Székelyföld román föld! – kiabálták hangosan a román Új Jobboldal szélsőséges szervezet tagjai Gyergyószentmiklóson, amikor román zászlókat lengetve vonultak fel a város központjában. Az Új Jobboldal nevű román szervezetet képviselő fiatalok érkeztek Gyergyószentmiklósra az elmúlt hétvégén, zászlókat lobogtatva vonultak fel a főtéren, majd koszorút helyeztek el az ortodox templom udvarán. A megmozdulás vezetője beszédében a horthysta magyar hadsereg gaztetteiről számolt be, elmondta, 1940. szeptemberében 58 román nemzetiségű polgárt gyilkoltak meg Gyergyószentmiklóson. Valójában ilyesmi nem történt Gyergyóban! A hangoskodásra több helyi fiatal is felfigyelt, akik szintén zászlókkal felszerelkezve fejezték ki nemtetszésüket. Az ellentábor ezeket skandálta: „Székelyföld magyar föld!”, „Vesszen Trianon!” Fokozott csendőri és rendőri jelenlét kísérte a megmozdulást, összetűzés nem történt. A járókelők megdöbbenve figyelték az idegenek szélsőséges megnyilvánulását. /Lázár Hajnal: Új Jobboldal: Székelyföld román föld! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

„Az erdélyi magyar történetírásban az 1980-as évektől elmélyült szakemberhiány maradandó nyomokat hagyott a szakmában. A rendszerváltás után az intézményes keretekben (múzeum, kutatóintézet, egyetem, állami levéltár) alulreprezentált magyar történészek még jó néhány évig úgynevezett egyszemélyes műhelyként művelték a történetírást Marosvásárhelyen. Mindezek ellenére Bónis Johanna, Pál-Antal Sándor, Spielmann Mihály és Szabó Miklós tanulmányai, monográfiái nemcsak a helytörténeti munkákat gyarapították, hanem sok esetben az összmagyar történetírás szerves részévé váltak. A kilencvenes évek közepétől a történészképzés látványosan megváltozott. Megjelent a pályán egy, a kutatói munka és a történetírás iránt érdeklődő új nemzedék. ” – olvasható Novák Csaba Zoltán: Fiatal társadalomkutatók Marosvásárhelyen című tanulmányában. (Korunk, 2007. október). Az új kutatónemzedéket tömörítő egyesület, a 2002-ben létrejött Borsos Tamás Egyesület elnöke, László Márton elmondta, az egyesület céljai: társadalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, értékelések, dolgozatok és kutatások végzése és támogatása. Kapcsolatteremtés és együttműködés az erdélyi magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeivel. Értekezletek, tudományos tanácskozások, konferenciák, szemináriumok és előadások szervezése, időszakos kiadványok, könyvek kiadása. Az egyesület tagjai Barabás Kisanna művészettörténész (Marosvásárhelyi Katolikus Gyűjtőlevéltár), Berecki Sándor, Győrfi Zalán, László Keve régészek (Maros Megyei Múzeum), Berekméri Róbert hadtörténész (Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár), László Márton levéltáros (Maros Megyei Állami Levéltár). A Teleki Téka munkatársai közül Kimpián Annamária művészettörténész, Lázok Klára jelenkortörténész, Márton Krisztina restaurátor, Petelei Klára térképtörténész, Weisz Szidónia címertankutató tagjai egyesületnek. További tagok Novák Csaba Zoltán jelenkortörténész, Simon Zsolt újkorkutató (a Román Akadémia Gh. Sincai Kutatóintézetének tagjai), Soós Zoltán régész (a Maros Megyei Múzeum igazgatója), Tamási Zsolt egyháztörténész (7. sz. Általános Iskola történelem szakos tanára), László Lóránt újkorkutató, és Nemes Gyula helytörténész (Nagyernye). Az egyesület 2004 novemberében a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvánnyal és a Pósta Béla Egyesülettel közösen megszervezték II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. 2005 októberében helytörténeti konferenciát tartottak Marosvásárhely történetéből címmel. 2006-ban több előadásból-beszélgetésből álló rendezvénysorozat volt. 2006 novemberében tartották a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, majd 2007 augusztusában a IV. Kisebbségtörténeti Konferenciát Kisebbségi életpályák címmel. Ebben az évben is több tudományos előadást szervezett az Egyesület. László Márton /sz. Marosvásárhely, 1976. nov. 2./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karán végzett. 2003–2004-ben szakmai referensként dolgozott a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménynél, Kolozsvárott. 2004 és 2006 között Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában tanult tovább, disszertációjának tárgya: kollektivizálás Székelyföldön. 