Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Demokrata Párt (DP) azt akarja, akkor 2007-ben előrehozott választásokat fognak tartani. A politikus kifejtette: az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megszervezését, de más alternatíva nem létezik. A kisebbségi törvénytervezetről szólva, az RMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy kisebbségi törvényre, mivel az európai integráció „kiolt” ugyan régi vitákat, de nem fogja megoldani a kisebbségek nemzeti identitásával kapcsolatos gondokat. /Markó: ha a DP akarja, lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Pusztuló nemzetünk megújulásának alapköveit kell leraknunk, mondotta Krizbai Imre református lelkipásztor a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki vezetősége által október 5-én rendezett fórumon, melyen meghívottként részt vett az RMDSZ helyi vezetőségének néhány tagja, valamint Márton Árpád képviselő is. Szabó Miklós széki elnök előszóként elmondta, a tanácskozás célja, hogy politikai partnert szerezzenek még a Románia Európai Unióhoz csatlakozása előtt szervezendő népszavazáshoz. A referendumra legkésőbb december közepéig kellene sort keríteni. Márton Árpád értékelte a nyílt és felelősségteljes beszélgetést, melynek tanúja lehetett. A népszavazás után Krizbai Imre szerint létre kell hozni az erdélyi magyarság parlamentjét, mely mandátumának egy éve alatt tárgyalásokat folytat majd a román kormánnyal, s ha az elzárkózik az önrendelkezés jogi alapját megteremtő folyamattól, akkor ez a testület a nemzetközi fórumoknál fog képviseletet biztosítani. /(hecser): Népszavazás a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Kolozsváron az október 6-i megemlékezések az ünnep előestéjén kezdődtek. A hidelvi református egyházközség és a körzeti RMDSZ ökumenikus istentisztelettel és műsorral tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt. Dr. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszédében az aradi vértanúk példamutatását elevenítette fel. Makkai László, a hidelvi RMDSZ elnöke köszönetét fejezte ki a Claudiopolis Egyesületnek, az emlékkiadványért. /N.-H. D.: Október 6. Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Marosvásárhelyen a magyarság fontos színhelyén, a Székely mártírok emlékművénél emlékeztek az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanúra. Nagy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színésze megjegyezte, „apróra zsugorodott a tömeg, a megemlékezők száma.” Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke az „értékek válságaként” jellemezte a mai társadalomban lezajló eseményeket. /Ferencz Melánia: Megemlékezés a Postaréten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Október 6-án Sepsiszentgyörgyön a park oroszlános emlékművénél, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok hősiessége előtt hajtottak fejet az egybegyűltek. Nem mindannyian voltak magyarok, némelyik a nyelvet sem bírta – figyelmeztetett a bő másfél száz esztendővel ezelőtt történteket felelevenítő beszédében Cserey Zoltán muzeológus -, de a világszabadságot zászlajára tűző magyar forradalmat valamennyien fontosabbnak tartották saját nemzeti küzdelmeiknél. Ünneprontó volt egy tántorgó atyafi bekiabálása, aki azonban a szép számban megjelent szolgálatos rendőröket láthatóan nem zavarta. /(demeter): A szabadságharc mártírjaira emlékeztek (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Sütő András teljesítette hivatását, valóra válhat édesanyja ígérete, az író immár örök álma könnyű lesz. Illyés Gyula minősítése szerint, mint „a jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb vigasza.” Gazdag Sütő András életműve, egy búcsúbeszédben nehéz összegezni. De közönsége, hívei, olvasói érzik, életműve mivel ajándékozta meg ezt az annyit zaklatott, hányatott sorsú közösséget. Az író így nyilatkozott: „Ha igyekezetemnek és álmatlan éjszakáim gyötrelmeinek csak oly zsenge nyoma, emléke marad bár, mint friss havon a fölszálló madáré: ez talán már mentség arra, hogy kis ideig én is itt voltam, itt éltem e földön veletek, sorstársaimmal együtt egy térkép mögé kényszerült Nagyfejedelemségben, amelyet oly sokszor jártunk be közösen az emberi igazság, méltányosság, a félelem és megaláztatás nélküli élet vágyának, az emlékezés örök jogának álomfogatán.” Az öröklétbe távozott Marosvásárhely egyik legnagyobb fia. /Nagy Miklós Kund: Búcsú Sütő Andrástól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Minden napra a Parlament előtti Kossuth térre hívta az