Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülése elé terjesztette a Nemzetpolitikai Stratégiának nevezett koncepciót. A koncepciót elfogadta az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az SZDSZ és az összes parlamenti mandátummal rendelkező határon túli magyar képviselő is. (Az öt éve életre hívott KMKF tagjai a magyar parlament frakcióinak képviselői és az összes, szomszédos országban megválasztott parlamenti képviselő. Elnöke a magyar Országgyűlés elnöke.) Szili Katalin célja egy mindenki számára elfogadható dokumentum összeállítása volt. Ez fontos jelzés a határon túli magyaroknak: a parlament a kormányzat látványos közönye ellenére továbbra is kész konzultálni a magyar közösségekkel. A magyar külpolitika, Európa-politika és nemzetpolitika sodródásának látványos jele, hogy a magyar kormány három éve nem volt képes meghatározni az EU csatlakozás teremtette új helyzetben Magyarország új kül-, Európa- és nemzetpolitikai céljait és lehetőségeit. A Gyurcsány-kormány egy éve közzétette megújult nemzetpolitikai koncepcióját is, egy négy oldalas, a szólamokon túl tartalom nélküli dokumentumot. A KMKF komoly szerepet játszott az EU-n kívül maradt két magyar közösség vízumdíjból fakadó nehézségeinek enyhítésében. A KMKF szeptemberi megállapodása hideg zuhanyként érte a kormányt. Gyurcsány Ferenc nem ismerte fel: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megfojtásával jogosan merülhet fel az igény a határon túli magyar szervezetek részéről is, hogy egy asztalhoz ülhessenek a magyarországi politikai élet teljes palettájának képviselőivel. Meglepő és a demokrácia alapszabályait semmibe vevő nyilatkozat látott napvilágot a találkozó után Gyurcsány Ferenc környezetéből. A nyilatkozat szerint a kormány nem köteles figyelembe venni a KMKF döntéseit. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika élesen nekitámadt a koncepciónak. Érthető Gémesi és csapatának aggodalma. Szili Katalin koncepciója ugyanis felülírja a Gémesi-Törzsök vonal által fémjelzett kormányzati politikát. /(Budapest Analyses): Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Engedély nélküli tüntetések zavarták meg október 26-án reggel Budapest több pontján a forgalmat, összesen mintegy hat-hétszáz ember az Erzsébet híd és a Lánchíd forgalmát próbálta leállítani. A rendőrök mindenütt határozottan léptek fel, délelőtt tíz óráig azonban tömegoszlatásra nem került sor. A különböző helyszíneken sok embert előállítottak. A „hídfoglaló akciót” a Jobbik mozgalom korábbi szóvivője, Novák Előd kezdte meg: néhány perccel nyolc óra után bement az Erzsébet híd közepére, ahol dobolni kezdett. Őt több tüntető és számos fotós követte, ekkor leállt a gépkocsik forgalma a hídon mindkét irányban. A rendőrök néhány perc alatt részlegesen helyreállították a forgalmat. Három fiatal kilenc óra körül felmászott a Lánchíd pesti oldalánál lévő pillér tetejére. Rövid időre emiatt teljesen leállt a forgalom. A fiatalokat, miután két tűzoltó lehozta őket a pillér tetejéről, a rendőrök előállították. A Lánchíd forgalmát akadályozta az is, hogy az Erzsébet hídról leszorított tüntetők közül mintegy 50–60 ember ide vonult. Az engedély nélküli tüntetők a rendőrök elől menekülve végighaladtak a Rákóczi úton, majd a Blaha Lujza teret a Keleti pályaudvar irányában elhagyva lassan szétszóródtak. /Engedély nélküli tüntetések zavarták meg Budapest forgalmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Basescu államfő nem csak a referendummal kapcsolatban lépi át hatáskörét, hanem az alkotmányos és törvényes előírásokat is megszegi – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Basescu kétfordulós választási rendszert akar megszavaztatni, ahol a győztes „mindent visz”. Így a második forduló helyi alkukhoz vezet, s nagy a valószínűsége annak, hogy Erdélyben még a jelentős magyar lakossággal bíró megyékben is a román pártok összeállnak az RMDSZ-jelölttel