A válság mindenhol éreztette hatását, a pénzügyi gondok ellenére az erdélyi és partiumi települések önkormányzatai több jelentős, közhasznú munkálatot kiviteleztek Az elöljárók számos pályázat sikeres elbírálására, nagyobb arányú kormánytámogatásra várnak az új évben. „Hargita megyét hátrányosan érintette, hogy az elmúlt időszakban nem volt kormányon az RMDSZ, ezt igyekeztünk uniós pénzek vonzásával ellensúlyozni” – fejtette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint mondotta, az elmúlt évben hatvan uniós pályázatot nyújtottak be, melyek egyharmada kedvező elbírálásban részesült, és a továbbiak elbírálása folyamatban van. Többek közt európai uniós pénzekből sikerült több megyei utat felújítani, illetve a hegyimentő-szolgálatoknál jelentős fejlesztéseket eszközölni. „Elégedett vagyok az elmúlt év megvalósításaival, hiszen többek közt sikerült megoldani Gyergyószentmiklóson a több mint két évtizede húzódó fűtésproblémát” – magyarázta Mezei János polgármester, kifejtve, hogy noha a munkálatokat a következő évben még folytatniuk kell. A második 40 lakrészből álló szociális lakást építik a városban. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos a megvalósítások között említette a Hegyközkovácsit és Hegyközcsatárt összekötő út kiépítését, ez még nincs teljesen kész, de már használható állapotban van. Több városfejlesztési projekt is akadozik Nagyváradon, mivel az ígért támogatások nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek be a városkasszába. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: 2010-ben kiemelt helyen szerepel az utak, járdák rendbetétele, valamint újabb zöldövezetek, játszóterek kialakítása. Az idei évre tervezett munkálatokat nagyjából sikerült befejezni Sepsiszentgyörgyön – mondta el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Több parkolót sikerült felújítani a városban, és újakat is építettek, utakat korszerűsítettek, csatornáztak a városban. Felújították a város központját, állami támogatásból lakások épültek. A városhoz tartozó Sugásfürdőn idén nagyszabású turisztikai beruházás kezdődött. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása Antal szerint felgyorsíthatja a sepsiszentgyörgyi projekteket, például a Székely Mikó Kollégium, valamint a Mihai Viteazul tér felújítását. Tavasszal átadnak száz ANL-s tömbházlakást, és újabb 125 építését kezdik el. Marosvásárhelyen az 1989-es fordulat után először kerül ismét előtérbe a lakásgazdálkodás. /Segítséget kérnek az erdélyi és a partiumi önkormányzatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Szilágymenyői zarándoklattal zárult december 27-én az 1989-es események 20. évfordulójára szervezett forradalmi emlékév. Közismert, hogy Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis faluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke, Papp László. Ide hurcolta őt és feleségét, Tőkés Editet a Szekuritáté 1989. december 17-én. A húsz évvel ezelőtti karácsonyra emlékezett Tőkés László püspök, EP-képviselő igehirdetésében a zsúfolásig megtelt templomban. A Menyőbe való érkezés rettenetéről Tőkés László elmondta: bár vigasztalta őket a falubeliek szeretete, akkor még nem volt látható a szerencsés végkifejlet. Felhívta a figyelmet: görög-katolikus papok tucatjai, sőt, püspökök haltak meg a diktatúra lágereiben; emlékeztek még Szabédi öngyilkosságára, Sass Kálmán perére – tudatában voltak tehát annak, hogy mi várhat rájuk. Tőkés a megbukott rendszer ateizmusát emelte ki: a bevallottan ateista, sőt, Isten-ellenes rezsim szükségszerűen ért véget, hiszen „aki nem becsüli az Istent, az nem becsüli az ő képére teremtett embert, az emberi méltóságot sem”. Az ateista-kommunista rendszer ugyanakkor kifordítottan „Isten-félő” volt, féltek Isten Igéjétől, az Ige igazságától, az Istentől magától – ezért is tiltották a vallást, zárták be a templomokat, hajtották el a gyermekeket vallásóráról, tiltották a tanároknak, hogy Krisztusról beszéljenek. Molnár Kálmán nyugalmazott esperes köszöntése egyben a Szilágysági Szabadító Karácsony. Tövisháti emlékezések 1989–1999 című kötete második, bővített kiadásának bemutatója is volt. /Zarándoklat Menyőbe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Tizenhat esztendeje él a csíkszeredai polgármesteri hivatal kiadványa, a Csíkszereda, ingyen jut el a város polgáraihoz. A Csíkszereda legújabb számában Ráduly Róbert Kálmán polgármester nem azt nyilatkozta, hogy válság van, hanem azt, hogy a város 2009-ben a legsikeresebb esztendejét zárta. A valamivel több mint negyvenezer lakosú város felmutatható eredményei: a Mikó-vár előtti tér átalakítása, azaz a város egykori központjának visszaállítása, infrastrukturális beruházások, vízhálózat-csere, csatornázás, utca-felújítások a különböző vezetékek föld alá költöztetésével egyetemben. Új iskolai tornatermek, olyan tömbház-hőszigetelések, amelyek egyúttal teljesen átrajzolták néhány lakónegyed siralmas kinézetét, emellett megváltozott a tömegközlekedés arculata is, néhány nap múlva teljesen új autóbuszok jelennek meg. Jól teljesítettek a csíkszeredai adófizetők pénzén működtetett intézmények: a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Népi Együttes, a Csíki Játékszín és ráadásul a polgármesteri hivatal, a Csíkszereda nevű lap kiadója egész sor olyan könyvet jelentetett meg vagy támogatott, amelyek visszaszerzik a vidék képzőművészeti és népművészeti örökségét. /Székedi Ferenc: Sírni lehet – de dolgozni kell! