A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ünnepségén december 5-én összesen tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Karának dísztermében a díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló ― eredménytelen ― népszavazás évfordulóján tartották meg. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László püspök méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Adományt adtak át a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak december 5-én Budapesten a Polgárok Házában. Az adományt a ház látogatói adták össze, értéke összesen 1,25 millió forint, amit az alapítvány képviseletében Böjte Csaba atya vett át Mádl Ferenc volt köztársasági elnök feleségétől. A pénzbeli adományok mellett két teherautónyi tárgyi ajándékot is átadtak Böjte Csabának. Ezeket a pénzzel együtt a gyimesbükki árvaház javára hasznosítják. Böjte Csaba megköszönve az adományt azt hangsúlyozta, hogy minden segítség jól jön, amely egy magyar közösség fenntartását szolgálja. /Adomány a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Megnyílt Kézdivásárhelyen a Vigadóban a sepsiszentgyörgyi Vinkler Andrásné Rácz Aranka hetven gobelint – zömében tájképet, csendéletet és portrét – bemutató első egyéni tárlata. A kiállítást Fülöp Magdolna nyitotta meg, méltatva a kiállító harmincöt éves munkásságát. Vinkler Aranka a gobelin mellett apró, keresztszemes faliképeket is készít. Irányítója a sepsiszentgyörgyi Szent József Római Katolikus Plébánia mellett működő Szent László Kolping Család kézimunkakörnek, melynek húsz állandó tagja van. Vinkler Aranka tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és az alakulóban levő Kovászna Megyei Kézművesek Egyesületének. /(Iochom): Gobelinkiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Tűzzománc munkákat és kerámiákat mutatott be a december 4-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt kiállításon anya és lánya, Vidra Birtalan Éva és Vidra Birtalan Orsolya. A pályája elején tartó kerámiaművész, Vidra Birtalan Orsolya mellett édesanyja, Vidra Birtalan Éva közel félszáz tűzzománcot mutatott be. /N. M. K. : Kettős tárlat a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A Biblia világa képezte témáját az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) kolozsvári csoportja szervezte legújabb, Apáczai galériabeli tárlatnak, amelyet a nemrég elhunyt Wolf Rudolf igazgató emlékének szenteltek. A december 4-én megnyílt rendezvényen egy perc néma csenddel adóztak a tanintézmény néhai vezetője emlékének. Vörös Alpár igazgató köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta elődje, Wolf Rudolfnak az iskola művészi profilja kialakításában játszott érdemeit. Végezetül Németh Júlia műkritikus értékelte rendezett tárlatot. A 23 kolozsvári és magyarországi alkotó festményei, grafikái és kisplasztikái a művészi megjelenítés megannyi lehetőségét felvillantják. /(-h): . = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A marosvásárhelyi székhelyű, Nagyenyeden létrehozott Castellum Alapítvány tizenhetedik, novemberi irodalmi körén a százhúsz évvel ezelőtt született és hatvan éve elhunyt Berde Máriára emlékeztek. A Kultúrpalotában népes közönség előtt igazi elhangzott Józsa Miklós Nagyenyed, a kiapadhatatlan kútfő című előadása, majd fellépett Kilyén Ilka színművész. A nagyenyedi kollégium nyugalmazott magyar szakos tanára felvázolta Berde Mária termékeny életpályáját, aki regényben, novellában, versben, történelmi esszében, publicisztikában, irodalomkritikában, irodalomszervező munkában egyaránt maradandó életművet hagyott hátra. Berde Mária életének legszebb éveit Nagyenyeden töltötte. Munkásságának egyik fő ihletője az „álmodó és nagyra törő város” múltja és jelene volt. Legjelentősebb regényében /A hajnal/ emléket állított a XIX. századi Erdély és Nagyenyed politikai küzdelmeinek. /Dvorácsek Ágoston: Marosvásárhely. Berde Mária emlékét idézték a nagyenyediek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Magyar nyelvű ősbemutatóra készül a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, Ingmar Bergman világhírű rendező Dúl-fúl és elnémul című drámáját mutatják be. A produkció rendezője, Kövesdy István. A társulat szinte összes tagja játszik az előadásban, bemutató december 14-én lesz. /Nagy Botond: Bergman fehér bohóca. Ősbemutató következik. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát „a múlt század utolsó évtizedének legelején hívta életre alkotója” – olvassuk majd az irodalom- és sajtótörténetekben. Nagy Miklós Kund neve, illetve az NMK betűszó, amely legtöbb írása alatt olvasható, ismert a publicisztikában és a műírásban. Ha azt látjuk: NMK, tudjuk, ki a szerző. Nagy Miklós Kund, a Múzsa szerkesztője sokoldalú, munkássága szerteágazó, tudományról, politikáról, képzőművészetről, irodalomról, színjátszásról, zenéről, táncról egyaránt széles körű tájékozottsággal ír. A Múzsa jövőre eljut a 900. számához, és bizonnyal az ezrediket is NMK szerkeszti majd. Közben sűrűn jelenteti meg könyveit, utazik, tárlatokat nyit meg, konferenciákon, találkozókon vesz részt; és minden második napon a szerkesztőségben, főszerkesztő-helyettesként éppen a Népújság napilapot „csinálja”. A hatvanöt éves Nagy Miklós Kundot köszöntötte Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: NMK és az ő múzsája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A magyar irodalom történeteinek szerkesztői a történeti helyzetekre adott válaszokat és a művek hatástörténetét állítják vállalkozásuk előterébe. Az kerül szóba, amit e munka szerzői lényegesnek vélnek a magyar örökség megőrzése szempontjából. Amiről nem esik szó, azt kevésbé fontosnak gondolják – így igazít el az Előszó. A Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében megjelent A magyar irodalom történetei című munkáról van szó. A 20. századi magyar irodalomról szóló fejezetek szerzőit célirányosan választották ki, egyetlen szemléleti irány változatai kaptak lehetőséget irodalomtörténet-írásra. Zavaró a kötet egészének elképesztő tematikai, szemléleti, terjedelmi és módszertani aránytalansága. Ady Endréről szóló részben nincs szó az Új s új lovat, Az eltévedt lovas vagy az Ember az embertelenségben című versekről. Nem említik Móricz Zsigmond Erdély trilógiáját, Babits Mihálynál a Jónás könyvét. Egyetlen Németh László-regény és -dráma említése sem kapott helyet a vaskos kötetben. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténete „az újabb magyar líra egyik legnagyobb alkotásának” minősítette, ennek ellenére ez a vers csak néhány sort kapott az irodalomtörténetben, továbbá Illyés Gyula költészete is hiányzik a kötetből. Sütő András regénye, az Anyám könnyű álmot ígér sem kapott említést. Nagy művészeket teljesen mellőztek, miközben jelentéktelen alkotók kapnak néhány sort. Érthetetlen Tamási Áron szépirodalmi munkásságának kihagyása. Az Ábel a rengetegben irodalmunk klasszikus értéke, éppúgy, mint Tamási legjobb novellái és színpadi játékai. Hiányzik Kányádi Sándor, de Szilágyi István művei sem kaptak helyet A magyar irodalom történeteiben. Szemléleti elfogultság, hogy a sok folyóiratportré között sem a Válasz, sem a Magyar Csillag nem kapott helyet. Juhász Ferenc, Nagy László, Kormos István és Csoóri Sándor egyetlen tanulmányba foglaltan szerepel, „az 1945 utáni költői népiesség” kategóriájába sorolják őket. Együtt sem kapnak annyi helyet a kötetben, mint például a külön-külön tanulmányban elemzett Domokos István, Kertész Imre, Bodor Ádám és még sokan mások. Az avantgárd és neoavantgárd jelenségek aránytalanul nagy helyet élveznek a kötet sok írásában. A szemléleti elfogultság tüntető dokumentuma az, hogy Nagy Gáspár művészetét csak azért említi a kötet egyik tanulmánya, mert egy ironikus verse, az ún. nyelvkritikus költészet manifesztumának rekonstruálása eredeti dánból és honi sajt(ó)ból „a neovantgárd poétika lényeges jegyeit mutatja fel”. A határon túli magyar irodalmakat nézve is az elképesztő aránytalanság és szemléleti elfogultság jellemzi a könyvet. (Görömbei András: A másik magyar irodalom (Vázlat), Kortárs, 2008. szeptember) /B. D. : Milyen legyen? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Megjelent Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész A soha el nem vesző könyv nyomában. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című tanulmánykötete. Az irodalmi kánon mibenlétét vizsgálta. Az, hogy mi kerül be a tananyagba, híven tükrözi az irodalmi kánon éppen aktuális állását. A világirodalom vándortoposzaival foglalkoznak a második rész tanulmányai, amelyek egyetemi jegyzetként is olvashatók.,,Kánon és kultusz sok tekintetben rokon fogalmak. Mindkettő döntő szerepet játszik egy közösség önazonosságának megteremtésében és fenntartásában. Mindkettő úgy konzervál, hogy el is fedi a műveket: a jelen felől konstruálja meg a mintának tekintett múltat, mégpedig legitimációs céllal” – írta Tapodi Zsuzsa. Pieldner Judit: Kánon, szövegköziség, kultusz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A Kriterion Kiadó népszerű sorozatában megjelent a 101 vers Brassóról. Válogatta Jancsik Pál és Krajnik-Nagy Károly / Kriterion, 2008./ A gyűjtemény főként a magyar költők Brassó ihlette verseire koncentrál, de a szászok és a románok kultúrtörténetében és történelmében is fontos szerepet foglal el a város, szász és román kötők brassói verseit is közli. /Bogdán László: Brassó a költészetben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Lélekvesztő /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címen jelent meg a gyergyószentmiklósi költő-grafikus, Gál Éva-Emese legújabb verseskötete. A bemutatója Gyergyószentmiklóson volt, a Salamon Ernő Irodalmi Kör szervezésében. /Lélekhez szóló Lélekvesztő. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

Marosvásárhelyen ülésezett december 6-án az RMDSZ újonnan létrejött parlamenti frakciója. Elhangzott: az érdekvédelmi szervezet számára az lenne a legjobb kormányzati képlet, amelyben a PD-L, a PNL és az RMDSZ is helyet kapna, de nem zárkóznak el attól sem, hogy más összetételű kabinetben vállaljanak feladatot. Markó Béla szövetségi elnök a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette: nem tudja, mi értelme van még a Magyar Polgári Párt (MPP) létezésének, tekintettel a választásokon elért eredményeikre. Markó felkérte az MPP-seket, hogy jöjjenek vissza az RMDSZ-be, és dolgozzanak együtt. Markó úgy vette észre, hogy megváltozott a Fidesznek, a legnagyobb magyarországi ellenzéki pártnak RMDSZ-szel szembeni hozzáállása, és ez nagyon fontos a szövetség számára. /Markó: PD-L–PNL–RMDSZ kormány lenne a legjobb megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ A három nagyobb parlamenti párt hétvégi tárgyalásai nem hoztak áttörést, a PD-L–RMDSZ kisebbségi kormány alakítása a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv. /Cs. P. T. : Maratoni koalícióalakítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Először ültek össze a választások óta a hét végén az RMDSZ szenátorai és képviselői. A marosvásárhelyi Bernády Házban azokról az elsőbbséget élvező problémákról tárgyaltak, amelyek között az infrastruktúra, a régiófejlesztés, az egészségügyi és a tanügyi reform, a kisebbségi törvény szerepel, illetve a prioritások közé került a mezőgazdaság, a mezőgazdaságból élők gondja is. A kormány december 15-i megalakulására az RMDSZ-nek készen kell állnia konkrét javaslatokkal, törvénytervezetekkel – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Újságírói kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette, nem ért egyet Benedek Imre volt marosvásárhelyi képviselőjelölttel, aki úgy véli, neki kellett volna megkapnia Kötő József mandátumát, az utóbbi ugyanis mindössze 34 szavazattal jutott be a parlamentbe visszaosztás révén, az afrikai és közel-keleti külföldi választókerületből, míg Benedek 13 ezer szavazatra hivatkozhat. „Benedek Imre nem értette meg, hogy a jelenlegi választási törvény szerint ez így helyes, hogy Kötő jutott be a parlamentbe, és nem ő” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Új frakciók, régi problémák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

„Március 14-én ünnepeljük az MPP első évfordulóját, ami ha nem is történelmi, de pártpolitikai, történeti szempontból fontos nap. Ez az országos tanácskozásnak ünnepi jelleget kölcsönöz, ami nem zárja ki a munkaülést, a tisztújítást” – nyilatkozta az Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, azzal kapcsolatban, hogy az MPP Kolozs és Kovászna megyei elnöke külön-külön közleményben kifogásolta: nevük a többi megyei elnöké között szerepelt egy sajtóközleményben, amely szerint a kilenc megyei elnök nem sürgeti a tisztújítást. Szász Jenő szerint az MPP jelenlegi tagsága négy kategóriára osztható: vannak, akiket a román politikum küldött az alakulatba, hogy füleljenek, másokat az RMDSZ, és olyanok is beálltak, akik bizonyos tisztségek megszerzésében reménykednek. „A negyedik kategória a jóhiszeműek tábora, akik az egységet akarják. A Sárközi Zoltánoktól és Csuzi Istvánoktól – mindketten átálltak az RMDSZ-hez – meg kell szabadulnunk” – jelentette ki Szász. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor: Belharcok a polgári pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A Székely Nemzeti Tanács közleménye szerint a „parlamenti választásokon most megbukott a központosított állammodell. ” Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa ironikusan fogadta ezt a megállapítást, mondván, mostanáig azt hitték, hogy az 1989-es változás megrázkódtatta a központosított, egyetlen ember vezérelte állammodellt, létrejöttek a pártok, új alkotmányt fogadtak el, besorolták Romániát a demokratikus úton elindult országok sorába. A kiút az SZNT közleménye szerint: a hatalmi kompetenciák nagy részének átruházása a helyi közhatóságokra. Az SZNT mindehhez felajánlja a segítségét. Romániában valóban szükség van az állam szolgáltatási szerepköreinek jóval nagyobb mértékű lebontására és területi átrendezésére, ez szerepel az RMDSZ programjában, magyarázta az újságíró. /Székedi Ferenc: Bölcsek tanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ünnepségén összesen 11 díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Karának dísztermében a díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról tartott – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását püspöktársa Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilenc éves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Bábel Balázs kalocsai érseket és Kiss Józsefet, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum nyugdíjas természetrajz tanárát, valamint Szente Imre Svédországban élő író, költő, műfordítót. Bábel Balázs laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondta. Tamási Áron-díjban Sipos Lajos irodalomtörténész részesült. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívgyógyász, Teleki Júlia délvidéki képviselő és író, Illyés Mária művészettörténész, az Alapítvány kurátora és Vekerdi László tudománytörténész, az Alapítvány alapító-kurátora. A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól kezdte meg működését, 1985-ben ismerték el hivatalosan. Az első Bethlen-díjas 1986-ban Domokos Pál Péter népdalgyűjtő, néprajzkutató volt. A Márton Áron-díjat 1988-ban alapították, a Tamási Áron-díjat pedig két év múlva, 1990-ben hozták létre. A Teleki Pál-érdemérmet, az alapítvány „becsületrendjét” 2006-ban, a 2004. december 5-i népszavazásra reagálva. Tavaly nem tudták megtartani a díjátadó ünnepséget. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. = Erdely. ma, dec. 6./

Huszonöt éves a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége, az évfordulót ünnepelték november 21–23-a között, több mint százan jöttek el a TEKMEK otthonába, vagyis a szalvatoriánus rendházba. Megalakulásukkor sok fiatal a jövőjét kockáztatta, hiszen a templomba járásért akár ki is rúghatták volna őket az egyetemről. De ők hétről hétre eljöttek a közös beszélgetésekre, hittanórákra. A csoport pedig egyre gyarapodott, erősödött – idézte fel az indulást Király Árpád marosi főesperes, a TEKMEK-esek első lelki vezetője. Az eltelt évek alatt Böcskei László, P. Laus Nikola, Dumitresc Mihály, Barják László, P. Csergő Ervin minorita atya, Vodila Szilárd, György Zoltán, Andó Attila, Maties Marin lelkipásztor is foglalkozott a fiatalokkal, a jelenlegi lelkivezető pedig Szilvágyi Zsolt egyetemi lelkész. /Sipos Enikő: Jubileumi találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

December 7-én, vasárnap is folytatódtak a tárgyalások a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), illetve a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége között. A nézeteltérés fő oka az, hogy mindkét párt igényt tart a kormányfői tisztségre. Geoana szerint a szociáldemokraták szemszögéből „elégséges” egy PD-L–PSD többség, de ha kell, ezt ki lehet pótolni az RMDSZ-szel. /Vita a kormányfői tisztség körül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Demokrata-Liberális Párttal (PDL) folytatja a koalíciós tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti többség kialakítása érdekében. Mircea Geoana pártelnök kijelentette: az együttműködés feltétele, hogy az RMDSZ ne legyen tagja a kormánynak. Mircea Geoana bejelentését követően Markó Béla úgy vélekedett: meg van győződve róla, hogy a PDL nem hagyja cserben a szövetséget. /Lázár Lehel: Nem kell az RMDSZ a szociáldemokratáknak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2010-re halasztotta a kormány a januárra tervezett újabb nyugdíjemelést. Arról a parlament által korábban elfogadott és a Traian Basescu államfő által kihirdetett jogszabályról van szó, amelynek értelmében 50, illetve 25 százalékkal nőne a nehéz és nagyon nehéz munkakörülmények között dolgozók nyugdíja. Az intézkedés elhalasztása 1,8 millió nyugdíjast