Fiatal művészek léptek fel Kolozsváron, Farkas utcai református templomban tartott kamaraesten: Czumbil Bernadett (zongora), Tokaji Krisztina (gordonka) és Deák Sándor (klarinét). Évek óta összeforrott együttesről van szó. /Nagy-Hintós Diana: Fiatal romantikusok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Két hét alatt tizenegy koncert, 2400 kilométer utazás, 144 gyerek és mindössze hat kísérő – augusztus 16-án kezdődik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia idei, magyarországi koncertturnéja. Haáz Sándor zenetanár, az együttes vezetője rámutatott, a filharmónia idei legnagyobb megvalósítása, hogy meg tudta őrizni a létszámát, sőt, a minőség is megmaradt. Ebben az évben most lépik át először az országhatárt. Budapestre most nem mennek, oda télen úgyis hivatalosak. Az idei turné színfoltja az egynapos ausztriai kirándulás, amely alatt Bécsbe mennek a gyerekek. /Kozán István: Turnéra indul a gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Zágon főterén valóságos kapukiállítást látható: székely nagykapu hívogatja a látogatót a Mikes Művelődési Központba. Faragott kiskapu vezet a játszótérre is, és székely kapu nyílik a nagytemplom előterében a hősök emlékműve felé, a park előtt. És monumentális nagykapu fogadja, illetve búcsúztatja a nagyközségbe be­jövőt meg a kimenőt. /Sylvester Lajos: Zágoni kapunézőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Vitéz Salamon László mondhatni véletlenül keveredett az 1956-os októberi forradalomba. Látogatóba ment nővéréhez a magyar fővárosba, amikor október 23-án kirobbant a tüntetés. A gyergyói Salamon is egyetértett az elnyomás elleni harccal, így ott vonult a nagy tömegben. Két nappal később már dúltak a harcok is, a Köztársaság téren, Szabadság téren. Október 31-én a politikai foglyok szabadulásakor ő is segített nekik átöltözni. Ezt fényképen megörökítették. Azután jelen volt egy letartóztatásnál, az is megvan fényképen. E két fénykép alapján tartóztatták le, és a kolozsvári katonai törvényszék elé került. Ezekért e fényképekért 10 év nehéz börtönre, öt év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Következett a börtönélet, Szamosújváron. „A börtönben az ember kapott 10 deka kenyeret, egy tányér tercset, ami olyan mint, a híg puliszka, csorog ki a kanálból, délre zöldséglevest de zöldség nélkül, estére pedig zsírtalan árpakását meg egy darab málét. Napi 1400 kalória.” Elvitték a Duna-csatornához, Brailára. Naponta térdig érő vízben ültették a rizspalántákat, aztán vitték őket a hideg hajóba, a szállásra. Hat hónapon keresztül. Azután más munka következett. Ha nem volt meg a norma, este megverték őket. Vitéz Salamon László 1963-ban, az amnesztiával került haza Gyergyószentmiklósra. Azt mondják, Romániában semmi nem történt 1956-ban, de ez nem igaz. Diákok és tanárok százai voltak bezárva ’56 miatt. Magyarországon létezik egy külön '56-os Vitézi Lovagrend. A Lovagrendek Nemzetközi Uniója három esztendeje döntötte el, hogy 1956 hősei lovagok, ennél fogva befogadja őket a lovagság közösségébe. Azóta az 1956-os Vitézi Lovagrend nemcsak nevében, hanem nemzetközileg elismerten és erre méltóan lovagrend. Vitéz Salamon László erdélyi törzskapitány mellett az '56-os Vitézi Lovagrend Gyergyó két szülöttjét, a napjainkban Csíkszeredában élő Szilágyi Árpádot és a tekerőpataki születésű, ma Gyergyószentmiklóson élő Antal Jánost felvette soraiba, és vitézzé avatta, 2005 november 6-án. /Barabás Márti: Két budapesti fénykép buktatta le. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A jövőben nem hangozhat el jegyzet a Magyar Rádió műsoraiban a frissen kinevezett elnök, Such György döntése szerint, írta a Népszava. Az elnöki rendelet értelmében alaposan megváltozik a közrádió legtöbbet bírált műsora, a Vasárnapi Újság tematikája. E döntés miatt az ismert jobboldali közíró, Lovas István véleménye már nem hangzott el a legutóbbi Vasárnapi Újságban. Lovas Istvánt ezentúl egyéb műsorokban sem hallhatják a rádióhallgatók. Az elnöki rendelkezés nagy felháborodást keltett jobboldali körökben, több internetes honlap tanúsága szerint. Nincs helye a jegyzet műfajának a közszolgálati rádióban – nyilatkozott Such György a Népszavának. A rádióelnök azt állította: a döntés nem Lovas Istvánról szól, hanem arról, hogy a hír- és a háttérműsorokban nem szerepelhet vélemény. Az elnök azt is közölte: a továbbiakban nem tart igényt Lovas munkájára. /Nem lesz többé Lovas-jegyzet a Vasárnapi Újságban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./

