Április 4-én ünnepélyes keretek között megnyitották Csíkszeredában a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítást. A Csíki Székely Múzeumban megszervezett kiállításon a világhírű magyar festő negyvenhét alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyarországon közel két éve vándorló nagysikerű Munkácsy-kiállítás érkezett a városba. A megnyitón jelen volt többek között Markó Béla szövetségi elnök, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, akik egyben a tárlat fővédnökei is. /Megnyílt a Munkácsy-kiállítás Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója, karmester, a Debreceni Zenekonzervatórium tanára 50. születésnapját töltötte. Előadóestje után Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke elismerő oklevelet és kitüntetést nyújtott át. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy a művész, aki két éve a városi tanács döntése szerint a város díszpolgára, talán az egyedüli, aki azóta is rászolgál erre a címre, folyamatosan dolgozik, Európa-szerte olyan visszajelzések jönnek, ami azt mutatja, hogy a város kiemelkedő egyénisége, aki zenekarával messze földön ismertté teszi Szatmárnémeti kulturális életét. /Fátyol Rudolf előadóestje. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

Murádin Jenő Itáliában járt, a Klebersberg-kutatási ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy több időt szenteljen az erdélyi képzőművészek két világháború közötti olaszhoni barangolásainak, írott és képírott élményeik számbavételének és feldolgozásának. Munkája eredményeként született meg az Olasz földön /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006, Erdélyi Művészet könyvek/ című kötet. A sort Szolnay Sándor nyitja, aki kényszerűségből került a művészettörténet paradicsomába: az első világháborúban hadifogolytáborba. Nagy Oszkár, Dési Huber István szintén harcterekről szerezte be első olaszországi élményeit. A gazdagon illusztrált kötet bemutatta a többi erdélyi művészt is. A könyv kiadását Albert András, Petroczki Géza és Porsche László székelyudvarhelyi polgárok támogatták. Kolozsváron vajon hányan dicsekedhetnek hasonló érdemekkel? /N. J. : Egy könyvről, és általában a műpártolásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Kozma Mária új regényének /Szarvassá vált... Hargita Könyvkiadó, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006/ a kendermag gőzét belélegző énjeivel küzd önazonossága megteremtéséért, s lassan az olvasóban is felépül egy mai, magányos nő élete, szereptévesztéseivel együtt. /Bogdán László: A szarvas és a sólyomasszony. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Jakubinyi György érsek köszöntötte az aranymisés Bálint Lajos nyugalmazott érseket, akit 1957-ben, ötven éve szenteltek fel. Bálint Lajos 1990-ben lett gyulafehérvári püspök, a pápa 1991. augusztus 5-én nevezte ki gyulafehérvári érseknek, majd 1993. november 29-én betegsége miatt lemondott. /Jakubinyi György: Bálint Lajos aranymisés érsek úr köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 6./

A határ menti térségek fejlesztése közös magyar–román érdek, ezt elősegítheti a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok, infrastrukturális beruházások támogatása – erről beszélt május 5-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szili Katalin elmondta: szó volt a kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről. Markó Béla kifejtette, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek. Szili Katalin a Marosvásárhely közelében lévő Nyárádselyére látogatott, ahol több mint ötszáz könyvből álló adományt nyújtott át a helyi magyar iskola könyvtárának. Ez az iskola négy évvel ezelőtt indult újra, huszonhárom esztendeig tartó szünet után. Közös román–magyar érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Fidesz elnöksége felkérte a párt európai parlamenti (EP) képviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a többi magyar EP-képviselővel a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának biztosításáról – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez egyrészt örvendetes, másrészt viszont problémákat is felvet – hangsúlyozta Németh Zsolt -, ezzel ugyanis a szomszédos országokban élő magyarok egy része számára rendkívül megnehezül a kapcsolattartás az anyaországgal. 