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Resicabányán december 24-én a Hóvirág Daloskör és Műkedvelő Csoport több helyen is ünnepi hangulatot varázsolt a betlehemes előadással. A református templomban, a szentesti istentisztelet és a gyermekek ünnepi műsora után léptek fel, majd a Havasboldogasszony római katolikus templomban is bemutatták előadásukat. A három éve alakult csoport mára már összeforrott. A fellépések sora 27-én, vasárnap folytatódott: ugyancsak Resicabányán a Szentháromság római katolikus templomban, majd Boksánbányán a római katolikus templomban. Január első vasárnapján Lugoson a református templomban is előadják a betlehemes játékot. /Megyasszai Bíró Júlia: Ünnepi hangulat betlehemezéssel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Kányádi Sándornak ítélték oda az idei irodalmi Simonyi-díjat, életművéért és a magyarságtudat erősítéséért. Korábbi Simonyi-díjasok: Szabó Magda, Beke György, Bodor Pál, Szőcs Géza, L. Simon László. Ugyanakkor Kányádi Sándort felkérték a jövő évi Simonyi Imre Országos Szavalóverseny díszvendégének. A Simonyi-díj átadása megelőzi a szavalóversenyt. /Simonyi-díj Kányádi Sándornak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Megszületett a Karácsony szenvedeje című lemez, mely többé vagy kevésbé ismert népies karácsonyi dalokat foglal magában, mondta el Orbán Ferenc zenész, aki Csibi Szabolccsal közösen adta ki a lemezt. A címben a szenvedeje tulajdonképpen a szenteste csángó megnevezése. /(Farcádi): Karácsony szenvedeje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Tavaly szeptember elsején indult a Dorombszó című, népzenei értékeinket népszerűsítő előadás-sorozat. Háromszéki és Hargita megyei településeken léptek fel a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad színjátszói Piroska Klára és László Károly sepsiszentgyörgyi színművésszel együtt. A mesejátékban kilenc népi hangszert személyesített meg egy-egy szereplő, meg is szólalt valamennyi – mégpedig hivatásos népzenészek, a Folker együttes által –, s elmesélte történetét. Az előadás célja: közelebb vinni a gyermekeket a magyar népzene világához, hagyományainkhoz, szokásainkhoz. /(f. e.): Másfél évig szólt a doromb. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Demeter Béla (Somkerék, 1910. jan. 6. – Bukarest, 1952. dec. 24.) személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt is. Bátyjának, Demeter Jánosnak, továbbá Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek, László Dezsőnek (az egykori „erdélyi fiataloknak”) megjelentek visszaemlékezései, írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint a Demeter Béla hagyatéka. Pedig ez a hagyaték nagyon gazdag. Demeter Béla – Közgazdasági és gazdaságpolitikai írásai: 1.) Románia gazdasági válsága (Demeter Jánossal együtt, Uránia nyomda, Kolozsvár, 1930); 2.) Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája a román impérium alatt (Venczel Józseffel együtt, Budapest, 1940); 3. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája 1941–42 (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet RT, Kolozsvár 1942); 4.) 1945-ben az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, s a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak.; 5.) 1936-tól az Erdélyi Gazdának munkatársa. Érdemes felleltározni minden évkönyvben (Erdélyi Gazda Naptára) leközölt beszámolóját és tájékoztató írását. – Falukutató és szociográfiai munkássága: 1.) Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást. Ő adta közre azt a kérdőívet, amely a falukutatás fontos módszertani kézikönyve lett (Hogyan tanulmányozzam a falu életét? – 400 kérdés –, Kolozsvár 1931); 2.) Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve (Kolozsvár, 1932). (Lásd Erdélyi Fiatalok); – Politikusi és kisebbségpolitikai munkássága: 1.) 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésben.; 2.) 1945-ben megalakult a Béke-előkészítő Osztály, amelynek román és erdélyi referensként tagja lett. Hozzászólás a békeelőkészítő elgondolásokhoz s az elkövetkezendő feladatokról (1945. aug. 1.); 3.) 1945-ben többször visszatér Erdélybe, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes intézkedésekről és elkövetett atrocitásokról – jegyzőkönyvi ismertetések.; 4.) 1946 tavaszán ő készítette fel Nagy Ferenc miniszterelnököt moszkvai útjára, tanácsolt Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, amelyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. (A Kisebbségi Kódex); 5.) Részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, de ez sem került a béketárgyalások asztalára.; 6.) Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyarbarát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett arra, hogy a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is.; 7.) Ő juttatta ki a Márton Áron, Szász Pál, Lakatos István, Vásárhelyi János, és Korparich Ede által aláírt Memorandumot, amelyben a Magyar Népi Szövetség Vásárhelyi Kiáltványa ellen tiltakoztak, s mutatta be, amikor Gheorghe Tatarescu román külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyarság a trianoni határok visszaállításának híve. Rákosi Magyarországa Demeter Bélát kiszolgáltatta a román hatóságoknak 1951. április 18-án, koronatanúnak álcázva a Márton Áronék perében. Demeter Béla 1952. december 24-én, Bukarestben (Zsilaván) belehalt az embertelen vallatásba és bánásmódba anélkül, hogy tőle egyetlen terhelő, s a perben felhasználható információt is megszerezhettek volna. /Kónya-Hamar Sándor: Demeter Béla ébresztése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Emlékeztető: