Leghamarabb 2008-ban kezdődhet el az egyre rohamosabban pusztuló kolozsvári Mátyás király szoborcsoport restaurálása, de a helyi önkormányzat gondjai tovább késleltethetik a felújítást. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a műalkotás helyreállítása érdekében várhatóan már a héten kiírják a tendert. /2008-ban restaurálhatják a Mátyás szobrot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

2005. nyarán a Romániai Magyar Szó akkori kiadója csődöt jelentett, két hónapig nem jelent meg a lap, majd 2005. októberében a lap új néven, új kiadóval, és javarészt megújult szerkesztői gárdával újraindult. Salamon Márton László főszerkesztő szerint mérvadó országos közéleti és családi napilapot szerkesztenek, „amelyet szeretnek az olvasói, és tisztel a szakma”. A példányszámot viszont nem sikerült emelniük. /Salamon Márton László: Felelősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

Az illetékesek cáfolták azokat a Szatmárnémetiben terjedő híreket, melyek szerint „kilakoltatják” a város legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, mert az épület visszakerül a református egyház tulajdonába. Az ingatlan átadásának igényét Tőkés László fogalmazta meg. A püspök úgy vélte: nemcsak jogilag, de ténylegesen is vissza kell szolgáltatni a Református Gimnáziumnak az iskolaépületet. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint szóba sem kerülhet a Kölcsey elköltöztetése, hisz már korábban konszenzus jött létre az egyházzal, hogy az iskola jelenlegi helyén marad. /Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

A parlament április 24-i ülésén a törvényhozók a május 19-i népszavazási dátum kitűzése mellett olyan rendelkezéssel egészítették ki a referendumtörvényt, mely szerint egy esetleges érvénytelen népszavazás esetében a parlamentnek kell megállapítania, mi legyen Basescu sorsa. Ezzel megteremtették a jogi alapját annak, hogy újabb népszavazást írjanak ki, s meghosszabbodjon Basescu „kényszerszabadsága”. A romániai magyaroknak az az érdekük, hogy parlamenti köztársaság mellett tegyék le voksukat a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazáson – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó hozzátette: az egyszemélyes hatalomkoncentráció egyszínűvé tenné az országot, és ilyen típusú döntéshozatalban nem lennének jelen a kisebbségi közösségek. /B. T. : Újabb csapdát állított Basescunak a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nicoale Vacaroiu, a szenátus elnöke, aki ideiglenesen ellátja az államfői teendőket, megnevezte több közeli munkatársát, írta a Cotidianul című lap. Úgy tűnik, hogy a Basescu felfüggesztésére irányuló referendumig hátra levő hónapban egykori kommunista vezetők állnak az ország élén, ugyanis Vacaroiu tanácsosai 1989 előtt is fontos vezetői tisztségeket töltöttek be. Az elnöki kancelláriát vezető Alexandru Stanescu 1983–1989 között miniszterhelyettes volt az iparügyi tárcánál. Ezt követően államtitkár lett, majd a Vacaroiu-kormányban miniszter. A külügyi kérdésekkel foglalkozó Ghiorghi Prisacaru szenátor Románia utolsó kommunista kormányfője volt. /Kísért a múlt a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nicolae Vacaroiu az elnöki palotában – olyan, mintha visszarepültünk volna 1993-ba, a posztkommunista semmittevés és halogatás éveibe, amikor a volt kommunisták utódjai tartották kezükben a hatalmat és az országot. Tariceanu miniszterelnök és az RMDSZ árulásának eredménye most mérhető le igazán, írta a lap munkatársa. Most a Ceausescu-rezsim relikviái osztják az észt. Halaszthatatlanul fontos, hogy kormányrendelettel megváltoztassák a népszavazási törvényt úgy, hogy a volt államfő soha ne térhessen vissza. A külügyi