Május 6-án nyílt a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban Czire Alpár fotográfus kiállítása. A fotók az utóbbi három év munkái, válogatás szocio tematikájú, etno, tájkép és portrékból. A székelykeresztúri Czire Alpár a fotótáborok gyakori vendége. /Vannak vidékek legbelül... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

Május 8-ától, öt napon át Csíkmenaságon fotózik a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) és a menasági önkormányzat felkérésére öt székelyföldi fotóművész. A kis csapat keresik mindazt, ami 2007 tavaszán még megörökíthető ebben a hagyományőrző, nagy múltú alcsíki faluban. /Menasági fotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

Napvilágot látott Szabó K. Attila nyugalmazott tanár Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777–2000) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkája. A kötetet dr. Barabási Tünde, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára mutatja be május 9-én, Székelyudvarhelyen. /Terítéken egy hiánypótló kiadvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

Traian Basescu felfüggesztett államfő, miután a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy „Markó Béla szájon csókolta Corneliu Vadim Tudort”, május 8-án kijelentette: Markó Béla azt kérte tőle, lépjen közbe a korrupcióellenes ügyészségen a költői honoráriuma, illetve a Nagy Zsolt ellen indított ügyészségi vizsgálat kapcsán. Az RMDSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy ilyen kéréssel fordult volna Basescuhoz. Elmondta: kétszer tárgyalt Nagy Zsolt ügyéről Basescuval, mindkét alkalommal az államfő tájékoztatta őt a vizsgálat állásáról. Hangsúlyozta: a költői honoráriuma miatt indított előzetes vizsgálatról soha nem tárgyalt Basescuval. Mint ismeretes, Markó a Bookart-al kötött szerződést közel egymilliárd régi lej értékben, amiért a csíkszeredai kiadó néhány évre előre megvásárolta Markó megírandó könyveinek kiadási jogát. Az ironikus megjegyzések sem hiányoztak. Markó például kijelentette: „nem hiszik, hogy Basescu nem mond igazat? Volt már erre példa”. Markó megengedhetetlennek tartja, hogy a kampányban a „dossziék háborúja” folyjon. Rámutatott: olyan információk kerültek birtokába, miszerint az RMDSZ többi törvényhozója ellen is vizsgálat indulhat azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzt. /B. T. : A kampány fősodrában az RMDSZ. Éles szóváltás Markó és Basescu között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Markó hangsúlyozta, hogy a kettőjük között lezajlott beszélgetéseket – mint az elöljárók közötti megannyi más hivatalos megbeszélést – rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy Basescu nem mond igazat. Basescu úgy fogalmazott, hogy Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel együtt azon fáradozott, hogy elkülönítse az igazságügyet a politikum befolyásától. Mint mondta, ez vezetett ahhoz a pillanatnyi koalícióhoz, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt karöltve szavazta meg a parlamentben az államfői tisztségből való felfüggesztését. Basescu úgy fogalmazott, leginkább az RMDSZ hozzáállása lepte meg, ezt azonban azzal magyarázta, hogy elutasította az RMDSZ részéről érkező közbenjárási kérelmet. Markó leszögezte, az RMDSZ senkivel sem szövetkezett és egyeztetett arról, hogy milyen álláspontot képvisel az államfő megnyilvánulásaival szemben. /Eldurvult a népszavazási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője kirohant Traian Basescura felfüggesztett államelnök ellen. Szerinte Basescunak rettegnie kellene az elmúlt rendszer kiszolgálóinak felfedésétől. Basescu az ország flottáját bagóért kiárusító egykori szállításügyi miniszter (felfüggesztett) elnökként már a gazdasági bűncselekményeket elkövető állami hivatalnokok elleni harc rettenthetetlen bajnoka, akit elsősorban a hatalomvágy jellemez. /Salamon Márton László: Üvegházhatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az