A hivatalos adatok szerint több mint 1,5 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, nem hivatalos adatok szerint körülbelül 2,5–3 millióan. Olaszországban például hozzávetőlegesen 600 ezer román útlevéllel rendelkező személy vállalt munkát, ehhez azonban hozzáadódik azoknak a száma (mintegy 300 ezer), akik nem szerepelnek a kimutatásokban. Becslések szerint eme kategóriába sorolható polgárok évente mintegy 3 milliárd euróval gazdagítják az országot, hozzájárulva ezáltal Románia gazdasági fejlődéséhez. A kint megkeresett pénzt többnyire hazaküldik a rokonoknak. A kettészakadt családok miatt elsősorban a kiskorúak szenvednek. A Nyugat-Európában dolgozók közül a legtöbben nyári pihenőszabadságukat idehaza töltik, sőt élnek a lehetőséggel, hogy Romániában olcsóbbak a különböző egészségügyi vagy más jellegű szolgáltatások. /Kiss Olivér: Hazajöttek a külföldön dolgozó romániaiak. Kihasználják az olcsó szolgáltatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Három államtitkári tisztséget veszít a jelenlegi nyolcból az RMDSZ a kormány átszervezése nyomán. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek az európai integrációs, a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és gazdasági minisztériumnál betöltött államtitkári tisztségekről kell lemondania, mennie kell Csutak István európai integrációs, Jakab István pénzügyi és Bogos Zsolt kereskedelmi és gazdasági államtitkárnak. Markó Béla közölte: az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek összesen hat államtitkári tisztség jutna. A külügyi, oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi tárcánál, illetve az Etnikumközi Hivatalnál betöltött államtitkári tisztségeken kívül a szövetség várhatóan megkapja a mezőgazdasági államtitkári tisztséget is. Ugyanakkor az RMDSZ képviselője töltené be továbbra is a kormányfőtitkár-helyettesi tisztet. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: azoknak az államtitkároknak, akiknek az átszervezés során menniük kell, nem szakmai okok miatt kell távozniuk. Markó azt ígérte, hogy az érintettek új tisztségeket, megbízatásokat kapnak majd a kormányon vagy más intézményeken belül. /(pam): Három államtitkárt veszít, egyet kap az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A menesztett államtitkárok listáját a Koalíció Országos Tanácsa augusztus 14-i ülésén véglegesítették, akkor dőlt el, hogy az RMDSZ kettő helyett három államtitkárától válik meg. Markó Béla hozzátette, mindhárom távozó elöljárónak találnak helyet az RMDSZ-ben. Bogos Zsolt államtitkár úgy nyilatkozott, hogy fegyelmezett emberként elfogadta az RMDSZ döntését, de egyelőre nem tudja, mihez kezd az elkövetkezőkben. Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkárt nem érte váratlanul tisztségének megszűnése, mert az RMDSZ vezetősége felkészítette a változásra. Jakab már több konkrét ajánlatot is kapott multinacionális cégektől, tervei azonban továbbra is a politikához kötik. Csutak István nem örül annak, hogy megszűnik a megbízatása. Ha teheti, a továbbiakban a regionális politika, a vidékfejlesztés vagy a pályázati menedzsment területén, szintén az RMDSZ-hez közel dolgozik majd tovább. /Gujdár Gabriella: Három államtitkár távozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Négypárti egyeztetést javasol Szent-Iványi István /SZDSZ/ EP-képviselő. „Azért kezdeményeztem egyeztetést az Európai Parlament magyar pártdelegációi között a szlovákiai politikai helyzetről, mert az új szlovák kormányban egy szélsőséges párt, méghozzá egy szélsőségesen magyar- és romaellenes párt is szerepet kapott” – nyilatkozta