szemben. Az RMDSZ csak a tömbmagyar megyék esetében tudná azt elérni, hogy képviselői legyenek. Eckstein-Kovács kitért arra is, hogy gyanúsan halogatják a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezet megvitatását a román parlamentben. /N. -H. D. : Eckstein: Basescu túllépi hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) október 26-i ülésén megválasztotta a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) hét Kolozs megyei tagját /Balázs Bécsi Attila, Dáné Tibor Kálmán, Magyari Tivadar, Molnos Lajos, Péter Tünde, Szabó Lóránd és Tonk Márton/, és döntött a kistérségi egyeztető tanácsok létrehozásáról. /Ö. I. B. : Megválasztották a KAT Kolozs megyei tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Nemrég ünnepelte egyéves születésnapját a tavaly beindult Paprika Rádió, a kolozsvári magyar nyelvű kereskedelmi rádió. Irsay Miklós, a Paprika Rádió társtulajdonosa elmondta, tavaly a rádiót nem csupán üzleti céllal alapították. Úgy érezték, hogy felelősségük egy szórakoztató, könnyű műfajú, kereskedelmi rádió létrehozása Kolozsváron. Az Euréka Társaság, kolozsvári magyar közép- és nagyvállalkozók egyesületének tagjai tartják fenn a rádiót. A mérleg idén szeptemberben fordult pozitívra, ekkortól számít nyereségesnek a rádió. Tíz hónap egy nagyon jó felfutási időnek számít egy kereskedelmi rádió szempontjából. Magyar zene nincs a többi rádióban, ezt a hiányt pótolják többek között. /D. I. : Sikeres évet zárt a Paprika Rádió. Beszélgetés Irsay Miklós társtulajdonossal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Kelemen Lajos történészének szentelt tudományos konferencia kezdődött október 16-án Marosvásárhelyen, amelyen az erdélyi történészek és levéltárosok jeles képviselői vesznek részt. – Végre olyan magyar vonatkozású esemény részesei vagyunk, amelyet nem a magyar, hanem a román állam támogat – mondta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója. A konferenciát Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a nagy elődről, Kelemen Lajos történészről, levéltárosról beszélt. Kelemen Lajos igazi otthona az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ volt, melynek keretében Kolozsváron munkássága nagy részét kifejtette. Az EME titkára, igazgatója, levéltárosa és kutatója volt. Benkő Samu akadémikus is emlékezett a tudósra, majd bemutatták a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetet, melyet Sas Péter művelődéstörténész ajánlott a közönség figyelmébe. /Mezey Sarolta: Kelemen Lajos öröksége nem csak a szakmabelieké. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Október 26-án véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tudományos kutatásban dolgozók számára szervezett kétnapos szemináriuma. A tanfolyam célja olyan multiplikátorok kiképzése volt, akik képesek lesznek EU-s K+F pályázatok írására. Az akciót a magyarországi TÉT Alapítvány szervezte és az Apáczai Közalapítvány támogatta. /Képzés K+F pályázatok megírására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 7-én a Mákófalvi IKE 13 tagú csapata Imre István Zoltán lelkész vezetésével ismét szórványkiszálláson volt. Most, a hetedik alkalommal két mezőségi szórványfaluba mentek el: Uzdiszentpéterre és Tusonba. Megrendítő volt látni, hogy miként őrzi identitását az a néhány ember, aki még szórványban sem felejtette el, hogy magyarnak született. /Kelemen Izabella: Hetedik szórványkiszállás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Tíz gyönyörű év – összegezte Ferenczes István főszerkesztő a Székelyföld kulturális folyóirat egy évtizedet felölelő történetét. Az október 26-i ünnepségen bemutatták a kerek évfordulóra szánt két kiadványt, valamint méltatták a Bicskarend- és Székelyföld-díjakat kapott szerzőket. A Székelyföld kulturális folyóirat első Évkönyvéből Csíki Csengele színművésznő olvasott fel verseket. A másik kötet, az Academica Transsylvanica az erdélyi tudóstársadalom jeles képviselőivel készített interjúkat, a folyóirat rovatában megjelent beszélgetéseket tartalmazza. Az idei Székelyföld-díjasok: Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza író és költő, Balázs Lajos néprajzkutató és Lakatos Mihály író, valamint a Bicskarend-díjas Kenéz Ferenc költő. Szőcs Géza író, költő is úgy vélekedett, egy folyóirat élete olyan hosszú, mint amilyen erő rejlik a benne megjelenő gondolatokban, mint amilyen medret tud vájni neki a sok-sok irodalmi és tudományos írás. /Antal Ildikó: Tízéves a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

