A sepsiszentgyörgyi Folker együttes gyermektáncházas kazettáját /Kecsketánc/ a Szent György-napok vásári színpadán mutatják be április 28-án Sepsiszentgyörgyön. A gyermektáncház keretében sorra kerülő élő CD-bemutatón Kerekes Boglárka és azok a gyermekek énekelnek, akikkel a felvétel készült. A Kecsketánc a helyszínen megvásárolható. /(fekete): Kecsketánc-bemutató (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

A székely nép olthatatlan szabadságvágyáról szóló Székely Golgota rockoperát április 26-án mutatják be Sepsiszentgyörgyön. A mű a madéfalvi veszedelem sorsfordító, tragikus momentumait eleveníti meg. A produkció az itthon maradás és megmaradás fontosságát hirdeti.,,Ebben nagyon nagy szerepe van az igazi, tiszta székely öntudatnak, a székely identitásnak” – vallja Papp Kincses Emese, a mű szerzője és rendezője. /(sz.): Rockopera (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Országjáró körút első állomásaként április 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban kezdte el nyílt irodalomóráinak sorozatát a Cimbora irodalmi, kulturális diákfolyóirat. Szerkesztői, Farkas Kinga és Szonda Szabolcs a lap szerzőit, Szántai János és Fekete Vince költőket faggatták gyerekirodalomról. /Váry O. Péter: A Cimbora cimborái (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

A tanfelügyelőség és az ügyészség vizsgálata egyaránt vétlennek nyilvánította Wilhelm Sándor székelyhídi biológiatanárt, akit tavaly októberben azzal vádoltak, hogy a biológia laboratóriumban szexuálisan zaklatott az egyik tizenhat éves diáklányt. Akkor az érintett lány szüleinek feljelentése nyomán ügyészségi eljárást indítottak a tanár ellen, a székelyhídi Petőfi Sándor Gimnázium nevelőtanácsa pedig Wilhelm munkaszerződésének felbontását javasolta. A vizsgálat elkezdésekor a 62 éves tanár beadta nyugdíjazási kérelmét, amit az iskola vezetősége elfogadott. Wilhelm Sándor az őt ért vádakat alaptalannak tartotta, ezért pert indított a székelyhídi gimnázium és a tanfelügyelőség ellen is. A tanfelügyelőség etikai bizottságának egyik, neve elhallgatását kérő tagja kijelentette: „örüljön Wilhelm, hogy ennyivel megúszta a dolgot, hiszen ellene az eltelt évtizedekben többször érkezett feljelentés kiskorú lányok zaklatása miatt a tanfelügyelőségre”. /Gergely Gizella: Vétlennek nyilvánították a székelyhídi tanárt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Sok útikalauz látott napvilágot Székelyföldről, mindeddig nem volt olyan, amely hallható, illetve zenei hanganyaggal is rendelkezik – mondta Dancs Árpád a Székelyföldi hangos útitárs című lemez bemutatóján. A Dancs Market Records Kiadó sorozatának negyedik CD-jéről van szó, amely Sepsiszentgyörgyre és Alsó-Háromszékre kalauzolja a hallgatót. A lemezen a hagyományos útleírás mellett irodalmi és zenei részek hallhatók. /Mózes László: Dallal, verssel Alsó-Háromszéken (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Április 27-én Szatmárnémetiben a Művészeti Múzeum udvarán található, a szatmári békekötést idéző emléktáblánál koszorúzás lesz, ez az idei Rákóczi–megemlékezés nyitó programja. A koszorúzáson fellép Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész, aki kurucnótákat játszik. A koszorúzást követően kezdődik a Megyei Múzeumban a Rákóczi szabadságharcra emlékező nemzetközi tanácskozás. /Rákóczi–megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), 2007. április 26./