Szent-Iványi István. A szélsőséges nyilatkozatairól elhíresült Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének számos nagyon vitatható kijelentése volt, és ezektől a szlovák kormányfő, Robert Fico nem hajlandó érdemben elhatárolódni. Slota egy cseh lapban közölt interjújában többek között azt mondta: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, és ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. De tett olyan javaslatot is – utólagos magyarázkodása szerint részegen -, hogy a szlovákok üljenek tankokba és rombolják le Budapestet. „További aggodalomra okot adó tény az – nyilatkozta Szent-Iványi -, hogy az oktatási tárcát, ami a magyar identitás, a magyar nyelv és kultúra megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, a Slota pártja kapta meg.” Slota többször is kijelentette, hogy a szlovák költségvetésből csak a szlovák nyelvű oktatást lehet támogatni. A két szlovákiai magyar EP-képviselő nem kapott meghívást erre a tanácskozásra. Szent-Iványi ezt azzal indokolta, hogy helyesebb lenne ebből az első fázisból kihagyni a szlovákiai magyar EP-képviselőket – „nehogy azzal vádolják őket, hogy összejátszanak egy külső ország képviselőivel”. /Guther M. Ilona: Szövetség szlovák nacionalizmus ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Kiszabadult a szellem a palackból. Eddig is voltak kiszivárogtatások egyes közszereplők esetleges besúgói múltjáról, de most valóságos leleplezés-özön folyik. A bizonyítékok a megfelelő kezekbe kerülve kitűnő eszközként szolgálhatnak az érintettek megzsarolására. A megfelelő jogszabályok hiánya azoknak kedvez, akik be akarják feketíteni politikai ellenfeleiket. Ez látható most az RMDSZ-vezetők állítólagos ügynökmúltjának megszellőztetése, illetve a liberális párt emblematikus személyiségeinek lelepleződése kapcsán. Valóságos szeku-tragikomédia bontakozik ki: 1990 után fabrikált, elődátumozott dossziékról, illetve gondos kezek által eltüntetett perdöntő fontosságú dokumentumokról szólnak a hírek. /Balogh Levente: Szeku-tragikomédia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Romániában az állami hatalom és a politikai pártok csúcsain továbbra is uraskodnak a régi rendszer egykori vezetői, elnyomó gépezetének tábornokai, verőlegényei és besúgói. Ezeket az embereket átmentettek, becsempészték az új hatalomba, az alakuló pártokba, a gazdaság irányításába. Most csak azok kompromittáló dossziéit találják meg, akiket vagy akiknek a pártját hátba akarják szúrni. Kényük-kedvük szerint szelektálnak, írta Nyugati Jelen. Most úgy tűnik, éppen a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ van soron, a 29 titoktalanított dossziéból 8 RMDSZ-tisztségviselő, s a besúgói és követői iratok tudatos összekeverésével hiteles erdélyi magyar politikusokat is le akarnak járatni. /Kilin Sándor: Katarzis. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője a romániai kulturális élet legismertebb személyisége, Nadia Comaneci-t csodálják legtöbben a tornában elért páratlan teljesítményéért, az újságírásban hasonló népszerűségnek örvend Cristian Tudor Popescu. A politikában továbbra is Traian Basescu vezeti a népszerűségi listát a Demokrata Párttal vállvetve, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. Az újságírók körében a legnépszerűbb Cristian Tudor Popescu, a lakosság 23,4 százaléka csodálja a Gandul című napilap igazgatóját. Őt a Jurnalul Nationalban naponta állandó rovattal jelentkező Ion Cristoiu követi (14,9 százalék), Marius Tuca, a Jurnalul National főszerkesztője a harmadik 6,7 százalékkal. A negyedik helyen az Europa Fm-en és a Realitatea TV-n vitaműsort vezető Robert Turcescu (4,4 százalék) áll. /(borbély): Paunescu a legismertebb személyiség a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