Demeter Béla Az erdélyi magyarság helyzete 1944. augusztus 23. óta című tanulmányát folytatásokban közölte a bukaresti napilap /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. máj. 11., máj. 18., jún. 1./ Demeter Béla tanulmányában kifejtette, 1944. augusztus 23-a után megnyíltak a román börtönök, ártatlan magyarok ezrei kerültek a szabaduló románok helyébe. A magyarság likvidálására irányuló tervek részeként a legsovinisztább románokat a román nagyvezérkar felfegyverezte. A Maniu gárdának nevezett alakulatok parancsot kaptak, hogy büntessék a magyarokat, ha kell, irtsák ki őket, javaikat pedig kobozzák el. Elrendelték, hogy mindazok a csendőrök, adóvégrehajtók, akik 22 éven át rettegésben tartották az erdélyi magyarságot, térjenek vissza és foglalják el helyüket. A román sajtó példátlan módon uszított. A felfegyverzett bandák gyilkoltak, raboltak, nőket erőszakoltak meg. Szárazajtán embereket lefejeztek, több helyen gyilkoltak magyarokat /például Csíkszentdomokoson, Csíkkarcfalván, Fejérden, Páncélcsehen, Magyarzsomboron, Egeresen, Bámffyhunyadon/. Magyarok ezreit fogták össze, szadista tisztek éheztették, kínozták a foglyokat, a szovjet katonáknak azt jelentették, hogy a foglyok magyar partizánok. A falvakban a román csendőrök jártak elől a magyarság elleni vérengzésben, fosztogatásban. A magyar Háromszék megyében az egyik első intézkedés volt a magyar nyelv használatának eltiltása a hivatalos érintkezésben. A katonai ügyészek perbe fogták azokat a magyarokat, akik Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe szöktek és most visszatértek eredeti lakóhelyükre. A Vörös Hadsereg véget vetett a rablógyilkos hadjáratnak, 1944. november 14-én kiparancsolta Észak-Erdélyből a román csendőröket, tisztviselőket, elrendelte a Maniu gárdák feloszlatását. Maniu hozzájárult a gárdák feloszlatásához, „bajtársaknak” nevezte a gyilkosokat és köszönetet mondott „hazafias akciójukhoz” /Dreptatea, 1944. nov. 16./ 1944. november 14-től a demokratikus román és magyar pártok koalícióra léptek egymással, helyi hatóságokat szerveztek, élükre pedig a Központi Tanácsadó Testületet. Demokratikus törvényeket alkottak. Az egyenjogúság alapján álló nemzetiségi törvényjavaslatot fogadtak el. Kolozsváron felállítottak egy magyar és egy román egyetemet, Kolozsváron magyar tankerületi főigazgatóságot létesítettek. 1945. március 13-án a Groza-kormány bevezette a román közigazgatást Erdély egész területén. A kormány ígéretet tett arra, hogy a nemzetiségi jogokat, az egyenlő bánásmódot biztosítja. A hivatalos elvekkel ellentétes a megvalósítás, az új jogszabályokban ott vannak a magyarellenes tendenciák. A kormány elsősorban a fasiszta Antonescu-rezsim uralma idején Dél- Erdélyből elüldözött 350-400 ezer főt kitevő magyar tömeget sújtotta. Őket a katonaság kifosztotta, hónapokon át az országutakon sínylődtek, úgy vánszorogtak haza. Vagyonukat zár alá vették, földeiket elkobozták. A tisztogatást csak a magyarok között vették komolyan, a román közigazgatásban azok maradtak a helyükön, akik a magyarságot üldözték. A román hadbíróságok tömegesen ítéltek el a román és magyar hadseregből megszökött magyar katonákat, annak ellenére, hogy ők a szövetségesek elleni háborúból vonták ki magukat. Abból a célból, hogy a béketárgyalások időpontjában Erdélyben minél több románt találjanak, kényszerítették az óromániai és dél-erdélyi román alkalmazottakat és nyugdíjasokat, hogy költözzenek vissza Erdélybe. Úgy csináltak helyet nekik, hogy megkezdték a magyar városokból /Kolozsvár, Brassó stb. / a magyar lakosok kitelepítését, otthonaik lefoglalását. Törvényt hoztak a nemzetiségek védelméről, de ezt nem tartják be. A vegyes lakosságú községekben a románok büntetlenül verik, gyilkolják, rabolják a védtelen magyarokat, a román hatóság szeme láttára. A román hatóságok népbírósága magyarellenes. Román tömeggyilkosok kegyelmet kapnak, a zsidómészárlások értelmi szerzői közül sokan szabadon járnak, ugyanakkor a magyarok ellen tömegesen indult népbírósági eljárás, halálos ítéletek sorát hozták. A kormányzat minden intézkedésével az 1940. augusztus 30-án fennállott helyzetet állítják vissza, a magyarságot abba a helyzetbe hozzák, amelybe a 22 évi céltudatos fasiszta, soviniszta elnyomás következtében jutott. Jelenleg az erdélyi magyarság egyik legsúlyosabb sérelme a CASBI, az Ellenséges Javakat Kezelő Pénztár alkalmazási módja. A CASBI célja az ellenséges állampolgárok javainak zár alá vétele. Ezt úgy alkalmazzák, hogy földönfutóvá tegyék a magyarság túlnyomó részét. Magyarországgal a fegyverszüneti egyezményt 1945. január 10-én írták alá, ettől a naptól kezdve Magyarország nem ellenséfes állam. Eleget tesz jóvátételi kötelezettségének, így nem kötelezhető kettős anyagi jóvátételre. Ebből következik, hogy Románia nem adhat ki olyan rendelkezéseket, amelyek Magyarországot továbbra is ellenséges államnak tekintik. A CASBI végrehajtási utasítsa 1945. április 5-én jelent meg. Ennek egyik pontja „vélelmezett ellenségnek” tekinti azokat, akik 1944. szeptember 12-e előtt vagy után elmentek Romániából. Ezek minden vagyonát elkobozzák. A román fegyverszüneti egyezmény erről nem beszél. A „vélelmezett ellenség” kategóriájának megállapítása az erdélyi magyarság tudatos, tervszerű tönkretétele. Tudni kell, hogy a német katonai hatóságok 1944 augusztusában kihirdették, hogy a lakosságnak el kell hagynia lakóhelyét. A megfélemlített lakosság nagy része azért választotta az elmenekülést. Az elmenekült erdélyi őslakosság 90 százaléka nem önszántából menekült, hanem rendeletek hatására. Az elmenekült lakosság tehát nem tekinthető ellenségesnek. A román kormány a Besszarábiából, Bukovinából a harcok elől menekülő százezer román menekültet nem tekintette ellenségnek. A CASBI alkalmazása terén rengeteg panasz merült fel. A Magyar Népi Szövetség a kormány tudomására hozta a panaszokat. 