A hét elején Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Szakközépiskolában megkezdődött az iskolahét, felavatták az intézmény zászlóját és címerét. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy annak idején, 2000-ben az anyagiak miatt nem volt könnyű határozni az intézet létrehozásáról. Most, látva az eredményeket. állítja, hogy jól döntöttek. Antal Erzsébet magyartanár bemutatta az iskola évkönyvét, Feleki András oktatómester pedig ismertette a most negyedik alkalommal megnyíló szakmai kiállítást. Az ünnepi hangulatot emelte az Antal Erzsébet tanárnő által betanított irodalmi összeállítás. A Zeyk Domokos Szakközépiskola 2000-ben létesült, lehetőséget nyújtva a környék mintegy 36 települése fiataljainak a szakközépiskolai tanulmányok elvégzésére. Székelykeresztúron múltja van a szakoktatásnak, ugyanis 1931 októberében Erdélyben először itt indult az első unitárius téli gazdasági iskola, amely 1948 után szakiskolaként működött. Az iskola háromemeletes épületét 1911-ben tanítóképzőnek építették. Az Erdély-szerte híres tanítóképzőt 85 évi fennállása után a minisztérium 1955-ben megszüntette, az épületben gyermekotthont létesített, amely Románia legnagyobb magyar gyermekotthonává nőtte ki magát. 1998-ban gyermekelhelyező központtá alakult, ezt pedig később felszámolták. Az iskolának jelenleg 499 tanulója van. /László Miklós: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Május 17-én Kájoni, a polihisztor elnevezésű tudományos ülésszakkal kezdődik a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola Kájoni Napok rendezvénysorozata. A vetélkedőkön kívül szakmai versenyek, sportvetélkedők, szórakoztató játékok, hangverseny, szabadtéri program és tanulmányi kirándulás várja a résztvevőket. /Kájoni Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Zajlik a IV. Film. Dok magyar-román dokumentumfilm-fesztivál Csíkszeredában, 53 versenyfilmet láthatnak az érdeklődők. Idén is uralja a mezőnyt az 1956-os forradalom. A tavaly látott Ecseri tekercsek, illetve a 12 voltam 56-ban után most Pigniczky Réka Hazatérés: egy szabadságharcos története című portréfilmje nyerte el a nézők tetszését. /Gergely Zsuzsa: Újjá kell születnie a magyar dokumentumfilmnek. Zajlik a IV. Film. Dok magyar-román dokumentumfilm-fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban tartották meg a Temes megyei tanítók szakmai tanácskozását, amelyen Erdei Ildikó pszichológus a különleges képességekkel rendelkező gyerekek és a speciális nevelési igényű tanulók integrálásáról tartott előadást. /Stan Orsolya: A Bartók háza tájáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Körtvélyfáján hagyományteremtés céljával rendezték meg évekkel ezelőtt az első reneszánsz énekkari találkozót, amelyet az elmúlt hét végén a hetedik követett. A helyi református egyház Cantate Domino vegyes kara hívta találkozóra magyarországi és hazai dalostársait. /Berekméri Ildikó: Reneszánsz kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy először értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, amikor először beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ők voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendező is a megszólaltatókhoz tartozott. Marosvásárhelyen találkozott az érdeklődő közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelőtt forgatott, Pergőtűz című művel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mű utolsó részét mutatták be. Sára Sándor elmesélte, először 25 részes filmben gondolkodtak, ebbe a filmgyár vezetősége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nőtt a részek száma, alkudoztak, kilincseltek – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a második magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatni, a moziba nem engedték. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónővel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mű és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztek a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a rendszerváltás után. A film elkészülte után megkereste Sárát az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegből 1983-ban elkészült egy meglehetősen vastag könyv 80. 