A tasnádi református egyházközség meghívására cserkésztábort szerveztek Tasnádon szeptember 6-12-e között, melyen részt vett a nagyenyedi 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat, a magyarlapádi 135-ös számú báró Bánffy Dániel Cserkészcsapat, valamint az újjáalakulóban levő tasnádi 50-es számú Bíró Lajos Cserkészcsapat, melynek újraszervezője és csapatvezetője Pakulár István, helyi református lelkész. A táborozást több vállalkozó támogatta. /Nagy Attila: Cserkésztábor Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

Erdőd monográfiájának a megírására több éve kérte fel a település szülötte, Schupler Tibor atya a helytörténeti munkák szakértőjeként is ismert dr. Bura Lászlót. A szerző két éve kezdte el az anyaggyűjtést. – Nagy kihívás Erdőd történetét megírni, hiszen egy olyan településről van szó, amelynek létezését nyolcszáz évre vissza lehet vezetni, mondta Bura László. A szerző az olvasmányosságra törekszik. Aki egy-egy adott témakörben el szeretne mélyülni, az a 7 oldalas könyvészet alapján teheti meg azt. Dr. Bura László elsősorban azt a folyamatot követte végig, hogyan alakult ki lakott terület a valamikori erdőség helyén, és az miként alakult át-fejlődött a történelem folyamán. Az 1820-1840-es években évente 110-140 magyar és sváb gyerek született, míg ma 40 alatt van ez a szám – annak ellenére, hogy a város lakossága megtöbbszöröződött. Erdőd több neves szülöttét felsorolta a kiadvány, Szendrey Júlia és Bakócz Tamás mellett Joseph Baber világhírű zeneszerzőt, Bartók Lajos költőt, drámaírót és Nagy Dezső gépészmérnököt, a Magyar Posta egyik egykori vezetőjét. /Fodor I. : Készülőben Erdőd monográfiája. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Mintegy tízperces pápai audiencián vett részt szeptember 16-án a Vatikánban Emil Boc miniszterelnök, aki a nap folyamán Rómában Silvio Berlusconi olasz kormányfővel is tárgyalt. Emil Boc XVI. Benedeknek azt hangsúlyozta: kormánya a vallásszabadság és a felekezetek közötti béke híve. Az olasz miniszterelnökkel folytatott római tárgyalásain Emil Boc arról biztosította Silvio Berlusconit, hogy a román hatóságok „nulla toleranciával” kezelik a bűnelkövetőket. /Pápai audiencián Emil Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A felelősségvállalással előterjesztett oktatási törvény több pozitívumot is tartalmaz az 1995-ben megszavazott, eddig érvényben lévő oktatási törvénnyel szemben. Kedvező változtatás, hogy korrekciós szorzókat alkalmaznak a nemzeti kisebbségek és a földrajzi övezetenkénti gyermeklétszám esetében. Kötő József RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy a román nyelvoktatás külön tanrend és tankönyv szerint történik majd a kötelező oktatásban, azaz I–X. osztályban. Azoknak a tanulóknak, akik nem anyanyelvű oktatásban vesznek részt, kérésre biztosítani kell az anyanyelv és az adott kisebbség történelmének és hagyományainak tanítását. Biztosítják a doktori cím anyanyelven történő megszerzésének a lehetőségét, az egyetemi karok kormányrendelettel is létrehozhatók, a multikulturális egyetemeken pedig az anyanyelvi oktatói programok finanszírozása megnövelt szorzó alapján történik stb. /N. -H. D. : Előrelépések az oktatási törvényben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa szeptember 16-án Pozsonyban kijelentette, a szlovákiai államnyelvtörvény ugyan nem ellentétes az európai normákkal, de ez nem jelenti azt, hogy a jogszabály jó. Vollebaek úgy vélte: részletes és kötelező jellegű végrehajtási utasításokkal el lehet érni, hogy a törvénynek ne legyen negatív hatása a kisebbségekre. A főbiztos Pozsonyban Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is tárgyalt. Robert Fico leszögezte: az államnyelv védelmét kormánya törvényes célnak tekinti, s meggyőződése, hogy a jogszabály nem korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait. /Önkénytől óv Knut Vollebaek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Nincsenek meg a szükséges feltételek ahhoz, hogy atomerőmű épüljön a Maros felső szakaszán – nyilatkozta Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, fizikus. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aláírásgyűjtéssel tiltakozik az atomerőmű-építési projekt ellen, amelynek egyik lehetséges helyszíneként Szászrégen környéke is felmerült. Szakács László, a Rododendron Környezetvédő Egyesület elnöke is elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdélybe atomerőművet hozzanak létre. Romániában jelenleg csak egy nukleáris erőmű van, Cernavodán, amely két reaktorral működik. /Antal Erika: Nem az erdélyi atomerőműre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Aradon szervezte meg országos konferenciáját a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/. A tizedik alkalommal lezajlott Agrofórumon Sebestyén Csaba RMGE-elnök közös Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását javasolta a konferencia résztvevőinek. Elengedhetetlen a szomszédos, hasonló sorsú és érdekű termelők összefogása, az eurorégiós keretek lehetővé teszik a közös fellépést, a közös programok megvalósítását, egymás céljainak kölcsönös segítését. /Egységes Kárpát-medencei agrárstratégiát javasol az RMGE. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Közösen mutatták be termékeiket a három székely megye vállalkozói Magyarországon. A Kárpát-medence kincsei Egerben című rendezvényen a reklámanyagokra már felkerült a székelyföldi termék védjegy szimbóluma. Október 2-án szintén Magyarországon, Szegeden mutatják be együtt a székelyföldi termékeket. Azt követően Bukarestben, a Romexpo-kiállításon alakítanak ki közös standot a régió vállalkozói. Még ebben a hónapban Sepsiszentgyörgyön rendezik a 3 Invest befektetői rendezvényt. /Kovács Zsolt: Bevetették a székelyföldi márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi vezetősége új stratégiával próbálja felfrissíteni az alakulatot: nyitnak a magyarság felé – jelentette be Dan Manolachescu nemrég megválasztott elnök. Elmondása szerint sok magyar kíván csatlakozni hozzájuk, az új vezetőtestület, a városi büró tagjainak 40 százaléka magyar nemzetiségű. Többnyire fiatalokról van szó, akik nem találták megfelelőnek sem az RMDSZ, sem az MPP kínálta lehetőségeket. A D-LP külön szakosztályt hozott létre, amely a kisebbségi kérdéssel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozik. Nem kívánják elcsábítani az RMDSZ vagy az MPP tagságát– szögezte le Manolachescu. /Farkas Réka: Magyarosodnának a demokrata-liberálisok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A jobboldali Stumpf István és a baloldali Kéri László a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Központban vitázott egymással. A két magyarországi politológus a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ meghívására érkezett Erdélybe. A budapesti Heti Válasz hetilap hasábjain rendszeresen csatározó politológusok heves vitába keveredtek, amikor szóba került, a magyarországi pártok miként viszonyultak a közelmúltban a határon túli magyarsághoz „A 2004. december 5-i népszavazás után az anyaország legfeljebb mostohaanyja a határon túli magyarságnak” – hangzott el a vita során. „Négy éve a baloldal félelmeinek, kétségeinek a rabja volt. Nem látott tisztán, nem vette észre, hogy a népszavazást nem kellett volna megszervezni. Gyurcsány a nemzeti érzelmekkel szembefordította a szociális politikát. ” – állította Stumpf. Kéri viszont úgy látta, hogy a jobboldal hajszolta bele az MSZP-t a népszavazás kiírásába. /Máthé Éva: „Mostohaanya az anyaország” = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban szeptember 29-én hálaadó szentmisével fejeződik be a Szent István alapította Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi éve, melyet egy évvel ezelőtt, szeptember 13-án Csíksomlyón hirdetett meg dr. Jakubinyi György érsek „Krisztussal ezer esztendeig” jelszóval. Ez idő alatt az erdélyi püspökség területén sok rendezvénnyel, szentmisével emlékeztek az elmúlt ezer év nehézségeire és örömeire. November végéig látogatható a gyulafehérvári érseki palotában az egyháztörténeti és művészeti értékeket felmutató kiállítás. A román televízió magyar adásában több héten keresztül mutatják be a Balázs János által