György Ervin Kovászna megyei prefektus levélben szólította fel Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert, tegyen eleget törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát. A prefektusi felszólítás ellenére lapzártáig a polgármester vagyonnyilatkozata még nem volt publikus. A www.sepsiszentgyorgy.ro oldalon egyébként Álmos vagyonbevallása az elmúlt években sem jelent meg. A honlapon jelenleg mindössze az alpolgármesterek és a tanácstagok 2005-ös nyilatkozata szerepel. Albert Álmos vagyoni helyzete a múlt héten került előtérbe, amikor ismeretlen tettesek diverziós szórólapokkal töltötték meg a város központját és a postaládákat. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a röplapon, amelyen „ismertetik” a polgármester állítólagos vagyonát is. A polgármester azonban cáfolta az állításokat, és rágalmazás vádjával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen. /Kovács Zsolt: Titkos vagyon? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /

Április 27-29-e között Déván az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége megszervezte a magyar nyelv napjait. A rendezvényen részt vettek a megyei mesemondó versenyek, illetve a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő döntősei. Az első napon anyanyelvi konferenciát is tartottak, ahol a szórványtelepülések oktatási gondjairól, nehézségeiről esett szó. Az idén először adták át a nyelvőrzésért járó Sütő András-díjat, amelyet a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjthe Csaba vehetett át. A Csaba testvér által gondozott gyerekek közül több mint 100-an érettségizhettek magyarul, ötvennél többen egyetemeken-főiskolákon vannak, diplomát szerezhetnek. A vetélkedőket Déván a Téglás Gábor Középiskolában szervezték meg. /(vajda): Országos mesemondó és anyanyelvi vetélkedő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Böjthe Csaba ferences szerzetes kapta a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díjat, melyet első alkalommal nyújtott át az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Déván, a tanfelügyelőség dísztermében. „Abban az épületben, melyben nagyon sokszor megfordultam annak idején – írta köszönő levelében az atya. – Szorongva itt találkoztam újból és újból a megyei tanfelügyelővel és az ő munkatársaival. Próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ha állami gondozásban is vannak, a gyermekeinknek joguk van, hogy anyanyelvükön tanuljanak. ” Kemény ellenállással találták akkoriban szemben magukat, rengeteg szidást, még fenyegetést is kaptak: a tanítónőket az iskolában újból és újból meglátogatták, ők sírva jöttek haza. „Én meg másnap ott álltam a tanfelügyelőség ajtajában, hogy szelíden megkérdezzem, hogy mit kellene még jobban csináljunk a békesség kedvéért” – írja a díjazott. A díjjal járó Sütő-emlékplakettet Hunyadi László szobrászművész készítette el. /G. E. : Csaba testvér Sütő-díja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Április 27-én megtartotta alakuló ülését az Arad megyei szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin Egyesület. Az Arad megyei magyar alapító tagok két éves mandátummal véglegesítették az ideiglenes vezetőtanácsot, kidolgozták az egyesület tevékenységi programját. A legsürgősebb teendők között az Arad megyei magyar szociális adatbázis létrehozása, a segítségre szoruló magányos, idős vagy mozgássérült embereknek az otthonukban történő rendszeres meglátogatása, mindennapos gondjaiknak felvállalása, távlati terveik között az idős- és beteggondozás kiszélesítése, idősek otthonának a beindítása, működtetése szerepel. Munkájukhoz segítőkész személyeket várnak. /Katalin Egyesület Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, István a király az 1983-as bemutató óta a magyarság közkincse lett, nemzeti szimbólum, a kép- és hanghordozókon mindenki