érint. /Elhalasztott nyugdíjemelés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Médiaszakos doktori hallgatók ötödik konferenciáját tartották december 6-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. A rendezvényt Cseke Péter egyetemi tanár nyitotta meg, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságán belül létrehozandó Média- és kommunikáció szakosztály fontosságáról beszélt. Botházi Mária szerkesztő a májusi konferencián bemutatott dolgozatokat tartalmazó kiadványt, a ME.dok Könyvtár negyedik kötetét ismertette, Péter Árpád szerkesztő pedig az idei 3-as és 4-es számú ME.dok-ot mutatta be. E két lapszámban található Bodó Barnának a jelenkori erdélyi magyar sajtóról készített statisztikája és értelmezése is – mondta a fiatal doktorandus. Cseke Péter a Medea Egyesület érdemoklevelét adta át Péter Árpádnak, megköszönve ezzel a ME., dok legfrissebb számainak elkészítésében nyújtott segítségét, illetve Tárkányi Jánosnak, a didaktikai rádió- és televízió-stúdió beindítása érdekében tett fáradozásaiért. A konferencián jelen volt Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke is, aki kiemelte, hogy ő maga is sokat tanult az eddigi konferenciák előadásait összefoglaló kötetekből. /F. ZS. : Médiakonferencia ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Az erdélyi magyar médiáról az utóbbi időben egyre többen állítják azt, hogy nem működik megfelelően, részrehajló, és hogy nem képes ellátni a rá háruló feladatokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke kifejtette, az erdélyi magyar média ugyanolyan, mint az erdélyi magyar társadalom. Szerinte ma Erdélyben valamennyi társadalmi, politikai és gazdasági csoportnak megvan a maga médiája, mindenkinek lehetősége van arra, hogy elmondja a véleményét. Az erdélyi magyar médiában a sajtószabadság is úgy érvényesül, ahogyan annak érvényesülnie kell, mondta, mindenkinek lehetősége van elmondani a véleményét, az erdélyi magyar médiában ez maradéktalanul megtörténik. Rendkívül fontos kérdés lesz a jövőben az utánpótlás képzése és a fiatal újságírók megjelenése. Jelenleg a szerkesztőségekben az átlagéletkor rohamosan nő. Ezért fontos, hogy az újságíróképzés a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban is működik. Ambrus Attila úgy látja, hogy a fiatalok nem érdeklődnek az újságírás mint szakma iránt. Romániában az egyház és a katonaság után az újságíróknak van a legnagyobb bizalmi indexük, Ambrus reméli, hogy ez az erdélyi magyar társadalomban is így van. /Ferencz Zsolt: ”Az erdélyi magyar sajtó olyan, mint amilyen az erdélyi magyar társadalom. ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Szent Miklós nevét viselő város, Gyergyószentmiklós névnapján a búcsús szentmisén útmutatóként kapta: szeretni kell az embertársakat, vigyázni kell a házasság szentségére. Az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén Csató Béla csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat. Az ünnepen nem hiányzott a képzőművészeti, kisállat- és marcipánkiállítás, a város jövőjét tervező megbeszélések, díjazások, koncertek, sportrendezvények, de még a káposztaléleves-főző verseny sem. Városfejlesztési konferenciát tartottak, bemutatták város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó integrált városfejlesztési stratégiát. Talpalatnyi hely nem maradt szabadon a Pro Art Galériában a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötet fotókiállítással egybekötött bemutatóján. Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus műve iránt nagy volt az érdeklődés. Pro Urbe-díjat ajándékoztak post mortem dr. Marc Zsuzsanna doktornőnek, aki 27 évig orvosolta betegeit, szintén ezt a kitüntetést kapta post mortem Szilágyi András, aki nagyon sokat tett a városért. A díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. /Balázs Katalin, Lázár Hajnal: Gyergyószentmiklósi Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Ünnepléssel emlékeztek meg Csiky Gergely drámaíró, műfordító születéséről december 6-án Pankotán, szülőfalujában. A 2002-ben alakult Csiky Gergely Egyesület is a neves személyiség emlékének ápolását tűzte céljául, elnöke Gulyás László tanár szerint minden évben egy kis műsorral próbálják ezt a következő nemzedéknek továbbadni. A mostani megemlékezésen Ujj János irodalomtörténész beszélt Csiky Gergely életéről, munkásságáról. A megemlékezés élethűbb lett volna, ha ezt Csiky szülőházában rendezik. Az épület lerobbant, romos állapota, jelenlegi tulajdonosa azonban ezt nem tette lehetővé. A ház tulajdonosa nem engedi, hogy felújítsák az épületet, egyetlen megoldás a megvásárlás lenne. Az ára viszont több tízezer euróra rúg, amit az egyesület nem tud kifizetni. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emléknap Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

