Első alkalommal mutatkozott be egyedi kiállítással Marosvásárhelyen Sánta Csaba, a szovátai szobrászművész. Az 1990-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetemen végzett művész köztéri alkotásokkal is büszkélkedhet, többek közt a szentjobbi Szent István-, a farkaslaki Tamási Áron- és a gyergyócsomafalvi Kossuth Lajos-szoborral. /Kisplasztikák köztéri szobrok alkotójától. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Demény Péter és Halmosi Sándor, két fiatal szerző tartott könyvbemutatót Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. Demény Péter Visszaforgatás című regénye egy fiatal író visszaemlékezéseit mondja el, a '80-as, '90 évek Kolozsvárán. Halmosi Sándor Annapurna déli lejtőin – Szeretők könyve című verseskötete kapcsán szó esett a szerethetőségről, a feltétel nélküli szeretet nehézségéről is. /N. B.: Déli lejtők a visszaforgatáson. Kettős könyvbemutató Marosvásárhelyt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Mihail Hardau tanügyminiszter határozottan ellenzi, hogy azokban az osztályokban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, a román nyelvet másképpen oktassák, mint a román tannyelvű osztályokban. Ennek ellenére elismerte: tudomása van arról, hogy az elemi és a középiskolában a román és a magyar tagozaton valamelyest különbözik az állam nyelvének tanterve. – Úgy véljük, a román nyelv az állam nyelve, amelyet minden állampolgárnak jól kell ismernie. Ezért a megfelelő tisztelettel kell kezelni a kérdést, a román nyelv nem nevezhető idegen nyelvnek a romániai térségben – hangsúlyozta a tanügyminiszter. Sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával a tanügyminiszter nyilatkozott az önálló Bolyai Egyetemről is: – Jelenleg e kérdés megoldása nem rám tartozik, hanem a törvényhozókra. Semmilyen szegregációnak nem vagyok a híve – mondotta Hardau. /N.-H. D.: Hardau: nem tanítható a román idegen nyelvként. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Tőkés László református püspökkel találkozott George Pataki, New York állam kormányzója, aki erdélyi magánlátogatása során Nagyváradot is útba ejtette. A püspök Nagyváradot és szűkebb térségét, a magyarság számarányát, életkörülményeit ismertette Patakival, és bemutatta neki a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a tanintézetet bemutató kiadványokat adott át a vendégnek. /Gergely Gizella: Erdélyben George Pataki. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

A kis- és középvállalkozások támogatására román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter Bukarestben, ahol román kollégájával együtt aláírta a két ország gazdasági vegyes bizottságának jegyzőkönyvét. Kóka elmondta: Magyarország kész akár egymilliárd forinttal is hozzájárulni ehhez az alaphoz, amelyből tőkejuttatásként részesülnének román, illetve magyar kis- és középvállalkozások. A közös tervek között szerepel a román és a magyar földgáz-, illetve villamoshálózat összekötése. Kóka részt vett a kolozsvári központtal működő Kárpátia Román–Magyar Vegyes Kamara bukaresti irodájának megnyitóján is. /(borbély): Román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács elnökét nem zavarták a tények, írta a lap munkatársa. Népszavazást akar az autonómiától, a törvények azonban nem engedélyezik az effajta népszavazást, Markó Béla ezt próbálta elmagyarázni. Simon Judit, a lap munkatársa nem érti, hogy miért lett ennyire sürgős az autonómia, miért kellene ezt január elseje előtt megvalósítani. /Simon Judit: A közfelkiáltás és a tények. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 23-án a Fidesz rendezvényére indult Gaál Péter, a magyarországi olvasói levél szerzője. A metróból kiszállva a Deák téren láthatta, hogy a rendőrök gumilövedékekkel meg könnygázzal is lőtték a tömeget. Némely rendőr fél térdre ereszkedve, nyugodtan célzott. Később a beszámoló írója a Király utca sarkáról szemlélte az eseményeket, a Duna TV stábja mellől. Akkor nem lőttek, az utcában csak nézelődők meg fotósok voltak. Hirtelen mégis lőttek a rendőrök, őt az állán találták el. Egy gyerek levette fekete pólóját, szakított belőle, és ellátta a sebét. A veszprémi ambulancián kb. 20 öltéssel varrták be a sebet. Azt láthatta, hogy nem a nép provokálta a rendőröket, inkább fordítva. Demokráciának álcázott diktatúra van. /Gaál Péter, Veszprém: Álcázott diktatúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