Országgyűlés május 8-án tárgyalta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt módosító előterjesztést. A jövőben nem kell meghosszabbítani a magyarigazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét. Szilvássy György kancelláriaminiszter leszögezte: a törvény módosításának célja, hogy a magyarigazolványokat és a magyar hozzátartozói igazolványokat határozatlan időre meg lehessen hosszabbítani, és az úgynevezett járulékos igazolványok megszűnjenek. /Korlátlanul érvényes a magyarigazolvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az együttműködés új lehetőségeiről tárgyalt kedden, május 8-án Budapesten Nagy Zsolt, az RMDSZ alelnöke, informatikai és távközlési miniszter Kovács Kálmánnal, az SZDSZ határon túli magyar politikáért felelős vezetőjével. Nagy Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ üdvözli, hogy az SZDSZ határon túli magyar kapcsolatainak először van felelőse. A találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott, nagymértékben segíti a két párt kapcsolatát, hogy mind az RMDSZ, mind az SZDSZ olyan tárcák élén vállal kormányzati szerepet, amelyek elősegítik a két ország fejlődését, modernizációját. Ilyen terület a környezetvédelem, az informatika és az innováció. /Újabb lehetőségek az RMDSZ–SZDSZ együttműködésében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Gondba kerülhet a Duna Televízió, mert május 10-től ellehetetlenül a határon túli tudósítói hálózat és az élő kapcsolat az erdélyi stúdiókkal. Ekkor jár le a Magyarországot Erdéllyel összekötő optikai fényszálas kapcsolat fenntartásáról kötött szerződés a Szülőföld Alapba (SZA) olvasztott Illyés Közalapítvány és a Matáv (jelenleg T-Com) között. Cselényi László, a Duna TV elnöke jelezte: már hónapokkal ezelőtt többször megkeresték az SZA-t, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Gémesi Ferencet, hogy kérjék a költségek átvállalását. „Két hivatalos levelet küldtem át a MeH-nek, amire öt hónapon keresztül nem voltak hajlandóak válaszolni. Most már megvan a hivatalos válaszuk is, ami úgy hangzik: nem. Vagyis nem újítják meg a szerződést” – mondta el Cselényi. Hozzátette, Törzsök Erikától, a nemzetpolitikai főosztálytól azt a választ kapta: „Nem gondolkozunk a Duna TV-ben, nem értjük, miért is van két közszolgálati televízió, de hát ez nem a maguk baja, majd mi megoldjuk. ” Cselényi furcsállja, hogy az SZA, amit a határon túli magyarság támogatására hoztak létre, miért nem tekinti a nemzetstratégia részének a Duna TV-t, amelynek alapító okirata a határon túli magyarság tájékoztatását jelöli meg fő feladatnak. Törzsök Erika a Népszavának kifejtette, ha az élő erdélyi összeköttetés közfeladat, akkor a Duna Televíziónak kell kigazdálkodnia annak ellátását. „Nagyon jó, ha Törzsök Erika a mi költségvetésünkkel óhajt gazdálkodni, viszont a költségeket soha nem a Duna Televíziónak kellett fedeznie. Az Illyés Közalapítvány nagy jótéteménye volt, hogy a határon túli stúdiókat ellátta felszereléssel. Ezentúl megteremtette az optikai szál-összeköttetést, és azt finanszírozta” – szögezte le Cselényi. A Duna TV elnökének tájékoztatása szerint a médium 2 milliárd 800 millió forintot költhet műsoraira. Az idén a közszolgálati csatorna 700 millió forinttal kap kevesebbet, mert első alkalommal nem kapják meg az inflációt kompenzáló összeget. /Lokodi Imre: Mínusz-gazdálkodik” a Duna Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Kós Károly egykori szózatát /Kiáltó szó/ használva írta elkeseredett helyzetértékelését Csávossy György, kifejtve, megmaradásunkat veszélyezteti, hogy „anyaországi testvéreink jó része megtagadott. ” Nemcsak az anyanyelvi oktatás pénzügyi támogatása zsugorodott a működési lehetőség színvonala alá, hanem a magyar falu jövője is kilátástalan. Ki menti meg az erdélyi magyar falut? „Csak magunkra számíthatunk” – szögezte le. Összefogással megmenthetnék az erdélyi magyarság jövőjét. Ha a tehetős magyarok áldoznának azért, hogy legyen magyar egyetem, önálló tévécsatorna, életképes magyar őstermelés, kisiparosság, kereskedelem, akkor a fiatalok nem külföldön keresnék boldogulásukat. /Csávossy György, Nagyenyed: Kiáltó szó – 2007. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Két erdélyi külső tagot fogadott soraiba Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 8-án Budapesten, a közgyűlésén: Németh Sándor matematikust, a BBTE nyugalmazott tanárát, valamint Néda Zoltánt, a BBTE fizikaprofesszorát. Az ülésen az MTA Nyelvtudományi Intézete együttműködési megállapodást kötött a Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen és Beregszászon működő kutatóállomás-hálózatban dolgozó kutatókkal. A megállapodást a kutatóállomások és munkatársaik képviseletében Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, valamint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója látta el kézjegyével. /Erdélyiekkel bővült a magyar Akadémia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./ „A mai Magyarország szeretné az őt körülvevő magyarság számára biztosítani, hogy tudása és mindenkori nyelve egységben fejlődjön” – mutatott rá a dokumentum lényegére Marosi Ernő, az MTA alelnöke. Kenesei István az együttműködés példájaként említette az új értelmező kéziszótárt, amelybe a környező országok magyarlakta területein használatos szavak és kifejezések is bekerültek. Az eredmények közé sorolta a Magyar Nyelvi Korpusz elnevezésű elektronikus adatbázist is. „Száznyolcvan millió fölötti, állandóan bővülő adatállományban lehet mindenfajta szempont szerint keresgélni a világ minden tájáról. Ebbe beleépült a határon túli kutatóállomások munkája körülbelül 20-30 millió szóval” – mondta Kenesei István. Kezdeményezik a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációját is. /Nyelvtudományi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Nemzetközi síkon nem észlelhető kiállás a nemzeti kisebbségek jogaiért. Így érthető (?) a sok, „igazságügyi” segédlettel történő huzavona a Kossuth Lajos utca elnevezése körül, a valamikor magyar nyelvű, most „multikulturális” orvosi egyetem folyosóin hivatalos kétnyelvű feliratot nem lehet látni; a bejárat felett három nyelven díszelgő táblácska csak arra jó, hogy külföld felé legyen mivel dicsekedni. Marosvásárhelyen van olyan egészségügyi intézmény, amelyben öt évvel ezelőtt még minden felirat kétnyelvű volt, de ma már ennek nyomát sem látni. S ha valaki ezt szóvá teszi, megfenyegetik, és amennyiben tenni is próbál, amint az a kolozsvári Babes-Bolyain történt, kirúgják. /Dr. Kolumbán Pál: Aggodalomra van ok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A magyar kormány kezdeményezésére, a határon túli magyarság támogatásának célzatával alakult meg nemrégiben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Ennek egyik, gazdasági albizottsága többek között magyar és román politikusokat, szakértőket foglal magába. A testület a gazdaságfejlesztést célzó új támogatási rendszer kidolgozását tűzte ki céljául. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, a vállalkozásfejlesztést akarják előtérbe helyezni, azon belül is a kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésére keresnek lehetőségeket. /Benedek István: Új támogatási rendszer körvonalazódik. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Immár két éve téma, hogy Hargita és Kovászna megye együtt kívánja a jövőben megoldani hulladékgazdálkodását. E célból társultak, egyesületet hoztak létre, közös hulladékgazdálkodási projektet dolgoztak ki. Május 8-án a két megyei tanácselnök, Bunta Levente és Demeter János, valamint 113 település polgármestere aláírta az alakuló jegyzőkönyvet és az egyesület alapszabályzatát. Csíkszeredán, a megyeházán lezajlott alakuló ülésen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kijelentette: a város nem vesz részt a társulásban, mert feltételeit nem teljesítették. Az ülés végén a 113 polgármester beleegyezett abba, hogy Csíkszereda városnak két képviselője legyen az egyesület 13 tagú vezetőtanácsában, így a polgármester ellátta kézjegyével az alakuló jegyzőkönyvet. /Forró-Erős Gyöngyi: Közös hulladékgazdálkodásról döntöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