titkosszolgálat vezetője, Corneliu Saftoiu két hónapja parlamentben heverő lemondását is el kell fogadni, s a liberális-szocialista-RMDSZ-es érdekeknek megfelelő embert kell helyébe ültetni. Senki sem veszi észre, hogy a változtatások lényegét Iliescu sugallatai alapján Vacaroiu és Geoana fogalmazza meg. /Simó Erzsébet: Időutazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete kétnyelvű, román és magyar nyelvű plakátokat nyomtat a választási kampányra, mivel a magyarokat is meg akarják szólítani, hogy saját lelkiismeretük szerint voksoljanak, és ne úgy, ahogyan azt az RMDSZ diktálja. /Kétnyelvű választási plakátok Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Constantin Balaceanu-Stolnici liberális vezető együttműködött a Szekuritátéval, tájékoztatott a Cotidianul című bukaresti napilap. Constantin Balaceanu-Stolnici beismerte, hogy „Laurentiu” név alatt írt jelentéseket. Constantin Balaceanu-Stolnici neurológus, egyetemi tanár a Nemzeti Liberális Párt (PNL) aktív tagja. /Laurentiu” név alatt jelentett a Szekuritáténak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Az idegspecialista a bukaresti gerontológiai intézethez került osztályvezetőként. A páciensek nagyrészt külföldiek voltak, emiatt az intézetnek szinte szerves részét képezték a Szekuritáté emberei, akik az orvosoktól szereztek információkat. Balaceanu-Stolnici a PNL negyedik „nagy öregje”, akiről kiderült, hogy jelentett a Szekuritáténak. Alexandru Paleologu volt az egyetlen, aki ezt elismerte. Dan Amedeo Lazarescu, Calin-Popescu Tariceanu PNL-elnök mostohaapja volt, akinek szekusmúltjára 2002-ben bekövetkezett halála után derült fény. Mircea Ionescu Quintusról még PNL-elnökként derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. /Fall Sándor: Balaceanu-Stolnici jelentett a szekunak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

A tájékozódás és az egyeztetés hiányával magyarázta Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kifogásait a Szülőföld Alap pályázati kiírásaival kapcsolatban. Az MCSZESZ vezetői állásfoglalásukban a kiírások tematikáját és az összegek elosztását elemezték. Felhívták a figyelmet többek között az ifjúsági, a mezőgazdasági támogatások, illetve a kis költségvetésű helyi rendezvények támogatásának hiányára. Törzsök Erika kifejtette, az ifjúság számára a Szülőföld Alap mindhárom kollégiuma nyújt támogatást, a mezőgazdasági támogatások viszont a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörét képezik. Közölte, a kis költségvetésű helyi projektekre a keretösszeg tíz százalékát különítették el. „A pályázati kiírások megjelenése előtt több hónapos egyeztetés zajlott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök között – fogalmazott Törzsök Erika. – A Szülőföld Alap működési alapelve, hogy az adott régiók képviselői határozzák meg a térség támogatási prioritásait. ” Hangsúlyozta, mindhárom kollégium testületében jelen vannak az RMDSZ által javasolt erdélyi szakértők is. /Fülöp Noémi: Egyeztetés orvosolná az MCSZESZ kifogásait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Halasztással kezdődött a Magyarországon tartózkodó Barabás Ernő ellen kibocsátott nemzetközi elfogatási parancs ügyének a tárgyalása. A budapesti Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy amíg a vesepanaszokkal kórházba került Barabás fel nem épül, nem tűzhetnek ki újabb időpontot. A Miskolcon élő férfi ellen a Maros megyei ügyészség februárban bocsátott ki elfogatási parancsot. Azzal vádolják, hogy kivonja magát a tízéves börtönbüntetés letöltése alól. A budapesti Fővárosi Főügyészség az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása mellett foglalt állást. /Szucher Ervin: Magyarország nem adja ki