„Remélem, nem csak taktikai jellegű kezdeményezés a részükről” – jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszternek, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőnek az RMDSZ megújítását szorgalmazó kijelentéseire reagált. „Azt hiszem, hogy a spanyolviasz jelenségről van szó. Hosszú ideje keményen bíráltuk az RMDSZ csúcsvezetőségét amiatt, hogy az RMDSZ antidemokratikus irányt vett, és a saját törvényeit, programját sem tartja be, lásd a belső választások vagy az autonómiapolitika kérdését. Az RMDSZ nomenklatúrájába tartozó két ember, akik nagyon sokat köszönhetnek Markó Béla szelekciós politikai kiválasztásának, végre maguk is azt mondják, amit mi már régóta hangoztatunk, és amit hosszú évek óta ők is akadályoztak”, mondotta Tőkés László. A püspök emlékeztetett: a legutóbbi ajánlatot a tusnádfürdői nyári szabadegyetem alkalmával tették az RMDSZ-nek a párbeszédre vonatkozóan. „Szeretnénk az autonómia kerekasztalt is összehozni, ez elől nem zárkózott el az RMDSZ elnöke sem”, fejtette ki Tőkés László. Az RMDSZ képviselőinek a szövetség megújítására vonatkozó javaslatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy ezeket természetesnek tartja a jövő évi kongresszus előtt. /P. A. M.: Tőkés: újra felfedezték a spanyolviaszt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Mielőbb ki akarja telepíteni Marosvásárhelyről a környező településekről származó, mintegy nyolcvantagú, tizenöt roma családot Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Drasztikus megoldást javasol: a roma családokat arra a településre szállíttatná, amely a személyi igazolványukban utolsó lakhelyként szerepel. Ha másképp nem megy, a rendőrség és a csendőrség támogatását fogja kérni. A Bodoni úton élő romák többsége Lukailencfalváról származik, állította Florea. Nem ért egyet a Floreával Iszlai Tibor, Lukailencfalva polgármestere. – Ezek az emberek nem is akarnak visszaköltözni a falujukba – mutatott rá Iszlai. Elmondta: ezeket az embereket eddig már két-három alkalommal is visszakergették a községbe, de alig két napot maradtak ott. /Dorin Florea kitelepítené a romákat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

„Ahhoz, hogy tudjam, az ellenségem mitől fél, tudnom kell, mivel akar megfélemlíteni” – a török nyelven írt üzenetet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház honlapjának feltörője, a magát ReDDeViL-nek nevező hacker hagyta hátra. A további szöveg nem hagy kétséget a hacker indítékai felől: Fuck the Israel and ABD. Ez utóbbi az USA török megfelelője. A muszlim indulatok nem a színház ellen irányulnak, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két héten több székelyudvarhelyi honlapot is feltörtek. Legutóbb például a Szuper üzlethálózat weblapját, ugyanilyen, török nyelvű üzeneteket hagyva rajta. /Kovács Csaba: Udvarhelyen jár a török. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Az ortodox püspökség a nagypataki kolostort közepes ortodox rendházzá bővítette, nagyszabású építkezéseknek köszönhetően. A székely falvakat körbefogó ortodox kolostorgyűrű, a márkosfalvi apácakolostor szomszédságában újabb gyöngyszemmel gyarapodik, adta hírül a román sajtó. Az eddigi, mindössze pár fős létszámot 37 szerzetesre bővítik, s ezzel a hit igazi új bástyáját állítják fel ,,egyesek örömére és mások bánatára” – írta az újság. Nagypatak, mint ismeretes, a megye első új községe volt a kilencvenes években, melynek önállósodására a parlament rábólintott, abban is egyedülálló, hogy korábban ilyen adminisztratív különállással soha nem rendelkezett, történelmi létrejötte is Kisborosnyó határában a közelmúltra vezethető vissza. /B. Kovács András: A hit új katonái (Szösszenetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Augusztus 17-én kerül sor Ojtozban, a római katolikus templom kertjében az első világháborús Honvédemlékmű alapkövének letételére. A hányatott sorsú Honvédemlékmű egyben a Kárpát-medence magyarságának sorsjelképe is. 1917-ben az Ojtoz völgyében a Magyar Királyi Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred augusztus 8-tól négy napon át hősiesen állt ellen az orosz túlerőnek, miközben az ütközetekben elveszítette tiszti állományának háromnegye­dét és legénységének mint­egy felét. A gyalogezred 1917-es hősi helytállását honvédemlékmű örökítette meg, amelyet barbár kezek leromboltak. A soproni 