A Hargita Népe április 14-i számában Selejan, Hargita–Kovászna püspökség püspöke már józanabbul nyilatkozott. Elmondta, hogy 1994-ben az újonnan létesített Hargita–Kovászna püspökség élén azzal kezdte ténykedését, hogy hozzákezdett a Horthy-korszakban lerombolt ortodox templomok renoválásához és újak építéséhez. Kopacz Zoltán olvasói levelében leszögezte, a Horthy-korszakban egyetlen templomot sem romboltak le, legfeljebb elhanyagolták hívek hiányában. Ezek helyrehozására Selejan püspök érkezése előtt éppen 50 (ötven) esztendő állt rendelkezésére a román ortodoxiának. A csíkszeredai kis román templomot a Trianon utáni években építették, a város központjában, hogy azután katedrálissá avanzsáljon a püspökség tiszteletére. Miért kell Selejan püspöknek még ma, évtizedek múltán is horthyznia? /Kopacz Zoltán, Csíkszereda: Miért kell horthyznia? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Nagyszebenben az idegenvezető azt mondja, hogy Romániában a Brukenthal Múzeum volt az első múzeum. Amikor a múzeum létrejött, Romániának még híre-hamva sem volt. Nagyszeben városát II. Géza magyar király alapította, aki 1141-1162 között uralkodott, ő hívta be a szászokat. Thököly Imrét 1690-ben itt választották Erdély fejedelmévé. 1703-1791 között az erdélyi gubernium székhelye a Habsburg Birodalomban, 1849-1865 között Erdély fővárosa, majd Szeben vármegye székhelye. A múzeumalapító báró Samuel von Brukenthal (1721-1803) magyar nemesi család sarja, ugyanis apja magyar nemesi címet kapott, természetesen ettől ők még szászok voltak. Brukenthal Samuel 1777-től Erdély kormányzója lett. A Brukenthal-palotát 1778-1788 között építtette, 1790-ben már képtárat és könyvtárat rendezett be az épületbe. Brukenthal az evangélikus egyházra hagyta múzeumát, és az egyház 1817. február 25-én megnyitotta a nagyközönség számára is. A román állam 1946-ban államosította, és a képek egy részét elvitte Bukarestbe. Most folyik a küzdelem, hogy visszaszolgáltassák ezeket jogos tulajdonosának, az evangélikus egyháznak, illetve a múzeumnak. /Kuti Márta: Szebeni anziksz (Történelmi lecke zavaraink ellen). = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Tömegesen vállalnak külföldi munkát a pedagógusok. Elvándorolnak a háromszéki pedagógusok, tömegesen mondanak fel a tanítók, tanárok, jelezte Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Sokan kérnek fizetetlen szabadságot is – a törvények szerint tízévente három év javadalmazás nélküli szabadságra jogosultak –, és külföldön próbálnak szerencsét. A többség nem is a szakmában vállal munkát. Keresztély Irma szerint a tanításban nem okoz fennakadást a pedagóguselvándorlás, mert mindig jelentkeznek megfelelően képzett szakemberek a megüresedett katedrákra. /Kovács Zsolt: Pályaelhagyás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

Megjelent az Egyetemi Kalauz 2007, a romániai magyar felsőoktatásról átfogóan tájékoztató információs kiadvány. A könyv kiadója, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) tizenhét erdélyi várost érintő körúton viszi házhoz a végzősöknek az egyetemi felvételivel kapcsolatos tudnivalókat. Kolozsváron az OMDSZ május 8-án a Sapientia Egyetem pincéjében különböző egyetemek kínálataival, naprakész információkkal várta a kincses város végzőseit. Az Egyetemi Kalauzban valamennyi hazai magyar nyelvű szakokat indító egyetem szerepel, de a magyar fiatalok körében népszerű román szakokat is tartalmazza. Plugor Réka, a kiadvány felelős szerkesztője elmondta, az egyetemektől nagyon nehéz – sokszor nem is sikerül – időben megszerezni a szükséges információkat, ezért jelenik