számára beszerezhető. Szász Enikő vallja, hogy a mű kommunizmus éveiben a reményt éltette, a magyar nemzethez tartozás érzését erősítette. A nemzettudat erősítésére napjainkban talán még inkább szükség van. Hangsúlyozta: “az előadás ébresztő szeretne lenni, emlékeztető mindarra, ami érték, s ami a mienk. ” Szász Enikő elhívta Vas-Zoltán Iván rendezőt. Az István a király rockopera műsorra tűzése Temesváron egy prózai társulat esetében istenkísértés, de ezt is vállalja. /(Sz. I.): István a király. Bemutató előtti beszélgetés Szász Enikővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Folytatódik Nagyváradon, Szent László városában a XVI. Festum Varadinum. Háromévnyi kimaradás után együtt tartja idén Nagyvárad magyarsága az egyhetes városünnepet, nincs külön RMDSZ-es és külön református rendezvény. Az április 29-i vasárnapi hivatalos megnyitót a nagyvárad-réti református templomban tartották, ahol Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A templomban a rengeteg helyi és magyarországi közéleti személyiség mellett jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök is. Rengeteg érdeklődőt vonzott a Kanonok sorra az Apáról fiúra elnevezésű népi mesterek vásárral egybekötött kiállítása. Május 2-án volt a Civil Társadalom Napja volt, átadták a Bihar kultúrájáért díjakat. /Both Abigél: Együtt ünnepel Várad magyarsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Ötvenéves a marosvásárhelyi alsóvárosi református egyházközség. Erre az alkalomra kis jubileumi emlékfüzetet adtak ki (Marosvásárhely-Alsóvárosi református templom 1957-2007, szerkesztette Lőrincz István, összeállította Csibi József). Április 28-án, vasárnap hálaadó istentiszteleten emlékeztek az indulás, templom- és gyülekezetépítés nehéz évtizedeire a templomban. Dr. Bustya Dezső 1975-ben kezdte marosvásárhelyi szolgálatát, húsz éven át volt a gyülekezet lelkésze. 1955 és 1976 között templom nélkül élt a gyülekezet. 1976-ban vásárolták meg a telket, imaházat működtek engedély nélkül. Az építkezés 1988-tól 1991-ig tartott, ebben oroszlánrésze volt néhai Szabó Árpád gondnoknak. 1991. december 8-án szentelte fel az új templomot dr. Csiha Kálmán püspök. Ma a gyülekezet mintegy 3400 lelket számlál. Lőrincz István lelkész szolgálata 12 éve alatt mintegy ezer családot látogatott meg. A gyülekezet felvállalt két fontos missziói ágat is, a szenvedélybetegek gondozását (ennek csak helyet biztosít), illetve a börtönmissziót, ezt Lőrincz István végzi 11 éve. A gyülekezet szegény sorsú gyermekei számára naponta egyszer meleg ételt és néhány órai foglalkozást biztosítanak. Holland támogatásból épült a Bucsinon egy üdülőház is, ahol ifjúsági csoportok vesznek részt különböző programokban. /Bölöni Domokos Az alsóvárosi reformátusok ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Két erdélyi színművész jutott be a Versünnep szatmárnémeti döntőjébe. Zenéről a magyar költészetben témával hirdették meg idén a Kárpát-medence versmondóinak vetélkedőjét, a Versünnepet. A versennyel a szervezők Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója előtt kívánnak tisztelegni. A különböző magyarországi és határon túli helyszíneken tartott elődöntők, valamint a balatonfüredi középdöntő után 16 színművész és előadóművész jutott be az utolsó fordulóba, köztük a tavalyi győztes kaposvári Hunyadkürti György, valamint Ördög Miklós Levente, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja és Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze, aki a tavaly második helyezést ért el a Versünnepen. A szervező Versünnep Alapítvány elnöke, Kolti Helga elmondta, az első, 2005-ös szavalóverseny témája József Attila költészete volt, tavaly pedig az ‘56-os forradalom állt a rendezvény középpontjában. A 117 középdöntős közül a zsűri 12 helyett 16 versmondót, éneklőt válogatott a döntőbe. /Babos