készített dokumentumfilm-sorozatot a gyulafehérvári érsekség történetéről. Sepsiszentgyörgyön tíznapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek az egyházalapításra az öt katolikus plébánia és a kerület papjai, hívei, valamint más felekezetűek. A Szent József-, Szent Gellért-, Szent Benedek-, Mária-, Világ királynője- és a Krisztus király-templomban naponta tartottak szentmisét, imatalálkozókat, más rendezvényeket. Az erdélyi egyházmegyében nagy jelentőségű az őrkői plébánia és templom, ahol sok türelemmel, szeretettel gondozzák a roma híveket. A Szent József Egyházközség több mint tíz éve havonta ezer példányban adja ki a Szabó Lajos címzetes kanonok által szerkesztett Egyházi Tudósítót. Hajdu János főesperes az egyház keretében kifejtett tevékenységükért elismerő oklevélben részesítette Hervay Katalin képzőművészt, László Károly színművészt és Szilágyi Zsolt énekest. Ugyanilyen elismerő oklevelet kapott a megyeháza és a városháza is, melyet Antal Árpád polgármester vett át. /Józsa Zsuzsanna: Ezer éve Krisztus fényében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Szalkay József, a Sütő András Barátai Egyesület vezetőségi tagja elmondta, hogy a Kossuth- és Herder-díjas író szobrának felállítása ügyében az egyesület a marosvásárhelyi tanácshoz kérvényt nyújtott be. Elképzeléseik szerint a szobrot a Marasti utcai parkban helyeznék el. Az emlékházzal kapcsolatban az egyesületnek két célja van: anyagi forrásokat teremteni, hogy megvásárolhassa Sütő András marosvásárhelyi házát, ugyanakkor Pusztakamaráson is emlékházat szeretnének avatni. Az utóbbira megnyertek egy-egy pályázatot a Communitas Alapítványtól és a Szülőföld Alaptól. A marosvásárhelyi emlékház létrehozásának kicsi a valószínűsége, mert a család el akarja adni az ingatlant. /(mózes): Lesz-e Sütő András-szobor és -emlékház Marosvásárhelyen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Virgil Pop, a Műemlékvédelmi Bizottság titkára szerint minden törvényes a szoborcsoport restaurálása körül. Pop már a pályázatok alapján írt véleményében kifejtette, hogy a nagyszebeni Concefa cég nem alkalmas ilyen horderejű munkára. A Concefa magyarországi bronz- és kőszakemberek segítségét kérte a szobor szakszerű megvizsgálására. A Concefa Rt. tárgyalásokat kezdeményezett Kolozsi Tibor bronzrestaurátorral annak érdekében, hogy az erdélyi szakember végezze a szobor vizsgálatát és helyreállítását. /J. J., K. O. : Még tart a huzavona a Mátyás-szoborcsoport restaurálása körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Steluta Cataniciu liberális városi tanácsos sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy a „Bob iskola udvarán a római katolikus egyházhoz tartozó személyek autói parkolnak”, s ezzel az oda járó gyerekek testi épségét veszélyeztetik. Kilátásba helyezte, hogy a törvényszékhez fordulnak jogorvoslásért. Kovács Sándor főesperes a következőket nyilatkozta: „A Főtér 16. szám alatti ingatlan, amelyben a Ioan Bob Általános Iskola pár osztálya is működik, mindig is a római katolikus egyház tulajdonát alkotta. Szeretnénk, ha ezt a durva pánikkeltést befejeznék azok, akik ilyesmire adják a fejüket” – közölte a főesperes. /N. -H. D. : Kirohanás a katolikus egyház ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

A Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát nyolcadik alkalommal rendezik meg október 3–11. között, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház immár ötödszörre vállalja a házigazda szerepét. Várhatóan 17–18 színdarabot, valamint több koncertet láthat a közönség az idei rendezvényen, melyen mind a tíz hivatásos kisebbségi magyar színház, illetve két német és egy zsidó színház is képviselteti magát. A Figura Társaság 25 éves, a Figura Stúdió Színház, mint intézmény pedig 15 éves évfordulóját is október elején ünnepli Gyergyószentmiklós. /Csibi Márti: Figurás ünnepségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A kézdivásárhelyi színházas kezdeményezésre azt lehet mondani: őrültség. Ha a kolozsváriak nem gondoltak volna egy nagyot, és 1792-ben nem lépnek, később lehet, hogy