1956 emlékére ,,és majdani terméseinek reményében” diófákat kíván ültetni minden magyarlakta településen az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. A magyar szabadságvágy jelképévé emelt diófákat az október 23-ai ünnepségek részeként képzelik el az ötletgazdák, és mindenkit felhívnak, csatlakozzék a kezdeményezéshez. /(demeter): Diófaültetés – 56 emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Rendkívüli ülést hív össze október 13-ra Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke a szeptember közepi, budapesti zavargások kapcsán; az ülésre meghívást kap a rendészeti miniszter, az érintett rendőrkapitányok, ombudsmanok és emberi jogi civilszervezetek, így a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői mellett több sértett és szemtanú is. Balog Zoltán mondta, szeretné, ha egyértelmű lenne, mihez van joga egy járókelőnek, egy békés tüntetőnek vagy egy rendőrnek. A kormánypárti képviselők közül többen az ülés időszerűségét is vitatták. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök azért nem látta időszerűnek a bizottság ülését e témában, mert egyik hatóságnál sincs még meg a vizsgálat eredménye, így kérdéses, milyen eredményt hozhat egy ilyen ülés. Ékes Ilona (Fidesz) szerint viszont már így is késésben vannak, s nagyon sok jogtalanság történt, amiket meg kellene vizsgálni. /Rendkívüli ülés lesz a budapesti zavargások kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Mintegy ötven év után az idei tanévtől ismét tanítják Kolozsváron a történelem karon a magyarság történetét – tájékoztatott Vekov Károly történész, egyetemi előadótanár. Utoljára Kolozsváron a Bolyai Egyetemen folyt hasonló képzés, ezt most a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem karán is sikerült bevezetni. Négy féléves tananyagról van szó, egyelőre csupán előadások formájában zajlik majd az oktatás, de remélhetőleg jövőtől már a szemináriumokat is beiktatják. „Valószínűleg mindez nem véletlenül történt, az egyetem körüli viták az elmúlt tanévben, a történelem karon oktató tanárok erre vonatkozó kérései egyaránt szerepet játszottak abban, hogy ez az elképzelés végre megvalósulhatott” – mondta Vekov Károly. Eddig a magyarságtörténet választható tantárgy volt, mostantól kezdve azonban kötelező tananyag lesz. Az előadásokon a hallgatók a honfoglalástól kezdve egészen napjainkig ismerhetik meg a magyarság történetét, beleértve a romániai magyar nemzeti közösségét is /P. A. M.: Magyarságtörténeti előadások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október 7-én ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bentlakását, Az egyik fő támogató, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Ferenc is jelen volt. Dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket és köszönetet mondott az Apáczai Alapítványnak mint fő támogatónak, valamint az Illyés és a Szülőföld alapítványoknak a segítségért. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb az összefogás, van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. Stark Ferenc elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt, emlékeztetett az alapítvány elnöke, Kovács Levente. A bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. A továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet-hozzáféréssel is ellátnak. /Menyhárt Borbála: Átadták a Színművészeti Egyetem kollégiumát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Második hete tart japán sztrájkot a Krónika napilap szerkesztőinek szakszervezete. A békítő tárgyaláson Lukács János szakszervezeti elnök kijelentette: „akkor békülünk, ha beindulnak a tárgyalások a bérezésről”. Ha nem sikerül megegyezniük, 48 órán belül figyelmeztető sztrájkot tartanak; kétórás sztrájkot tartanak, eredménytelenség esetén rá 5 napra általános sztrájkba lépnek, tehát nem jelenik meg Krónika. Deák Attila vezérigazgató szerint a lap megújulás, átalakítás előtt áll. /G. E.: Krónikás japán sztrájk – békítésre várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete október 7-én vezetőtanácsi ülést tartott, megvitatták és elfogadták azt a törvényjavaslatot, amelyet az RMDE kíván a parlamenthez benyújtani a lakosságot érintő közszolgáltatások (háztartási gáz- és vízfogyasztás, áramfogyasztás, csatornázás) díjszabásainak méltányos szinten történő befagyasztására, valamint az indokolatlan díjszabásemelések megszüntetésére. A törvénykezdeményezést az RMDE előterjesztés