Traian Basescu államfő sajtótájékoztatóján kijelentette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelenlegi tisztállományának 4,5 százaléka a volt Szekuritáté munkatársai közül került ki, akik 1990-ben fiatalok voltak és kezdő, azaz hadnagyi vagy főhadnagyi rangfokozattal rendelkeztek. /Volt szekusok az RHSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei október 17-én Luxemburgban üdvözölték, hogy Románia és Bulgária 2007. január elsején az Európai Unió tagjává válik. Az ülésen mondott felszólalásában Göncz Kinga magyar külügyminiszter jelezte: egyes kérdésekre a budapesti vezetés kiemelt figyelmet fordít majd. Ezek közé tartoznak az olyan rendezetlen ügyek, mint a környezetvédelem, az adózás, a gépjármű-biztosítás, az állategészségügy és a kisebbségi ügyek. Göncz elmondta: Magyarország üdvözli, hogy a Romániával kapcsolatos bizottsági országjelentés a kisebbségi törvény ügyében kiemeli, hogy e téren fokozott figyelemmel kell követni a bukaresti törvényhozási folyamatokat. /Budapest fokozottan figyel Romániára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Rendkívül sajnálatos, hogy a romániai törvényhozásban 2006-ban, az uniós csatlakozás küszöbén még van olyan képviselő, aki megkérdőjelezi a kisebbségek nyelvhasználati jogát, amelyet öt éve törvény szabályoz – áll Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszternek egy Nagy-Románia párti képviselő interpellációjára adott válaszában. Adrian Moisoiu többek között azt kifogásolta, hogy a Román Posta kétnyelvű feliratokat használ Marosvásárhelyen, a társaság új logójáról lemaradtak a román nemzeti színek és az országra utaló RO jelzés. A politikus azzal vádolta az RMDSZ-es t minisztert, hogy ezzel Székelyföld területi autonómiáját készíti elő. Nagy Zsolt emlékeztette a képviselőt, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely lakosságának több mint 46 százaléka magyar nemzetiségű. /A Postát támadja a PRM a nyelvhasználatért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Az RMDSZ támogatja a jövő évi költségvetés tervezetét, de módosító javaslatokat előterjesztenek, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján. Idén jóval többet kaphat az egészségügy és a tanügy. Az RMDSZ elégedetlen, mert Románia nem rendelkezik az infrastruktúra fejlesztésének stratégiájával. A jövő évi költségvetés a nyugdíjasoknak 15 százalékos járuléknövekedést ad. Winkler Gyula rámutatott: a kisnyugdíjasok és a mezőgazdasági járulékból tengődő időseken ez az intézkedés nem sokat segít. Ezért kezdeményezték az RMDSZ törvényhozói a minimális nyugdíj bevezetését. /-or-: Támogatja az RMDSZ a jövő évi költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

„Nem szégyellik magukat? Ott vannak a magyar tagozatok a Babes-Bolyain, az nem elég maguknak?” – mondta egy idős hölgy arra a kérdésre, amely a kolozsvári főtéren álló sátor oldalán volt olvasható: „Kit zavarna egy állami magyar egyetem?” A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) sátrának oldalain – Mátyás király szobra mellett – számtalan román és magyar felirat hirdette: „Magyar egyetemet a mi adónkból!”, „Vissza a Bolyai Egyetemet!”, „Szabadságot egyetemünknek!” A szórólapokon pontokba szedve elolvasható, miért szükséges az állami magyar egyetem. /Debreczeni Hajnal: Kit zavar(na) Kolozsváron az állami magyar egyetem? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az ünnepélyes megnyitón többen említették a minőséggel kapcsolatos problémákat. Országos szinten túl sok az orvosi egyetem, s így ma már nemcsak a legfelkészültebb fiatalok nyernek felvételt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE oktatásügyi kérdésekkel megbízott rektor-helyettese elmondta, az idei felvételi vizsgát követően felháborodást, tiltakozást váltott ki, hogy a kormányhatározatban megszabott beiskolázási arány az általános orvosi karon (a 240 helyből 43% a magyar, 57% a román vonalé) oda vezetett, hogy az államilag támogatott helyekre a román tagozaton sokkal kisebb általánossal jutottak be hallgatók. A román jelentkezők megoszlanak az ország különböző egyetemei között, a magyar középiskolát végzett fiatalok viszont a vásárhelyire felvételiznek. Az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a kormányhatározat kiigazítását, s korrigálni a helyek számát. Az utolsó két évfolyam több mint hatvan százaléka elhagyta az országot, a Magyarországra mennek, az ott végzett hallgatók pedig nyugatra távoznak. Sokan kifogásolták, hogy idén sem indult magyar tannyelvű asszisztensképzés. A jövő tanévtől a fakultássá vált asszisztensképző kollégiumokban magyar nyelven is elkezdődik az oktatás. Baj van a színvonallal. /Bodolai Gyöngyi: Romló színvonal az orvosképzésben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Az SZDP Arad municípiumi szervezete visszatért az október 6-i megemlékezések kapcsán kibocsátott magyarellenes vádjaira. Dorel Caprarral, a szervezet elnökével az élen a román népet sértő, megalázó ünnepségnek titulálták az aradi október 6-i megemlékezést. Sérelmezték, hogy Gavril Popescu prefektus nem válaszolt kérésükre, miszerint váltassa le Bognár Levente alpolgármestert. Azzal indokolják, hogy Bognár alpolgármester nem tévedett, hanem s szándékosan nem hordta a háromszínű szalagot. Bognár Levente mindezekre a következőt nyilatkozta a Nyugati Jelennek: “Egyértelműen politikai támadást intéztek ellenem, és ezt, sajnos, épp az integráció küszöbén, egy olyan kérdésben, mely jelen pillanatban nem a város legfontosabb problémája”. /Sólya R. Emília: Bognár alpolgármester nacionalista támadásnak véli. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

Az önálló intézményként 2007. január 1-jei időponttal megszűnésre ítélt Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) budapesti telephelyén, a Kunigunda utcai másfél ezer férőhelyes bentlakáskomplexumba megérkeztek az ide elszállásolt határon túli magyar diákok, elfoglalták kollégiumi szobáikat. Közben folyik a MÁSZ beolvasztása a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A kormányzati döntések több vonatkozásban is érintik a határon túli magyarokat. A leglátványosabb köztük a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, illetve beolvasztása a Miniszterelnöki Hivatalba. Még dolgoznak a Bérc utcában, a HTMH impozáns székházában, de már csomagolnak. Azt még nem tudni, hogy a MeH-ben felálló, határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek mi lesz a neve, illetve hányan fognak itt dolgozni, kinek a vezetésével. A MÁSZ vonatkozásában sem lehet tudni, hogy a határidő lejártával marad-e a Márton Áron megnevezés vagy az is a múlté lesz, akárcsak a HTMH név. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Markó Béla RMDSZ-elnök – a határon túli magyarokat is érintő kormányzati döntéseket illetően – kifejtette: amennyiben áttekinthetőségről, párhuzamosságok megszüntetéséről van szó, akkor ezzel egyetérthetnek, de a Márton Áron Szakkollégium beolvasztási szándéka „eléggé kérdőjeles”. Markó nem örülne annak, ha Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnne a magyar-magyar kapcsolatokból. Az 1991-ben létrehozott Márton Áron Szakkollégium az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja, kiegészítve saját kutatási tevékenységével és kiadványaival. Mára költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit „kitermeli”. A szakkollégium főigazgatója, dr. Drescher J. Attila nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről, arra hivatkozva, hogy köztisztviselőként