Basescu államfő jogosan kifogásolta, hogy az „európai tematika” nem elég hangsúlyos a hazai politikai életben és közbeszédben. Érdekes lesz, ahogyan a kampányban az európai tematika összefonódik majd a belpolitikai kérdésekkel, különösen az esetleges népszavazással az egyéni szavazókörzetes választás bevezetéséről. /Ágoston Hugó: Tétek és mű-tétek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő az elmúlt héten iktatta az Oktatásügyi Minisztériumban azt a dokumentumcsomagot, amely tartalmazza a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) természettudományi, illetve humán tudományi karain tanító magyar oktatók 83 százaléka által aláírt támogatói íveket, amely a BBTE két önálló magyar tannyelvű karának beindítására vonatkozó kérésüket tartalmazza. A képviselő az oktatók nevében egy petíciót is eljuttatott Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez, amelyben jelzi, hogy az oktatók kérése nem új keletű kérés, hanem ez már 1990 óta zajló folyamat. „Fontosnak tartottam kiemelni, hogy a két magyar nyelvű kar beindítása érdekében most a szakma nyilatkozik meg, és nem a politikum” – fejtette ki Toró T. Tibor. „A dokumentumokat a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) már eljuttatta az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az RMDSZ több tisztségviselőjének, és most az oktatási miniszter közbenjárását várják kérésük teljesítése érdekében” – áll a közleményben. Ugyanakkor a képviselő megígérte, hogy szorgalmazni fogja az RMDSZ vezetőségének, parlamenti frakcióinak és kormányzati tisztségviselőinek aktív szerepvállalását a kérdés rendezésében. A képviselő által 16-án keltezett petíció kronológiai beszámolót is tartalmaz, amely tájékoztatja a minisztert a magyar közösségnek az államilag támogatott magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítása érdekében folytatott küzdelméről. /Demeter Kinga-Erika: Tanügyminisztériumban az aláírások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Budapesten az Operaházban október 22-én, a forradalom kitörésére emlékező díszelőadáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A Fidesz és a KDMP az Astoriához várja híveit. A beszédek elhangzása után az ünneplők a Terror Házához vonulnak. Október 22-én és 23-án a rendőrség szinte a fél Budapestet lezárja. Az állami megemlékezések mellett a Fidesz nagygyűlése miatt lesznek még komoly korlátozások. A forradalom kitörése évfordulójának napján teljesen körbezárják az Opera környékét, gyalogosan sem lehet arra közlekedni. A Fidesz békés, nyugodt megemlékezést akar. Beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, ‘56-os halálraítélt, Tarlós István, a Polgári Szociális Bázis vezetője, a népszavazási kampány politikai felelőse, és Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az ünnepi megemlékezéseket megelőzően Gyurcsány azt mondta: „Másképp ítéli meg a forradalmat egy túlélő hős, és másképp az, akinek lelőtték az édesapját. Másképp ítéli meg Kádár-népe Nagy Imre örökségét, és másképp viszonyul ehhez a modern baloldal”. Szerinte egy biztos: progresszív szocialista nem közösködik Kádárral. /Megemlékezések ‘56-ra – óvintézkedésekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

A baróti RMDSZ, a falvak szervezeteinek vezetőségét, választmányát, a megyei és helyi képviselőket tömörítő Baróti Egyeztető Tanács (BET) politikai nyilatkozata szerint az RMDSZ színeiben a helyi tanácsban mandátumot nyert öt képviselőt többé nem tekintik a frakció tagjainak. Azért marasztalták el, mert a közös munkára felszólító meghívásnak sorozatosan nem tettek eleget. Az érintettek egyöntetűen azt nyilatkozták a Háromszéknek, hogy a BET döntése semmit sem változtat gondolkodásmódjukon.,,Az RMDSZ helyi vezetése szerint csak az képviseli igazán a város érdekeit, aki fenntartások nélkül és fejet hajtva fogadja el néhány ember véleményét” – nyilatkozta egyikük, Józsa Vilmos. Molnár Jószef szerint kizárásának oka, hogy a tanácsüléseken sorra nem az RMDSZ álláspontját támogatta. Barót polgármestere, Nagy István elítélte az RMDSZ bosszúálló módszereit. Az RMDSZ frakcióvezetője, Antal Mihály természetesnek tartja, hogy ha valaki nem