,,Minden szöveg nyelvhez kötött, igazán csak műfordítás közben ismerjük meg a másik nyelvet, kultúrát” – e jelmondattal foglalható össze az idei (E-MÍL – Erdélyi Magyar Írók Ligája) tábor üzenete. A hét végén Árkoson megrendezett irodalmi táborban a versfordításról, a nyelvek különbözőségéről, az egységes magyar irodalomról vitatkoztak a jelen levő alkotók. Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese a Tra-Ford Tér műfordítói projektről kezdeményezett beszélgetést. A Helikon és a Tribuna folyóirat hasábjain egy időben jelennek meg román, illetve magyar szerzők lefordított művei. A meghívott Deréky Géza műfordítóval Szőcs Géza költő beszélgetett. /Varga Melinda: A műfordítás lehetetlensége (E-MÍL-tábor Árkoson) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Keresztes Attila, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának új művészeti igazgatója változatos évadtervet állított össze, hogy mindenki találjon magának érdekes előadást. Csehov Három nővérével kezd a társulat, Keresztes Attila rendezésében. Ezt a Tasnádi István alkotta Malacbefőtt című zenés szociobörleszk követi, amelyet a szerző testvére, Tasnádi Csaba, a nyíregyházi színház direktora visz színre. Tóth Ede A falu rossza című darabját Csurulya Csongor, a szatmári Harag György Társulat állandó rendezője állít színpadra. Szilágyi Regina rendezésében tekinthetik meg majd a kicsik a Holle anyót. A Szilágyi Regina irányította bábszínház a tőle megszokott ütemben készíti előadásait. December 30-án lesz a Csárdáskirálynő bemutatója. „Az évad szerintem legfontosabb előadása a Mohácsi István Veszett fejsze című átiratából készült előadás lesz, Mohácsi János rendezésében”– fogalmazott a művészeti vezető. Előadják meg a magyarországi drámaíró-rendező, Kiss Csaba Hazatérés Dániába című tragédiáját Albu István rendezésében. A színiévadot a Csurulya Csongor rendezte és Matei Visniec által írt Bohóc kerestetik című stúdió-előadás zárja. /Végh Balázs: Változatos évadra számíthatnak a szatmári színházkedvelők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Határon túli magyar társulatok is részt vesznek a Kárpát-medence kincsei elnevezésű programsorozaton, amely szeptember 16-án kezdődik Egerben. A fesztiválon fellép a Háromszék Táncegyüttes, a szabadkai, a zombori és a komáromi színház is. A Kárpát-medencei kultúrák találkozója nyitóelőadásán a Csávási ballada című táncjátékot láthatja a közönség. Az erdélyi Sepsiszentgyörgy táncegyüttese a Jászság Népi Együttessel közösen mutatja be a szászcsávási zenészek történetét. A Zomborból érkező Népszínház Bulgakov Kutyaszív című darabját adja elő. A Szabadkai Népszínház Seress Rezső és Müller Péter Szomorú vasárnap című darabjával, a szlovákiai Komáromi Jókai Színház Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával lép fel. /”Határtalan” színházi esték Egerben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A resicabányai Hóvirág Daloskör a hét végén Szolnokon járt a XI. Gulyásfesztiválon. Nagy sikert aratott a színpad utáni éneklés, melyre a resicabányai csoport sátrában került sor. Többen felfigyeltek a régi tárgyakkal illetve asztal és falterítővel díszített sátorra. A Resicabányán készült gőzösök fényképe is megállásra késztette a sétálókat. Nagy Péter a Platanus Kulturális Egyesület elnöke Resicabányáról és a magyar közösség életéről beszélt. /Megyasszai Bíró Júlia: Resicai gőzösök Szolnokon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Több mint százéves hagyomány a Temes megyei Óteleken a minden évben szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén megtartott templombúcsú. Az ünnepélyes szentmisén részt vett Heinrich József szeptember elsejétől kinevezett óteleki plébános, valamint a falu neveltje, Kovács István zsombolyai plébános. Köszöntötték a hívei közé 18 esztendő után visszatért Heinrich Józsefet. Heinrich Józsefnek három éves aradi káplánoskodás után Ótelek volt az első plébániája, az 1981-től 1991-ig terjedő időszakban. Óteleken a 2005-ös árvíz után a falu képe teljesen megváltozott – mondta Heinrich József. „A tavalyi-tavalyelőtti tapasztalat alapján mintegy 1000 résztvevőre számítunk