Barabás Ernőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-alelnök és alpolgármester lett a csíkszeredai Székely Tanács elnöke, az új elnökségnek pedig több RMDSZ-es tanácsossal együtt tagja Ráduly Róbert polgármester is. A tisztújító gyűlés Ráduly Róbert javaslatára az SZNT-t addig ideiglenesen vezető EMI-seket is beválasztott az elnökségbe, ők azonban lemondtak tisztségeikről, így gyakorlatilag az RMDSZ vezetése alá került az SZNT csíki szervezete. Három évvel ezelőtt a Ráduly által vezetett tanács nem tűzte napirendre az SZNT népszavazási kezdeményezését, Veress Dávid, pedig, aki most a csíki székely tanács újdonsült elnöke, három éve visszautasította az SZNT vezetőtanácsában való tisztség vállalását. Ezért vonult ki az EMI testületileg. /B. Zs. : RMDSZ-kézben a csíki SZNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Alapfokon pert nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna, az önálló magyar egyetemért és magyar karokért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Bodó elmondta: a temesvári törvényszék arra kötelezi a felsőoktatási intézmény vezetőségét, hogy vonja vissza a vele szemben hozott szankciót. A BBTE tavaly nyáron részesítette írásbeli figyelmeztetésben a BKB elnökét. A BKB küzdelme 2005 őszén kezdődött, amikor a magyar oktatók egy részét tömörítő civil szervezet Erdély fontosabb egyetemi városaiban tüntetéseket szervezett az önálló magyar egyetem visszaállítása érdekében. A BKB-sok a BBTE-n belüli magyar karok létrehozása mellett is síkra szálltak. A konfrontáció tavaly ősszel érte el a csúcsot, amikor Hantz Péter, a BKB szóvivője saját kezűleg helyezett el magyar feliratú táblákat a BBTE épületeiben. Kísérletét megakadályozták, majd a BKB másik frontemberével, Kovács Lehellel együtt eltávolították az egyetemről. A BKB több jogorvoslati eljárást is indított. Bodó Barna emlékeztetett: tavaly nyáron Hantz Péter ellen is eljártak, de Bodó írásbeli figyelmeztetésénél súlyosabb büntetést szabtak ki rá, azaz megrovásban részesítették. Ezt a döntést Hantz is megtámadta a bíróságon, ügyét a kolozsvári törvényszéken tárgyalják. Ezzel párhuzamosan mindketten panaszt tettek a román oktatási minisztériumnál, de egyelőre egyik oktató sem kapott választ a szaktárcától. Hantz és Kovács az egyetemről való eltávolításuk ügyében is kétféle úton keresnek jogorvoslatot: egyrészt panaszt tettek az emberjogi biztosnál az egyetem általuk törvénytelennek tartott eljárása miatt, másrészt pedig munkajogi pereket indítottak. A jogi eljárások még folynak. /Jogi úton keresik igazukat az egyetemi oktatók. Bodó Barna már pert nyert. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Egyesek az RMDSZ házi szociológusának tartják Magyari Tivadart, az erdélyi magyar liberális értelmiség jellegzetes alakját. Szeret román körökben forgolódni, és – mintha kisebbrendűségi komplexusa lenne – abban az illúzióban ringatja magát, hogy többre fogják becsülni, ha sikerül a túlsó térfélen elfogadtatnia magát. Magyari Tivadar elfogadta a Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetése által felkínált rektor-helyettesi posztot. Észre kellett volna vennie, hogy ha fel is használják, a románok is ugyanannak tartják, mint a magyarok: árulónak. Vajon megköszönte már Magyari Tivadar Hantz Péternek a rektor-helyettesi posztot? – kérdezte az Erdélyi Napló. /S. P. : Találgatás Magyari Tivadarról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Közös fejlesztési stratégiát dolgoz ki Szatmárnémeti város és Kárpátalja régió önkormányzata. „Ki kell használjuk régióink kedvező geopolitikai adottságait” – hangsúlyozta Viorel Solschi projektvezető, Szatmárnémeti alpolgármestere. /Babos Kriszina: Román–ukrán