ezt nem teheti, csak felettesei engedélyével. /Guther M. Ilona: Dolgoznak a beolvasztáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Lábnikon a gyermekek magyar iskolaként mutogatják a nemsokára átadásra kerülő épületet, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közösségi házként határozza meg annak rendeltetését. Hegyeli Attila, a Csángó Oktatási Program vezetője közölte: a közösségi háznak többnek kell lennie egy iskolánál. Ide nemcsak a gyerekeket, hanem az anyanyelvű kultúrára szomjazó felnőtteket és öregeket is szívesen várják. Pusztina, Frumósza és Csíkfalu után Lábnik a negyedik település, ahol a csángómagyar szervezet közösségi házat épít. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) állami támogatás nélkül, adakozó magyarországi és nyugat-európai cégek és magánemberek segítségével próbálja megvalósítani a tervét Lábnikon. A Bákótól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekvő településen a szövetség 2003 óta oktatja a magyar nyelvet. Az első évben húsz gyerekkel kezdték az iskolán kívüli foglalkozásokat. 2004-től már a helyi állami iskolában is anyanyelvként tanítják a magyar nyelvet, és a falu gyermeklétszámának csaknem 90 százaléka jelentkezett a magyarórákra. „Az összes Bákó megyei település közül itt értük el a legjobb arányt. Ez konkrétan 102 gyereket jelent, de a tanárok jelezték, hogy gyakran több gyerek ül az osztályteremben a magyarórán, mint ahánynak a szülei kérvényt tettek le a tanfelügyelőségre – magyarázza Hegyeli Attila. Most egy új lelkész került a faluba, aki eddig a Bánságban szolgált. Vele jó a kapcsolatuk. A tervek szerint a 150 négyzetméteres alapterületű nagyteremmel és a tanároknak szánt szolgálati lakásokkal ellátott közösségi házat október végén kellene átadnia a Palló Pál Rémusz által vezetett építkezési vállalatnak. Lábnikon a székelykocsárdi származású Orbán Attila és a Magyarországról érkezett Sütő Zsuzsa irányítása alatt a gyerekek játszva ismerkednek meg kultúrájukkal, hagyományaikkal, népszokásaikkal. A lábniki gyerekek azért is emlegetik magyar iskolaként az avatás előtt álló épületet, mert nagyszüleiktől hallhatták, hogy a falu népe ezelőtt egy fél évszázaddal már épített magának magyar iskolát. 1951-ben 140 tanuló járt ebbe az iskolába, ahol négy tanítónő oktatott. Az anyanyelvű óvodában egy magyar óvónő harminc gyerekkel foglalkozott. Az 1930-as népszámláláskor Lábnik falu 615 katolikusából 608 vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Bár a hatalom mindent megtett, ez az arány az 1992-es népszámlálásra sem módosult. Ekkor a 941 lakosból 904-en voltak római katolikusok, s valamennyien ismerték és beszélték a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A negyedik közösségi házát építi a moldvai magyarság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Nem tudtak megegyezni a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) képviselői az október 23-i rendezvényekről szóló október 17-i tárgyalásukon. A Fidesz bejelentette: az Astoriánál tartja október 23-i megemlékezését, amelynek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: Magyarországnak árt Orbán Viktor, és az 1956-os forradalom méltó megünneplését teszi kockára, ha elriasztja a külföldi vendégeket az október 23-i rendezvényekről. (MTI) /Orosz Anna: Nincs megegyezés október 23-áról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Sebestyén Mihály ironikusan írta, hogy az egyik faluban azok, akik kalapban járnak és hangosak, többen lettek, mint a magyarok. Ezek az emberek a házak tetejére fényes bádogot tettek. A házak tornácára meg embert ültettek, magyar embert, régi gazdáját a háznak. Hagyományőrzős gúnyába felöltöztették, és kitették, hogy egész nap pipázzon az ámbituson. Világossá vált az emberek előtt: íme a magyar kihalófélben levő, megőrzendő nagyérték. /Sebestyén Mihály: Mesés történet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Magyar Televízióban feltűnést keltett a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) felajánlása a jelentős károkat szenvedett intézmény megsegítésére. Rudi Zoltán tévéelnök köszönő levélben válaszolt a MÚRE-nak. /MTV-s köszönet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

