Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Kormányhatározattal garantálja az állam azoknak a tartozásoknak a kifizetését, amelyeket a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az egykori Bancorex Román Külkereskedelmi Bank csődbejutásakor vett át. A hír mögött hosszú történet lapul. A kilencvenes évek közepén, az Iliescu-kormányzatok idején, amikor az éves infláció meghaladta a kétszáz százalékot, s amikor a bankbetétekre évente 170–180 százalékos kamatot fizettek, az állami tulajdonban lévő Bancorex évi 15–20 százalékos kedvezményes kamatú hiteleket nyújtott. Nem mindenkinek, lista volt, azon kizárólag a korábbi rendszer kedvezményezettei kaptak helyet: pártaktivisták, katonatisztek és szekus tisztek. A szekuritátés tisztek felvették tehát az egy-két millió dollárnyi hitelt a Bancorexből, átmentek a Dacia Felix Bankhoz vagy másik bankhoz, s ott fél évre lekötötték a pénzt. A hat hónap után kapott kamatból kifizették a teljes kölcsönt, kamatokkal együtt, s még úgy is több pénzük maradt. Ezekből a pénzekből vásárolták meg aztán ugyanezek az egész nemzetgazdaságot, a nemsokára beindított privatizáció során. Elsősorban azt a listát kellene elkészíteni, amelyen valamennyi egykori szekus tiszt, illetve az ezeket irányító párt- és állami funkcionáriusok nevének kell szerepelnie. Mellette kellene közzétenni azok listáját, akik az állami bankokat lenyúlták, illetve akik a Caritas fő kedvezményezetteiként mesés összegeket kaptak. E két listából rögtön kiderülne, hogy kik is azok, akik ma Romániát irányítják. A harmadik lista az ún. rezidenseké lenne. A nyugalmazott szekus tisztek rezidensekké váltak, akik 8–10 ügynökből álló információs hálózatot működtettek, s akik időről időre összefoglaló jellegű jelentéseket készítettek feletteseiknek. A negyedik lajstromnak az ún. konspirációs lakások tulajdonosainak nevét kellene tartalmaznia. Mindezek helyett folyik a ködösítés. S ebbe a csapdába a magyarok is belesétálnak. Elfeledve, hogy a titkosszolgálatok ma is működtetik a Szekuritáté egykori „irredenta osztályát” (amelynek megszüntetését az évek során az RMDSZ a parlamentben is többször követelte, de mindhiába), s hogy a román nacionalizmus ezek kiadását még jó ideig nem teszi lehetővé. /Tibori Szabó Zoltán: A dossziék ura. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A közvélemény visszafojtott lélegzettel várja, kiről fog még kiderülni, hogy a Szekuritáté munkatársai közé tartozott. Közben az Antena 3 nevű kereskedelmi adó egy volt magas rangú szekustisztet is bemutatott. Buzau megye egykori szekuritátés vezetőjét, a Nagy-Románia Párt egyik parlamenti képviselőjét. A Szekuritáté volt ezredese ma is büszke egykori munkájára. Felháborodottan visszautasította azt, hogy az általa irányított szervezet besúgókkal dolgozott volna. Csupa feddhetetlen jellemű, a nemzeti érdekek iránt mélyen elkötelezett hazafit szerveztek be, akikkel a tartó tisztek általában baráti kapcsolatokat is kialakítottak. A volt ezredes nem titkolta: ma havi több mint húszmillió régi lejes nyugdíjban részesül /a mai átlagnyugdíj több mint hétszerese/. /Bíró Béla: „Apró” következetlenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő menesztette tisztségéből Dan Petrescut. Petrescuról bebizonyosodott, hogy szekustiszt volt, a miniszterelnök pedig saját hivatalában akarja a „morális reformot végrehajtani”. Hamarosan elbírálják Silvian Ionescu, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjének, valamint Aurel Teodorescu, a munkaerő közvetítő hivatal igazgatójának helyzetét, akik szintén szekusmúlt gyanújába keveredtek. Közben Brassó volt polgármestere, Ioan Ghise liberális képviselő is beismerte, hogy kötelezvényt írt alá a volt titkosszolgálattal. /Menesztés a szekusmúlt miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

