Basescu államfő Ion Antonescut „viszonylag zseniális hadvezérnek” tartja, akinek egyetlen vétke, hogy átlépett a Dnyeszteren is. A 380 ezer zsidó lemészárlása még csak elmenne valahogy? Basescu a frankofon államfőket a Daciától a Római Birodalmon át Romániáig című térképalbummal lepte meg, amely I.C. Dragan, Adrian Paunescu, Neagu Cosma szekustábornok, Viorel Roman, a Romania Mare vezércikkírója és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke közreműködésével készült. /Bogdán Tibor: Baszmeségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Felháborodott hangú közleményt bocsátott ki az SZDP aradi szervezete: az idei október hatodikai rendezvények “románellenes puccsá” alakultak át, az RMDSZ rendezvényéhez pedig a helyi hatóságok is hozzájárultak. “Miután néhány nappal korábban Románia miniszterelnök-helyettese, szembeszegülve az alkotmánnyal és az állam alapvető elveivel, támogatta Székelyföld autonómiájának eszméjét, visszatért erre Aradon”. A közlemény szerint ez a beszéd az RMDSZ “függetlenségi nyilatkozata”, melyet csak utólagosan és csak részlegesen fordítottak le. “Gavril Popescu a kormány képviselőjeként passzívan asszisztált a románokat ért példátlan sértésekhez, amikor a 13 tábornoknak emelt obeliszknél nem hangzott el Románia himnusza, de Magyarország himnusza, magyar nyelvű hazafias és vallásos énekek hangzottak el” – olvasható a közleményben. Az SZDP aradi szervezete a magyar hivatalos vendégek és az RMDSZ szónoklataiban irredenta hangokat vélt felfedezni, ezért követelte, hogy a kormány büntesse meg Gavril Popescu prefektust, váltsák le Bognár Levente alpolgármestert, s azt is, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot a szervezők nevében a románellenes magatartásért. /(Kilin): Nagy-Romániás hangszerelés az SZDP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Székely Nemzetgyűlés összehívásáról döntött és a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását szorgalmazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén. Az SZNT a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását sürgette, mégpedig Románia január 1-jén esedékes európai uniós csatlakozása előtt, ezt hangsúlyozta Csapó József, az SZNT elnöke. A testület úgy határozott: összehívja a Székely Nemzetgyűlést november 4-re, Sepsiszentgyörgyre, amelynek napirendjén a népszavazás szerepel. Az SZNT ugyanakkor felkéri a székelyföldi megyei és helyi önkormányzatokat, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiája tárgyában. Ha az nem történik meg, illetve, ha a román hatóságok megakadályozzák, hogy a vonatkozó határozatoknak érvényt szerezzenek november 4-ig, az SZNT javasolja majd a Székely Nemzetgyűlés számára, határozzon a székely nép részvételével megtartandó belső népszavazásról. /Népszavazást kezdeményez az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Gyurcsány Ferenc kormányfő bizalmat kapott a parlamenttől. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásáig minden nap délután öt és hat között az ellenzék parlamenti képviselői ott lesznek a Kossuth-téren. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be október 6-án, miután bizalmat szavaztak a parlamentben Gyurcsány Ferencnek. A Kossuth téri nagygyűlésen Orbán Viktor bejelentette: az erkölcsi rend helyreállításának érdekében a politikusoknak „tiszta lappal kell indulniuk”, ezért útjára bocsátják az „Igen, Magyarország” Chartát. Felszólított minden tisztségviselő politikust, hogy csatlakozzon a Chartához, igent mondva ezzel a politikusok példamutatására. Ugyanakkor bejelentette, hogy az ország stabilitása érdekében nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy a kormánypártok állítsanak „új, hiteles miniszterelnököt” és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére. Az MSZP párt szóvivője, Nyakó István ezzel szemben leszögezte: az MSZP-nek most nem az a dolga, hogy a „képzavarokkal tűzdelt orbáni beszédet” megfejtse, hanem az, hogy a gazdasággal, az ország békéjével és nyugalmával, az előttük álló reformokkal foglalkozzon. