Továbbra sem sikerült a parlament két állandó bizottságának megállapodni arról, hogy a szakbizottságok mikor kezdhetik el a Liviu Negoita kijelölt kormányfő által javasolt miniszterek meghallgatását. Nincs esély arra, hogy az elnökválasztások végkifejlete előtt eldőljön a Negoita-kormány sorsa. /Választások előtt nem lesz új kormánya Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Alkotmányellenesnek ítélte az alkotmánybíróság a szeptember 15-én felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt és visszaküldi a parlamentnek. /N. -H. D. : Döntött az alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége esetleg hajlandó lenne támogatni Traian Basescut az államelnöki választások második fordulójában, mivel úgy véli, hogy a jelenlegi elnök és a PDL „az egyetlen remény” a magyar közösség számára. Szász Jenő MPP-elnök sajtótájékoztatóján kifejtette, meggyőződése, hogy Traian Basescu bejut az államelnöki választások második fordulójába. Szász kifejtette, az MPP felkérést intézett a Basescu államelnök kampány-stábjához, hogy a választások második fordulója után Basescu látogasson el a Székelyföldre, és találkozzon az ott élő emberekkel, tárgyaljanak a régió specifikus és általános problémáiról. Szász leszögezte, az MPP nem fogja feltételek nélkül támogatni Traian Basescut a második fordulóban. Basescu hibákat követett el, amikor Tusnádfürdőn azt mondta, hogy nem lesz autonómia, és Budapesten, amikor ugyanezt fejtette ki. Azonban Basescu Székelyföldön azt mondta, hogy a decentralizálást támogatja. /Az MPP támogatná Basescut. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Egyértelműen provokációnak tartja az Új Jobboldal szélsőjobboldali szerveződés tervezett sepsiszentgyörgyi megmozdulását Antal Árpád, a város polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint e szervezetnek nincs helye Sepsiszentgyörgyön. A két RMDSZ-es önkormányzati vezető üdvözölte a román pártok Kovászna megyei vezetőinek hozzáállását, amely szerint elutasítják az Új Jobboldal kezdeményezését, azt, hogy Románia nemzeti ünnepén rendezvényt tartsanak Sepsiszentgyörgyön. /Feszült december 1-je ígérkezik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Antal Árpád polgármester elmondta, Tudor, az Új Jobboldal vezetője arra kérte a tagságot, lehetőleg Brassóban ebédeljenek, nehogy Sepsiszentgyörgyön megmérgezzék őket. A vezér felszólította ,,bajtársait”, ne egyszerű résztvevőként jöjjenek, kis motorjai legyenek a felvonulásnak.,,Az a gyanúm, a román hatóságok támogatják működésüket, ha nem lenne megfelelő hátországuk, most nem ünnepelhetnék tízéves évfordulójukat” – hangsúlyozta Antal Árpád Új Jobboldalról, hozzátéve: elképzelhető, valakinek érdeke, hogy itt összetűzésre kerüljön sor.,,Kötelességünk elkerülni az összetűzést, de azt sem engedhetjük meg, hogy boldog-boldogtalan itt randalírozzon. Jelentenünk kell az illetékes szerveknek, hisz ez a provokáció a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, és a leendő kormányfőt, államelnököt is cselekvésre szólítjuk” – fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Tiltakozik az RMDSZ (Provokációra készül az Új Jobboldal) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

A Székely Hadosztályra emlékeznek december elsején Kolozsvár főterén a Székely Szakasz tagjai, miközben a román szélsőjobboldali szervezet, az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön üli meg Románia nemzeti ünnepét. Az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának székely szakasza december elsején délután a székely hadosztály megalakulására emlékezik Kolozsvár főterén. Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője elmondta, mindössze tucatnyian vesznek részt a csendes rendezvényen. „Fel kell vállalnunk a történelmet, és jogunk van megemlékezni a Székely Hadosztály alakulására” – magyarázta Keresztes. Kérésüket hivatalosan iktatták, de a megmozdulást a kolozsvári polgármesteri hivatal nem engedélyezte. Ennek ellenére mintegy tucatnyian összegyűlnek és a megemlékező beszédek is elhangzanak. „Az Új Jobboldal tagjai engedély nélkül vonultak fel Gyergyószentmiklóson, és a hatóságok nem oszlatták fel őket, diszkriminálnának, ha a Székely Szakasz tagjaival ezt Kolozsváron megtennék” – fogalmazott Keresztes. A mozgalmat hivatalosan is bejegyzik hagyományőrző szervezetként, tagjaik tűzoltó-, árvízvédelmi, elsősegélynyújtó képzésen is részt vesznek. A háromszéki elöljárók etnikumközi konfliktustól tartanak, és provokációnak minősítik, hogy az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön ünnepel december elsején. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel a rendőr- és a csendőrparancsnokokkal, illetve a titkosszolgálat helyi vezetőivel találkozik, akiket arra kérnek, akadályozzák meg az engedély nélküli felvonulást. Antal Árpád újságírói kérdésre elmondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a december elsejei ünnepségen, mert ha elmegy, kénytelen lesz arra emlékeztetni, hogy a román állam nem tartotta be a gyulafehérvári kiáltványban foglaltakat, mert 1918. december elsején autonómiát ígért a magyarságnak. /Bíró Blanka: Felvonul a magyar és a román szélsőjobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

December elsején Kolozsváron Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalj Székely Szakasza akart felvonulni, Sepsiszentgyörgyön pedig a szélsőséges, gyalázkodó román Új Jobboldal. December elsején lesz 91 éve, hogy Kolozsváron megalakult a Székely Hadosztály, erre csendesen akarnak emlékezni. A megmozdulás következményei előre láthatóak: nagyjából ugyanúgy fognak neki örülni a kolozsvári román döntéshozók, mint ahogyan a székelyek „tapsolnak” majd a szélsőséges, magyargyűlölő megnyilvánulásairól már tíz éve ismert Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi felvonulásának. /Páva Adorján: Multikulti szélsőségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Egyenes beszédet, erős szervezetet kíván létrehozni Tamás Sándor új megyei RMDSZ-elnök, akit november 18-án egyetlen jelöltként megválasztottak. Tizenkét esztendő után, az 1997-es szétválást követően ismét egyetlen RMDSZ-szervezete van Kovászna megyének, amely a Háromszéki Területi Szervezet nevet kapta. A küldöttgyűlés Albert Álmos leköszönő elnök beszámolójával kezdődött. /Farkas Réka: Új szervezet, új elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Már alakulnak a szakcsoportok, melyek a székely márka termékeinek bejegyeztetését végeznék – mondta el Antal István képviselő, iparjogász. „A bejegyzett Székelyföld márkanév – melyet Hargita és Kovászna megye közösen kezdeményezett – már le van téve a szabadalmi hivatalnál. Jelenleg térségenként hozzák létre azokat a szakcsoportokat, melyek feltérképezik, hogy konkrétan melyik székelyföldi termék alkalmas a név viselésére” – tájékoztatott Antal István. A két megye szintjén lesz egy tanács, mely ezt követően elbírálja, hogy mely áruféléket érdemes levédeni, és intézkedik erről, valamint a márkanév használatáról. /Totka László: „Csomagolják” a székely terméket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. Az üzem évi 300 ezer tonna kukoricát használna fel a környezetkímélő benzin gyártásában. A beruházást szervező cég képviselője, Kerekes Ferenc szerint mindenképpen jól döntöttek, hogy éppen Nagykárolyt választották, mert ezen a vidéken könnyűszerrel megtermelik azt az évi háromszázezer tonna kukoricát. /Sike Lajos: Tenger(ny)i üzlet. Jövő tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház november bemutatja Alina Nelega Zurinka című roma népmesék és népmondák alapján készült bábelőadást Rudy Moca rendezésében. /Roma népmese a temesvári magyar színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Erdély-archívum létrehozását tervezi Márton Zoltán kolozsvári fényképész, aki nemrég nyílt galériájában egyéni és csoportos tárlatokat is szervezne. Évekig Svédországban élt, ahol fényképészként tevékenykedett. Három hete nyitotta meg FOTOmART nevű, fényképekre szakosodott galériáját Kolozsvár központjában, jelenleg pedig alapítvány létrehozását tervezi. Az alapítvánnyal megpróbálják összegyűjteni és digitalizálni az egykori és még aktív erdélyi fényképészek anyagát. A digitalizált képeknek egy internetes adatbankot is létre szeretne hozni, mely folyamatosan bővülne az új „szerzeményekkel. A képeket ebből az adatbázisból bárki megvásárolhatná, és kinyomtathatná. /Varga László: Alapítványt és internetes archívumot hozna létre erdélyi fényképek számára Márton Zoltán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Negyvenedik születésnapját ünnepli november 23-tól a román közszolgálati televízió magyar adása, jelezte a TVR magyar szerkesztőségének vezetője, Kacsó Sándor főszerkesztő. 