A programkínálat változatos volt, így több ezer kikapcsolódni vágyó szatmárnémeti, illetve környékbeli látogatott ki augusztus 29-30-án a VIII. Partiumi Magyar Napokra. A gyerekek körében hatalmas sikert arattak a csíkszeredai Mesehetes Együttes rajzfilmslágerei, még a felnőttek is együtt dúdolták az előadókkal. A rendezvény egyik leglátványosabb programpontja az óriáskalács bemutatása, illetve szétosztása volt. A nagysátorban, illetve a jurtában előadások hangzottak el, melyek a magyarság történelmének kulcsfontosságú eseményein kívül számos ősi hagyományunkat elevenítették fel az érdeklődők számára. Népes nézősereget vonzott a Takáts Tamás Dirty Blues Band, illetve Rúzsa Magdi zárókoncertje is. /Jó hangulatú volt a PMN. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 31./

Nyolcadik alkalommal rendezték meg augusztus 29-30-án a Bonchidai Kastély Napokat. A Transylvania Trust Alapítvány és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett kétnapos rendezvénysorozat alatt gyerekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. Két koncertre is sor került, és újdonságként filmvetítést is kínáltak a közönség számára. A Romániai Magyar Cserkészszövetség, a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület és a szamosújvári Téka Alapítvány jóvoltából számos gyermekprogram is volt. /Köllő Katalin: Családbarát rendezvénysorozat a bonchidai Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az Unitárius Nők Országos Szövetségének (UNOSZ) 18. közgyűlését augusztus 29-án tartották Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Asztalos Klára UNOSZ-elnök köszöntötte a résztvevőket, majd megállapította, hogy a 300 tagú közgyűlés határozatképes. Bálint-Benczédi Ferenc püspök beszédében a nőszövetség munkájának fontosságát hangsúlyozta: „Egyházi világunk színe-java van most jelen, amely a közért munkálkodik. ” A székelykeresztúri nőszövetség képviselője, Szombatfalvi Anna átadta a kolozsvári szervezet képviselőjének, Péterffy Enikőnek a vándorabroszt, amely egy évig lesz Kolozsváron. /”A nőszövetség az egyház szíve-lelke”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Augusztus 29-30-án ünnepelt Kibéd, a több mint félezer éves falu közössége, a magyarországi testvértelepülések küldötteivel. A kultúrotthonban kiállítást nyitottak. A helybéli Ráduly János tanár 58 önálló kötete sorakozott, mellette az ugyancsak a helybéli Ferenczi Ernő tanító festményei, fénykép- összeállítását életpályájáról, továbbá Mózes Szilágyi Katalin gyöngyfűzései, Seprődi Anna kibédi kockás szőttesei, Suba Irma varrottasai, Seprődi József okleveles borász termékei is szerepeltek a kiállításon. A falunapokon ünnepelték Kibéd község első írásos említésének 510. és községgé válásának 6. évfordulóját. A falunapok az Együtt Európában című tanácskozással folytatódott a kultúrotthonban. /Kilyén Attila: Falunapok, díszpolgáravatóval. Kibéd 510 éves. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Székely Géza festményei, grafikái kiállításával nyitotta meg az új évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ, mely alkalommal egy, a művészről szóló kötetet is bemutattak. Az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművészről szóló kötetet a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozza. A kötet szerzője Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár, ez a sorozat 29. kötete. A kiadó tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze. Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta. /Máthé Éva: Művészi utópia és erdélyi megoldások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötete felfedezteti velünk környezetünk, világunk észrevétlen vagy részleteit. A kutatás első szakaszában, 1999-2000-ben gyűjtött adatokat már hiába keresték később, amikor 2005-ben lehetőség nyílt a folytatásra: sok házat lebontottak. A kötet felvételeiből Guttmann Szabolcs építész bemutatásával nyílt kiállítás a Bonchidai Kastélynapokon. A vándorkiállítás nagy méretű képeit legközelebb szeptemberben Budapesten állítják ki, majd tíz kalotaszegi településen. Készül Furu Árpád következő kötete Udvarhelyszékről, a szerző tervezi még a méltatlanul mellőzött Aranyosszék bemutatását. A kastélynapokon bemutatták Zamoráné Cseh Márta és Barabás Enikő A székely–magyar rovás ABC-s könyv című könyvét. /K. E. : Könyvbemutatók és kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Augusztus 29-án bemutatták Dr. Nagy Lajos Komolló-monográfiáját a Rétyi Napok nyitórendezvényeként. A közel fél évszázada e tájon megtelepedett és orvosként dolgozó szerző negyedik könyve is összegző mű. Nemcsak a kis falu múltját, földrajzát, flóráját és faunáját írja le, hanem embereit, családjait örökíti meg, két igen emlékezetes lakójának, Dimény Jánosnak és Benkő Kálmánnak a szerző felkérésére írott visszaemlékezéseit is felhasználva. A szerző felkutatta a kis település egyházi levéltárának anyagait is. Sylvester Lajos értékelte Nagy Lajos e könyvét és munkásságát. /Simó Erzsébet: Bemutatták dr. Nagy Lajos Komolló-könyvét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

A Művelődés összevont számát Márton Áron püspök emlékének szentelték, akinek február 28-án szentelték fel Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templom mellett egészalakos bronzszobrát. /Művelődés (Kolozsvár), július-augusztus/

November 22-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, a másodikat december 6-án. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a szövetség nem talál kivetnivalót a november 22-i dátumban sem, az érdekvédelmi szervezet a szóban forgó időpontok közül egyikhez sem ragaszkodott különösképpen. /November 22-én lesz az elnökválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Kereken hetven évvel ezelőtt, 1939. szeptember elsején, amikor Németország támadást indított Lengyelország ellen, elkezdődött a második világháború. Közel hat évig tartó harcok során sikerült megsemmisíteni az egyik gonoszt, a nácizmus. Ikertestvére, a kommunizmust viszont nem, ami további félévszázad szörnyűséget jelentett a rabszolgasorsba taszított Közép- és Kelet-Európa számára. Európa arculata gyökeresen megváltozott a háborúban, illetve az azt követő „rendezés” során: a történelem legnagyobb népirtása, illetve etnikai tisztogatása nyomán milliós nagyságrendű népcsoportok tűntek el szülőföldjükről, a határokat erőszakosan átrajzolták, Európát önkényesen ketté szakították. A németek szembenéztek múltjuk sötét periódusával. Bocsánatot kértek, nyíltan elismerik bűnüket, ahogy a minap Angela Merkel kancellár tette. Szögesen ellentétes viszont a másik szörnyeteg, a kommunizmus hazájának viszonya a múlthoz: Moszkva nem mondott le hatalmi vágyairól, nem mutat olyan hajlandóságot az önvizsgálatra. Sőt, egykori áldozatai ellen emel vádakat. Medvegyev orosz elnök például náci szimpátiával vádolta a balti országokat és Ukrajnát. Putyin kormányfő pedig a kelet-európaiak állítólagos „történelemhamisítását” ítélte el. „Történelemhamisítás” alatt Moszkva természetesen azt érti, ha a kelet-európai országok megszállásnak, leigázásnak, s nem felszabadításnak tekintik a Vörös Hadsereg bevonulását. Ahova a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg eljutott, ott népirtás és mértéktelen pusztítás volt. Ismeretes, hogy 1940-ben, a katyini tömegmészárlásoknál a lengyel nép krémje-java vesztette életét a KGB gyilkosai kezében. 