céljából átadja az RMDSZ parlamenti frakciójának. Az ülésen beszámoltak az elnökség 2003–2006 között kifejtett tevékenységéről, és igényelték, hogy az RMDSZ a jövőben nagyobb figyelmet szenteljen a létminimumon vagy ez alatti szinten tengődő kisjövedelműek szociális védelmének biztosítására. Az RMDE szóvivői tisztségéből Nagy Károly visszavonult, helyére Bitay Ödönt kérték fel. /Törvényjavaslat a díjszabások befagyasztására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október utolsó vasárnapján a tordai reformátusok az úrvacsorai szertartás alkalmával kezükbe vehetik azt az 1697-ben készült ezüstkelyhet, amelyet 1971-ben az Országos Történelmi Múzeum elvitetett Bukarestbe. A kehely többéves párbeszéd eredményeként került haza, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész. Az ótordai református egyházközség a kelyhet először 300 éves „születésnapján”, 1997-ben kérte vissza. Akkor a kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ország törvényei szerint a visszaszolgáltatás lehetetlen. Tavaly Nagy Albert ismét kérte a kelyhet. Az illetékes hatóságok nem voltak hajlandók mozdulni. Az RMDSZ-képviselők közbelépésének köszönhetően azonban lépések születtek. /Ladányi Emese Kinga: Hazakerült a tordai reformátusok több száz éves kelyhe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Korabeli dokumentumok, kiadványok, fényképek őrzik a legnagyobb székely, báró Orbán Balázs emlékét szülőfalujában, Székelylengyelfalván. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója régóta dédelgetett álma vált valóra a múlt hét végén: a székelylengyelfalvi Orbán-kúriában – amelyben óvoda és iskola működik jelenleg – rendeztek be egy szobát Orbán Balázs emlékére. /Orbán Balázs- emlékszoba. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Kolozsváron a Passamezzo Historikus Együttes a 15–18. századi európai tánc és zene népszerűsítését tűzte ki célul. Maguk mögött tudnak már több tucat fellépést. Fülöp Csilla, az együttes vezetője elmondta, hogy az együttes ezelőtt két évvel alakult. Születésnapjukat augusztus 15-én ünnepelték. Egyelőre Kovács Gábor reneszánsz és barokk táncokat bemutató könyveiből merítenek. Az együttes mintegy tíz állandó tagot számlál, de gyakran táncolnak náluk meghívott művészek is. /Sándor Boglárka Ágnes: Középkori életérzés a Passamezzóval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A tűrőképesség határát súrolta a hírhedt „négyesfogat” – Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József – törvénytipró gazdaságpolitikája. 1953-ban Rákosinak le kellett mondania miniszterelnöki tisztségéről, helyette a szovjet vezetés Nagy Imrét jelölte ki. Megalakult a Nagy Imre-kormány, a miniszterelnök parlamenti programbeszédében új gazdaság- és népbarát politikát hirdetett meg. A pártapparátusra és a hírhedt Államvédelmi Hatóságra (ÁVH) támaszkodó Rákosi rögtön elkezdte az aknamunkát. Közben Moszkvában is megfordult a széljárás, Rákosi szabad kezet kapott „az antimarxista” Nagy Imre félreállítására. A forradalom előzményei között volt az 1949-ben kivégzett kommunisták, Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András, az úgynevezett Rajk-ügy elítéltjeinek, 1956. október 6-án történt újratemetése, amelyen az eseményen résztvevő mintegy húszezer ember ÁVH-ellenes jelszavakat skandált. Budapesten a Műszaki Egyetemen október 22-én tartott gyűlésükön fogalmazták meg azt a 16 pontot, amely a forradalom elfogadott programja lett. A cikk felvázolta a forradalom főbb eseményeit, a forradalom leverését, a megtorlást. 1958. június 16-án kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimesi Miklós újságírót, több társukat pedig börtönbüntetésre ítélték. Történt mindez annak ellenére, hogy Kádár János kezdetben ígéretet tett: senkit sem fognak bebörtönözni a forradalomban játszott szerepéért. A magyar forradalom mély hatást gyakorolt a romániai magyar, de nem csak a magyar közvéleményre. Október 24-én, Mátyás király szülőházában, Kolozsváron tartottak gyűlést a képzőművészetis hallgatók. A Szekuritáté már másnap megkezdte a letartóztatásokat. A temesvári egyetemi hallgatók 1956. október 30-i gyűlésükön, többek között, a szovjet csapatok Romániából való kivonását, a beszolgáltatások enyhítését, a munkások béremelését, és az egyetemi autonómia szavatolását követelték. Válaszként a Szekuritáté tömeges letartóztatásokat hajtott végre. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium néhány diákja kezdeményezésére létrejött a Székely Ifjak Társasága (SZIT). A SZIT tagjait letartóztatták, a kolozsvári katonai törvényszék pedig súlyos börtönévekre ítélte őket. Az 1956. november 4-én Brassóban létrehozott Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMISZ) volt a legnagyobb valamennyi erdélyi szervezkedés közül. Egy év múlva tömeges letartóztatásokkal, és hetvenhét EMISZ-es fiatal bebörtönzésével válaszolt a hatalom. Letartóztatták az érmihályfalvi Sass-féle csoportot, a mezőfelei Kacsó Tiborékat. A Partiumhoz kötődik a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete, a SZVISZ, amelynek több tagját súlyos börtönévekre ítélték. Letartóztatták az ún. Dobai-csoportot is. A Szoboszlay Aladár katolikus plébános köré tömörülő csoport a kommunista rendszer megdöntését célozva a többpártrendszer bevezetésének szükségességét és tervezetét vázolta fel. A Szoboszlay-perben ötvenhat elítéltnek közel 1300 évnyi börtönbüntetést, tizenegy halálos ítéletet osztottak ki, tíz kivégzést végrehajtottak. /Papp Annamária: Magyarország, Erdély – 1956. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Genersich-díjat kapott a székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád nyugalmazott osztályvezető és gyermekgyógyász főorvos, a Magyar Tudományos Akadémia testületi tagja. „Dr. Genersich az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke volt, én pedig alelnöke és választmányi tagja, illetve mindkettőnknek számos publikációnk jelent meg a szakosztály lapjában, ezért is nagy öröm számomra ez a díj” – közölte a díjazott. /Máthé László Ferenc: Életműdíj dr. Balla Árpádnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

A Horthy – a kormányzó című alkotást nemrég mutatták be a budapesti Uránia filmszínházban. Két „koronatanú” – özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona és ifj. Horthy István – is megszólal Koltay Gábor legújabb filmjében. A rendező többórás beszélgetést folytatott Horthy Miklós családtagjaival, az anyagnak természetesen csak töredéke kerülhetett a filmbe. Koltay korszerű, valóságos Horthy-képet szeretett volna felmutatni. /Frigyesy Ágnes: Film a Horthy-kor tanúival. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A tizenegy napig tartó, huszonkilenc háromszéki települést érintő Őszi Közművelődési Napok október 10-i sepsiszentgyörgyi megnyitóján a székely néphagyományokat alkotó módon őrzők két udvarhelyszéki képviselőjének életútját ismerte meg a Székely Nemzeti Múzeumban összegyűlt közönség. A Farkaslakán élő nyugdíjas tanítónő, Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália népdalos könyvét mutatták be. A nyolcvankét ismert népdalt tartalmazó, Haj, sirass, édesanyám, míg előtted járok című kiadvány a szerző számára ürügy volt arra, hogy férje, az 1995-ben elhunyt Jakab Zsigmond rajzos naplójában, a Velemjáró füzetekben hátramaradt rajzokat közzétegye. Jakab Rozália közel harmincéves néprajzi munkásságát Sepsiszéki Nagy Balázs ismertette. /(fekete): Rendhagyó népdalos könyv (Őszi Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyik bukaresti kerületi szervezete kizárta tagjai sorából Theodor Stolojan elnöki tanácsost, volt kormányfőt. Stolojantól megszabadultak a Tariceanu által vezetett liberálisok, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült megoldást találniuk a párt népszerűségének folyamatos erodálódására. Felértékelődött a hét végére időzített, Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által eredetileg liberálisnak tervezett új platform létrehozása. /Borbély Tamás: Stolojan csónakja és Basescu hajója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A szenátus jogi bizottsága október 11-i ülésén törölte a „politikai rendőrség” fogalmát a Ticu-törvényből, ugyanakkor a honatyák megszavaztak egy olyan szakaszt, amely szerint az egykori Szekuritátéval együttműködő személyekhez veszik azokat a volt kommunista pártvezetőket, akik a hírhedt titkosszolgálatnak utasítást adva sértettek meg alapvető emberi jogokat. „Gyakorlatilag a szekusokon és a besúgókon kívül a törvény hatálya alá fognak kerülni azok a volt kommunista párttagok is, akik az utasításokat adták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Szekuritáté formailag is, és ténylegesen is alá volt rendelve a Román Kommunista Párt vezető testületeinek” – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter szenátor. /P. A. M.: Törölnék a politikai