1969. november 23-án szólalt meg először a román nemzeti televízióban magyar bemondó. Kettős ünneplésről van szó – magyarázta Boros Zoltán, a magyar adás rendszerváltás utáni első főszerkesztője – a negyvenéves évforduló mellett decemberben az újraindított magyar adást is ünnepelik. A magyar adást 1985-ben egyetlen telefonutasítással megszüntették, filmanyagát a területi rádióstúdiók hang archívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között. Az 1990. január 8-án, hétfőn sugárzott ‘89 utáni első, háromórás magyar adás elkészítésére csupán három nap állt a szerkesztőség rendelkezésére. A kilencvenes évek második felétől a bukaresti magyar szerkesztőség romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által sugárzott magyarországi adó, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdiói (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely), és még inkább a helyi (aradi, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi stb.) magántévé-társaságok jelentős számú néző figyelmét vonzzák. „Ennyi év után már kellene, hogy legyen egy saját, magyar nyelvű tévécsatornánk, hangsúlyozta Boros, Zoltán. /Negyven év a kilencediken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Tizenöt éves évfordulóját tartottak Uzonban: a Jókai Mór Közművelődési Egyesületét és az ennek kebelében működő, ugyancsak másfél évtizedes múltra visszatekintő Szivárvány Női Kórusét. Ez alkalommal vendégül láttak több kórust. A 7. uzoni kórustalálkozó közösségeket megtartó, az összetartást erősítő kulturális eseménnyé vált. Az uzoni asszonykórus Magyarországon is sikerrel szerepelt. A Szivárvány Kórusban jelenleg tizenhatan énekelnek, tagja a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, 1997-ben elnyerték a bodoki egyházzenei találkozó aranyfokozatát, 1999-ben Kiemelt Nívódíjat szereztek, Keresztes Enikő karmestert Seprődi János-díjjal tüntették ki. /Sylvester Lajos: Esett, de szép szivárvány ragyogta be az eget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

Megjelent Kelemen Antal A hangosan szóló csend zenéje, 30 év a fúvószene szolgálatában /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009/ című összegzése a rétyi zenei közművelődés három évtizedes múltjáról. Az album a kor sajtójából gyűjtött idézetekkel szemlélteti azt a munkát, melyet ez a faluközösség végzett hagyományos zenekultúra megtartása és fejlesztése érdekében. A rétyi zenekar Európa tizenkét országában fordult meg. A rétyi Kovács András Fúvós Egyesület és a Pro Musica Alapítvány magas szintre emelte az iskolai zeneoktatást, így biztosította az utánpótlást, a folytonosságot, sőt egész Erdélyre kiterjedően felvállalta a fúvószenei táborokat s nem utolsósorban a karnagyképzés feladatát. Felvállalták a Romániai Magyar Dalos Szövetség ilyen irányú teljes feladatkörét, nyilatkozta Bukur István, a Kovács András Fúvós Egyesület elnöke. /Három évtized szolgálat (Emlékkönyv Réty zenei életéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Visszautasította a bíróság a Pro Democratia keresetét, amelyben a civil szervezet kérte: függesszék fel a népszavazást. November 22-én, vasárnap, az elnökválasztásokkal egyidőben a román választókat arról is megkérdik: egyet értenek-e azzal, hogy a jelenlegi kétkamarás parlament egykamarássá alakuljon, illetve, hogy 471-ről 300-ra csökkenjen a parlamenti képviselők száma. Az RMDSZ álláspontja szerint minél nagyobb számban részt kell venni a referendumon, és nemmel szavazni mindkét kérdésre. Jelenleg az országban bizalmi válság van, ezért várhatóan alacsony lesz a részvétel. Traian Basescu és Mircea Geoana a két legesélyesebb államfő-jelölt. /Sz. K. : Elnökválasztás és referendum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