stratégia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Román, magyar és angol nyelven olvasható immár az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejárata fölött az intézmény neve. A bejárati ajtó fölött elhelyezett elenyészően kis tábla hirdeti immár a „multikulturalitást” az egyetemen, egészen közel kell menni, hogy olvasható legyen a szöveg. Egy többnyelvű felirat kihelyezése még nem oldotta meg a valós problémákat, a magyar oktatás helyzete ettől még nem változott. Hol maradnak az önálló magyar karok, a magyar nyelvű képzés a laboratóriumi gyakorlatok vagy a klinikai oktatás esetében, az egészségügyi középkáderek magyar képzése, a beiskolázási arány módosítása, a magyar oktatók és adminisztratív személyzet alkalmazása, a vezetői tisztségekben a paritás? És egyáltalán: a problémák civilizált megvitatása? Az épületen belül még nincsenek látható jelei a „multikulturalitásnak”, állítólag erre még várni kell, amíg az épület felújítását befejezik. /(antalfi): Háromnyelvű felirat a MOGYE-n. A porhintés újabb állomása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

A romániai magyar anyanyelvű, római katolikus egyetemisták országos találkozóinak gondolata 1994-ben vetődött fel először. Azóta a részvevők száma egyre gyarapodott. A fiatalok most évente kétszer, tavasszal és ősszel szerveznek OKET-et (Országos Katolikus Egyetemista Találkozó) a nagyobb egyetemi központokban: Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyulafehérváron. Az idei első találkozó április 20–22-e között Temesváron zajlott. A szervező TEKMEK (a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) az erzsébetvárosi szalvatoriánus rendházban és templomban fogadta a mintegy 200 fiatalt, akik Erdélyből és Szegedről érkeztek. Helyem egy új világban – fiatalként egy megváltozott Európában címmel Kiss Ulrich budapesti jezsuita szerzetes tartott átfogó, előadást. “Európa valójában puzzle-játék, amit nekünk kell létrehozni, kirakni. A siker a nyitottságban, érdeklődésben, a felkészültségben, a változásra való képességünkben rejlik” – fogalmazott P. Kiss Ulrich SJ. Kitartásra, helytállásra buzdította a fiatalokat szentbeszédében Roos Márton megyés püspök is. /Sipos Enikő: Magyar egyetemisták találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Szokásosnak mondható támadás érte az EMI-t egy szélsőséges román szervezet részéről a Kárpátia-koncert kolozsvári megszervezése után. Ezzel párhuzamosan támadta az EMI-t egy magyar etnikumú szélsőséges liberális. Ezek a liberálisok kevesen vannak, közpénzek garmadája szükséges működésben tartásukhoz. Ez a mostani támadás tartalmazza szinte az összes olyan, az SZDSZ által használt toposzt, amelyet a megnevezett párt használ. Joggal tarthatunk attól, hogy Erdélyben is meghonosodik ez a beszédmód, írta Bagoly Zsolt. A támadó liberális szerint szélsőjobboldali az, aki: nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Czika Tihamér Transindex-közeli RMDSZ-es alkalmazott blogger, saját bevallása szerint szabadkőműves, aki blogján rendszerezte az érveket. Czika Tihamér az EMI-t egy platformra helyezte a szélsőséges Noua Dreaptával. Czika felvázolta az alaptételeket. Szerinte szélsőjobboldali az, aki nemzeti szellemben való nevelésben gondolkodik, fontosnak tartja a történelmi érzést, aggódik az országhatárok által tőle elválasztva élő magyarokért, hangsúlyozza a népfogyatkozás veszélyeit, foglalkozik a második világháborúval és az „ősmúlttal”, konkrétan a honfoglalással. Czika Tihamér második ideológiai csomagja az Ultrakonzervativizmus és kereszténységmánia címet viseli. Ebből kiderül, hogy a szélsőjobboldali ember ellenzi a kommunizmus, szocializmus és liberalizmus nevű közösségromboló eszméket, szeretné