1945. augusztus 15-én vizsgáló bizottság érkezett Kolozsvárra, elvben bizonyos könnyítéseket helyeztek kilátásba. A román igazságügy-miniszter 1945. október 15-én kiadott rendeletével a román bíróságoknak megtiltotta, hogy a menekülteket visszahelyezzék jogaikba. A Romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarországra repatriálni akaró magyar állampolgárok ingóságaikat kivihessék. Ezt csak akkor tehetik meg, ha a román hatóságok igazoló írás adnak ki. Azonban ezt az írást nem adják ki, így a hozzájárulás csak elvi jelentőségű. Az erdélyi magyarság 70-80 %-ban földműves, ezért legfájóbb problémája a földkérdés. Az 1921-es román földreform célja az erdélyi magyarság létalapjainak gyöngítése volt. A 100 hektáron aluli kisajátítottaknak 74,9 %-a volt magyar és csak 4,7 %-a román. Kisajátítottá az erdélyi római katolikus egyház birtokainak 95,5 %-át, a protestáns magyar egyházak 45 %-át. A román nemzetiségűek sokkal nagyobb arányban részesültek földjuttatásban, mint a magyarok. Az 1945. március 22-én közzétett román földtörvény a magyar földművesek újabb százezreit sújtotta igazságtalan ítéletével. A törvény szerint el kell kobozni mindazok földbirtokát, akik 1944. augusztus 23-a után külföldre menekültek. A Magyar Népi Szövetség közbenjárására ígéret hangzott el Bukaresten, hogy orvosolni fogják a törvény sérelmes kitételeit. A törvény ugyanis kimondta, hogy mindez nem vonatkozik a románokra. A Magyar Népi Szövetség 1945. májusában tartott kongresszusa alkalmával emlékiratban fordult a kormányhoz, követelve a változtatásokat. Azonban a tiltakozás nem ért el eredményt. A magyarellenes túlkapások fő forrása a kisajátítás. Kisajátították a román hadseregben szolgáló magyarok, a kórházba távozott magyar betegek földjét is. A helyi bizottságok túlkapásainak áldozatai nem kapnak jogorvoslást. Földet ismét csak a magyarság veszít. Az erdélyi magyarság egyik legsúlyosabb sérelme a 645/1945. sz. román rendelettörvény, amely a magyar uralom alatt kötött egyes megállapodások érvénytelenségét mondja ki. A törvény szerint az 1940. augusztus 30. és 1945. október 25-e között megkötött jogügyletek megsemmisítendők, ha a felperes 50 %-os kárt szenvedett, ha kiutasított, deportált volt, az ügyet kényszer hatására jött létre. A vagyontárgyakat vissza kell adni. A Dél-Erdélyből elüldözött és az Észak-Erdélyből távozott románok között gyakori volt a csereszerződés. A románok most ezeket a csereszerződéseket megtámadják, a Dél-Erdélyben kapott csereingatlanaikat megtartják és az Észak-Erdélyben szerzett ingatlanaikat is visszakapják, a vételár nevetségesen csekély hányadáért. Súlyos sérelme az erdélyi magyarságnak az úgynevezett adminisztrátori intézmény, ez a magyarság gazdasági tönkretételét célozza. Csak a magyar nemzetiségű román állampolgárok kereskedelmi és ipari vállalataihoz, magyar érdekeltségű pénzintézeteihez, szövetkezeteihez adminisztrátorokat neveznek ki, akik az illető vállalat minden kérdésébe beleszólhatnak, ezért a tevékenységükért súlyos összegeteket szednek fel. Az adminisztrátori intézmény független a CASBI-tól. A román hatóságok a háború előtti időben a magyar nyelvű feliratok és kereskedelmi könyvek után többszörös illetményt róttak ki. Ezt az antidemokratikus intézményt a Groza-kormány idejében is fenntartották. A magyarság elszegényítésének a múltban is egyik legalkalmasabb eszköze volt az adópolitika. A román közigazgatás Észak-Erdélybe való bevezetésével új adórendszert hoztak be, a magyarok adóját újraértékelve lényegesen magasabban állapították meg, mint a románokét. Erdélyben fejlett volt a szövetkezik élet, mai s közel ezer magyar jellegű szövetkezet működik egy fogyasztási és egy hitelszövetkezeti központ keretében. A román kormány ezeknek a szövetkezeteknek az alapszabályaiba olyan változtatásokat eszközölt, amelyek a magyar szövetkezetek működését úgyszólván teljesen megbénítják. Korlátozták a szövetkezetek üzletkötési jogát, a magyar szövetkezetek nem részesülnek a szétosztásra szánt közszükségleti cikkekből, a magyar szövetkezek adójánál a háború előtti forgótőkét veszik alapul. A készülő új törvény meg kívánja szüntetni a magyar szövetkezeti központokat. Trianon után 1924-ben a román hatóságok állampolgársági névjegyzéket állítottak össze, akkor ebből mintegy 200 ezer magyar nemzetiségű személyt kihagytak a névjegyzékből. 1945 után ezek az emberek újból állampolgárság nélkül maradtak, ehhez jöttek az észak-erdélyi magyar tömegek. A Magyar Népi Szövetség többszöri közbelépése és a kormány ígéretei ellenére a helyzet nem változott jelentősen. Bizonyos enyhülés jelentkezett az állampolgársági törvény 1945. decemberi újabb utasításában. A Groza-kormány fel tud mutatni néhány olyan intézkedést, ami arra enged következtetni, hogy az erdélyi magyar tanügy méltányosabb elbánásban részesül, mint 1940 előtt: az észak-erdélyi magyar iskolahálózatot nagyjából fenntartotta. Dél-Erdélyben pedig lehetővé tette a magyar egyházaknak több új elemi és középiskola megnyitását. 