A Duna TV megpróbál segíteni a partiumi magyarságnak, hogy létrehozza a határokon átnyúló régiós tévéadását, de a kezdeményezésnek mindenképpen a Partiumból kell jönnie – mondta Balogh Júlia a Duna TV Autonómia csatornájának főigazgatója. Mint elmondta, immár csak január elsejéig lehet támogatást igényelni az EU felzárkózási alapjából, szerinte százmillió forintból megoldható egy ilyen régiós adás elindítása. Azzal kapcsolatban, hogy miért nincs Szatmárnémetiben még ma sem – ebben a 250 ezer magyart számláló észak-nyugati régióban – külön tudósítója vagy helyi stúdiója a Duna TV-nek, mint például a csupán 36 ezer lakosú Székelyudvarhelynek, a főigazgatónő elismerte: jogos igényről van szó. /Sike Lajos: Régiós tévé-esély. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Európai autonómia-körúton vett részt Antal Árpád RMDSZ-képviselő, aki egy székelyföldi román értelmiségivel együtt tanulmányozta az Európában honos önrendelkezési modelleket. Koszovó, Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia és Baszkföld közösségeit látogatták meg, és helyi vezetőkkel találkoztak. Az utat a székelyföldi fiatal román értelmiségieket tömörítő egyik szervezet vezetőjével együtt tette meg. Az RMDSZ vezetői korábban kifogásolták, hogy Basescu elnöknek nincs kisebbségi tanácsosa. Antal Árpád képviselő szerint Románia alkotmányát Spanyolország alkotmányához kellene igazítani, mert szerinte a Székelyföld esetében is a katalán autonómiamodell lenne a legkedvezőbb. /Hazatért autonómia-körútjáról Antal Árpád. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A gyulafehérvári római katolikus érsekség vezetői szerint a hittudományi főiskola beolvadása a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) olyan lehetőségekkel kecsegteti az egyházi intézményt, amelyeket érdemes lenne kihasználni. A katolikus álláspont szerint erre a főiskola működtetésének anyagi nehézségei miatt van szükség. A protestánsok ezt a lépést óriási taktikai baklövésnek tekintik, mert jó ideig ismét visszavetheti az erdélyi magyar önálló felsőoktatási intézményrendszerért folytatott harcot. A katolikusok álláspontja az integrációt, a reformátusoké pedig a különmaradást-különválást szorgalmazza. A terv ellenzői az integrálást asszimilációként értelmezik, de ez csúsztatás, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Szerinte amiről ebben a vitában sem beszélnek, „az a lassan, de folyamatosan rothadó, egyensúlyát elveszített és alapjaiban kikezdett erdélyi magyar intézményrendszer.” Az ezt alkotó egyesületek, szervezetek és alapítványok „nagy része annyira elavultan működik, hogy képtelen reális társadalmi hatást kifejteni.” A szegénység a bajok fő forrása, ezt tetézi az elavult mentalitás, „amely a bezárkózottságban és az újtól való idegenkedésben nyilvánul meg.” Ezért „egyesek tudatosan, mások kevésbé tudatosan megfogalmazzák a lassú, csendes, méltóságos elpusztulás önérzetes „programját”.” Az újságíró szerint „az önállóság és az autonómia szimbolikus tartalmaihoz való görcsös ragaszkodás provincializmusba sodor.” Közeledni kell a románokhoz. Sokan követelőznek. Az újságíró szerint a Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyar intézmények vezetőit köteleznie kellene arra, hogy a Budapesttől kapott pénzért olyan projekteket is találjanak ki, amelyek érdekesek lehetnek a románok számára is. A hittudományi főiskolát érdemes integrálni a BBTE-be, azzal a feltétellel, hogy az erdélyi római katolikus egyház vezetői intézményesített biztosítékot kapnak az önállóságra vonatkozóan. Az újságíró kifejtette, hogy az elzárkózásra építés stratégiája gyorsította fel az elmúlt tizenhat év leépülését. /Borbély Tamás: Integrálódás és önállóság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek a magyar államalapításról augusztus 20-án. Az Erzsébet park melletti katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke Antall József néhai magyar miniszterelnök tizennégy évvel ezelőtti szavait idézte: „A magyarság önmérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Európa és egy rendezett világ követelményeit, lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de arról nem, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának meg kell kapnia az emberi és a kisebbségi jogokat. Ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk”. Márton Árpád parlamenti képviselő, területi RMDSZ-elnök Szent István király munkájának állami, egyházi és nemzeti jelentőségét emelte ki. – Szent Istvánnak egységes nemzetet sikerült kovácsolnia, amelynek eredménye az, hogy a Kárpát-medencében ma is létezik egy erős, egységes nemzettudattal élő magyarság, amelynek közös ünnepe a magyar állam ünnepe – jelentette ki a politikus. „Omladozik az ezeréves otthon, mert mi homokra akarjuk gyorsan, sikeresen felépíteni életünket” – jelentette ki szentbeszédében Szabó Lajos plébános, aki áldásában így fohászkodott: Hol vagy, István király? Védd meg a magyar jövő zálogát, hogy híres Pannóniában újra virágozzék a hit, a remény és a szeretet. /”Hol vagy, István király?” = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Óriási érdeklődés előzte meg az augusztus 19-én a Magyarfenesen megtartott, Szent István-napi néptáncgálát. Magyar, román és európai uniós zászlók lengtek a néptáncegyüttesek előtt, akik zenével, tánccal, énekkel vonultak végig a falu főutcáján a kultúrotthonig. A gálát a Szarkaláb néptáncegyüttes nyitotta meg. Sebesi Karen Attila konferanszié vázolta a szabadtéri színpadra lépő együttesek rövid történetét. /Nagysikerű néptáncgála Magyarfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Könyvvásár, gyermekprogramok, népzenei előadások, képzőművészeti és fotókiállítások garmadája fogadta az elmúlt hét végén mindazokat, akik a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokra látogattak. Augusztus 18-án a Szent István Kör jubileumi emlékülését tartották, este a Dinu Lipatti Filharmónia termében Varga Attila országgyűlési képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke hivatalosan is megnyitotta a „magyarok közös ünnepét”. Másnap íjászbemutató és a papírhajtogatás művészeteként ismert origami csalogatta a gyermekeket a székesegyház előtti térre. A Mare Temporis – Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai reneszánsz tánc- és ruhabemutatóval nyűgözték le a közönséget. Őket a páncélos lovagok követték a színpadon. A Partiumi Magyar Napok rendezvényei egy időben több helyszínen is zajlottak: a Nyári Színházban a debreceni Csokonai Színház Operettgáláját élvezték a műfaj kedvelői, a főtéri nagyszínpadon felnőtt- és gyermektánccsoportok ropták, majd fúvószenekar és mazsorettek következtek. Augusztus 20-án a Székesegyházban celebrált ünnepi szentmise záróakkordjaként Szent István szobrát is megkoszorúzták. A Szatmári Polgári Találkozó helyszíne idén is a Kossuth-kert volt, ahol egész napos gyermekprogramokkal, sakkversennyel, magyar nép- és könnyűzenével várták a látogatókat. – Valószínűleg idén is mintegy 25 ezren voltak a Partiumi Magyar Napokon – összegzett Kovács Jácint, az egyik főszervező. A háromnapos ünneplés Ruha István-emlékkoncerttel, valamint a Bergendy együttes szabadtéri bulijával zárult. /Varga Blanka Ildikó: Ezreket vonzott a régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 19-én a Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben, az Art Caffé kávézóban Végh Béla főiskolai adjunktus dr. Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, 1914–1916 könyvét mutatta be Szatmárnémeti régi főterén az egész napos rendezvények közül nem hiányozhatott a partiumi mesterségek utcája sem. Megjelentek a magyarországi és a helyi magyar sajtó képviselői is, a Szatmári Magyar Hírlap, a Szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó és a Duna TV. Látható volt az EKE természetfotó–kiállítása, továbbá a Szatmári Alkotóház képzőművészeti kiállítása, Fazekas József Tamás fotóművész kiállítása és Az erdélyi szászok című viselet– és fényképkiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban, illetve a Művészeti Múzeumban. /Szappanos Andrea: Könyvbemutató, kiállítások, gyermekprogramok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

