Káros lenne a magyar közösség számára, ha az RMDSZ négy év kormányzás után ismét kormányzati pozícióba kerülne – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Szerinte az RMDSZ folyamatosan alárendelte programját és célkitűzéseit, a magyar közösség érdekeit a román kormányérdeknek, nem folytatott önálló külpolitikát. /Farkas Réka: Kormányszerep vagy autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

A liberális egészségügyi miniszter leváltotta tisztségéből dr. Vass Leventét, a Maros megyei kórház orvosigazgatóját. Leváltása dr. Silviu Morariu kérésére történt, aki az érintett szerint igazgatótársán ilyen módon akart bosszút állni. Vass Levente kijelentette: érti már, hogy miért nem sikerült a kórház menedzseri állásának elnyerésére tett vizsgája, amelyen szembeszökő módon lepontozták. A vizsgára mindkét igazgatónak jelentkeznie kellett volna, de Silviu Morariu, akinek az ideiglenes kinevezése december 31-én jár le, indoklás nélkül távol maradt. Dr. Morariu Silviu kijelentette, azért folyamodott ehhez a lépéshez, mivel Vass Levente nem tett eleget az orvosigazgatói állás betöltéséhez szükséges feltételeknek (doktorátus, egyetemi oktatói státus), gyakran hiányzott és nem gondoskodott a kórház gyógyszerekkel való ellátásáról. Vass Levente emlékeztetett, hogy korábban a sürgősségi kórház egyik orvosigazgatói állását töltötte be, amit sikeres versenyvizsgával nyert el, és akkor nem merült fel semmilyen kifogás az ellen, hogy egyetemi tanársegéd, s a doktorátusa folyamatban van. /(bodolai): Az igazgató bosszúja. Elkezdődött a tisztogatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Meg kell nézni alaposan, hogy miként, mennyire működnek az egyes magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságok – mondta Göncz Kinga külügyminiszter annak kapcsán, hogy december 15-én Budapesten ismét tárgyalóasztalhoz ül Ján Kubis szlovák külügyminiszterrel. Göncz Kinga szerint a magyar–szlovák alapszerződésben előírt kormányközi vegyes bizottságok működése kiemelkedő fontosságú a felmerülő gyakorlati problémák kezelésében. Kubis a Népszabadság december 12-i számában megjelent nyilatkozatában azt mondta: nincs szükség Szlovákiában kisebbségi törvényre, mert a kisebbségek jogait az alkotmány és számos jogszabály szavatolja. /A vegyes bizottságok fontosak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Megjelent megyei tanács küldötte Sepsiszentgyörgyön a sajtóépületben, a Háromszék szerkesztőségében, megnézte, megfelelő lenne-e az épület gyermekvédelmi igazgatósági központnak. A lap szerkesztősége 1968 óta itt működik. Az RMDSZ híve és tagja volt mindig. De egyre inkább kiábrándul az RMDSZ bosszúálló és harácsoló tisztségviselőiből, írta Magyari Lajos, a lap főmunkatársa. Ez az épület sajtóháznak épült. Most a megyei tanács ki akarja tenni a szerkesztőséget, annak ellenére, hogy milliárdos befektetésekkel korszerűsítették. Milyen erkölcsi alapon akarják tönkretenni a Háromszéket? /Magyari Lajos:... És jött egy ifjú hölgy... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és Razvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke. Az eseményen elhangzott: terveik szerint regionálissá kívánják bővíteni szervezeteik együttműködését. A megállapodás fő célja, hogy a másik fél joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatókkal kapcsolatos panaszokról értesítsék egymást. Majtényi László szerint tíz olyan román joghatóság alá tartozó televíziós csatorna működik, amely jellemzően vagy részben Magyarországra sugározza műsorát. /Médiahatóságok együttműködése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Decemberben szervezte meg az Organisation Bureau of European School Student Union (OBESSU) a középiskolás szervezetek európai diákgyűlését. Az egyhetes rendezvényen Romániát a MAKOSZ (Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) képviselte. „Megszerkesztettük a 2008-as Diákjogi Kiáltványt, amely a diákszervezetek 2009-es munkájának alapja. Az európai szervezetek kiemelten kívánnak foglalkozni a szakiskolák versenyképességével, az iskolákból hiányzó szociális egyenlőségekkel, illetve a diákok reprezentatív képviseletével minden szinten”–, nyilatkozta Talpas Botond, a MAKOSZ külügyi alelnöke. /Középiskolák jövője Európában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A csíkszeredai Kriterion Alapítvány a 2008-as évi Kriterion Koszorút december 12-én Toró Tibor elméleti fizikus, neutrinó-asztrofizikus és -kozmológus, fizikatörténeti, tudományfilozófiai és elméleti fizikai szakíró, Bolyai-kutató és nyugalmazott tanszékvezető-egyetemi tanárnak adta át. Az Énlakán született tudós munkásságát Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke méltatta. Toró Tibor számos országos és nemzetközi tudományos fórum, illetve társaság tagja. Jelentős munkásságát tükrözi az a több mint 150 tudományos munka, amely hazai és külföldi szakfolyóiratokban, kötetek formájában megjelent. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újjáélesztésében, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű 1993-as megvalósításában, az ő segítségével történt Vetró Artúr szobrászművész Bolyai Jánosról készült mellszobrának felállítása a temesvári tudományegyetemen. Toró Tibort a nemzeti elkötelezettség jellemzi. Az akadémikus kitüntetését Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet levélben üdvözölte. /Antal Ildikó: Kriterion Koszorú Toró Tibor akadémikusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

Folyik a vita a budapesti Gondolat Kiadónál 2007-ben, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent A magyar irodalom történetei című háromkötetes kiadványról (főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály). A közelmúltban Görömbei András a Kortárs októberi számában mondotta el róla elítélő véleményét. Erdélyben mindeddig kevés szó esett erről a nagy vállalkozásról. A harmadik kötet az 1920-tól napjainkig terjedő időszakot tárgyalja (szerkesztői: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András; a szerkesztők munkatársai: Jeney Éva és Józan Ildikó. 51 szerző dolgozata olvasható a kötetben). Nagy Pál irodalomtörténész megdöbbenve a kötetből csak a legjelentősebb hiányzó erdélyi írókat sorolta fel: Bánffy Miklós, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szentimrei Jenő, Bartalis János, Olosz Lajos, Endre Károly, Jékely Zoltán, Szabédi László, Nagy István, Asztalos István, Horváth István, Horváth Imre, Bajor Andor, Szabó Gyula, Farkas Árpád, Király László, Ferenczes István… Nem történik említés a következő irodalomtörténészekről: Kristóf György, György Lajos, Jancsó Elemér. Eszerint Szegedy-Maszák Mihályék az imént felsorolt erdélyi magyar írókat, irodalomtörténészeket nem tekintik említésre méltóknak. Ugyanakkor egész fejezet található – A ponyva klasszikusa címmel – Rejtő Jenőről… A kötetben Jeney Éva ilyen különös, lekicsinylő címen foglalkozik az erdélyi magyar irodalommal: „Maorik és transzszilvánok”. A szerző többek között ezt írta: „Napjainkban kérdésessé vált a nemzeti és a világirodalom fogalom is, s egyidejűleg létjogosultnak látszik az az elgondolás, hogy valamely nemzeti irodalom ugyanabban a történelmi korszakban több irodalomhoz is tartozik. ” Vagyis: nincsenek, nem lesznek önálló nemzeti irodalmak. Továbbmenőleg: „Az ún. »nemzeti hagyományok« is műhagyományok, »történeti fikciók«, s a piacgazdaság közepette elsődlegesen gazdasági érdekeket szolgálnak. ” Tehát 1848 vagy 1956 nem egyéb, mint „történeti fikció”, s a rá való emlékezés valaminő gazdasági érdeket szolgál, vonta le a következtetést Nagy Pál. Az erdélyi magyar