Kultúra Tavasza Nagykárolyban rendezvénysorozat keretében A Godot-ra várva című Samuel Beckett–mű átdolgozott, dramatizált változatát magyar nyelven elevenítette fel Kiss Zita és Sarvadi Paul. A hét végén Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülő színjátszó találkozóra is ezzel a Beckett–művel készülnek az előadók. /(ra): A Kultúra Tavasza Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 10./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja Szőcs István irodalomkritikus volt, aki másféle megközelítéssel tárgyalt kulturális és művészeti kérdéseket. Szőcs István elmondta: 50 éve nem vett részt irodalmi körök rendezvényein, amikor ilyen jellegű események részvevője volt, mindig rossz szájízzel távozott onnan. Elmondta: az emberek nem tudnak különbséget tenni nyelvtörténet és néptörténet, nemzetpolitika és aktuálpolitika között. Szőcs István szerint a nyelvek kapcsolatban vannak az emberi mivolt lényegével, létezik a nem rokon nyelvek közt is átjárhatóság, azonos látásmód. Hozzátette: a nyelveknek a nyelvészeti szempontokon kívül van költői hasonlatossága is. Szerinte kultúránk tele van meghamisított, átírt állításokkal. Az irodalomkritikus szerint mindig is létezett egy magasabbrendű és egy populáris kifejezés forma, ahogy a vallás területén is van népies és teologikus megközelítés. /Varga Melinda: Nonkonformista nézetek a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

A történettudomány az első székely falutörvények írásba foglalását az 1581-es esztendőre datálja, bár ezekben említés történik a régebbi szabályozásokról is. Korábbi ismereteink szerint az említett esztendőben Gyergyóújfaluban és Zalánban születtek falutörvények. A legújabb forrásfeltárások szerint 1581-ben Gyergyószentmiklóson is fogalmaztak meg falutörvényt. Garda Dezső történész, képviselő idézett az 1581-ben született falutörvényből. Egy mondat az idézett törvényből: „Mi ki vagyunk Gyergyó székben Szent Miklós falvában lakozandók, nemesek, darabontok és vajda úrnak őnagyságának jobbágyi küzönséggel mind a tellyes falu irattuk emlékezetre ez levelet…” /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Falutörvény a határ rendtartásáról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 10. – 19. sz. /

Irodalmi konferenciát és költészetnapi felolvasóesteket szervezett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) április 12-13-án Kolozsváron, Kánon(ok). Pantheon(ok). címmel. Április 12-én az erdélyi magyar irodalmi lapok vezető szerkesztői beszélgettek a magyarországi szerzők erdélyi irodalmi folyóiratokban való jelenlétéről. A rendezvényen részt vett Orbán János Dénes (Irodalmi Jelen), Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kántor Lajos, Balázs Imre József (Korunk), Fekete Vince és Lövétei Lázár László (Székelyföld), a beszélgetést Egyed Emese vezette. Az eszmecsere „ikerrendezvényeként” délután az ELTE két professzora, Margócsy István és Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett az erdélyi szerzők magyarországi recepciójáról. A költészetnapi rendezvénysorozat másnap az E-MIL közgyűlésével folytatódott, és erdélyi magyar költők felolvasóestjével zárult. Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét a Költészet Napján. A 90 éves Hubay Miklós, a magyar drámaírás klasszikusa, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnöke, a firenzei egyetem egykori tanára volt a Korunk Akadémia vendége április 15-én, a Kolozsvár Társaság székhelyén. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10./

A Kanadában élő Ditrói Csiby Éva Üzenet apámtól című regényét május 10-én mutatják be a szerző jelenlétében Gyergyószentmiklóson. /Író-olvasó találkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Nem rendeződnek a félreértések az aradi minorita rendház és plébánia kapcsán. A katolikus egyház belső gondjainak orvoslására hierarchikus útvonal van: plébános, esperes, püspökség, a szerzetesek esetében házfőnök, tartományfőnök és rendfőnök. A hívek itt egyéni gondjaikat vethetik fel, a közös gondok megbeszélésére működik az egyháztanács, amely a plébánia híveit képviseli. A május 10-i számban írt cikkből kiderül, hogy “máris költözniük kell”, de tavaly április 1-jéig hosszabbították meg a máltaiak bérleti szerződését. Akkor mit jelent a máris szó? A Gájban épült (ugyancsak egyházi) Máltai Ház, kb. 10 helyiséggel egy éve készen és üresen várja a beköltözőket. A minorita rendház nagyon sokat segítette a Csikyt. Az önállóvá váláskor anyagilag is, előtte két-három állandó tanteremmel (felújítva, víz, villany, fűtés). A hála az volt, hogy év elején az igazgató azt kérdezte: melyik osztály megy Bangladesbe? Még szimbolikusan sem takarítottak a diákok után. A temesvári római katolikus püspökséggel a Városháza (személyesen Bognár Levente alpolgármester) és az iskola vezetősége egyezkedett, 50 évre, mindhárom fél és az aradi magyar diákság javára. /Matekovits Mihály: Álljunk meg... = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Előzmény: (irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10.