a mulatságon – nyilatkozta Szabó Csaba polgármester. /Pataki Zoltán: 124. óteleki templombúcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Szeptember 15-én a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény reformjáról, a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, valamint a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szóló tervezetekért. A parlament két házának együttes üléséről testületileg hiányzott a liberálisok képviselőházi és szenátusi frakciója, és a szociáldemokraták egy csoportja is távolmaradásával tüntetett. A parlament előtt több mint ezer közalkalmazott tiltakozott. Ilyenformán a három jogszabályról nem lesz vita a törvényhozásban. A Boc-kabinet lehetőséget adott a politikai erőknek, hogy a bizottságokon belül benyújthassák módosítási indítványukat, de feldolgozni csupán azok egynegyedét dolgozta fel. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ eldöntötte: élnek a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, de a szövetség csak a bérezési törvény ellen emel kifogást. Az RMDSZ álláspontja szerint, bár az oktatási törvény távol áll a tökéletességtől, több szempontból is előrelépést jelent az anyanyelvi oktatás terén. A kormány elfogadta a szövetség több módosító indítványát, ennek köszönhetően sikerült elérni például azt, hogy ezentúl ne csak a 4., hanem 10. osztályig külön tankönyv szerint, idegen nyelvként oktassák a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek a román nyelvet. A tervezet szavatolja az egyházi oktatást, ugyanakkor lehetővé teszi például azt, hogy az új karok létrehozása ne legyen kiszolgáltatva az egyetemi szenátusoknak, hanem a kormány dönthessen róluk. /Felelősséget vállalt a kormány három törvénytervezetért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A külföldön dolgozó román vendégmunkások egyre kevesebb pénzt utalnak haza. Ez érzékenyen érinti a román gazdaság egészét, hiszen az utóbbi években ezek a pénzek jelentették a külső deficit finanszírozásának legbiztosabb forrását. /Egyre kevesebb pénzt utalnak haza külföldről a románok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa közleménye szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Orban szeptember 14-én Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Orban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között és üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az EB továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. /Orban: Garantálni kell az alapvető jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében Leonard Orban, az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. „Minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció ellen” – közölte. /Cseke Péter Tamás: Leonard Orban megszólalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott szeptember 15-én Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa; a budapesti megbeszélésen a szlovák nyelvtörvényről esett szó. A megbeszélésen a felek a szlovák nyelvtörvény életbe lépését követő helyzetet tárgyalták meg. Az egyházi vezetők megosztották a főbiztossal saját felekezeteik tapasztalatait a szlovákiai magyar nyelvhasználattal kapcsolatban. A magyarországi történelmi egyházak vezetői azt közölték: méltányolják Knut Vollebaek erőfeszítéseit, és fontosnak tartják, hogy tevékenységével továbbra is segítse a két ország közötti kapcsolatok rendezését, illetve a szlovákiai nyelvtörvény végrehajtását, remélhető módosításait folyamatosan monitorozza. /Az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