„Amikor a magyar közösség érdekeiről van szó, nincs elveszett szavazat” – üzente választóinak Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Sérelmezte, hogy nem kapott meghívót az elnökválasztási kampányt záró november 20-án tartott nyilvános tévévitára, amelyen Crin Antonescu liberális, Mircea Geoana szociáldemokrata jelölt, illetve Traian Basescu államfő méri össze erejét. – Otthonában, Csíkkarcfalván kezdődött, és ott is zárult november 19-én Kelemen Hunor négyhetes erdélyi kampánykörútja Az EMNT támogatja Kelemen Hunort a választásokon, az MPP nem. /Cs. P. T. : „Nincs elveszett magyar szavazat” Kampányzáró beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a kézdivásárhelyi rendőrségen Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, miután hat román fiatal megvert és megkéselt egy 22 éves fiatalembert a városban. Az esetre november 15-én került sor, az áldozat azonban elhallgatta az ügyet és nem kívánt rendőrséghez fordulni. A politikus azonban megkereste a kézdivásárhelyi fiatalembert, elkísérte a sepsiszentgyörgyi törvényszéki orvoshoz, majd a látlelet birtokában a kézdivásárhelyi rendőrségen feljelentést tettek. „Aggasztó, hogy egy javarészt magyarok lakta kisvárosban valakit azért verjenek meg, mert anyanyelvén beszél” – mondta a szenátor. Az elmúlt hetekben több alkalommal is lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések helységnévtábláin a magyar feliratot. Nem ez az első magyarverés a környéken, júniusban két lemhényi lakost vertek meg az egyik berecki benzinkút étkezdéjében, mert magyarul beszéltek – az esetet az egység biztonsági kamerái is rögzítették. /Bíró Blanka: Kézdivásárhely: feljelentették a magyarverőket. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Ukrajna függetlenné válása óta a napokban fordult elő először, hogy az állami televízió egyes csatornája nyíltan magyarellenes műsort sugározzon, gyakorlatilag szeparatizmussal vádolva meg a kárpátaljai magyarságot és Budapestet. Az Ukrajnára leselkedő veszélyek: a magyar irány című adásban megszólalt a Szvoboda nacionalista szervezet vezetője, aki felrótta a kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta, a magyarokkal ellentétben az ukrajnai románok, szlovákok és más kisebbségek megértették, hogy nem célszerű emlékműveket állítaniuk, mivel szerinte azok, akik emlékműveket állítanak, azt jelzik, hogy ott vannak, s adandó alkalommal az emlékjeleknél húzzák meg az új határt. A műsor készítői, beregszászi magyar iskolákkal és a magyarországi oktatási-nevelési támogatással példálózva, azt állították, hogy a városban magyarosítás folyik. Szerintük a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz csatolását. /Magyarellenes uszítás Ukrajnában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet november 19-én Kolozsváron megkoszorúzta Dsida Jenő sírját és Márton Áron szobrát. A nagykövet az EME fennállásának 150 éves jubileuma alkalmából látogatott a kincses városba. A Dsida Jenő sír koszorúzása kapcsán kifejtette, mennyire fontos lenne a kolozsvári magyarságnak, hogy Dsida Jenő nevét utca viselje. /(J. J.): Koszorúzott Füzes Oszkár magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Ez nem a mi választásunk, itt mi legfeljebb szavazhatunk, ezt érzi B. Kovács András az államfőválasztás kapcsán. Az erdélyi magyarság kollektív igényei ugyanis szóba sem jönnek a programokban az egy RMDSZ-jelölt kivételével, akinek úgyszólván szolgálati kötelessége azokat képviselni. Lehet elmélkedni azon, hogy mennyire csupán jelszó az RMDSZ-jelölt egyik-másik célkitűzése, mert a szövetség nemegyszer az ún. reálpolitizálást választotta el az utóbbi évtizedben, s a kormányban, hatalomgyakorlásban való részvétel kedvéért több dologról lemondott. A többségi jelöltek szemében a magyar autonómiaigény ügyészségi kivizsgálás után kiált. Ezért meg kell teremteni azt az önrendelkezési formát, melyben „saját gondjaink végre kellő megfogalmazásban vethetők fel és oldhatók meg”. /B. Kovács András: Ez a tér nem a miénk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

A székelyudvarhelyi városházán telt ház előtt mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a helyi diákoknak. A rendezvényen dr. Dávid László, az egyetem rektora elmondta: nem tavasszal kell elmenni a jövendőbeli egyetemistákhoz, mert a gyerekek nem érettségi előtt néhány hónappal döntik el, hol szeretnének továbbtanulni. „Bízunk abban, hogy az egyetemi hálózat bővítése döntő módon, hosszú távon és biztonságosan járul majd hozzá az erdélyi magyar értelmiség képzéséhez, a magyarlakta régiók gazdasági és kulturális felemelkedéséhez” – fogalmazott a rektor. /Csáki Emese: A székelyudvarhelyi diákokkal találkozott a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Teljesen megújult a lisznyói református műemlék templom belseje. A munkálatokat építőanyaggal és munkaerővel segítette az uzoni önkormányzat is. /(kgy. z.): Megújult műemlék templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./