A rendszerváltást követő évben közel 90 ezer román állampolgár vándorolt ki, 1990–1995-ben pedig hozzávetőlegesen 400 ezer személy kért politikai menedékjogot. A romániai családok 10 százaléka esetében legalább egy személy külföldön dolgozik, a legtöbbjük Spanyolországban és Olaszországban. 2006-ban 3 milliárd eurót küldtek haza a külföldön dolgozó román állampolgárok. Ezzel párhuzamosan Románia befogadó állammá válhat: 500 ezer moldovai állampolgár nyújtott be állampolgársági kérelmet, egy bákói vállalkozás kínai munkásnőket foglalkoztat. /Derűlátóbbak és vállalkozó kedvűek a külföldön dolgozók. Tavaly 3 milliárd eurót küldtek haza a külföldön dolgozók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Felborzolta a kedélyeket az igazságszolgáltatásban Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter döntése, miszerint visszahívja tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészét, Doru Tulust. Az intézkedés nyomán a szaktárcában kisebb lemondáshullám söpört végig. A DNA nyolc területi egységének nyomozói emelték fel szavukat, szerintük ez az igazságszolgáltatás függetlenségének súlyos megsértésének számít. Chiuariu cáfolta, hogy beavatkozott volna az igazságszolgáltatás dolgaiba. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ különböző tisztségviselőivel szemben megfogalmazott korrupciós vádakról kijelentette: a DNA szintjén boszorkányvadászat indult RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellen. Az a szándékuk, hogy a parlament RMDSZ-es tagjai elveszítsék hitelüket. /Forrongás az igazságügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A népszavazás előtt a kampány teljesen eldurvult, mindannyian felelősek vagyunk azért, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikai vitát folyamatosan kezdte behelyettesíteni a dossziék harca – ebben alapvető vétke van Traian Basescu felfüggesztett elnöknek, aki előtérbe hozta a titkosszolgálatokat. Basescu kampánybeszédében a magyarság vezetőit támadta, Markó szerint törekvései a magyarság lefejezésére és gyengítésére irányulnak. Amikor megmondták, hogy Basescu ellen fognak szavazni, „rögtön korruptak lettünk”, állapította meg Markó. Basescu azért is magyarellenes, mert az eltelt két és fél év alatt semmit sem tett a magyarok érdekében, a kisebbségi törvény elfogadását pedig megakadályozta, szögezte le Markó. A felfüggesztett elnök Markót is megvádolta azzal, hogy megpróbált nála közbenjárni a saját és a Nagy Zsolt ügyében. Markó megjegyezte: Jó lenne, ha az elnök elővenné az ezekről a találkozókról készült magnófelvételeket. Hozzátette: az ügyészség és néhány román politikus felcsapott versei kritikusának, megpróbálják megítélni, hogy azok mennyit érnek. /Salamon Márton László: „Egy egész közösséget próbálnak megfélemlíteni“ Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a május 19-i népszavazást megelőző kampányról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Okkal kifogásolta Markó Béla, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) és az RMDSZ összefogása az egyik visszatérő motívum Traian Basescu népszavazási kampányában. Azonban 2000-ben, amikor az Adrian Nastase posztkommunista pártját segítette kormányra az RMDSZ, az is az érvek, magyarázatok között szerepelt, hogy nem kerülhet az RMDSZ és a PRM egy táborba. Az egész politikai baloldalon a Basescutól való félelem lett a meghatározó érzés. A magyarországi politikát figyelemmel követő erdélyi magyar ugyanezt láthatta Magyarországon is, ahol a Magyar Demokrata Fórum sodródott a baloldali-liberális koalíció oldalára. Ott az Orbán-fóbia, itt a Basescu-fóbia sorolta egy táborba a természetes ellenfeleket. Csak Nagy-Britanniában, vagy Németországban természetszerű, hogy a miniszterelnök lemond, ha támogatottsága meggyengülésének jeleit látja. Kelet-Európában azonban a kormányfők akkor is megpróbálják kihúzni a mandátum végéig, ha tisztségükben megsemmisültek. /Gazda