Apáczai Csere János-szobrot lepleztek le október 30-án Nagyváradon, a püspöki hivatal előterében. Kós András művének avatóünnepsége, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök is részt vett, a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség reformációi ünnepélyének részét képezte. /Apáczai-szobor Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

A Marossárpatakért Egyesület a múlt október 27-én huszártalálkozót szervezett. A falu központjában levő Huszárszobornál hét csapat gyülekezett, miközben a helybéli lovas huszárok felvonultak a faluban. A Mátyás-huszárok első századát a marossárpataki, a másodikat a szovátai, a harmadikat a kápolnásfelfalusi csapat képviselte, a XI. székely határőr huszárezredet pedig a gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi és a szentegyházi hagyományőrző csapat. A találkozóra eljöttek a torboszlói lófők is. Miután a központi parkban felsorakoztak a csapatok, sor került Kemény János szobrának (a helybéli Miholcsa József alkotása) felavatására – beszédet mondott Simon Zsolt történész. Kemény János, egykori fogarasi főkapitány, majd I. Rákóczi György sikeres hadvezérének szobrát az Erdőcsinádon szolgáló Lukácsy Szilamér tábori pap áldotta meg. A 159 éve, október végén vívott győztes marossárpataki csatáról Miholcsa József elmondta, hogy azért nevezetes, mert az volt az erdélyi 1848-as szabadságharc első ütközete. A székely huszárcsapatok legyőzték Urbanékat. Mihály József, a szentegyházi hagyományőrző huszárcsapat kapitánya elmesélte, hogy 1996-ban alakultak. Hajdanában Szentegyházáról sokan vonultak be a XI. székely határőr huszárezredbe, ők ennek a hagyományát őrzik. /Kilyén Attila: Huszártalálkozó Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Kabós Éva 2001. szeptember 23-án hal meg, lezárult egy jellegzetesen erdélyi magyar emberi-írói életpálya nagy íve, melynek alakulását szorongató történelmi fordulatok határozták meg. Az egykori maroslekencei földbirtokos, Kabós Kálmán költő-lánya, az egyik legismertebb, legmegbecsültebb mezőségi történelmi család sarja korán magára maradva szakmai tudással vezette a lekencei birtokot. 1940 után Dél- Erdélyben maradt, övéi mellett, és hűséges maradt népéhez, nemzetéhez a vagyonfosztás és kilakoltatás után is. Költői hitvallása volt: „Meglátjátok: ha minden szétesik, én itt maradok, veletek maradok. ” Sütő András méltán látta helyét Erdély nagyasszonyai között. A Mezőség halk hangú, poétája volt Kabós Éva, akiről Nagy Pál tartott előadást a Castellum Irodalmi Esték rendezvényén. Nagy Pál a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézett. „Legnagyobb irodalmi sikerét az 1997-ben kiadott Volt egyszer egy kút című önéletrajzi visszaemlékezéseivel aratta. Ezt a könyvet várta Tőle biztató együttérzéssel Sütő András is, mikor e kötet élén közölt levelében a történelmi omlás jajszavait említi, s az erdélyi sors drámájának továbbírására ösztönzi Kabós Évát. Templomépítő elődeinek tragédiáját, az erdélyi magyar birtokosság közelmúltbeli sorsát írta meg Kabós Éva a koronatanú hitelességével. ” 1949 márciusában elhurcolták, kényszerlakhelyre. Elégtétel, kitüntetés volt számára, hogy a Magyar Írószövetség Budapesten tagjai sorába fogadta. Tudta, vallotta: a család az a legősibb kötelék, ami megtartó erő, s ezek a kis közösségek biztosíthatják a nemzet megmaradását. /B. D. : Nem lehetünk hűtlenek emlékéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Október 31–én van a reformáció emlékünnepe. Idén, ezen az ünnepen avatják Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban. Itt épült egy kis templom 1623-ban, amikor Bethlen Gábor uralkodott, és kialakult a hóstánci egyházközség. Apafi Mihály seregei felégették az egész Hóstáncot. 