Krisztina: Kodály szellemiségében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Versünnep vetélkedő fesztiválnyitó esemény is, hiszen az első rendezvénye a Szatmárnémetiben május 4–20. között zajló Határok nélkül elnevezésű összművészeti és nemzetközi fesztiválnak. A több mint kéthetes eseménysorozat során színházi előadások, koncertek, kiállítások várják az érdeklődőket. A házigazda Északi Színház több magyar társulatot – így a beregszászi Illyés Gyula, a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a kassai Thália Színházat – lát vendégül. /Határok nélkül Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Május 1–13-a között több helyszínen ifjúsági napok zajlanak Csíkszeredában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke fontosnak tartja, hogy a szórakoztató programok mellett felhívják a figyelmet az európai értékekre is. Általános műveltségi és ügyességi vetélkedőt, tőzsdejátékot, újságírói műhelymunkát, maratoni sportvetélkedőt, drogmegelőző kiállítást is tartanak. Díjazták a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, a legeredményesebb ifjúsági szervezeteket és az ifjúságbarát önkormányzatokat. A közösségért munkálkodó fiatalok közül díjat kapott a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, aki az Északkelet-Hargita Kistérségi Egyesület ügyvezetője és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Elismerésben részesült a csíkszentmihályi Fodor Zoltán és a balánbányai Drella Eduard a hagyományőrzésben és közösségformálásban elért érdemeiért. A legeredményesebb ifjúsági szervezetnek a csíkszeredai Nefelejcs együttes bizonyult, valamint kitüntették a Madarasi Ifjúsági Fórum – Mifor egyesületet és a balánbányai Concordia Hagyományőrző Egyesületet is. Ifjúságbarát önkormányzatként díjazták Csíkszentgyörgy, Máréfalva és Gyergyóditró elöljárói testületét. /J. A. : Közösségformálókat díjaztak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A mindössze 570 lelket számláló Szászcsávás lelkészének, elöljáróinak jutott eszébe: tenni kell valamit a népdalkincs megőrzése és átörökítése érdekében az iskolások körében is. Április utolsó szombatján harmincnyolc iskolás érkezett szüleivel, tanítóival a nagy hírű dalárdisták templomába. Szülőföldjük dalaival álltak a népes csávási gyülekezet elé. Az énekes vetélkedő egyúttal főhajtás is volt a 125 éve született Kodály Zoltán emléke előtt, és emlékezés Dézsi Ferenc /1952-2002/ zenetanárra, aki nemcsak a dalárdát vezette 1973-tól haláláig, hanem zenét is oktatott a környék iskoláiban. /Bölöni Domokos: Dézsi Ferenc-emlékverseny Csáváson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Az iskolában szünetelt a tanítás, mégis gyenge volt az érdeklődés Gyergyószentmiklóson az országos ifjúsági nap alkalmával szervezett rendezvényeken. Népesebb volt az érdeklődők serege a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán az esti órákban tartott tábortüzes szalonnasütésen, illetve a Steam zenekar és György László gitárkoncertjén. /Jánossy Alíz: Ifjúsági nap fiatalok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Meggyalázták Kádár János síremlékét a budapesti Fiumei úti temetőben, a koporsót felfeszítették, a csontokat egy részét elvitték a tettesek. A munkásmozgalmi panteonra fekete festékkel felírták: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. A sírrongálást az összes pártok elítélték. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Antifasiszta Liga, a Kádár János Baráti Kör, a Marx Károly Társaság, a Május 1. Társaság, a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyarországi Munkáspárt 2006 közös közleményben tiltakozott a sírrongálás ellen. Kádár János 1956 novemberétől több mint harminc éven át volt Magyarország első számú pártvezetője. Az MSZMP volt első titkára 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imre és társai perében hozott ítéleteket. /Meggyalázták Kádár János sírját. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Nyitott szemmel Európában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ címmel jelent meg a lapelőd, a Hargita főszerkesztő-helyettese, Füstös Jenő barangolókönyve. A szerző – a kötet alcímének tanúsága szerint – Lisszabontól Jaltáig kalauzolja el az olvasót, térben és időben barangolva. Kikapcsoló, üdítő olvasmány Füstös Jenő útikönyve. A szerző korábbi kötetét szülőfalujáról, Csatószegről írta /Csatószegi mozaik. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 200/, a kismonográfia tudományos igényű. /Sarány István: Barangolás térben és időben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Az RMDSZ – legyen szó autonómiáról, kisebbségi jogokról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a Sapientia Egyetem akkreditációjáról vagy a kolozsvári egyetemről elbocsátott magyar oktatók ügyéről – gyakorlatilag egyetlen téren sem állt ki a magyarságért, olvasható a Magyar Nemzetben. A jelek szerint megszűnik Erdély polgári-konzervatív hetilapja, az Erdélyi Napló. Az Erdélyi Napló azon három-négy romániai magyar sajtótermék egyike, melyben a Markó Béla vezette párt álláspontjától eltérő nézetek is helyt kaphatnak. A hetilap rendszeresen elesik a különböző romániai és magyarországi laptámogatásoktól. A határon túli magyar sajtó támogatását korábban ellátó Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöke hosszú évek óta Markó Béla volt, tagjai között pedig olyan RMDSZ-es vezetők voltak, mint például Frunda György, Takács Csaba vagy Kelemen Hunor. Amennyiben a hetilap megszűnik, akkor Markóék az egyetlen, Erdély teljes területén terjesztett ellenzéki laptól sikerül megszabadulniuk. /Kaszás Péter: Markóék sikere az Erdélyi Napló kudarca. = Magyar Nemzet, máj. 3./

Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében május 6–án, vasárnap mutatják be Az én dalom címet viselő gyermekvers-kötetet. A rendezvényre meghívták a könyv illusztrálásánál közreműködő Muhi Sándort, illetve azt a huszonegy diákot, akiknek a rajzai díszítik a verseskönyvet. /(bgy): Könyvbemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

Döntött az Alkotmánybíróság: egy államfő leváltható a referendumon megjelenő választók fele plusz egy szavazatával. Az eddig érvényben levő jogszabály azt írta elő, hogy a választói névjegyzékben szereplők fele plusz egy érvényes szavazata szükséges az elnök menesztéséhez. Az Alkotmánybíróság határozata megkönnyítette az államfő leváltását. /Könnyebb lesz Basescut leváltani. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök május 3-án több államtitkárt nevezett ki a különböző minisztériumokba a kormányátszervezés során a Demokrata Párt (PD) tagjai által üresen hagyott tisztségekbe: Péter Zsuzsa, az RMDSZ tisztségviselője az Igazságügyi Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Péter Zsuzsa 1998-tól tevékenykedik az RMDSZ-ben, 2005 és 2007 között személyi tanácsadóként dolgozott a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumban, a kormányátszervezést követően pedig a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumban. Az RMDSZ javaslatára szintén államtitkárrá nevezték ki Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének eddigi elnök-vezérigazgatóját. Tánczos Barna a Szállítási Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget. /Kinevezték az új államtitkárokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Két RMDSZ-es államtitkárral több van május 3-tól a kormányban. Péter Zsuzsa, az új igazságügyi államtitkár a feladatköréről miniszteri rendelettel dönt majd Tudor Chiuariu tárcavezető. „Vélhetően vagy a parlamenti kapcsolattartás, vagy pedig a minisztériumi törvénytervezetek parlamenti képviselete lesz a feladatom” – mondta. Az Igazságügyi