A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Romániában a két koalíciós alakulat állandó vitája láttán napról napra egyértelműbb, hogy ez az érdekházasság nem tarthat sokáig. A vitákon derül ország-világ. Beleértve az erdélyi magyar politikai elitet is, amely mindeközben nem veszi észre, hogy kiválóan eltanulta a bukaresti koalíció mesterséges nyelvezetét. Jelen pillanatban a romániai magyar civil és politikai szervezetek vezetői nem egymás között, személyesen, hanem nyílt levelek útján „beszélik meg” a közösség problémáit, közleményekben, felhívásokban üzengetnek egymásnak. Ilyen körülmények közepette nem csoda, hogy még az autonómiatörekvés ügyében sem képesek egységet alkotni. A hét végére két helyszínre, két időpontra meghirdetett nagygyűlések hallatán mindenki a fejét fogja a széthúzás láttán. /Rostás Szabolcs: Újbeszél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Nem könnyű szembenézni a múlttal, még 70 év elteltével sem. Főleg, ha azt hősi színekbe festették. A második világháború kirobbanásának mostani megemlékezésen tapasztalni lehetett, hogy a történelem árnyaltabb értékelése nehezen tör magának utat. A náci Németország volt a gonosz, egyedül ő felelős a háborúért, akik ellene harcoltak, azokg hősök, tetteik csupa dicsőség. Azonban a szomszédjait leigázására törekvő Szovjetuniónak is jelentős szerepe volt a háború kirobbanásában. Végül is a Ribbentrop-Molotov paktum volt a világégést kirobbantó szikra. Az embertelen kommunista szörnyűség martalékává tette fél Európát. Nyugaton kezdenek rájönni, hogy szovjet szövetségesük győzelme korántsem volt felszabadulás Kelet-Európa számára. A lengyelek harcoltak a háború első pillanatától az utolsóig, méghozzá két fronton: a fasizmus és a kommunizmus ellen. Sőt, önkéntesként lengyelek a nyugati országok hadseregeiben is nagy számmal szolgáltak, minden nyugati csatában részt vettek, óriási véráldozatot vállalva. A lengyel nép sorsa kavarta fel leginkább a nyugati győzteseket lelkiismeretét. Akik engedték, hogy Sztálin megcsonkítsa porig lerombolt hazájukat, s jutalomként ugyanazt a kommunizmust kapják, amit a többiek büntetésként kaptak. /Chrimiciu András: Önvizsgálat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Tanács (CDR) egy évre Csehi Árpád Szabolcsot, a Szatmár Megyei Tanács elnökét választották meg a testület élére Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Tanács az európai uniós programok egy részének gyakorlatba ültetését irányító Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség felettes szerve. Csehi Árpád kormányszinten, illetve Brüsszelben kívánja minél hatékonyabban képviselni a régió – ezen belül pedig különösképpen Szatmár megye – sajátos problémáit. /Babos Krisztina: Csehi a regionális tanács élén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./

Az Északnyugati Fejlesztési Ügynökségen keresztül pályázna a nagyváradi önkormányzat a város két magyar tannyelvű egyházi iskolájának felújítására. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot 7,6 millió lejből korszerűsítenék. Közel 8 millió lejre van szükség ahhoz, hogy a Szent László Római Katolikus Gimnáziumot teljesen felújítsák, korszerűsítenék. /Nagy Orsolya: Pályázat révén újítanák fel a két magyar egyházi iskolát Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Tóth Zoltán másfél évtizede foglalkozik üzleti tanácsadással Magyarországon, főként a szervezetfejlesztés és az üzleti folyamatok korszerűsítése terén. Erdélyi barátai egy csíkszeredai tanulmányi ház és szálloda /a csíksomlyói kegytemplom mellett működő Hotel Salvator/ anyagi helyzetének átvilágítására, üzleti jövőjének megtervezésére kérték fel. Tóth Zoltán e feladatot ingyen vállalta el. Önkéntesként a Calasanctius Training Program keretében tíz éve egy ifjúsági üzleti programot vezet, Csíkszeredában évente huszonöt-harminc középiskolás fiatallal foglalkoznak. Tóth Zoltán mellett mintegy 20 szakember dolgozott a szálloda fejlesztésének programján. Az intézmény 14 éve épült, és a katolikus egyház tulajdonában van. Az Európa egyik leghíresebb búcsújáró helyét fenntartó ferencesek és a szálloda között alig volt kapcsolat. A Mária út tervei