rendőrség fogalmát a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A módosított törvény értelmében már besúgónak számít mindenki, aki jelentéseket írt, együttműködési kötelezvényt írt alá, fedőnevet használt, vagy pénzt fogadott el szolgáltatásaiért a Szekuritátétól. Az átvilágító testület /CNSAS/ korábban több olyan politikusról is megállapította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, aki besúgói jelentéseket is írt. Döntését az átvilágító testület mindannyiszor azzal indokolta, hogy az illető honatya tevékenységével nem sértette az emberi jogokat. A „politikai rendőrség” fogalma eltörlésével a közvélemény megismerheti a Szekuritáté alkalmazásában álló személyek névsorát. A módosítás révén felkerül a listára az összes a szekus. A rendeletbe Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára bekerült az az előírás, amely szerint „kollaboránsnak” tekinthetők azok a kommunista pártvezetők is, akiknek utasítása révén a Szekuritáté emberi jogokat sértettek. /Cseke Péter Tamás: Módosult a „besúgó” fogalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A kormánykoalíciót alkotó pártok megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetéről. Az RMDSZ és a Konzervatív Párt támogató szavazatukért cserében a nyugdíjak minimálbérhez igazítását kérte. Módosítaná a nyugdíjátszámításra vonatkozó kormányrendeletet az RMDSZ. Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor már benyújtották a törvénykezdeményezést. A 6,4 százalékos gazdasági fejlődéssel, 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal és 4,5 százalékos inflációval számoló jövő évi büdzsé nyertese egyébként az oktatás és az egészségügy, ugyanis utóbbi esetében a költségvetési támogatás 1990 óta először haladja meg a hazai össztermék 4 százalékát, az oktatás pedig 5,2 százaléknak örülhet. /Egyezség született a jövő évi költségvetés kapcsán. A nyugdíjak kiigazítását kérte az RMDSZ és a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Terepszemlét tartott a képviselőház környezetvédelmi bizottsága Verespatakon, jelezte Antal Árpád képviselő, a bizottság tagja. A bizottság célja az adatgyűjtés, ugyanis jelenleg az információhiány a legfőbb gondjuk. /Kiss Előd Gergely: Alsóházi terepszemle Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A tanügyi szakszervezetek elutasították a kormány újabb béremelési ajánlatát, miszerint április 1-jétől 7 százalékos, míg október 1-jétől 11 százalékos fizetésemelést eszközöltek volna. A szakszervezetek nagyobb béremelést követelnek. /Újabb sikertelen tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) október 6-8-a között a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartotta éves vándorgyűlését, amelyet küldöttgyűlés és tisztújítás előzött meg. Somai József eddigi elnököt Coltea Tibor váltotta. A társaság, Somai Józsefet tiszteletbeli elnökévé választotta. A tudományos ülésen mintegy 200–230 közgazdász és érdeklődő vett részt. Az előadások témája széles skálán mozgott. A résztvevők négy szekcióban folytatták a munkát. Az egyik szekcióban a doktorandusz hallgatók saját kutatásaikról beszéltek. /Kovács Tamás: Magyar közgazdászok vándorgyűlése Félixfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nemcsak a parlamentben, hanem az október 23-i ünnepségeken is bojkottálja az ellenzék. Orbán Viktor kijelentette, hogy a Fidesz nem fog együtt ünnepelni október 23-án Gyurcsány Ferenccel. A tervezett program szerint Sólyom László köztársasági elnök az Operaházban mond majd beszédet, az 56-os emlékművet Kosáry Domokos történész avatja, Gyurcsány Ferenc pedig a parlamentben fog beszélni. Kossuth téri beszédében a KDNP elnöke, Semjén Zsolt bejelentette, hogy bojkottálni fogják a magyar közszolgálati adó Napkelte című műsorát. Ezt azzal indokolta, hogy a lakájmédia elleplezi a hazugságot, ehhez nem akarnak asszisztálni. Az MTV erre közleményt adott ki, melyben reményüket fejezik ki, hogy minden parlamenti párt politikusa elfogadja a legnézettebb reggeli műsor meghívását. A Kossuth téri tüntetők közben nyílt levelet fogalmaznak az egykori demokratikus ellenzék vezetőinek: Kis Jánosnak, Tamás Gáspár Miklósnak és Kőszeg Ferencnek, arra kérve a címzetteket, hogy „a sajtó nyilvánosságán keresztül ítéljék el a nyílt kommunista restauráció fenyegetését, valamint a rendőri, bírói túlkapásokat és az értelmetlen erőszakot”, s hogy „hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával tegyenek meg mindent erkölcsi forradalmunk fiatal tagjainak kiszabadítása érdekében”. /Guther M. Ilona: Bojkottálja október 23-át a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Micsoda szégyen, írta Cs. Gyimesi Éva, hogy Budapest a botrányok okán kerül naponta a világsajtó címoldalaira. Szerinte a magyar nép mai urainak méltatlan felelőtlensége miatt – „az utca szégyenének” érezheti magát. Egyetlen gesztust sem tesz senki a megbékélés irányában. Cs. Gyimesi Éva véleménye: „Ilyen volt minden nagy gyászunk előzménye: a mindenkori magyar honurak énközpontú, messianisztikus megszállottsága.” /Cs. Gyimesi Éva: Milyen ország? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Késő délután, este forradalmi hangulatot idéz a budapesti Kossuth tér. Azután jön az éjszaka, pár tucat ember maradt. Nincs forradalom, nincs lázadás, egyszerű politikai tüntetések zajlanak csupán. Miféle demokrácia az, ahol magas rangú állami vezetők hazudnak, ahol a kormány által kibocsátott adatok valótlansága a Rákosi-korszak legsötétebb éveit tükrözi, ahol csorbul a sajtószabadság s ahol semmibe vesznek egy, a közelmúlt Európájának történelmében szinte példátlan tüntetéssorozatot? – kérdezte Szondy Zoltán. Tavasszal a magyar baloldal megnyerte a parlamenti választásokat. Utólag kiderült, hogy ezt a győzelmet hazugságokkal érték el. A magyar demokrácia gyengeségének legfőbb jele pedig az, hogy ezért csak az úgynevezett „jobboldali” emberek háborodtak fel. Gyurcsány kivár, a szocialisták kivárnak. Várják a telet. A hideg hazakergetheti a tüntetőket. /Szondy Zoltán: Budapesten várják a telet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

Kritika joggal éri a fennálló politikai rendszert, de szó sincs olyan egységes társadalmi fellépésről vele szemben, mint amilyet a tüntetők feltételeznek, írta a budapesti Koncz Attila. A budapesti akcióknak előbb-utóbb eredmény nélkül kell majd befejeződniük, hiszen nincs kivel és nincs miről tárgyalniuk a tiltakozóknak, írta Koncz Attila. A cikkíró szerint Sólyom László köztársasági elnök két szék között a pad alá esett, mert rosszul mérte föl a társadalom állapotát. /Koncz Attila: Nagy szeptemberi morális forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A kolozsvári Magyar Színház az idei évadban is műsoron tartja az utóbbi évek egyik legsikeresebb produkcióját, a Kövekkel a zsebében c. előadást, melynek bemutatója 2002 márciusában volt. A Keresztes Attila rendezte előadás több szakmai elismerésben is részesült. Marie Jones darabja egy kis ír faluban zajló filmforgatáson játszódik. /Hatodik évadja műsoron a Kövekkel a zsebében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Vadas László rendezésében október 13-én mutatja be a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, A hazugot. /Both Abigél: Goldoni-remek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában rendhagyó tárlatnyitó volt. A három budapesti művész – Benedek József, Ferenczi Károly és B. Laborcz Flóra – maga vezette fel munkáit a teremről teremre végigvonuló közönségnek. Szobrászati, grafikai anyag volt látható. Mindhárman itthon vannak a városban. Benedek József szobrászművész munkásságát már akkor sokan ismerték, amikor áttelepült az anyaországba. Sokszor állított ki ezekben a termekben. Felesége, a szintén szobrász és egyben ötvös B. Laborcz Flóra budapesti ugyan, de az édesanyja Erdélyben született. A harmadik vendégművész, aki grafikáit, kerámiáit állította ki, Marosvásárhely szülötte. /Nagy Miklós Kund: Időfolyamatok a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

„A magyar ötvenhatnak példázatos jelentősége volt”, vallja Pomogáts Béla irodalomtörténész 1956 (eltékozolt) erkölcsi öröksége című írásában. A magyarországi forradalom szelleme Erdélybe is átsugárzott Emberek százai, ezrei estek áldozatul az elnyomó rezsim megtorlásainak, Szamosújváron, Zsilaván szenvedtek, sokat kivégeztek. Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész 1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára (1956-1965) című könyve október 15-én jelenik meg, és felleltározza, úgymond, az erdélyi '56-osokat. A Maros megyei adatok begyűjtésében Veress Sándor segített. Mint elmondta, Maros megyében a forradalmat követő években 600 személyt ítéltek el 240 helységből, „kimondottan '56-osok” 200-an voltak. Ma kb. 40-en élnek közülük. /Mózes Edith: Múltidéző 1956–2006. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./