1945 nyarán a magyar tanulók anyanyelvükön érettségizhettek – Romániában előízben. Egyelőre még működhetnek a magyar tanügyigazgatási szervek. Azonban az egész magyar tanügyet a jogi bizonytalanság jellemzi, a magyar iskolák hivatalos elismerése még nem történt meg, a magyar tanfelügyelőségeket hivatalosan nem ismerték el. – Az 1945. május 29-én megjelent törvény értelmében az Észak-Erdélyből 1940-ben elmenekült román iskolák visszatértek eredeti román székhelyükre, ezzel az ott működő magyar iskoláknak át kellet adni helyiségeiket, a legtöbb esetben a magyar felekezeti iskolákba mehettek, délutáni tanítást vállalva. A visszatérő román iskolák nemcsak az épületeket vették vissza, de a teljes felszerelést is. Súlyos gond a magyar iskolában a tanárhiány, az iskolák átlagosan 30 %-os tanítóhiánnyal küszködnek. Állandó a veszély, hogy román tanárt neveznek ki magyar iskolába. A magyar tanítóság éhbérnek sem mondható fizetéselőleget kapott, mialatt a román tanítók teljes fizetést élveztek. A fizetéskülönbözetek orvoslása most van folyamatban, de a múlt áprilishoz képest háromszoros értékcsökkenéssel. A magyar tanárok besorolása igazságtalanul történt, ugyanis a bécsi döntés után szerzett jogaikat semmibe vették. – Elemi és középiskolai tanuló annyi van, mint talán soha a XX. században. A magyar tanulók nagy létszáma a legbiztosabb alapja a magyar tanügynek. A román elemi iskolák részére az állam ingyen tankönyvet adott, a magyarelemi iskolák diákjai súlyos tankönyvhiánnyal küszködnek. A román középiskolák továbbra is használják az 1940 előtti tankönyveket, a magyar középiskoláknak ez azonban tilos. Súlyos kérdés a magyar tudományegyetem ügye. 1944 őszén a kolozsvári magyar egyetem – ellenszegülve a hatóságok kiürítési parancsának -, a helyén maradt és folytatta működését. A román államigazgatás Észak-Erdélyre való kiterjesztése után a Nagyszebenből visszatért román és a magyar egyetem között megállapodás jött létre 1945. április 16-18-án, melynek értelmében a magyar egyetem – megtartva az 1940. augusztus 20-a után szerzett teljes felszerelését, kiköltözött azokból az épületekből, melyekben eddig működött. A megállapodás után másfél hónappal, 1945. május 26-án megjelent a Hivatalos Közlönyben a magyar tannyelvű állami tudományegyetem „felállításáról szóló rendelettörvény, amely az áprilisi megállapodásnál jóval alacsonyabb szinte állapította meg a magyar egyetem státusát. A rendelet szerint a magyar egyetemnek el kellett hagynia az egyetemi város 50 épületét és egy volt állami magyar leányiskolát jelöltek ki számára. További sérelem, hogy a magyar tanárok besorolását román egyetemi tanárok végezték. A magyar tudományegyetem orvosi fakultását át kellett költöztetni Marosvásárhelyre. A magyar egyetem tanárai a legsivárabb anyagi helyzetben vannak. A tanárok megsegítésére gyűjtőakció indult. A kormány a gyűjtőakció eredményének felhasználására még nem adta meg az engedélyt. Az erdélyi magyarság a szép szavak ellenére sem lát garanciát jogainak biztosítására a jelenlegi rendszerben.

Románia hataloméhes politikusaival egyre gyorsabban halad a teljes csőd felé. A kulcsproblémák között van a vállalkozóbarát környezet hiánya, az igazságszolgáltatás lassúsága és korrumpálhatósága, a gyakran változó törvénykezés, a közbeszerzési eljárások kijátszhatósága, a nagyfokú bürokrácia. A 2007–2013 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós pénzek csupán 3%-át használta fel eddig Románia. /Antalfi Imola: Mélyül a gödör. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

Az RMDSZ szövetségi „parlamentje” szinte egyhangúan döntött a kormányban való részvételről. A cikkíró roppant aggályosnak tartja, hogy az SZKT szinte ellenszavazat nélkül bólintott rá a kormányzásra. Elfogadni ugyanis egy olyan kormányzást, amelyben szinte ugyanazok, a szakértelem teljes hiányát bizonyító személyek ülnek, élükön az RMDSZ által is megbuktatott miniszterelnökkel, koalícióra lépni, előzőleg pedig az RMDSZ a kampányban azt bizonygatta, hogy a jelenlegi államfő a lehető legrosszabb megoldás az ország jövője szempontjából. Az államelnök máris bejelentette: korlátot fog szabni a politikai kinevezéseknek! Található-e utalás az elnök beiktatási beszédében arra, hogy a kisebbségnek milyen céljait támogatja? Elég volt csak meglebegtetni a kulturális tárca magyar nemzetiségű jelöltnek való odaítélését, a felháborodott többség azonnal elérte, hogy a vallási területet nem hagyja ennek a miniszternek a hatáskörében. Ez jelzi a magyar miniszterek várható mozgásterét. /Virág György: Illúziók. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

A 2009-es esztendőt minden szempontból nehéz és rengeteg dilemmával teli év volt, összegezte az évet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kiemelkedő eredményt értek el az EP-választásokon. A siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, a magyar összefogás mozgósító erővel hatott az erdélyi magyarok körében. Másrészt a románok részéről alacsony volt a részvétel. Markó szerint jól döntött az RMDSZ, amikor államelnök-jelöltet állított. Kelemen Hunor eredményesen kampányolt, újabb magyar politikusnak sikerült bebizonyítania, hogy akár az államfő-választásokon is versenyképes tud lenni. Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarságot a nacionalista román politikának azzal, hogy kormányzati szerepet vállalt a PD-L oldalán. Markó szerint téves Tőkés László álláspontja. Ha ellenzékben maradnak, hozhattak volna a szlovák nyelvtörvényhez hasonlító törvényt. Ez ugyanis éppen olyan könnyen bekövetkezhetett volna Romániában is, mint Szlovákiában. Markó hangsúlyozta, van magyar összefogás, de ez nem azt jelenti, hogy egyetértés van minden kérdéskörben. /Ferencz Zsolt: „Nekünk kell megkeresni a cselekvés módozatait” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes átvéve Dan Nica volt kormányfő-helyettes feladatkörét, az európai ügyek osztályát, az országos energiaszabályozó szakhatóság (ANRE) és az országos közművesítés-szabályozó hatóság tevékenységét fogja koordinálni. A miniszterelnök-helyettes feladatait múlt heti, beiktatása utáni első ülésén határozta meg a kormány sürgősségi rendelettel. A jogszabály előírja, hogy a miniszterelnök-helyettesnek saját apparátus áll a rendelkezésére, és ezt a tevékenységet a kormányfőtitkárság költségvetéséből finanszírozzák. Tevékenységét egy vagy több államtanácsos és államtitkár segíti, akiket a miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő nevez ki. /Markó megkapta feladatait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Húsz évvel ezelőtt mindannyian remélték, hogy egy új, szebb korszak kezdődik. Csalódtak. „Azt hittük: megszabadulva a vörös (kommunista) bőrbe bújt sátántól, az ateista diktatúrától, valamennyien egy irányba kezdjük majd húzni azt a közös szekeret”, írta Ujj János. Remélték, hogy ott tudják majd folytatni Kelet- és Közép-Európában, ahol negyven éve elszakadt a fonal. Azóta tudják: nem lehetett. Azoknak, a keresztény hit nélkül nevelteknek nem kötelező sem a tízparancsolat betartása, sem az erkölcsös élet. Azonban reménykedni kell, talán felnő az a nemzedék, amelyet már a keresztény erkölcs szellemében nevelnek az iskolák. /Ujj János: Karácsonyi gondolatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elküldte Magyarország hivatalos álláspontját Romániának a Felső-Csertés mellé tervezett bányaberuházás előzetes vizsgálatával kapcsolatban. A román környezetvédelmi minisztérium májusban küldött értesítést arról, hogy megkezdődött a Hunyad megyében található Felső-Csertés település közelében az arany- és ezüstbányászati tevékenység folytatásához kapcsolódó környezeti vizsgálat. Magyarország a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kapcsolódott be a nemzetközi eljárásba. Magyarország felhívta a román fél figyelmét, hogy elemezzék az alkalmazni kívánt technológiai megoldásokat, és nemzetközi tapasztalatokkal, referenciákkal alátámasztva igazolják, hogy miért az adott technológiát választották. Emellett dolgozzanak ki a cianidkezeléssel kapcsolatos tervet, részletesen elemezzék a cianidmentesítés módját. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bányaberuházás: magyar támpontok Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

„Tőkés László az év legirigyebb politikusa” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az európai parlamenti képviselő nem gratulált a szintén bihari Cseke Attila miniszteri kinevezéséhez, és nem támogatta a Klaus Johannis kormányfővé történő kinevezését célzó kezdeményezést. „Elfogadta, hogy első legyen az RMDSZ EP-választási listáján, és amikor hárman jutottak ki a brüsszeli törvényhozásba, s Markó Béla learatta az ezzel járó babérokat, már nem feküdt neki az RMDSZ” – fogalmazott Lakatos. A nagyváradi politikus az év legfontosabb eseményének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenléti hitelmegállapodást nevezte, szerinte ugyanis ez hatott ki a leginkább az egyszerű lakosokra is. /Lakatos: Tőkés László az év legirigyebb politikusa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a Hargita megyei önkormányzat jelentős eredményekről tud beszámolni, bár sajnálja, hogy ezeket a megvalósításokat nem minden székelyföldi politikus ismeri el. 2009-ben főként az infrastruktúra fejlesztésére – út- és vízhálózatok korszerűsítésére – összpontosítottak, jövőre többek között az egészségügyi és oktatási intézmények felújítását, a termelői szövetkezetek munkájának támogatását, a sajátos székely termékek értékesítését támogatnák. 209-ben a legnagyobb beruházás a 132-es úton történt, amely Szentegyházától Brassó megye felé vezet. Az országban ez az első út, amelynek felújítását sikerült elkezdeni a Regionális Operatív Program keretében elnyert pályázat révén. Sikeres volt a Hargita megyei hegyimentő-szolgálat korszerűsítésére benyújtott Salvamont-projekt, támogatást kapott az a Team-program is, amelynek révén a közigazgatásban dolgozó megyei és helyi tanácsi alkalmazottak kapnak továbbképzést. Tovább dolgoznak azért, hogy a parajdi sóbánya a megye ügykezelésébe kerüljön. Borboly az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától azt várja, hogy újabb lehetőségeket teremtsen az erdélyi magyarság hosszú távú önrendelkezési célja teljesüléséhez. „Nem több pénzt kérünk, hanem önrendelkezési jogokat” – hangsúlyozta. /Forró Gyöngyvér: Borboly Csaba: önrendelkezési jogokat kérünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A Gusa-szobor felállítását testületileg megszavazó marosvásárhelyi RMDSZ-tanácsosok esküsznek, hogy nem ismerték a tábornok véres múltját. Az igennel való szavazást elrendelő Benedek István frakcióvezető elmondta, ő csak az utóbbi hetekben kezdett el hallani a temesvári vérfürdő elrendelőiről, Stanculescu, Chitac és Gusa tábornokokról meg a közel száz halottról. /Szucher Ervin: Nem tudhatták, ki volt Gusa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A Márton Áron szobor és az 1956-os emlékmű felállítását tartják a 2009-es év legnagyobb sikerének a kolozsvári magyar tanácsosok. Az RMDSZ-frakció helyi képviselői szerint ugyanakkor az év legfőbb kudarcát a Főtér átalakítása jelenti. A legoptimistább László Attila alpolgármester, aki szerint idén történt a legtöbb megvalósítás Kolozsváron. A legborúlátóbb Molnos Lajos városi tanácsos, ő az egész évet összességében kudarcnak könyveli el, és az elkövetkező évtől sem vár sokkal jobbat. Molnos Lajos a város kudarcának tartja a Főtér átalakítását. „Kudarc, mert nem tudtunk ellene tenni semmit” – nyilatkozta a kolozsvári tanácsos. /J. J., K. O. : Sikerek és kudarcok 2009-ben a magyar tanácsosok szemszögéből. Legnagyobb eredmény: a Márton Áron szobor és az ‘56-os emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