400 évvel később ismét szükség lett itt egy másik templomra, hogy a reformátusoknak legyen otthonuk. A Szamosnegyedi Református Egyházközség immár több mint tíz éves. Előbb 30-40-en, később már több mint 500-an vettek részt a vasárnapi istentiszteleteken, 1994-ben több mint ezren gyűltek össze az elkészült templomalaphoz, s ma már 4200-an mondják magukénak a szép új templomot. 1990-ben templomépítésre helyet adományozott a városi tanács a reformátusoknak is, és 1992. október 31-én először álltak ki szabadtéri istentiszteletre. Ezzel kezdődött itt az élet, 1999. október 31-én már felépültek a falak, állt a templom és megszólaltak a Németországból kapott harangok. A helyi református gyülekezet igyekezett segíteni ott, ahol csak lehet. 2000-ben alakult meg az Árva Bethlen Kata Nőegylet és azután a református óvoda is. A nőszövetség tagjai látogatják és segítik a nélkülözőket. /Márkus Mónika: Ma avatják fel Bethlen Gábor szobrát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 31./

A harmincezer lelket számláló Kézdivásárhely október 30-tól Székelyföld legnagyobb sportcsarnokával dicsekedhet, amely ezerkétszáz férőhelyével jóval nagyobb azoknál a létesítményeknél, amelyek az elmúlt évek során kormánytámogatással épültek. A csarnokot Borbély László fejlesztési miniszter és Török Sándor helyi polgármester adta át. Borbély reméli, hogy jövő év végéig befejezik a jégpályát is. Borbély László elmondta: azért épült itt Székelyföld legnagyobb sportcsarnoka, mert láttak hajlandóságot a helyi önkormányzat részéről, hogy pénzt áldozzon erre. /Illyés Judit: Székelyföld óriáscsarnoka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A Házsongárdi temetőben a kutatók által összeírt, amúgy is kisszámú emlékünk egyre fogy. Már Herepei János sírkőösszeírásában (A Házsongárdi temető régi sírkövei. Budapest, 1988.) az 1750-ig felleltározott mintegy 150 kőből csupán 35 a tumba vagy töredéke volt meg. 1920-tól szinte megállíthatatlan a folyamat: eltűnnek a régmúlt idők utolsó tanúi is. A 2000-ben létrejött Házsongárd Alapítványnak egyik célkitűzése éppen a kallódó, védtelen köveknek a felkutatása, számbavétele és restaurálása volt. Az áttelepítendő emlékkövek számára alkalmas helyszínt találtak az Ybl Miklós által tervezett iktári Bethlen kripta kertjében. Amikor dr. Gaal György várostörténész, dr. Sipos Gábor főlevéltáros, Macalik Arnold műemlékvédelmi szakmérnök és Gergely Istvánné, mint az alapítvány igazgatója kijelölték és felmérték azt a mintegy 40 síremléket, amelyeknek megmentése nem tűr halasztást. Mindössze tizennyolc koporsókövet találtak. 2002 és 2006 között a Szathmári Pap család, Fojt Jakab, Betsek Miklós, Incze Mihály és két névtelen polgár tumbáit sikerült kiemelni és részben helyreállítani. 2007-ben újabb koporsóköveket restauráltak. Egyre többen segítik munkájukat, így a temetőben levő koporsókövek száma, az újonnan feltártakkal együtt 24-re emelkedett. Szakemberek és munkások ügyszeretete nélkül nem jutottak volna előbbre. A műemlékvédelmi szakmunkát évek óta ellenszolgáltatás nélkül végzi Macalik Arnold műépítész. /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Szólalj meg metszett köved által! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Pusztakalánból, Piskiről, Vajdahunyadról mintegy harmincan gyűltek össze találkozóra vasárnap, október 28-án Bácsiban. Az istentiszteletet követően kötetlen beszélgetésre került sor az egyházközség tanácstermében, a találkozón részt vettek az RMDSZ megyei szervezetének vezetői, Winkler Gyula távközlési miniszter és európai parlamenti képviselőjelölt vezetésével. /Bácsi. Szórványközösségek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Több mint 500 diák vett részt – színjátszóként vagy nézőként – a kilencedik alkalommal megszervezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon (PADIF) Szilágycsehben. A kétnapos rendezvény