veti alá magát a szövetség belső törvényeinek, akkor attól előbb-utóbb meg fognak válni. /Hecser László: Képviselőitől vált meg a baróti RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Október 21-én, vasárnap ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1956-os magyarországi forradalomról a kolozsvári evangélikus lutheránus templomban. Az igehirdető Sógor Csaba református lelkész elmondta: nem az a fontos, hogy többségben legyünk, hanem az Isten áldása. A forradalomra emlékezett beszédében Visky András dramaturg. Elmondta: bár 1956-nak megvannak a maga politikai-gazdasági előzményei, ettől függetlenül, a forradalom csoda, felvillanás, amely egy pillanatra fénybe borította Európát, a világot. Végignézve az akkori fényképeken, feltűnő az a minden arcon látható ragyogás, a letisztult lelkesedés, amely a forradalom sajátossága volt. Ennek vagyunk mi az örökösei, és ezért a mai megosztottságban, acsarkodásban is tragikusan hibás feltenni a kérdést: kié 1956? – sokkal helyénvalóbb azt kérdezni: mi vajon 1956-éi vagyunk-e, képesek vagyunk-e annak lelkiségét, örökségét átadni gyermekeinknek? /Ercsey-Ravasz Ferenc: A mi örökségünk 1956. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Adorjáni Dezső evangélikus püspök elmondta: Budapesten, a forradalom idején teológiai nyilatkozat született, amely kimondta, a felekezetek „teljes szívvel azonosítják magukat a forradalmárok követeléseivel. A forradalom nem csupán a társadalomé volt, de lelki megújulást is hozott”. A kincses városban az ‘56-os emlékhét keretében fáklyás megemlékezést tartanak Mátyás szülőháza előtt. /Erdélyben istentiszteletek és fáklyás menetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékezett október 21-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetsége. A nagymisén Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános az 1956-os áldozatok lelki üdvéért is imádkozott. A szentmise után a megemlékezők a sűrű havazás ellenére is szép számban vonultak a temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatai emlékműnél folytassák a koszorúzással véget érő megemlékezést. Az Ambrus Éva karnagy vezette Ipartestületi Férfikórus mellett fellépett a középiskolás Blénessi Enikő és Ráduly Andrea, illetve a csíkszeredai politikai foglyok képviselői közül Kelemen Csongor. Mindhárman verset mondtak. A forradalom eseményeit a gyergyószentmiklósi volt politikai foglyok nevében Kovács Géza ny. matematikatanár foglalta össze. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő a forradalom romániai kihatásai közül kiemelte a magyar nyelvű felsőoktatást korlátozó intézkedéseket, illetve a viszonylagos önrendelkezést biztosító Magyar Autonóm Tartomány felszámolását. Rokaly József ny. történelemtanár a XX. századi világpolitikai helyzet elemzésével emelte ki mindazok szerepét, akik cserbenhagyták a magyar népet. Erre az alkalomra Mansfeld Péter fényképe az emlékműre került. A talapzathoz a Volt Politkai Foglyok Gyergyói, illetve Csíki Szervezete, dr. Garda Dezső képviselő, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT, a Polgármesteri Hivatal, a Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet, a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület és Pál Árpád helyezett el emlékkoszorút. /Bajna György: Ötvenhatos megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Mindig vannak, akiknek a haza és az igazság a mindenük ― emelte ki az ‘56-os magyar forradalmat méltató prédikációjában Pap Sándor lelkész azok érdemeit, akik 51 évvel ezelőtt szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban tartott istentisztelet október 21-én az évforduló jegyében zajlott. Világi, politikai szónoklatok, beszédek sem hangzottak el: dr. Kiss Tamás, a magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke teljes csendben osztotta ki tíz székely bajtársának az ‘56-os érdemkeresztet és oklevelet jelképes elismerésként. Erdély egész magyarsága kapja a kitüntetést ― mondotta a vendég. /Demeter J. Ildikó: Csendes tiszteletadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Még 51 év elteltével is nehéz szenvedélymentesen beszélni vagy írni az 1956-os forradalom történéseiről. A