December 28-án megalakulásának huszadik évfordulóját ülte Aradon az RMDSZ, amely 1989 decemberében más néven jött létre. Az ünnepségen Bognár Levente aradi alpolgármester mondott beszédet. Az elmúlt húsz esztendő történéseit az aradi magyarság érdekképviseleti szervezetének három eddigi vezetője elevenítette fel. Hosszú Zoltán ügyvéd, a román parlament későbbi szenátora elmesélte: 1989. december 23-án néhány aradi – köztük a már elhunyt Kovách Géza történész – Ujj János lakásán találkoztak, és beszélgettek arról, mit kellene tenni az aradi magyarságért. A programot 12 pontban fogalmazták meg, ami a megújult aradi napilap, a Jelen december 26-i lapszámában látott napvilágot. (Időközben az újság néhány számát a lövöldözések miatt csak plakátszerű kiadásban lehetett megjelentetni.) Az utókor számára dokumentumként is érdekes lehet, hogy a 12 pont többek között az anyanyelv szabad használatát, nemzetiségi minisztérium felállítását, szabad magyar nyelvű sajtót és oktatást, a kulturális és történelmi örökség ápolását, az asszimilációs politika leállítását, a magyar feliratok és nevek szabad használatát, a tényleges és teljes vallásszabadságot irányozta elő. Az 1989. december 26-i ülésen megalakult az aradi Román Demokrata Front magyar nemzetiségű lakosságának ideiglenes intézőbizottsága, amelynek elnöke Hosszú Zoltán, alelnöke Cziszter Kálmán mérnök és Tokay György ügyvéd, titkára Ujj János tanár lett. 1991 tavaszától az elnöki stafétát Cziszter Kálmán vette át. „Kemény iskola volt azoknak, akik a parlamentben – Hosszú Zoltán, Tokay György – képviselték a magyarságot, és a többieknek, akiknek meg kellett tanulniuk a politizálást”, mondta el azt utód, Király András tanár, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Kifejtette: „Bár számunk csökkent, ahhoz elegen vagyunk, hogy megvalósítsunk olyan dolgokat, amelyeket az elején célul tűztünk ki”. Szórvány vagyunk, de vannak polgármestereink, alpolgármestereink, volt magyar alprefektusunk, megyei tanácsi alelnökünk, kezdettől fogva sikerült megőriznünk parlamenti képviseletünket, képviselőink vannak hivatalokban, ahol a magyar érdekekért kell kiállni” – tette hozzá. /Jámbor Gyula: Húszéves az aradi RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Nem kell többé órákig sorba állniuk a városházák pénztárainál a nagyvárosok lakosainak: immár az erdélyi és partiumi nagyobb településeken is ki lehet fizetni on-line a helyi adókat és illetékeket. Mindehhez nincs másra szükségük az érdeklődőknek, mint internet-hozzáféréshez, illetve egy érvényes bankkártyára. Nagyvárad választotta a legegyszerűbben használható on-line adófizetési megoldást, s hasonlóképpen lehet törleszteni az esetleges közlekedési vagy egyéb pénzbírságokat is. Csíkszeredába egyelőre a hagyományos módon lehet fizethetni, személyesen, a városháza pénztárainál. Szőke Domokos alpolgármester elmondta, noha pályáztak informatikai szolgáltatásra, az eredmény várat magára. Szatmárnémeti helyi közigazgatása 2003 óta kínál internetes adófizetési lehetőséget a megyeközpont lakóinak, de kevesen élnek vele. Szatmárnémetihez hasonló on-line adófizetési lehetőséget kínál Kolozsvár, Marosvásárhely, valamint Brassó önkormányzata is. Mindehhez a város honlapján is megtalálható kérvényt kell kitölteni, illetve egy személyiigazolvány-másolattal együtt leadni az önkormányzat adó- és illetékosztályán. Az illetékesek néhány nap múlva postán küldik ki az érdeklődő polgárhoz az egyéni azonosítót és jelszót, ezt követően pedig a lehető legegyszerűbben lehet intézni a kifizetéseket otthonról, vagy éppen a munkahelyi számítógépről. Nagyváradon interneten keresztül is lehet egyeztetni januártól a polgári házasságkötés időpontját A városban bevezették az on-line adózást, bankkártyaleolvasó készülékeket is elhelyeztek a pénztáraknál, de a bank, amellyel szerződésük volt, nemrég leszerelte azokat, mert nagyon kevesen fizettek ilyen módon. /Otthoni adófizetés városokban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata idei szilveszteri bemutatója rendkívüli vállalkozás: a maga teljes pompájában kívánja megszólaltatni a Csárdáskirálynőt, különleges élményt nyújtva a nézőknek. /Csárdáskirálynő Szatmáron Keresztes Attila rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Zenés ünnep lesz a nézők számára Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház szilveszteri előadása. Az erdélyi komolyzenei élet sztárjait felvonultató nagyszabású produkció rendezője és zenei vezetője Selmeczi György, akinek ez lesz az első munkája Sepsiszentgyörgyön. Az előadás egy híres magyar film betétdaláról kapta a címét: A nagy utazás. /Szilveszteri nagy utazás Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Musical-műsor lesz a kolozsvári Magyar Opera szilveszteri műsora, a legismertebbekből ad ízelítőt. Első helyen áll a My Fair Lady, de nem marad el a West Side Story sem. /Turánitz J. Lajos: Szilveszter... vagy amit akartok! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