2007-től az Állami Levéltárak Maros Megyei Igazgatóságán levéltárosként tevékenykedik. Az ötvenes évek társadalomtörténetét kutatja, és több, a világhálón is elérhető tanulmányt közölt a Maros tartománybeli kollektivizálásról, a kulák-névjegyzékekről. Eddigi legnagyobb szakmai eredményének Máthé János: Magyarhermány kronológiája c. kéziratának megjelentetését tekinti /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. A világhálón is megtalálható László Márton román-magyar állambiztonsági szótára, amelyben a korabeli román nyelvű dokumentumok szakterminológiáját magyarázza és fordítja. László Márton szerint egyes erdélyi jelenkortörténészek által művelt „sérelemtörténet” és „szenvedéstörténet” helyett a tárgyilagos hangvételű, elemző és összehasonlító megközelítésre kell törekedni. /Bölöni Domokos: Új kihívások előtt a fiatal történészek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Az 1989. évi rendszerváltást követően a magyar kisebbség és a román többség viszonyára a „szoborháborúk” is rányomták jegyüket. A román hatalom történelemhamisító igyekezete során mindenkor azon volt, hogy a magyar nép történelmében nem éppen a legpozitívabb szerepet betöltő román személyiségeknek emelt szobrokkal is megalázza a romániai magyar közösséget. Így a magyarlakta erdélyi településeken már Ceausescu nemzeti kommunizmusa idején is megszokottá váltak az „országegyesítő” Mihai Viteazulnak, Avram Iancunak vagy a magyar településeket „felszabadító” román katonának emelt szobrok. 1989 után feltámadt az Antonescu-kultusz, a volt fasiszta diktátornak néhány év alatt összesen kilenc szobrot állítottak Bukarestben, Jilaván, Slobozián, Calarasi-ban, Piatra Neamton, Targovistéban, Bacau-ban és Iasi-ban, illetve Nagysármáson. A tizedik szobrot Kolozsvárra tervezték. Felemelte szavát a több százezer zsidó haláláért felelős marsall rehabilitálása ellen Washington is. Ennek nyomán a román fél a szobrok rövid időn belüli eltávolítására tett ígéretet. A nagysármási szobrot mindössze ötven méterrel költöztették el a sebtiben múzeummá nyilvánított helyi ortodox templom tornácára, a bacauit a helyén hagyták, mivel azt egy katonaiskola udvarán helyzeték el, a bukaresti elköltöztetését pedig az ortodox egyház nem engedte meg, arra hivatkozva, hogy az a marsall által alapított Constantin és Elena templomának alapítóját ábrázolja. A fasiszta diktátor nevét viselő liga vezetője, Gheorghe Buzatu bejelentette: három újabb Antonescu-szobor felállítását tervezik, Iasi-ban, Pitesti-en és Marosvásárhelyen. Azt is elhatározták, hogy holokauszt-emlékművet állítanak fel a Horthy-rendszer által deportált zsidók emlékére Marosvásárhelyen. Bukarest e döntéssel is Magyarországra kívánta áthárítani a romániai deportálások bűnét, megfeledkezve arról, hogy román területen, így a Kárpátokon túli országrészben is több százezer zsidót mészároltak le. Az emlékművet végül Marosvásárhelyen leleplezték, felirata szerint a város zsidó közösségét az Észak-Erdélyt irányító „fasiszta magyar kormány” Auschwitzba deportálta. Román részről a legnagyobb ellenkezést talán Wass Albert erdélyi szobrainak felállítása váltotta ki. Hosszú éveken át vita tárgya volt a 13 aradi vértanúnak emléket állító, a két világháború között eltávolított aradi Szabadság-szobor ügye is. Román nacionalista körök nemrégiben minősíthetetlen hangnemben tiltakoztak a szent életű római katolikus püspök, Márton Áron előtt tisztelgő kolozsvári szobor felállítása ellen. /Bogdán Tibor: Hideg szobrok – forró hangulatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