rendszerváltást követően a politikum megpróbálta „birtokba venni” 1956-ot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett a magyar nemzet életében. A közvélekedéssel ellentétben, történészek véleménye szerint a történetírás keretén belül a mi lett volna, ha? című kérdést is kell vizsgálni, mert a történelem minden pillanatában vannak reális alternatívák. /Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke: Történelem és politika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Közös nyilatkozatban ítélték el a Magyar Gárda tevékenységét, és a Benes-dekrétumok szlovákiai megerősítését a határon túli magyar pártok ifjúsági szervezetei és a Fidesz ifjúsági tagozata október 20-án Komáromban, a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezleten. A nyilatkozatokat aláírta a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fóruma, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja Via Nova ifjúsági csoportja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezete, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola, valamint a Fidesz ifjúsági tagozata és a Magyar Ifjúsági Közösség. A Gárda-ellenes nyilatkozat aláírói elutasítanak minden olyan szerveződést, amely a határon túli magyarság védelmének nevében, de a határon túli magyar közösségek érdekei ellenében, valójában egyszerű politikai haszonszerzés céljából szélsőséges és idegengyűlölő álláspontot képvisel. A Magyar Gárda október 21-én újabb hatszáz új tagot avatott Budapesten, a Hősök terén. /Elítélték a Magyar Gárda tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Kolozsvár a legdinamikusabban fejlődő vidéki nagyváros, derült ki a Capital pénzügyi lap felméréséből. Az elemzés az eltelt év gazdasági mutatóit vette figyelembe. Kolozsvár első helyét az ingatlanbefektetések, valamint az ipari létesítmények és a turisztikai irányú befektetések mértékének köszönheti. Bukarest és Kolozsvár után harmadik helyen Nagyszeben áll. Arad következik, helyét leginkább a hatalmas ingatlan-befektetéseknek köszönheti. Aradot Konstanca és Brassó követi. /D. A. : Kolozsvár: a vidék gazdasági tigrise. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Öt Szatmár megyei község szegény diákjainak is jut a leggazdagabb magyar üzletember milliárdjaiból. Rövid magánlátogatást tett Börvelyben Demján Sándor magyarországi milliárdos, aki 1943-ban ebben a Szatmár megyei községben látta meg a napvilágot. Akkor az üzletember bejelentette, hogy a Demján Sándor Alapítvány egymillió eurós támogatást nyújt a térség több magyarországi és romániai településének. A pénzt az érintett településeken élő szegény gyermekek tanulásának finanszírozására és tehetséges fiatalok támogatására fordítják, 26 magyarországi és 5 romániai település diákjait támogatják. Az ötévi támogatásban részesülő romániai települések a következők: Börvely, Csanálos, Csomaköz, Kálmánd és Mezőfény. Az érintett középiskolások évente 80 ezer, az általános iskolások 50 ezer forintot kapnak. Az önkormányzatoknak pályázatot kell készíteniük, amelyet a kuratórium bírál el. Demján Sándor vagyonát jelenleg 260 milliárdra becsülik, ezzel megelőzte Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, akinek vagyonát jelenleg „csak” 140 milliárdra tartják. Így immár Demján Magyarország legvagyonosabb embere. /Boros Ernő: „Üzleti angyal” a határnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

A 7. Filmtett fesztivál második napja a Filmtett-Duna műhely alkotótábor és az Sapientia Egyetem fotó, film, média szakos hallgatóinak filmjeivel csalogatta a moziba a nézőket. A következő napon Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című játékfilmjét teltház várta. Csáth Géza regénye nyomán született az alkotás. A Dolina című film – Kamondi Zoltán rendezésében – szintén adaptáció: Bodor Ádám regénye nyomán készült. /Mihály Zsombor: Filmtettfeszt – teltházas lett az Ópium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kiállítással rukkolt elő az idei Filmtettfeszt. A hetedik alkalommal megrendezett születésnapi fesztiválon Kolozsvári fotók és plakátok a némafilm korszakából címmel tárta az érdeklődők elé a Filmtettesek Filmstúdió