A nem megfelelő előkészítés és a Székelyföld-,,mumustól” ezúttal is megriadt román nemzetiségű képviselők gáncsoskodása miatt október 26-i ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata elnapolta a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez való csatlakozási szándék kinyilvánítását. A székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek csíkszeredai találkozóján felvetett egyesületi forma a térség gazdasági fellendítését szolgálná, a románok ellenben az etnikai alapú területi autonómiához vezető út kezdeteként értelmezik. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy kísérlete elsőre elbukott (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Aradon október 23-án Erdély ’56 címmel emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke előadást tartott a forradalom romániai, ezen belül erdélyi következményeiről, megemlítve a Szoboszlay-pert, majd levetítették az említett perrel kapcsolatos, Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című dokumentumfilmet. Ezután néhány nappal sokan voltak kíváncsiak dr. Vekov Károly, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom című előadására. Vekov professzor sok újdonságot tartalmazó értekezést tartott. /Kiss Károly: Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Október 25-én Marosvásárhelyen Nagy Miklós Kund nyitotta meg Képzőművészek 1956-ról című tárlatot. Hunyadi László Pongrácz Gergely alakját örökítette meg domborművén, mellette Kiss Levente Moyses Márton emlékére készített munkája áll. A rendezvénysorozat második részében 1956 eseményeit taglaló történelemtudományi konferencia zajlott, Pál-Antal Sándor, Kovács György, Lázok Klára, László Márton és Novák Sándor történészek – közülük többen doktorandusok – részvételével, a beszélgetést dr. Gagyi József társadalomkutató moderálta. Könyvbemutató keretében az előadók a romániai magyarság 1956-os eseményeit feltáró munkákat ismertettek. /Nagy Botond: Tények, képek, telt ház. 1956-ra emlékeztek a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Kolozsváron a Szt. Rafael Katolikus Nőszövetség verses összeállításával is megemlékezett az ’56-os forradalomról: Boér Ferenc színművész tartott egyéni előadóestet október 25-én. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével indított, majd beszámolót tartott az 1956-os forradalom előzményeiről, lezajlásáról, valamint következményeiről. Végül Albert Camus francia Nobel-díjas író A magyarok vére című művéből szólaltatott meg egy részletet: „A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben”. /Szitás-Kalamár Krisztina: Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Mátyás király jegyeit viselő, különösen értékes leletre bukkantak Kolozsváron, a Central Áruház mögötti régészeti ásatáson. Dr. Adrian Andrei Rusu, az Archeológiai és Művészettörténeti Intézet szakértője kitérő választ a lap azon értesülését érintően, miszerint a Funar-korszakban a főtéri közvécénél végzett munkálatok során olyan korabeli leleteket hallgattak el, amelyek a magyarság történetével kapcsolatosak. A városban a műemlékek továbbra is kritikán aluli állapotban vannak. Sehol egy felirat, amely történelmi múltjukat ismertetné. /Balázs Bence: Szenzációs lelet Mátyás király korából. Elhanyagolt értékek, hozzá nem értő szakemberek Kolozsváron Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója meghívott szakemberként követte a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson szervezett műkedvelő színjátszó találkozót, a XIII. MŰSZIT-et. A megbeszélésen a jelen lévő csoportok tagjai vázolták helyzetüket. – Szászrégentől Bukarestig, Kovásznától Szovátáig rajzolhattunk egyfajta térképet a műkedvelő színjátszás jelenlegi helyzetéről, állapította meg Parászka. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör a lábadozás állapotában van. /Bajna György: Gondolatok a MŰSZIT-ről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Dr. Nagy Endre Székelykeresztúrtól Edelényig című első kiadásban 2004-ben megjelent könyve igen meggyőző tanúságtétel volt a kötődésről, ragaszkodásról. Könyvében említést tesz arról a folklórgyűjtő munkáról, amelyet – Konsza Samu Háromszéki magyar népköltészet című könyve hatására, példájától felbuzdulva – a székelykeresztúri gimnázium irodalomtanára, Farkas Jenő kezdeményezett 1957 őszén. A dr. Faragó József professzor útmutatásával a Fehér-Nyikó falvaiba kirajzott több mint százötven diák 200 népmesét, 11 mondát, 8 balladát, 70 népdalt, 3 halottas búcsúztatót, 1597 népszokást és babonát, 32 sírfeliratot és 1500 húsvéti öntözőverset jegyzett le. A tekintélyes anyag kéziratban maradt. 1990-ben Magyarországra áttelepült dr. Nagy Endre – a valamikori gyűjtők egyike – elhatározta, ki kell adni ezt a gyűjtést. Megjelent a Vadrózsa ága /(Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből) Edelény, Sepsiszentgyörgy /a magyarországi edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, valamint a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Könyvkiadó kiadásában/. A kötet hátsó borítóján a gyűjtést kezdeményező és irányító Farkas Jenő (1908–2000) életrajza olvasható. A könyv válogatás a diákok által gyűjtött anyagból: 74 népmesét, háromezernél több szólást, illetve közmondást, 1220 húsvéti locsolóverset, 110 rigmust, táncszót, csujjogatót, 14 balladát tartalmaz. /Máriás József: Vadrózsa ága. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Nincsenek olyan dokumentumok a Külföldi Hírszerző Szolgálat birtokában, amelyek alátámasztanák azt a vádat, miszerint Varujan Vosganiannak, Románia Európai Bizottság (EB) biztos-jelöltjének köze lett volna a Szekuritátéhoz. Traian Basescu elnök úgy nyilatkozott: személyesen garantálja, hogy Vosganian nem működött együtt, és hogy nincs semmiféle dossziéja. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő felszólítására az átvilágító bizottság újravizsgálja a Vosganian-ügyet, döntést jövő hétre ígért. /E.R. F.– Sz. K.: Nincsenek bizonyítékok Vosganian feltételezett szekusmúltjára vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Európai megoldások az építőiparban címmel egynapos nemzetközi konferenciát tartottak október 27-én Kolozsváron. Ennek keretében szakemberek ismertették a klaszterek fogalmát, az építőipari vállalkozások számára nyíló lehetőségeket az EU-ban. A rendezvényt a Magyar Építőipar Kht. szervezte, fővédnöke pedig a magyar Gazdasági és Közlekedési, illetve a román Szállítás-, Építkezésügyi és Turisztikai Minisztérium. A kolozsvári rendezvény több hónapos és több helyszínen zajló konferenciasorozat része, a Kolozsvárt követő állomás Bukarest és Csíkszereda lesz november folyamán. A klaszter a vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek érdekeinek kohéziós alapú társulását jelenti egy viszonylag nyílt szerveződés keretén belül. Az Európai Bizottság mellett sikeresen működik az Európai Klaszterek Szövetsége. /N. H. D.: Újfajta együttműködés: klaszterek az építőiparban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Csapó I. József lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztségéről. Döntésének okairól nem tájékoztatta az SZNT Állandó Bizottságát. Az elnöki hatáskört a továbbiakban Tulit Attila alelnök látná el. Az SZNT 2003 szeptemberében alakult meg Sepsiszentgyörgyön azzal a céllal, hogy kivívja Székelyföld önrendelkezési jogát. /(pam): Lemondott elnöki tisztségéről Csapó? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A tüntetők elleni esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődött Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében – erősítette meg az EU-biztos szóvivője a Népszabadság című napilap értesülését. A dokumentumban Frattini felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy különböző jelentések szerint a rendőrség esetleg túlzott erőszakot alkalmazott tüntetők ellen az elmúlt két hétben. Nem engedélyezi a rendőrség, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez – közölte Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) demonstrációs bizottságának vezetője az újságírókkal. Budai Gyula sajtóértekezletén azt hangsúlyozta: politikai utasításra döntött a rendőrség bejelentésükről. /Rendőri túlkapásokról érdeklődik az Európai Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Október 27-én a székelyföldi Bodvajon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ meghívására részt vett – a magyar kormány hozzájárulásával – felújított vashámor avatóünnepségén. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács az előző napon közleményben tiltakozott a látogatás ellen. Egyesek bekiabálással próbálták megzavarni az ünnepséget. Markó Béla köszöntő beszédében kifejtette: a bodvaji hámor fontos jelképe az erdélyi magyarságnak, arra figyelmeztet, hogy Bukarestnek és Budapestnek is oda kell figyelnie, mi történik a Székelyföldön, hiszen mindkettőnek adóssága van a romániai magyarsággal szemben. A Székelyföldnek szüksége van a maga önálló életére, a területi autonómiára, hiszen a székelység mögött több évszázados önálló történelem, hagyomány és akarat áll, akárcsak a megmaradásra való képesség – mondta Markó Béla. /Felavatták a bodvaji vashámort. „Mit keres Szekeres Székelyföldön?” feliratokkal fogadták a magyar minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Németország aggodalmai a romániai igazságszolgáltatást illetően úgy értelmezhetők, mint az Európai Unió figyelmeztetése – nyilatkozta sajtóértekezletén Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. A szenátor elmondta: rendkívül dühös volt, amikor a parlament elutasította az általa benyújtott, helyi referendumra vonatkozó törvénytervezetet. Ez lehetővé tette volna, hogy 25 ezer aláírás begyűjtésével helyi kérdésekben népszavazást kezdeményezhessenek. /E.-R. F.: Eckstein: megtorpedózták a helyi referendumra vonatkozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Október 26-án Nagyenyeden a megyei RMDSZ és EMKE ünnepelte 1956-os forradalom 50. évfordulóját. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban Dávid Gyula irodalomtörténész tartott előadást. Nagyenyeden is bemutatták Dávid Gyula 1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. Koczka György is emlékezett, akit Magyar Köztársaság Aranykereszt érdemrenddel tüntettek ki. Őt 3 év börtönre ítélték, majd 2 évet baragáni kényszerlakhelyen kellett letöltenie. /Takács Ildikó: 1956-ra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