A Kienbaum Management Consultants a Capital folyóirattal közösen hozta nyilvánosságra a romániai felsőoktatási intézmények rangsorát. Első helyen a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) áll. A második helyet a Bukaresti Egyetem, a harmadikat pedig a Brassói Transilvania Egyetem nyerte el. A sanghaji felsőoktatási intézmény idén is elkészítette a világ legjobb 500 egyetemének jegyzékét, amelyen egyetlen romániai felsőoktatási intézmény sem szerepel. /Capital: élen áll a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A Romániai Református Egyház zsinatának elnöksége Bethlen-díjat nyújtott át László Margitnak, a Kolozsvári Református Kollégium kémiatanárának, tanári munkásságának elismeréseképpen. A díjat 2004-ben alapította a két református egyházkerületet tömörítő Romániai Református Egyház. László Margit 1991 őszétől tanít a Református Kollégiumban. Az eltelt közel két évtized alatt több síkon fejtette ki tevékenységét. Éveken keresztül végezte a nevelési igazgatói munkát pusztán erkölcsi kötelességből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Kezdeményezte a képzőművészeti kiállítások megrendezését. Összegyűjtött adományokból sikerült létrehoznia az iskola szertárát. /Nagy-Hintós Diana: Bethlen-díj László Margit tanárnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Opera, népi játék, királydráma, tragédia és musical, valamint egy bemutató előadás – mindezt az Égtájak Iroda „Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek” sorozatának őszi idénye kínálja a budapestieknek. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának, Bocsárdi Lászlónak legújabb rendezése Molière A mizantróp című darabja, melyet a budapesti közönség láthat először. Pálffy Tibor rendezésében Beckett Az utolsó tekercs című monodrámája is színpadra kerül. Shakespeare- és Csehov-darabot mutat be Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet címmel egy 16 gyermekes csángó asszony vallomását adja elő. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Verdi Álarcosbál című darabjának magyarországi premierjét időzítette a Biennáléra. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Klasszikus köntösben az idei pesti Vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Erdélyben és Újvidéken is megemlékeztek a magyar dráma napjáról: Nagyváradon felidézték Madách Imre életét, Marosvásárhelyen a szeptember 20-i, vasárnap esti előadást szentelték az ünnepnek, Újvidéken pedig három ősbemutatót tartottak ebből az alkalomból. Újvidéken annak a három darabnak az ősbemutatóját tartják, amelyeket vasárnap írtak a szerzők a IX. Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyen. A három drámaíró: Góli Kornélia, Nagy Abonyi Árpád és Szegedi Szabó Béla. E drámákat este 7 órakor kapta meg a három rendező: Antal Szilárd, Mezei Kinga és Rusznyák Gábor. Azonnal megkezdődtek a próbák a másnapi előadásra, újvidéki, szabadkai, erdélyi és békéscsabai színészek közreműködésével. A friss darabok ősbemutatóját szeptember 21-én láthatta a közönség, az Újvidéki Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a magyar dráma napja alkalmából Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét új szereposztásban adta elő. Nagyváradon a Kiss Stúdió Színház emlékeztek meg a magyar dráma napjáról. Részletek hangzottak el Madách Imre Az ember tragédiája című drámájából. /A kisebbségi színházak is megünnepelték a magyar dráma napját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Az Expo Varadinummal nyit idén a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat, melyen több mint 130 romániai, magyarországi, szlovákiai és horvátországi cég mutatkozik be. Magyar–román gazdasági konferenciát is tartanak, tájékoztatott Szabó Ödön, az ITD Hungary regionális igazgatója. A résztvevők többek között Magyarországgal mint befektetési célországgal ismerkedhetnek meg. A szeptember 24. – október 12. között megtartandó Nagyváradi Ősz programsorozat keretében a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti és Iosif Vulcan társulatának, valamint az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház Lilliput Társulatának előadásai mellett megtartják az országos improvizációs bajnokságot, ahol a közönség által megadott témákra improvizálnak majd a színészek. Irodalmi kávéházak működnek majd október 7-én és 9-én. Az 1900-as évek elejének, Ady Endre korának hangulatát idézik fel a költő egykori kedves kávéházában, az Emkében (ma Astoria) színművészek segítségével. Megszervezik október 2–3-án a könyvmaratont, melynek keretében tíz magyar nyelvű könyvet, köztük verses- és riportköteteket, kisregényt, valamint a Várad folyóirat legújabb számát is bemutatják. /Fried Noémi Lujza: Kultúra és gazdaság a „Nagyváradi Ősz” rendezvénysorozaton. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