A tizenkilenc, Szent István nevét viselő falu szövetséget alkotott. A sorozatos ünnepségeken évente több száz résztvevő tette tiszteletét: kórusok, színészek, híres képzőművészek jelenléte gazdagította ezeket a rendezvényeket. Az ünnepségeknek köszönhetően menekült meg a hármasfalubeli, székelyszentistváni Barátosi-udvarház, amely jelenleg a gazdakörnek ad otthont, felújították a templomokat, kultúrotthonokat. A rendezvények okán sokan tudják, hogy hol van Székelyszentistván, államalapító szent királyunk szobra immár zarándokhelynek tekinthető. Több mint ötven éven keresztül próbálta meg a hatalom ezt a nevet – Székelyszentistván – elfeledtetni. Nem sikerült – mondta Somai József, az Iskola Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke a hármasfalui ünnepségen, a szentistváni református templomban. Az ünnepség Szent Imre herceg szobrának megkoszorúzásával kezdődött. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök beszéde után Szent István szobra előtt tisztelegtek a résztvevők. Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke a Szent István-i örökség felvállalását méltatta, mondván, fel kell újra vállalni a keresztény életvitelt és aszerint kell tenni a megmaradásunkért, az autonómiáért. A helyi tánccsoport műsora, Szakács Szabó Béla képzőművészeti kiállítása gazdagította a hármasfalui ünnepi programot. /Nagy Botond: Szent István öröksége. Ünnepség és tiszteletadás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

A szokásosnál visszafogottabb volt az idei augusztus 20-a Csíkszentkirályon, mivel az ünnepségek a napokban a templom mellett felállított – Nagy Ödön és Botár László képzőművészek alkotta – Szent István király szobrának leleplezésekor lezajlottak. Aki a múlt héten elmulasztotta, most megtekinthette az iskolában a kézművesek termékbemutatóját. Csíkszeredában augusztus 20-át a Mikó-vár hátsó udvarán ünnepelték, a csíkiak és más tájakról érkezett vendégek székely népi táncokat és a lovas íjászatot láthattak. /Horváth István: Csíki „szent királyok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

A kézdiszentléleki Perkő-hegy a történelmi Háromszék és a Szentföld néven nyilvántartott Felső-Háromszék augusztus 20-i búcsújáró helye. Szent István király napján a régió öt más településén is tartottak ünnepet és zarándoklatot, valamint szentmisét celebráltak. Kézdiszentléleken és Mikóújfaluban falunapok előzték meg a búcsút. Ugyancsak Szent István a védőszentje Kovászna fürdőváros templomának, ahol T. Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános és a környék papsága tartott ünnepi szentmisét. Sepsiszentkirályon augusztus 20-án, a református templomban gyűlt össze a falu népe. /Kisgyörgy Réka: Perkő-hegyi búcsú. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

A többség nem törődik a bánsági kisebbséggel, ezen változtatni kell, a kisebbségi értékeket be kellene emelni a helyi közös értékvilágba – hangsúlyozta Buziásfürdőn a hagyományossá vált Szent István-napok megnyitóján Bodó Barna, a szervező temesvári Szórvány Alapítvány elnöke. A szakmai tanácskozás célja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közösségeit felölelő honismereti stratégia bemutatása és megvitatása volt. „A többségben is tudatosítani szeretnénk, hogy Temesvár legrégebbi műemlék épületét Hunyadi-kastélynak hívják” – tette hozzá az elnök. A komplex szemléletmódra alapozott, történelemmel, irodalomtörténettel, néprajzzal és természettudományokkal is foglalkozó honismereti stratégiát Erdei Ildikó pszichológus ismertette. Eszerint e stratégia kulcsszavai: önismeret, önbecsülés, a regionális identitás átérzése és építése. Fontos eleme a stratégiának, hogy fakultatív tantárgyként a kisebbségi oktatási folyamatba bekerüljön a honismeret. Schwarz Katalin pszichológus bemutatta a Bánsági kronológiát, amelynek alapján elkészül majd a honismereti tankönyv. Fontos elem, hogy a kronológiába bekerülő sajátos és különleges történelmi eseményeket egységes szemlélet alapján írják le, attól függetlenül hogy az eurorégió melyik térségében jelenik meg a tankönyv. A tanácskozáson szó esett még a bánsági magyar életrajzi lexikon elkészítéséről. Augusztus 20-án a résztvevők megkoszorúzták Trefort Ágoston egykori kultuszminiszternek a buziásfürdői református imaház kertjében felállított szobrát. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. /Pataki István: Buziásfürdő – honismerettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Máréfalvi Kőliknál negyedik éve mutatják be a falu lakosai a Mirákulum elnevezésű zenés-táncos előadást. A Mirákulum a közismert Kőlik-legendához kötődik, cselekménye a tatár hadjáratok kíméletlenségét idézi, mellyel furfanggal szállt szembe a falu közössége. A produkció a több mint százéves múltú népszínházi tevékenység újjáélesztését, átmentését célozza, melyben a helyi közösség kapott főszerepet. Az alkotók elismert színházi szakemberek, Tömöry Péter író-rendező vagy Szabó K. István rendező, akinek neve éveken át egybefonódott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal. A Mirákulum szereplőgárdája évről évre megújul. Idén mintegy nyolcvan máréfalvi lakos vett részt az előadásban, a legfiatalabb közülük hat-, a legidősebb pedig hetvenéves. Az előadást a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány a Máréfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen szervezte. /Szász Emese: Mirákulum volt Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Temesvár egykori neves tanintézete, a Piarista Főgimnázium épületegyüttese – amely jelenleg a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumnak ad otthont – végérvényesen visszakerült az egyház tulajdonába. Az államosított ingatlan eddigi főbérlője, a Temesvári Műszaki Egyetem visszavonta a püspökség tulajdonjogát helyben hagyó kormányhatározat ellen benyújtott fellebbezését. Az elmúlt hónapokban a Temesvári Püspökség anyagi támogatásával és felügyeletével végre elkezdődhetett az épület felújítása, továbbá egy 80 férőhelyes bentlakás kialakítása. Szeptember 15-ig korszerűen kialakított és berendezett bentlakás várja a tanulókat. A 2006/2007-es tanévben párhuzamosan indul magyar és román tannyelvű osztály. /Sipos Enikő: Visszakapta a katolikus egyház saját iskolaépületét. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Székelyszenterzsébeten falutalálkozót tartottak, melyre meghívták az innen elszármazottakat is. Faluházat építettek székely kapuval, augusztus 19-én a református templomkertben felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet embernagyságú szobrát, melyet az anyaországi Kotormán László szobrászművész faragott, és megszületett a falu címerrel ellátott zászlaja. A falutalálkozón részt vettek a testvértelepülések – Bükkszenterzsébet, Eperjeske és Mezőladány – küldöttei is. /B. B. H.: Szobrot állítottak Árpád-házi Szent Erzsébetnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

A múlt hét végén zárult Székelyderzsben az egyhetes unitárius evangéliumi gyermekhét, melyen 49 gyermek vett részt – tájékoztatott Demeter Sándor unitárius lelkész. A felkészítőt Újvárosi Katalin unitárius lelkésznő, valamint Bíró Attila ötödéves papnövendék tartotta. /Fekete B. Zoltán: Evangéliumi gyermekhét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

Rákbetegségben elhunyt Adrian Casunean Vlad ügyvéd, a Szociáldemokrata Párt (PSD) háromszéki szervezetének elnöke. Az elhunyt 1992-től folyamatosan vezette az időközben többször elnevezését változtatott párt (FDSN, PDSR, PSD) megyei szervezetét, 1991-től vezetőségi tagja volt a Vatra Romaneasca Szövetségnek, 1993-1997 között pedig Kovászna megye prefektusit tisztségét töltötte. Casunean 2000-2004 között a PSD parlamenti képviselője volt. /Domokos Péter: Elhunyt a háromszéki PSD-szervezet elnöke. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Augusztus 20-án véget ért az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Torockószentgyörgyön tartott háromnapos, 30. jubileumi konferenciája. A mintegy 230 erdélyi, illetve az egyesült államokbeli testvéregyházközségből érkezett fiatalnak változatos programban volt része. Rácz Norbert alelnök arról tájékoztatott: a jubileumi konferencia témája az unitárius szellemiség és az egyházi öntudat volt. /Véget ért az ODFIE konferenciája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A széki népviselettel és táncrenddel, valamint a jellegzetes helyi kézműves-mesterségek – bútorfestés, szalmakalap-készítés, szövés és hímzés – alapjaival ismerkedhettek meg a mezőségi Széken véget ért néptánctábor résztvevői. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett Széki Napok rendezvénysorozatot sikeres volt. /Nagy István Zsolt: /Széki néptánctábor: népviselettől tábortűzig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

A Hunyad megyei Rákosdon első ízben rendeztek falunapot. Batizán Attila református lelkész, a falunap fő rendezője szeretettel köszöntötte gyülekezetét. A szórványban a rákosdi közösség képes összetartó közösségként életben maradni. Az idei falunapra hivatalos volt minden életben lévő, Rákosdon szolgált lelkipásztor. A hajdani kórus ma már újjáéledt és gazdag repertoárral mutatkozott be az ünnepségen. Az önerőből felújított új gyülekezeti teremben egyházközségi kiállítást rendeztek, ezután következett Sándor Előd fiatal református lelkész könyvbemutatója. A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti kataszterének egyelőre két kötete látott napvilágot. Rákosd a még nyomdában lévő harmadik kötetben szerepel. /GBR: Rákosdi falunap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Hatalmas vihar pusztított augusztus 20-án este Budapesten. Nagy tömegek gyűltek össze, hogy nézzék a tűzijátékot, a vihar akkor jött, váratlanul. Négyen meghaltak, s kórházi jelentések szerint 287 személy megsérült. /Vihar Budapesten – halottakkal, sérültekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A lap átvette a Népszabadságból a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjúból az általa új nemzetpolitikának mondott részt. A nemzetpolitika célja a „nemzet felemelkedése, megerősödése. Kitörni a történelmi sértettségből, s ha megváltoztatni nem tudjuk, akkor fordítsuk javunkra az új regionális realitást. Fejlesszünk, építkezzünk. Kössük össze a határ két oldalát utakkal, sínekkel.” „A szülőföld megőrzése nem röghöz kötést, lecövekelést jelent. Menni kell a világban, kapcsolatot teremteni, és a megszerzett tehetséget hazavinni. Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének.” Gyurcsány szerint a különböző országokban élő kisebbségi magyar közösségek kötődése az anyaországhoz nem egyforma. „Javuló feltételeket kell teremteni a szomszédos régiókban. Jobb munkahellyel, közlekedéssel, az identitás megőrzésének szabadságával és kiterjedt lehetőségével.” „Régióközi programokra, térségfejlesztésre 100 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. Azonban világosan látnunk kell, ez nem arról szól, hogy a gazdag magyar nagybácsi kisegíti a határon túlit. Ugyanis időközben olyan változások következtek be, amelyek eredményeképpen Temesvár tőkevonzása vetekszik, vagy meghaladja Debrecenét vagy Szegedét. Arad mondjuk Békéscsabának olyan vetélytársa lesz, hogy föl kell kötni a gatyát. Ezek a kihívások sokszínűbb, életközelibb, nem egyoldalú áldozatvállalást kérő, nem bezárkózó, hanem az együttműködő, mobilis és nyitott politikát igényelnek.” A Népszabadság közbevetette: a szerb, a román és a szlovák politikai elit egy részének célja a magyar nyelvterület csökkentése. Gyurcsány megmagyarázta: „A nacionalistáknak nem kell magyarországi kapaszkodó ahhoz, hogy nacionalisták legyenek. Magyar zászló égetéséhez nem kell budapesti biztatás. Ahhoz sem, hogy magyarokat verjenek a Vajdaságban. Praktikusan pedig, ha háromszor annyi pénzt költenénk kulturális támogatásra, és négy egyetemet építenénk föl minden határon túli városban, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy hazaáruló vagyok.” Kijelentette: „Én a nemzeti progressziót képviselem a nemzeti radikalizmussal szemben.” A Népszabadság jelezte: nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöjjön létre