000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány, elrendelték a könyv bezúzását. Kalandos utakon menekült meg pár kötet belőle... /Nagy Botond: Elkésett visszhang a kétszeres halálról. Sára Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Sára Sándor Hol vannak a katonák? című dokumentumfilmjét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Művelődési Központban, az alkotást első alkalommal láthatta az erdélyi közönség. A filmrendező Csíkszeredába – ahol a Film. Dok fesztivál zsűrielnöke – tartva állt meg Marosvásárhelyen. „Annak idején elképzelhetetlen lett volna Erdélyben a magyar hadseregről forgatni filmet. A II. magyar hadsereget horthysta-fasiszta jelzővel bélyegezték meg, ezért csak kevés erdélyi résztvevőt tudtam megszólaltatni” – mondta el Sára. /Antal Erika: Sára Sándor filmje a háborúról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Május 17-én Szilágyi Domokosról készült dokumentumfilmek kapcsán lesz kerekasztal-beszélgetés Kolozsváron, a Film.Dok helyszínén. A költőről szóló két dokumentumfilm: B. Nagy Veronika Szembehalál című alkotása, illetve Maksai Ágnes Az utolsó maszek című dokumentumfilmje. /Horváth István: Kényes téma Szisz ügynök múltja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Giuseppe Verdi Traviata című operáját mutatja be a kolozsvári Magyar Opera május 17-én, Gy. Tatár Éva rendezésében, vezényel Horváth József. /Márton Éva: Szerelem és balítélet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Csíksomlyón, a Ferences Rendháznak eddig csak belső lapja volt, hiányzott a híveknek írt folyóirat. Ezt a hiányt felismerve fogott a lapszerkesztéshez Laczkó-Dávid Anaklét atya, aki a pünkösdi búcsú előtt mutatja be Csíksomlyói Ferences Rendház új folyóiratát, a Csíksomlyó Üzenetét. Évi négyszeri megjelenést terveznek: pünkösd, Mária nevenapja, karácsony és húsvét ünnepe súlypontozná a negyedévente megjelenő számokat. Az első számban Páll Leó, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója ajánlja a lapot. A kegyszobor történetét id. Borsodi László nyugalmazott tanár ismerteti, majd az idén 440 éves búcsú történetét P. Benedek Fidél Csíksomlyó című tanulmánykötete alapján közlik. A zarándoklatról, annak rövid történetéről és lényegéről Bartalis János atya közöl írást. A kegyhelyről és a helyes Szűzanya-tiszteletről Nemeshegyi Péter jezsuita atya írt. /Takács Éva: Új folyóirat. Csíksomlyó Üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Idén Dsida-év van. Az egész magyar nyelvterületen őt ünneplik, de talán szülővárosában, Szatmárnémetiben adóztak emlékének a legkedvesebb ajándékkal, amikor Az én dalom címmel egy válogatáskötetet jelentettek meg a Cimborában közölt ifjúkori verseiből. Ez a kis könyv, amelyet Végh Balázs Béla főiskolai tanár válogatott, látott el előszóval, és rendezett sajtó alá, 31 költeményt tartalmaz, az Ady Endre Társaság gondozásában. A verseket Muhi Sándor grafikus-rajztanár tanítványai által készített gyerekrajzokkal illusztrálták. /Az én dalom. Válogatás Dsida Jenő gyermekverseiből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Czegő Zoltán 1988 óta Magyarországon élő költő Időrianás /Irodalmi Jelen, Arad/ című regényét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Lajos szerint nagyon emberi a könyv, a líra nem leplezi az élet tragikus konfrontációit, s ebben a mindig hazatérő költő-írót minden bizonnyal néhai riporter-újságíró múltja segítette.,,Nem az ő életművét alkotta meg, hanem a mi életünket írta meg” – méltatta a regényt Sylvester Lajos. Az Időrianás az Irodalmi Jelen regénypályázatára készült, különdíjas lett. /Váry O. Péter: Én csak másképp raktam össze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Bereck felé menet egyik napról a másikra nem Kézdisárfalvára ért be az ember, hanem Nyújtódra, és továbbmenve hiába kereste Kézdiszászfalut, mert az lekerült a térképről, olvasható a lapban. Egyik nap még volt helységnévtábla, ma már nincs. Ugyanúgy, mint ahogy 1956-ban eldobták Oroszfalu nevét, a falu nyomtalanul szívódott fel Kézdivásárhelybe. Ma már elfeledkeztek azokról az emberekről is, akik a torjai Karatnát, Volált, a kézdivásárhelyi Kantát, a maksai Eresztevényt, a rétyi Komollót alapították. /Sántha Attila: Rekviem Sárfalváért, Szászfaluért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./ A táblák valóban lekerültek a két falu bejárata elől, annyi történt, hogy a megrozsdásodott táblákat a tavasz folyamán leszerelték. Amint sikerül elfogadtatni a Székelyföld összes településére érvényes helységtáblák szimbólumait, Nyujtódra, Kézdisárfalvára és Kézdiszászfaluba is új táblákat szerelnek fel. /Iochom István: Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu nem tűnt el! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