Árpád: Határokon átívelő fóbiák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A május 19-i referendum után a tanügyi, jogi és emberjogi bizottságok jelentése nélkül tűzhetik napirendre a kisebbségek jogállásáról rendelkező törvényt a képviselőházban – jelentette ki Bogdan Olteanu, az alsóház liberális elnöke. A közel két éve megrekedt jogszabály sorsáról május 10-én egyeztettek a képviselőház állandó bizottságában. Az egyeztetést az RMDSZ kezdeményezte. Azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezzen politikai tárgyalásokat a pártok frakcióvezetőivel annak érdekében, hogy a törvényt támogassák az alakulatok. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton (PRM) kívül valamennyi alakulattal kész egyeztetni a kisebbségi törvényről. /Farcádi Botond: Ultimátum a bizottságoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Lecserélték a Belügyminisztérium titkosszolgálatának éléről Virgil Ardeleant, aki már a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam tavaly nyáron végrehajtott megszökése után benyújtotta lemondását. Május 10-én Cristian David belügyminiszter Ardelean helyére kinevezte Petre Albut, aki eddig az Országos Drogellenes Ügynökségnél dolgozott. /B. T. : /Lecserélt titkosszolgálati vezető. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Csoóri Sándor Márciusi Levelének – chartájának vagy üzenetének – talán legmeghökkentőbb passzusa: ,,Valaha voltunk valakik, és most csak bámuljuk az eseményeket, mint egy nevetséges panoptikum élethű másolatai. Tizenhét év óta jámboran dödögünk és lázadozunk, ahelyett, hogy bevallanánk: elárultuk az értelmet, de helyette nem fedeztünk fel magunkban semmiféle dacos és barbár boldogságot, amellyel segítettünk volna népünknek. Sőt, mostanra az is kiderült, hogy elfogadtuk a diktatúrában gyökerező demokrácia minden züllöttségét és képmutatását. Sorsfordító könyvekben kellett volna már megírnunk, hogy a demokrácia épp úgy szabadított fel minket, mint a szovjet hadsereg, s ugyanúgy fosztott ki és gyalázott meg mindnyájunkat. 1956 tizenkét napját kivéve a kétségbeesés lett a mi hagyományunk!”A Márciusi Levél szerzője történészeket, írókat, tudósokat, tanárokat, filmeseket, filozófusokat, egyházi embereket, feltalálókat, Bartók és Kodály tanítványait szólítja meg, illetve őket kérdezi: hová jutottunk. Sylvester Lajos közíróként felelősnek is tartja magát a kérdésért: hová jutottunk. Csoóri Márciusi Chartáját Sylvester Lajos azonnal aláírta. Úgy hírlik, hogy a polgári oldal még meglévő sajtóorgánumai, könyvkiadói is veszélybe kerültek. Nincs pénz, nincsenek olyan vállalkozók, vállalkozó csoportosulások, amelyek segítenének. Mindez a mi belügyünk is, hangsúlyozta Sylvester. /Sylvester Lajos: Széthazudott ország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Legalább júliusig nem hagyja el a kolozsvári alpolgármesteri széket Boros János. A szóbeszéd szerint Boros Bukarestbe megy, és az Országos Lakásügynökség élén kap tisztséget. Elterjedt, hogy a földjeiket visszakövetelő hóstáti gazdák be akarják perelni Borost mint a visszaszolgáltató bizottság elnökét, a folyamat elhúzódása miatt. Boros pontosított: nem személye, hanem az önkormányzat ellen készül per. A mintegy 165 hektárnyi terület még mindig az Állami Tartalékalap tulajdonában van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boros júliusig marad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