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kormány megkapta a felhatalmazást programja végrehajtásához, s „mostantól kezdve nem kell foglalkozni Orbán Viktorral, amíg kívülről akarja gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát”. Az MDF közleményben leszögezte, hogy a magyar ellenzéknek nem Chartára, hanem alternatív programra van szüksége, amivel a Fidesz még mindig adós, így „továbbra is az a helyzet, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben kizárólag a Magyar Demokrata Fórumnak van programja”. Mintegy nyolcvanezren hallgatták Orbán Viktor beszédét. /Guther M. Ilona: Folytatódik a politikai kötélhúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Újabb vezető szocialista politikus, ezúttal Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra október 8-án a magyarországi közszolgálati rádió. A felvételen Lamperth Mónika az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” /Újabb zárt ajtók mögötti beszéd került nyilvánosságra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság egyik cikkét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben bocsánatot kért, de nem azért, amivel a Fidesz vádolja. Csak azt bánta meg, hogy nem szólt időben a nehéz napokról, és sajnálattal elismerte, hogy az őszödi beszéd stílusa kevéssé volt kormányfői. A Népszabadság szerint nem lehet megérteni, hogy Gyurcsány beszéde miatt miért tüntettek az emberek, arra csak Orbán Viktor korábbi beszédei adnak választ /a haza veszélyben van stb./. /(Nagy N. Péter, Népszabadság): Kint csak szónokolni lehet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Csehországtól Lengyelországig, Magyarországtól Romániáig és Bulgáriától Észtországig a politikai életet kormányválságok bénítják meg. Mindenfelé patthelyzet alakul ki. A társadalom azonos nagyságrendű többségekre tagolódik. Bíró Béla szerint nem igaz, hogy a térség diktatúráiban mindig egy kisebbség terrorizálta volna a többséget. Szerinte a diktatúrákban a hatalmat Németországban, Oroszországban és Kelet-Közép-Európa csatlós államaiban is egy többség ragadta magához. /Bíró Béla: Többségi demokrácia. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Európai szintű kisebbségügyi megállapodásra van szükség – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román parlamenti küldöttségi elnöke Brüsszelben. „Álláspontunk szerint valamennyi demokratikus társadalomnak el kell fogadnia a diszkrimináció-ellenesség, a nemzeti identitás megőrzésének, az anyanyelvhasználat, illetve a kisebbségi képviselet elvét, nem csupán a nemzeti kisebbségek, hanem a többségi nemzet érdekében is” – mondta Frunda. Hozzátette: „ha a kisebbségek nem érzik magukat másodrendű állampolgároknak, jelentősen növekedhet az etnikai konfliktusok megoldásának lehetősége.” A küldöttségi elnök azt javasolta, hogy a testület vitassa meg, hogy a keretegyezmény ténylegesen megfelel-e a nemzeti kisebbségek elvárásainak. /Újabb Frunda-javaslat Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A marosvásárhelyi Postaréten is megemlékeztek a 157 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi tábornokokról, bár az emlékezők száma jóval alacsonyabb volt az elmúlt években megszokottnál. Többen panaszkodtak, hogy a város legnagyobb lakótelepéről, a Tudorból több mint egy órán keresztül nem volt autóbusz-összeköttetés a város e részével. Sepsiszentgyörgyön az 1848-1849-es szabadságharc utolsó mozzanatait Cserey Zoltán történész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa elevenítette fel. /Bakó Zoltán, Domokos Péter: Vásárhelyen és Szentgyörgyön is emlékeztek a vértanúkra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A mögöttünk lévő másfél évtized alapján úgy tűnik, 1956 eszméje vereséget szenvedett, vagy legalábbis nem aratott végleges diadalt – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész október 7-én Nagyváradon A magyarok vére – 1956 az irodalomban című szimpóziumon, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület szervezett. Pomogáts szerint az 1956-os katonai vereséget ellensúlyozta az erkölcsi győzelem, azonban ez a diadal „elherdálódott” a hétköznapokban. Az előadó szerint a rendszerváltás