2008. január elsejétől a nem uniós államokban élő vajdaságiak és kárpátaljaiak 35 eurós vízum ellenében léphetnek be a schengeni övezet országaiba, így Magyarországra is. A Fidesz szerint a helyzet részbeni feloldása az lenne, ha a vajdasági magyarok számára kettős állampolgárságot biztosítana az anyaország. „Azért csak számukra, mert az ukrán törvények kizárják ezt az intézményt” – mondta Németh, hozzátéve: az unióban „egyáltalán nem precedens nélküli” az ilyen típusú kettős állampolgárság biztosítása. A fideszes politikus példaként hozta fel: „a közelmúltban Basescu román elnök jelentette be, hogy a Moldovában élők számára lehetővé kívánják tenni a kettős állampolgárságot”. A Németh Zsolt által felsorolt érveket hozták fel a délvidéki magyarság képviselői is április közepén nyilvánosságra hozott állásfoglalásukban, amelyben a letelepedés nélküli magyar állampolgárság bevezetését sürgették „törvénymódosítással és ne népszavazás útján”. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke jogosnak nevezte, hogy a kérdésről egyeztessenek a parlamenti pártok, de a szocialisták szerint a kettős állampolgárság nem jelent megoldást. /Sz. L. : Brüsszelből a kettős állampolgárságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az RMDSZ bejelentette, hogy május 19-én mindenki lelkiismerete szerint szavazzon, Irházi János ezt agymosásnak nevezte. Nincs egység az RMDSZ-ben sem. Emlékeztetőül: három és fél éve a szocdemek voltak a mumusok, most meg velük együtt szavaznak az RMDSZ-es képviselők a parlamentben. Az RMDSZ vezetői azt akarják, hogy bármi legyen a végeredmény, ők túléljék a cirkuszt. Az “apró lépések politikája” csodálatos, de csak akkor, ha mi is látjuk, merre haladnak a lépések, jegyezte mg az újságíró. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

A magyar kormány terve szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át a jövőben a határon túli támogatási rendszerben a februárban megszüntetett Új Kézfogás Közalapítvány szerepét. Ehhez a magyar állam tulajdonában levő zárt részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell alakítani, míg a Corvinus jelenlegi feladatait más intézménynek kell átvennie. A Corvinus-csoport tőkeportfóliója, amely összesen mintegy 12,5 milliárd forintot tesz ki, átkerül a Magyar Fejlesztési Bank 100 százalékos tulajdonában levő MFB Investhez, amely a jövőben a vagyonkezeléssel foglalkozik. Az átszervezés során nem csupán a Corvinus Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintos befektetéseinek kezelését veszi át az MFB-csoport szakosodott cége, hanem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. határon túli, főleg magyarok lakta területeken levő 4,5 milliárd forint értékű befektetéseit, amelyeket a Corvinus pénzügyi befektetőként többnyire magyar szakmai befektetővel közösen meghatározott időre hozott létre. A befektetésre szánt időtartam elteltével a szakmai befektető, a megállapodás alapján kivásárolta a Corvinus tulajdonrészét. A legismertebb ilyen befektetés a szovátai fürdővállalat, ahol a Corvinus partnere a Danubius Hotels szállodalánc volt. A közhasznú feladatok átadásáról szóló megállapodást Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Lakó György ügyvezető igazgató írta alá. Új projektek a vállalat átszervezéséig nem indulnak. /Králik Lóránd: Új Kézfogás – most már a Corvinusszal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) kolozsvári közgyűlésén szóba került a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kérdése is. A testület elfogadta a Szabadság által javasolt Balló Áron újságírói ösztöndíj létrehozását. A csaknem harminc európai kisebbségi kiadvány képviselői megkoszorúzták az elhunyt főszerkesztő, Balló Áron sírját, majd megtekintették az Europa Nostra-díjjal kitüntetett Torockó települést és a kalotaszegi Tordaszentlászlót. /Véget ért az európai kisebbségi napilapok konferenciája. Balló Áron újságírói ösztöndíjat létesíthet a MIDAS. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. – A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt – nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek. Megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a „helyzetfelmérő tanácskozást” újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak – mondta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke , aki szintén aláírta a levelet. Márfi Gyula veszprémi érsek a hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: „azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt”. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