„Ha Traian Basescu felfüggesztett államfő Sepsiszentgyörgyre jönne, és támogatásáról biztosítaná a területi autonómia-törekvéseket, akkor a népszavazáson Basescu tisztségében való megmaradása mellett szavaznék” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Antal tévesnek nevezte a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontját, hangsúlyozva: nem szabad félrevezetni a székelyföldi lakosokat azzal, hogy Basescu támogatni fogja az autonómia-törekvéseket. /Megoszló vélemények a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A törvényszék elutasította Wass Albert ügyében a perújrafelvételt, amelyet Kincses Előd ügyvéd nyújtott be. Kincses Előd a védelmi minisztériumi archívumban talált újabb okiratokra alapozta kérelmét, amelyek bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze nem volt az omboztelki és a vasasszentgothárdi kivégzésekhez. Az ügyvéd azt is kérte, hogy a teljes népbírósági dossziét csatolják a Wass Albert 1946-os perének újratárgyalási beadványához, ezt a kérését azonban a törvényszék elutasította. Kincses sajnálatosnak tartja, hogy az 1946-ban lezajlott tárgyalás ítéletét – amelyen 64 személyt helyeztek vád alá, és 20 személyt, akik nem voltak jelen, halálra is ítéltek – ne lehessen újratárgyalni. /Ú. I. : Elutasították a perújrafelvételt Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Rómába érkezett május 9-én a moldvai csángók anyanyelvi miséjéért kerékpározó Ferkó Zoltán, és a hozzá csatlakozók, köztük Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, a magyar misékért folytatott küzdelem egyik legismertebb alakja és Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) újonnan megválasztott elnöke. A 18 napos zarándoklat során Ferkó Zoltán 1570 kilométert kerékpározott, és most tart útja felénél. Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én indult útnak Budapestről, hogy petíciót adjon át a Vatikánban a csángók magyar nyelvű miséje érdekében. /Bálint B. Eszter: Csángóföldi misék: Rómában a zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Folynak a sapientiás egyetemi napok Csíkszeredában. Megtartották a 2006-os egyetemi napok filmbemutatóját, majd csapatportya következett. A város főterén, a „Tapstéren” reggeli torna várta a hallgatókat, majd egyetemi nyílt nap kezdődött. Bemutatkozott a tizenöt öntevékeny kör. /Horváth István: Reggeli torna és csapatportya. Zajlanak a Sapientia Egyetemi Napok Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Hatodik alkalommal szervez sapientiás egyetemi napokat az oktatási intézmény csíkszeredai karainak Hallgatói Önkormányzata. A többnapos rendezvény célja kettős: hasznos programokat nyújtani az egyetemistáknak és nyitni a város lakói felé – mondta Fogarasi Attila-Levente főszervező, hallgató. /Kozán István: Elkezdődtek az egyetemi napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

A kolozsvári Genézius Társaság évente egyszer nagyszabású ifjúsági találkozót szervez Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferencia néven. Baló Levente, az eddigi igazgató többéves szervezői munkájának koronája és egyben hattyúdala volt az idei találkozó. Idén április 27–29. között a kolozsvári Kétágú templom és gyülekezete adott otthont a rendezvénynek. Dinamikus építő munka folyik ebben a közösségben Adorjáni László és Székely József lelkipásztorok vezetésével. Itt folyik a szenvedélybetegséggel küszködők lelkigondozását végző kolozsvári református csoport munkája; a város hajléktalanjaival is foglalkoznak, jelentős ifjúsági munka zajlik, a nőszövetség aktív szeretetmunkát végez. A mostani találkozóra 903 regisztrált résztvevő jött el. /Visky S. Béla, református teológia tanár: Ezer ifjú, egy iránytű. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Május 10-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport vendége volt a velük testvérkapcsolatban lévő békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola 45 fős tantestülete, amely az aradi tanintézettel közösen 11 millió forintnak megfelelő összeget nyert el az INTER REG III európai uniós, határon átnyúló pályázaton. Ennek keretében most a békéscsabaiak ismerkednek a régióval, majd május 18-án csikys tanulók vesznek részt a madarak, fák napja alkalmával rendezett emléktúrán Békés megyében. A békéscsabaiak szak-, kézi- és szépirodalmi könyveket, feladatgyűjteményeket, gyakorlófüzeteket hoztak ajándékba. /(Kiss): Békéscsabai testvériskola tantestülete a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (http://150. adatbank.transindex.