utáni kormányok sem azonosultak maradéktalanul a forradalom eszméjével. Mint mondta, ebből a helyzetből az jelenthet kiutat, ha az ötvenhatos szervezetek felfedezik és újrafogalmazzák a forradalom eszményeit: a nemzeti szolidaritást, a nemzeti elkötelezettséget és az erkölcsi emelkedettséget. „Az ötvenedik évforduló egy meghasonlott országot talál” – vélte az előadó, aki szerint fennáll a veszély, hogy október 23-án az együtt ünneplés helyett általános verekedésbe torkollik a megemlékezés. /Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Az idén másodszor tető alá hozott Aradi Napok elnevezésű rendezvénysorozat az október 7-én, szombaton tartott egyházkerületi református ifjúsági találkozóval, illetve vasárnap az aradi evangélikus templomban ért véget. A Királyhágómelléki Egyházkerületi Református Ifjúsági Találkozó hangulata kicsit kesernyés volt, hiszen a nyolc egyházmegye közül csupán négy – az aradi, a nagybányai, a szilágysomlyói és a temesvári – képviseltette magát, jelezte Módi József egyházmegyei ifjúsági előadó, a rendezvény főszervezője. Ecsedi Árpád, a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet elnöke a fiatalság szerepét hangsúlyozta az élet minden területén, a stafétabotot a fiatalságnak kell átvennie az előző nemzedéktől. Olasz Angéla, a Csiky Gergely Iskolacsoport történelemtanára öt évszázadon – az 1456-os nándorfehérvári diadaltól az 1956-os magyar forradalomig– átnyúló időutazását hallgathatták a résztvevők. A Kölcsey Stúdió tagjainak összeállítása után Bognár Levente aradi alpolgármester, majd Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. /Kiss Károly: Mécsesfények az Aradi Napok végén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök október 7-én átadta Kolozsvár művészetkedvelő magyarságának a felújított és kibővített Reményik Sándor Galériát és gyülekezeti termet a püspökség székházának udvarán. Essig Kacsó Klára képzőművész köszönetet mondott az evangélikus püspökség munkaközösségének áldozatos munkájukért. Németh Júlia műkritikus rámutatott: Kolozsvár művészetkedvelő közössége máig sem heverte ki az Egyetemiek Háza hangversenyterme és a Szentegyház utcai galéria felszámolása okozta veszteséget. A pincegaléria a Zsoboki Alkotótábor tulajdonában lévő festményekből, grafikákból, szobrokból és kerámiákból álló kiállítással nyitotta meg kapuit. /Köllő Katalin: Új köntösben pompázó évszázados falak. Megnyitotta kapuit a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A három éve elhunyt Imreh István történészről nevezték el az október 8-án felavatott bodoki információs és dokumentációs központot. A helyi Henter Károly Általános Iskolában berendezett, egyelőre csupán a települési és iskolai könyvtárt magában foglaló két teremben a jövőben interneten is gyűjthetik az ismereteket a diákok és helybeli lakosok. A statisztikában harmincöt háromszéki település szerepel a hasonló információs és dokumentációs központok listáján, azonban csupán nyolcról mondható el, hogy valóban működik hangsúlyozta Korodi Hajnalka, a minisztérium programját módszertanilag irányító Pedagógusok Háza igazgatója. Ahhoz, hogy Bodokon az új létesítmény működjön, internetre és teljes állású könyvtárosra van szükség, szögezte le Kodolányi András iskolaigazgató. Imreh István, a sepsiszentkirályi születésű, Bodokon gyermekeskedett közgazdász-történész munkásságát Kozma Csaba helyi tanár méltatta. /(fekete): Bodokon kinyílik a világ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Október 7-én a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdiszárazpatakon népes piliscsabai küldöttség jelenlétében kettős ünnepségre került sor. Bodó Imre plébános, tiszteletbeli főesperes meghívására az 1798-ban épített templomban megtartott ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Az Ópra Benedek Általános Iskola udvarán vette kezdetét az ünnepség. Első alkalommal avattak díszpolgárokat, post mortem néhai Deli Árpád és fia, dr. Deli Árpád, a falu jótevői kapták meg a címet. A két Deli, apa és fia által nyújtott önzetlen támogatás a diktatúra éveiben kezdődött, és a mai napig