ideje alatt mintegy húsz csapat mutatkozott be a zsűri előtt. Idén Kézdivásárhelytől Szatmárig jelentkeztek a megmérettetésre. Bodea György tanár kilencedik éve szervezi meg diákok számára a fesztivált, amelyre évről évre egyre többen jelentkeznek, és lassan országossá növi ki magát. Az idei színjátszó fesztivál idejére külön PADIF-járatokat indítottak a környező falvak diákjai számára, és Nagykárolyból is érkezett egy busz negyven nézővel. Az idén négy legjobban szereplő csapatot meghívták a jövő nyári színjátszó fesztiválra, Magyarországra. Bodea György tanár közölte, hogy Nagy Istvánnal, a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesület elnökével közösen: nyaranta diákszínjátszók, versmondók és diákrendezők számára továbbképzési lehetőséget biztosítanak. /Józsa László: Szilágycseh. „A színház bölcsője az iskola” Félezren a IX. Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Tizedik születésnapját ünnepelte Kolozsváron az Insomnia, a Szentegyház utcai kávéház, az egyetemisták és művészek törzshelye. Egy hetes ünneplést szerveztek, gazdag programmal, október 19–28-a között. Könyvbemutatóktól a kiállításig, a különböző műfajú zenekarok produkciójáig széles volt a skála. A záróbulin találkozhattak az érdeklődők a moldvai csángó népzenét játszó Serege együttessel, valamint fellépett a jól ismert Tarisznyás együttes is. /Varga Melinda: A tízéves Insomnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Tisza Kata Reváns című könyve több különálló kis történetből áll. Mostanában divatos valaki szexuális és szerelmi életéről írni. Az írások nyelvezete egyszerű, és gyakran trágár. Az írás trágár kifejezésekkel teli irománnyá válik, az olvasó nem érti, hogy miért kell ilyen ocsmány nyelvezetet használni. Erre sokan megkérdezhetik, akkor miért olvasta el. Elsősorban szolidaritásból: kíváncsi volt arra, hogyan ír egy erdélyi, de Pesten élő huszonéves – az írónő ugyanis Marosvásárhelyről ment el Budapestre, ott pedig az ELTE-n végzett angol tanári szakon, és fiatal kora ellenére már a médiaszakma több területén is kipróbálhatta magát. Írt hat újságnak, vezetett műsort két tévécsatornán, most pedig egy kereskedelmi rádiónál dolgozik. /Osváth Diána: Olvasgattam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Negyvenöt év gyergyói vonatkozású irodalmi műveiből nyújt válogatást a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) frissen megjelent, Találkozások című antológiája. A válogatáskötettel „a 45 éves irodalmi kör a 100 éves Gyergyószentmiklóst köszönti” – jelentette ki a könyvbemutatón Bajna György újságíró, a SEIK vezetőtanácsának tagja. A kötetben az irodalmi kör 25 egykori és jelenlegi tagja közöl írásokat. Az antológiát Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete és a SEIK adta ki. /Jánossy Alíz: Gyergyói Találkozások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Kulcsárné Mészáros Kinga történelemtanár tudományos igénnyel írt Hadad művészettörténeti emlékei /Szatmárnémeti/ című munkája az Otthonom Szatmár megye helytörténeti sorozat 28. darabja. Nemcsak falu és egyháztörténet, hanem egy egész tájegység, a Tövishát története is. 1963-1980 között 480 család költözött el Hadadról a lehetetlen megélhetési körülmények miatt. A szerző kimutatást készített a hadadi református lelkipásztorokról is. Bemutatta a templomot, a Wesselényi- és a Degenfeld-kastélyt. /Csirák Csaba: Hadad művészettörténeti emlékei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 31./