Mariazelltől Csíksomlyóig már elkészültek. A Hotel Salvator fekvésének köszönhetően óriási versenyelőnyre tehet szert. Jelenleg hiányzik még a vendégek professzionális fogadásához szükséges tudás. /Csermák Zoltán: Jószolgálati menedzsment a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Szeptember elsejétől Király András Arad megyei RMDSZ elnöke, volt parlamenti képviselő, történelemtanár személyében új igazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A Csiky az aradi magyarság egyik fontos szellemi intézménye, az egyetlen olyan önálló iskola a megyében, amelyikben első osztálytól az érettségiig magyarul tanulhatnak a magyar gyerekek. Király András elmondta, minisztériumi döntés alapján Arad megyében körülbelül hétszáz állást kell megszűntetni. Az iskoláknak le kell faragniuk az állományukból bizonyos normaszámot, ez a Csiky esetében kilenc normát jelent. Nincs meghatározva, hogy pedagógus, tanügyi kisegítő, vagy nem tanítói személyzet. Közben az órákat meg kell tartani, és ki kell fizetni. Király András szeretné, ha a Csiky módszertani központja lenne az Arad megyei magyar oktatásnak. Királynak szememre vetették, hogy politikusként érte ezt el az igazgatói tisztséget, de ő azzal érvelt, hogy szívügye a Csiky. Arra a kérdésre, RMDSZ-elnökként hogy fog dönteni, ha életbe lép a tanügyi törvény reformja, mely szerint az iskolaigazgatók és -aligazgatók nem lehetnek párttagok, Király kitérően felelt: „Látta valaki a tervezetet? Ha életbe lép, akkor majd meglátjuk. Különben az RMDSZ nem párt. ” /Pataky Lehel Zsolt: Interjú Király Andrással. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház új évadát két nagyszínpadi bemutatóval nyitja meg: Egressy Zoltán: Június (ősbemutató, szept. 5.) és Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott. Victor Ioan Frunza – mindkét darab rendezője – hosszabb szünet után rendez ismét a temesvári magyar társulatnál. Az utóbbi darabot szeptember 6-án mutatják be. /Pataki Zoltán: Két bemutató a temesvári magyar színházban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Eseményekben gazdag nyarat tud maga mögött a Kolozsvári Állami Magyar Színház, hangzott el a szeptember 3-án tartott évadnyitó sajtótájékoztatón. Júliusban a társulat részt vett az Avignoni Fesztiválon a Visszaszületés című produkcióval. Tompa Gábor színházigazgató elmondta, ezt az előadást az újságírók megválasztották az off-program legjobb előadásának. Az avignoni turnét követően Gdanskban vendégszerepelt a társulat, a XIII. Shakespeare Fesztivál meghívottjaként, a III. Richárddal. Az előadást nagyon jól fogadták. A színház jövőre, de 2011-re is sok meghívást kapott. A Visszaszületést 2010-ben 14 francia színház szándékozik megvenni, sor kerül franciaországi turnéra. A gazdasági válság rányomja bélyegét a színház tevékenységére is, decemberre még a fizetésalap sincs biztosítva. Anyagi problémák miatt az őszre tervezett egyik nagyszínpadi bemutatót /Hanoch Levin Téli temetés című darabja/ elhalasztották 2010 márciusára. A Három nővér, III. Richárd, Danton halála és az Árva élet című produkciók részt vesznek a Vendégségben Budapesten és az Őszi fesztiválra szervezett vendégszereplésen, ahonnan Bukarestbe vezet az út, az országos fesztiválra, amelyre a Három nővér, a Danton halála és a Gianni Schicchi kapott meghívást, ez utóbbi előadás december elején Velencében is látható lesz. Belgrádba is ellátogatnak. Novemberre várható Dosztojevszkij Ördögök című regényadaptációjának a bemutatása a stúdióban. Ugyancsak itt mutatják be január elején az Andrei Serban rendezte Suttogások és sikolyokat, illetve májusban a Szeget szeggelt, Matthias Langhoff rendezésében. Október 11-én vendégül látják a budapesti Baltazár Színházat, a színtársulat értelmileg sérült színészekből áll. /Köllő Katalin: Évadnyitás a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Pénzügyi gondokkal indítja új évadát a Kolozsvári Magyar Állami Színház –jelezte Tompa Gábor igazgató, hozzátéve: „morális válsággal is szembe kell néznünk, az egyre erősödő szélsőjobboldali ideológiák elterjedése társadalmakat osztanak meg. ” /Sipos M. Zoltán: Anyagi gondok