folytatódik. A szobor elkészítése is nekik köszönhető. Tamás Károly kézdialmási iskolaigazgató által elkészített Márton Áron-faszobrot Tamás József segédpüspök leplezte le és szentelte meg. /Iochom István: Díszpolgár- és szoboravatás (Kézdiszárazpatak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Bogártelkén tartották a Régiók Találkozóját, a kis faluban Székelyföldről, Kalotaszegről és más térségekből érkezett népművészek, kézművesek gyűltek össze szakmai hétvégére. A Bokréta Kulturális Egyesület volt a szervező. Kezdetben a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség rendezte, ma már a közel ötéves Bokréta Kulturális Egyesület is szervez találkozókat – mondta el Kovács Pali Ferenc népibútor-festő, az egyesület elnöke. Bánffyhunyadon szervezték az első Régiók Találkozóját, majd sorra Mákófalva, Türe, Inaktelke fogadta be a rendezvényt, most pedig Bogártelke. Minden résztvevő elhozza munkáit, majd az összegyűlt anyagból gazdag kiállítást is rendeznek. Kudor István, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke nyitotta meg a kiállítást. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke beszámolt az egyesület munkájáról. Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg tájegységről tartott helytörténeti előadást, Pap Gábor magyarországi irodalomtörténész pedig a templomkazetták motívumainak kialakulásáról beszélt. /-f-: Régiók Találkozója Bogártelkén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A hetedik erdélyi magyar restaurátor- és továbbképző konferenciát tartották az elmúlt héten Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum szervezésében. Károlyi Zita, a székelyudvarhelyi múzeum restaurátora elmondta, az előadás hiánypótló, Romániában ugyanis nincs kémikusképzés restaurátorok számára. A következő három napon a résztvevők Fehér és Hunyad megye evangélikus és református templomait, illetve kúriáit keresték fel. A Maros mente településein, ahol a magyarság szórványban él, és mindinkább fogyatkozik, egyre romlik a templomok állaga. Károlyi Zita azonban pozitív tapasztalatokról is beszámolt: „Kéménd, Nagyrápolt vagy Oralja református közössége már csak néhány lelket számlál, esetenként már nem is beszélnek magyarul, de pályázati úton szerzett anyagi forrásból újrafedték vagy helyrehozták a födémet, megmentve ezzel a végleges pusztulástól a műemlék épületeket”. /Magyarországi restaurátorok Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Ősbemutatóként játszották október 7-én Temesváron Soren Kierkegaard, az egzisztencializmus atyjának tartott dán filozófus naplója nyomán Nagy András által írt A csábító naplója című darabot. Soren Kierkegaard és Regine Olsen legendás szerelmének – és boldogtalanságának – drámáját Kövesdy István kolozsvári rendező állította színpadra. /Pataki Zoltán: Csábításnapló Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Székelyföld kulturális folyóirat októberi száma az 1956-os forradalomnak állított emléket. Közlik a Szoboszlay-per III. részét, illetve Szoboszlay Aladár két dolgozatát. A Ködoszlás rovat a negyvenes, ötvenes évek és az 56-os társadalmi viszonyokról közöl tanulmányokat. Dávid Gyula Írók és irodalom Erdélyben 1956-ban címmel emlékezett. /(bb): Székelyföld – 1956, Erdély. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a kormánytól és az Elnöki Hivataltól reakciót kér a székelyföldi területi autonómia-törekvések kapcsán. Az SZDP elnöke kifejtette, hogy a miniszterelnök a mai napig sem követelt “helyettesétől, Markó Bélától” magyarázatot a területi autonómiára vonatkozó kijelentései miatt. /Geoana magyarázatot kér. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