embereket Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki pártja október 6-i nagygyűlésén ismét távozásra szólította fel a miniszterelnököt. Az ellenzéki párt elnöke mintegy 350 ezer ember előtt beszélt a Kossuth téren, a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának tagjai körében. Szerinte azzal, hogy a kormányképviselők felsorakoztak egy „hazug, esküjét megszegő politikus” mögé, „magukhoz kötötték a hazugságot”. Orbán Viktor szerint ennek beláthatatlanok lesznek a következményei, megrendülhet az egész magyar gazdaság. Leszögezte, hogy az ország stabilitását féltve nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, a kormánypártok az önkormányzati választás eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt. Az ellenzéki párt vezetője meghirdette az Igen, Magyarország! chartát, amelynek hat pontja között – egyebek mellett – az állami vagyon védelme, az esküjüket megszegő politikusok kiközösítése, a felelősségre vonás és számonkérés szerepel. /Fidesz-nagygyűlés a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Október 6-án a tévénézők, két, egymástól markánsan elkülönülő képsort láthattak Budapestről. Az egyik képsor az Országgyűlés rossz arcú és rossz lelkű gyülekezete tisztelet a kevesebbséghez tartozó kivételeknek -, a másik a Kossuth tér hatalmas tüntető tömegének jó arca volt, írta Sylvester Lajos. A parlamentben újraválasztották magyar miniszterelnöknek azt, aki a háta mögött is hazudott a magyar választóknak, s aki az igazság eltitkolása révén juttatta hatalomra azt a garnitúrát, amely a parlamentben újra a miniszterelnöki székbe emelte őt. /Sylvester Lajos: A hazugság napja s az igazság érlelődő diadala. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Laczkó Sándor Gyergyóalfaluból Marosvásárhelyre jött tanulni, jelenleg az Aurel Persu Iskolacsoport tizenkettedikes diákja. Meg akart tanulni románul beszélni, emellett pedig megtanulja a szakmát. Kezdetben nagyon nehéz volt, elhatározta, hogy a tanult román nyelvű szakszavakat magyarra fordítja. Laczkó Sándor eldöntötte, az összegyűjtött szavakat kisszótár formájában megszerkeszti. Megjelentették a Sofőriskolások kisszótárát. /Ferencz Melánia: Leküzdötte az akadályokat. Román–magyar szakszótárt szerkesztett egy gyergyóalfalui diák. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

A Beszterce-Naszód megyei Felőrön a református egyház különböző magyarországi és holland adományokból, valamint az Illyés Közalapítvány tól pályázott pénzből 5–6 évvel ezelőtt építkezésbe kezdett. Eredetileg az új épületben szórványkollégium működött volna. Ezt a kezdeményezést azonban nem támogatta a Tanügyminisztérium – mondta Kertész Csaba alpolgármester. Arra gondoltak, hogy kulturális központot hoznak létre az új épületben, amelyet nyáron táborhelyként is használhatnak. /D. I.: Beszterce-Naszód megye. Szórványkollégium helyett kulturális központ Felőrön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Kolozsváron a fejedelmi kertben a XIX. század második felében állították fel a hét vezér szobrait, majd később a Fellegvárra szállították, ahol több ízben is megrongálták azokat. Az 1900-as évek elején a szobrok sürgős feljavítását határozták el a város vezetői. 1919-ben a bevonuló román hadsereg a magyar feliratokkal együtt ezeket a szobrokat is megsemmisítette. /Szakács János: A vezérek fellegvári szobrainak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Lövith Egon alkotásaiból májusban nyílt kiállítás Dachauban. Azon a helyen, amely Holokauszt sorozatának ihletforrásául szolgált. Mementóként is szolgál ez a zömében pasztellekből, de olajképekből is álló, rajzokkal kiegészített sorozat, amelyet a német állam vásárolt meg az alkotótól. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy Lövith Egon a dachaui haláltáborból kiszabadulva, immár elismert művészként és főiskolai tanárként öntötte személyes tapasztalatait művészi formába. A művészről német nyelvű igényes kiadványt adtak ki. /Németh Júlia: Lövith Egon: Keveset mutatok, és mindent elmondok. Dachau, 2006. május 19 – szeptember 30. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Október 6-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székhelyén Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából emlékünnepséget tartottak, amelynek keretében átadták a Magyar Művészetért Kuratórium (MMK) és a Herendi Porcelánmanufaktúra (HP) által felajánlott Bartók Béla-emlékdíjakat. A díjazott kolozsváriak a következők: Angi István, Bolyai Társaság, Egyed Emese, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, Guttmann Mihály, Kolozsvári Állami Magyar Opera, Kriza János Néprajzi Társaság, László Ferenc, Péntek János, Széki Református Egyházközség, Tánczos Vilmos és Terényi Ede. Gubcsi Lajos az 1956-ra emlékező, általa szerkesztett A szabadság népe című kötetet ismertette. Az emlékünnepség előadói a házigazdáktól Tánczos Vilmos legújabb könyvét, a Folklórszólamokont kapták produkciójuk jelképes viszonzásaként. /Ö.I.B.: Bartók-emlékünnepség és díjosztás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A Lugosi Református Egyházközség épületeinek (templom, bérház, parókia) centenáriumi ünnepségét október 15-én tartják meg, és ez alkalomból mellszobrot állítanak dr. Pogány Károlynak, a történelmi  Krassó-Szörény vármegye egykori főispánjának. A szobor Pokker László lugosi szobrászművész alkotása, a templom kertjében leplezik le a mellszobrot. Pogány Károly, Krassó-Szörény vármegye akkori főispánja számba vette a lugosi reformátusok erejét, és kimondotta, hogy azt a követ, amely Lugoson nemcsak a református egyházra, hanem a magyarságra is nehezedett, a harmadfélszázados sírból föl kell emelni. (Korabeli jegyzőkönyv) /P. L. Zs.: Református centenárium Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

A dél-belgiumi Tournai-ben rendezték meg szeptember végén és október elején a XXIII. Nemzetközi Folklórfesztivált, amelyen a magyar népviseletet és néptáncot a Temes megyei végvári Csűrdöngölő és a dettai Búzavirág táncosai a magyarcsanádi (Magyarország) hagyományőrző csoporttal közösen jelenítették meg. A meghívást a Szeged Táncegyüttes vezetőjének, a bánsági magyar néptánc-mozgalom felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szerző Nagy Albertnek köszönhette a három együttes. /Meghódították Belgiumot a bánsági néptáncosok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Bányai Péter elmondta, hogy apja /Bányai László/ kommunista volt. Illegalitásbeli. Hosszú évek, évtizedek vak sztálinizmusából az ’56-os budapesti, valamint a ’68-as prágai események gyógyították ki. Egy darabig még az emberarcú reformkommunizmus és revizionizmus híve maradt, élete végén azonban leszámolt kommunista hitével. Nagynénje az 50-es években ügyésznő Kolozsvárott; közben férje, a román ügyvéd politikai fogoly a hírhedt Duna-csatornánál. Bátyját 1958-ban, szovjet- és szocializmusellenes kijelentéseiért, kizárták az egyetemről. Akkor apja éppen oktatásügyi miniszterhelyettes volt. – Bányai Péter kapcsolatba került «nemkívánatos személyekkel», disszidensekkel, külföldi állampolgárokkal, követségi alkalmazottakkal. Később kiderült, 1970 óra figyelték. Először 1974-ben beszélgetett el vele az egyik szekus, de erről nem maradt feljegyzés a dossziéjában. Egy 1977-ben kelt dokumentum szerint Bányai elköltözött szülei lakásából, de a szeku nem tudta beazonosítani a pontos lakcímét. Bányai Péter szerint ez érthetetlen, mert a néptanács adta a lakást, ez a cím szerepelt személyazonossági igazolványában, munkahelyi nyilvántartásában stb. A szeku másik melléfogásáról Bányai Péter számolt be. Nicolae Manolescu irodalomkritikus lakásában mikrofonokat helyeztek el. Amikor sok év múlva Manolescu felfedezte dossziéját, ideges lett, számára súlyosan kompromittáló dolgok szerepeltek az említett beszélgetésekben. A dossziék szerint Manolescu minden szapulta a „Suszter”-t (ez volt Ceausescu gúnyneve), méghozzá szokatlanul trágár, és nyelvtanilag helytelen beszédmodorban. A lehallgatott beszélgetések igazolták, hogy Manolescu képtelen korrektül beszélni románul. Azután kiderült, miről is van szó. Pár ház távolságra tőle lakott egy Nicolae Manolescu nevű segédmunkás, tévedésből az illető lakásán helyezték el a mikrofonokat. Az 1977-es szekus jelentés jó magaviseletű emberként írja Bányai Pétert, akinek nincsenek negatív megjegyzései a politikai rendszerre. A Bányai-dossziéban 1983 és 1989 közt egy nagy „lyuk” tátong. A szeku érdeklődése Bányai iránt akkor éledt fel, amikor 1988 márciusában kérte az Izraelbe való végleges kitelepedést: elkezdték az ellenőrzését, álnevet kapott (ő lett „Banu”). Kiderült, hogy elfogtak egy Bányai László nevű személy által írt levelet, melyben azt írja le, hogy sikerült illegálisan kivándorolnia, és melyek az első benyomásai Ausztriáról. Ez valószínűleg félreértés: Péter állítása szerint soha nem kapott levelet Ausztriából. Öccse, Bányai László akkor már évek óta Nyugat-Németországban élt. Végül 1989 novemberében kelt jelentésben ajánlották, hogy hagyják jóvá Bányai kivándorlási kérelmét. 