a színház udvarán a kolozsvári filmgyártáshoz kapcsolódó rendkívül értékes dokumentumokat. A kiállítás értelmi szerzője Zágoni Bálint munkáját Balogh Gyöngyi úgy értékelte: rendkívül szép kezdet, továbbra is segíteni kell a kutatásban, hiszen a kolozsvári filmgyártás nagy korszakának feltárása a fiatal kutatókra hárul. Zágoni Bálint elmondta, több mint hetven film készült Janovics Jenőék idejében, többnyire népszínműveket, melodrámákat filmesítettek meg. A magyar nemzeti szellemet próbálta megörökíteni, ellentétben a budapesti filmgyártással, amelynek termékei inkább a nemzetközi piacot célozták meg. Az első kolozsvári nagyjátékfilm, a Sárga csikó /1913/ olyan sikernek örvendett, hogy 137 kópiát készítettek belőle, még Japánban is vetítették. Az 1913-as film a francia Pathé cég közreműködésével készült, később Janovics megalapította a Corvin filmstúdiót, majd ezután a Transsylvania Filmgyárat. /Köllő Katalin: Filmstúdió a színház udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 18-án a Magyar Művelődési Házban (MMH), amely azonos az RMDSZ-székházzal, megkezdődött az első Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata, amelyen a város számos személyisége vett részt. A magyar napokat a Platanus Művelődési Egyesület, az Új Hullám Ifjúsági Szervezet készítette elő az RMDSZ közreműködésével. Nagy Péter Platanus-elnök köszöntötte a jelenlévőket. Bálint Erzsébet tanítónő értekezett Resicabánya magyar közművelődési múltjáról. Megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása, majd az állófogadással kötetlen beszélgetés következett. Arra a kérdésre keresni kell a választ, hogy miért volt jóval több román a megnyitón, mint magyar: az RMDSZ-től irtózik a helyi magyarság, vagy már magától a magyar művelődéstől? /Makay Botond: Telt házzal indult a Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Október 20-án Aradon a Caritas Házban tartották a Máltai Segélyszolgálat országos szervezete ifjúsági csoportvezetőinek tanácskozását, amelynek a megnyitóján László Lajos, az országos ifjúsági szervezet szóvivője üdvözölte két nyelven a megjelent közel 30 ifjúsági csoportvezetőt, valamint az aradi felnőtt szervezet jelen lévő vezetőit. Románia nyolc máltai kirendeltségének a csoportvezetői, köztük Mészáros Mónika aradi ifjúsági szóvivő, továbbá a budapesti szervezet megbízottai voltak jelen. Minden csoportvezető beszámolt a tevékenységéről, majd kiscsoportos megbeszéléseken egyeztették a jövő évi, illetve a távlati terveket. /(balta): Országos ifjúsági értekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Vajdahunyadon a hagyományossá vált városnapok rendkívüli sikernek örvendhettek. Ez elsősorban az önkormányzatnak és a szintén szervező szerepét betöltő Hunyadi János Humanitárius Társaságnak köszönhető. A képzőművészeti galériában Marosfalvi Antal szombathelyi képzőművész életművét bemutató tárlatot tekinthették meg az érdeklődők. A helyi kiadványok között bemutatták Kun Kriza Ilona Pitypang című verseskötetét is. A közel egyhetes rendezvénynek számtalan magyar vonatkozású mozzanata volt, ami a helyi magyar közösség erősödését tükrözi. /Gáspár-Barra Réka: Ma zárulnak a Vajdahunyadi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

A Képes Krónika miniatúráinak és iniciáléinak reprodukcióiból nyílt kiállítás október 19-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A másolatokat a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont hozta el Erdélybe. Az anyagból több erdélyi városban is szerveznek kiállítást. A Nagy Lajos király udvarában készült krónika a korabeli udvari művészet stílusát képviseli. A Chronicon Hungariae Pictum vagy Chronica de Gestis Hungarorum címen ismert műkincs az 1360 előtti Magyarországon készült, mint az akkori viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok és legendák tárháza. A Képes Krónika a magyar művelődéstörténet jelentős alkotása, a benne található 147 kép a 14. századi magyar festészet legjelentősebb fennmaradt alkotása. Nem bizonyított feltevés, hogy a festést Lajos király többször kitüntetett festője, Hertul fia, Miklós készítette. /Jánossy Alíz: Hatszáz éves