Borbély Zsolt Attila. Az MDF patinás nevét ma (tökéletesen méltatlanul) viselő pártalakzat okleveleket adott át azoknak a politikusoknak és pártoknak, akik „hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország politikai kultúrája tovább romoljon, és a közhangulat a tavalyihoz képest még rosszabb legyen”. A díjazottak között szerepeltették többek között az MSZP és a Fidesz elnökét. Ez utóbbit azért, mert 7%-os államháztartási hiánnyal számolt, amit az MDF-esek az őszödi beszédhez hasonlítanak. Őszödi beszédében az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc egyrészt elismerte, hogy a szocialisták törvényellenesen tettek szert a hatalomra, másrészt azt hazudta, hogy vége a hazugságoknak. Majd rögtön a beszéd nyilvánosságra kerülése után a végighazudta a médiát, egészen más tartalmat tulajdonítva a saját megszólalásának, mint ami elhangzott. Az MDF-es média-korifeusok ezt a beszédet próbálják összemosni azzal, hogy Orbán Viktor nagyobb államháztartási hiánnyal számol, mint amit ők elfogadhatónak ítélnek. Szomorú történet az MDF-é. Egy párt, mely megtagadott mindent, ami lényegét adta a megalakuláskor. Megtagadta a népi hagyományt, megtagadta a nemzeti érdeket, megtagadta szövetségeseit, megtagadta alapítóit, s azzal, hogy egyre nyíltabban támogatja az MSZP-t, lényegében megtagadta a demokráciát is. /Borbély Zsolt Attila: Oklevelek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./