Az elmúlt negyven év alatt Kolozsvár képe szinte teljesen megváltozott: a kincses város arculatot cserélt, identitást váltott. Ezt az átalakulást kísérte figyelemmel fényképezőgépe segítségével négy évtizeden keresztül Ferenc László Csaba nyugalmazott matematikatanár. Kolozsvárt bemutató fényképsorozatából szeptember 3-án nyílt kiállítása. A fényképek a Monostor negyed drasztikus átalakításáról, a ma már sehol nem található családi házakról és azok eltűnéséről, a megsokasodó tömbháznegyedek felépítéséről tanúskodnak. /Sipos M. Zoltán: Időutazó Kolozsvár képekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy Székelyföld területi autonómiájáért békés és demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket valamennyi rendelkezésére álló eszközzel védje meg. Az EP-képviselő ugyanakkor javasolja, hogy a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező, képviselői mandátummal nem rendelkező SZNT tisztségviselőinek is nyújtsanak hathatós védelmet. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak ‘nemzetféltő’ kijelentésekre, mindazáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – írta közleményében az EMNT elnöke. /Önkormányzati képviselők védelméért lép fel Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kizárták az RMDSZ-ből azt az öt gyergyószentmiklósi városi tanácsost, akik nem a helyi választmány döntésének megfelelően szavaztak az augusztusi rendkívüli tanácsülésen a fűtéshálózat korszerűsítésének ügyében. A tanácsosok kitartanak amellett, hogy döntésükkor a lakók érdekeit tartották szem előtt, mi több, szerintük a választmányi ülés ítélete törvénytelen. /Csibi Márti: RMDSZ: kizártak öt helyi tanácsost. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének lemondását kérte Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője, mert szerinte Karda téves információkat közölt a regionális hulladéktározó létrehozásával kapcsolatban. „Karda Emese információi tévesek: csupán a projekt előkészítésére előirányzott pénzt veszítettük el, a kivitelezésre lehívható összeget még megkaphatjuk – pontosított Borboly. Karda Emese úgy nyilatkozott: a Borboly említette ülésen egy jelentést kellett bemutatnia a tározó létrehozásáról, az adatok a jelenlegi állapotokat tükrözték. A megyei tanácselnök, aki az év első felében az önkormányzat által működtetett Hargita Népe Kiadó éléről is eltávolíttatta Kardát, úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy helyteleníti a magyar nemzetiségű igazgatók leváltását, Borboly nem tartja jónak, hogy magyar, de immorális személyeket neveznek ki megyei intézmények élére. /Borboly Csaba újra Karda Emese leváltását kéri. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Csíkszeredán a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen az RMDSZ egy dokumentumot terjesztett a megjelentek elé. A későbbiek során kiderült, az ülés iratcsomójában levő „Memorandum” című dokumentum nem végleges, ezért a megszavazása elmarad. A gyűlés végén mégis megszavazták. Izsák Balázs a Memorandum hibáira hívta fel a figyelmet. A Memorandumban sok a pontatlan, zavaros megfogalmazás. Dolgozni kell rajta, és egy szakszerű dokumentumot kell az önkormányzati képviselők elé terjeszteni aláírásra. /Izsák Balázs: Az RMDSZ csíkszeredai memorandumáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Éllovas kíván lenni Sepsiszentgyörgy a széki társulások létrehozatalában, az MPP városi tanácsi frakciója kezdeményezte, az RMDSZ és Antal Árpád polgármester is támogatja az erre vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadását. Ferencz Csaba MPP-s tanácstag bemutatta a székelyudvarhelyi nagygyűlésen elfogadott határozatokat, és javasolta, Sepsiszentgyörgy tanácsa elsőként kezdeményezze a sepsiszéki társulás létrehozatalát. Ha elkészült a tervezet, eljuttatják a többi sepsiszéki helyi tanácsnak is, mindenütt meg kell szavazni a társulásban való részvételt, mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Székelyudvarhelyen az önkormányzati nagygyűlésen arról is elfogadtak egy határozatot, hogy az egykori székek mintájára széki társulásokba tömörülnek a helyi önkormányzatok. A döntés értelmében ezek az önkormányzati társulások a következők lennének: Bardoc–Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel. /Farkas Réka: Létrehozzák a sepsiszéki társulást (Az RMDSZ is támogatja az MPP javaslatát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Új székhelyen, újonnan választott elnökséggel indul útnak az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, élén