A Miska bácsi levelesládája rádióműsor dokumentumaiból válogatott budapesti kiállítás megnyitóján hangzottak el a Padisák Mihályt, az adás szerkesztőjét méltató, dicsérő szavak: Oly korban tette a dolgát nyelvért, a nemzetért, amikor nem volt divat nemzetben gondolkodni, a határon túli magyarokat emlegetni. Ezt az értékelést dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogalmazta meg. Padisák Mihály, Miska bácsi valóban mindig nemzetben gondolkodott, nem csak magyarországi hallgatóihoz, a határon túliakhoz is szólt műsorával. 1952-től nyugdíjazásáig, 2001-ig volt a Kossuth Rádió munkatársa, riporterként, irodalmi szerkesztőként, műsorvezetőként dolgozott a gyermekrádiónál, 25 éven át – 1976-tól megszűnéséig – vezette a Miska bácsi levelesládája című páratlan sikerű ifjúsági adást. Hiánytalanul megőrizte, rendszerezte és most a múzeumnak adományozta a népszerű rádióműsor többnyire diákok és pedagógusok leveleiből álló anyagát. Ezek töredéke látható a kiállításon. Levelek a Kárpát-medence minden tájáról. A falon a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország térképén a kiállítás rendezői feltüntették valamennyi olyan helység nevét, ahonnan levelet kapott Miska bácsi. Hargita megye helyén alig férnek a falu- és városnevek, innen került ki a legtöbb levélíró. Miska bácsi Ezer szállal címmel könyvbe válogatta a levelek legjavát, így állt össze „az ezredforduló határon túli magyar fiatalságának hű tükre. ” A Hargita Népe korábban (2002. június 27-én) Tollpróba címmel már közölt egy összeállítást a könyvből. /Borbély László: Nemzetben gondolkodó Miska bácsi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Emlékeztető: Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaság /HVG/ 2000. március 4-ei számában Mit fogunk hallgatni? címen megbélyegezte a Magyar Rádió közkedvelt gyermekműsorát, Miska bácsi levelesládáját. TGM szerint ez a műsor „az irredenta lelki pedofília hetenkénti orgiája”, „amelyet Miska bácsi levelesládája címmel sugároz az állam”. A műsor felelős szerkesztője, Padisák Mihály a hetilap március 18-ai számában válaszolt erre a minősítésre. A „Miska bácsi levelesládája”, gyermekek – köztük erdélyiek – ezreinek leveleit közölte, hírt adott életük eseményeiről. Tanácsot adott itthon és határon túl, segített az élet dolgaiban eligazodni, s olykor még olyan életpályát is elindítani, mint Kő Pál szobrászművészét, aki ezt ma is büszkén vállalja. A műsor szerkesztője Kolozsvárról átcsempészte Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bálint Tibor, Bajor Andor, Hervay Gizella gyermekírásait, s nem mint „romániai magyar írókat”, hanem mint magyar írók műveit közölte azokat. „Amennyiben TGM szóhasználatában a gyermekek szerető szolgálata „lelki pedofília”, s népünk anyanyelvének, hagyományainak őrzése „irredentizmus”, úgy én ezt szívből vállalom. ” – írta Padisák Mihály. /Kíméletlenül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2000. ápr. 4./