Elkészült az első könyv Székelybőről, a 675 éves jubileum tiszteletére. Számosan előkeresték a ládafiából féltve őrzött régi családi fényképeiket, előkeresték a régi szőtteseket, edényeket, és megírták emlékeiket. Így született meg Papp Enikő és Szente Kinga Székelybő című monográfiája. Nem tudományos munka, de összegyűjtöttek mindent, amit tudtak. Nagy jelentősége volt augusztus 4-én a falutalálkozó megrendezésének. A kis faluban rendbe hozták a kultúrotthont, emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Omladozik a műemléktemplom, meg kellene menteni a teljes pusztulástól. A nemzeti zászlót Érd küldte Székelybő lakóinak. A településnek 1567-ben több volt a lakója – szám szerint 150 – mint 2007-ben. Székelybőnek gazdag a múltja, közel 300 éves református a felekezeti iskolája, a római katolikus ennél is régebbi. Mindez a múlté. Jelenleg akis település hat kicsi iskolás gyermeke jár naponta gyalog a közeli falu román iskolájába, Magyar gyermekekről van szó. Iskolabuszra lenne szükség, ami behordhatná naponta őket Csíkszeredába, magyar iskolába. /Tófalvi Zoltán: A Székelybői Falutalálkozó, könyvbemutató, emlékműállítás. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

A romániai totalitarista rendszerben nem alakulhatott ki a demokratikus politikai ellenzék, a szamizdat reménytelen vállalkozásnak tűnt. Ennek ellenére Nagyváradon 1982 elején megjelent az Ellenpont, az első szamizdat Romániában. 1982-ben nyolc száma jelent meg Nagyváradon, majd a Magyarországra átcsempészett anyagokból még egy lapszámot adtak ki. Az Ellenpontok a kommunista rendszerek politikája ellen tiltakozó mozgalmak részeként lépett fel; célja az volt, hogy ismertesse a kelet-európai jogfosztottságot s ezen belül az erdélyi magyarság politikai, kulturális és gazdasági elnyomását. A Szabad Európa Rádió 1982 augusztusában ismertette az első három szám tartalmát, majd októberben Hanák Tibor Nyitott szemmel című műsorában olvasott fel jegyzetet a kiadványról. 1982. novemberében letartóztatták a szerkesztőket, Ara-Kovács Attila, Tóth Károly Antal és Szőcs Géza egyetemlegesen vállalták a felelősséget az illegális kiadvány megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatban. 1983 májusában a vizsgáló szervek lezárták a szamizdat ügyét, és arra kényszerítették a szerkesztőket, hogy elhagyják az országot. 1988-ban Balázs Sándor kezdeményezésére született meg az Erdélyben szerkesztett, viszont biztonsági okokból Magyarországon sokszorosított Kiáltó Szó. A Kiáltó Szó szamizdat célja a párbeszéd kialakítása, az elszigeteltség feloldása, a magyarság helyzetének ismertetése és a román demokratikus erőkkel való szövetkezés volt. A szamizdat történetéről első ízben Balázs Sándor írt a Korunk 1990. évi első számában. /Győrffy Gábor: Két erdélyi szamizdat kiadványról. = Korunk (Kolozsvár), 10. sz. /

November 1-jétől átlagban 225 lejjel növekednek a nyugdíjak. A kormány döntése értelmében november 1-től a nyugdíjpont értéke 30 százalékkal nő. Mintegy ötmillió nyugdíjas részesül nyugdíjemelésben. A nyugdíjasok nagy része, akiket majd megillet ez az intézkedés, jelenleg 501 és 750 lej havi járandóságban részesül. Továbbra is a mezőgazdaságban dolgozóknak lesz a legalacsonyabb a nyugdíjuk. Országos szinten több mint 13 ezer ember van, akik 40 lejes nyugdíjból próbálnak megélni. A hatóságok újabb nyugdíjemelést helyeztek kilátásba 2008. januárjában, amikor egy nyugdíjpont értéke 7,5 százalékkal emelkedik majd, azaz 541 lejről 581,3 lejre. /Mától nőnek a nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Nemzetbiztonsági okok miatt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) még mindig százezer szekuritátés aktát tart lakat alatt, mondta Florin Pintilie, a SRI Központi Levéltár vezetője. A SRI a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS) rendszeresen közös üléseket tart, s itt döntik el, hogy a százezer akta közül melyik nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) úgy döntött, hogy a SRI-nek át kell adnia a forradalom előtti hivatalos levelekről készült fénymásolatokat is a CNSAS-nak. /Százezer szekus dosszié lakat alatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Az európai parlamenti (EP) választások utánra halaszthatják a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet szaktestületi vitáját. A halasztást a szociáldemokrata Anghel Stanciu javasolta. Stanciu szerint nem lehet a kisebbségi törvény tervezetében szereplő kulturális autonómiáról vitázni, ha Markó Béla RMDSZ-elnök a kampányban területi autonómiáról beszél, a Nagy-Románia Párt pedig az RMDSZ betiltására tesz javaslatot. /Fall Sándor: Eredménytelen jogalkotás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

A kormány október 31-én technikai okokból elhalasztotta a politikai ítéletek hatálytalanításáról szóló törvénytervezet vitáját. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR), a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt vezetője, Monica Macovei kezdeményezésére létrejött közös tervezet augusztusban került a kormány asztalára. Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis, továbbá megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. /Benkő Levente: Késik, de nem múlik a jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Romániában csak az érdekes, hogy ki volt besúgó. De hogy mi van azokkal, akik áldozatai voltak a kommunista rendszernek, az nem elég érdekes. Nincs empátia az áldozatokkal szemben, ezt mutatja az, ahogyan a posztkommunista Közép-Kelet-Európában a jogi és erkölcsi rehabilitáció végbement. Romániában az 1989 előtti politikai ítéletek megsemmisítése, az egykori áldozatok vagy hozzátartozóik kárpótlása továbbra is kétséges. A civil társadalom passzivitása érezhető. A lakosság negyedét nem érdekli a volt politikai foglyok rehabilitálásának kérdése. /Salamon Márton László: Együttérzés vagy bosszú? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

A politika általában a pillanatnyi pártérdekek szempontjai szerint pocskondiázta vagy, ritkábban, dicsérte a munkát – állapították meg Marosvásárhelyen a Tismaneanu-jelentés szakemberei. Fiatal történészek voltak a marosvásárhelyi Belvárosi szerdák rendezvénysorozat októberi estjének meghívottjai. László Márton, Lázok Klára és Novák Csaba Zoltán tagjai lehettek annak a szakértői csoportnak, amely elkészítette a kommunista rendszer bűntetteit fellajstromozó Tismaneanu-jelentést. Markó Enikő moderátorként örömének adott hangot, amiért a három fiatal szakember egyaránt Marosvásárhelyen talált magának munkát: László Márton az Állami Levéltár Maros megyei fiókjának levéltárosa, Lázok Klára a Teleki Téka kutatója, Novák Csaba Zoltán pedig a Román Akadémia Társadalomkutató Intézete vásárhelyi fiókjának munkatársa, mindhárman doktoranduszok. Kutatási területük is megegyezik: a jelenkorral foglalkoznak. 2006 áprilisában alakult meg még a Tismaneanu-bizottság. Magyar részről Salat Leventét, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát kérték fel a részvételre, neki köszönhetően kapcsolódhatott be az a történészcsoport, amelynek a három fiatal kutató is tagja. A magyar rész megírását két hónapnyi kemény kutatómunka előzte meg, amelynek során minden levéltári anyaghoz hozzáférhettek, munkájuk elé sehol sem gördítettek akadályokat. A decemberre elkészült hatszáz oldalas kötetből mindössze huszonöt oldal jutott a magyar vonatkozásoknak. A kutatók igyekeztek, már amennyire a terjedelmi megkötések engedték, mindenről szólni, ami fontos. /Tismaneanu-jelentés elemzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Basescu államfő fogadta a Cotroceni-palotában Norbert Lammertet, a Bundestag elnökét, akivel többek között a Fekete-tenger ügyében történő együttműködésről beszélt. /Basescu–Lammert megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Csökkentik a hadsereg állományát, többek között erről döntött ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Jövő év végéig mintegy 1500 főtiszttel és 1800 polgári alkalmazottal kevesebben lesznek a kötelékben. Ugyanakkor kiegészítik a hadsereg különleges alakulatainak felszerelésére előirányzott összeget – jelentette be Traian Basescu államfő a testület ülése után. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