„Fontos, hogy az Európai Unióban legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény – jelentette ki Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szeptember 14-i, napirend előtti felszólalásában, az Európai Parlament plenáris ülésén. Rámutatott: „megtiltják egy uniós polgár beutazását egy másik tagállam területére, korlátozzák szabad mozgásában. Tizenöt állampolgárt lehazaárulóznak, megtiltják kiutazásukat az illető országból csak azért, mert tárgyalni szeretnének sorstársaikkal kisebbségi gondokról a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Pénzbírsággal illetik, ha valaki nem beszéli helyesen az állam nyelvét kórházban, rendőrségen, öregotthonban, szülészeten. Még a bevándorlókat sem büntetik így az Unió területén, nemhogy őshonos lakosokat, akik nem 17 éve, de több mint ezer éve élnek ott”. Ezért fontos, zárta felszólalását a képviselő, hogy az Unió területén legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. /Sógor Csaba az EU-ban kötelező kisebbségvédelmi törvényt kér. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Azt kérte az Európai Parlamenttől Tőkés László püspök, EP-képviselő, hogy határozati formában foglaljon állást az Európai Unió normáival ellentétes szlovák nyelvtörvény ügyében. Írásban benyújtott felszólalásában azt kérte, hogy az Európai Bizottság is lépjen fel határozottan a törvény visszavonása érdekében. „A nyelvi charta értelmében és az itteni EP- gyakorlat szellemében: a nyelvi sokszínűség Európa közös kincse. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egyes tagországokban ezt nem tartják tiszteletben” – emelte ki Tőkés László hozzászólásában. /Tőkés László EP- határozatot sürget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Idén már háromezer, engedély nélkül Romániában tartózkodó személyt azonosítottak, és négyezer külföldit utasítottak ki, mert nem rendelkeztek tartózkodási engedéllyel – derült ki a Bevándorlási Hivatal közzétett mérlegéből. Romániában jelenleg körülbelül nyolcvanezer bevándorló él, jelentős részük (54 ezer ember) az Unió határain kívülről érkezik, s szintén jelentős részük Erdélyben telepedik le. A legtöbben, 15 500-an, a Moldovai Köztársaságból származnak. Közel tízezer török, nyolcezer kínai mellett Olaszországból érkeznek a legtöbben, majdnem hétezer lelket számol a romániai olasz közösség. – Romániának Kolozs megye az egyik legnagyobb illegális bevándorlókat gyűjtő központja. A Romániából elvándorló munkaerőt szociális menekültekkel pótolják, elsősorban a távol-keletről. /Emigráns sokk Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Adolf Hitler hírhedt könyvét, a Mein Kampfot nem lehet újra kiadni. Ez a tilalom nem vonatkozik Romániára (mint egyébként a legionárius típusú szervezetek betiltása sem), mivel a cikkíró ismer egy román nyelvű Mein Kampfot, Dumitru Otovescu bevezetőjével, a 90-es évek elején adták ki. /Puskás Attila: Adolf Hitler Mein Kampfja románul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Egy panzió tavában találták meg a rendőrök a címereket, amelyeket a magyar-román-szerb határon, egy határkőről lopott le egy férfi. A kő épp ott áll, ahol Magyarország Románia és Szerbia határai találkoznak. /Lelopták a címereket a hármashatárról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

A Hargita megyei Kászonok lakosait egy héten át ingyen vizsgálja meg a Magyarországról érkezett 14 szakorvos. Az orvosok szeptember 14-én érkeztek Kászonaltízre. A magyarországi orvoscsoport egy év után tért vissza a Kászonokba. /Magyarországi orvosok a Kászonokban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Első ülését tartotta szeptember 15-én Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes házbizottsága. A székelyudvarhelyi nagygyűlésen megválasztott héttagú testület legfontosabb feladatának a következő székelyföldi nagygyűlés előkészítését, megszervezését tartja. Többek között megállapodtak abban, hogy a székelyföldi jelképek – zászló, lobogó, himnusz, címer – használatára buzdítják az önkormányzatokat, fejtette ki Farkas Csaba, a testület elnöke. Fel szeretnék gyorsítani továbbá az autonómia-népszavazásra vonatkozó tanácshatározatok elfogadását. Felkérik a magyarság európai parlamenti képviselőit, hogy képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. /Farcádi Botond: Végrehajtani a határozatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A román politika legfőbb célja az alkotmányban emlegetett egységes, homogén nemzetállam megteremtése, ezért napjainkban is folytatódik a magyarlakta területek, köztük a tömbmagyar Székelyföld románosítása. Újabban a szélsőséges, magyargyűlölő erők Székelyföld évezredes magyar tömbjének szétosztását tervezik a szomszédos román többségű megyék között. Kádár