az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Kertem dicsérete címmel Marosan-Micota Ildikó pasztellképeiből nyílt Temesváron a Júlia Galériában. A festőművész az utóbbi öt évben tűnt fel Temesvár kiállító termeiben, természet ihlette festményeivel. Marosan-Micota Ildikó Temesváron él, mérnök volt. Rajzolni, festeni kezdett, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának mesterképzésén tökéletesítette tudását, már a harmadik egyéni tárlatánál tart. /Szekernyés Irén: Pasztellképek a művész kertjéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Kézdivásárhelyen a Vigadóban két képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Az emeleti teremben október közepéig nyolc helybeli alkotó munkája látható. A földszinti kiállítóteremben Friss termék címmel a fiatalabb képzőművész-nemzedék mutatkozik be. /(Iochom): Képzőművészeti tárlatok a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

A parasztság és a kommunizmus című kiállítás záróünnepségét tartották meg szeptember 3-ám Nagyváradon, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárban. Jelen volt a két projektvezető, Ana Blandiana Herder-díjas író, költő és Romulus Rusan. Dokumentumok, fotográfiák tanúskodnak a komor múltról: az erőszakos kollektivizálásról, a deportálásokról és bebörtönzésekről. A falvakban emberek ezreit forgatták ki vagyonukból, semmizték ki őket, tettek földönfutóvá a vörös terror idején. Voltak, akiket munkaszolgálatba hurcoltak el, másokat tömlöcbe vetettek vagy meggyilkoltak. A kiállításon az egyik pannó térképe azt ábrázolja például, hogy 1949-1962 között Romániában hol történtek parasztfelkelések. Romulus Rusan több mint tízéves kutatómunkájának eredménye ez a tárlat. A kommunizmus idején több száz parasztlázadás volt szerte az országban. Több százezer embert ítéltek el, hurcoltak meg a bíróságon. A vándorkiállítás következő színhelye Arad lesz, aztán Temesváron mutatják be az anyagot. /Tóth Hajnal: A kommunizmus áldozatai a parasztság körében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./

Immár tizenötödszörre tartják meg az Érmelléki Ősz fesztivált Székelyhídon. Szeptember 4-én lesz az ünnepélyes megnyitó, majd megkoszorúzzák a turulmadaras emlékművet. Bemutatják Sóki Béla Érmellék 100 híressége című könyvét. A kultúrházban fellép a Szeredás népzenei együttes, a továbbiakban különböző együttesek szerepelnek. A református ifjúsági központban bemutatják Kántor Anita és Kéri Gáspár Az érmelléki szőlőművelés tárgyi és épített emlékeinek védelme könyvét. Bemutatót tart a székelyhídi Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület. /Érmelléki Ősz tizenötödször. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./

Csíksomlyóról és Székelyudvarhelyről is vittek egy-egy marék földet az újfehértóiak arra az emlékhelyre, amely a szabolcsi kisvárosban állít emléket a magyar nemzettudatnak és hazaszeretetnek. Az emlékmű létrehozásának gondolata a helyi múzeum munkatársaitól származik, akik még korábban kérték a város lakóit, hogy ha nyaralásaik, utazásaik során az ország valamelyik szegletében vagy a határ menti vidékeken járnak, hozzanak onnan egy maroknyi anyaföldet – mondta el Buczkó József, a Zajti Ferenc Kulturális Központ igazgatója. A történelmi 64 vármegye közül már 25-nek pihen a földje abban az urnában, amelyet egy 1923-ból származó műemlék foglal magában. Buczkó elmondta, hogy olyan helyekről is származnak még földek, amelyek a magyarság történelmének eseményeit hordozzák, mint például Nyerges-tető vagy Petőfi Sándor feltételezett halálának helyszíne, Fehéregyháza, vagy az 1980-ban elárasztott székely település, Bözödújfalu. /Itteni föld gazdagítja a Magyar Anyaföld Emlékhelyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös rendezésében szeptember 4-én megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, képviselő és szenátor vett részt. Markó Béla, az RMDSZ felhívta a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek – így a Magyar Polgári Párt (MPP) – választott önkormányzati képviselőit is. A romániai magyarság „résztulajdonosa” Romániának, Erdélynek, Székelyföldnek – hangsúlyozta Markó Béla -, Romániában 7, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, amelyben