Több mint 10 000 lupényi diáktól vonta meg az ivóvizet a RAAVJ Zsil-völgyi vízszolgáltató. A vállalat igazgatója szerint a lupényi önkormányzat 2003 óta nem fizette a helyi tanintézmények mára már 70 ezer új lejes adóssággá gyűlt vízszámláját. A tanintézmények vezetői nagy felháborodással fogadták a hírt és a vízszolgáltató alkalmazottait, akik egyszerűen elzárták az iskolai vezetékeket. – Szerencsére a mi iskolánknál úgy helyezkedik el a központi csap és a vízóra, hogy a leszigetelés ellenére meg tudtuk engedni a vizet – mondja Kasza Mária, a magyar tagozattal működő lupényi iskola igazgatónője. /(GBR): Víz nélkül a lupényi iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Október 31-én a reformációra, valamint az 1956-os forradalomra emlékeztek Désen a református templomban. Gudor Lajos esperes igehirdetését a megemlékező ünnepség követte. Gáspár Károly segédlelkész mondott beszédet, majd a Megyes Lajos Ifjúsági Bibliakör, valamint a gyülekezet vegyes kara szolgált énekkel és szavalattal. /Balogh Endre: Kettős emlékünnepség. Dés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

November 2-án kezdődik Budapesten a XI. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia, melynek idén fő témája az 1956-os forradalom. Résztvevői a nyári honismereti táborokban, vetélkedőkön kitűnt diákok, akiket jutalomképpen a megyei honismereti egyesületek javasolnak. „Rendszerint a határon túlról is fogadunk diákokat, de létszámuk mindig attól függ, hogy mennyi pénzt sikerül összekönyörögnünk erre a célra, így most sajnos csak hat diákot tudtunk meghívni” – nyilatkozta Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke. A határon túlról idén csak erdélyi résztvevők vannak, akik az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásairól tartanak kiselőadásokat. Az eredetileg tervezett megemlékezésekre a forradalom budapesti helyszínein nem kerül sor, mert a rendőrségtől a szervezők nem kaptak garanciát arra, hogy a nemzeti gyásznapon 50-60 diák biztonságban koszorúzhat a magyar fővárosban. /Guther M. Ilona: Ifjúsági Honismereti Akadémia '56-ról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

A Fidesz fáklyákkal, a szocialisták virággal készülnek a november 4-i nemzeti gyásznapra. Számos rendezvényt jelentettek be a rendőrségen magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok, valamint kormányzati szervek november 4-ére Budapesten. A szocialisták arra kérik honfitársaikat – pártállásra való tekintet nélkül -, hogy a nemzet gyásznapján vigyenek virágot az 1956-os forradalmárok Felvonulás téri, november 23-án felavatott emlékhelyére. A Fidesz fáklyás szolidaritási menetet rendez „az október 23-i brutális rendőrtámadás áldozataiért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a szabadságért”, a Terror Háza Múzeumtól az Astoriáig. Szijjártó Péter szóvivő arra szólította fel a rendőröket, hogy „a város nyugalma, a békésen ünnepelni szándékozó családok biztonsága érdekében viperáikkal, gumilövedékeikkel, könnygázgránátjaikkal, símaszkjaikkal, az azonosítást lehetetlenné tevő gyakorlóruháikkal együtt maradjanak a laktanyáikban”. A provokátorokat is felszólította, hogy maradjanak otthon. /Guther M. Ilona: Nemzeti gyászban is megosztottan. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nem volt indokolt a zárt ülés elrendelése az Országgyűlés emberjogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának összevont ülésén, ahol az október 23-ai rendőri intézkedéseket tekintették át – közölte Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke. Az együttes ülésnek az lett volna a célja, hogy megpróbálják tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek az október 23-ai események kapcsán felmerültek. Az ellenzéki politikus szerint érdemi válaszokat nem kaptak a kérdésekre, a zárt ülésen elhangzott információk már korábban a sajtóban megjelentek, így sem a zárt ülés, sem az október 23-ával kapcsolatos információk nyolcvan évre szóló titkosítása nem volt indokolt. Az elhangzott tájékoztatást összefoglalva Simicskó István azt mondta: ,,a zárt ülésen olyan fontos információkat tudhattunk meg, amelyeket már hónapok óta a napi sajtóban is olvashatunk. (...) Hallhattunk olyan szervezetekről, amelyek valóban ott vannak bármelyik napilapban, akik a Kossuth téren, a Várban és másutt tüntetnek, és megtudhattuk azt is, hogy ezeknek a szervezeteknek (...) az emberei egymással beszélgetnek telefonon”- mondta. Simicskó István szerint a kérdés az, a hatóságok miért nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik állítólag az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedeteket hajtanak végre letartóztassák. Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke erre az együttes ülésre utalva azt mondta: ,,a parlamentáris demokrácia megcsúfolása és megszégyenítése volt”. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a Fidesz és a KDNP politikusai által elmondottakra reagálva kijelentette, a bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy a rendőrség nem ,,tolta” a tüntetőket a Fidesz-nagygyűlésre, nem kapott politikai utasítást, valamint az is kiderült, hogy volt kommunikáció a Fidesz egyes képviselői és a rendbontók között. /Indokolatlan volt a zárt ülés elrendelése (Mi történt 2006. október 23-án?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Elkezdődnek az október 23-i zavargásokkal kapcsolatos gyorsított bírósági eljárások, az első ilyen pert a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalja, ebben egy férfit hivatalos személy elleni erőszakkal vádolnak. A nemzeti ünnepnapra virradóra, valamint az aznap történtekkel kapcsolatban eddig csak szabálysértési döntések születtek. A Fővárosi Bíróság adatai alapján tíz személyt állítottak elő rendzavarás miatt, közülük hármat három-három nap, szintén hármat két-két nap elzárással sújtottak. /Kezdődnek a bírósági eljárások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Részlegesen szabadnak minősítette a román sajtót a 2005-ös évről készült jelentésében a Freedom House. Azok, akik a romániai magyar sajtó szabadságát kétségbe vonják, mindenekelőtt a sajtó és a politikai osztály viszonyát boncolgatják. A romániai magyar média ma jóval differenciáltabb, így gyakorlatilag a politikai életben, illetve a közéletben szereplő valamennyi érdekcsoport közlési lehetőséghez jut. Az erdélyi magyar médiafogyasztó hozzáférhet a rivális politikai csoportok álláspontjához. A sajtószabadság korlátja, hogy egyik országos napilap sem igazán piacvezető, a megyei napilapokat pedig nem terjesztik a megyehatárokon túl. Az erdélyi magyar sajtó sokszínűsége így azok számára válik elérhetővé, akik a világhálón naponta több lapot is olvasnak. Kevesen vannak. Pár százan. A terjesztés szabadsága épp olyan fontos, mint a kinyomtatás szabadsága. /Ambrus Attila: Szabad, nem szabad? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nem sikerült tanévkezdésig befejezni a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport építését. A Geszthy Ferenc Társaság által megálmodott tanintézmény további pénzforrásokra vár. A Hunyad megyei szórványmagyarság számára régóta tervezett iskolában két évvel ezelőtt szólalt meg először a csengő. Hunyad megye az egyik végvár, ahol még lehet magyar nyelvű iskolát indítani. /Mihály László: Téglánként épül a Téglás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2

A felújítás alatt álló, több mint 500 éves, gótikus stílusban épült bágyi templomban Sófalvi András régész-történész ásatásokat végzett. A jelenleg 250 lakost számláló Bágyban egy – valószínűleg – 13. századi, félköríves záródású szentély ívelt szakasza került napvilágra. /B. Bencze Jakab: Árpád-kori templom romjait tárták fel Bágyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 2./