irodalom szerves része az egyetemes magyar irodalomnak. Még akkor is, ha voltak (s még ma is akadnak), akik kétségbe vonják ezt a megkérdőjelezhetetlen tényt. Szegedy-Maszák Mihályék szerint a nemzeti kultúrák – ide értve az egyetemes magyar irodalmat is – halálra vannak ítélve, s csak „kizárólag a heterogén elemekből álló, töredezett hagyományú magyar művelődés egyes elemeinek, önmagukban álló részeinek van esélyük a továbbélésre: a többi osztályrésze provincialitás, a lassú haldoklás” – ahogyan Papp Endre írta e kötetekről szóló, Rút sybarita váz című, A nemzetnélküliség programja alcímet viselő kiváló tanulmányában. (Megjelent a Hitel 2008. februári számában.) Ez érvényesül a szóban forgó három kötetben. Ugyancsak Papp Endre kritikájában olvasható: „Érdekes, hogy a trianoni tragédia által szétszakított magyarság irodalmának területi válfajai, a határon kívülinek vagy nemzetiséginek nevezett változatai közül önálló fejezetként csak az Új Symposion alkotó köre kap helyet – a neoavantgárdhoz kapcsolható művészi törekvések reprezentációjától nem függetlenül. ” Nincs önálló fejezete az Erdélyi Helikonnak. Leírva sincs itt, hogy volt egyszer Erdélyben, Kolozsvárott egy Termés című folyóirat. Persze: sem Bánffy Miklós prózája, sem Reményik Sándor lírája, sem Tamási Áron novellisztikája, sem Dsida Jenő Psalmus hungaricusa nem függ össze mélyen a neoavantgárd törekvésekkel; így aztán nemlétezőnek kell tekinteni. (Ámde az avantgárdhoz oly közelálló erdélyi Bartalis János vagy Szentimrei Jenő neve sem íródott le A magyar irodalom történeteinek harmadik kötetében.) Végeredményben mit is várjunk egy olyan magyar irodalomtörténet-áttekintéstől, melyben Petőfi Sándor „megélhetési költőként” szerepel, s ahol 1848 azért fontos dátum, mert ekkor jelent meg Pesten egy kiadvány Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik évre címmel… Bőséggel lehetne idézni, említeni ilyen és hasonló „furcsaságokat”. Leíródott ezeken a lapokon, rosszalló éllel – egyebek mellett – ilyesmi is: „(…) a XX. századi magyar kultúra egyik legnagyobb tehertétele az a hagyomány, az a »prófétai szerep«, mely Illyés Gyulától és Németh Lászlótól Juhász Ferencen és Nagy Lászlón Csoóri Sándorig követett minta lehet (…)”. Jelen van ezekben a kötetekben – méghozzá erős hangsúllyal – a közösségi indíttatású, nemzeti és társadalmi kérdések iránt érzékeny irodalmisággal való „leszámolás”. „Juhász Ferenc, Nagy László és társai olyan vita részesei, amely részben kilép az irodalom s általában a művészet közegéből a társadalmi kérdések megoldásának terepére” – írja az egyik szerző. Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című remekművét nem is említi meg a kötet. /Nagy Pál: Ami benne van – és ami hiányzik. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) öt ismert költője jött el december 11-én Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A találkozót dr. Demény Piroska irodalomtanár nyitotta meg, visszaemlékezve a sokáig ugyanitt, a Dokumentációs Könyvtár olvasótermében működő Irodalmi Kávéházra, amelynek rendezvényein is jeles vendégek voltak jelen. Király Zoltán költő, egyben a Liga ügyvezető elnöke bemutatta költőtársait: Gál Attilát, Farkas Wellmann Endrét, Szántai Jánost és Karácsonyi Zsoltot, a Helikon főszerkesztő-helyettesét. Az E-MIL tagjai több országból, mintegy másfélszázan vannak. Alapvető céljuk felkarolni és népszerűsíteni a kortárs erdélyi magyar irodalmat. Nagyenyeden a vendégek felolvasott verseikkel mutatkoztak be. Szókimondó, modern verseket hangzottak el. A vendégek sok irodalmi folyóiratot hoztak ajándékba, a Helikont, a Kortársat, a Műhelyt és másokat. Győrfi Dénes házigazdai minőségben arról beszélt, hogy a Dokumentációs Könyvtár hatvanezer kötetéből nagyobb rész magyar irodalmi alkotás. A szervezésben részt vett Király Edit ny. magyar tanár, a Fehér megyei EMKE elnöke is. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A Ferihegyi repülőtéren folyó szakszervezeti sztrájk ellenére december 12-én elindult Budapestről a Cipősdoboz-járat, amely ezer cipősdobozba csomagolt ajándékot szállít erdélyi árva gyermekeknek a Baptista Szeretetszolgálat és a Malév Zrt. közös akciójában. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes árváinak december 13-án vehetik át a cipősdobozba csomagolt ajándékokat a parajdi sóbányában megrendezendő ünnepségen. A két szervezet immár harmadik alkalommal fogott össze, hogy eljuttassa az ajándékokat az erdélyi árváknak. A Malév Zrt. idén is díjmentesen szállítja el az adományokat. /Ezer cipősdoboznyi ajándék erdélyi árváknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester kapja idén a Budapesti Román Kulturális Intézet Kulturális Nívódíját; a Kultúra-díjat Dragomán György író, a Média-díjat pedig Sükösd Miklós médiakutató, egyetemi tanár veheti át december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Armanka Brindusa, a román intézet igazgatója elmondta, azokat a magyar személyiségeket tüntetik ki, akik tevékenységükkel a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szolgálják Románia és Magyarország között. Az igazgató kiemelte, hogy Kocsis Zoltán napjaink egyik legnevesebb kortárs muzsikusa, nemrég fejezte be a teljes Bartók-életmű felvételét, és többek között George Enescu (1881–1955) zeneszerző műveit is rendszeresen megszólaltatja. Beszélt Dragomán György marosvásárhelyi születésű íróról, a Kultúra-díj kitüntetettjéről, aki A fehér király című önéletrajzi ihletésű regény szerzője. A kötetet lefordították már több nyelvre, köztük románra is. Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Központjának akadémiai igazgatója. /Kocsis Zoltán nívódíjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Kolozsváron is megemlékeztek Olivier Messiaen francia kortárs zeneszerzőről születésének centenáriumán. Mind a Zeneakadémia, mind a BBTE Református Tanárképző Karának Zenepedagógiai Tanszéke egy-egy tudományos ülésszakkal és hangversennyel adózott a mester emlékének. Messiaen 1931-től haláláig, azaz hatvanegy éven át, a párizsi La Trinité templom orgonistája volt, hithű katolikusként munkássága során több művében adózott az isteni szeretet és az emberiség megváltása gondolatának. A Zeneakadémia által szervezett koncerten a Farkas utcai református templomban többek között Bognár Noémi (II. év mesteri fokozat) is fellépett. A BBTE református tanárképző hallgatóinak koncertjén sikeres volt a Ványolós András magiszteri hallgató által vezetett férfikar és a Geréd Erzsébet tanársegéd által irányított vegyes kar. Orgonán közreműködött Bognár Noémi orgonaművész és Windhager Geréd Erzsébet tanársegéd. /Nagy-Hintós Diana: Olivier Messiaen-emlékestek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke, Antall József 1993. december 12-én hunyt el. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében a 15 éve elhunyt miniszterelnökre emlékeztek. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte az egykori kormányfő mondatát, amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, emlékeztetve arra, hogy a kijelentést követő ,,felhördülés jól mutatta, mennyire a lényegről beszélt” Antall József. Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette, Antall József politikai öröksége méltó példaként szolgálhat mindenkinek, aki a felelősség mércéjét keresi. Antall József hajlandó volt közvetlen politikai céljait és a pártérdekeket is háttérbe szorítani, hogy a rendszerváltás minősége érdekében megbízható, teherbíró alkotmányos jogrend alakuljon ki Magyarországon; erről Sólyom László köztársasági elnök írt a Magyar Nemzet emlékszámában, amely Antall József miniszterelnök halálának 15. évfordulójára jelent meg. Írásában kiemelte: Antall József a maga és kormánya becsületéhez sem engedett nyúlni: perre ment a minisztériumait általában korrupcióval vádoló kijelentés miatt.,,Nagyon reményvesztett állapotban, 1993 őszén, mégis azzal a bizakodó mondattal summázta a helyzetről folytatott beszélgetésünket: a tisztesség hosszú távon megéri” – emlékezett az államfő. Kiemelte: ma már egykor halálos ellenségei is elismerik, ám ezzel adták át leghatékonyabban a múltnak.,,Azt mondják, államférfi volt, de korszerűtlen, egy letűnt kor és osztály utolsó, kiváló reprezentánsa. Azaz nem lehet folytatása” – írta. Sólyom László szerint ma legjobban a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás hiányzik, mert ezek helyett rögtönzés követ rögtönzést, minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje. /Emlékezés Antall Józsefre halálának 15. évfordulóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Háromszéki képzőművészeket is bemutat a Bázis című kortárs képzőművészeti folyóirat (http://www.bazis.ro/) legújabb, harmadik száma. A Csíkszeredában 1500 példányban kiadott, igényes kivitelezésű lapban az ETNA & HATok performanszairól láthatóak fényképek, illetve a Magma projektről olvasható rövid összeállítás. A Bázis szerkesztője, Berszán Zsolt december 12-én Sepsiszentgyörgyön a Míves Házban mutatta be a kiadványt. /Mózes László: Kortárs képzőművészeti kiállítótérről a Bázisban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Ferencz S. Apor csíkszeredai képzőművész festményeiből és Sánta Csaba szovátai szobrászművész miniatűr szobraiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban /Mózes László: Hazatérő művészek a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

December 12-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban, valamint Csigabánat című köteteit bemutatva a gyerekversről beszélt. /Iochom István: Verskötetek és főszereplőik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Szegeden van a Lazi Könyvkiadó székhelye, magyarországi kiadóként erdélyi írók, költők írásaiból összeállított antológiákat jelentet meg, az évek során egész sorozatnyi gyűlt össze azonos formátumú, színes fedőlapú, kötött példányaikból. Hunyadi Csaba irodalmi szerkesztő elmondta, hogy a Lazi Könyvkiadó – a szerkesztők nevéből – 1994-ben alakult. Eleinte csak regionális érdeklődésre számot tartó kiadványokat jelentetett meg. 1998-ban tért rá nagyobb példányszámú, országos és erdélyi, felvidéki terjesztésű könyvek kiadására. Fő profilja az értékes magyar és külföldi szépirodalom, a filozófiai témájú művek megjelentetése. Évente mintegy 40 könyvet jelentetnek meg. Több kötetet adtak ki XX. századi erdélyi magyar íróktól, részben önálló köteteket, részben tematikus novella- és versválogatásokat. Az erdélyi sorozatban megjelent valamennyi könyvet Hunyadi Csaba szerkesztette. Néhány cím az Erdély-könyveikből: Szemünk fénye, Erdély, Balladák földje: Erdély, Kincses Erdély, Örök Erdély, Utolsó bástyánk Erdély, Csíksomlyói legenda. Erdélyi magyar írók elbeszéléseit tartalmazzák ezek a kötetek. A Székely apokalipszis című válogatás novellái a hitről, a reményről, az erdélyi lélekről szólnak, az Ördögváltozás Csíkban a székely humor legjavát tartalmazza. Nem maradtak el a versantológiák sem, a Szeretőm, földem, Erdély című válogatás a magyar irodalom Erdély-tárgyú költészetének legjavát gyűjtötte csokorba. A Virágveszedelem erdélyi költők szerelmes verseinek gyűjteménye. Regényeket is kiadtak, Kós Károlytól Az országépítőt és a Varjú nemzetséget, Jósika Miklóstól A nagyszebeni királybírót, majd a Nyírő életműsorozatot. Nemcsak Erdélyre figyelnek. Az Akácok alatt délvidéki magyar írók elbeszéléseit tartalmazza, a Májusfának leveleit felvidéki magyar írók írásaiból válogatták. /Borbély László: Erdély-könyvek kiadója Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