Kelemen Fehér Dénes elnökkel, alelnökök: Bíró Jolán és Boros Csaba. Az UKKSZ 18 éves múltra tekint vissza. A kis- és középvállalkozókat egy tömbbe összefogni kívánó szervezet Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége néven már 1991-ben (Romániában elsőként) megalakult. A név módosítását a törvények tették szükségszerűvé. Létrehozták a www.ukksz.ro honlapot is. A partnerlistán többek között az Asimcov, a MÜTF, a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, a Székelyföldi Vállalkozók Egyesületének Szövetsége szerepel. Szeptember 18–19-é tartja az UKKSZ a Gazdaság és érték nevet viselő konferenciát. /Lázár Emese: UKKSZ – a megújult régi. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Civil kezdeményezést vállalt fel a Sepsiszentgyörgyön tanító Incze Réka: egyetemi oktatóként és környezetvédelmi szakemberként egy szakmai közösséggel elhatározták, hogy a Székelyföldön (egyelőre Hargita és Kovászna megyében) felpezsdítik a környezetvédelmi információáramlást, emellett konkrét tevékenységeket is szerveznek. Mozgalmukat Zöld Hullámnak nevezték el. A környezettudatos magatartást kívánják ösztönözni, népszerűsíteni, ennek érdekében cikkeket írnak Hargita és Kovászna megyei újságokba, rádióműsorokban szerepelnek, és egy átfogó honlap összeállításán is dolgoznak, magyarázta Incze Réka. /Mózes László: Zöld hullám Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Szeptemberben nyitnak országszerte a bábszínházak. Megkezdte az új évad első produkciójának próbáit a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata. A Piroska és a farkas című mesejátékot Király István rendezi. A bábszínház, a hagyományaihoz híven, nemcsak a marosvásárhelyi óvodásoknak és kisiskolásoknak játszik, de valamennyi előadását elviszi a környező településekre, illetve rendszeresen turnézik a Székelyföldön is. Az idei év szezonnyitó előadása a nagyváradi bábszínházban a Szupermese című darab lesz, amelynek írója és rendezője Urbán Gyula, mondta el Daróczi Réka, a nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Bábszínház irodalmi titkára. Szeptember 19-én tartja évadnyitóját a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. /Antal Erika, Sipos M. Zoltán, Totka László: Bábszínházi évadrajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A sepsiszentgyörgyi M Stúdió szeptember 11-én a Goda Gábor koreográfus rendezte Törékeny című előadással kezdi az évadot. /Törékeny kezdet az M Stúdiónál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Az erdélyi zenekarok közül egyedüliként a TransylMania etno-rockegyüttes koncertfilmjét közvetíti szeptember szombaton 12-én este a Magyar Dal Hete keretében a Duna Televízió. A közel egyórás összefoglalóban felcsendülnek a zenekar eddig megjelent három albumának – Legyen úgy, mint régen volt, El ne add az ősi házat, Mert tudnom kell … – legismertebb és legkedveltebb dalai. A Magyar Dal Napját szeptember 13-án ünnepli a magyarság. A Duna Televízió azért csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, „mert fontosnak tartja a magyar kultúrát, benne a zene minden műfaját”. /A Dunán a TransylMania. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Vofkori György rendre kiadja Székelyföld régióinak képes leírását pompás grafikai kivitelben. A hatvanas évek végén már úgy beszéltek Orbán Balázs hatalmas művéről, Székelyföld leírása köteteiről, mint igazi könyvészeti ritkaságokról, az antikváriumokban fellelhetetlen volt egy teljes hatkötetes példány, de a csonkák is szép summáért keltek el. Metszeteit mindenütt reprodukálták, fényképeit Erdélyi Lajos tette közismertté, Sütő András előszavával /Orbán Balázs: Székelyföld képekben Európa Kiadó, Budapest, 1971./ Végül megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása újrakiadása két vaskos kötetben /Helikon Kiadó, Budapest, 1982/ Az 1989-es fordulat után a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő hetilap kezdte el részletekben közölni Székelyföld leírása füzetes kiadását, ez a sorozat 1995-ben a 26. füzettel zárult. /Sebestyén Mihály: Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./ Kiegészítés: Vofkori György munkái: Gyergyószentmiklós Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994/. Székelyudvarhely. Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1995/ 2. bővített kiadás: 1998. Székelykeresztúr képes története /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2002/. Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /Typografika, Békéscsaba, 2007/.