1989 november 18-án az ellenőrzést megfigyeléssé javasolták változtatni, mert Bányai rendszerellenes nyilatkozatot tett. A dosszié utolsó jóval a forradalom után, 1990. szeptember 28-án keltezték, fejlécén már a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepel. Bányai nem csinált semmi olyasmit, ami az állambiztonságot fenyegetné, ezért ekkor javasolták a megfigyelés leállítását, és nevének a nyilvántartásokból való törlését. Ezt 1990. november 3-án jóváhagyták. „Ha igaz volna az, amit mondanak, vagyishogy a Szeku és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közt nincsen semmilyen kapcsolat, akkor ’89 decembere után kivétel nélkül minden politikai alapon történő megfigyelést le kellett volna állítani. A dossziém azt mutatja, hogy ez nem így történt, jogi értelemben ez az oldal a bizonyíték a Securitate-SRI kontinuitásra. Bár ellenem minden vád politikai volt, tíz hónappal Ceausescu bukása után jutott eszükbe újraelemezni a rólam szóló iratokat. Apropó, vajon mit csináltak ’89 december 22. és 1990. november 3. között? Elméletileg követniük kellett volna engem, mert az utasítás nem volt visszavonva. Megkaphatnám ezen megfigyelések dokumentumait?” /Sípos Zoltán (Transindex.ro): „Banu”, a megfigyelt – Bányai Péter szekusdossziéja. Kutyákkal, macskákkal eszik egy tányérból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., folyt.: okt. 7./

Megjelent Szakolczay Lajos (sz. 1941) irodalomtörténész Erdélyi ősz /Napkút Kiadó, Budapest, 2006./ című közel hatszáz oldalas kötete. A rangos kiadvány a XX. századi romániai magyar irodalom színe-javából mutat be tizenhárom költőt, próza- és drámaírót Kós Károlytól Lászlóffy Aladárig. Több mint húsz színművet mutatott be, melyekben Sütő András vezet 8 drámával, majd Tamási Áron (4), Székely János (4), Páskándi Géza (3) és Kós Károly (2). Sütő András legjobbnak tartott drámáját, az Egy lócsiszár virágvasárnapját Szakolczay négy előadás fényében mutatta be, négy város színházában /Kaposvár, Kolozsvár, Budapest, Békéscsaba/. Összegezve a látottakat, a leglíraibb előadás a Harag György rendezte kolozsvári Lócsiszár volt 1975-ben. A legjobban félreértett, már-már komédiába fullasztott tragédiát a budapesti Madách Színház provokálta Ádám Ottó színrevitelében. A prózaírók közül Szilágyi Istvánról írt a szerző, akinek Kő hull apadó kútba című könyvét Szakolczay a XX. századi magyar regény csúcsaként említette, a Hollóidővel egyetemben. /Kudelász Ildikó: Őszi tűnődés egy könyv fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Bogdán László legutóbbi verseskötetében /A démon női alakot ölt. Lírai napló, 2003-2005. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006./ ötvenötödik évébe lépvén a búcsúzó Arany Jánosra gondolt. Bogdán László az iróniát belopta versébe, bár a kötetben az elégikus és tragikus hangvétel az uralkodó. A költő a nyolcvanas évekre visszatekintett, a jelenről megállapította, tovább él a bukott rendszer mind a látható, külső világ terein, mind a mélyben, az emberek reflexeiben is. Az írói identitáskeresés könyve ez a Bogdán-kötet. /Borcsa János: Félmúlt Bogdán László verseiben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Négy tanulmányi háza van a római katolikus gyulafehérvári főegyházmegyének: Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Alvincen. Ezekben teret adnak különféle rendezvényeknek, programoknak. A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelik. /Tamás József püspök: Mindennapi erényeink. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Ötvenhét év óta először indult katolikus első osztály Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban, a több mint négyszáz éves felekezeti oktatási hagyománnyal rendelkező iskolavárosban. 1782-ben a jezsuiták átadták az elemit a ferenceseknek. A „barátok iskolája” az 1948-ban bekövetkezett államosításig működött. Állami iskola lett a gimnázium. Az ’50-es években újból indulhatott alsó tagozat az 1961-62 tanévig, állami oktatás keretében. Átcsoportosítások miatt csak V-VIII. osztály maradhatott a nyolcvanas évekig. Most a katolikus elsőbe huszonöt kisdiák indult. /Molnár Melinda a székelyudvarhelyi főesperesi kerület sajtószolgálata: Addig vagyunk–leszünk… amíg halljuk a csengőt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