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Feszes műsorral zajlik a gyergyói színházfesztivál. Lenyűgöző az az érdeklődés, amellyel a Gyergyói-medence a Kisebbségi Színházak Kollokviumát fogadja. Az előző években foghíjas széksorok voltak, most meg teltházat jeleztek. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által főtámogatott rendezvény több mint húsz előadás, kísérő rendezvényekkel harminc összművészeti eseményt kínál. /Gergely Edit: Tömegrajzásos Kollokvium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

William Shakespeare Windsori víg nők című vígjátékát mutatja be május 11-én a Kolozsvár Állami Magyar Színház Keresztes Attila rendezésében. A közelmúltban végzett fiatal színművészek játszanak Az embergyűlölő, avagy Bohóc ez, vagy beteg? című előadásban, amelyet május 11-én mutat be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. “A Molière-mű mondanivalója ma is aktuális, ezért esett rá a választás” – mondta Farkas Ibolya rendező. /Gyűlöletek és magányok. Shakespeare Kolozsváron, Molière Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Gazdag életpályát tudhat magának dr. László V. Ferenc zenetörténész, aki a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját. Édesapja, László Dezső lelkész volt, nagyapja természetrajztudós és ősrégész, az ő apja varga. László Ferenc a Zeneakadémia elvégzése után a nagyszebeni filharmónia fuvolaművésze lett. Első tudományos dolgozata még harmadéves fuvola szakos hallgató korában jelent meg, 1957-ben. 1961 óta rendszeresen jelentek meg zenei publicisztikai írásai, zenetudományi és zenetörténeti kutatómunkát végzett, ez idővel kiszorította a gyakorlati zenélést. Pályája gerince a fúvós kamarazenei irodalom oktatása. 1970-ben Bukarestbe került, az ottani zeneművészeti főiskola kamarazene-tanszéke adjunktusának. Lakást azonban nem kapott, így huszonegy évig két városban élt: családjával Kolozsváron, munkahelye Bukarestben volt. Minden héten két éjszakát vonaton töltött, mivel annyi ideje nem volt, hogy nappal utazzon. Tanárként sem volt egyedül Bukarestben, ott volt Halmos György és Csire József. Dr. László V. Ferencnek a hazatérésért meg kellett küzdenie. Valahányszor rektorváltás volt a kolozsvári zeneakadémián, mindig jelentkezett. Sigismund Toduta rektor kijelentette, édesapja Nagy-Britannia kolozsvári kéme volt /!/, ezért jobb, ha nem Kolozsvárt él. Végül a rendszerváltás utáni első rektor, néhai Alexandru Farcas nem zárkózott el. A sikeres versenyvizsga után 1991-től újra Kolozsváron taníthatott, ahol mindig is szeretett volna. Dr. László V. Ferencet Bartók- és Mozart-kutatóként tartják számon. 1980-ban a Kriterionnál kiadott Tanulmányok és tanúságok alapozta meg Bartók-kutatói hírnevét. A Román Tudományos Akadémia 1980-as zenetudományi nagydíját Bartók-kötetéért neki ítélték. /Nagy-Hintós Diana: Két géniusz markában. Születésnapi beszélgetés László V. Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

A Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület május 11-én először mutatkozik be a székelyudvarhelyi közönség előtt. Ismerkedni jönnek Székelyudvarhelyre, hogy alkotóbarátokat keressenek, illetve közös programok, tervek megvalósításán gondolkodjanak. /Balázs Árpád: Kiállítás és baráti kapcsok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./

Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén I-IV című sorozatának befejező darabja. A munka tizenkét évet átfogó, négy kötetben megtestesülő vállalkozás. Sepsiszéki Nagy Balázs a pesti bölcsészkar néprajz szakát elvégezve huszonhat évesen kezdte járni szülőföldjét, felmérni és leírni Székelyföld falvainak állapotát. Megfordult legalább ötszáz helységben, beszélt tízezer emberrel, közben elolvasta a vonatkozó táji, történeti szakirodalmat, statisztikai jelentéseket, falumonográfiákat, tanulmányköteteket, néprajzi gyűjteményeket, évkönyveket, falufüzeteket, a helyi újságok honismereti cikkeit, kalendáriumokat, visszaemlékezéseket. Az első kötet 1998-ban, a második 2000-ben, a harmadik 2003-ban, a negyedik most, 2007-ben jelent meg. Nem szaktudományos munka, nem szociográfia. Honismereti kézikönyv – határozza meg műfaját a szerző. Sepsiszéki Nagy Balázs munkája méltó Orbán Balázs 1869-es nagy, azóta is megismételhetetlennek tudott teljesítményéhez. A budapesti Nap Kiadó gondozásában megjelent sorozat IV., Maros- és Aranyosszéket felölelő kötetének marosvásárhelyi bemutatója május 22-én lesz. /b. d. : Új könyv Marosszékről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Az RMDSZ-nek a május 19-i népszavazással kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg május 11-én, Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: Traian Basescu leváltására szavaz a szövetség, s erre hívja fel szavazótáborát. „Nem akarunk mocskolódó kampányt. A referendum tétje nem egyetlen személy, hanem Románia sorsa. Traian Basescu egy autoritárius, a totalitarizmus felé hajló rendszerért száll síkra, amelyben a hatalom egy ember kezében összpontosul” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke leszögezte: „nem tűrjük, hogy magyarellenes kampányt folytassanak”. Markó Béla a Népújság kérdésre, hogy miért nem zárják le a vele szemben folytatott vizsgálatot, kijelentette, egyeseknek nagyon is megfelel, hogy az ügyészségnél minél több embernek nyitott dossziéja. Szerinte megint fölépül egy olyan rendszer, amikor mindenkit megpróbálnak sakkban tartani. Ellene semmiféle vádat nem fogalmaztak meg. Számára megalázó volt, hogy azzal foglalkoznak, hogy sok-e vagy kevés amennyit majd munkáiért fog kapni. Az a honorárium, amelyet annak fejében kapott, hogy öt éven át több könyvét ki fogja adni egy kiadó – első két könyvét a következő másfél hónapban, a harmadikat valószínűleg ősszel adják ki – annyi, amennyit Bukarestben politikusok vagy hozzájuk közel álló emberek látszatmunkákért, ún. consulting-tevékenységért egy hónap alatt kapnak. Az újságíró felhozta, Eckstein Kovács Péter szenátor szerint az erdélyi magyarság zöme Traian Basescu felfüggesztett államelnököt támogatná a május 19-i referendumon. A szenátor szociológiai felméréssel rukkolt elő. Markó erre kifejtette, Eckstein Kovács Pétert becsapták a közvélemény-kutatással. „A mi felméréseink szerint a magyarság többsége támogatja az RMDSZ álláspontját, vagyis azt, hogy igennel kell szavazni Traian Basescu lemondására. ” /Antalfi Imola: Az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./ A népszavazás előtti kampányban Traian Basescu és az ellene vagy mellette küzdő pártok képviselői személyeskedő vádaskodásokkal tematizálják a „politikai” vitát. Markó Béla RMDSZ-elnök is igen kemény szavakkal bírálta a felfüggesztett államfőt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy rendkívül súlyosnak tartja, miszerint az ügyészség az elmúlt napokban a szövetség számos képviselője ellen eljárást indított. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten kételyét fejezte ki a Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Eldurvult, vádaskodásba, személyeskedésbe fajult a kampány. Markó: Rendkívül súlyos a magyar tisztségviselők elleni ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A Bukaresti Törvényszék május 11-én Dinu Patriciu, és nem a Román Hírszerző Szolgálat javára döntött, 50 ezer lej erkölcsi kártérítést ítélt meg számára. Az ismert olajmágnás eredetileg egymillió dollárt követelt azért, mert a titkosszolgálat illegálisan lehallgatta telefonbeszélgetéseit, amit a szolgálat nem ismert el. Patriciu ellen eljárás folyik, gazdasági bűncselekményekkel vádolják, s egyike azoknak, akiket Traian Basescu tisztségéből felfüggesztett elnök az oligarchiához tartozóknak nevezett. /Pert nyert az olajmágnás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./