szeretné megőrizni identitását. Markó utalt a szlovákiai magyarság helyzetére: visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Markó megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van. Tőkés László, az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Az EMNT elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. /Székelyföld számára az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Székelyföld a miénk, nekünk itt a helyünk, egymásra mindig számíthatunk. Fontos, hogy gyerekeink, közösségeink lássák, nem félünk, bátrak vagyunk, van hitünk, erőnk céljaink megvalósítására – fogalmazta meg üdvözlő beszédében a nagygyűlés üzenetét Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. „Magunkra vagyunk utalva, de van bennünk erő ennek a kihívásnak eleget tenni” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László, az EMNT elnöke azt hangsúlyozta, már önmagában nagy eredmény, hogy ez a találkozó létrejöhetett, még akkor is, ha egymás után két helyen jött létre, mert lényegében mind a kettő azt üzeni a magyar közösségnek, hogy „egyet akarunk”. Ugyanakkor bírálta mind az RMDSZ „kizárólagos pártpolitikáját”, mind az SZNT-t, amely magáénak tekinti „az autonómia képviseletének kizárólagos jogát”. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Szent István példáját állította a székelyföldi nagygyűlés résztvevői elé, arra biztatva őket, hogy tegyék azt, amit a magyar közösség rájuk bízott. A nagygyűlés elfogadott egy memorandumot Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, illetve egy kiáltványt Székelyföldért, amelyben az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek a betartását követelik, ugyanakkor követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását, valamint az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében „a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára”. /Mózes Edith: „Egyetlen garantált megoldásnak a területi autonómiát tartjuk. ” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./ „Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük. ” „Nem akarunk elvenni senkitől semmit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /”Senkitől semmit nem akarunk elvenni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Ioan Talpes tábornok bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Talpes annak idején független szenátor volt, miniszterelnök-helyettes, az elnöki hivatal vezetője, valamint a külügyi hírszerzés, az egyik titkosszolgálat igazgatója. Miron Cozma bányászvezér meggyőződését fejezte ki, hogy képes megnyerni az elnökválasztást. Gigi Becali is bejelentette, hogy versenybe száll az államfői tisztségért. /Államfő akar lenni Talpes, Cozma, illetve Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Claudiu Saftoiu, egykori elnöki tanácsadó, a külföldi hírszerző szolgálat elbocsátott igazgatója azt állította, megtörténhet, hogy Traian Basescu államfő már nem tudja ellenőrizni Elena Udreát. Az is megeshet, a hölgyet titkosszolgálati vagy más erők plántálták Basescu közelébe, hogy gyengeségeit ismerve kézben tartsák az államfőt. Saftoiu arról nem nyilatkozott, hogy hazai vagy külföldi titkosszolgálatokra gondolt-e. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek úgy látja, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény elfogadásával egyfajta egyensúly borult fel, és a legfontosabb feladat ennek a helyreállítása. Egyebek között ezt emelte ki Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke Hágában, miután négypárti, csúcsszintű parlamenti delegáció élén megbeszélést folytatott az EBESZ illetékesével. Az EBESZ-főbiztos a találkozó után kiadott közleményében alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete ne érintse hátrányosan a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekhez tartozókat. /Szili-Vollebaek: a törvény elfogadásával az egyensúly borult fel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