Magyarországgal. Gyurcsány ezzel nem foglalkozik, kijelentette: „Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tartalmazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság.” „Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarságot megvallani. Ebben kell segítenünk.” Gyurcsány a határon túli magyarok vezetőnek feltette a kérdést: „a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolatrendszert hozunk létre?” Nincs egység a határon túli politikában, lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. A lelki igényre vonatkozóan jelezte, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját. A kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Gyurcsány a szomszédos országok kormányaival való együttműködést hangsúlyozta. Leszögezte, kiemelkedik 8–10–12 olyan határon túli intézmény, amelynek nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek támogatására három-ötéves átfogó megállapodást kötnének. Szerinte az átszervezés célja, hogy világosan legyen, a támogatás „nem párt- és nem politikai finanszírozás.” Gyurcsány ismét bírálta a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette miniszterelnöki szintű konzultációs fórum lesz. Nagy Csaba, Füzes Oszkár, Népszabadság, 2006. augusztus 19. /Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre felelt, hogy milyen tanulságai vannak a magyar politika számára a szlovákiai történéseknek. A legfontosabb tanulság, hogy önmagában a tagság semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja az illető ország magyar közösségének jogi helyzetét. A csatlakozó ország szempontjából rendkívül fontos, hogy ott milyen belpolitikai viszonyok alakulnak ki, hogy mennyire adott a politikai béke, a csatlakozás iránti általános elkötelezettség. Ezért léphetett be 1996-ban az RMDSZ a román és 1998-ban az MKP a szlovák kormányba. Hiszen a csatlakozásig az illető országnak szüksége van arra, hogy felmutassa: az ott élő magyarokkal együtt tudnak kormányozni. Csatlakozás után erre az egyetértésre már nincs szükség. A schengeni határrendszer fontos a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, nemzetpolitikai szempontból, hiszen elősegítheti a határokon átnyúló nemzetegyesítést. A magyar nemzetpolitikában a kulcsszerep Magyarországé, és nem is általánosan, hanem sajátosan a magyar kormány kezében. Magyarország számára más lehetőséget nyújt az uniós országban élő magyarsággal való együttgondolkodás, és mást az unióból kiszoruló magyar közösségekkel való kapcsolattartás. Rendkívül fontos az, hogy Magyarországnak milyen kormánya van. „Én a mostani helyzetet elég tragikusnak látom, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi magyarországi kormány ellenérdekelt a nemzetpolitika működtetésében.” Kicsontozták a státustörvényt, egymás ellen uszították a nemzetet a népszavazási kampányban, két éve nem működik a MÁÉRT, legutóbb megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és szélnek eresztették a szakembereket, akiknek tapasztalatuk, műveltségük és gyakorlatuk volt a nemzetpolitika működtetésében. „Most pedig meg fogják szüntetni azokat a közalapítványokat, amelyek életben tartották a határon túli magyar kultúrát, legalábbis nagymértékben pótolták a hiányokat. Tehát rosszabb helyzetbe került a nemzetpolitika, mint volt 1990-ben, vagy akár azelőtt. A rendszerváltás előtt legalább működött a felszín alatti szolidaritás, és volt egy egységesen megnevezhető ellenfél: a hatalom. Szétzilálódtunk. A nemzet annyira megosztott soha nem volt, mint most. Tulajdonképpen válságba jutott a magyar politika. Válságban van a romániai magyar politika, a szlovákiai is. De válságban van a délvidéki, és mint mondtam, a magyarországi magyar politika. Duray a kiutat abban látja, hogy „a nemzetnek vissza kell foglalnia Magyarországot és önmagát is.” /Ferencz Csaba: Válságban a magyar politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek.  A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották.  Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./