Egynapos általános sztrájkot terveznek Romániában október 5-én a tanárok, a rendőrök, orvosok és más közalkalmazottak részvételével. A szakszervezetek képviselői szerint a tervezett munkabeszüntetés közel 800 ezer embert érint. Az állami alkalmazottak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált reformokkal kapcsolatos nemtetszésüket kívánják jelezni. /Általános sztrájk októberben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Elvi vita kerekedett Traian Basescu államfő felszólalásából, amelyben újból bírálta a bírókat a Legfelsőbb Bírói Tanács szeptember 10-i ülésén. A jelenlévők a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása miatt tiltakoztak. A Legfelső Ítélő és Semmítőszék elnöke, Nicolae Popa javasolta, hogy mandátumának nyugdíjazása miatti, korábbi befejezésével Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bíróság alelnöke és a bírói tanács tagja vegye át az elnöki tisztet, biztosítva az átmenetet a tanácsban. Az államfő szerinte a bírók megvárnák az államfői választásokat, és az aszerint alakuló politikai helyzet függvényében tisztáznák a tanács vezetését. Ugyanakkor arra szólította fel őket, hogy ne akadályozzák az igazságszolgáltatást tiltakozó akcióikkal, ami valójában nem más, mint sztrájk. A bírók felrótták az államfő beavatkozását az igazságszolgáltatásba, utalva a főügyész kioktatására. Szerintük Basescu kijelentéseivel lejáratja az intézményt. /Kioktatta a bírókat az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében. Megerősítették a két ország nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására. Megállapodtak abban, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben. Bajnai Gordon a Robert Ficóval tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kijelentette: továbbra is vannak véleménykülönbségek. „A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak” – jelentette ki a szlovák kormányfő, hozzátéve, hogy „kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak”. Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki. „Az a tény, hogy együtt imádkoztunk, reményt ad arra, hogy megtaláljuk egymás felé a hangot” – mondta Beer Miklós váci püspök, a Bajnai-Fico találkozó idején tartott magyar–szlovák imaóra kezdeményezője. /Pozsony számon kérhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Fico szerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovákiai magyar honatyák részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 11-én tartott budapesti ülésén. Lubomír Vázny szlovák közlekedési és távközlési miniszter nyilvános bocsánatot kért azért, hogy a Szlovák Posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt: körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára, miközben nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. /A magyar–szlovák ellentétekről tárgyalt Bajnai Gordon és Robert Fico. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

„Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg az ÚMSZ az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosának szóvivőjétől. Leonard Orbant azután kereste meg az ÚMSZ, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a szlovák nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához. Leonard Orban szóvivője „hetedik kézből átvett információnak” nevezte azt a hírt, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. Leonard Orban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán kérdezik. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” – mondta Tabajdi. A jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszi szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot, tette hozzá Tabajdi Csaba. /Cseke Péter Tamás: Nyelvtörvény: Orban hallgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Tüntetést szervez szeptember 11-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete amiatt, mert politikai nyomásra, törvénytelenül távolították el Mezőtelegden a helyi iskola aligazgatónőjét. Az RMDSZ tisztségviselői úgy tudják, Bihar megyében nagyon sok az ilyen jellegű – politikai indíttatású – szabályszegés. /Totka László: RMDSZ-tüntetés Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./