meg ilyen későn, csupán két hónappal a felvételik időpontja előtt. /Stanik Bence: Kalauz a magyar végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A május 6-i dévai Művelődési Házban sorra kerülő előadás méltó záró momentuma volt az Országos Ifjúsági Hatóság által támogatott, az RMDSZ, a Besztercei MADISZ, Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Pro Kisbács Egyesület, és a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács összefogásával szervezett Szórvány Karavánnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadóművészei operettes-nótás-kabarés előadásukkal minden helyszínen megjelentek, ezt követte a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, majd a népszerű popénekes, Dancs Annamari slágerei jöttek. Az április 13-án útnak indult, négy hétvégén át zajló Szórvány Karaván nyolc megye 11 településére látogatott el. Közel ötezren tekintették meg az előadásokat a különböző településeken. /Véget ért a Szórvány Karaván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Főesperesek mandátumát hosszabbította meg, illetve új főespereseket nevezett ki a gyulafehérvári érseki hivatal. A főegyházmegyéhez tartozó tizenkét főesperesi kerület vezetői közül nyolc további öt évig betöltheti tisztségét, legközelebb 2012. május elsején kell az érsekségnek döntenie sorsukról. Két kerületbe került új főesperes, illetve két egyházi méltóság mandátumát csupán idén augusztusig hosszabbították meg. Valamennyi döntést az illető kerület papságának a megkérdezése után, az egyházi törvénykönyv, valamint a zsinati rendelkezések értelmében hozták meg – áll az érseki hivatal közleményében. A sepsi-barcasági, valamint a gyulafehérvári és hunyadi főesperesi kerületbe Hajdu János szentszéki tanácsos-plébánost, illetve Varga Rezső esperes-plébánost nevezték ki. A döntés szerint augusztus elsejéig marad tisztségében Czirják Árpád, a kolozs-dobokai, illetve Csató Béla, a marosi és küküllői kerület főesperese. Potyó Ferenc érseki helynök magyarázata szerint Czirják és Csató további sorsa még nem végleges. /Lázár Lehel: Czirják és Csató augusztusig marad. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

A marosvásárhelyi fejedelmi beiktatásról érkezett Kolozsvárra 1707. áprilisában II. Rákóczi Ferenc. Akkor avatta fel a volt jezsuita kollégiumban a Kolozsvári Nemes Ifjak Társaságát. Erre a 300 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek Kolozsváron a Kibédi Általános Iskola kisdiákjai Mátyus Ilona tanítónő vezetésével. A kirándulás csupán töredéke annak a tanítónő több mint egy évtizedes szellemi építőmunkájának. A tanítónő diákjaival a fejedelem és Mikes Kelemen nyomdokain járt Zágonban, Gyergyószárhegyen, Radnóton és Marosvásárhelyen. Régmúlt események helyszíneit keresték. A csoport tevékenysége része annak a nagyobb programnak, amelyet a Magyarország Felfedezői Szövetség gondosan megtervez évről évre, abból a meggondolásból, hogy járhatóbbá tegye az egymáshoz vezető utakat. Pályázatokat hirdetnek meg, amelyeken bárki részt vehet – gyerek, ifjú, felnőtt – határoktól függetlenül. Várfelderítői játékos kirándulásokat szerveznek. Kolozsváron, Tőkés Elek igazgató adott otthont a megemlékező ünnepségnek, a történelmi játéknak a Báthory István Elméleti Líceumban. A Kibédi Általános Iskola tanulói kapcsolódtak ahhoz a megemlékezés sorozathoz, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Vártemplom szervezett a háromszáz évvel ezelőtti eseményekről, Marosvásárhelyen. /Csekéné Kolcsár Irén: Kolozsvári Nemes Ifjak emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Genezius Társaság kilencedik alkalommal szervezte meg az Országos Keresztyén Ifjúsági Konferenciát, idén a kolozsvári alsóvárosi református gyülekezet biztosította a helyszínt. A felekezetekhez való tartozás nem volt feltétele a rendezvényen való részvételnek, így a nyelvi másság sem: fordítók biztosították a megértést. Elsődleges cél volt a közösségi