megvédeni a keresztény értékeket, „egészséges családot” szeretne, tehát „nyíltan” homofób és abortuszellenes, rendezvényeiken esetenként jelen vannak a „nemzeti egyházak”, papok, teológusok. Ráadásul „muszlimfóbiája” is van. A szélsőjobboldaliak továbbá elutasítják a globalizációt a kultúrában és a kereskedelemben egyaránt, „immigráns-ellenesek” és paranoiásan félnek a többség rendőreitől. ”Szervezkedjünk, hogy átvegyük a hatalmat” érzés jellemzi a szélsőjobboldaliakat, derül ki Czika Tihamér következő szempontjából. A szélsőjobboldali a nacionalista gondolatot terjeszti a fiatalság körében. Czika Tihamér mindebből levonta a következtetést: az EMI sötét és káros. /Bagoly Zsolt: Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Ötven éve halt mártírhalált gróf Esterházy János, aki a két világháború között és a második világháború alatt a szlovákiai magyarság vezetője, parlamenti képviselője volt – emlékezett az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott egyperces felszólalásában Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő (MKP). A szlovák állam parlamentjében ő volt az egyetlen, aki 1942-ben nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt, és sok cseh, szlovák és zsidó embert mentett meg – tette hozzá. Felidézte: Esterházyt 1945-ben a szovjetek elhurcolták, és tíz év munkatáborra ítélték. 1947-ben távollétében a szlovák népbíróság halálra ítélte. 1949-ben a súlyosan tüdőbajos foglyot Csehszlovákiába szállították, ahol életfogytiglani, majd 25 évi fogságra ítélték. 1957-ben börtönben halt meg. /Esterházy Jánosra emlékeztek az EP- plenárison. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Idén Gyimesközéplok szervezte meg április 14-én a XIII. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozót. A 18 faluból érkezőket (több mint 600 kórustag) nagyon sok esetben a kántor vagy a karvezetők mellett plébánosuk is elkísérte, jelen volt Tamás József püspök is, aki a szentmisét celebrálta. A sorban felvonuló kórustagok két-két művet adtak elő, majd mindenkit szeretettel megvendégeltek. A költségek nagy részét a helyi önkormányzat állta, de segített a Communitas Alapítvány, elfogadva a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) által benyújtott pályázatot. /Ambrus Róbert, Gyimesközéplok: Kórustalálkozó Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

Első ízben szervezte meg a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár a Kolozsvári kiadói év – könyv és sajtó elnevezésű kiállítást, amelynek keretében számos díjat is kiosztottak. A kiállításon harmincnál több kiadó termékei, továbbá több tucatnyi újság és folyóirat példányai tekinthetők meg: összesen mintegy 600 cím mutatja be az elmúlt év kolozsvári kiadói és nyomdai termését. A rendezvényt Doina Popa igazgatónő és Kerekes Sándor megyei tanácselnök nyitotta meg. A könyveknek megítélt díjak közül egy magyart részesítettek elismerésben, a gyermekkönyv kategóriában a 300 példányban megjelent Titokmorzsák a természetből /Stúdium Kiadó/ című könyvet, szerzője, Kiss Bitay Éva, aki idős kora ellenére megjelent a díjkiosztón. /F. I. : Kiosztották a 2006-os kiadói év díjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 19–20-án immár hatodik alkalommal emlékeztek meg Kalotaszentkirály-Zentelkén a Föld Világnapjáról. A helyi, 2003-ban alapított Silvanus Ökológiai Egyesület a rendezvény szervezésében a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesülettel (HTvE) fogott össze, az utóbbiaknak köszönhetően értékes díjakat oszthattak ki. A diákok a hulladékgazdálkodás témakörében rajz- és kisdolgozat pályázatokban vettek részt, a 2007-es földnap-fasor elültetése után ezek díjazásával zárult a rendezvény második