iniciálék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Néhány napja elhunyt a Szabadság egyik évtizedek óta elkötelezett pártolója, Korodi Zoltán. A háborúban szovjet hadifogságba került, az erdőgazdálkodással foglalkozott, munkája megbecsülés szerzett. Nem érhette meg, hogy hivatalosan bemutassák néhány hete napvilágot látott kötetét, A farkasvezér címmel, amely a Szabadság hasábjain éveken keresztül közölt, az erdei élettel kapcsolatos kalandos történeteinek válogatása. Ezekben őstehetségre valló módon, már-már az irodalmiság határát súrolva írta le a tájat, legyen az a Görgényi-havasok vagy a Mócvidék. /Ö. I. B. : Elment egy igazi zöldaranyműves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kérdésenként közel 300 000 aláírást gyűjtött a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kezdeményezésekhez 48 óra alatt ― jelentette be Tarlós István, a népszavazási kampány irányítója. Tarlós közölte azt is, hogy október 24-én várhatóan leadják az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Irodához. /Kérdésenként közel 300 000 aláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Káptalan Erna aligazgatónő bevezető szavai után Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című adattárát dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke mutatta be október 19-én a Báthory-líceum dísztermében. A diákok adataiból kiderül, hogy döntő többségük székelyföldi volt, de szép számban akadt közöttük csángómagyar is. Dr. Szögi László, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozatot mutatta be, amelynek hatodik láncszemeként jelent most meg Varga Júlia munkája. A fiatal szerző marosvásárhelyi származású budapesti kutatóként elkötelezettje az erdélyi múlt levéltári feltárásának. /Ö. I. B. : Oktatástörténet, 300 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RTL csoport Belgiumban a katolikus püspökség és több laikus szervezet tiltakozását követően felfüggesztette három csatornáján és a mozikban vetített azon reklámját, amelyen egy pókhasú, hippi Krisztus látható, amint drogozik és prostituáltakkal szórakozik – jelentette be Stéphane Rosenblatt, a csatorna igazgatója, aki fenntartja a jogot a reklámfilm későbbi vetítésére. /Világsajtó (A Magyar Nemzet összeállítása nyomán) = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Megjelent Benkő Levente–Papp Annamária: Magyar fogolysors a második világháborúban /I–II. kötet, Bibliotheca Transsylvanica 56. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyv. A történelmi szociográfiának és oral historynak is nevezhető munka abban különbözik az eddig megjelent fogolysors-könyvektől, hogy tudományos igénnyel közelíti meg a témát. A történész-szerzők nemcsak a szovjet fogságba esett magyar katonák szenvedéseire, hanem a nyugati fogolytáborokra és Erdélyből csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt elhurcolt civilek romániai táborokba való internálására is kiterjesztik vizsgálódásukat. /Benkő Levente–Papp Annamária: Magyar fogolysors a második világháborúban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

A felsősófalvi származású, Budapesten élő Dr. Szekeres Lukács Sándor az elkövetkező napokban Gyergyószék több településén bemutatja nemrég megjelent Székely Mózes – Erdély székely fejedelme címűt kötetét. A könyvbemutatókra a települési székely tanácsok és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közös szervezésében kerül sor. /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme – könyvbemutatók. = Erdély. ma, 2007. okt. 22./

Október 16-án Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium könyvtárában Kun Kriza Ilona óvónő Pitypang című gyermekverses kötetét mutatták be a szerző jelenlétében. A könyvet Feodorov Katalin óvónő mutatta be, megemlítve azt is, hogy a szerzőnek ez már a második ilyen kötete. /Sz. B. : Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