Október 26-án Aradon ünnepség keretében hivatalosan is felvette az arad-gáji 10-es számú Általános Iskola a “Neuman Fivérek” nevet. Puskel Péter helytörténész tartott rövid előadást a Neuman-dinasztiáról, majd az iskola tanulóinak kétnyelvű műsora után leleplezték az új névtáblát. /(Kiss): Neuman Fivérek Általános Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Baróton, az Erdővidék Múzeumban tartott előadást a forradalomról az 1956-os magyarországi és erdélyi események jó ismerője, Benkő Levente. A 20. kongresszuson Hruscsov nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben nyíltan szólt Sztálin cselekedeteitől, a tömeges kivégzésekről, a Gulagról és az éhezés többmilliós áldozatáról. E jelentés hatására Magyarországon és Lengyelországban ún.,,olvadás” következett be, azaz néhány dologról nyíltan mertek beszélni az emberek. Az erdélyi magyarság körében is olyan kényesnek számító témákban indult párbeszéd, mint a magyar nyelvű oktatás, a kolozsvári magyar színház és opera helyzete. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy Kolozsváron a mezőgazdasági egyetemen újraindult a magyar nyelvű képzés. Az ‘56-os események kutatásáért a Szabadság Hőse elnevezésű, tavaly nyert kitüntetését és oklevelét Benkő az 1970-ben mártírhalált vállaló Moyses Mártonnak a múzeumban kiállított zakójára tűzte. Tettét azzal magyarázta: ő semmit sem tett a forradalomért, mégis kitüntetést kapott, viszont az, aki kész volt akár az életét is áldozni, még késői elismerésben sem részesült. /Hecser László: Vihar után – vihar előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Ferenczi Zoltán másfél évszázaddal ezelőtt, 1857. október 7–én született Kolozsborsán, és nyolcvan éve, 1927. május 31–én halt meg Budapesten. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, az 1872-ben alakult kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Tanított a kolozsvári Református Kollégiumban, közben mint egyetemi magántanár (később rendkívüli tanár) előadásokat tartott az egyetemen. Jelentősebb könyvei, forrásértékű tanulmányai kolozsvári évtizedei idején látnak napvilágot. Ferenczi Zoltán elsősorban adatfeltáró könyveivel, kiadványaival, folyóiratokban és napilapokban alkalmi gyűjteményekben megjelent közleményeivel, szövegmagyarázataival járult hozzá a magyar művelődés múltjának jobb megismeréséhez. Tíz évig volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az egyetem egyesített könyvtárának, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának az igazgatója. Megírta a nagy múltú kolozsvári nyomdászat történetét. (A kolozsvári nyomdászat története, 1896). Írói életrajzok egész sora kerül ki tolla alól: Petőfiről, Csokonairól, Eötvös Józsefről, Jósika Miklósról, Rimay Jánosról és Deák Ferencről ír monografikus pályaképet. Tevékeny részt vesz a korabeli erdélyi művelődés összefogását szolgálni kívánó Erdélyi Irodalmi Társaság irányításában, írásaival jelen volt az 1874-ben megjelenő Erdélyi Múzeum és az általa szerkesztett Petőfi-Múzeum hasábjain. Az utóbbi célja volt, hogy teljes tájékozást nyújtson a Petőfi-irodalom terén, előkészítve egy teljes és kritikai Petőfi-kiadás létrejöttét. Ennek eredményeként készült el Petőfi verseinek első kritikai kiadása, született meg az első tudományos igényű Petőfi-életrajz (1896). Fontos Ferenczi Zoltán A kolozsvári színészet és színház története (1897) című, a színháztörténészek számára ma is kútfőnek számító munkája. /Kozma Dezső: Ferenczi Zoltán. Szellemi múltunk búvára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Napvilágot látott a kolozsvári Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapja, középpontjában a reformáció áll. Riportot közöl az újság a mihályfalvi református egyházközségről, ahol a helybeli lelkész vállalta fel a magyar oktatás ügyét. A hazai ökuménia szintjeiről értekezett cikkében dr. Péter Miklós. A külföldön dolgozó szülők itthon hagyott gyermekeinek sorsáról közöl Somogyi Botond főszerkesztő írt. /Megjelent az Üzenet reformációi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Az Áprily-estek keretében Áprily Lajos Az erdőn túl c. verseskötetét mutatták be Nagyenyeden október 25-én a Bethlen Kollégiumban. Az érdeklőket Győrfi Dénes könyvtáros köszöntötte. Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár, az enyedi magyar kulturális élet egyik frontembere tartott előadást a költő életéről. Győrfi Dénes Vita Zsigmond levelezéséből olvasott fel Áprily Lajos életével és munkásságával kapcsolatos részleteket. Hantz Lám Irén, aki a kötetet is összeállította, a költővel való találkozásairól beszélt. /Sz. B. : Áprily-estek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Megjelent Székely Mózes monográfiája, Szekeres Lukács Sándor munkája /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007/, melyet székely körök és magánszemélyek támogatásával adtak ki. A fejedelem személyisége, életútja és vállalt történelmi hivatása okán a magyarság megmaradásáért folytatott harc legkiválóbb képviselői közé tartozik – írta róla a könyvet méltatva Varga Géza írástörténész. Székely Mózes mindössze három hónapig volt fejedelem. 1553-ban született Székelyudvarhelyen, lófő székely család sarjaként. Székely Mózes Báthory István fejedelem testőr katonájaként olyan sikeresen küzdött, hogy a fejedelem kinevezte a testőrség parancsnokának. A törökellenes háborúban számos sikeres csatát vívott. Rudolf császár biztatására Mihály havasalföldi vajda támadást intézett Erdély ellen. Báthory András fejedelem az erdélyi hadsereg vezetését Székely Mózesre bízta, de a fejedelem túl későn kezdte megszervezni a hadsereget. 1599-ben az erdélyi hadsereg Schellenbergnél vereséget szenvedett, a csíki székelyek a menekülő bíboros fejedelmet is megölték. Mihály vajda Székely Mózest kinevezte az erdélyi hadsereg parancsnokává, de hamarosan szembefordultak egymással. Székely Mózes elmenekült Lengyelországba. Mihály vajda és Giorgio Basta generális császári pénzen fogadott zsoldosokkal az 1601. augusztus 3-i csatában Goroszlónál vereséget mért az erdélyi hadseregre, melyet Székely Mózes és Csáky István vezetett. Székely Mózes, Bethlen Gáborral 1602–1603 telén megszervezte Erdély felszabadítását, elnyerte III. Mohamed szultán jóváhagyását, hogy Erdély fejedelme lehessen. 1603 márciusában indította csapatait a fejedelemség felszabadítására. 1603. májusában ünnepélyesen beiktatták fejedelmi tisztségébe. 1603 májusa és júniusa folyamán Erdély nagy részét felszabadította. A Habsburg-kormányzat Radu Serban havasalföldi vajdát küldte ellene. 1603. július 17-én, a Brassó melletti csatában vereséget szenvedtek az erdélyiek, a véres csatában – melyet Erdély Mohácsának is neveznek – mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét, Székely Mózessel együtt. /(b. d.): Székely Mózes, Erdély székely fejedelme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

A kisbácsi plébánia színjátszó csoportja nemrég színre vitte P. Jánossy Béla Türingia rózsája című négyfelvonásos, történelmi hűséget és mély lelkiséget sugárzó színdarabját. A lelkes csoport Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800 éves jubileuma alkalmából ismét előadja a színdarabot október 26-án a kolozsvári Szent Kamill Otthon dísztermében. /(Kovács Árpád): Színházi előadássorozat Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./

Fodor Gábor magyar környezetvédelmi miniszter a hét végén Budapesten romániai kollégájának elmondta: ellenzi a ciántechnológia alkalmazását a verespataki bányákban. Magyarország egyetért Korodi Attila környezetvédelmi miniszter azon álláspontjával, miszerint felfüggeszti a verespataki bányavállalat működési engedélyét. /Magyarországi nem a ciántechnológiára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Rendíthetetlen, bátor, elszánt és megalkuvást nem ismerő emberre lesz szüksége az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak, amelynek nagy számban kell részt vennie a november 25-i romániai európai parlamenti választásokon – mondta október 27-én Krasznamihályfalván és Nagybányán Orbán Viktor. A Fidesz-elnök a Tőkés László református püspök kampányát megnyitó rendezvényeken vett részt a hét végén a Partiumban, Máramarosban és a Szilágyságban. Tőkés László