1945-ben Sztálin megcsonkította Lengyelországot, elcsatolták keleti felét, beleértve a lengyel nemzeti szentélynek tartott Lemberget városát is (lengyelül Lwów, ma Lviv Ukrajnában), etnikai tisztogatás révén, pedig több millió lengyelt űzték el őseik szülőföldjéről, az elcsatolt keleti területekről. Ráadásként rájuk erőszakolták a kommunizmust. /Chirmiciu András: Viharos történelem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Felvetődött az iskolakezdés /szeptember 15./ elhalasztása, mert Gheorghe Pogea pénzügyminiszter felszólította a tárcavezetőket: döntsék el, hogy a tárcának alárendelt intézményekben tíznapos fizetés nélküli szabadságra küldik-e az alkalmazottakat, vagy csökkentik a napi munkaidőt. Gheorghe Pogea kijelentette: minden tárcavezető maga szabja meg, hogy a fennhatósága alá tartozó intézményekben hogyan valósítják meg azt a költségmegtakarító szándékú intézkedést. /Nagy-Hintós Diana: Precedens nélküli káosz a román oktatásban tanévkezdés előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A törvénytervezetek tartalmától függ, hogy támogat-e az RMDSZ egy esetleges bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, nyilatkozta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az Andronescu-féle oktatási törvénycsomagról kifejtette: ha a dokumentum tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az erdélyi magyar oktatás szempontjából előrelépést jelentenek, akkor kétségessé válik bizalmatlansági indítvány aláírása az RMDSZ részéről. „Azt kértük, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktassák, a román nyelv tanítása külön tanterv szerint történjék 12. osztályig, a törvény garantálja az egyházi oktatási formát, továbbá hogy ne lehetetlenítsék el a kis létszámú osztályok működtetését, mert azok léte, elsősorban szórványvidéken, nekünk érdekünkben áll. Ha a jelenlegi helyzethez képest visszalépést tapasztalunk, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be a liberálisokkal közösen – ezt ugyanis külön-külön egyikünk se tudja megtenni” – fogalmazott. /SZ. K. : Még nem döntött az RMDSZ bizalmatlansági indítvány-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen tíz tanfelügyelőnek csökkentették, illetve teljesen felszámolták a normáját. Két magyar tanfelügyelő óraszámát is csökkentették. Így Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő fél normával folytatja tevékenységét, Török Ferenc tanfelügyelő ezentúl csak a földrajztanárokért felel. /N. -H. D. : Leépítések a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Felelősségérzetről tanúskodó cikket jegyzett Ambrus Attila Hol rontottuk el? címmel /ÚMSZ, aug. 28./. Székely Ervin szerint a romániai magyarság esetleges „belső intoleranciája” alááshatja a kisebbségi politikai tevékenység létértelmeként definiált kisebbségi érdekvédelmet. Romániában is az elszegényedés a roma-ellenesség egyik forrása. A cikkíró szerint az RMDSZ-es polgármesterek, tanácsosok attól való félelmükben, hogy elveszíthetik szavazóikat, akik átpártolnak a felelőtlenebbül megnyilatkozó, radikálisabbnak vélt magyar szervezetek táborába, eltűrték a cigányozást. /Székely Ervin: Mivel rontottuk el? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A szlovák bajnokság 8. fordulójában a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC) Nyitrára utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. A mérkőzést a játékvezető meg- szakította, mert a nyitrai szurkolók betondarabokkal és kövekkel dobálták a DAC drukkereit. Nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A mérkőzés első negyed órájában kövekkel és betondarabokkal próbálták megdobálni a dunaszerdahelyieket. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet. Ekkor a játékvezető megszakította a mérkőzést. Az indulatok nem nyugodtak és az egész mérkőzés során a nyitrai szurkolók a magyarokat szidták. „Halál a magyarokra!”, „Magyarokat a Dunába!”, „Magyar cigányok!”, valamint obszcén kifejezésekkel illették a DAC szurkolóit és Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt is. Szeptember 12-én a pozsonyi Slovan érkezik a DAC stadionba. Emlékezetes, hogy tavaly november 1-jén a két csapat összecsapásán a rendőrség durván berontott a dunaszerdahelyi szurkolók közé és akit láttak vertek. Akkor esett a rendőri attak áldozatul a 18 éves Lengyel Krisztián is, aki egy egész életre szóló sérülést szenvedett. (felvidek. ma) /”Halál a magyarokra!”, „magyarokat a Dunába!” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Gyászszobrot kapott a felvidéki Csicsón a szlovák államnyelvtörvény. A monumentális faszobrot, amely a kisebbségi anyanyelvhasználatot korlátozó jogszabály elleni tiltakozás jelképe, augusztus 30-án, vasárnap délután avatták fel – írta a Felvidék.ma című szlovákiai magyar hírportál. /Gyászszobor Csicsón a szlovákiai államnyelvtörvénynek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A balliberális kormány bűnös tehetetlensége, az Európai Unió közömbös magatartása miatt a magyarság újra magára maradt az egyre feszültebb Duna menti hidegháborúban, és áldozata lehet a Kárpát-medencében zajló asszimilációs politikának, magyarellenes provokációknak, az alapvető emberi jogokat sértő rasszista törvényeknek – adta hírül a Nemzeti Fórum Diaszpóra Munkacsoportja, amelyet többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Bakos István tudományos kutató, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkára és Bíró Zoltán irodalomtörténész, a lakiteleki MDF alapító elnöke jegyez.,,Érdemi, történelmi változást, a nemzetgyilkossági kísérlet megakadályozását, a kedvezőtlen hatások csillapítását, megszüntetését, térségünk kívánatos stabilitását csak a választások után megalakuló Országgyűléstől, az új kormány működésétől és a hatékony uniós képviselettől várhatjuk. A diaszpórában élő magyarok most is azzal segíthetik közös nemzetpolitikai törekvéseinket, hogy a történtekről hitelesen tájékoztatnak, és tiltakoznak. ” /Felhívás a világ magyarságához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Szeptember 1-jétől Király András történelemtanár és Hadnagy Éva kémiatanár személyében új igazgatója, illetve aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A döntést szeptember 1-jén közlik az iskola tantestületével, akkor iktatják be az új vezetőket – nyilatkozta Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az eddigi igazgató, Szakács Ferenc összesen hét évig vezette az aradi önálló magyar tannyelvű iskolát, megbízatása most járt le; a volt aligazgató, Matekovits Mária júniusban nyugdíjba vonult. /Új vezetőség a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Szeptember 1-jétől megszűnik Keresztély Irma Kovászba megyei főtanfelügyelő májustól tartó ideiglenes megbízatása. Keresztély Irma szerint a két oktatási törvénycsomag-javaslat közül a jelenlegi oktatási miniszter által javasolt jogszabály egy szerves törvény terve, míg a Miclea-féle javaslat egy cselekvési csomagra vonatkozik, amely elengedhetetlen a decentralizáció, az iskolák valós autonómiájának megvalósítása szempontjából, és a nemzeti kisebbségeknek az oktatáshoz való hozzáférhetősége tekintetében ez utóbbi konkrétabb, elfogadhatóbb a kisebbségek számára. /Fekete Réka: Minden törvény tökéletesíthető. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A 2008/2009-es tanév nagy előrelépést hozott a kosteleki magyar oktatás életében: sikerült saját ingatlant vásárolni, valamint azt lakhatóvá tenni. Történt mindez a Szegedi Rotary Club jóvoltából. A kosteleki magyart tanítók immár kulturált körülmények között élhetik mindennapjaikat, de az igazi nyertesei a történetnek a gyerekek, fiatalok, kostelekiek. Július 19-én ünnepélyesen felszentelték a Gyerekek Házát, melyet a szívvel-lélekkel a magyar ügy mellett álló Salamon Antal esperes-plébános, valamint dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök végzett. A szentmise után a falubeliekkel együtt a Magyar Házhoz vonultak. A megszentelés után következtek az ünnepi beszédek, majd a helybeli Szellő Néptánccsoport ünnepi műsora. /Magyar Házat avattak Kosteleken. = Erdély. Ma, szept. 1./