1946-ban tüntettek először Erdélyben magyarok a kommunistákkal való együttműködés ellen. Azok ellen, akik az erdélyi magyarság nevében róla, de nélküle akartak dönteni. Majdnem tíz évvel ezután itt, Kolozsváron került sor az erdélyi magyar egyetemi ifjúság közös, 1956-hoz méltó összefogására, amelyet a kommunista diktatúra könyörtelenül megtorolt. Temesváron a magyar és román egyetemi ifjúság megmozdulása, a Szoboszlay-csoport mártíriummal végződött szervezkedése, a nagyváradi diákok csoportja, Székelyföld megannyi mártírja jelzi a megtorlást. Romániában az 1944–1947 közötti időszak fő jellemzője a „népi demokratikus” rendszer fokozatos bevezetése volt. A szovjet nyomásgyakorlással hatalomra juttatott, kommunisták által vezetett kormány, a párizsi békekonferencia lezárta (1947. február) előtt a kisebbségpolitikát illetőleg egy sor, a magyarság helyzetét lényegesen javító intézkedést is törvénybe iktatott. A romániai magyar kisebbség érdekképviseletét magára vállaló Magyar Népi Szövetség érdeme a magyar iskolahálózat, a Bolyai Tudományegyetem, az erdélyi magyar kultúregyesületek, a többségében magyar lakta településeken, a hivatalos intézmények keretében a magyar nyelvhasználat, a közigazgatási testületekben az arányos képviseltséget célzó törekvések, majd az 1946. évi választásokon a jelentős parlamenti képviselet biztosítása. Ennek ára is volt: a valós plurális politikai opció kizárása, a hatalom hivatalos kurzusának átvétele és kötelezővé tétele, valamint a „marosvásárhelyi nyilatkozatként” ismert, 1945. november 17-én a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságával elfogadtatott állásfoglalás, amely a román állam keretében, az „igazi demokrácia” megvalósítása függvényének tekintette a kisebbség jövőjének biztosítását. Ezt a román hatóságok a párizsi békekonferencián is felhasználták. Ez az állásfoglalás a Magyar Népi Szövetség és az erdélyi magyarság jelentős része közötti törésvonal alapvető elemévé vált. Ennek a mélyülő szakadéknak a kifejezése volt az 1946. június 27–30. közötti, székelyudvarhelyi Magyar Népi Szövetség kongresszusa idején történt első tömeges tüntetés, amely a kommunista hatalommal való együttműködés elleni közösségi fellépést jelentette. A közművelődési intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EMKE, Erdélyi Magyar Dalosszövetség), a hitel- és értékesítési szövetkezetek hálózata, de még az iskolahálózat is megsínylette az 1947 utáni fordulattal kiépülő proletárdiktatúrát. 1949-ben ugyanúgy áldozata lett a koncepciós kirakatpereknek Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Nagy Géza, Pásztai Géza, a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a szociáldemokrata Lakatos István vagy Jordáky Lajos is. Az 1950-es évek nem csak a hagyományos erdélyi magyar kulturális, gazdasági intézményhálózat, hanem a Magyar Népi Szövetség (ön)feloszlatásának időszaka is. A kommunista hatalommal jött a nincstelenség, ínség, nyomor mellett a félelem, a meghurcolás, kényszerlakhely és bebörtönzés. Az 50-es évek első felében új elit jelent meg, amely a kommunista egypártrendszer keretei közt kereste az utat. Az 1952-es közigazgatási reform következtében létrehozott Magyar Autonóm Tartomány az új szovjet mintájú, „adminisztratív megoldás” következménye. Nem valós autonóm intézményről, hanem a szovjet közigazgatási rendszer mintájára létrejött testületről volt szó, amely az állami- és pártintézmények helyi, regionális szintű függvényeként működött. Központja Marosvásárhely lett, amelyet az erdélyi magyarság új, jól ellenőrizhető centrumává változtattak. 1947 után Bukarest, az 50-es években pedig Marosvásárhely lett a központi román kommunista hatalom által megtervezett kisebbségi intézmény és érdekképviseleti hálózatok regionális központja – Kolozsvár ellenében. Kulturális intézményeinek köszönhetően azonban Kolozsvár továbbra is fontos centrum maradt az erdélyi magyarok számára. Elkezdődött a magyar kultúrintézmények „átvándorlása” Marosvásárhelyre. A sort az Utunk kezdte, a Romániai Magyar Írószövetség központi lapja, majd követte a Színművészeti Intézet 1954-ben. Az 1953–1954-es tanévben megszűnt a kolozsvári Mechanika Intézet magyar oktatási részleg. A következő évben a Mezőgazdasági Főiskolára való felvételin már nem hirdettek meg magyar tannyelvű helyeket. A tiltakozó levelek miatt az 1956–1957-es egyetemi tanév kezdetén újból lehetett felvételizni magyar nyelven ezekre a szakokra. A Román Munkáspártnak 1956. július 15-én kiadott határozata a vegyes (román–magyar) oktatási egységek és vonalak bevezetését célozta. 