„Elképesztőnek tartom, hogy Hargita és Kovászna megyéből egyetlen szabadalmi kérés sem érkezett. Hol van a híres székely furfang?” – vetette fel az ÚMSZ-nek Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) elnöke. A két székely megye nem jeleskedett találmányokban az idén. Idén a legtöbb oltalom kérést – 230-at – Bukarestben nyújtották be, míg vidéken Iasi, illetve Kolozs megye 39 kérelemmel tartozik a „közvetlen élmezőnybe”. /Kiss Előd Gergely: Varga Gábor: hol a székely furfang? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Régóta nem jelenik meg az A Hét című hetilap az újságosstandokon, internetes honlapja viszont portállá bővült, nagymértékben gazdagodott, új rovatokkal telítődött. Székely Csaba, a lap munkatársa elmondta, A Hét megjelentetése jelenleg szünetel, mert a lap áttervezésen megy át, ezentúl kéthetente jelenik majd meg, a megújult lapszám megjelenése egy-két héten belül várható. Az aktuális információk az interneten jelennek majd meg, a lapban elemzések, tanulmányok, nagyobb terjedelmű írások kapnak majd helyet. /Nagy Botond: Változások és miértek A Hét körül. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Tizenhetedik századi nyomtatványokkal büszkélkedhet Mezőmadaras mezőségi falu református egyházközsége. Több mint százhatvan címet tartalmaz a könyvtár értékes gyűjteménye. Mezőmadaras szigetnek számít a Mezőségben. A több mint ezerhétszáz lelket számláló falu 95 százaléka magyar. Mezőmadaras nemrégiben levált Mezőbándról, és önálló községet hozott létre, mint amilyen korábban is volt, az 1967-es közigazgatási átszervezés előtt. A Mezőmadarasi Fejlesztési Egyesület a társadalmi és közművelődési feladatok jó részét felvállalja. /Bakó Zoltán: Mezőmadaras kincsei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Havadhoz tartozó Nyárádszentsimonban tájházat avattak az elmúlt hét végén. Szentsimont a tatárpincékről ismerték eddig. A tájház épületét felújító marosvásárhelyi Milvus csoport szem előtt tartotta, hogy mindent az eredeti állapotba állítson vissza. /Bakó Zoltán, Lokodi Imre: Vendégváró Nyárádszentsimon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Október 15–én kétszeresen is kitüntették Gúzs Imre, Szatmárnémetiben élő írót, újságírót. Az Erdélyi Irodalomért Alapítvány által Székelyudvarhelyen szervezett rendezvényen az alapítvány kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó oklevele mellett a Magyar Írószövetségnek „az erdélyi magyar újságírás szolgálatában végzett sok évtizedes eredményes és áldozatos munkájáért” járó díját is átvehette. Gúzs Imre /sz. Köpec, 1936 febr. 9./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett, történelem–filozófia szakon. Eddig tíz kötete látott napvilágot. A kiadónál van a „Megszólítani a reményt” című, készülőfélben lévő kötet, nemrég készült el a 320 oldalas „Évek és érzelmek fogságában”, valamint a „Meglesett élet” című riportsorozat körömnovella–kötetté való átdolgozása. A Bányai Fáklyánál 7 évet, a Szatmári Hírlapnál 5 évet dolgozott — kétszer is eltanácsolták ezektől az újságoktól, rendszerellenesség vádjával. Húsz évig tanított Szamosdarán és Pusztadarócon, aztán 1990–ben a Szatmári Friss Újság munkatársa lett, nyugdíjba meneteléig. MÚRE–különdíjas újságíró, Ezüst Gyopár díjas tanár, Emil Constantinescu államelnök pedig Tisztikereszttel tüntette ki. Gúzs Imre kifejtette: „Ma az irodalom mélyponton van, a mai irodalmi életnek nincs egy olyan meghatározó személyisége, mint mondjuk a tizenkilencedik század végén–huszadik század elején volt. A székelyudvarhelyihez hasonló rendezvényeknek éppen az lenne a hivatása, hogy az irodalmi élet felé irányítsák a közfigyelmet, mert az írás olyan műfaj, amely nem csak lát, de láttat is, az igazság, az őszinte beszéd felé fordulva.” /Fodor István: Kitüntették Gúzs Imre írót, újságírót. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 18./

1956-nak erőteljes volt a visszhangja az erdélyi egyetemisták körében. Kelemen Kálmán /sz. 1938. okt. 12./, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke 1956-ban egyetemista volt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Megalakult a diákszövetség, amelynek öttagú vezetőségébe őt is beválasztották. Programtervezetet dolgoztak ki. Ebben a diákság szabad utazását külföldre, a szabad kapcsolattartást, egyetemi reformot, a kollégiumi nevelés újjáélesztését szorgalmazták. Kelemen Kálmánt 1956. november 18-án Koczka György egyetemista társával letartóztatták. Elkezdődtek a vallatások, a megfélemlítések. Nem árulta el a barátait. Ennek ellenére, amikor hét év múlva hazakerült a deportálásból, néhányan közülük kerülték a társaságát. 1957. márciusában volt a tárgyalás. A hamis vád szerint Erős Lajos római katolikus pappal való kapcsolatuk révén egyes burzsoá-nacionalista elemek beszivárogtak az egyetemi diákszövetségbe, „ellenforradalmi tevékenységet folytattak, egyetemi reformprogramot dolgoztak ki, a diákok szabad mozgását követelve, ultimátumot akartak adni a Tanügyminisztériumnak.” Szimpatizáltak a magyar forradalommal, egyesek gyászszalagot viseltek „az ellenforradalmi terroristák emlékére”. Ezek alapján ítélték el Kelemen Kálmánt háromévi, úgynevezett javító fegyházra. Itt a legkegyetlenebb kínzásokat és megaláztatásokat alkalmazták. Égő cigarettacsikket oltottak el rajta. Nemegyszer pucérra vetkőztették, s úgy hagyták napokig a betonon feküdve, majd csizmával tapostak végig a hátán. Átvitték a szamosújvári börtönbe, ahol magánzárkába tették. Úgy érzi, a legnagyobb erőt a hit adta. Látta az 1958. június 13-i börtönlázadás utáni vérfürdőt: belőttek a cellákba, a rabokat megtizedelték, aki túlélte, véresre verték. A halottakat jel nélkül hantolták el. Három év múlva szabadult, akkor bejelentették, hogy nem engedik haza, hanem két év kényszerlakhelyre kell mennie. Fegyveres kísérettel vitték Románia déli részére, a Baraganba. Lassan négy év is eltelt, de még mindig nem volt vége. Ráfogták, hogy a katolikus egyházzal szervezkedik, továbbá visszautasította, hogy a szeku besúgója legyen. Végül az utolsók között, 1963 júliusában ő is kiszabadult. 1964-ben jelentkezett az orvosira, de visszautasították a jelentkezését. Azután 1965-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári műegyetem gépészmérnöki szakára, '70-ben megszerezte a gépészmérnöki oklevelet. 1979-ben agydaganattal megműtötték. 1990-ben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt főtitkára lett, 1995-ben az elnöke, emellett az Európai Néppárt vezetőségének és a Kereszténydemokrata Internacionálé politikai bizottságának is tagja. /Mózes Edith: Múltidéző – 1956–2006. Kelemen Kálmán: „Nekem a legnagyobb erőt a hit adta”. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Az 1956-os magyar forradalom széles körű visszhangot váltott ki Romániában, különösen a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartományban és központjában, Marosvásárhelyen. Az 1956. februári népszámlálás szerint Marosvásárhely lakosságának 73,7%-a magyar nemzetiségű volt. A magyar beszéd nemcsak a magánszférát uralta, hanem a közhivatalokat is, kivéve a hadsereget és bizonyos mértékben a milíciát (rendőr-csendőrséget). Tartományi szinten ezekben a napokban aktivizálódtak a már régebben létező, de addig komolyabb tevékenységet ki nem fejtő szervezetek. A legkiemelkedőbb ezek közül a Faliboga Ioan által vezetett, marosvásárhelyi központú Nemzeti Felszabadító Bizottság (Comitetul National de Eliberare), amelynek Frunda Károly is a tagja volt. A forradalom hírére hét fiatal szovátai munkás a hegyekbe húzódva, fegyveresen akart harcolni a kommunista rendszer ellen. A gyulakutai hőerőműnél dolgozó néhány tisztviselő Veress Sándor vezetésével létrehozta a Titkos Forradalmi Szervezetnek nevezett Kis-Küküllő menti csoportosulást, és ekkor alakultak a magyar kultúrát ápoló, de később rendszerellenesnek bélyegzett egyesületek, mint amilyenek a sepsiszentgyörgyi Székely Ifjak Társasága, a Kossuth Kör, valamint a brassói központú EMISZ (Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete). /Pál-Antal Sándor: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Életének 84. esztendejében elhunyt Dáné Tibor /Kolozsvár, 1923. márc. 24. – Kolozsvár, 2006. október 11./ A Bolyai Tudományegyetem jogi, közgazdasági és pedagógiai szakán végzett, de érdeklődése, ismereteinek köre messze meghaladta papíron igazolható tanulmányait. Volt a kriminalisztika megbízott előadója az egyetemen, közben az Erdély c. napilap belpolitikai szerkesztője, tanár Szucságon és Kolozsvárt, a Palocsay-féle növénybiológiai kutatóállomás munkatársa, majd 1958 és 1969 között az Ifjúsági Könyvkiadó kolozsvári fiókjának felelős szerkesztője, végül 1970-től nyugdíjazásáig a Dacia Könyvkiadó magyar részlegének tudományos szerkesztője, többek között a népszerű Antenna sorozat gondozója. Dáné Tibor mindenekelőtt író volt, aki gyermekeknek, fiataloknak történeteket mesél és ismereteket ad át (Kortársaim a gyermekek, Négy tenger hajósa, Vadvirág szelídítő, Hüvelyk Matyi családfája), aki az egyiptomi történelembe vagy a világmindenségbe kalauzolja az olvasókat (Athá-Rá, a fáraó írnoka, A Tau Ceti hívójele), aki személyes sorsáról, élethivatásáról vall (A fáraó igazlátó szeme), aki a régi Kolozsvár történetét, a kincskeresés izgalmait eleveníti meg (A varázsvessző lovagja), aki élményei alapján a második világháború fegyverropogását vagy éppen egy szélcsendes epizódját mutatja be (Huszonegy éves lettem, Delatini házunktája). Évtizedeket kellett várnia, amíg A gáláns kor breviáriuma c. könyve megjelenhetett, amely az idén írószövetségi díjat kapott. /Jancsik Pál: Búcsú Dáné Tibortól. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Október 16-án Kolozsváron, BBTE Bölcsész Karán rendezett irodalmi esten mutatták be Halmosi Sándor Annapurna déli lejtőin című verseskötetét és Demény Péter Visszaforgatás című regényét, a szerzők jelenlétében. /Mihály Zsombor: Kettős kötetismertető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Október 18-án, az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságainak konferenciáján Bukarestben Traian Basescu államfő emlékeztetett: Romániában a döntéshozó politikusok minden reggel nagy mennyiségű, nehezen átlátható információt kapnak a titkosszolgálatoktól. Az államfő vezetése alatt álló Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ezért határozott úgy tavaly év végén, hogy új hivatalt hoz létre, Országos Hírszerző Közösség (CNI) néven. Ennek feladata, hogy a különböző román titkosszolgálatoktól befutó tengernyi információt összesítse, tömörítse, hitelt érdemlő előrejelzéseket adjon a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben, elsősorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Az államfő úgy vélte, hogy az EU-nak is szüksége lenne ilyen összesítő hírszerzési központra. /”Aszimmetrikus veszélyek” fenyegetnek. Basescu európai hírszerzési központot javasol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Basescu szerint az Európai Uniónak is meg kell teremtenie a saját hírszerző szolgálatát vagy úgynevezett információs közösségét. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor, a hon- és közrendvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság titkára szerint az államfő által javasolt európai uniós hírszerző közösség a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen. /Gujdár Gabriella: Basescu: emberbarát hírszerzést! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Moszkvában a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának találkozóján az Információs Társadalomért elnevezésű találkozó eredményeiről tárgyalnak illetve a tagországok közti együttműködésen alapuló akciótervet dolgoznak ki. – Ez jelentős lépés lehet a térség fejlődése szempontjából és ezt Románia is teljes mértékben szorgalmazza – nyilatkozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter október 17-én Moszkvában, ahol a térség távközlési minisztereivel találkozott. /Moszkvában a fekete-tengeri országok távközlési miniszterei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elvben ellenzi a Román Ortodox Egyház kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy a papok szekusdossziéit egyházi rendszerben világítsák át és ne az intézmény által. A bizottság többségi véleménye az, hogy elutasítanak minden ilyen kezdeményezést. /A papok szekusdossziéi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Reszketnek a szekusok, a besúgó újságírók, egyetemi tanárok mellett lerántották a leplet a Ceausescuról dicshimnuszt zengő zeneszerzőkről is. Jobb lenne, ha végre megismerhetnék az emberek a zsarolással, fenyegetéssel beszervező szekus tiszteket is. Ők azonban ma már tekintélyt parancsoló politikusok, üzletemberek, dossziéjuk eltűnt. /Bogdán Tibor: Mennyi a minden? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A képviselőház elnökéhez fordult több befolyásos civil szervezet, és arra kérték Bogdan Olteanut, hogy küldje vissza az alsóház jogi bizottságához a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynökség, a Pro Demokrácia Egyesület, a Freedom House romániai kirendeltsége, a Társadalmi Párbeszédért Csoport, a Független Újságírás Központja, a Temesvár Társaság, illetve a Román Akadémiai Társaság vezetői levelükben kifejtették: alkalmazhatatlanná vált a tervezet azt követően, hogy a képviselőház jogi bizottságában a honatyák gyökeresen megváltoztatták a törvény szövegét. Az RMDSZ az emberi jogok sérülésére hivatkozva nem támogatja a kormány által előterjesztett szövegváltozatot. /-or-:/Macovei Feddhetetlenségi Ügynökségét civil szervezetek támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

A politika beavatkozását vélik felfedezni a közvitára bocsátott új felsőoktatási törvénytervezetben az egyetemek rektorai. Szerintük a minisztérium fel akarja számolni az egyetemi autonómiát azzal, hogy előírja az új törvényben az igazgatótanácsi testület létrehozását. Az eddigi törvényes előírások szerint nem létező hét fős új bizottság három tagját az egyetem szenátusa, másik három személyét az oktatási minisztérium, illetve egy tagot a tanügyi szakszervezet nevez meg. Az új elképzelés az igazgatótanácsot az egyetemek gazdasági-pénzügyi irányításának jogával ruházza fel. A szaktárca az új tervezet számos előnyére hívta fel a figyelmet. Az új jogszabály révén pontosan és világosan határozzák meg a szakirányokat és a tananyagot, valamint az egyetemek vagyonának jogi státusát. /B. T.: Csorbul az egyetemi autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./