Az Országgyűlés négy párti delegációja az Európai Parlamentben (EP) találkozott az intézmény minden magyar ajkú képviselőjével. Az eseményen részt vett az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő mindhárom romániai magyar képviselő. A megbeszélés fő témája a brüsszeli Magyar Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának megnyitása, az egységes magyar érdekképviselet kérdése, a szlovák államnyelvtörvény és Sólyom László köztársasági elnöknek a közelmúltban meghiúsított felvidéki beutazása volt. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő véleménye szerint érdemes odafigyelni a szlovák államnyelvtörvény és a magyar államelnök meghiúsult látogatásának előzményeire. Sólyom László márciusi látogatását megalázó módon Romániában is megpróbálták ellehetetleníteni. A többségi nyelv „védelmében” pedig Románia törvényhozása is alkotott kisebbségellenes és az európai uniós értékekkel ellentétes szellemű törvényt. Bauer Edit felvidéki magyar képviselő asszony rámutatott, hogy a szlovák nyelvtörvény szociális és egészségügyi vonatkozásban is diszkriminatív. A FIDESZ képviselői hangsúlyozták, hogy a határon túli magyar közösség érdekében kifejtett munkájuk lényegesen nagyobb súlyt kapna, ha a magyar kormány hatékonyabban lépne fel saját hatáskörében. Sógor Csaba elmondta, mekkora előnyt jelentene, ha a határon túlra szorult kisebbség valamely képviselője az anyaország parlamentjének tagja lehetne. A határon túli románok képviseletét Bukarest már megoldotta. Ennek analógiájára az erdélyi magyar közösséget valaki képviselhetné az Országgyűlésben. /”Legyen határon túli magyar képviselet a Magyar Országgyűlésben is” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Kisebbségi díjjal tüntették ki Molnár Bodrogi Enikőt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának finn szakos docensét. A svédországi Kattilakoskiban augusztus 15-én átnyújtott diplomát a meänkieli nyelv és kultúra terén végzett kutatómunkáért kapta. Elmondta, hogy büszkébb erre a diplomára, mint a magyar irodalomtörténeti doktori címére, keményen dolgozott. A meänkieli a finn nyelvhez képest olyan, mint mondjuk a csángó a magyar nyelvhez képest. Ennek a nyelvnek a beszélői a svédországi Tornio folyó völgyében élnek. Amikor 1809-ben meghúzták a határt, nem vették figyelembe a nyelvi helyzetet, kettévágták a kompakt finnséget. A keleti rész Oroszországhoz került, a nyugati rész pedig Svédországnak maradt. A Svédország területén maradt finneket pedig elkezdték beolvasztani. A meänkielik ma negyven-ötvenezren élnek Észak-Svédországban, már csak töredékük beszél ma az anyanyelvén. Harcolni kezdtek azért, hogy a meänkielit elismertessék önálló nyelvként. Kemény ellenállásba ütköztek, mind a finnek részéről, akik azt mondták, hogy ez egy nyelvjárás, mind a svédek részéről, akik sosem ismerték el, hogy létezne meänkieli. Végül 2000-ben mégis sikerült elismertetni önálló nyelvként, és ez kisebbségi nyelvi státust kapott Svédországban. Molnár Bodrogi Enikő tizenhét éve tanítja a finn nyelvet és irodalmat Kolozsváron az egyetemen, kisebbségiként mindig is érdekelte a kisebbségiek sorsa. Sikerült kapcsolatot találni a meänkielikkel. Molnár Bodrogi Enikő írni kezdett a meänkieli nyelvről, ezért kapta a meänkieliktől a kisebbségi díjat. /Köllő Katalin: ”Versei Meänmaa gyöngédségét lehelik” Beszélgetés Molnár Bodrogi Enikővel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 4-én kezdődött Hadadon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság éves konferenciája. A háromnapos találkozón neves szakemberek tartanak előadásokat. Témakörök: Partium és a Bánság ipartörténeti műemlékei, a műemlékek állapotának számbavétele, „Huszadik századi örökségünk” címmel tartják a konferencia utolsó ülésszakát. A bizottság munkájának egyik legfontosabb eredménye az, hogy a szakmai találkozók nyomán sok kutatómunka indul el és számos könyv lát napvilágot. A találkozó résztvevői a konferencia keretében megtekintik Tövishát műemlékeit. /Babos Krisztina: Műemlékvédelmi tanácskozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 5./

A sárpataki kultúrotthon épülete a kastéllyal együtt visszakerült a hajdani tulajdonosok leszármazottainak birtokába. A külföldön élő gróf Teleki Samu megegyezett Kozma Barna polgármesterrel, hogy a különálló épületet, amely a kastély istállója volt, eladja a községnek. A tanács elfogadta az ajánlatot, az összegben megegyeztek. /Megvásárolják a kultúrotthont. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