1956. október 24-én, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari diákszervezete az új statútumot és program-tervezetet előkészítő bizottság tagjai kérték a diákszervezet tényleges függetlenségének alapszabályzatba iktatását. 1956. november 1-jén Dávid Gyula tanársegéd vezetésével a bölcsészkar hallgatói felkeresték a Házsongárdban eltemetett jeles magyar irodalmi személyiségek sírjait. November 12-én Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György, Kelemen Kálmán, valamint a csoportjukhoz időközben csatlakozott Gyöngyösi Gábor, Bartis Ferenc, Páskándi Géza, Zalányi Ágota bemutatták a Diákszövetség vezetősége előtt az általuk elkészített programtervezetet, s egy perc néma csenddel adóztak a magyarországi áldozatok emlékének. 1956. november 18-án következtek a letartóztatások. 1957 tavaszáig egymást követő több hullámban letartóztatták, elítélték, majd munkatáborokba, börtönökbe zárták mindazokat, akik 1956 folyamán kifejezték elégedetlenségüket, vagy csupán méltó módon szóltak. /Lönhárt Tamás: Tiltakozás és közösségi összefogás. 1946-ban és 1956-ban Erdélyben. Az erdélyi magyarság a kommunista rendszer első évtizedében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A kormány felelősséget vállal az egyéni szavazókörzetek bevezetését szabályozó törvényért. Erről a vezető kormánypárt, a liberálisok (PNL) országos vezetősége döntött. Október 22-én járt le az államfő ultimátuma, eszerint a parlamentnek október 22-ig el kellett volna fogadnia a tervezetet, ellenkező esetben Traian Basescu referendumot ír ki ebben a kérdésben. /SZ. K. : Felelősséget vállal a kormány az egyéni választókerületekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Három roma nemzetiségű egykori fogolynak adott át magas állami kitüntetést október 22-én Traian Basescu államfő. Őket a második világháború idején deportálták a Dnyeszteren túli munkatáborokba. Az államfő roma nyelven kért bocsánatot a cigányságtól. /Roma nyelven kért bocsánatot Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A képviselőház állandó bizottsága október 22-én megállapította, hogy a kisebbségi törvénytervezet a szakbizottságok vezetőségeinél rekedt meg. Nekik kell biztosítaniuk a tagok jelenlétét a bizottsági vitákon – jelentette ki Ioan Munteanu, a képviselőház titkára. Az állandó bizottságban nem fogadták el Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azon javaslatát, hogy a törvénytervezetet az előírásokkal ellentétben vigyék a képviselőház plénuma elé a szakbizottságok jelentése nélkül. /Kisebbségi törvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

Noha hivatalosan még nem kezdődött el az európai parlamenti választások kampánya, a jelöltek beindították a korteshadjáratot. Körvonalazódni látszik mind az RMDSZ, mind Tőkés László független jelölt kampánystratégiája, amelyeknek fő újdonsága az internetes felület kihasználása. Tőkés kampánystábja a református püspök forradalmár múltjára, az érzelmekre hat. Az RMDSZ kormányzati eredményeit ismerteti. Utak, sportcsarnokok, víz- és gázvezeték-hálózatok, valamint autópályák építése mellett az árvíz sújtotta települések, egyházak és civil szervezetek támogatása. Az újságíró szerint Tőkés László EP-be való bejutásra semmi esélye, de lehetősége nyílik arra, hogy meghiúsítsa az RMDSZ választási sikerét, továbbá azt írta, hogy a püspök nem volt képes megújulni. Az RMDSZ több pénzt fordíthat a kampányra, mint Tőkés. A választók egyszerűen megunták már azt a garnitúrát, amely gyakorlatilag 1990-től meghatározza az RMDSZ sorsát. /Borbély Tamás: Előnyök és hátrányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Október 22-én Martens, az Európai Néppárt elnöke Bukarestben járt, találkozott Markó Bélával az RMDSZ elnöki hivatalában. Markó Béla elmondta, a vendéggel elsősorban az RMDSZ és a Néppárt közös dolgairól beszéltek. Markó szerint Martens biztosította őt arról, hogy a Néppárt nem támogat független EP-képviselőjelölteket. /Mihály László: „Függetlent nem támogatunk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./