A Temes Megyei Kulturális és Művészeti Központ idén harmadszor szervezte meg a bánsági folklór-hagyományok felkutatását és megőrzését célzó Hozományos láda (Lada cu zestre) megyei szintű folklórvetélkedőt. Szeptember 20-án tartották meg Temesváron a Hozományos láda gálaműsorát, két magyar csoportnak is fellépett: a végvári Szederinda néptánc-együttes harmadszor érdemelte ki az első díjat a maga kategóriájában, a kabaré műfajban pedig az újszentesi háziasszonyok csoportja nyert első díjat. /Pataki Zoltán: Magyar sikereket hozott a Hozományos láda. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

1997 óta a mostani a 18. Fecskés könyv, amit az aradi Kölcsey Egyesület megjelentet az úgynevezett tartozás könyvek sorozatában, amelyet Pávai Gyula szerkeszt. Azért tartozás, mert utódoknak és elődöknek tartoznak a múlt valódi megismertetésével. Erre még Ficzay Dénes gondolt, az anyag gyűlt is, de kiadni nem lehetett. A Fecskés sorozatban közölték Dr. Széll Lajos visszaemlékezéseit és Ficzay Dénes öt kötetét, Az aradi híres emberek című munkát, és most kiadják Kulcsár Sándor és Horváth Imre kultúrtörténeti visszaemlékezéseit. Kulcsár Sándor 1911-ben született Aradon Kulcsár Sándor Kálmán néven. Az aradi Katolikus Gimnáziumba járt, Marosvásárhelyt érettségizett. Teológiát végzett, és egy éves római felkészülés után minorita lelkész lett. Részt vett a közművelődési munkában, dolgozott dr. Wild Endre Vasárnapjánál és a Kölcsey-zsúrokon. Újságíró lett Kulcsár Sándor néven, kilépett a rendből, Horváth Imrével dolgozott Erdős Sándor lapjánál, majd Temesvárra ment a Déli Hírlaphoz, és az Új Szótól ment nyugdíjba. Emlékeit 1975-ben írta meg, Ficzay Dénes kérésére. Horváth Imre Aradi éveiről ír, hiszen itt lett költő, innen került Nagyváradra, s ezzel az egyetemes magyar irodalomba is. Emlékezéseit ő is elküldte Ficzay Dénesnek. A két írásmű most közös kötetben jelenik meg. Pávai Gyula önéletrajzi ihletésű prózáját már ismerik az aradi olvasók. Az ötvenes évek kolozsvári egyetemista életét bemutató kisregényének átdolgozott – a szerző a folytatás megírásával regényes krónikává kerekítette ki – kiadását veheti most ismét kézbe az olvasó. A hangulatos könyv az Egy év az ötből… és még kettő címet viseli. A kettős könyvbemutató az aradi Evangélikus Imateremben lesz szeptember 23-án. /Kettős könyvbemutató a Kölcsey Egyesületben. A 18. fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

A CNSAS /Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács/ informátornak tekinti Vetési Lászlót. „Kezünkbe került egy értesítés kópiája, melyben a CNSAS tudatja a kérelmezővel, hogy sikerült azonosítania a Szekuritate két ügynökét, a többi fedőnévnél folytatják az azonosítást. A kérelmező Beke Mihály András újságíró, Beke György író fia, aki miután fellapozta az édesapjáról készült dossziékat, arra volt kíváncsi, kik lapuknak a fedőnevek között. ” Az egyik „Lazarescu”, Bustya Endre irodalomtörténész, többször volt börtönben. A másik „Schuszter” – Vetési László lelkész, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma által létrehozott szórvány munkacsoport elnöke. A Polgári Élet munkatársa felhívta telefonon. Vetési cáfolta, hogy köze lenne hozzá. /Fedőnevek: szekustörténetek vég nélkül. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 22./

Elkezdődött a szenátusban a gazdasági régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezet vitája: ezt elsőként a gazdasági bizottság tűzte napirendjére. Az RMDSZ részéről Gyerkó László szenátor, a bizottság tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető mutatta be a kezdeményezést. Az RMDSZ 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását tervezi a jelenlegi 8 helyett. /Megkezdődött a bizottsági vita a régiók átszervezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A szlovák államnyelvtörvény körüli magyar-szlovák vita megdöbbentő módon tanúsítja, hogy komolyan kell venni Európában a kisebbségi ügyeket – hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) az elnöke. Hansen szerint a kisebbségi ügyek rendszerint csak akkor kerülnek napirendre a politikában és a médiában, amikor már elúszott a vita békés rendezésének lehetősége. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Versailles-ban alapították 1949-ben, és fennállásának 60. évfordulóját Brüsszelben eseménysorozattal fogja megünnepelni. /FUEN-elnök: komolyan kell venni a kisebbségi ügyeket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Markó Béla előrelépésnek nevezte azt, hogy nem romlott az oktatási törvény kisebbségjogi fejezete, sőt néhány kérdésben jobbítás tapasztalható. Kötő József képviselő, a képviselőház tanügyi bizottsága alelnöke kifejtette, fontos előrelépéseket tartalmaz az oktatási törvény, de ehhez kreatív módon alkalmazott előírások kellenek. A törvény az iskolák vagyonát, a finanszírozást az önkormányzatokra bízza. A törvény értelmében megerősödik az iskolai autonómia, az iskolai adminisztratív tanácsokban egyharmad részben tanárok, egyharmad részben szülők, egyharmad részben a helyi önkormányzatok képviselői lesznek jelen. Fontos előrelépés az, hogy az igazgatókat a helyi adminisztratív tanács vizsgáztatja, a helyi önkormányzat hagyja jóvá, a tanárok versenyvizsgáját is az iskolák szervezhetik meg. Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak, hangsúlyozta Kötő József. Az új tanügyi törvény szerint az egy tantárgyra számított óraszámnak 75%-a kötelező módon a tantárgyra vonatkozik, 25% pedig a tanár rendelkezésére áll. Például a történelmet vagy földrajzot tanító pedagógus megtaníthatja a helyneveket anyanyelven is. A törvényben megjelentek a felsőoktatásnak olyan közjogi garanciái, amelyek talán lehetővé teszik az anyanyelvi felsőoktatás kiteljesítését. Ebben benne van az önálló tagozat létrehozásának a lehetősége is. /Mózes Edith: „Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A 2008–09-es iskolai év értékeléséről készült jelentést ismertette Matei Dumitru Maros megyei főtanfelügyelő a tanügyi egységek igazgatóival tartott tanácskozáson. A megyében közoktatási egységekben 93. 977 diák tanult, a magánoktatásban 2. 698-an vettek részt. A 93. 977 diákból 62. 1179 román, 30. 665 magyar, 1133 német tagozaton járt. A magánoktatási egységek román anyanyelvűek, magyar tannyelven mindössze 20 gyereket oktattak egy magánóvodai csoportban. /(b. gy.): Az elmúlt tanévet elemezték. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Derzsi Ákos RMDSZ-es képviselő szeptember 21-én parlamenti felszólalásában a II. osztályos, magyar tannyelvű matematika tankönyv – amelyet az Aramis Kiadó jelentetett– körüli problémákra hívta fel a figyelmet. A tankönyvben a szavak helyköz nélkül íródtak, ezért a tankönyv egész szövege olvashatatlan. Derzsi Ákos kifejtette: „Erre a hibára nincs elfogadható magyarázat. Ez a romániai oktatási rendszer gyenge minőségét bizonyítja. ” /Hibás matematika tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Basescu államfő a múlt hét végén azt állította, a román az európai népek közül a legintelligensebb, azaz a legmagasabb intelligenciahányadossal rendelkezik. Ilyen vizsgálatokat soha nem végeztek, Basescu kijelentését amolyan hízelgésnek kell tekinteni, s újabb alkalomnak arra, hogy leteremtse mindazokat, akiknek valami nem tetszik az országban. (Antena3) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A Stefan Gusa tábornoknak állítandó köztéri szoborról szóló határozat megsemmisítését kéri majd a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció, amennyiben a Román Akadémiához eljuttatott kérdésére azt a választ kapja, hogy az 1989-s forradalomban szerepet vállaló katonatiszt több tucat temesvári forradalmár haláláért felelős. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője elmondta, létezik egy megegyezés a magyar és román tanácsosok között, amely szerint mindkét fél javasolhatja, hogy az általa nagyra becsült személyiségeknek szobrot állítson. A Sütő András Baráti Egyesület vezetőségének tiltakozott amiatt, hogy Sütő András nevét egybekapcsolják Stefan Gusa tábornokkal. /Antal Erika: Átvilágítják Gusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Az egyik budapesti napilap arról kérdezte pártok képviselőit, hogy mit szólnának egy államilag elismert, Trianonra emlékező emléknap kitűzéséhez. Lokodi Imre, az ÚMSZ munkatársa megjegyezte: „a bánatfát Trianon szomorúságából fakadó könnyekkel öntözik, ápolni legalábbis úgy illenék”. Biztosan lennének, akik elmennének „valamilyen emlékműhöz nagyon gondterhesen turulszárny suhogást hallatni és hallgatni az ország bánatrahajló részével” – tette hozzá az