Minisztériumban már dolgozik egy magyar államtitkár, Kibédi Katalin aki Monica Macovei korábbi miniszter javaslatára került a kormányba. Tánczos Barna szállítási államtitkár korábban az Állami Birtokok Ügynökségét vezette. /Két új magyar államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Romániában már hosszú ideje két év gyermeknevelési szabadság jár az édesanyáknak. Két év letelte után az anya kénytelen visszatérni a munkahelyére, azonban országszerte kevés a bölcsőde. Romániában mindössze negyven bölcsőde működik, a három évnél kisebb gyerekek kevesebb, mint egy százalékának biztosítanak ellátást. Kolozsváron a bölcsődék nem rendelkeznek magyar csoporttal. Néhány évvel ezelőtt Kolozsváron két helyi magánóvoda szembesült a hatalmas igényekkel, ezért tanügyminisztériumi engedéllyel bölcsődés csoportokat indítottak. Lészai Lehel, a kolozsvári Csemete Óvoda igazgatója elmondta: két éve működtetik a bölcsődés csoportot. A kolozsvári Unitárius Óvoda általában 15 gyerekkel indítja a bölcsődés csoportot, helyszűke miatt nem tudnak több gyermeket vállalni. Romániában nincs külön képzési forma a bölcsődei dadák számára. /Sándor Boglárka Ágnes: Megoldásra vár a bölcsődéskorú gyermekek helyzete. Nincsenek megfelelő állami intézmények Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Május 3-án kezdődött Kolozsváron A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia, melyre eljött Habsburg Ottó is. A Szabadság május 4-én és 5-én külön melléklettel jelenik meg, bemutatják az erdélyi magyarság létét meghatározó kérdéseket. /Európai kisebbségi újságírók Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Freedom House jelentése szerint Romániában a sajtószabadság nem teljes. Magyari Tivadar médiaszociológus rámutatott, Romániában a különböző televízióknál, rádióknál még csak nem is mímelik a távolságtartást, szinte „felvállalt pártosság” van. A kisebbségi sajtó mindig rosszul fog állni a reklámpiacon, éppen azért, mert kisebbségi. A kisebbségi sajtó szabadságáról Magyari elmondta, hogy egy adott közösséget tájékoztat mindenféle információt nyújtva. A kisebbségi közösség „napirenden levő domináns fájdalmai, problémái túltengenek ebben a sajtóban”, ebből nehéz kimozdulni. A mai középkorúak nosztalgiából még megrendelik a lapot, a tizen-, huszonévesek azon már nem. Azok a fiatalok, akik a számítógép előtt töltik napjaikat, az internetes sajtót sem olvassák. Azok a mai fiatalok viszont, akik otthon újságolvasáshoz szoktak, igénylik ezt, és előfizetnek a lapokra. /Sz. K. : A román médiában még csak nem is mímelik a távolságtartást. Beszélgetés Magyari Tivadar médiaszociológussal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Kádár János sírjának kifosztásakor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a vezető közvélemény-formálók jó alkalmat láttak a kétségkívül elítélendő cselekedet aktuál(át)politizálására, úgy állítva be, hogy ezért természetesen a jobboldal a felelős. Így Kádár sírjának meggyalázása az „ordas eszmék” terjedése elleni összefogás szimbolikus kovásza lehet. Az MSZP által szervezendő május 9-i felvonulásnak töltetet ad majd – hallgatólagosan – az egykori pártfőtitkár nyugalmának megzavarása. /Papp Attila Zsolt: Csontváz az asztalon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Orosz tiltakozások dacára az észt kormány eltávolította fővárosából a “felszabadító” szovjet katonát dicsőítő műemléktől. A szovjet megszállást, az észt nemzet fél évszázados bebörtönzését nem lehet felszabadításnak nevezni. Budapesten a szocialista hatalom inkább vaskerítéssel vette körül, s őrséget állított, ahelyett, hogy szembenézne a kérdéssel: egyáltalán mit kereshet a szovjet “hőstetteket” dicsőítő emlékmű a magyar szabadság terén? Lengyelországban az új lusztrációs törvény értelmében 700 000 embert – állami elöljárókat, egyetemi