A Háló-mozgalom elsősorban a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket és embereket szólítja meg. Ma körülbelül ezer kisebb közösséggel van kapcsolatuk. A mozgalom hidat kíván teremteni közösségek között. Évente rendeznek Kárpát-medencei, régiós és helyi találkozókat, táborokat. Idén szeptember 21–24. között Nagyváradon zajlott a Háló Kárpát-medencei nagytalálkozója. A négynapos találkozón számos előadásra és kiscsoportos beszélgetésre került sor. A nyitó szentmisét Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be. A szeptember 23-i liturgia főcelebránsa és szónoka Schönberger Jenő szatmári püspök volt. A nagytalálkozón az ökumenizmus is hangsúlyt kapott, jelen volt Tőkés László református püspök is. – A mozgalom honlapja a www.halo.hu. /Balajti Róbert: XII. Kárpát-medencei Háló-találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Jean–Claude Périsset apostoli nuncius-érsek előterjesztése alapján XVI. Benedek pápa saját kezűleg aláírt levélben köszöntötte a jubiláló Bálint Lajos érseket. Huszonöt évvel ezelőtt, 1981. szeptember 29-én szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök a főegyházmegye immár nyugalmazott főpásztorát a gyulafehérvári székesegyházban. Bálint Lajos /sz. Csíkdelne, 1929. júl. 6./ érettségi után a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Márton Áron püspök letartóztatását követően a teológiai főiskolán békepapok voltak, ezért Bálint Lajos ötévi kényszermegszakítással fejezte be tanulmányait. 1957-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. 1981-ben . szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök. Kilenc évi segédpüspöki működése alatt előszeretettel látogatta a szórványban és nehéz körülmények között működő lelkipásztorokat. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a pápa őt nevezte ki Gyulafehérvár első érsekének. Bálint Lajos a szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, amikor súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Jelenleg Székelyudvarhelyen él, és egészségének függvényében látogatja a plébániákat, esetenként püspöki szolgálatot is végez. Püspökké szentelésének 25. évfordulóján nem óhajtott ünneplést. /Bálint Lajos ny. érsek köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Sütő Andrást írótól búcsúztak október 7-én Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői. A ravatal mellett székely ruhás ifjak álltak díszőrséget. Az író ravatalánál a Vártemplom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az írót Isten gyertyájának nevezte, amelyet „elfújt a betegség kavargó szele”. Rámutatott: „ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is”. Markó Béla, a RMDSZ elnöke hangoztatta: „Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban”. Sütő András nemcsak a „könyvtárszobák csendjében” élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. „Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni”. Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé – mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. „Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk”, mondta. Az 1990-es marosvásárhelyi konfliktusra Markó így fogalmazott: „melyik nemzet fogadná el költőjétől rajtunk kívül, hogy maga is kimenjen a harctérre, hogy páratlan szép szavú írója gyertyás-könyves tüntetés élén menetel, majd a bajban is legelöl már-már életével fizet rövid szabadságáért?”. Ilyen naiv, lelkes, szenvedélyes, önmagához kegyetlen nemzet a magyar, és ennek a nemzetnek a lelkét fejezte ki drámában, prózában, esszében Sütő András. Csoóri Sándor úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. „Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat” – mondta Csoóri. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu költő azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész „a magyarság égtartó emberének” nevezte az elhunyt írót. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalmi műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott. A temetésen részt vett a Szili Katalin vezette magyar parlamenti küldöttség, jelen volt ugyanakkor a magyar művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /Gyertya volt a diktatúra ködös éjszakáiban. Több ezren kísérték utolsó útjára Sütő Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Csoóri Sándor így búcsúztatta: „A történelem a Te kérdéseidre válaszol majd, András. Ahogy a vértanúkéra szokott mindig. Tizenhat év óta még sosem írtam le, hogy Te nemcsak sebesültje voltál egy gyalázatos eseménynek, hanem a vértanúja is. Egy lassított, késleltetett sorsú vértanúja. A szemüregben megrekedt szemcsonkban fejlődött ki a gyilkos melanoma, amely sokáig hóhérkodott Veled, mint Hunyadi Lászlóval a fekete ruhás bakó.” /Lokodi Imre, Bakó Zoltán: Végső búcsú Sütő Andrástól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./