Szeptember 7-én bocsátották a nyilvánosság elé azt az oktatási törvénytervezetet, amelyért a kormány szeptember 15-én felelősséget vállal. Nehéz helyzetben voltunk, mutatott rá Kötő József RMDSZ-es képviselő, 7-én jelent meg a kormány honlapján az új, 300 oldalas dokumentum, s a parlamenti pártoknak 10-ig le kellett adniuk módosító javaslataikat. Az RMDSZ benyújtotta több cikkelyre vonatkozó javaslatait. A tervezet demokratikusabb, nyitottabb szemléletű, mind a most érvényben levő törvény. Azonban sérelmes kitételek is maradtak a tervezetben. Románia történelmét és a földrajzát továbbra is románul oktatnák. Ezt az RMDSZ elutasítja, továbbá a külön tanterven és tankönyvön alapuló románnyelvoktatást ki akarják terjeszteni a középiskolai szintre is. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: Jövőtől lépne életbe az új tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Az RMDSZ egy sor módosító javaslatot nyújt be az oktatási törvény tervezetéhez, jelentette be Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ többek között azt javasolja, hogy az egyházi iskolák ugyanabban a bánásmódban részesüljenek, mint a többi, állami finanszírozású iskola. Az RMDSZ arányos képviseletet akar a nemzeti kisebbségek számára a megyei tanfelügyelőségek vezetőségében. /Oktatási törvénytervezet. Az RMDSZ módosításai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Tekintve, hogy egyre több román állampolgár látogatja a magyarországi fürdőhelyeket, az aradi illetékesek javasolni fogják, hogy jelöljenek ki egy románul beszélő fogyasztóvédelmi felügyelőt, aki képviselheti a román fürdőzők érdekeit, mondta Razvan Sabau, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Arad megyei hivatalának az igazgatója. A jövő héten találkozik a Szeged, Békéscsaba és Kecskemét környékéről származó magyarországi fogyasztóvédő kollégákkal és ezt fogja javasolni. /Sólya R. Emília: Románul beszélő felügyelőt akarnak a magyar fürdőkbe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Három épületben összesen negyvenhárom kiskorúnak és fiatalnak ad otthont a szentjobbi Szent István Szociális Központ. Az azonos nevű civil szervezet által működtetett otthonok számára gyűjtene össze minél több pénzt az ausztriai Spirit of Europe klasszikus zenei együttes szeptember 13-án tartandó nagyváradi koncertjén. Az otthonban a gyerekekkel nővérek foglalkoznak. Dr. Földes Béla, a szervezetet fenntartó alapítvány alelnöke elmesélte: van olyan gyerek, aki kilencévesen került az otthonba, úgy, hogy még egyáltalán nem járt iskolába. A gyerekek nagyszerűen integrálódnak a falusi vagy akár városi iskolák osztályközösségeibe: olyan is van köztük, aki kiemelkedő tanulmányi eredményekkel büszkélkedhet. Azt remélik, mindannyiuknak sikerül egy szakmát elsajátítani, és aztán megállni a saját lábán. /Nagy Orsolya: Jótékonysági koncertet szerveznek a szentjobbi gyerekek megsegítésére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 150 éve címmel emlékkiállítás nyílt szeptember 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten. A megnyitón az OSZK és az EME együttműködéséről és közös digitalizálási projektjéről is beszámoltak az intézmények vezetői. Az EME és az OSZK között 2004 óta folyamatos az együttműködés a digitalizálás terén is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon négy kötete és Jakab Elek műve Kolozsvár történetéről voltak az első „kísérletek”. Jelenleg 84 ezer körül van a digitalizált oldalak száma. A Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott tavalyi pályázat célja is az volt, hogy az EME összes kiadványa digitálisan megjelenjen az interneten. Bitay Enikő, EME főtitkára elmondta: az adattár létrejötte lehetőséget teremt az elkobzott gyűjtemények feldolgozására, a forrásdokumentumok feltárására, megjelentetésére. /Emlékkiállítás Budapesten az EME 150 évéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Alekszandr Szolzsenyicin Gulag szigetcsoport című alkotása tananyag lesz az orosz iskolákban. Korábban a Gulag csak egyes szakosított iskolák tantervében szerepelt, mostantól azonban minden 11 osztályos, érettségit adó