napja. /Péter György-Árpád: Kalotaszentkirály-Zentelke. A Föld Napját ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Életműdíjjal tüntette ki a Román Színházi Szövetség (UNITER) Csíky András Jászai Mari-díjas színművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. A Nagyszebenben megtartott díjátadó gálaesten a neves színművész egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, ezért levélben köszönte meg a rangos díjat. /Csíky András UNITER-életműdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 24-én Sepsiszentgyörgyön, a Váradi József Általános Iskolában tartották a gyermekszínjátszó találkozót. Dunaszerdahelyről eljöttek Mátyás király lustái, a gelenceiek két előadással rukkoltak ki, Kézdivásárhelyről a Petőfi Sándor és a Molnár Józsiás iskola gyermekszínészei érkeztek. /Fekete Réka: Gyermekszínészek ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Április 23-án este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját a Vox Humana kamarakórus. Az ünnepet a sepsiszentgyörgyi Pro Musica, a budapesti Stella és a Vox Humana fellépése tette emlékezetessé. Záróakkordként a három kórus együtt énekelte el Kodály Zoltán Esti dal és Szép könyörgés című művét. /Ferencz Csaba: Az emberi hang minősége (Harmincöt éves a Vox Humana). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Magyarországról, a Szentkirályi Általános Iskolából érkeztek vendégek Désre, az 1-es Számú Általános Iskolába, az iskolák között több éve működő partnerségi kapcsolatot hivatalosan is megkötni, valamint részt vettek a vers- és prózamondó versenyen. Szentkirály és Dés polgármestere baráti egyezményt írt alá. A vendégek megnézték Désaknán a sóbányát. /B. E. : Szentkirályi vendégek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Tanítás szempontjából valamelyest lazább volt a múlt héten Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban, ekkorra időzítették a szokásos iskolanapokat (az órák nagy részét megtartották, folytak a különböző tantárgyvetélkedők). Egyes rendezvények elmaradtak a diákokat érdeklődésének hiánya miatt. /Iskolanapok a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Dr. Berényi Károly települési képviselő, a határon túli magyar ügyek hódmezővásárhelyi tanácsnoka Szentegyházán az erdélyi magyarok önszerveződésének támogatására elkülönített költségvetési forrásból pénzösszegeket adott át erdélyi partnereiknek, Hódmezővásárhely itteni tiszteletbeli polgárainak. A támogatottak közül a lista élén a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állt, amely felvállalta dr. Rákossy Árpád felsőcsernátoni származású ügyvéd emlékművének – a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola elé kerülő bronz mellszobor – felállítását. Hódmezővásárhely nagyvonalú gesztusával segít befejezni a Rákosi- és a Kádár-korszakban koncepciós perekben elítélt jogászdoktor szobrának elkészítését. A hódmezővásárhelyiek jelentős összeggel támogatták a szentegyházai Gyermekfilharmónia Alapítványt, egy évig biztosítva a Szentegyházi Hírlap című, információs-kulturális újság megjelenését és az alapítvány által vásárolt régi székely ház felújítását. A csekefalvi unitárius egyházközösség az unitárius parókia felújításhoz kapott támogatást, a Tarcsafalvi Egyesület a megrongálódott iskolaépületet javíttathatja ki, és támogatásban részesült a parajdi Áprily Lajos Emlékház egy Ki tud többet Áprily Lajosról? című verseny lebonyolítására. Ezek a támogatások olyan időszakban érkeztek Erdélybe, amikor a magyar politikai és gazdasági élet súlyos válságban van. A tizenhét éven át polgári vezetésű Hódmezővásárhelyt a jelenlegi kormányzat hátrányos megkülönböztetéssel sújtja, s olyan anyagi elvonásokkal ,,bünteti”, amelyek