együttlét, éneklés, igehallgatás. A háromnapos konferencia rengeteg programmal várta az ország több mint száz településéről érkezett mintegy kilencszáz főt. Az előadások után kis csoportos beszélgetések következtek. /Tötszegi Orsolya: Függőleges irányt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Bensőséges légkörben ünnepelték meg a Zeneakadémián dr. László Ferenc zeneakadémiai tanár, a romániai magyar zenei szakírás doyenje, neves Bartók- és Mozart-kutató hetvenedik születésnapját, aki 1991-től tanít a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Itt nyerte el az egyetemi tanári tisztséget, megvédte doktori disszertációját, s ugyanitt vált doktorátusi témavezetővé. Aurel Marc rektor kifejezte abbéli reményét, hogy László Ferenc professzor a Zeneakadémia konzulens professzora lesz. Így doktorandusai megnyugodhatnak: témavezetőjük továbbra is támogatja őket. /László Ferenc zenetudóst ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Márkos Albert hegedűművész volt a vendége a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezetének május 7-én. Márkos Albert szeretettel emlékezett tanáraira, Jakóné Barabás Margitra, Déry Károlyra és Vandra Margitra (a középiskolából), valamint Jagamas Jánosra, Benkő Andrásra és Terényi Edére (a zeneakadémiáról). Ami pályatársait illeti, meghatározó volt az Ágoston Andrással, Botár Gerővel, Selmeczi Jánossal, Linné Ildikóval, Rónai Ádámmal és Rónai Istvánnal való ismeretség, együttes zenélés. /Nagy-Hintós Diana: Életképek egy kolozsvári zenész pályájáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán a nagyközönség érdeklődéssel kísér minden produkciót. A „gyerekkori” szervezési pontatlanságokat nem nőtték ki a gyergyóiak: a Kollokvium első napján derült ki, hogy változott az előzőleg meghirdetett zsűri összetétele. Több könyvbemutatót és felolvasószínházat iktattak a programba. Elsőként Hatházi András drámakötetét, A hetérák tudományát mutatta be Kovács Levente. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzős diákjai felolvasták a kötet legrövidebb alkotását, a Dolinka című gyerekdarabot. A felovasószínházi sorozatot Visky András és Kiss Csaba darabjainak bemutatása követi a Kollokvium utolsó napjaiban. /Hegyi Réka: Kisebbségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Kultúra Tavasza Nagykárolyban rendezvénysorozat keretében került sor a Collegium régizene együttes 500. fellépésére. Deák Endre, a zenekar vezetője ismertetést tartott a hallgatóságnak a reneszánsz kor zenéjéről. A rendezvénysorozat a városi könyvtárban tartott könyvbemutatóval folytatódott. A könyvbemutatón hat nagykárolyiak által jegyzett verseskötetet ismertettek a közönséggel: Ármos Lórándét, Fényi Istvánét, Anton Horvathét, Gabriel Ratiuét, Sróth Ödönét, illetve az Elméleti Líceum diákjainak verseiből összeállított antológiát. /A Kultúra Tavasza Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./

Húsz éve köszöntötték Szentendrén a XX. századi magyar festészet, a művészetoktatás nagy öregjét, a művészeti anatómia világhírű szerzőjét, az akkor már 85. évén túljutott Barcsay Jenőt. A Tisztelet a Mesternek című reprezentatív kötetben Borsos Miklóstól Weöres Sándorig, Kós Andrástól Sütő Andrásig és Vasarelyig szóltak az elismerések. 1980 decemberében rendezték meg kolozsvári kiállítását a Korunk Galériában. A mezőségi Katona községből a századdal egyszerre indult mester, Barcsay Jenő munkásságából a mostani, május 11-én nyíló kiállításon grafikus munkáiból mutatnak be néhányat, magángyűjtemények féltve őrzött darabjait. /Kántor Lajos: Barcsay Jenő – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Bagoly Zsolt megnézte Czika Tihamér RMDSZ-es alkalmazott fiatalember blogját, vajon milyen reakciók érkeztek az ő cikkére /Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok, Erdélyi Napló, ápr. 25./ Czika ugyanis előzőleg kifejtette, szélsőjobboldali az, aki nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Bagoly