Gyergyószentmiklóson a Miért-vezetők kérésére ismét megszervezik a közgyűlést. A Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (GYTIET) újabb tisztújítás elé néz a március 31-i viharos közgyűlése után. „A további konfliktushelyzeteket szeretnénk elkerülni azáltal, hogy elfogadjuk a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) javaslatát, felülbíráljuk az alapszabályzatot, illetve újabb tisztújító közgyűlést hívunk össze” – fejtette ki Suciu Gábor, a GYTIET újonnan kinevezett sajtóreferense. A konfliktusokba torkolló közgyűlést követően a testület vezetősége az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének kérésére május 2-án ült tárgyalóasztalhoz ült Borboly Csaba Miért-elnökkel, Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, Petres Sándorral, a Gyergyó területi RMDSZ elnökével, illetve több ifjúsági tagszervezet vezetőjével. A vita a közgyűlésen amiatt robbant ki, hogy a bizottság „olyan szervezeteket is felruházott szavazati joggal, amelyek nem tagjai a GYTIET-nek”. Továbbá felrótták, hogy az alapszabályzat módosításakor olyan cikkelyeket fogadtak el, amelyek „túlságosan nagy hatalommal ruházzák fel az elnököt”. /Jánossy Alíz: Újabb tisztújítás előtt a GYTIET. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának alapjain nem szükséges módosítani, jelentette ki május 5-én Pásztor István, a VMSZ új elnöke. A legnagyobb délvidéki magyar párt tizenegyedik, tisztújító közgyűlése választotta meg Pásztort elnökké, s megújította a VMSZ vezető testületeit. A tanácskozás közfelkiáltással választotta a VMSZ tiszteletbeli elnökévé Kasza Józsefet, aki 12 éven át vezette a pártot. Pásztor szerint a VMSZ fontosnak tartja a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését, továbbá azt, hogy párbeszédet folytasson a vajdasági magyar politikai élet más szereplőivel, a civil szférával és az értelmiséggel. /Pásztor István a VMSZ új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Május 5-én felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Ezzel Maroshévízen korszerű körülményeket sikerült biztosítani a magyar nyelvű oktatás számára. Óvodás kortól érettségiig egy épületben, egy váltásban zajlik a tanítás. Az új, 20 tantermes iskolaépület mellett korszerű sportcsarnokkal, új iskolabusszal is rendelkezik a tanintézmény. Az ünnepségen megjelent többek között Baciu Niculae polgármester, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente megyei tanácselnök, Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, a magyarországi testvérvárosok küldöttei mellett. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét. A beszédek után Markó Béla és Kötő József kopjafát lepleztek le az iskola előtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselő fát ültettek az iskolaudvarban. Ezt követően a diákok ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevőket. /Bajna György: Örömünnep Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Május 5-én Kolozsváron tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Elnöki beszámolójában Gaal György vázolta az elmúlt évi megvalósításokat. Megnyitották László Csaba Ferenc munkáiból összeállított Kolozsvári párhuzamok című fotótárlatot. A felvételek mutatták az 1980-tól napjainkig tapasztalható műemlékpusztítást, az eltűnt szobrokat, emlékműveket. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója beszámolt a síremlékek felújításáról. A hétszáz éves széki református templom történetét Bibza Gábor lelkész mutatta be. Maksay Ádám a némai református templom falképeinek megmentését vázolta. Csetri Elek állásfoglalást sürgetett a Főtér küszöbön álló átrendezésével kapcsolatban. A tisztújítás eredményeként Gaal György maradt a KLMT elnöke, alelnökök: Maksay Ádám, Kovács András, Bara István, titkár: Asztalos Lajos. A társaság tervei között szerepel egy internetes adatbázis kialakítása és egy műemlékvédelmi melléklet indítása a Szabadságban. /Ördög I. Béla: Régi-új elnök, változatlan és újszerű feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) építészeinek munkáit bemutató vándorkiállítás nyílt meg május 4-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériába. A megnyitón Makovecz Imre Kossuth-díjas építész is jelen volt. Kolumbán Gábor, az erdélyi OKKE elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az OKKE jogi személyként bejegyezése egy éve történt, a magyarországi Országépítő Egyesülés testvérszervezeteként végzi munkáját. A szervezet tagjai nagyrészt építészek, de vannak köztük közgazdászok, mérnökök, egyetemi tanárok és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Céljuk, hogy Kós Károly szellemisége újra jelen