Újraszentelte Sepsiszentgyörgyön Dezső András református lelkész az 1693-ban Daczó János által adományozott és 1971-ben a bukaresti Történelmi Múzeumba elvitt konfirmációs ezüstserleget. Három és fél évvel ezelőtt kezdte meg a visszaszolgáltatási procedúrát a Sepsi Református Egyházközség. A serleg szeptember végén került vissza eredeti helyére, amikor Bukarestből Sepsiszentgyörgyre Dezső András kísérte el a város elöljárójával és Incze Hunor református lelkésszel együtt. /D. P.: Hazatért az avatatlan kezekből az úrvacsorakehely. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1956. november 4-én indult be a temesvári rádió szerb és a német nyelvű rádióadása, mindkettő félórás terjedelemben. Magyar nyelvű rádióadása abban az időszakban csak a kolozsvári rádiónak volt. A temesvári rádió magyar szerkesztősége 1990-ben jött létre. /Pataki Zoltán: Éterjubileum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nagyváradon a tanács legutóbbi ülésén egyöntetűen megszavazták a váradi költő, Horváth Imre post mortem díszpolgárrá avatását. Tették ezt annak ellenére, hogy az RMDSZ-es képviselők Maria Haiduc népdalénekes, valamint Viorel Faur köztudottan magyarellenes történész díszpolgárrá avatása ellen voksoltak. A nagyváradi Ady Társaság még a tavasszal Horváth Imre emlékévvé nyilvánította a 2006-os esztendőt. /B. A.: Nagyvárad díszpolgára lett Horváth Imre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Egy éve született a KÉVE, a székely-mezőségi református gyülekezetek hetilapja. Nemrégiben újabb települések csatlakoztak e kistérségi kezdeményezéshez, így mára már tizennyolc faluközösség és gyülekezet fórumává nőtte ki magát a tizenkét oldalasra bővült újság. Október 31-én, a reformáció emlékünnepén Marosszentkirályon a Kéve-térség lelkipásztorai nyílt beszélgetést folytattak a meghívott atyafiakkal, polgármesterekkel, a közösségek véleményformáló közszereplőivel. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, a Kéve felelős szerkesztője moderálta a vitát. /(karácsonyi): Kistérségi Kéve-kötők. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Csíkszentmárton lakói november 1-jén gyertyás megemlékezésen vettek részt a nyáron újraszentelt haditemetőben. A temetőkertet magyarországi barátok és a helyi önkormányzat támogatásával tették rendbe, a rugát-tetői csatában 1944. augusztus 26-án elesett magyar honvédek és német katonák nyugszanak a sírokban. Azonosításuk hosszú időt vett igénybe – mondja Gergely András polgármester, akinek régi álma teljesült azáltal, hogy végre sikerült a temetőkertet felújítani, s a kegyeletápolás igazi színhelyévé tenni. Szám szerint 32 háromszéki, csíki és magyarországi, az úz-völgyi csatában elesett honvéd neve szerepel a bal oldalon a keresztfákon. Jobb oldalon 33 ugyanilyen fejfa áll, viszont az itt eltemetett német katonák kiléte még ismeretlen. A sírkertben álló kőszobrot Nagy Ödön és Orbán Endre képzőművészek újították fel, a mellette látható kopjafa a háromszékiek adománya. /Kristó Tibor: Megemlékezés a haditemetőben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

November 2-án mutatják be Csíkszeredában, a Sapientia Egyetem nagyaulájában dr. Balázs Lajos Ortutay-díjas néprajzkutató A vágy rítusai... A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvét. Szakmai körökben nagy sikert aratott a szerző csíkszentdomokosi szokásmonográfiája, a három kötet, a párválasztás és lakodalom, az elmúlás és temetkezés, illetve a születés szokásvilágát mutatja be. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy az egyetemi szak megszervezése, felívelő pályára állítása igen sok idejét, szellemi és lelki energiáját elvonta. Legújabb kötetében visszatért az emberi élet három nagy sorsfordító eseményének – a születés, házasság, halál – értelmezésére. Népünk műveltségének más-más rétegeiben akart eddig nem tudott értékeket hozott felszínre. Elhatározta el, hogy elkészíti Csíkszentdomokosnak mint karakteres faluközösségnek egy egészen sajátos életrajzát. Olyan életrajz, mely a folyamatban levő, folyton változó életről szól. Úgy érzi, Szentdomokos általa megírt sajátos életrajza a székelység, jórészt a magyarság életrajza is. /Sarány István: Gereblye helyett ásót. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Ismét Aradra látogatott a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, ezúttal Rideg Sándor–Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiáját mutatták be, Pinczés István (Budapest) rendezésében. A Hajdu Géza pályakezdése 35. évfordulójának ajánlott jubileumi előadáson az ünnepelt művész mellett a többi is sikert aratott. /Kiss Károly: Az aradi közönség bizalma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