Gyárfás Jenő festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából szép kiadvánnyal, emlékalbummal tisztelgett Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum a nagy művész előtt. A Gyárfás Jenőről elnevezett képtárban, festményei között mutatták be Almási Tibor magyarországi műkritikus albumát.,,Gyárfás Jenő a XIX. századi magyar művészet egyik legnagyobb szabású mestere, ezt mindenki elismeri, 19-20 évesen olyan remekművek kerültek ki a keze alól, amilyeneket sokan egy egész életen át nem tudtak felmutatni. Hogy aztán sorsa úgy alakult, ahogy, ez nemcsak az ő hibája, hanem a kor hibája is, amely nem tudta elviselni az ő érdemeit” – hangsúlyozta a szerző, aki Gyárfás művészetéről írta egyetemi diplomamunkáját, később Magyarországon kisebb könyvet is megjelentetett róla. Néhány éve elkezdte korábbi munkái átdolgozását, végül egy teljesen új tanulmány született. Gazda József hosszú évekkel ezelőtt megjelent monográfiája óta ez az első kiadvány, amely átfogóan elemzi Gyárfás Jenő műveit. /Farkas Réka: Tisztelgés a művész előtt (Gyárfás Jenő-emlékalbum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Egyed Ákos A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvének bemutatóit rendkívüli érdeklődés kíséri országszerte, illetve határon túl. Április 24-én Marosvásárhelyen Pál-Antal Sándor főlevéltáros mutatta be a könyvet. Egyed Ákos új könyve a Pallas Akadémia 400. kötete. /Nagy Botond: Sikerkönyv a székelyekről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

Az RMDSZ arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescu felfüggesztett államfőt a leváltásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor pozitív, nem egy személy ellen irányuló kampányt folytat, jelentette k Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ezzel szemben a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja a felfüggesztett államfőt. Szász Jenő MPSZ-elnök ismét Székelyudvarhelyre hívta Basescut, hogy vegyen részt a támogatására rendezendő egyik ottani népgyűlésen. Markó Bélának a visszavonuláson kellene gondolkodnia – így reagált az RMDSZ-elnök nyilatkozatára Cezar Preda, a Basescut támogató Demokrata Párt (PD) alelnöke. Szerinte az RMDSZ ezzel a „szánalmas és szégyenletes” álláspontjával az árulás miatt büntetőjogi vizsgálatra javasolt miniszterét, Nagy Zsoltot próbálja védeni. /B. T. : Basescu „megosztja” a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács után a területi elnökök is megerősítették: nem támogatják Traian Basescu, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescut, és arra fogja kérni tagságát és szimpatizánsait, szavazzanak az államfő tisztségbe maradása mellett” – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete nem fog együttműködni az MPSZ-szel a kampány során – jelentette ki Gheorghe Baciu megyei pártelnök. /Az RMDSZ menesztené az államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Azt tartottam volna megfelelőnek, ha az RMDSZ a választókra bízza a döntést – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtótájékoztatóján, amelynek témája az államfő felfüggesztésének kérdése volt. Eckstein-Kovács emlékeztetett: a 2004-es választásokon már volt egy hasonló hibás döntése a szövetségnek, amikor a PSD államfőjelöltjének, Adrian Nastasénak, illetve polgármesterjelöltjének, Ioan Rusnak a támogatására szólította fel a magyarságot. – Miért kell az RMDSZ-nek mindig a vesztesnek tűnő felet támogatnia? – tette fel a kérdést a szenátor. /Eckstein-Kovács: Újból rosszul döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök révén a vadkapitalizmus és a szocializmus ötvözetének időszaka köszön vissza, amelynek legfőbb vívmánya volt a gazdasági-társadalmi reformok mímelése, a magánosítás odázása, a Jugoszláviára kivetett kőolajembargó megszegése, a volt szekusoknak, kivételezett politikusoknak ömlesztett szuperelőnyös bankhitelek Bancorex-botránya. Hogyan lehet hinni ennek a parlamentnek – még ha az RMDSZ is erre biztat –, amikor a törvényeket kénye-kedve szerint értelmezve változtat a játékszabályokon? Igazi parlamentáris köztársaságban, amelyre hivatkozva Markó Béla kéri az erdélyi magyarok támogatását, megengedhetetlennek számít ez az eljárás. /Rostás Szabolcs: Tanulságok ára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette: a PD legfontosabb célja Traian Basescu támogatása, hogy a felfüggesztett elnök 75–80 százalékos támogatással kerüljön ki győztesen a referendumból. A