A szamosújvári 51-es számú Czetz János cserkészcsapat gondoskodott a betlehemi láng helyi szétosztásáról, továbbá egy, több mint 500 kilométeres lángosztó körutat szerveztek a Mezőségen. Kasza Tamás, a szamosújvári cserkészcsapat vezetője, aki egyben a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke emlékezett a kezdetekre. 1992-ben, egy dési lelkigyakorlaton ismerkedett meg Böjte Csaba ferences atyával és a dési cserkészekkel. 1993-ban toborzót tartottak, majd 1994. május 8-án negyvenen letették cserkészfogadalmukat a ferencrendiek templomában. Átlagosan 40–45 az évi cserkészlétszám Szamosújváron. Tízéves csapatünnepségükkor létrehozták az Emlékhelyet, hogy általa a város és a cserkészet jeles személyiségei előtt tisztelegjenek. Kiadták A Székely–magyar rovásírás ABC-s könyve című könyvet. A szamosújváriak szervezték az elmúlt két évben a kiscserkész mintatábort is, Kasza Rózsa vezetésével. Egy családban nevelkedő, öt árva gyerek nevelésében vállaltak szerepet: a beosztott cserkészek naponta a gyerekekkel tanulnak, továbbá elősegítik a szocializációjukat. Jövőre egy sor kerek évforduló megünneplésére készülnek. 2010-ben lesz 70 éves a szamosújvári magyar cserkészet, 310 éves Szamosújvár, valamint 20 éves az erdélyi cserkészszövetség. 2010 és 2011 februárja közt az Erdélyi Magyar Cserkészszövetség Emlékévet szervez. /Fodor Emőke: Nyitottak a cserkészek a társadalom szolgálata felé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

A fiatalon elhunyt magyarországi képzőművész, Simsay Ildikó emlékére alapította a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége a róla elnevezett díjat, melyet 1998 óta ítélnek oda azoknak a képzőművészeknek, akik a közösségért kiemelkedő és példamutató munkásságot végeztek. Erdélyből eddig csak Németh Júlia művészettörténész kaphatta meg a rangos kitüntetést. Az egyik idei díjazott Vinczeffy László Munkácsy-díjas képzőművész, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár munkatársa. /Váry O. Péter: Simsay Ildikó-díj Vinczeffy Lászlónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

December 28-án ünnepelte az érmihályfalvi GGG Irodalmi Stúdió fennállásának 15. évfordulóját a helyi Bartók Béla Művelődési Házban. Mózsi Borbálának a városi strand mellett működő Gödör-Gasztro-Galériájában sajátságos kulturális élet kezdett kibontakozni a kilencvenes években. Az irodalmi stúdiónak a művelődési ház akkori igazgatója, Nyakó József adott nevet: egyik alkalommal fel kellett konferálnia a csapatot, és hirtelenjében ez jutott eszébe. Így lett a Gödör-Gasztro-Galéria fellépőiből GGG Irodalmi Stúdió. 2000 elejére már igazi irodalmi színpaddá nőtték ki magukat. A GGG-Irodalmi Stúdó 15 éve című kötet összefoglalja a csoport másfél évtizedes munkáját, kitüntetéseit, fellépéseit. Szerzői: Bokor Irén és Kiss Kőrösi Jolán. A kiadványt az Aegis Ephebum Egyesületen keresztül a helyi önkormányzat, a Pro Scholam Egyesület, valamint a Bihar Megyei Tanács támogatta. /Sütő Éva: Születésnap tárlatnyitóval és könyvbemutatóval. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./

Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez /Pro-Print, Csíkszereda, 2009/ című könyvéből vett egyik követi jelentést idézte a lap. Az 1949. november 12-én kelt bizalmas követi jelentés beszámolt arról, hogy Kolozsváron nagy feltűnést keltő letartóztatások történtek. Letartóztatták a következőket: Méliusz-Nelovankovics József, a Magyar Nemzeti Színház rendezője, Kurkó Gyárfás, az MNSZ intézőbizottságának tagja, országgyűlési képviselő, Balogh Edgár, a Bolyai Egyetem rektora, országgyűlési képviselő, Szász Pál, az EMGE volt elnöke, továbbá Bikfalvi és Kálmán egyetemi tanárok. Kurkó Gyárfás 1947 végéig az MNSZ elnöke volt, leváltása után a szervezet titkárságának tagja maradt, az 1948 decemberi intézőbizottsági ülésen azonban már csak a százas intézőbizottságba választották be. Az erdélyi magyarság szemében ő a legnépszerűbb politikus. Általában tisztakezű, becsületes embernek ismerték. Önéletrajzi regénye, a „Nehéz kenyér”, melyet az Állami Könyvkiadó adott ki, általában jó kritikát kapott. /Széll Jenő követ jelentése Kállai Gyula külügyminiszternek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról – jelentette ki Traian Basescu államfő. A decemberben újraválasztott államfő az elnökválasztási kampányban nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Az új kormány programjába beemelte, hogy „újraértékelik” a verespataki aranybánya-beruházást. /Nemzetbiztonsági kérdés lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Traian Basescu államfő újra az elbocsátásokkal rémisztgette a pedagógusokat: egy nemrég elfogadott kormányrendelet alapján legalább 15 000 pedagógust bocsátanának el. Utóbb Basescu pontosított: ez elsősorban a képesítés nélküli, helyettesítő tanárokat és a már nyugdíjas, de még dolgozó pedagógusokat érinti. Az elbocsátásokra azért kerülhet sor, hogy a tanulókért járó fejkvóta rendszer életbe lépésének következményeképpen a kis létszámú iskolákat összeolvasztják más, nagyobb tanintézetekkel. Ugyanakkor a tanrend módosítása szintén több pedagógusállás megszűnéséhez vezethet, mondta Basescu. /Jövőre elbocsátások a tanügyben? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Kiszivárgott információk alapján elképzelhető, hogy Aradon ismét Horváth Levente kaphatja meg az alprefektusi tisztséget. /Újra lehet aradi magyar alprefektus. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./