Déván a Magyar Házban emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke a helyi Segesvári Miklós Pál Egylet meghívására érkezett, bemutatta 1956 Erdélyben című könyvét. /(GBR): Egy Eszméért folyt a küzdelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

Rendes havi ülését tartotta október 27-én Hargita Megye Tanácsa. A napirendre tűzött kérdések megvitatása és a határozatok elfogadása után a testület díszülésen köszöntötte az 1956-ban meghurcoltakat. Meghívták mindazokat a Hargita megyeieket, akiket az 56-ban tanúsított magatartásukért a kommunista diktatúra kiszolgálói meghurcoltak, elítéltek. – A jegyzék túl hosszú, túl sok a név, túl sok a szenvedés, de helytállásuk erőt adó – mondta köszöntőbeszédében Bunta Levente elnök. Emlékdíjat adtak át a jelen lévő 56-osoknak, hozzátartozóiknak. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei önkormányzati ülés – Ötvenhatosok előtt tisztelgett a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

A Márton Áron-szobor avatása után nem sokkal ismét ünnepelt a kis falu, Kézdiszárazpatak. Ezúttal is az iskola udvarán állítottak emlékkopját, mégpedig az 1954-ben a brassói fémipari műszaki középiskolában végzett vén diákok egykori tanáruknak, Opra Benedeknek, akit börtönbüntetésre ítéltek, valamint a magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Faragta Antal Ferenc és Antal Balázs. Az avatóünnepségen a csíkszeredai Vitéz Lay Imre és a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei Szövetségének több tagja is részt vett, kegyelettel emlékeztek az 1956-os események miatt börtönbüntetésre ítélt Opra Benedekre. /Iochom István: Kopjafaavatás Kézdiszárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Huszonnégy kivégzés ötvenhatért. Az 1956-os forradalom utáni romániai megtorlásról írt az Evenimentul Zilei. Azokban a hónapokban, években több ezer embert tartóztattak le, ha összeadjuk az elítéltek éveit, 1400 börtönesztendő jön ki. 30 embert ítéltek halálra, 24-en végre is hajtották az ítéletet. A lap többek között igen elismerően írt Szoboszlay Aladárról és földalatti pártjáról, ami szellemiségében céljaival jóval megelőzte korát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum október 27-én nyitotta meg új, állandó régészeti kiállítását. Létrejötte egy egész múzeumi közösség, régészek, látványtervezők, restaurátorok, gyűjteménykezelők és más szakmabeliek csaknem kétesztendei, összehangolt munkájának eredménye. Az egyes korszakokhoz magyarázó szövegek, a kiállított tárgyak lelőhelyét jelző térképek járulnak. A kiállítást a korai Árpád-kor, pontosabban a XII. század fegyverei, agyagművessége, valamint ékszerei és viseleti tárgyai zárják, külön teret szentelve a korai határőrnépesség székelypetőfalvi és zabolai temetőinek leleteire. /Bordi Zsigmond Loránd, Méder Lóránt László, Sztáncsuj Sándor József: Délkelet-Erdély régészeti emlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Október eleje óta a csíkszeredai Xántusz János Általános Iskola taplocai egységében az iskolanapok keretében tanulmányi kirándulást, sportversenyeket, vetélkedőket rendeznek. Az elemi osztályosok mesemondó versenyen, a felső tagozatosok az iskola névadójának életéről szóló vetélkedőn vettek részt. Ma mutatják be azt a könyvet, amelyet Ferencz Erzsébet nyugalmazott igazgató állított össze az iskola történetéről Töredékek a csíktaplocai iskola történetéből címmel. Az 1945 utáni időszakból fennmaradt naplókat, anyakönyveket áttanulmányozva sikerült összeállítani az iskola rövid történetét 1879-től napjainkig. /Takács Éva: Mozgalmas hétvége az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

A Magyar Tudományos Akadémián október 24-én tüntették ki Dumitriu Anna tordai nyugalmazott matematika szakos tanárt. A magyarországi és Amerikai Egyesült Államokbeli Rotary Club, valamint a Természet Világa folyóirat idén harmadjára részesít elismerésben egy-egy magyarországi és erdélyi tanárt. Dumitriu Anna sok éve foglalkozik a tordai Mihai Viteazul Főgimnázium Balázs Ferenc Diákönképzőkörének ifjú tagjaival. Az erdélyiek közül az elmúlt két évben Dvoracsek Ágoston nagyenyedi körvezető-tanár és Velencei András – Velencei Melinda baróti tanárházaspár részesült azonos elismerésben. /Ladányi Emese Kinga: Tanárok munkájának elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./