legyen a Kárpát-medencében, és ezáltal el tudja végezni országépítő tevékenységét. Makovecz Imre elmondta: amikor először járt Erdélyben, az építészetben még látható jeleit találta a század eleji szerves gondolkodásmódnak. Mostanra már egy összetákolt világ fogadja, a tájba bele nem illő épületekkel. Az Országépítő Egyesülés feladata képviselni a szerves gondolkodást, értékeket, példákat mutatva fel. A tárlat látványanyagát is ilyen példák szolgáltatják. A kiállításon Erdély-szerte található szállodák, templomok, magánházak, nyaralók képeit tekinthetik meg a látogatók, ugyanakkor helyreállítások, restaurálások eredményeit is. A megnyitó Makovecz Imre tartott előadást az organikus építészetről. /Mihály Zsombor: Erdélyépítő munkák képei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Kétnaposra sikeredett az aradi RMDSZ városi kerületeinek immár hagyományos, hatodik alkalommal megszervezett magyar majálisa a Városliget gokart pályáján. A hivatalos bográcsfőző versenyen csak az öt aradi kerület vehetett részt, ez nem akadályozott meg további 17 csapatot – a majláthfalviakat, a pécskai 2-es iskolásokat, az aradi vlaicus iskolásokat, a városi étkezdét és nagyon sok egyéni csoportot – abban, hogy kellemes napot töltsön barátok, ismerősök között. A fő ceremóniamester Bognár Levente alpolgármester volt, akit Jázbinscky Gábor segített a különböző játékos versenyszámok levezetésével. Magyar rendezvény volt, de sok román polgár is kijött zenét hallgatni, és megkóstolni a gulyást. /Kiss Károly: VI. aradi RMDSZ-majális. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Elemistáktól a húsz-harminc éves korosztályig vettek részt ifjú műkedvelők május 4-én Marosvásárhelyen az első alkalommal megrendezett „Húzzad, édes muzsikásom!” elnevezésű interetnikai folklórfesztiválon. A fiatalok magyar, román, cigány és szász táncokat, népdalokat adtak elő. A Maros Megyei Koreográfusok és Néptáncegyüttesek Egyesülete, valamint a marosvásárhelyi diákház szervezésében sorra került rendezvényen főként szülők, nagyszülők foglaltak helyet. A tizenhat fellépő amatőr néptáncegyüttes sikert aratott. /Ferencz Melánia: „Húzzad, édes muzsikásom!” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

A magyarok körében Munkácsy Mihály a legnépszerűbb festőművész. Magyarországon nyolc helyen állították ki és hétszázötvenezren nézték meg festményeit. Most Csíkszeredában is megnyílt a tárlata. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: szilárd értékeink azok, amelyek összekovácsolnak bennünket. Az esemény jelentőségét a tárlat két fővédnöke, dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese is méltatta. Szili Katalin parlamenti aranyérmet adott át Pákh Imrének, Ráduly Róbertnek és Gyarmati Zsolt múzeumigazgatónak. „Ki érdemelné meg jobban ezt kiállítást, mint a nemzet egyik legelkötelezettebb magyarsága. Ez a kiállítás nemcsak közkívánságra jött létre, hanem az én tiszteletem az itt élő magyarság felé. Bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet egy és megoszthatatlan” – fejtette ki Pákh Imre. Csíkszereda Pákh Imrét Pro Urbe-díjjal tüntette ki, mert a Munkácsról származó amerikai üzletember-műgyűjtő jóvoltából jöhetett létre ez kiállítás Csíkszeredában. Pákh Imre, a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Múzeum ingyenesen kölcsönözte a festményeket a kiállításra. (Forrás: Csíki Hírlap) /Szőcs Lóránt: Egy Munkácsy-kiállítás titka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepelték. Kolozsváron kirakodóvásárral ünnepelte ezt a napot az Életfa Családsegítő Egyesület és az Erdélyi IKE az Apafi-kollégiumban. /(sbá): Tegnap az édesanyákat köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Aradon 2000-ben indult be a HÁLÓ-mozgalom, melynek segítségével a helybeli, illetve a megyebeli katolikusok is tagjai lettek annak a több mint 800 közösségnek, amelyeket a Kárpát-medencében a katolikus közösségek behálóznak. A május 4-5-én tartott HÁLÓ-találkozón Aradon közel 120 személy vett részt 30 településről. Puchard Zoltánon, a Kárpát-medencei HÁLÓ-szervezet elnökén kívül több pap is megjelent. (b): VII. HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Nyílt napokat tartanak a csíkszeredai Soros Oktatási Központnál. Általános német- és angol-, valamint nyelvvizsga-felkészítő órákat látogathatnak az érdeklődők. /Nyílt napok a Soros Oktatási Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Május 7-én ünnepli kétéves születésnapját a szatmárnémeti City Rádió. 