Az erdélyi magyar közösség politikai tagozódása címmel tartott Brüsszelben előadást május 15-én Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő. Kónya-Hamar kitért az RMDSZ-nek a koncepcióját képező szabadság-ideológiai elemekre, illetve azok össztársadalmi méretekben megvalósuló pilléreire. Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Nyilatkozatban /1992/ foglaltak tizenhét év után is érvényesek. A politikus következtetése az, hogy „az erdélyi magyarságnak és közképviseleti, érdekvédelmi szövetségének, az RMDSZ-nek vissza kell térnie közösségépítő programjához, és úgy kell azt kiegészítenie a megfelelő gazdaságpolitikai és településpolitikai fejezetekkel, hogy a szülőföldön való maradás stratégiájának lehetőségét kínálja alternatívaként. ” /Ma is érvényes a Kolozsvári Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Polgármesterekkel, önkormányzati tagokkal, RMDSZ-politikusokkal találkozott május 17-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, esély lenne Románia regionális átszervezésére, ha erős kormány és meggyőző parlamenti többség lenne. Véleménye szerint most kellene előkészíteni a regionális átalakítást, hogy 2009 után megvalósítható legyen. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a bizottsági jelentések megszületése után kerülne plénum elé. /Farkas Réka: Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

Sólyom László köztársasági elnök a 2006 tavaszán indított Határon túli magyarság a 21. században konferenciasorozat keretében harmadik alkalommal tanácskozik a Sándor-palotában a határon túlról és Magyarországról érkező tudósokkal, értelmiségiekkel. A mostani konferencia az „autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés” címet viseli. Az első tanácskozás után az államfő azt mondta: ismételten beigazolódott, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. A 2006. november végén tartott Identitás-megőrzés tömbben és szórványban című második konferencián Sólyom László úgy fogalmazott: a konferencia előnye, hogy „itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni”, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A résztvevők azt hangsúlyozták: az autonóm módon történő integrációban látják a szórványban élők jövőjét. Az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka – állapították meg. Konferencia a határon túli magyarságról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Mintegy 120 üzletember vesz részt a május 17-én Félixfürdőn elkezdődött, az EU határok nélkül című kétnapos román–magyar üzleti konferencián, melyet a székelyudvarhelyi Chronos Marketing Média és PR Ügynökség, továbbá a Napi Gazdaság napilap szervezésében. A román kormány képviseletében két miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély László fejlesztésért felelős tárcavezető, illetve Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár is részt vett a konferencián. /Králik Lóránd: Üzleti határok nélküli EU? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Az idei felvételi vizsgán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karán továbbá a négyévessé váló orvosi asszisztensképző szakon a meghirdetett helyek 50-50 százalékára vesznek fel tanulmányaikat magyarul illetve románul folytatni kívánó diákokat – jelentették be. Nagy Örs rektor-helyettes jelezte, az 50 százalék valamelyest javít azon a Bolyai Kezdeményező Bizottság által is felvetett egyenlőtlenségen, ami a tavalyi felvételit jellemezte, mikor a magyar vonalra az általános orvosi karon 8-ason fölüli, a románra pedig már az ötöst meghaladó általánossal is felvételt nyertek a hallgatók. Az új elosztás alapján a korábbi 103 helyhez képest 137-re bővül a magyar vonalon betölthető helyek száma, a fogorvosin és a gyógyszerészeti karon 25-25 hely lesz, s minderre a végleges engedélyezést a jövő héten várják. Egyetemi szintű, azaz négyéves lesz az orvosi asszisztensképzés, amelyen az őszi tanévtől magyar vonal is indul. Három szakon viszont, amelyek iránt az elmúlt években kisebb volt az érdeklődés (fogtechnikus, fogászati asszisztens illetve gyógyszerészasszisztens) csak tandíjas helyeket hirdetnek meg. Copotoiu Constantin rektor szerint azért nem lehet magyar tagozatról beszélni, mivel a diákok és az oktatók egy része egyetértett azzal, hogy a gyakorlatot továbbra is román nyelven tartsák. A rektor szerint nincs szükség arra, hogy a román tagozatos hallgatóknak, akik Erdélyben vállalnának munkát, biztosítsák, hogy magyarul is tanuljanak, mivel mindenkinek ismernie kell az ország nyelvét. A rektor elmondta, hogy a magyar tagozaton a végzősök közel 80 százaléka külföldre távozik. /(bodolai): Kívül-belül megújul az egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnöke május 17-én közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy független, politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást kérnek Szlovákiától Malina Hedvig ügyében. Németh Zsolt felháborítónak tartja, hogy az ügyben Pozsony a „politikai hatalom érdekeit szolgáló koncepciós pert” készít elő, amellyel azt kívánja bebizonyítani, hogy Szlovákiában a kormányváltás óta nem nőtt a magyarellenesség, hanem éppen ellenkezőleg a magyarellenesség vádját a magyarok használják a szlovák kormány lejáratására. /Összefogás Malina Hedvig ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