Gyula bemutatta néhány nagyváros 1941-es román népességének arányát: Kolozsváron 8,9, Nagyváradon 5,2, Szatmárnémetiben 4, Marosvásárhelyen 3,9 százalék volt a románság aránya, és napjainkra a magyarság olyan számszerű kisebbségbe került, hogy őshonosként nem sok beleszólása van saját ügyei intézésébe. Az erdélyiek, magyarok és románok, csak Erdély politikamentes történelmének ismeretében lehetnek egyenes gerincű emberek. Erdély történelme hozzásegít ahhoz, hogy megértsük: e föld az itt élő románok és magyarok közös hazája, kincse, mert a történelmi jog alapján a magyaroké, a népesség nagy száma alapján a románoké is, írta Kádár Gyula. Erdély múltja az autonómiák, a vallási tolerancia története, s arra biztatja az itt élőket, hogy folytassák e régió ilyen jellegű hagyományait. A 16. század végétől a Székelyföldre betelepedő románság elsősorban a peremvidékeken hozott létre telepeket, amelyek a 18―20. században önálló falvakká alakultak, de kisebb-nagyobb létszámban, néhány család a székely falvakban is letelepedési jogot nyert. A cikkíró felidézte, hogy a névelemzés fasiszta fajelméletére támaszkodva fogtak hozzá a székely települések gyarmatosításához, románosításához. A magyar településeken sorra építettek ortodox templomokat. Bizonyos politikai csoportosulások szeptember elején Sepsiszentgyörgyön nyíltan Székelyföld feldarabolását kezdeményezték, megfogalmazták azt a célt, hogy a többségi székelymagyarságot el kell románosítani, illetve vissza kell románosítani. A magyar vezető elit leváltása érinti már a magyar iskolák igazgatóit is. A román alkotmány szentesítette a román nemzetállamiságot, figyelmen kívül hagyva, hogy az ország területén több millió más nemzetiségű polgár (is) él. A statisztika nem ad igazai számokat, Romániában csak a magyarok és a romák (cigányok) száma több millió főt tesz ki, miközben több százezer fő, mintegy másfél tucat népcsoport él az ,,egységes, homogén román nemzetállamként” megnevezett területen. Az 1992-es hivatalos népszámlás adatai szerint Moldvában mindössze 1800 fő a csángómagyarok létszáma. Néprajzkutatók, köztük Tánczos Vilmos egyetemi tanár helyszíni kutatások, felmérések alapján a magyarul beszélők számát 62 000 főre teszi. Egy soknemzetiségűvé vált történelmi állam, a tökéletes földrajzi és gazdasági egységet alkotó ezeréves Magyarország helyett összetákoltak több soknemzetiségű államot. Erdély történelmének üzenete: tanuljuk meg tisztelni egymást. /Kádár Gyula: A történelem üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A tanévkezdés alkalmából a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban átadták a felújított óvodát és tornacsarnokot. A munkálatokhoz szükséges csaknem négymilliárd lejes alapot állami forrásokból finanszírozták. /Tamás András: Iskolafejlesztés Nagyenyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Kolozs megyében 31 jogi státussal rendelkező iskola, azaz 167 iskolaépület nem rendelkezik a szükséges működési engedéllyel. Ez főleg az ivóvíz- és a csatornarendszer hiányának tudható be. „Tizenhét községben már elindult az ivóvíz-bevezetési projekt, s ha ezeket megvalósítják, javul majd a helyzet” – nyilatkozta Péter Tünde a főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, hogy a megyében 52 befejezetlen iskola-felújítási munkálatról van tudomása. /N. -H. D. : Iskolák működési engedély nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Októberében beindul az egyetemi oktatás Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szemerja negyedi saját épületében. Meghívják azokat a megnyitóra, akik támogatták az új épület felépítését. Első helyen dr. Andrei Marga rektort említette Fazakas József egyetemi tanár, a BBTE Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetője, de Ecaterina Andronescu tanügyminisztert is várják, valamint olyan személyiségeket, mint Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke, dr. Rédey Ákos professzor, a Veszprémi Egyetem rektora. Egy új létesítmény létrehozása mindig nagy ünnep egy város, egy közösség életében. Ősztől bentlakási lehetőséggel és étkezdével fogadják a hallgatókat. A már meglévő mesterképzés mellett