Óradna példát mutat, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is – méltatta a sikeres Óradnai Magyar Kulturális Napok rendezvényeit Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vezetőségének tagja. Óradnán 1965-ben megszüntették a magyar oktatást, megindult az állam által remélt magyarságromboló asszimiláció. Az 1989-es fordulatot követően megindultak az iskolaalapítási törekvések a magyarság körében. 2000-ben sikerült magyar óvodát létrehozni, és Bauer Ilona tanárnő lelkesen tanította azokat, akik komolyan vették a magyar nyelv elsajátítását. Jó példa Robb Dániel, egyik hajdani diákjuk, akire nagyon büszkék, ő ugyanis nem tudott magyarul, és pap lett belőle, mondta el S. Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-es tanácsos, a magyar oktatásért folytatott küzdelem egyik „kiskatonája”. Osztrovszki összeírta 75 katolikus gyermek névsorát, a szülők egyetértő aláírásával, miszerint szeretnék, ha gyermekük magyarul is tanulna. 2006-ban kiderült, hogy van esély magyar nyelvű összevont osztályokat létesíteni. Borsos László tanfelügyelő segítette őket. 2006 őszén újra megindult a magyar oktatás Óradnán. Állandó tanárok jöttek, fiatalok, tele tettvággyal. Az óradnaik segítségére sietett a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány. Ennek keretében anyaországi tanárcsapatok indulnak kéthetente a határ közeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében. A mozgalom a pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. S. Osztrovszkij Erzsébet az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, az Óradnai Magyar Napok lelkes szervezője. A magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítványnak közel hatvan pedagógus tagja van. A református egyház – főleg Vetési László – segítségével választottak egy-egy települést, és van olyan közösség, ahova „hazajárnak”. A salgótarjáni Erdélyi Kör elnöke, Valiskó Ferenc 1997-ben a Duna TV-ből tudomást szerzett arról, hogy az akkori plébános, Pál Vilmos Barna támogatókat keresett az Óradnai Reményik Ház építéséhez. A soproni és a salgótarjáni Erdélyi Kör jelentkezett, ők részt vettek 1999-ben a Reményik Ház avatásán. /Bálintné Kovács Júlia: Óradna, a régió követendő példája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Seres Dénes képviselőt választották meg az RMDSZ háznagyává a törvényhozás őszi ülésszakára a képviselőház szeptember 1-jei nyitó ülésén. A háznagy tisztét eddig Kelemen Hunor töltötte be, de ő az államfőjelöltsége miatt nem vállalta újból a megbízatást. Az RMDSZ képviselőházi csoportja ismét Márton Árpádot bízta meg a frakció vezetésével, Korodi Attila a frakcióvezető-helyettesi, Derzsi Ákos pedig a frakciótitkári tisztséget látja majd el. A szenátusban Verestóy Attilát választották meg háznagynak. /Változások a házbizottságban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 5./

Az elmúlt hónapokban jó néhány faluünnepségre kapott meghívást, írta Ujj János. Mindenütt nagyon jó volt a hangulat. Elsősorban a helyiek szórakozását tartották szem előtt. Fontosak, jók ezek a falunapok. A települések vezetői nem vártak központi utasításra. Azonban sok helyen hiányzik a településre jellemző vonás. Jó lenne, ha minden rendezvénynek lenne jellegzetessége. /Ujj János: Ne unjuk meg! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Harmadik alkalommal kerül sor idén, szeptember 18–29. között a Szakrális Művészetek Hete című rendezvényre, amely a 2007-es nemzetközi Városmissziós eseménysorozatból kinőve először budapesti, majd a következő esztendőben egész Magyarországot átfogó rendezvénnyé duzzadt, hogy az idén már a határokon túlra is kiterjedhessen. A civil kezdeményezésű programsorozat – melyet a Dragonits Márta építész és Toroczkay Ilona belsőépítész által létrehozott Ars Sacra alapítvány szervez – célja a magyar egyházművészet páratlan kincseinek megismertetése a nagyközönséggel. A programsorozatban számos múzeum, egyesület, templom, művelődési ház vesz részt. Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János Plébániatemplom és a Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeum tekinthető meg szeptember 19-20-án, Komáromban a Szent András templomban szeptember 27-én szlovák nyelven, majd magyar nyelven nyitják meg a Vexilla Regis – Királyi zászlók c. zászló-kiállítást. Kassán a Szent Gellért pasztorációs központban tartanak kulturális estet. A Délvidéki települések közül Oromhegyes vesz részt a Szakrális Művészetek ünnepében. /M. É. : Szakrális Művészetek Hete a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban javában zajlanak már a próbák, és indulásra kész Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház. A sepsiszentgyörgyiek Molière A mizantróp című darabját tekinthetik meg elsőként, a kézdivásárhelyi Vigadóban pedig az első bemutató az Ábel lesz október 23-án. A kézdivásárhelyi társulat repertoárjában szerepel többek között Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című előadása, Cervantes Don Quijotéját pedig gyermekdarabként mutatják be. A sepsiszentgyörgyi társulat Alexandru Dabija rendezésében játssza a Karnebál című darabot, de felújítják az Ilja prófétát is, Zakariás Zalán pedig Gorkij A nap fiai című előadását viszi színpadra. /Új évad, új színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház indulásra kész. Gergely László, az új színház vezetője és rendezője bemutatkozott. Budapesten született, 1984-ben végzett a Színművészeti Akadémia rendezői szakán. Több színházban rendezett, két évig a Budapesten a Nemzeti Színház rendezője volt. Azután több magyarországi és határon túli színháznál, főleg a Vajdaságban és Erdélyben dolgozott. Székelyudvarhelyen és Nagyváradon több éven át rendezett. Családi kötődések is ide fűzik, Martini Yvette díszlettervező, a felesége itt született. Kézdivásárhelyen egy évvel ezelőtt Rácz Károly polgármester kezdeményezte a hivatásos színházalapítást. A cél olyan projektszínház létesítése, amelyben az alapstábon kívül a színházi produkciókra színészeket szerződtetnek. Ez egyelőre Erdélyben és Romániában újdonságnak számít. A színház beindítása, sajátos arculatának kialakítása több évet fog igénybe venni. Első előadásuk az Ábel lesz. Ábel szerepére a Kolozsvárott végzett Bartos Csabát szerződték. Tamási Áron Pozsgay Zsolt által színpadra vitt darabját még nem mutatták be eddig erdélyi színpadon. A másik önálló nagy előadásunk a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című darab lesz. /Iochom István: Hamarosan indulnak a próbák – Interjú Gergely Lászlóval, a Kézdivásárhelyi Városi Színház rendezőjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Augusztusban 14. alkalommal rendezték meg a nagyenyedi alkotótábort, 15 ország 35 művésze volt jelen. A táborban Hollósy Katalin tűzzománc és Szabán György keramikus művész rajzkészségét, illetve festői tudását csillogtatta meg. Balog István táborszervező álma az volt, hogy egy jó sokszorosító grafikaműhelyt is létesítsen. Ma már tízen használják a műhelyt, amit a kolozsvári Horváth Gyöngyvér vezet. /Horváth László: XIV. Nagyenyedi Inter-Art Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 4-én kezdődött Kovásznán, a belvárosi református parókia udvarán az Ignácz Rózsa /1909-1979/ írónő emléke és munkássága előtt tisztelgő háromnapos ünnepségsorozat, az írónő születésének századik évfordulóján. Ignácz Rózsa szó szoros értelmében a belvárosi parókia „szülötte”, itt is nőtt fel. Bukovinszky Cs. Miklós lelkész „hídépítőnek” nevezte Ignácz Rózsát a maga nemzedéke és közöttünk. Gödriné Molnár Márta, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub vezetője ötödik rendezvényükről szólva mondta: „Példát az író-színésznő életútjából és műveiből meríthettünk, kinek volt bátorsága és kitartása a zsarnokság idején az asztalfióknak írni. ” Megnyitották az emlékkiállítást. Dr. Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeumintézet munkatársa elemezte, miként lehetett Ignácz Rózsa egy személyben író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román irodalom elsőrangú műfordítója, drámai, bábszínház- és rádiójáték-szerző. /Gyila Sándor: Ignácz Rózsa centenáriumi napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./