2005. május 7–én, reggel 6 órakor szólalt meg először a rádió magyar nyelven, emlékezett vissza a két társtulajdonos – Túrós Lóránd és Erdei Róbert. A Samtel rádiónak volt ugyan egy magyar nyelvű adása, amely az elején több órában sugárzott, aztán már csak naponta két órában. Kiderült, hogy nem jó megoldás folyton átváltani románról magyarra és újra vissza, mert a rádió elveszítheti a hallgatóit. A Samtel utolsó magyar búcsúadása után elhangzott, hogy egy magyar rádiót kellene létrehozni. 24 órán át közvetít magyar nyelven a City Rádió, már 14 műsorvezetővel dolgozik, és 2006 április 30-ától Nagykárolyban külön frekvencián sugároznak. Az egész megyét lefedi, már nemcsak a szatmárnémetieké ez a rádió, hanem a sárközieké, a csengerieké és a mátészalkaiaké is. Ha Csengerben történik valami, a polgármester vagy a művelődési ház igazgatója elküldi e-mailben, mert ott nincs helyi rádió, sem Mátészalkán, sem Fehérgyarmaton, sem Csengerben. A rádió jelenlegi székhelyét lassan kinövi. /Fábián Ágnes: Kétéves a szatmárnémeti City Rádió. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 7./

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport szervezésében május 7-én Székelyudvarhelyen, a könyvtárban Róth András Lajos mutatja be Kolumbán-Antal József Székely honfoglalás, avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? című könyvét. /Könyv a székelyekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Újra kiadták Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek (Harmadik, bővített kiadás, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) című összeállítását. Marosi Ildikó irodalomtörténész bukkant rá Szilvássy Karola kézzel írott füzeteire. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

A román–magyar kétoldalú gazdaság élénkítéséről tárgyalt május 7-én Kóka János gazdasági miniszter és Nagy Zsolt román távközlési és információs technológiai miniszter Budapesten. Kóka János kiemelten szólt a határ menti együttműködés erősítéséről. A román–magyar gazdasági vegyes bizottság informatikai munkacsoportja vizsgálja a további együttműködési lehetőségeket. A miniszter szavai szerint a tervek között szerepel az Erdélyben létrehozott e-Magyar pont hálózatának bővítése, új tartalommal való megtöltése is. Az e-Magyar pontok a határon túli magyarlakta területeken a lakosság számára könnyen elérhető közösségi internet-hozzáférést biztosítanak. A román–magyar üzletember találkozón mintegy 150 román üzletember vesz részt, akik az ingatlanpiac, az informatika és a távközlés területéről érkeztek. A magyar közvetlen befektetések értéke mintegy 400 millió euró, de a nyereség visszaforgatásával, tulajdonosi kölcsönnel ez az érték eléri az 1 milliárd eurót. Romániában mintegy 5 600 vegyes vállalat működik, a legnagyobbak között van a Mol, az OTP, a Magyar Telekom, a Danubius Hotels, a Richter Gedeon és a Dunapack. /Gazdaságélénkítő tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A romániai gazdasági fejleményekre – a fenntartható gazdasági növekedés, a megbízható beruházási lehetőségek miatt – a magyar üzleti szféra továbbra is bizalommal tekint – szögezte le Winkler Gyula külkereskedelmi államtitkár május 7-én Budapesten. Winkler „Románia az uniós csatlakozás után – Új üzleti lehetőségek Romániában” elnevezésű gazdasági fórumon vett részt, amelyet Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter valamint Kóka János, Magyarország gazdasági és közlekedési minisztere nyitott meg. „A két ország közötti áruforgalom 2006-ban 33 százalékkal nőtt, olyan körülmények között, amikor a román külkereskedelem átlagos növekedése alig 22-23 százalék volt a tavalyi évben. Véleményem szerint a kétoldalú áruforgalom az idén eléri a 3,5 milliárd euró értéket, ami a 2006-os 2,6 millió euróhoz képest számottevő növekedést jelent” – nyilatkozta Winkler Gyula államtitkár. /Winkler: fenntartható a növekedés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Nagy Zsolt távközlési miniszter hiányzott a Legfelsőbb Bíróság ügyészsége által május 7-re beütemezett találkozóról, amelyen az ügyészeknek be kellett volna mutatniuk neki az energia-privatizálási dossziéban ellene felhozott vádakat. Az RMDSZ-es minisztert hazaárulással vádolják titkos információk átadása miatt, illetve egy nemzetközi bűnözőcsoport támogatásával. Május 7-én Nagy Zsolt Budapesten tartózkodott egy nemzetközi távközlési szimpóziumon. A kihallgatást május 21-re halasztották. /Elhalasztott kihallgatás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./