folytatják a felsőfokú képzést az Üzletkötés- és Fejlesztési Menedzsmenten is, ami kétéves mesteri képzést jelent. /Czompó János: Új egyetemi épület Sepsiszentgyörgyön (Interjú Fazakas József egyetemi tanárral, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. Kovászna megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállt az négy hónapban észlelt visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, ez a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi. A munkanélküliség megnőtt, ez év júliusában a megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, közben az újonnan bejegyzett cégek száma, mindössze 211 kft. /Bíró Blanka: Pozitív és negatív irányba is alakult Kovászna megye gazdasága. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Normalizálódott a Nagyváradi Állami Filharmónia helyzete, mondta el Tódor Albert az intézmény ideiglenes vezetője. Az utóbbi időben nem volt zavartalan az intézmény működése, a megyei tanács döntésének értelmében fél normával működik a filharmónia kórusa. A belső konfliktusokra hivatkozva mondott le a filharmónia eddigi vezetője, Sarkady Zsolt is. Az intézmény idén ünnepli a hatvanéves fennállását, ezért szeptember 17-ére ünnepi évadnyitó koncerttel készülnek. Post mortem kiválósági oklevelet adnak majd Avram Geoldes karnagynak és Acél Ervin karmesternek. A filharmónia vezetősége a fiatal generációt is be szeretné csalogatni a hangversenyekre. A filharmónia és az egyetemi diákszervezet megalapítják a Filharmónia Barátainak Egyesületét. A kedvezmények ügyében a Partiumi Keresztény Egyetemmel is felvették a kapcsolatot. /Totka László: Közönségfiatalítás az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

„Úgy érzem, találkozónk kezdi visszanyerni azt az eredeti szerepét, amelyet feledhetetlen alapítója, a kiváló tanár és néprajzkutató, Sipos László szabott meg neki. Az eredeti cél az volt, hogy minél jobban felmutassuk a vidék, elsősorban a szatmári és szilágysági magyar és más nemzetiségi népi tánckultúra értékeit. ” – kezdte értékelőjét Mészáros Lőrinc tanár, a helyi művelődési élet meghatározó egyénisége, a most zárult Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivál kapcsán. Pár éve a jelentős közpénzeken rendezett találkozón a helyi igénnyel szemben a román folklórt részesítették előnyben, jóllehet a román együttesek bemutatkozásának több fóruma is van Szatmár megyében. Most megváltozott a helyzet. Hajdani legjobb formáját hozta a két bogdándi csoport, a Nagyrozsmalint és a Kisrozsmalint Bozsán Éva tanárnő szerint egyre vonzóbb lesz a néptánc a községben. A környékről most sem hiányoztak a krasznai, szilágycsehi, ilosvai táncosok, s hosszú kihagyás után helyi népviseletben, ismét eljött a nemrég újjáalakult szilágysámsoni együttes is. /Sike Lajos: Bogdánd magára talált. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A Magyarországi Református Egyház Doktori Kollégiuma /Collegium Doctorum Ecclesiae Reformate in Hungaria/ alapítása 1972-ben történt. E munkaközösség megálmodója és ötletgazdája Makkai László volt. Makkai László, miután a debreceni Teológiai Akadémia egyháztörténeti tanszékére mint professzort meghívták, a teológiai oktatás mellett tudományszervező tevékenysége is jelentős volt. Ezek közül is kiemelkedik a Doktorok Kollégiuma. Ennek alkotó tagjai Erdélyből pl. Geréb Zsolt, Tőkés László, dr. Kozma Zsolt, dr. Buzogány Dezső. Alkotó tag volt dr. Csiha Kálmán püspök is. Erdélyi világiak részéről: Vita Zsigmond, Jakó Zsigmond, dr. loan Octavian Rudeanu, valamint nevezetes személyek a világ minden részéről. 1973-ban a Doktorok Kollégiuma módosítsa alapszabályát, miszerint a taggá választhatás ne korlátozódjék csupán szorosabban vett teológiai doktorátusra, hanem foglalja magába a bölcsészdoktorátust is. Így sikerült bekapcsolni a tudományos testület munkájába magyarországi tudósokat. A Magyar Tudományos Akadémiával 2003-ban sikerült felvették a kapcsolatot. A Doktorok Kollégiuma három szakosztállyal alakult: teológiai, egyháztörténeti és ökumenikus. Ma már 16 szakosztállyal működik. /Szász Béla ny. lelkész: Beszámoló a Teológiai Doktorok Kollégiumáról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Udvarhelyszék egyik legjelentősebb és egyben legtöbb középkori részletét megőrzött templomának /Bögöz/ falképeit szeretné megmenteni az a nagyszabású program, amelyet az Új Ezredév Alapítvány a sepsiszentgyörgyi székhelyű Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társasággal összefogva tűzött ki célul. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt csak a műemlék restaurálását megelőző kutatásokat és az előkészítő munkálatokat végezhették el. A helyreállítás messze meghaladja erejüket. A további munkálatokhoz támogatók segítségét várják. A hatalmas, összefüggő freskó a középkori Magyarország falképfestészetének egyik legjelentősebb emléke, így méltó lenne mielőbbi szakszerű restaurálásra, mert mióta Huszka József 1898-ban feltárta, minimális konzerválása sem történt meg. A két felső sáv a XIV. század első felében készülhetett, felül Szent László legendájának töredékei, alatta Szent Margit legendája látható. A legalsó sáv az utolsó ítéletet ábrázolja. /Gyűjtés a falképekért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szeptember elején a temesvári Kohézió Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka V. Kézműves tábort, több mint harminc tehetséges tanuló részvételével. A zsombolyaiak mellett a megye több településéről érkeztek gyerekek, valamint vendégeik voltak a szerbiai Magyarcsernyéről érkezett vajdasági magyar gyerekek. Az idei tábor témája a népi motívumok ismertetése és alkalmazása volt. Vetési Zoltán, a Kohézió Egyesület elnöke vetítéssel egybekötött előadást tartott Magyar értékek címmel. Az anyanyelv és hagyományápolás aktív gyakorlása volt a tábor mottója. A tárbor támogatói között volt a Communitás Alapítvány és a zsombolyai Csekonics Egyesület. /Kaláka V. kézműves tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

A hétvégén esedékes a nagybányai magyar közösség legfontosabb rendezvénye, a Főtér Fesztivál, melyet szeptember 18–20-a között, negyedik alkalommal rendeznek meg helyi civil szervezetek, ifjúsági és kulturális csoportok szervezésében. Nem hiányoznak a sportvetélkedők, csapatversenyek, a színházi előadások és a gyermekprogramok, könnyűzenei és népzenei koncertek, bemutatkoznak a környékbeli kézművesek, ugyanott könyv- és képeslapvásár is nyílik. A Lendvay-ház pincéjében fiatal nagybányai magyar képzőművészek munkáiból nyílik kiállítás. A rendezvény első napját a szatmári színház zárja Mindörökké Beatles című zenés műsorával. A kolozsvári Puck Bábszínház Ördögverő jó barátok című interaktív előadására várja a gyerekeket. A Medáliák Társaság helytörténeti és irodalmi vetélkedőt szervez. Kányádi Sándor tiszteletére szerveznek előadást, író-olvasó találkozóval egybekötve. /Fesztiválra készül a nagybányai magyar közösség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Szeptember 20-án Gyergyókilyénfalván az esti szentmise után a helyi Dr. Jakab Antal Könyvtárban bemutatják Varga Gabriella A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye kommunikációja a rendszerváltozás előtti évtizedben – dr. Jakab Antal megyéspüspöki ideje alatt; Tisztelgés a főegyházmegyei millennium, a Jakab Antal-centenárium és a Magyar Nyelv Éve előtt /Budapest, 2009/ című szakdolgozat-könyvét. Házigazda: Fejér Lajos plébános. Vendég: Varga Gabriella újságíró, Jakab püspök unokahúga. Közreműködik: Barabás Gyöngyvér tanár és Fodor Annamária tanító, a Barázda című, Gyergyóújfalun megjelenő újság rovatszerkesztője. /Könyvbemutató Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Szatmárnémetiben színházi kerekasztalt rendeztek. Szilágyi Éva középiskolai magyartanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, illetve Thoroczkay Sándor helytörténész beszélt a közönség elvárásairól. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Stier Péter ügyvezető igazgató valamint több színművész képviselte, eljött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti karának több tanára is. Kovács Levente marosvásárhelyi tanszékvezető egyetemi tanár a posztmodern színházról tartott előadást. /Quo vadis, Thalia? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./