mégis lett volna a kincses városban állandó játszó társulat, de ma biztosan nem büszkélkedhetnének azzal, hogy ők hozták létre a legrégebbi magyar hivatásos, ma a Kárpát-medence egyik legelismertebb társulatát. És akkor e logika mentén ma például Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen sem lenne társulat. Kézdivásárhely, a céhes város az 1989 utáni időszakban olyasmiket valósított meg, mint a Vigadó helyreállítása, a pazar sportcsarnok és a hamarosan befedendő műjégpálya felépítése – mindez tükrözi az egykor erőszakkal szürke gyárvárossá senyvesztett helységnek a visszapolgárosodási, sőt: mentalitásváltási törekvését. /Benkő Levente: Miért ne? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Minden kulturális rendezvényre lehet jegyet vásárolni a városközponti irodában Sepsiszentgyörgyön. Rendezvényszervező irodát hoztak létre. Az irodában már elkezdték árusítani a jegyeket és bérleteket a Tamási Áron és Andrei Muresanu Színházak, a Háromszék Táncegyüttes, az M Stúdió mozgásszínház, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás Jenő Képtár rendezvényeire, de a művelődési központ és más művelődési rendezvények kínálatára is befizethetnek itt az érdeklődők. /Kovács Zsolt: Kultúrkalauz Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Bodor Pál kifogásolta, hogy a Népszabadság takarékossági okból menesztette a lap kolozsvári székhelyű romániai tudósítóját, Tibori Szabó Zoltánt. Bodor Pál nyomatékosításként felsorolta saját rangjait, többek között az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának hosszú évekig volt elnöke, most tiszteletbeli elnöke, a Népszabadság volt főmunkatársa, Pulitzer Életmű Emlékdíjasa, Táncsics-díjas. /Bodor Pál: Mi történik a Népszabadsággal? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

Temesváron szeptember 14-én megnyitották a Tiszti Kaszinó Pro Armia termében a resicabányai Farkas Ibolya naiv festő első temesvári tárlatát. Farkas Ibolya naiv festői pályafutása alig két éves, nyugdíjazása után kezdett festeni. Eddig tíz naiv festészeti kiállításon vett részt képeivel. /Pataki Zoltán: Naiv festő tárlata a Pro Armia galériában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

Szeptember 17-én benyújtotta közös bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ az egységes bérezési törvény miatt, amelyet a kormány felelősségvállalással bocsátott a parlament elé. A bizalmatlansági indítvánnyal párhuzamosan a liberálisok dolgoznak egy olyan beadványon is, amelyben az alkotmánybíróságot „értesítik” a másik két jogszabályt érintő alkotmányossági kifogásaikról. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: pártja szeretett volna három indítványt benyújtani, de csak az egységes bérezésről szólóhoz kapta meg az RMDSZ támogatását. /Benyújtották a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A nemzeti liberálisok /PNL/ Emil Boc kormányfő lemondását kérik, azzal vádolva a minisztereket, hogy módosították a felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt, mivel annak a kormány honlapján kevesebb cikkelye van, mint a parlamentben bemutatott variánsnak: a képviselőház honlapján az oktatási törvénynek 336 cikkelye van, a kormány honlapjára feltett variáns csupán 331 cikkelyt tartalmaz. /Csaltak a tanügyi törvénnyel? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Számos erdélyi iskolaigazgatót érint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter rendelete, amely eltörli azt az előírást, hogy a főtanfelügyelők ideiglenesen iskolaigazgatókat nevezzenek ki. Az új rendelet szerint a tanfelügyelőségek javaslata nyomán, az oktatási tárca rendeletével nevezik ki a tanintézmények vezetőit. Ecaterina Andronescu saját hatáskörébe vonta az iskolaigazgatók kinevezését A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat. Ha az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki. Országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgató és 21 tanfelügyelő szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján. Nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást – szögezte le Anda Elena