„Az RMDSZ vezetősége még nem foglalkozott a Székely Nemzeti Tanács meghirdette autonómia-referendum kérdésével, székelyföldi parlamenti képviselőként azonban nem hiszek a népszavazásban” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az SZNT még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt népszavazást rendezne a területi autonómiáról. Kelemen szerint népszavazás nélkül is kijelenthető, hogy a régió lakosságának több mint kilencven százaléka akarja az autonómiát. Az RMDSZ szerint első lépésként, jogi és intézményes keretként a székelyföldi önkormányzati társulást kell létrehozni, azután pedig listázzuk azokat a törvényeket, cikkelyeket, amelyeket módosítani kell a területi autonómiával kapcsolatos koncepciók gyakorlatba ültetéséhez – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. Az RMDSZ elfogadta az SZNT „kinyújtott jobbját”, arról kell vitázni, hogy milyen eszközök visznek közelebb a célhoz. Már akadnak a román közéletben, akik nem utasítják el élesen a területi autonómia gondolatát. – Nemrég például Renate Weber volt elnöki tanácsos figyelmeztetett arra, mennyire hamis az állítás, miszerint Európában nincs modell a területi önrendelkezésre – jelentette ki Kelemen Hunor. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke felszólította az államfőt és a miniszterelnököt: a Legfelsőbb Védelmi Tanács keretében foglaljon állást a Csapó József SZNT-elnök által a hétvégén beharangozott autonómia-referendumról. Sorin Oprescu, az ellenzéki alakulat szenátora a felsőház plénuma előtt elmondott beszédében irredentizmussal vádolta az RMDSZ elnökét és az SZKT tagjait az etnikai alapú önrendelkezés szorgalmazásáért. Emil Boc demokrata pártelnök elhatárolódott a „területi szeparatizmust” célzó kezdeményezésektől, beleértve a regionális népszavazást, majd közölte: alakulata és az RMDSZ viszonya kizárólag alkotmányos keretek között lehetséges. /Rostás Szabolcs: Az alkotmány módosítását, és nem az SZNT autonómia-referendumát támogatja az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Az erdélyi magyar közösség szervezetei kimozdulni látszanak a közképviseleti állóháború megmerevedett frontvonaláról. A nemrég létrehozott Szövetség a Székelyföldért társulás, az RMDSZ, az SZNT és az MPSZ képviselőinek részvétele egymás rendezvényein, megbeszélésein, a területi autonómia szükségességéről kialakuló egyre nagyobb azt jelzi: elkezdődött egy közeledési folyamat a két pólus között. Az SZNT és az MPSZ berkeiből eddig inkább bizalmatlan visszafogottság érezhető, az RMDSZ átlépett ellenzéke térfelére. Az előrehozott választások témája nem tekinthető lezártnak. Számos jel utal arra, hogy a bukaresti vezetés az uniós csatlakozás után megszabadulna az RMDSZ-től, a szövetségnek így tehát minél több szavazatot kell begyűjtenie. Így azok szimpátiáját is vissza kell szereznie, akiknek rokonszenve az elmúlt években az SZNT, az MPSZ vagy az EMNT kezdeményezései felé irányult. /Fall Sándor: Az összeborulás árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Két évvel ezelőtt a Wiesel-bizottság tárta a közvélemény elé a romániai holokauszt sokáig elhallgatott történelmi tényeit, tragikus számadatait. Elie Wiesel író által vezetett bizottság javaslatára a kormány október 9-ét Romániában Holokauszt Emléknappá nyilvánította. Ezen a napon kezdődött meg ugyanis a Ion Antonescu tábornok vezette Romániában a zsidóság deportálása Transznisztriába. A Wiesel-jelentés szerint a romániai holokausztban 280–380 ezer személy vesztette életét, más kutatók az áldozatok számát 420 ezerre teszik. Ezekben a számokban a magyar és a német hatóságok által Észak-Erdélyből a koncentrációs táborokba vitt mintegy 130 ezer áldozat nincs benne. Az áldozatokra október 9-én országszerte gyászünnepségek keretében emlékeztek. /Holokauszt Emléknap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Három évvel ezelőtt Románia hivatalosan elismerte a holokausztot. Azonban Romániában nem jutott el az emberek tudatáig: a holokauszt itt történt, ebben az országban. /Salamon Márton László: A jó hír, meg a rossz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Újabb belpolitikai vihart kavart Magyarországon a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zárt ülésein kiszivárogtatott beszédek. Gyurcsány Ferenc hatalmas botrányt előidéző beszéde után most Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteren és Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettesen volt a sor. Október 8-án, vasárnap a magyar közszolgálati rádió Lamperth Mónika zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra. A rádió által sugárzott felvételen a miniszter asszony október 7-én, az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” Lamperth Mónika áthúzná azokat a számításokat, amelyek szerint „innentől a Fidesz fogja osztani a pénzt”. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Lamperth Mónika kiszivárgott mondatainak tartalma az, hogy helyzetbe akarja hozni a szocialistákat a Fidesszel szemben. Amit Lamperth Mónika mondott, „az a demokráciában egy miniszter részéről elfogadhatatlan”. Nyilvánosságra került Szekeres Imrének is a fejtegetése, amelyben az MDF-hez és az SZDSZ-hez való viszony újragondolásáról beszél. A Szabad Demokraták Szövetsége országos kispártból budapesti középpárttá vált. Ezzel szemben – vélte Szekeres – az MDF országos kispárttá vált, sok fontos mandátummal. Tizenegy megyében van jelentősége az MDF által megszerzett mandátumoknak. Az MSZP-nek új viszonyt kell ebben a vonatkozásban is kialakítani – mondta. /További MSZP-lejárató felszólalások szivárogtak ki. Ezúttal Lamperth Mónika és Szekeres Imre „elszólásai” kerültek nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Ismét petícióval fordulnak Sólyom László köztársasági elnökhöz a budapesti Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, amelyben szót emelnek a Nemzetbiztonsági Hivatal szerintük tűrhetetlen eljárása miatt – jelentették be október 9-i sajtótájékoztatójukon a szervezők. “Tűrhetetlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik politikai ügyvivője. A Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye. A szocialisták támadást intéztek az alkotmányos rend és az önkormányzatok ellen – így értékelte a Fidesz szóvivője az MSZP-választmányról nyilvánosságra került két beszédet; Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján egyben bocsánatkérésre szólította fel az MSZP szóvivőjét, amiért a Fidesszel hozta kapcsolatba a hangfelvételeket. /Magyar válság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Vérző, több esetben súlyosan sérült emberekkel teltek meg Budapesten a fogdák a kormányellenes tüntetések folyamán, miután a rendőrség példátlan brutalitással, sokszor súlyos sérüléseket okozva lépett föl nemcsak az utcai harcokban résztvevők, hanem békés polgárok ellen is. A lefogottakat egybehangzó beszámolók szerint a börtönökben is megalázták és bántalmazták, és sokukat előzetes letartóztatásba helyezték anélkül, hogy kivizsgálták volna ügyüket. Egyre többen megtorlásról beszélnek. A kegyetlenkedéseket az Országgyűlés emberjogi bizottsága is vizsgálja. Körülbelül kétszáz embert fogtak le a rendőrök. Közülük nagyon sokan ártatlanul kerültek a fogdákba, ráadásul összeverve, esetenként súlyos sérülésekkel. Egyikük Barna Tibor, szeptember 20-án hajnalban hazafelé tartott, beszédbe elegyedett négy-öt fiatallal, amikor egy mellékutcából rendőrosztag tört elő. A fiatalember társaival együtt menekülni kezdett az ütésre emelt gumibottal rájuk rontó rendőrök elől. Egy kapualjba húzódtak, a rendőrök beérték őket, és válogatás nélkül verték a fiatalokat, köztük lányokat, majd megbilincselték és folyamatos ütlegelés mellett egy közeli épület udvarára vitték őket. Itt letérdeltették őket a fallal szemben, s így kellett maradniuk körülbelül másfél óra hosszat. Később a Víg utcai rendőrkapitányságra vitték őket, ahol ismét letérdeltették a foglyokat. A politológus és etnográfus végzettségű, jelenleg katolikus hittanári diplomája előtt álló fiatalembert csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Barna Tibor kiszabadulása után a Kossuth téren arról számolt be, hogy a lefogottakat többször megverték. A fiatalember ügyvédjén keresztül büntetőfeljelentést tett a rendőrök ellen. A negyvenöt esztendős rendezvényszervező, Z. László szeptember 20-án hazaindult a Kossuth térről. Az egyik mellékutcából rohamrendőrök rontottak ki. Z. László hátranézett, látta, hogy néhány lépésre vannak az egyenruhások. Ösztönszerűen futni kezdett, de utolérték, elgáncsolták, és a hátára, valamint a kezére ugrottak. Azonnal érezte, hogy eltört a keze, mondta is a rohamrendőröknek, akik válaszul ráordítottak: „Dögölj meg!” Hátrabilincselték és törött kezénél fogva fölemelték, úgy vitték az egyik mellékutcáig. Eközben pokoli fájdalmai voltak. Amikor megpróbálta feléjük fordítani a fejét, beleütöttek az arcába.     