Megjelent Lőrincz György író újabb regénye, a Besúgó voltam, szívem /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008/. A csíkszeredai és kászonaltízi könyvbemutatót követően a székelyudvarhelyi találkozón Szakács István Péter író, tanár üdvözölte a szerzőt. Kiderült: a könyv „árulkodó” címe természetesen nem írói önvallomás. Lőrincz György az olvasó kezébe egy olyan fikciót ad, amelyet az elmúlt rendszer megélt és megtapasztalt valósága szült. A kommunizmus „félelemjátékát” két novella és a Pusztulás című regénye után, Lőrincz György ismét megpróbálta „kiírni” magából. Új regénye egyszerre korrajz és kórkép és intő jel. /Lázár Emese: Könyv a félelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke méltatta Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötetét. A szerző fő szakterülete az erdélyi népi építészet. Furu Árpád elmondta, hogy kalotaszegi kutatómunka a Transylvania Trust Alapítvány és a Szentendrei Néprajzi Múzeum szakmai keretei között 1999-ben indult. A későbbiekben a szerzőnek sikerült a kutatást a vidék 90 falvának nagy részére kiterjeszteni. Elmondása szerint célszerű volt Kalotaszeg tájegységével foglalkozni, ugyanis sokat változott a 20. század elejétől, és ez utóbbi változások nem voltak dokumentálva. „Ma mást láthatunk, ahhoz képest, amit Kós Károly láthatott 100 évvel ezelőtt”, ugyanis Kalotaszeg hagyományos építészeti öröksége a 20. században nem hanyatlott, Erdély más vidékeihez hasonlóan, hanem dinamikusan fejlődött – jelentette ki. /Potozky László: Kalotaszeg népi építészete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Megjelent Jánó Mihály Színek és legendák /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötete, ebben a szerző az erdélyi falfestészet számos kiemelkedő fontosságú emlékét is feldolgozza. Jánó Mihály a fennmaradt falképanyag aktív kutatója, feltárója, sőt, megmentője is. /Jékely Zsombor: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem vállalhatja az RMDSZ, hogy csupán „végrehajtója” legyen egy olyan kormányprogramnak, amelynek kidolgozásában nem is vett részt, s amelynek tartalmát még nem is ismeri, inkább ellenzékbe vonul – mondta december 14-én tartott sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó leszögezte: a szövetség csakis egyenrangú partnerként lenne hajlandó részt venni bármilyen kormányzásban. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ mindvégig politikai és parlamentáris eszközökkel próbálta bővíteni a romániai magyarság jogait, kormányzati szerepvállalása révén hozzájárult az etnikumok közötti párbeszéd elmélyítéséhez, Románia euroatlanti integrációjához. /Markó: az RMDSZ nem kíván mások programjának puszta „végrehajtója” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Az RMDSZ nem lesz tagja a következő kormánynak. Tizenkét év kormányzás után mit hoz az ellenzéki szerep? – ez ma még sokak számára talány. – A kormányhivatalokban, alárendelt intézményekben hatalmas tisztogatás következik. Sok út bezárul az RMDSZ előtt az ellenzékbe szorulással, de megnyílhat egy másik: végre nyíltan felvállalhatják az autonómiaküzdelmet. Az új szerep esélyt adhat a magyar egység újrateremtésére is, a közös célok felvállalása elsimíthatja az eddigi ellentéteket. /Farkas Réka: Ellenzékben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Egyszerre milyen betonkemény lett az RMDSZ gerince. Miután egyértelművé vált, hogy a két győztes román pártnak nincs szüksége az RMDSZ-re, Markó Béla december 14-én duzzogva ellenzékbe vonult, megtagadva az államtitkári tisztségeket. Legalábbis, egyelőre. Előtte az RMDSZ egész héten büszkén mutogatta magát a PDL hóna alatt. Máris több száz, minisztériumoknak alárendelt intézmény négy év alatt bemelegedett magyarja kezdhet összepakolni. Ők veszítenek nem csupán egy jól fizetett állást, hanem óriási befolyást állami és magáncégekre. Ők szereztek meg kis magyar közösségeknek fontos dolgokat, szereztek pénzt apró dolgokra. Vagyis lent érződött az RMDSZ jelenlét, mert Romániában működésképtelen az önkormányzatiság. /Irházi János: Csontháttér. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott: szégyelli magát az RMDSZ viselkedése miatt. Véleménye szerint az RMDSZ-nek nem árt, ha ellenzékbe vonul, de ezt méltósággal kellett volna megtennie. A „kunyerálással” a szövetség tagjai nem értek el semmit, ezzel a magatartással csak a romániai magyarokról kialakult pozitív kép lerombolásához járultak hozzá. „Négy évvel ezelőtt az RMDSZ az utolsó percben fordult el korábbi szövetségesétől, a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy kormányt alakíthasson a D. A. Szövetséggel, majd Traian Basescut árulták el, akinek a tisztségéből való felfüggesztésére szavaztak”, emlékeztetett a pártelnök. /Szász Jenő: szégyenletes az RMDSZ magatartása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A brüsszeli politikusok sokkal jobban ismerik a romániai helyzetet, politikai viszonyokat, mint ahogyan egyesek elképzelik Bukarestben – nyilatkozta Winkler Gyula EP-képviselő, miután a napokban tárgyalt Danuta Hübner EU-biztossal, akinek elmondta, hogy az RMDSZ a következő időszakban az új romániai fejlesztési régiók kialakítását tűzte ki célul. Az EU-tagságból kifolyólag kötelező módon konzultálni kell az Európai Unió illetékes szerveivel, az Európai Bizottsággal, az Eurostattal. A Demokrata Pártot az Európai Néppárt noszogatta Brüsszelből, a PSD-t az európai szocialisták, hogy vegyék be a kormányba az RMDSZ-t is. Mindkét román párt eleresztette a füle mellett az európai intést. A következmény a bizalomvesztés lehet. Winkler jövőre indulna egy újabb európai parlamenti mandátumért, reméli hogy az RMDSZ javasolni fogja őt egy újabb mandátumra. /Salamon Márton László: „Szófogadatlanságért” Brüsszelben bizalomvesztés jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Indokolatlannak tartja az Alkotmánybíróság a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) fellebbezését az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény módosításával kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter szerint a törvény alkotmányos érvényűnek minősítése ellentmond az Európai Emberjogi Bíróság gyakorlatának is. Az Alkotmánybíróság eddig különbséget tett olyan ingatlanok között, amelyek jogcímmel mentek át az állam tulajdonába (ezek felett rendelkezhetett), illetve azon ingatlanok között, amelyek jogcím nélkül kerültek tulajdonába. A PNL és a PD-L által megtámadott új törvény értelmében azokért az ingatlanokért, amelyeket eladtak a bérlőknek, a volt tulajdonosok csak kártérítésre jogosultak. E döntés azzal a következménnyel jár, hogy azok a volt tulajdonosok, akiknek az ingatlanját jogcím nélkül vették el, százával, sőt, ezrével fognak az Európai Emberjogi Bírósághoz (EEB) fordulni. Kártérítéseket a román költségvetés terhére fognak megítélni – mondta Eckstein. /F. Zs. : Döntött az alkotmánybíróság: nem sérti az alkotmányt a módosított ingatlantörvény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A diktatúra idején Romániában bevett mondás volt, miszerint a magyar szép lehet, de okos nem. Vagyis lehetett aligazgató, de igazgató soha; egy klubalelnöki címet még elcsíphetett, elnökségre azonban hiába ácsingózott. Kivétel volt a még meglévő néhány magyar nyelvű intézmény, de ezek száma vészesen apadt, a magyar iskolák helyét átvették a vegyes tannyelvűek, ahol az addigi magyar igazgatóból nyomban aligazgató lett. Lassan szinte természetesnek vették: az intézmények élén román