Ianosi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő kijelentette, nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel. /Gyergyai Csaba: Lemondásra szólították fel az oktatási minisztert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Az oktatási törvénytervezetre vonatkozó RMDSZ-javaslatokról Kötő József RMDSZ-es képviselő elmondta: volt olyan RMDSZ-javaslat, amelyet elfogadtak, de arra is akad példa, hogy más politikai párt is megfogalmazott hasonlót, s így a törvénybe olyan cikkelyek is bekerültek, amelyek előnyösek a romániai magyarság – számára. Kormányhatározattal is lehet karokat létesíteni, a mesteri, a doktori és az egyetem utáni tanulmányokat anyanyelven lehet folytatni. Azokon az egyetemeken, ahol több nyelven folyik az oktatás, önálló tagozatok hozhatók létre, s kiemelt szorzót alkalmaznak a felső fokú tanulmányaikat anyanyelvükön végző kisebbségi diákok finanszírozása esetében. Az anyanyelvi oktatási vonalon a karok, a tanszékek mellett a tagozat profiljának megfelelő anyanyelvi kutatói egységet lehet létrehozni. Azonban Románia földrajzát és a románok történelmét továbbra is románul oktatják, de a gimnáziumi szakaszzáró vizsgatárgyak között csak a román, az anyanyelv, valamint a matematika jegy szerepel. A tanulók elsajátíthatják a földrajzi neveket anyanyelven is, a kötelező tanítási idő 25 százalékát a tanár saját elképzelése szerint használhatja fel. Az iskolaigazgatói és aligazgatói tisztségért folyó versenyvizsgát az iskola rendezi meg, a kinevezést a polgármesteri hivatal írja alá. Ugyancsak az iskola dönt arról, hogy a pedagógust meghatározatlan vagy meghatározott időre veszi-e fel. /(hintós): Kötő: összecsengtek egyes RMDSZ-javaslatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Az RMDSZ az egységes bértábla törvénytervezetével kapcsolatban nyújtott be bizalmatlansági indítványt, a PNL-vel együtt. Ez meglepő volt, mert az RMDSZ végig csak a tanügyi törvénycsomagot bírálta, jegyezte meg a lap szerkesztője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az RMDSZ-nek ki kellett fejeznie éles kritikáját a kormánnyal szemben. A legnagyobb elégedetlenséget a közvéleményben a bértáblával kapcsolatos törvénycsomag váltotta ki. Az RMDSZ-nek érdeke, hogy kormányzati eszközök legyenek a kezében. Megfelelő partnerek és megfelelő kormányprogram esetén az RMDSZ részt venne a kormányzásban. /Salamon Márton László: Szigorúan bizalmatlan. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Nem kerülhet napirendre az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről tervezett vita, jóllehet Szájer József (Fidesz) javaslatára a szeptember 17-én tartott házbizottsági ülésen Joseph Daul néppárti frakcióvezető kezdeményezte, hogy a parlament tárgyaljon meg egy erről szóló határozati javaslatot. A szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határon túli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát. „A szocialista és a konzervatív ‘nem’ újból figyelmeztet: az ott dolgozó magyar képviselők nem azt cselekszik, amiről a magyarországi közvéleményt igyekeznek meggyőzni” – olvasható a fideszes képviselők közleményében. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ezt visszautasította és magyarázkodott: a kezdeményezés előkészítetlen volt. /Nem lesz EP-határozat a szlovák nyelvtörvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Ezentúl a határon túli ingatlanvásárlás lehetősége nyitva áll ama román állampolgárok előtt is, akik nem rendelkeznek elegendő készpénzzel. Egyes magyarországi bankok immár romániai munkahellyel rendelkező román állampolgároknak is nyújtanak hitelt ingatlanvásárlás céljára. Román állampolgárok, s ezen belül a román nemzetiségűek egyre nagyobb számban települnek át a határ menti magyar falvakba, mezővárosokba, mert Magyarországon jóval olcsóbbak az ingatlanárak. Újabban már nemcsak kész házakat vásárolnak a román állampolgárok a határ magyar oldalán, hanem telkeket is, melyekre azután építkeznek. /Pengő Zoltán: Román állampolgároknak is hiteleznek a magyar bankok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./