Z. Lászlót rabszállító autóval a XIV. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol már több fogoly is állt az udvaron a falnál. A férfi könyöke, csuklója sokszorosára duzzadt. Mentőt hívtak, kórházba szállították. A vizsgálat során kiderült, hogy a csuklója több helyen eltörött, a könyöke pedig kificamodott és deformálódott. Sínbe tették, az intenzív osztályra vitték, majd a rendőrök odabilincselték a bal karját a kórházi ágyhoz.     Másnap megoperálták, négy és fél óra hosszat tartott a beavatkozás. A műtét után ismét az ágyhoz bilincselték. A nővér kérte a Z. Lászlót őrző rendőrt, vegye le a bilincset, hogy megmosdathassa a férfit. Az őr gorombán megtagadta ezt, sőt hozzátette, hogy ha az utcán meglátja Z. Lászlót, agyonveri. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője elmondta, garázdaság vagy hivatalos személy elleni erőszak esetében példátlan gyakorlat, hogy a lefogottak kilencven százalékát bárminemű bizonyíték és az egyes esetek külön-külön történő kivizsgálása nélkül harminc nap előzetesbe helyezik. A másodfokú határozatok igazolták a jogvédők álláspontját, és sok embert a tárgyalásra szabadlábra helyeztek. A rendőrség nem tervez belső vizsgálatot annak feltárására, milyen törvénysértéseket és túlkapásokat követtek el a rendőrök intézkedéseik közben. Ékes Ilona, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának fideszes tagja hivatalból több büntetés-végrehajtási intézetben járt, hogy a helyszínen tájékozódjék a fogva tartottak állapotáról, letartóztatásuk körülményeiről. Ékes Ilona találkozott olyan fogva tartottakkal, akiknek súlyos sérüléseik vannak. A bizottság tagjához folyamatosan érkeznek a hírek, amelyek némelyike kínzásokról szól. A képviselő asszony találkozott olyan lánnyal, akinek betört a feje, egy másik lányt pedig vesén rúgták. Ékes Ilona szerint a tüntetések folyamán lefogottaknak csak mintegy húsz százaléka lehet olyan személy, akit kellő alappal gyanúsítanak bármivel is. A képviselő asszony úgy véli, nem az igazságszolgáltatás, hanem a megfélemlítés volt a cél. /Ágoston Balázs: Ismét piros volt a vér a pesti utcán. Megtorlás és megfélemlítés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Kelet-Európa népei menetrendszerűen visszaválasztják a kommunista állampártok utódjait, tőlük várva a demokráciát, a jólétet. Ez jelzi azt a szellemi és erkölcsi rombolást, amelyet a félévszázados diktatúra végzett. Az újraválasztásban Magyarország élenjár, ott ugyanis el sem engedték a hajdani MSZMP utódját, hanem újra bizalmat szavaztak a balliberális koalíciónak. Mély erkölcsi válságban van a magyar társadalom nagy része. A hazudozó miniszterelnököt és csapatát továbbra is szimpátia kíséri, legalábbis az ország egyik felének részéről. Ma már nincs közszolgálati televízió, az MTV párttelevízióvá silányodott, ahol csak liberális vagy baloldali szerkesztők készíthetik a műsort. A magukat nagyra tartó értelmiségiek magyarázzák, dicsérik a hírhedt balatonőszödi beszédet. Aggasztó az a tömeges Orbán-fóbia, amely áthatja az egész balliberális oldalt. Most sem Gyurcsány arcátlansága a téma, hanem az ellenzék vezére. /Gábor Attila: Quo vadis, Magyarország? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója semmilyen módon nem akar együttműködni Gyurcsány Ferenccel, ezért a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlésből – jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője a két párt képviselőcsoportjának ülése után. A miniszterelnök nevéhez fűződik az ország kettészakítása 2002-ben, amikor 23 millió román munkavállalóval riogatta az országot, de Gyurcsány a kitalálója az elhíresült „köteles beszédnek” is, sőt – tette hozzá – 2005 decemberében nyíltan kampányoltak nemzettársaik ellen a kettős állampolgárság ügyében. /Guther M. Ilona: A Fidesz bojkottálja Gyurcsányt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./