Zsolt azt tapasztalhatta, hogy Czika bologjából az EMI-re vonatkozó bejegyzését valamennyi hozzászólással együtt magyarázat nélkül törölte. Örvendetes, írta Bagoly, hogy egy szélsőséges nemzetellenes liberális töröl egy olyan bejegyzést, melyben azt akarja elhitetni, hogy egy nemzeti elkötelezettségű szervezet szélsőjobboldali, az erdélyi magyarság pedig ezt azért nem veszi észre, mert maga is nacionalista. Bagoly Zsolt ajánl még Czikának további törlésre vagy módosításra szoruló bejegyzéseket. Ilyen a Bibliát profin felállított csapdának nevező bejegyzés, az, mely szerint Kolozsvár „multikulti” volna, továbbá: az Erdélyi Napló Orbán Viktor kihelyezett pártlapja, a székelyföldi autonómiát népszerűsítő portál náci blog, melyben „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” hívja a Sólyom László által március 15-én kitüntetett alkotóinkat, melyben arra szólít fel: vegyék el a március 15-én felvonuló teológusoktól zászlóikat, melyben azt állítja, az egyházi ingatlanokat azért követelik vissza, hogy ismét az egyházfők lehessenek „a megkérdőjelezhetetlen, egyetlen legitim urak…” /Bagoly Zsolt: Visszavont becsmérlés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Megtörtént a politikai rendszerváltás, megindult a gazdasági rendszer átalakítása, formálisan megszűnt a kommunista diktatúra, de nem kerültek helyükre a dolgok. Történtek kinyilatkoztatások a 15 millió magyar összetartozásáról (amit a balliberális sajtó össztüze fogadott), törvénybe iktatták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, de nem kerültek bíróság elé a sortüzek vezénylői, a rendszer működtetői, a koncepciós perek mögött álló politikusok, nem adták vissza a rabolt vagyont, sőt a rendszer haszonélvezői hihetetlen gazdasági előnyökhöz jutottak, ezeket médiaelőnnyé tudták konvertálni, majd ennek birtokában először 1994-ben, majd 2002-ben a politikai hatalmat is megszerezték, írta Borbély Zsolt Attila. Az új rendszer előnye, hogy az öntudatos polgárok immár nyíltan szervezkedhetnek. Ha kisebbségben is, de van magyar nyilvánosság. A Kárpátia nemzeti rock-együttes legutóbbi albumának egyik dalában, melyben Wittner Mária szabadságharcos is megszólal, kimondja 1956 kapcsán: „gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. Kádár Jánosnak nincs mit keresnie a Nemzeti Sírkertben Batthyány, Deák, Jókai s a nemzet számtalan más nagyja között. Kádár a szovjet tankok által hatalomra juttatott tömeggyilkos volt. Érdemes elgondolkozni, hogy nem baloldali provokációról van szó? A sírját ért támadást mindenki elítéli. S el is követ a baloldal mindent, hogy médiapolitika szempontjából maximálisan kihasználja a helyzetet. Előszedték Moldova Györgyöt, aki nem kevesebbet állított, mint azt, hogy ha Kádár akasztatott, jól tette. A ma kormányzóknak semmi sem drága, semmi sem szent, tavaly októberben minden erkölcsi határt átléptek, népszerűségük mélyrepülésben, vesztenivalójuk nincs. S miként tavaly minden bizonnyal ők álltak a tévé ostroma mögött, minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a minap történt kegyelsértést is az ő boszorkánykonyhájukon főzték ki, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

A szenátus május 9-én elfogadta a vagyonellenőrzésre és tisztségbeli összeférhetetlenségek ellenőrzésére hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megalakításáról rendelkező jogszabályt, amely az Európai Unió (EU) egyik legfőbb kérése volt a romániai korrupcióellenes harc tekintetében. A Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szaktárcája által kidolgozott jogszabály végül nem teszi lehetővé azt, hogy az érintettek vagyonát, például bankszámláit vizsgálják az ügynökség nyomozói, hanem csak a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése alapján kérhetik a bíróságon a nyomozás elindítását. /B. T. : Elfogadta a szenátus az ANI létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./