kifejtette: a jövendő brüsszeli képviselet központi programja az autonómia lesz. Krasznamihályfalván Orbán Viktor elmondta, hogy mindig szívesen jön Erdélybe és bármelyik határon túli településre, mert az itteniek arra emlékeztetik, hogy „semmifajta mesterséges határ nem választhat el minket egymástól, mert a magyar nemzet egységes volt és az is marad”. Orbán kifejtette: „Van egy közös magyar ügy. Azért járok most itt, hogy meggyőzzem az ittenieket, szedjék össze magukat, és menjenek el szavazni novemberben!” Orbán Viktor Nagybányán hangsúlyozta, az a kérdés: a magyarok képesek lesznek-e olyan nemzetpolitikát folytatni, amely nem szétforgácsoló és nem megosztó. Az ÚMSZ kérdésére, ha az erdélyi magyarság EP-képviselet nélkül marad, lesz-e lelkiismeret-furdalása a Fidesz elnökének a megosztó politika miatt?, Orbán Viktor azt mondta: „Miért nekem legyen? Legyen az erdélyi magyarságnak, amiért nem ment el kellő számban szavazni vagy rosszul szavazott!”Temesvártól Brüsszelig címmel juttatott el szerkesztőségekbe felhívást Tőkés László független EP-jelölt sajtóirodája. A felhívás szövege szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak: Tőkés László személyében „olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás emlékeztet Tőkés szerepére az 1989. decemberi eseményekben. Az aláírók között van Csoóri Sándor, Szőcs Géza, György Attila vagy Jókai Anna, Makovecz Imre műépítész, Lohinszky Lóránd színművész, Péntek János nyelvész, Neményi Ágnes szociológus, Vizi E. Szilveszter orvos-biológus. /Both Abigél, Sike Lajos: Tőkés-kampány Orbánnal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Orbán Viktor elleni terveket sző az RMDSZ, jelentette be Tőkés László püspök kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt Nagyváradon. Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint ez durva konfrontáció. Lokodi szerint az RMDSZ „arra van kényszerítve, hogy rendre megválaszolja a püspök vádjait. ” /Lokodi Imre: Szlogengyártás, püspökerősítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor Krasznamihályfalván, illetve Avasújvároshegyen tartott beszédében hangsúlyozta: „olyan emberre van szüksége a magyarságnak Brüsszelben, aki rendíthetetlen, és aki a múltban is szembe mert szállni az igazságtalansággal, aki nem alkuszik meg a konjunktúra ilyen–olyan változásai miatt. ” A FIDESZ–MPSZ elnöke Tőkés Lászlót kísérte el. Tőkés László és Orbán Viktor leplezték le a leendő Krasznamihályfalvi Michael de Ruyter Egyházi Ifjúsági és Turisztikai Központ alapkövét. A szóbanforgó létesítmény, ahogy a püspök fogalmazott „a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyik helyi bástyája lesz, olyan, amihez hasonlót Partium–szerte többet is létesítettek már. ” A leendő létesítményhez gr. Dégenfeld Sándor nagy értékű belterületet adományozott. Avasújvároshegyre sokan eljöttek a környező településekről, de a megyeközpontból is. /Fodor István: Orbán Viktor Ft. Tőkés László társaságában Szatmár megyében járt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./

Erdélyben mindig könnyű dolga van Orbán Viktornak; ottani jelenései hosszú évek óta tömegeket vonzanak, jegyzete meg a Népszabadság munkatársa. Olyan vállalkozáshoz adja most a nevét, amely veszteségeket okozhat. Az újságíró szerint az ő megosztó politikája miatt maradhat a legjelentősebb külhoni magyar közösség európai képviselet nélkül. /Kis Tibor: Mit keres Orbán Erdélyben? = Népszabadság (Budapest), okt. 29./