A Temesvárhoz közeli, Újmosnicához tartozó Medvesen húsz év után tavaly rendeztek először búcsúbált, s az újjáélesztett hagyományt idén is folytatták. A Szöllősi József és Kádár György újmosnicai RMDSZ-es tanácsos által szervezett bálra a környékbeli településekről, még a megyeszékhelyről is eljöttek. P. L. Zs.: Sokan táncoltak Medvesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Születési dátumán – november 2-án – kívül az 1956-os forradalom melletti állásfoglalása is indokolja, hogy emlékezzünk Illyés Gyulára, a 20. századi magyar irodalomnak jeles képviselőjére, aki az anyanyelv sorsát, helyzetét mindig szívügyének tekintette. Neki volt köszönhető például, hogy a hetvenes évek elején a magyarországi sajtó foglalkozni kezdett a székelységgel. Kiderült ugyanis, hogy Budapesten magyar–történelem szakra felvételiző érettségizett diákoktól megkérdezték: Milyen nyelven beszélnek a székelyek? A válaszok elképesztőek voltak a diákok tájékozatlansága miatt: „Használnak magyar szavakat is; Magyar-román keveréknyelven beszélnek; A székelyek románul beszélnek” stb. Illyés Gyula írói és költői stílusa, mondatszerkesztése, szóhasználata példamutató az olvasó számára. Kötetnyire rúgó nyelvészeti/nyelvművelő cikkeit, tanulmányait is számon tartja a szakirodalom. A trágár szavak használata ellen több írásában is tiltakozott. /Komoróczy György: Illyés Gyula emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Harminc éve, 1976. november 2-án hunyt el Szilágyi Domokos költő, író, az erdélyi magyar avantgárd irodalom kiemelkedő tehetségű alakja. Nemrég kiderült, hogy a költőt 1957-ben beszervezte a román titkosszolgálat, és nyolc éven át jelentéseket írt hozzá közel álló emberekről. Változtat-e valamit az életműn a titok felfedése? A Szabadság felkérésére Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus, valamint Vallasek Júlia irodalomkritikus, irodalomtörténész nyilatkozott. Szilágyi Domokos költészetének a megítélésén semmit sem változtat ez az életét és halálát meghatározó tragédia, hangsúlyozta Szilágyi Júlia, aki öt éven át a költő évfolyamtársa volt. A hóhérok, a haszonélvezők elszámoltatásával kellene kezdeni, nem az áldozatokéval – hívta fel a figyelmet az irodalomkritikus. Szilágyi Júlia talált olyan utalásokat a műveiben, amelyekben lényegében üzen a kortársaknak, vagy még inkább az utókornak arról a csapdáról, amelyben élt. A költői nyelv eszközeivel üzen nekünk, csak nem értettünk bizonyos dolgokat. Szilágyi Domokos besúgó múltja nem kiindulópont a verseihez, fejtette ki Vallasek Júlia. /Köllő Katalin: Szilágyi-évforduló: „A hóhérok elszámoltatásával kellene kezdeni”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

November 1-jén nyílt meg Aradon, a Jelen Ház kávézójában a nemzetközi hírű fiatal képzőművész, Részegh Botond tizenkilenc színes grafikájából álló 13. önálló kiállítása. Az esemény beharangozója, Böszörményi Zoltán A szerelem illata című szonettkoszorújának illusztrációiként jelzi az alkotásokat, s amint a jelen lévő költő elmondta: az ő felkérésére készültek a grafikák. Puskel Péter összefoglalta a 2001-ben Bukarestben végzett csíkszeredai születésű doktorandus művész életútját, jelezve hazai és külföldi egyéni és közös kiállításait, hangsúlyozva a műveiből sugárzó pozitív életérzést.  /(Kiss): Önálló életre kelt képek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Idén jelent meg Szatmárnémetiben az Emlékek és szobrok című Oláh Ilona jegyezte könyv, melynek epilógusában Gúzs Imre tollából ez olvasható: „Szolgálatának tekintette, tekinti Oláh Ilona író is az alkotást, mely számára nem csupán könyvekbe menekített szép, emberi gondolatok megfogalmazását jelenti. Úgy hitte, hiszi és vallja, hogy a közösségnek akkor is adósa, ha nem várhat cserébe messzire visszhangzó elismerést.” A Münchenben élő, Madéfalváról származó író tizenhetedik könyvébe írta a fönt idézett sorokat Gúzs Imre. Az Emlékek és szobrok című könyvben a szerző nagyszüleire, szüleire, barátokra emlékezett, továbbá azokról a szobrokról szól, melyeket ő állíttatott, ajándékozott egy-egy település közösségének. Szűzanya-szobrok láthatók Túrterebesen, Zöld Péter pap szobra Madéfalván, illetve ugyanitt a Jézus szíve-szobor. /(bb): Emlékek és szobrok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 2./

Október 28–29-én Székelyudvarhelyen tartották a III. MIÉRT Székelyföldi Konferenciát „A fiatalok helye és szerepe a székelyföldi önkormányzatokban” címmel. A konferencia több mint ötven, Hargita, Maros és Kovászna megyei fiatal önkormányzati képviselő, alpolgármester, polgármester és ifjúsági vezető részvételével zajlott. Elhangzott, hogy a 2004-es választások után a helyi és területi RMDSZ-szervezetek nagy része kiürült, így elsősorban ezeket kell megerősíteni, és hogy az RMDSZ-nek külön stratégiát, programot kell kidolgoznia Székelyföldre, Partiumra és a szórványközösségekre. A következő időszakban elengedhetetlen az „új arcok” megjelenése, hisz több országos politikus az elmúlt 16 évben erodálódott. /bbj: A fiatalok megújítanák az RMDSZ-t. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 3./

Angela Merkel német kancellár november 2-án Berlinben arról tájékoztatta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt: felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület decemberben még egyszer vizsgálja meg a Románia és Bulgária által vállalt feladatok teljesítését. Angela Merkel a Bukarest által vállalt ígéretek teljesítéséhez kötötte Románia európai uniós csatlakozásának támogatását. Hasonlóan foglalt állást az elmúlt héten a német parlament, a Bundestag is, ratifikálva Bukarest és Szófia uniós csatlakozását. /Cseke Péter Tamás: Merkel szankciókkal fenyeget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke (PD) és Pászkány Árpád üzletember is elutasította azokat a vádakat, amelyeket Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke terjesztett a közvélemény elé. Ezek szerint Pászkány finanszírozta volna Emil Boc 2004-es választási kampányát, és ezáltal gyaníthatóan befolyásolja döntéseiben Bocot. Mi több, Gusa szerint Pászkány, a Gazeta tröszt főfinanszírozójaként az ellene egy évvel ezelőtt indított lejárató kampány mögött áll. Pászkány Árpád tagadta, hogy finanszírozta volna Boc kampányát, és azt is cáfolta, hogy köze lenne a Gazeta finanszírozásához. /Pászkány Árpád és Emil Boc is tagadja Cozmin Gusa vádjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Nemcsak a román politikusokra jellemző, hogy népszerűséget, szavazatokat remélve megjátsszák olykor a „magyar kártyát”. A fejlett, nyugat-európai demokráciák ugyanúgy előveszik az idegengyűlölet érvrendszerét, valahányszor esély mutatkozik rá, hogy ez valamiféle választási előnnyel járhat. Most éppen a román és bolgár állampolgárokon a sor, illetve azon, hogy a brit, ír vagy holland közvéleményt az alig két hónap múlva az Európai Unióhoz csatlakozó Románia és Bulgária ellen hangolják. Salamon Márton László szerint a lapok rémtörténeteket találnak ki arról, hogy a románok bankkártyát hamisítanak. /Salamon Márton László: Óva intjük Angliát! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Diverziónak nevezte Antal Árpád András RMDSZ-es képviselő azt, hogy Csapó József SZNT-elnök lemondása kapcsán az RMDSZ emblémájával ellátott szórólapok kerültek az emberek postaládájába. „Csapó József lemondása ezekben a nehéz pillanatokban egy újabb bizonyíték az SZNT autonómiakérdésben tanúsított komolytalan hozzáállására” – szerepelt a szórólapokon. A röpcédulát „Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő támogatói” írták alá. Antal Árpád szerint a röpcédulák a március óta megjelenő azon nyomtatványok közé sorolhatók, amelyek célja a magyarság megosztása. „A magyar közösség és határozottan elutasítom, hogy a magyar közösség nevében bárki is hasonló szórólapokat terjesszen” – jelentette ki a képviselő. Úgy vélte, egyeseket zavar az, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ és SZNT helyi képviselői között elindult egyfajta együttműködés. Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ területi szervezet elnöke az ügy kapcsán kifejtette: „az RMDSZ nem szórólapokkal oldja meg célkitűzéseit, és főleg nem másokat vádolva”. /G. G.: Az RMDSZ szerint diverzió a röpcédula-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Olyan ügyekben, amelyek eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) tartoztak, december végéig a megszokott helyre, a budapesti Bérc utcai székházba lehet bekopogtatni vagy telefonálni – közölték a Miniszterelnöki Hivataltól származó források. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy január 1-jétől milyen szervezeti egység veszi át, mekkora apparátussal és kinek a vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban a megszűnő HTMH feladatait, és ezekből konkrétan melyeket. Annyit közöltek, hogy Gémesi Ferenc szakállamtitkár november közepén tervez egy tájékoztatót ebben a témában. A még működő HTMH-ban Komlós Attila augusztusi távozása óta az elnöki teendőkkel Petróczi Sándort bízták meg, aki korábban az elnökhelyettesi tisztséget töltötte be. A Miniszterelnöki Hivatalban január 1-jével felálló, a határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek – Gémesi korábbi nyilatkozatai szerint – három fő feladatköre lenne: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Szilvásy György kancelláriaminiszter szerint az átszervezés „nem le, hanem felértékelése az ügynek”. A magyar államháztartási törvény módosításával 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány is megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően. Meg nem erősített hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek. /Guther M. Ilona: December végéig még dolgoznak a budapesti Bérc utcai székházban. Ködös még a HTMH utódlásának sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ szorgalmazására rendezik meg a hét végén a II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát Kolozsváron, amelyet először tavaly májusban szerveztek, akkor még csupán virtuálisan, internetkapcsolaton keresztül. A mostani konferencián három nagy témáról tárgyalnak. A meghívott kisebbségek – például a makedóniai albánok, a moldvai gagauzok, az észtországi oroszok, a spanyolországi baszkok vagy katalánok – bemutatják saját felsőoktatási hálózatukat. Másrészt a résztvevők elfogadhatják az Európai Kisebbségi Charta tervezetét, amelyet már a virtuális konferencia nyomán összeállítottak. Harmadrészt azzal is foglalkoznak, milyen hatásai vannak a bolognai folyamatnak a kisebbségi felsőoktatásra. Kovács Lehel, a konferencia egyik alelnöke elmondta, minden meghívott modellértékű intézményt tud bemutatni, a paletta pedig széles, mert ezek a kisebbségek állami egyetemmel, magánintézményekkel, de kétnyelvű oktatási struktúrával is rendelkeznek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetői közül nem hívtak meg senkit előadónak erre a konferenciára, Kovács Lehel szerint azért, „mert már jól ismert az egyetem hivatalos álláspontja ebben az ügyben”. A konferenciát a BKB, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Gondolat Egyesület közösen szervezi. /Debreczeni Hajnal: Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, Babes-Bolyai nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

„Nagy megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a rendőrség minden nyomásgyakorlás nélkül magyar, vagy legalábbis magyarul beszélő tisztek és közrendőrök számára kínál munkalehetőséget” – nyugtázta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a rendőrség nemrégiben közzétett állásajánlatait. Első ízben márciusban különítettek el az akkor meghirdetett 836 rendőri állásból huszonhatot magyar anyanyelvűek számára. Kovács Péter szerint az RMDSZ tavaszi toborzó akciója sikeres volt, hiszen akkor tízszeres volt a túl jelentkezés. Ezúttal hatvannégy roma származású és hatvanöt – 17 tisztet, illetve 48 közrendőrt – magyarul is tudó alkalmazottat vesz fel a rendőrség. /Kiss Előd Gergely: Rendőri állások „magyarul beszélőknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./