PD másik célja a jelenleg Romániát uraló „despotizmus” megszüntetése. A demokrata elnök despotáknak nevezte Tariceanu miniszterelnököt, Geoanat, Markó Bélát és C. V. Tudort, és azzal vádolta őket, hogy olyan rendszert akarnak megvalósítani, amely sérti az alkotmányt és az ország törvényeit. /Boc nyolcvan százalékos győzelmet akar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Nincs jó külföldi visszhangja a román államfő felfüggesztésének. Parlamenti puccs – jellemezte az amerikai Wall Street Journal a megválasztott államelnök múlt heti felfüggesztését. A svájci Le Temps a háttérre is utal “Iliescu második puccsa” című írásában. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung a torz romániai szelekciót hangsúlyozta: az államfőt nem gyengeségéért, ellenkezőleg, érdemeiért függesztették fel. Az sem világos, vajon milyen érv alapján “döbbentek rá” a liberálisok és az RMDSZ, hogy éppenséggel az SZDP–nagy-romániás–konzervatív csapat jelenti a demokrácia romániai oltalmazóját? – írta a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Kritériumok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./ A Nyugati Jelennel ellentétben a Népújság kiállt a változás mellett, mondván, Basescu elnök idején aki ellent mert mondani neki, annak vesznie kellett. /Mózes Edith: Ki árul luftballont? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Aspazia Cojocaru alkotmánybíró nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, állapította meg a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), elfogadva a Cojocaru fellebbezését. A bíró megóvta ugyanis a CNSAS korábbi ítéletét, miszerint együttműködött volna a Szekuritátéval. Korábban egyes politikusok arra figyelmeztettek, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírók a Szekuritáté ügynökei voltak, és megzsarolták volna őket, hogy Traian Basescu ügyében a taláros testület döntését befolyásolják. „Jelenleg elmondhatjuk, hogy az alkotmánybírák közül senki nem működött együtt a Szekuritátéval” – jelentette ki a CNSAS egyik tagja. A Konzervatív Párt (PC) benyújtotta a CNSAS-hoz azokat az iratokat, amelyek a felfüggesztett államfőnek a Szekuritátéval való együttműködését hivatottak bizonyítani. /Cojocaru nem volt ügynök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A kisebbségi jogok európai uniós védelmének hiányosságaira hívták fel a figyelmet egyebek között az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, április 25-én Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselők. Az ülésen Az emberi jogok helyzetéről a világban és az EU ezzel kapcsolatos politikája című jelentésről folyt a vita. Gál Kinga az etnikai, illetve őshonos nemzeti kisebbségek sorsára hívta fel a figyelmet, az ugyanis megoldásra vár az EU-n belül, valamint közvetlenül az unió szomszédságában található Vajdaságban és Kárpátalján. /Figyelmeztetés a kisebbségi jogok uniós védelmének hiányosságaira. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor teljes joggal követelhetnek hasonló elbánást a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is – jelentette ki április 26-án Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök. A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta. Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában – akárcsak a korábbi Jugoszláviában – azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk. /Trianonnal riogat Kostunica. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A szlovákiai magyarok elvárják, hogy a szlovák állam bocsánatot kérjen tőlük a második világháború utáni meghurcolásukért – jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című tekintélyes cseh politikai és gazdasági napilap közölt április 26-án. „És elég lenne azt mondani – elnézést kérünk. A szlovák parlament bocsánatot kért a zsidóktól a holokausztért, a németektől a kitelepítésekért, de a magyaroktól máig nem. Tőlünk mindenki jogosan elvárja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. Ezt már sokszor bizonyítottuk. A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsileg is helyes? Nem kell emögött más összefüggéseket keresni” – nyilatkozta Csáky Pál. Példaként a szlovákiai zsidók kárpótlását említette, amelynek forgatókönyvét miniszterelnök-helyettesként saját maga dolgozta ki. A kormány 700 millió koronás pénzalapot hozott létre a központi bankban, amelyet 15 évig használhat a zsidó hitközség. Ilyen megoldásra kerülhetne sor például a magyarok esetében is. A pénzalapot pedig a szlovákiai magyar közösség kulturális szükségleteire lehetne felhasználni – fejtette ki Csáky Pál, aki a közelmúltban került a szlovákiai magyarok egyetlen politikai pártjának az élére az addig elnöklő Bugár Béla helyett. /A szlovákiai magyarok állami bocsánatkérést várnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

A temesvári szellemiség két szimbolikus helyszínén zajlott április 26-án a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést megelőző egyházi találkozó: az 1989-es Forradalom Emlékházában, illetve a belvárosi református egyházközség templomában, a rendszerváltó megmozdulások bölcsőjénél, ahol Tőkés László akkori temesvári lelkész lakott. A felekezetek találkozóját a temesvári református egyházmegye rendezte. A helyszínválasztás üzenet, hogy a részvevők keresztyéni őszinteséggel tekintsenek vissza a forradalmi kezdetek óta eltelt 17 esztendőre, és nézzenek szembe a kommunista-ateista múlttal – fogalmazott Tőkés püspök. „Együttléteinket mindig az jellemezte, amit Corneanu érsek 1992-ben egy ökumenikus találkozónkon mondott: nem azért jöttünk, hogy egymás mellett legyünk, hanem azért, hogy együtt legyünk református testvéreinkkel” – jelentette ki Tőkés László. A meghívásnak eleget tett Nicolae Corneanu, a Bánság ortodox érseke, Roos Márton temesvári római katolikus megyéspüspök, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Paul Costin, a temesvári zsidó hitközség elnöke, a pravoszláv (óhitű ortodox) egyházak részéről Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes Lugosról, és a baptista egyház képviselője. A részvevők közös állásfoglalásban nyilvánították ki többek között, hogy a nagyszebeni nagygyűlést kérni fogják a kommunizmus elítélésére. Kezdeményezik egy nemzetközi és egy romániai ökumenikus munkacsoport létrehozását, amely a kommunizmus egyházakra gyakorolt nyomását vizsgálja majd ki, kérik a posztkommunista közelmúlt feltárását. A meghívott felekezetek képviselői memorandumban kérték azt is, hogy Tőkés Lászlót és családját nyilvánítsák forradalmárrá, és kapják meg az ezzel járó jogokat, kedvezményeket is. /Pataky Lehel Zsolt: Egyházfők az igazságtételért, a kommunista visszaélések feltárásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Etnikai alapon részesített előnyben Szatmár megyei magyar településeket Erdei István képviselő bizonyos költségvetési pénzek elosztásakor. Ez áll abban az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) küldött feljelentésben, amelynek kapcsán már be is hívták a vádhatósághoz az RMDSZ-es politikust. A feljelentés az egyik parlamenti képviselőtől származik, aki Erdei István mellett hasonló vádakkal egy RMDSZ-es szenátort és egy államtitkárt is bepanaszolt a DNA-nál. A panaszos azt állítja: a magyar politikus tavaly azzal „zsarolta” a parlamentet, hogy nem szavazza meg a költségvetési törvény tervezetét, ha egyes Szatmár megyei magyar települések nem jutnak pénzösszegekhez. Erdei megerősítette, valóban behívták az ügyészségre egy feljelentés nyomán. Képtelenségnek minősítve a vádakat a politikus egyelőre nem kívánt részletekkel szolgálni az ügyről. /Korrupciós ügy a magyar lobbi? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Jóformán ki sem állították, máris vandál támadások áldozatává vált Nagyszeben jelképes alapítója, Hermann. Európa egyik idei kulturális fővárosa ennek a szimbolikus figurának a különböző megjelenítésével szeretett volna kedveskedni az odalátogató turistáknak, no meg, feltételezem a saját lakosainak is, amikor kitalálta a „Történelem lépésben. Ismerkedjenek meg Hermannal” elnevezésű projektet. A terv szerint a város alapítóját tíz különböző szoborformában örökítik meg, ebből nyolc már elkészült, mindegyiket más-más korszakra jellemző tulajdonsággal, ruházattal, testtartással. A Petru Alexandru Galai szobrászművész által eddig elkészített nyolc darab „Hermannt” egy hete sincs, hogy Szeben történelmi központjának különböző helyszínein elhelyezték, de ismeretlenek közülük kettőt megcsonkították. Az alapítvány képviselőinek nincs pénzük a szobrok javítására, és csak remélik, hogy a többi Hermann-figura nem jut ilyen sorsra. Ion Caramitru UNITER-elnök a román Színházi Szövetség díjkiosztó gáláján Csíky Andrást, „kitűnő magyar kifejezésű román színésznek” nevezte. /Hermann. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Kolozsváron a törvényszék elutasította Kincses Előd ügyvédnek azt a kérését, hogy a teljes népbírósági dossziét csatolják a Wass Albert 1946-os perének újrafelvételi beadványához. Kincses Előd már korábban kérte a per-újrafelvételt, a Vekov Károllyal felkutatott és megszerzett új bizonyítékok és iratok alapján. Az ügyészek szerint azonban az eddig beszerzett dokumentumok elegendők arra, hogy döntsenek a per-újrafelvétel kérdésében. „Wass Albertnek semmi köze az omboztelki és a vasas-szentgothárdi kivégzésekhez” – mondta az ügyvéd. Wass Albert a Kelemen-havasokban vadászott azon a napon, amikor a magyar hadsereg románokat és magyar zsidókat végzett ki az említett két településen. Korábban már Frunda György RMDSZ-szenátor is megpróbálta elérni a perújrafelvételt, de kérését elutasították. /Később döntenek Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Németh Judit elméleti fizikus, a Fizikai Szemle főszerkesztője a vele készült beszélgetésem elmondta, az 50-es években nem jelentett előnyt Németh László lányának lenni. Kitűnő tanuló volt, ennek dacára nem vették föl fizikusnak, csak tanárnak. A felvételiztető azt kérdezte tőle, hogy mi a véleménye apja Sztálin elvtársról írt cikkéről. Németh Judit erre megkérdezte, most apját elemzik, vagy ő felvételizik. Németh László nem osztotta két részre a műveltséget, számára a természettudományos és humán műveltség egyaránt hozzátartozott a megismerendő, érdekes világhoz. Ilyen szellemben nevelte a lányait. A természettudományt és az idegen nyelveket például együtt tanította gyermekeinek. Mindenik lánya természettudományos pályára lépett, de ez nem is volt meglepő az ötvenes évek elején. Németh László körülbelül tíz nyelvből fordított, olvasni mindenik nyelven megtanult, beszélni pedig németül tudott a legjobban. Egyik lánya magyar-angol szakos tanárként kezdte, de egy év után otthagyta: kellemetlen volt magyar szakra járnia, megjegyzéseket tettek apjára, ezért inkább vegyész lett. Németh László nagyszabású tankönyvet is tervezett, Négy könyv címmel, amely nemcsak érettségizők segédkönyve kívánt volna lenni (végül csak részletek készültek el belőle), hanem egyfajta „Noé bárkája”, amely a nyugati civilizáció ragyogását és változatait, a minőséget szerette volna átmenteni. Azt akarta a Négy könyvbe foglalni, amit az emberi műveltségről tudni kell, a humán műveltségről szóló rész meg is jelent cikkek formájában a tanulmányköteteiben. Halála után Németh Judit szedte össze apja kéziratait, és kötetekké alakította. Van néhány kötete, amiket apja már nem látott: a Sorskérdéseket például lánya állította össze fennmaradt cikkekből. Németh László nagyon szerette a fizikát, 1934-ben terjedelmes cikke jelent meg Einstein világáról, ebben felismerte az általános relativitáselmélet jelentőségét. 