Idén nemcsak Marosfelfaluból, hanem Hargita megyéből is érkeztek néptáncegyüttesek a III. Marosfelfalusi Gyöngykoszorú néptánctalálkozóra, így a székelyudvarhelyi Kék Iringó néptáncegyüttes és a gyergyóalfalui Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület néptánccsoportja is, mondta el Kovács Hajnal főszervező, a helybéli Bíborka néptáncegyüttes vezetője. A szászrégeni fúvószenekar fújta a gyülekezőt, majd tizenhárom tánccsoport vonult fel a községben. /(antalfi): III. Gyöngykoszorú- néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Hosszú per után újabb ingatlan birtokába juthat a szászrégeni magyar közösség. Nemrég sikerült az RMDSZ központban levő székházát megvásárolni, hamarosan a Kemény János Művelődési Egyesület átveheti a szászrégeni Magyar Kisiparosok Egyesületének volt székházát, amelyet 1948-ban önkényesen államosítottak. A Magyar Kisiparosok Egyesülete még életben levő két volt tagjának, Fábián Andrásnak és Jenei Árpádnak köszönhetően sikerült előkeríteniük azt a dokumentumot, amely igazolta, hogy az épületet valóban kisajátították. Ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy a kisiparosok egyesületének megszüntetése után a szászrégeni olvasókörhöz került az ingatlan. A rendszerváltást követően létrejött Kemény János Művelődési Egyesületnek pedig sikerült azt is bizonyítania, hogy az olvasókör jogutódja. Remélhetőleg a bizottság kedvezően dönt, és akkor az ingatlan a Kemény János Művelődési Egyesületé lesz. /Visszakaphatja székházát a Magyar Kisiparosok Egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Augusztus 14–17. között a Maros megyei Dedrádszéplakon zajlott a Kárpát-medencei Széplakok XIV. találkozója. Fertőszéplak, Visnyeszéplak Magyarországról, valamint Berettyószéplak Bihar megyéből képviseltette magát. A kiránduláson megtekintették Marosvásárhely néhány nevezetességét és a Tordai-hasadék látványában gyönyörködhettek. Jövőre Fertőszéplak vállalta a házigazda szerepét. A kicsiny helybéli közösség nem kis erőfeszítés árán felejthetetlenné tette a találkozást. Sajnos a Maros megyei Küküllőszéplak 7 éve kimaradt ebből a találkozásból, Szamosszéplakon pedig nincs magyar közösség, nem feleltek a meghívásra. /Imre Márta és Rátoni Csaba lelkipásztor Széplakok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vált, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból segítették. Az uniós pályázatok lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük, magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézmény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. /Antal Erika, Kovács Zsolt: Szociálisan behálózott megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

A múlt hét végén Kézdivásárhely vendége volt Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója és Süle Anett, a Magyar Teátrumi Társaság titkára: a Kézdivásárhelyi Városi Színház számára hozták el a társaság által összegyűjtött adomány első részét, a második szállítmány egy hónap múlva érkezik. A ötszáz-hatszázezer forint értékű, fény- és hangtechnikát, valamint szövegkönyveket, lexikonokat és szakkönyveket tartalmazó adományt Gergely László rendező, az új színház vezetője és Rácz Károly polgármester vette át. Fekete Péter elmondta: amikor pár hónappal ezelőtt megkapták a segélykérést, a társaság vezetősége – kilenc vidéki nagyszínház és hat kisszínház igazgatója – egyöntetűen a kézdivásárhelyi színház támogatása mellett döntött, és a nyár folyamán kiválasztotta azokat a működő technikai eszközöket és könyveket, amelyeket nélkülözni tud, és amelyeket saját forrásaiból pótolni fog. A Magyar Teátrumi Társaság egyik alapfeladata odafigyelni a határon túli színházakra – hangsúlyozta a Jókai Színház igazgatója. /(Iochom): A Magyar Teátrumi Társaság adománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelkedőbb eseménye volt augusztus 30-án az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrovits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármesteri hivatal állíttatta a főtéren kialakított kis parkban. A százhatvanöt évvel ezelőtt született nyelvész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Bakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító ismertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatlanul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vetró András Bálint Gábor-mellszobrát.) /Iochom István: Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./