botrányosak és kormányzathoz méltatlanok. A kórház esetében az ,,ágyelvonások” a legdrasztikusabbak, 60 százalékon felüliek. Dr. Berényi Károly ismételten felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, amelyet a határon túli magyaroknak mintegy jóvátételül ajánl fel a 2004. decemberi népszavazás lehangoló eredménytelensége miatt felelősséget érző alföldi város, Hódmezővásárhely lakossága. A Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára cím elnyerésére csupán egy bejelentkezési levelet kell elküldeni postai vagy elektronikus úton a jelentkezők személyes adataival és pontos lakcímével Hódmezővásárhelyre. /Sylvester Lajos: Hódmezővásárhelyiek jobbja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A Svájcban élő Böröcz József évtizedek óta segít nehéz sorba jutott magyar testvérein. Áldozatos munkája elismeréseképpen tíz évvel ezelőtt Magyar Örökség Díjban részesítették. Dobos László felvidéki író laudációjában akkor a következőket mondta róla: „Böröcz József élete nemes lelkével, a mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Életműve azonos rangú minden más, Magyarországért és magyarságért tett és végzett nagy cselekedettel… Életének lényege az emberszeretet, az emberbecsülés, a gyenge, a bajba jutott, a kiszolgáltatott, védtelen segítése. ” Böröcz József a második világháborúban amerikai fogságba került, onnan Münchenbe szökött, végül Svájcba került, Thalwill lett az otthona. Szabónak tanult. 1950-ben belépett a Svájci Keresztény Szakszervezetbe. Zürich városa 1986-ban „iparbírónak” nevezte ki, 80 éves koráig tartó hatállyal. 1958-ban részt vett a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének megalakításában. 1962 óta elnöke a szervezetnek, ellenszolgáltatás nélkül végzi tevékenységét. A Magyar a Magyarért akció keretében mintegy 700 menekült telepedhetett le Svájcban. A menekülteknek kezdeti anyagi gondjaik enyhítésére hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt biztosított a Szövetség. A svájci magyarok legnagyobb és anyagilag legerősebb szervezeteként állandó jelleggel támogatták a németországi Burg Kastl-i magyar gimnáziumot. A Szövetség fennállása óta támogatja a magyarországi és az elszakított területeken bajbajutott honfitársakat. Elnökének közbenjárására 2001 áprilisában például 47 tonna, több mint egymillió svájci frank értékű élelmiszeradományt juttattak el Magyarországra és Kárpátaljára. Erdély, sőt Délvidék sem maradhatott ki a támogatandó területek közül. Összességében 14 teherautónyi, 170 tonna élelmiszert juttattak el az érintett országokba. Böröcz József áldozatos emberszeretetére vall Duray Miklós támogatása, vagy hogy amikor Szőcs Gézát a románok kiutasították Erdélyből, kieszközölte, hogy Svájcban menedékjogot kapjon a neves költő. Ha teheti, Böröcz József a Szövetség nevében szót emel a bebörtönzött vagy üldözött magyarok érdekében az EBEÉ-konferenciákon is. Jelenleg legnehezebb feladataik közé tartozik a munkanélküliek és kisebbségben élő magyar honfitársak megsegítése. /Frigyesy Ágnes: Mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Köszöntjük a Svájcban élő 85 esztendős Böröcz Józsefet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Erdélyi, székelyföldi tájak köszönnek vissza a táralton Knobloch László fekete-fehér fotográfiáiról, s velük együtt a honvágy is, hiszen a fotóművész harminc évvel ezelőtt külföldre költözött, munkáit immár Németországból hozva vissza a sepsiszentgyörgyi Képtárba. Egyike tehát az örök hazatérőknek, akik gondosan őrzik emlékezetükben és felvételeiken mindazt, ami itt természetes, adott, mindennapos. /Mózes László: A szülőföld tónusokban és formákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./