A Gandul bukaresti napilap illegális közbenjárással vádolta Tánczos Barnát, a Szállításügyi Minisztérium államtitkárát. Tánczos Barna cáfolta a Gandul értesülését, miszerint 2005 júniusában, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezetőjeként egy hivatalos dokumentumra kézzel írt megjegyzést juttatott el Porcsalmi Bálinthoz, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter akkori tanácsadójához. A napilap szerint a feljegyzés úgy hangzott: „Bálint, légy szíves módosíttasd a levelet és nevezzék ki Gondos urat a bizottságba. Barna”. A lap szerint Tánczos arra kérte Porcsalmit, hogy az informatikai tárca egy Gondos nevű személyt nevezzen ki abba a bizottságba, amelynek feladata az ügynökség által meghirdetett versenytárgyalás felügyelete volt. „Koholmány a Gandulban megjelent információ, a háttérben valószínűleg politikai érdekek állnak” – nyilatkozta Tánczos Barna. „Nem ismerek Gondos nevű személyt” – szögezte le. Ugyancsak tagadta a Gandul értesüléseit Porcsalmi Bálint, az Informatikai és Távközlési Minisztérium államtitkára. /Farcádi Botond: RMDSZ-es cetliügy? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

A magyar politikusok közbenjárása ellenére sem részesültek nagyobb támogatásban a többségében magyarlakta Szatmár megyei települések, sőt inkább a többségi nemzet képviselői által vezetett önkormányzatoknak jutott nagyobb mértékű támogatás tavaly a kormány tartalékalapjából, jelentette ki Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, védelmébe véve azokat a kollégáit, akiket közpénzek politikai és etnikai alapon történt elosztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A pénzeknek csak negyedrésze jutott magyar többségű települések polgármesteri hivatalaihoz, háromnegyedét a zömében román nemzetiségűek által lakott vidékekre utalták, pedig Szatmár megye lakosságának 35 százaléka magyar, állapította meg Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. /Babos Krisztina: Rosszul számolt a DNA? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

„Nem kívánom kommentálni” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor képviselő, arra a kérdésre, milyen elvek alapján osztotta el a Communitas Alapítvány általa vezetett sajtószaktestülete a rendelkezésére álló keretet. Több szerkesztőség úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalás kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett. /Gazda Árpád: Kelemen Hunor: no comment. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője kétségeit fogalmazta meg, hogy az Erdély FM-rádióprojekt közszolgálati lenne, hogy megkapta volna a nyilvánosságot, hogy kikérte volna a szakemberek véleményét, hogy a rádióprojekt valóban párt-, illetve érdekvédelmi szövetségtől független lesz. /Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője: Erdély FM – gyakori kétségek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Székelyudvarhely az ország azon tizenkét települése közé tartozik, amely európai uniós szakértőt nyert településfejlesztési programja kidolgozásához. Thomas Lenz településfejlesztési szakember közel egy hete érkezett Székelyudvarhelyre, az Európai Bizottság Urbacht titkárságának képviseletében. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Településfejlesztési program. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatója a Film. dok megnyitóján a szervezés során felmerült anyagi nehézségekről beszélt. Az anyagi megszorítások, a költségvetési szigor, ami most Magyarországon érvényesül, a fesztiválokat és a filmeket finanszírozó forrásokat is érinti. Azonban egy ilyen fesztivált halasztani nem szabad, ha egyet kihagytunk volna, akkor már nem biztos, hogy folytatni lehet. /Szembesíteni a társadalmat a valósággal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Május 3-6. között harmincegy Kovászna megyei pedagógus vett részt immár nyolcadik alkalommal Aradon a szakmai napokon. Alkalmuk volt megtapasztalni a szórványmagyarság sajátos gondjait – Kisiratoson például öt magyar gyerekből álló vegyes csoportot (óvodások és egy-négy osztályosok), és egy román gyereket oktat egy magyar tanítónő. Az óvónők és tanítók a Nagyiratoson tartott módszertani tevékenységeken vettek részt, a tanárok a Csiky Gergely Iskolacsoportban cserélhették ki tapasztalataikat. /Korodi Hajnalka Kovászna megyei RMPSZ-elnök: Együttműködés szórványban is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

A Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmánya elfogadásának támogatásáról döntött a héten megtartott tanácskozásán a Magyar Református Egyház zsinata. „A Kárpát-medencei református egyházak célja a közös alkotmány megalkotásával az egységes magyar református egyház létrehozása” – olvasható az alkotmány tervezetében. Az alkotmány szerint az egyházak együttműködnek egyebek mellett a jogalkotásban, az oktatásban, az ifjúsági munka területén, az alkotmányban nem szabályozott területeken azonban önállóak és függetlenek. A dokumentum hatálya kiterjed majd a négy magyarországi református egyházkerületre, az erdélyi, a királyhágómelléki egyházkerületre, a szlovákiai református keresztyén egyházra, a kárpátaljai református egyházra és a szerbiai református keresztyén egyházra. Az alkotmánytervezet továbbá kimondja, csatlakozhatnak hozzá a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak is. A zsinaton Bölcskei Gusztáv elnök bejelentette, hogy a közös alkotmányt várhatóan nyáron fogják elfogadni. A zsinat megalapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt. A szeretetszolgálat eddig mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött. /Bálint B. Eszter: Cél az egyházi egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Dr. Czirják Árpád érseki helynök meglepőnek és érthetetlennek nevezte, hogy a gyulafehérvári érsekség a kolozsvári Szent Mihály-plébániáról más plébániára óhajtja őt áthelyezni. Erről faxon értesítették, elvárta volna, hogy konzultáljon vele erről dr. Jakubinyi György érsek. Az áthelyezésnél pénzügyi szempontokra hivatkoztak. Az érsekség előírta, hogy a bérházakkal rendelkező plébániák a házbér címén befolyt bruttó összeg harminc százalékát fizessék be a gyulafehérvári érsekségnek. A Szent Mihály plébánia ennek az előírásnak csak részben tett eleget. A felszólításra reagálva a tartozás jelentős részét már törlesztették is. Az érsekség javasolta, hogy a marosvásárhelyi, a brassói és a kolozsvári plébánosok kölcsönösen egyezzenek meg a cserében, ami nem jött létre. Mindegyik lelkipásztor ragaszkodott saját közösségéhez. Azóta az érsek újabb javaslatot tett: Czirják maga választhat új plébániát, ő azonban ezt az ajánlatot nem tudja elfogadni. Egészsége, sem energiája nem teljes ahhoz, hogy mindazt, amit megtett Kolozsváron, másutt újrakezdje. /Horváth Arany: Váratlan, érthetetlen a gyulafehérvári érsekség szándéka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Egész napos ünnepséggel tisztelgett Dsida Jenő emléke előtt, születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsvár Társaság és a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a költő családjának kriptája előtt, délután a kolozsmonostori római katolikus templomban szentmisét celebráltak, este pedig a Báthory-líceumban irodalmi-zenés műsorral adóztak a költő emlékének. Egyed Emese egyetemi tanár és Kántor Lajos mondott beszédet. /(N. -H. D.): Száz éve született Dsida Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Nagyszabású rendezvénysorozat zajlik Dsida Jenő születésének 100. évfordulóján szülőhelyén, Szatmárnémetiben és a sírját őrző Kolozsváron. Szavalóversennyel kezdődtek Kolozsváron május 17-én a Dsida-napok. Szatmárnémetiben a költő szobrának megkoszorúzásával kezdődnek május 17-én a rendezvények. Május 18-án A költő feltámadása címmel ünnepi műsorra kerül sor a Filharmóniánál, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök mond beszédet. /Dsida centenáriuma Kolozsváron és Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Az Argo Audiovizuális Egyesület a Nisimasa nemzetközi fiatal filmes szövetséggel együttműködve ismét meghirdeti a tavaly nagy sikernek örvendő ifjúsági forgatókönyvíró versenyt. Az egyesület vezetői (Szántai János elnök, ügyvezető igazgató, Lakatos Róbert alelnök, művészeti igazgató és Visky Ábel) sajtótájékoztató keretében ismertették az idei versenyre vonatkozó tudnivalókat. A résztvevők anyanyelvükön nyújthatják be forgatókönyveiket. /S. B. Á. : Fiatal forgatókönyvírók lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./