újságíró. Horn Gábor SZDSZ-es politikus szerint az emléknap újabb feszültségforrást jelenthetne Magyarország szomszédjaival. /Lokodi Imre: Bánatfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Feljelentést tett Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester, mert szeptember 22-én hajnalban a település egyik kétnyelvű helységnévtábláján lefestették a magyar feliratot. Szeptember 5-én hasonló esetet jelentettek Sepsiszentgyörgyön is. Antal Árpád polgármester akkor primitív provokációnak minősítette a történteket, amely szerinte a csíkszeredai és székelyudvarhelyi önkormányzati gyűlésekkel hozható összefüggésbe. Antal úgy látja, hogy a székelyföldi polgárok az utóbbi időben „elkényelmesedtek”, azt hitték, hogy a nyelvi jogok terén már minden rendben van Romániában. /Kézdivásárhelyen is lefestették az egyik magyar helységnévtáblát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A székelyföldi vállalkozások fejlődési lehetőségeiről egyeztethetnek az üzletemberek, valamint az önkormányzatok képviselői a szeptember 24-én kezdődő sepsiszentgyörgyi 3Invest konferencián. A 3Invest elnevezésű kiállítást és konferenciát második alkalommal szervezi meg a magyarországi MacLine Hungary Kiállításszervező vállalkozás és a helyi Mediorg, illetve Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata. Vajda Lajos, a Kovászna megyei kis- és közepes vállalkozókat tömörítő egyesület, az ASIMCOV igazgatója elmondta, a helyi vállalkozóknak ismerniük kell minden lehetséges beruházást, ami a jövőben a térségben megvalósulhat, hogy felkészüljenek a pályázásra. /Bíró Blanka: Székelyföld: esély a projektekben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A kolozsvári székhelyű Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a legnívósabb romániai felsőoktatási intézmény – mutat rá a Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants által készített toplista. A második a Bukaresti Egyetem lett, a harmadik a brassói Transilvania Egyetem. A két magyar tannyelvű, magánkézben levő felsőoktatási intézmény, a kolozsvári székhelyű Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nem is szerepelt a vizsgált tanintézetek listáján. Két szempontot vettek figyelembe az egyetemek listájának összeállításakor: elsősorban a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kellett a román állami akkreditációval, másodsorban az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatot is szem előtt tartották. Chisu szerint egyik magyar tannyelvű egyetem sem található meg az Oktatási Minisztérium honlapján – www.edu.ro – szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények listáján. Közben a PKE még tavaly szeptember végén elnyerte a végső akkreditációt. A szaktárca honlapján azonban a PKE még az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, akkreditációs folyamatban levő egyetemek között található. Még rosszabb a helyzete a honlap szerint a Sapientiának, amely a minisztérium szerint még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, valójában több szakja megkapta már az akkreditációt, s az egyetem akkreditálása is folyamatban van. Korábban Szabó Vilmos, magyar külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes, közös román–magyar kormányülés kiemelt témáját fogja képezni. /Bálint Eszter: A BBTE-t tartják a legnívósabbnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Nyilvánosságra hozták az ügyészség döntését, miszerint nem indítanak bűnvádi eljárást a Kolozs Megyei Tanács ama versenybizottsága ellen, amely pár évvel ezelőtt nem Pászkány Árpádnak, hanem Iulian Dascalunak ítélte oda azt a területet, ahová felépült a Iulius Mall. Az ügyben annakidején Pászkány Árpád feljelentést tett. /N. -H. D. : Támadás Pászkány ellen? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Autonómiával kapcsolatos fogalomjegyzéket állít össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómia-munkacsoportja – jelentette be ennek RMDSZ-es társelnöke, Márton Árpád. Szerinte nagy szükség van az egységes fogalomtárra, hogy minden magyar politikus ugyanabban az értelemben használja ezeket a szavakat, és azonos módon próbálja megértetni a románsággal. /Farkas Réka: Autonómia-fogalomtár készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Mint évek óta minden alkalommal, idén is vitát szült a sepsiszentgyörgyi önkormányzat határozattervezete a történelmi egyházaknak adandó fűtéstámogatásról. Az előző években a vitára az adott okot, hogy a központi ortodox katedrálisban két parókia székhelye található, s a román önkormányzati képviselők azt szerették volna elérni, mindkét parókia megkapja ugyanazt a pénzbeli támogatást, mint a többi felekezet, vagyis ugyanannak az épületnek a fűtésébe kétszeresen szálljon be az önkormányzat. Idén a vitát az váltotta ki, hogy a negyedik ortodox parókiának is fűtéstámogatást akartak kiharcolni a román képviselők, holott a csendőrlaktanya mellé tervezett templom építéséhez még csak most fogtak hozzá. /Váry O. Péter: Belvita az egyházak támogatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Fennállásának százötvenedik évfordulóját ünnepli az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szeptember 21-én Kiss András történész, nyugalmazott levéltáros tartott előadást Kolozsváron, ismertette az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának történetét, rámutatva arra, hogy Erdély, a történelmi Magyarország mindig is szervesen bekapcsolódott az európai műveltség vérkeringésébe. A kommunista rendszer kisajátította a teljes levéltári anyagot, és kénye-kedve szerint járhatott el. Ennek az volt a következménye, hogy több fontos dokumentumnak nyoma veszett. /Sipos M. Zoltán: Levéltári történetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A Crisana és a Nagyvárad Táncegyüttes szeptember 25-én lép fel a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, tájékoztatott Miklós János, a Nagyvárad folklóregyüttes vezetője. A Filharmóniában zajló jubileumi ünnepségen magyar, cigány, szlovák, sváb és román táncokat, szokásokat mutatnak majd be. A 2002-ben alakult magyar néptánccsoport februárban lesz nyolcéves, ez alkalomból egy kisebb kiállítást szerveznek majd, a csoport népi ruházataiból, díjaiból. A Filharmónia hatvanéves fennállásának alkalmából Nagyvárad zenei életének elmúlt hatvan évére visszatekintő plakátkiállítás tekinthető meg. /Totka László: Táncos ősz Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Szeptember 21-én a Temesvári Csiky Gergely Színházban Vetési Nándor Dobszó az éjszakában című Brecht összeállítása hangzott el. Az egyórás, egyszemélyes produkcióból kibontakozott a nácik majd a kommunisták által is sokat támadott drámaíró élete. /Pataki Zoltán: Dobszó az éjszakában, avagy Brecht aktualitása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a tavalyi érdeklődésre való tekintettel idén is szervez turnét a Partiumban. A délvidéki színtársulat a Wass Albert-művek nyomán készült „A világ és a vége“ című darab után most egy másik történelmi drámával érkezik, melynek címe „Magyar piéta“. Siposhegyi Péter darabját Andrási Attila, a társulat vezetője dolgozta át és rendezte színpadra, a mű az 1946-os délvidéki vérengzéseket dolgozta fel, ezenkívül helyet kap benne a 2004-es elpolitizált magyarországi népszavazás, és annak előzményei, valamint következményei, és az őszödi beszéd néven elhíresült budapesti politikai magatartás. A darab tükröt állít a csonkaországi magyar társadalom elé. Ezzel párhuzamosan egy gyerekelőadást is bemutatnak, melynek címe „Erdők meséje“, ami Wass Albert-mesék színpadi feldolgozása. /Színházi turnén a délvidékiek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

A Benkő Levente újságíró, történész által sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott Az őszinteség két napja /Polis Könyvkiadó, 2008/ című kötet bemutatásával vette kezdetét szeptember 21-én Kolozsváron az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában zajló Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely rendezvénysorozata. A Román Munkáspárt Kolozs Tartományi Bizottságánál, kolozsvári és marosvásárhelyi írók, szerkesztők részvételével 1956. szeptember 29-én és 30-án Kolozsváron tartott gyűlés jegyzőkönyveit és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat tartalmazza a kötet, mondta el Dávid Gyula irodalomtörténész. A hozzászólásokból a romániai magyarság nemzetiségi követelései olvashatók ki. /Ferencz Zsolt: Az őszinteség két napja: 1956. szeptember 29–30. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./