nemzetiségű vezető áll. És ki tudja, mi történt volna, ha 1989 decemberében nem jön a változás. Azonban az átörökölt reflexek mindmáig élnek a mindenkori román hatalom képviselőiben, még akkor is, ha amúgy jó szándékúak. Mindez Theodor Stolojan várható másodszori miniszterelnökké ütése jutott az újságíró eszébe, ő nyújtotta a legszemléletesebb bizonyítékát mindennek. A román hatalom akkor is – akárcsak most, tizenhét év elteltével a jobboldali vezetés – szentségtörésnek tartotta, hogy legalább a tömbmagyar vidéken, a Székelyföldön a magyar közösség soraiból nevezzen ki vezetőket a megyék élére. A magyar megyevezetésre az akkor még technokratának tartott kormányfő, Stolojan sem mert rábólintani, választások közeledvén romános huszárvágásra szánta el magát: a vonatkozó törvényeket és az alkotmányt semmibe véve, Hargita és Kovászna megye élére két-két prefektust – egy-egy románt és magyart – nevezett ki. Papíron ugyan azonos hatáskörrel, a gyakorlatban a román prefektus egy árnyalattal „egyenlőbb” volt magyar kollégájánál, így végül is mindig az ő szava volt a döntő. Most pedig a régi-új kormánykoalíció, szintúgy Stolojan karmester vezényletével, ismét kiosztaná a másodhegedűs szerepét a romániai magyarságra. /Bogdán Tibor: Magyar másodhegedűs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Stolojan annak idején, miniszterelnökségének második évében arra hivatkozva, hogy a megyei kormánymegbízottakat a kormánypárt nevezi ki, márpedig az RMDSZ ellenzékben van, leváltotta Orbán Árpádot és Pataki Imrét, Kovászna, illetve Hargita megye magyar prefektusát. Sem az RMDSZ, sem a két megye magyar lakossága nem nyugodott bele a döntésbe, egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok és tüntetések. A miniszterelnök ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy két tárgyaljon az RMDSZ- szel. A Domokos Géza vezette magyar küldöttség már két órája tárgyalt, amikor Magyari Lajos újságíró /későbbi szenátor/, javasolta, próbáljanak kompromisszumot keresni, egyezzenek ki olyan magyar és román prefektusokban, akik csak közösen hozhatnak döntéseket. Stolojan végül elfogadta a kompromisszumot. A korabeli, etnikai feszültségekkel teli életben ez a kompromisszum magyar szempontból győzelemnek, román szempontból vereségnek tűnt. A választások után, 1993 áprilisában megszüntették az iker-prefektusi állásokat, és minden tüntetés, tiltakozás ellenére csak a román prefektusokat hagyták meg tisztségükben. /Székedi Ferenc: Emlék, Stolóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

„Büszke vagyok arra, hogy a MIÉRT építő jelleggel járult hozzá a fejlődéshez, a fiatalok jelen vannak a döntéshozásban” – mondta Borboly Csaba, a MIÉRT leköszönő elnöke, Marosvásárhelyen bejelentette, hogy lemond az ifjúsági szervezet élén betöltött elnöki tisztségéről, egyéb elfoglaltságaira, illetve életkorára hivatkozva. A jövő év tavaszán esedékes tisztújító gyűlésig, amikor új elnököt választ a MIÉRT tagsága, Bodor eddigi társelnök látja el az elnöki feladatokat. /A. E. : Lemondott Borboly Csaba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Sorra bénul meg a légi, a vasúti és a közúti közlekedés Magyarországon, miután a Ferihegyi repülőtér szakszervezete után december 14-én estétől a magyar vasutasok is sztrájkot hirdettek, s munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a fővárosi közlekedési vállalat alkalmazottai is. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szombaton folytatta újra az idén februárban megkezdett, de többször felfüggesztett, határozatlan idejű munkabeszüntetést, ami most az egész országra kiterjed. Továbbra sincs esély a megegyezésre a Ferihegyi repülőtér vezetősége és a szakszervezetek között. /Kánya Gyöngyvér: A MÁV is sztrájkol. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./