iskolában tanítani fogják. Az orosz jogvédők köszöntötték a miniszteri döntést, mondván, hogy a sztálini internáló táborok világát bemutató alkotás oktatása elősegíti az orosz társadalom desztalinizálását. Ezt Arszenyij Roginszkij, a Gulag kérdéskörével és a sztálinizmus áldozatainak rehabilitációjával intenzíven foglalkozó Memorial jogvédő szervezet vezetője jelentette ki. A Gulag (GULAG) a Lágerek Főigazgatósága (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) elnevezés rövidítése, a Szovjetunióban a kényszermunkatáborok, telepek és börtönök, az úgynevezett javító-nevelő intézmények rendszerét felügyelő csúcsszervet nevezték így. Szolzsenyicint 1945-ben ítélték nyolc évi kényszermunkára, 1953-ban szabadult, s a nemzetközi elismerést az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény hozta meg számára. Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben nyerte el, majd 1974-ben elüldözték a Szovjetunióból, állampolgárságától megfosztották. A kilencvenes évek elején visszaadták állampolgárságát, s 1994-ben hazatért. Tavaly augusztus 4-én hunyt el. /Tananyag lesz Szolzsenyicin Gulaga Oroszországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Jankó András, aradi Kölcsey Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy folytatni kívánják a Kölcsey Diákszínpad tevékenységét, aminek az eddigi hozadéka – figyelembe véve a rendszerváltás óta innen kinőtt színművészek számát – túlnő minden Arad megyében szervezett közművelődési rendezvény eredményén. A Diákszínpad munkájának a folytatását a pénzhiány veszélyezteti. Az aradi Havi Szemle rendszeres kiadása is anyagi gondokba ütközik, akárcsak a könyvkiadás, amire szintén nincs pénz, ezért az utóbbi időben kiadott köteteket csupán 50-100 példányban tudták kinyomtatni. Például most Pávai Gyula kiadta Kulcsár Sándor és Horváth Imre aradi emlékei című kötetét. Idén öt pályázatot írtak különféle alapítványokhoz, támogatást azonban sehonnan sem kaptak. /Balta János: Magasztos célokért munkálkodni. Támogassuk a Kölcsey Egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Augusztusban egy húron pendültek a paksi, viski, galántai és kézdivásárhelyi citerások a Balatonszabadi-Sóstói Nemzetközi Citeratáborban. Az ötlet Herczeg József paksi tanácsnoktól származik. A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Iskola kilenc tanulója három éve kapta ajándékba Paks várostól a citerákat. A tábor költségeit is Paks városa támogatta, a gyerekek kiutazását Kézdivásárhely önkormányzata finanszírozta. /Kelemen Éva tanító: Citerával a Balatonnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Tizenkettedik századi szentélyre és kápolnára bukkantak a marosvásárhelyi régészek Nyárádszentlászlón, az unitárius templom restaurálásakor. Soós Zoltán múzeumigazgatónak és lelkes kis csapatának a templom alapjában egy gótikus ajtókeretet sikerült kibányásznia. A sírokban boglártöredékeket és ruhadíszeket is talált. „Érdekes, hogy olyasmikkel találkozunk itt, a Nyárádmentén, ami a székely közösségre nem jellemző” „Az is érdekes, hogy a szentélyből nem ajtó, hanem boltíves nyílás vezetett egy kápolna felé” – tájékoztatott Soós Zoltán. A mai, késő Árpádkori templom szentélye egy másik, a tizenkettedik század végén, a tizenharmadik elején épült román kori szentély fölé emelkedik. Százhúsz főre apadt gyülekezetet. Három és fél évtizede, amikor Kiss Mihály lelkész a faluba került, még 320 unitáriusnak szólt az 1498-ban öntött 450 kilogrammos harang. A néhány hete folyó feltárási munkálatokkal csak a múltnak egy részét sikerült felszínre hozni. /Szucher Ervin: Tizenkettedik századi szentélyre és kápolnára bukkantak Nyárádszentlászlón. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Kőműves Kelemen balladájával kezdte szeptember 10-én az évadot a Maros Művészegyüttes. A Novák Ferenc koreografálta előadásban a táncosok mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei is játszanak. Novák Ferenc, népszerű nevén Tata a Vártemplomban beszélt a darabról, az első, 1981-es bemutatóról és az azóta is tartó sikerekről. /A. E. : Rockballadát táncolnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./