A mi iskolánk mindenki iskolája elnevezésű egyéves nevelési program értékelő találkozóját tartották Vámosgálfalván a Fogarasi Sámuel Iskolában. A program alapvető célja az iskola és a helyi közösség kapcsolatának szorosabbra fűzése – mondta Pataki László igazgató. A pályázat az országos Iskola-Közösség Grant Programja keretében indult, ezt a Világbank finanszírozza. A megyéből hat iskola nyerte el a pályázatot, köztük az övéké. Többféle tevékenységet valósítottak meg: nevelési tanácsadás a szülőknek, iskolaszépítés, ökológiai nevelés, iskolanapok szervezése, iskolai lap kiadása. Az iskola korszerű felszerelésekkel gyarapodott. Az iskola kiadványa, a magyar és román nyelvű Echo az iskola tükre kíván lenni. Vannak benne hely- és egyháztörténeti írások, az iskola névadójának tömör életrajza, öregdiákok emlékezése, mások mellett. /Bölöni Domokos: Korszerű iskolát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Vitatott módon jutott magyarországi támogatáshoz egy Markó Béláról készülő portréfilm. Ezt ugyanis a Nyugat 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Országos Rádió és Televízió Testület /ORTT/-pályázat keretéből támogatták. A dokumentumfilm Markó Bélát, a költőt mutatja be. A produkciót várhatóan a Duna Tv tűzi majd műsorára, mondta a film producere, a Szentendrén élő Nagy Gábor. Az erdélyi macska című produkció azért került az érdeklődés középpontjába, mert magyarországi sajtóforrások szerint a film készítői politikai mérlegelés nyomán jutottak az ORTT támogatásához. A testületben működő döntési mechanizmusokról a Magyar Narancs hetilap közölt terjedelmes írást szeptemberben, példaként a Markó-film támogatásának a történetét említve. A cikkíró felidézte, hogy az ORTT élére márciusban került Majtényi László megválasztásakor azt ígérte, megszünteti a testület döntéshozatalának túlzott átpolitizáltságát. Ezért a Nyugat-pályázat bírálóbizottságának az élére is – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem egy hozzá közel álló személyt nevezett ki, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből kért a témában jártas szakértőt. Így lett Angyalosi Gergely irodalomtörténész a bizottság elnöke. Angyalosi elmondta, a Markó-portré nyilvánvalóan ellenkezett a pályázat szellemiségével, de a meglehetősen pontatlan pályázati kiírás miatt nehéz lett volna kizárni. A közleményben ugyanis az állt: az ORTT „pályázati felhívást bocsátott ki a Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából tévés portréműsorok készítésének támogatására. ” „Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni – nyilatkozta Angyalosi – még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom. ” A bizottság többsége úgy vélte, Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. „Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna” – állapította meg Angyalosi. Mind a bírálóbizottság elnöke, mind Majtényi László ORTT-elnök a Markó-film támogatása ellen érvelt, a testületek mégis a film támogatásáról döntöttek. A filmben Markó Béla maga mond el részleteket Az erdélyi macska című esszékötetéből. Az erdélyi macska elkészítését hárommillió forinttal támogatta az ORTT testület. /Gazda Árpád: Markó és a Nyugat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./ Erdélyben is vitát váltott ki a költészet és a politika választási összekapcsolása. A Transindex portálon Selyem Zsuzsa kifogásolta, hogy négy nappal a választások előtt szerveztek Kolozsváron Markó Béla költői estet. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom előadótanára úgy vélte, az RMDSZ elnökével a választási kampány hajrájában a politikáról: oktatási reformról, felsőoktatásról, kultúrpolitikáról, annak modernizációjáról kellene beszélgetni. Az est szervezője, Orbán János Dénes válaszában arra utalt, hogy fontos a politikummal való együttműködés. „Ha nincs mozgás a fiatal irodalmi prérin, én vagyok a felelős, ha nincsenek kötetek, én vagyok a felelős. Ehhez pedig segítség kell” – tárta fel motivációit az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. /Vers és politika. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./