Befejeződött a külső határellenőrzések értékelése az Európai Unió belső határok nélkül működő, úgynevezett schengeni övezetéhez csatlakozni szándékozó országokban, köztük Magyarországon, így ezek csatlakozása a tervezett időben, december 21-én megtörténhet, már csak az Európai Parlament hozzájárulására van szükség ehhez. A szóban forgó kilenc ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Málta, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) szárazföldi és vízi határainak megnyitásáról a döntés hivatalossá decemberben, az EP-szavazás utáni újabb ülésen válik. /Kilenc új tagország időben csatlakozhat a schengeni övezethez. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Nézeteltérés alakult ki az RMDSZ csúcsvezetősége és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának második helyén szereplő Sógor Csaba szenátor között az Erdélyben kampányoló Orbán Viktor miatt. Sógor a Krónikának nyilatkozva kijelentette, elhatárolódik a Kelemen Hunor és Frunda György által megfogalmazott, a volt magyar kormányfő személye ellen irányuló bírálatoktól. Az RMDSZ-szenátor elmondta: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai tiltakoznak Orbán Viktornak a függetlenként induló Tőkés László korteshadjáratában történő jelenléte ellen, őt személy szerint egyáltalán nem zavarják a Fidesz-elnök erdélyi látogatásai. „Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol” – fogalmazott. Sógor szerint Orbánnak igaza volt, amikor kijelentette: voksoláskor nemcsak ésszel, hanem szívvel is kell dönteni. „Rendkívül értékelem, hogy a volt miniszterelnök nekünk is kampányolt. Magam is azok közé a politikusok közé tartozom, akik nemcsak az eszükkel, hanem a szívükkel is tudnak dönteni, ahogy azt a Fidesz elnöke megfogalmazta” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Előzőleg az RMDSZ vezetőinek Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök kijelentette, a szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy magyarországi pártok beavatkozzanak az erdélyi magyar belügyekbe. „Az elmúlt 17 év során nem hallottam cinikusabb megjegyzést magyarországi politikus szájából” – kommentálta az ügyvezető elnök Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzését, miszerint nem neki, hanem a romániai magyar szavazóknak kell lelkiismeret-furdalásuk legyen, ha európai parlamenti képviselet nélkül marad a közösség, mert nem megy el voksolni, vagy nem jól szavaz november 25-én. Frunda György, a szövetség EP-listavezetője a sajtótájékoztatón elmondta, az RMDSZ elvárja, hogy a magyar politikusok ne avatkozzanak be az erdélyi magyarság képviseletébe, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz az RMDSZ ellenében indult független jelöltet, Tőkés Lászlót támogatja. Sógor Csaba és Frunda György az RMDSZ-es EP-jelöltek napokban zajló kampánykörútjának egyik állomásán, a kőrösfői lakossági fórumon is összeszólalkozott. A közönségtalálkozón Antal János helyi polgármester felszólalásában arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy voltak idők, amikor a választásokon az RMDSZ több mint egymillió szavazatot gyűjtött be, mire Frunda György kijelentette: a szervezet ennyi voksot egyetlen alkalommal sem kapott. Sógor Csaba azonban kijavította Frundát, mondván, hogy az 1990 májusában megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ egymilliónál több szavazatot tudhatott magáénak. Az RMDSZ vezetőinek Orbánt bíráló kijelentéseit Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke is elmarasztalta. Szilágyi elmondta, természetesnek tartja egy európai politikus jelenlétét az EP-választás kampányában. „Korábban az MSZP és az SZDSZ is világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatja a megmérettetésen, és nem lepődnék meg, ha Gyurcsány Ferenc vagy Eörsi Mátyás megjelenne Erdélyben. Persze megtörténhet, hogy Markó Béla szégyelli barátságát Magyarország miniszterelnökével” – jegyezte meg a kampányfőnök. /Gyergyai Csaba: Hajba kaptak Orbán miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására valamennyi uniós tagállam nagykövetségének képviselője részt vett azon a találkozón, amelyen az RMDSZ bel- és külpolitikai prioritásait, európai parlamenti választási kampányát, Európa jövőjére vonatkozó elképzeléseit, valamint a gazdaságfejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepciót ismertették. /EU-nagykövetekkel találkoztak RMDSZ-tisztségviselők. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Tőkés László egy-két ezer voksot vehet el Arad megyében, jelentette ki október 31-én Aradon Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke, aki Bognár Levente alpolgármesterrel együtt beszélt a kampányról. “Bízunk a jó eredményben, Tőkés Lászlóval pedig nem foglalkozunk” – mondta a képviselő. /(Irházi): “Tőkés egy-két ezer voksot vehet el a megyében”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

November első felében, a működési szabályzat véglegesítése után kezdeményezik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártként való bejegyzését – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A szervezet bejegyzésének időpontját korábban október végére időzítették. Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a pártbejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtését. Az idei nyár elején a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor végét, július 22-ét határozták meg az aláírások begyűjtésének céldátumaként. Akkor az MPSZ vezérkara elhatározta, ha július közepéig nem sikerül összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges aláírásokat, testületileg lemondanak. A döntést időközben elvetették, majd a bejegyzésre vonatkozó határidőt augusztusi, később szeptemberi dátumra módosították, mivel a többségében román lakosságú megyékben nem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat. /Gyergyai Csaba: Elnapolták az MPP bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Székelyföld megye létrehozását kezdeményezi Gyergyószentmiklós Székely Tanácsa. „Kezdeményezzük a Székelyföld megye létrehozását, amely a jelenleg hatályos jogszabályok alapján jönne létre, Kovászna és Hargita megyéből és a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszékből, avagy azokból a településekből állna, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetének függeléke Székelyföld településeiként megjelöl, nyitva hagyva a csatlakozás lehetőségét más települések számára is” – áll a testület október 31-i állásfoglalásában. /Hargita megye: Székelyföld megyét kérnek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Csibi Barna (az SZNT volt csíkszéki ideiglenes elnöke) civil szervezetként kívánja hivatalosan is bejegyezni a Székely Gárdát, Székely Csapat, azaz Echipa Secuiasca néven. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint Csibi Barna már nem tagja a szervezetüknek, csalódottan távozott az EMI-ből, minden kapcsolatot megszakított velük. Soós Sándor szerint Székely Gárdára nincs szükség Erdélyben. A Székely Nemzeti Tanács elhatárolja magát a hivatalos véleménynyilvánítástól. Ferencz Csaba kifejtette, az SZNT-nek nincsenek úgynevezett „tagjai”, akik tagsági díjat fizetnének, Csibi Barna nem volt tagja a tanácsnak. /Horváth István: Nincs vevő a Székely Gárdára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./