Az RMDSZ kampánykaravánja Máramaros és Szatmár megyében járt, lakossági fórumokat tartottak. „Jobban szerettem volna, ha ma este hét órakor Nagybányán csak egy kampánygyűlés lett volna, ha az RMDSZ listáján indult volna a független jelölt. Tisztességes, méltányos lett volna” – mondta Frunda György listavezető az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek bemutatkozóján. „Senki nem bírálta annyit az RMDSZ-t, mint én 1995-től. Belülről jövő, építő jellegű bírálat volt, amely a közösség érdekeit és az együttmaradást szolgálta” – mondta az RMDSZ EP-listájának második helyezettje, Sógor Csaba szenátor. Előzőleg az RMDSZ karavánja Máramaros megyébe, Szinérváraljára látogatott, ahol a lakosság 17 és fél százaléka magyar nemzetiségű. Felsőbányán is bemutatkozott Frunda György és Sógor Csaba. Koltón, a környék egyetlen magyar többségű községében az RMDSZ-karaván meglátogatta a Teleki Sándor barokk stílusú kastélyát. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltjei közül Frunda György, Sógor Csaba, Korodi Attila, Szabó Károly és Kelemen Hunor mutatkozott be a szatmárnémetieknek. „Az RMDSZ valamennyi romániai kisebbség érdekeit képviselni szeretné az Európai Unióban” – jelentette ki a Krassó-Szörény megyei Resicabányán Markó Béla. /Mozgásban az EP-karaván. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Megkezdődött a választási kampány. A Nagy-Románia Párt „kitelepedési díjat” ajánl a magyaroknak, a konzervatívok pedig státustörvényt az erdélyi románoknak, hogy elejét vegyék „az RMDSZ agresszív követeléseinek”. Márton Árpád szerint veszélyesek Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a törvénykezdeményezései, amelyek a magyarok ellen irányulnak. A PC-vezér szerint a román nyelvet már óvodás korban el kelljen sajátítaniuk a magyar anyanyelvű gyerekeknek, első osztálytól ugyanolyan tankönyvből tanuljanak, mint román kollégáik. /Lelépési díj a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az európai parlamenti választások kampányrendezvényei zajlanak az országban. Az RMDSZ választási hangja esetenként egyenesen emberinek mondható – leszámítva a törhetetlenül militáns Frunda Györgyöt. A kolozsvári értelmiségiekkel kezdeményezett párbeszédet Markó Béla. A gyengülő szövetség elnöke az értelmiség segítőkészségét próbálta felmérni, amelynek jelentőségét éveken át bagatellizálta. /Csinta Samu: Már vagy még? = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Az ortodox egyház kitüntetései sorában legrangosabb egyházi érdemrendnek számító Pátriárka Kereszttel tüntette ki október 27-én Traian Basescu államfőt Daniel, nemrégiben megválasztott ortodox pátriárka. Nemrég Basescu tüntette ki a pátriárkát. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

Bár nem vált az Európai Parlament (EP) hivatalos állásfoglalásává, a Bolyai Egyetem érdekében bejegyeztetett írásbeli nyilatkozat fontos és jelzésértékű az önálló állami magyar egyetemért folytatott közösségi küzdelemben, fejtette ki Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es európai parlamenti képviselő közleményében. /B. T. : A többségi érdekek befolyásolták a Bolyai-ügyet is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az új tanügyi törvénytervezetnek kellett volna tartalmaznia azt a rendelkezést, mely szerint a nemzetiségi iskolákban a román nyelvet sajátos tankönyvek és tanterv alapján kell tanítani. Ez hiányzott a jogszabályból, de hiányoztak korábban már biztosított, anyanyelvi oktatással kapcsolatos jogok is, ezért az RMDSZ tiltakozására Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök leállította a tervezet beiktatását. Erről Markó Béla RMDSZ-elnök tájékoztatott a Kolozsváron tartott értelmiségi találkozón. Markó megerősítheti: az RMDSZ két napig tartó, feszült, kemény hangoktól sem mentes tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg érvényben lévő jogok a tervezetbe, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormányzási partnerrel. Markó egyértelművé tette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely nem hoz előrelépést a kisebbségi oktatásban, és választás elé állította a liberálisokat: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy pedig „a két párt útjai különválnak”. A miniszterelnök ezek után leállította a törvénytervezet beiktatását – mondta el Markó. /Tanügyi törvénystop. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./