tanárokat, újságírókat, bírákat, egyházi- és közéleti személyiségeket, politikusokat – világítanak át, illetve eltávolítanak tisztségükből, ha bebizonyosodik, a kommunista diktatúrát szolgálták. Végre meg kell szabadulni a múlt rendszer szellemi, tárgyi és személyi maradványaitól, írta a lap munkatársa. Naivitás volt elvárni, hogy a rendszer emberei önként vonulnak vissza. Nem lehet etikus magatartást elvárni azoktól, akiknek etikájuk az alapvető erkölcsi normák sárbatiprása volt! A múlt rendszer ugyanis beférkőzött az élet szinte valamennyi területére. Bármilyen eszközt – hazugság (Magyarország), választási csalás (Ukrajna), bányászjárás (Románia), vagy nacionalizmus (Szerbia), a többé-kevésbé mindenütt jelen lévő korrupcióról nem is beszélve – megragadnak, hogy hatalmon maradjanak. A porig lerombolt Németország 1945-ben rájött, hogy a kórokozókat el kell távolítani, különben a szervezet nem gyógyulhat meg. 20 évvel később az egész világ elismeréssel tekintett a német csodára! /Chirmiciu András: Felszabadulás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A Kovászna megyei prefektúra felszólítására, több hónapos késéssel, részlegesen nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A megyeszékhely honlapján a nyilatkozatnak csak az első két oldalát lehet megtekinteni, amelyen Albert Álmos tulajdonában lévő földterületek, épületek, járművek és pénzügyi aktívák szerepelnek. A polgármester közölte, idejében leadta a vagyonbevallását, de az informatikus későn helyezte el azt a honlapon. Hozzátette, most is valami informatikai hiba miatt nem lehet letölteni a teljes dokumentumot. /Kovács Zsolt: Nyilvános Albert vagyonbevallása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

,,Furcsállom azt az álláspontot, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescu felfüggesztett államfőt a népszavazáson, hiszen bizonyos elképzelései az MPSZ-nek az autonómia például szöges ellentétben állanak a Demokrata Párt (DP) által hangoztatottakkal” jelentette ki Albert Álmos polgármester. Elmondta, az RMDSZ nem folytat nagy népgyűléses Basescu-ellenes kampányt, de álláspontját fenntartja, különféle fórumokon szóvá is teszi. /Furcsállja az MPSZ álláspontját (Albert Álmos). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Ismét halasztás született Wass Albert 1946-os pere újrafelvételének ügyében. Wass Albert írta: „A szocializmus nem egyéb, mint a gyöngék és a biztonságérzet nélküliek menedéke, azoké, akik halálosan félnek az emberi élet szabad gazdasági versenyétől, és azzal próbálnak megmentődni előle, hogy kitalálnak egy új rendszert, amelyben a gyenge és a tehetségtelen nem kell versenyre keljen az erőssel és a tehetségessel. Elképzelésükben az erősek és tehetségesek mind tökkirályok, akiktől meg kell mentődni valahogyan. (...) A betegségnek egy másik formája az, amit nemzetiszocializmusnak neveznek. Ezekben a betegekben több félelem van, ezért több gyűlöletet termelnek ki magukból. Szerintük csupán az azonos vércsaládból származóknak van jussuk ahhoz, hogy az állam-apa gondoskodásában részesüljenek. Mindenki mást szigorú alárendeltségben kell tartani, szükség esetén kiirtani, hogy jelenlétével ne zavarja a nemzetcsalád boldog együttesét. (...) A betegség végső, akut formáját kommunizmusnak nevezik. Melyben az erősek, tehetségesek és kiválók teljes kiirtásáról és megsemmisítéséről van szó. Ahogy a kórházbeli beteg mondta volna: hogy a tökfilkó elfoglalhassa a tökkirály helyét, és uralkodhasson a világ fölött a terror acélpálcájával. ” Az író a fentiek miatt kényszerült élete végéig emigrációba, ahol minden idegszálával követte a szülőföldön maradt nemzettársak életének alakulását. „Álnokság, hazugság ellen legbiztosabb fegyver az igazság” – vallotta. /Ördög I. Béla: Igazságot, Wass-akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./