1935-ben pedig napvilágot látott egy írása a táguló világegyetemről, amelyben kifejtette, hogy ez a 20. század legnagyobb tudományos felfedezése. Németh Judit 1965-ben kandidált, 1972-ben lett a fizikai tudományok doktora, 1998-tól az MTA levelező tagja, 2004-től rendes tagja. Közel 30 évig volt egyetemi tanár, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén. Több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. /Kiss Judit: A kérdezés elsajátítása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Kifejtette, a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató, a felmérés szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. Az Autonómia csatorna a Duna tévé évekkel ezelőtti nézettségét tudhatja magáénak, a tervezett Unió csatorna azonban valószínűleg csak internetes változatban és nem ezen a néven fog indulni. – Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi. Ez nem vonatkoztatható Kolozsvárra, a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes közölte: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igény a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tv-s megrendelésre 2002–2005 között évente 4–5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettek, 2006-ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. /F. I. : A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Csáberőt jelent a magyarországi vállalkozóknak a romániai szabadabb közlekedés, piaci közelség, valamint Erdélyben azonos nyelvi közeg, hangzott Sepsiszentgyörgyön, a Szent György Expón. Romániában évi több mint 15 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint 30 százaléknál magasabb külkereskedelmi forgalom regisztrálható a magyarországi negatív gazdasági trendekkel szemben. Nem lehet számítani a továbbiakban termelőegységek megjelenésére Háromszéken a fő közlekedési utaktól való távolság, a nem épp olcsó munkaerő és a szakképzett humánerőforrás hiánya miatt. /Domokos Péter: Szent György Expó: csábít az erdélyi közeg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./

Az örmény népirtás 92. évfordulója kapcsán tartott megemlékező ünnepséget a Romániai Örmények Szövetsége. Azaduhi Varduca-Horenian szóban összefoglalta az 1915. április 23-ról 24-re virradó éjszakán történt véres eseményeket, amelyeknek a mai örmények nagyszülei is áldozatul estek, és amelyek kapcsán a török kormány a mai napig sem hajlandó elismerni, hogy népirtás történt. Az örmény genocídium ma is aktuális politikai és jogi kérdés nemzetközi szinten. Bár már több egyházi és világi vezető állást foglalt ez ügyben, a Törökországba látogató turisták például semmit sem tudhatnak meg a lerombolt örmény műemlékekről, templomokról, kolostorokról, mintha ez a nép nem is létezett volna. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törökök szándékában állt kiirtani a teljes népcsoportot, és még a történelemkönyveket is átírták, hogy eltüntessék a nyomokat, azért maradtak tanúk és túlélők, akik a világ elé tárták a valós helyzetet. /S. B. Á. : Emlékezés az örmény genocídiumra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A véckei római katolikusok visszaszerezték a száz évvel ezelőtt épített iskolájukat, most új rendeltetést szánnak a megrongálódott állapotban lévő ingatlannak. „A községi I–VIII. osztályos iskolába alig járnak huszonöten. Szakképzett tantestületünk van, csak éppen gyermekünk nincs elég. Ezért is sikerült viszonylag könnyen visszaszerezni az egyházi ingatlant, hisz gyermekhiány miatt a kilencvenes évek elejétől üresen áll. Csoda, hogy még nem szüntették meg a tanintézetet. Ha sikerül befejeznünk a javítást, több új, a kornak megfelelő rendeltetést szánunk az épületnek” – magyarázta Bene Gábor plébános. A falu szülöttéről, a tragikus sorsú Visky Árpád színművészről elnevezett helyi kultúrotthonban bor-árverést rendeztek, az egyházi iskolájának korszerűsítése érdekében. Az ingatlanban a katolikus Kolping-mozgalom helyi képviselői mellett gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálnák a helyüket. /Szucher Ervin: Borral az egyházi iskoláért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./