18-as Bajtársi Kör kezdeményezésére ennek mását Dabóczy István szobrászművész elkészítette, ezt avattak fel Sopronban 1934. augusztus 5-én. /Dabóczy István szobrászművész a hírhedt Recsken halt meg, ahová Rákosi pribékjei 1951-ben elhurcolták./ A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, berecki, ojtozi és több más támogatójának köszönhetően 2003-ban egy törött székely kapuból ihletett térplasztikai alkotással világháborús emlékjelet állított az ojtozi római katolikus templomkertben. Az ojtozi emlékmű és az Ojtoz-völgyi harcokat felelevenítő írások hatására a Soproni Erdélyi Kör elhatározta, hogy elkészítteti a M. Kir. 18. Sz. Soproni Gyalogezred emlékműve honvédalakjának hű mását. A kicsinyített bronzmásolatot Sz. Egyed Emma soproni éremművész készítette el. Augusztus 17-én azt az alapkövet helyezik el, amelyre egy következő ünnepi alkalommal a Soproni Erdélyi Kör képviselői ráerősítik a bronzba öntött féldomborművet. /Sylvester Lajos: Honvéd­emlékmű Ojtozba (Alapkőletétel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Megmentené az abrudbányai unitárius templom épen maradt részét a Fehér megyei, többségében románok lakta település polgármestere. Annak ellenére, hogy unitárius jószerével alig maradt a városban, az egyház pedig lemondott az épületről, Tiberiu Ratiu intézkedett az 1700-as években épült hajlék állagának megóvására. A templom falai és a tető egy része leomlott, szeretnék, ha legalább a torony és a homlokzat megmaradna. A toronyban őrzött iratokat konzerválni szeretnék, közölte az abrudbányai polgármester. /Tamás András: Az abrudbányai polgármester megmenti az unitárius templomot. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

A kerámiának jut a főszerep a Bolyai Alkotótáborban, amelyet a marosvásárhelyi várban a Mészárosok bástyájában hatodik alkalommal szervezett meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) helyi fiókja. Az augusztus 15-én megnyílt művésztelepre grafikusokat és szobrászokat is meghívtak. Csegzi Magdolna szervező közölte, tizenkilenc képzőművészt hívtak meg, Magyarországról is érkeznek művészek. Idén újdonságnak számít a geometriatábor, amely a művészteleppel párhuzamosan zajlik, és amelynek célja a Bolyai-eszmeiség népszerűsítése. A Bolyai Farkas Gimnáziumban és a Teleki Tékában tartanak előadásokat, amelyekre matematikusokat, Bolyai-kutatókat, akadémikusokat várnak. /Antal Erika: Művészek és matematikusok. Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Augusztus 15-én már az új gyergyói főesperes, Portik Hegyi Kelemen címzetes kanonok vezette a gyergyószentmiklósi híveket a gyergyószárhegyi Nagyboldogasszony-templom búcsújára. Beköszöntőjében az új főesperes plébános nagy ajándéknak nevezte hazaérkezését. (49 éve született Gyergyószentmiklóson, itt keresztelték meg, Gyergyóremetén nevelkedett Gyulafehérvárra meneteléig). /Bajna György: Új vezető a Gyergyói Főesperesség élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Augusztus 15-én a Víkendteleppel ismerkedett húsz budapesti diák, egyhetes táborozásra érkeztek Marosvásárhelyre, ahol húsz helybeli fiatallal vesznek részt a város és a Székelyföld egy részének a megismerésében. A Marosvásárhelyi Tanáccsal partnerkapcsolatban levő XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal helybeli gyerekeket táboroztatott Magyarországon, s most a budapestiek jöttek a cseretáborozásra. A budapestieket a Teleki Sándor cserkészcsapat látja vendégül. /(b.): Cseretáborozáson budapesti diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Orbán Balázs síremlékének elkorhadt kopjafáit újakra cserélték ki, ugyanakkor az 1969-ben emelt síremlék közvetlen környékét is rendbe szedték. Az új kopjafákat Tóásó Béla faragó készítette. A síremléken a legnagyobb székely képmását ábrázoló dombormű Orbán Áron képzőművész alkotása, 1969-ben készült. /Katona Zoltán: Kicserélték a kopjafát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

Máréfalván, a székely kapuiról híres településen kerül sor immár a negyedik csodára, a Kőliknál lezajló hit- és bátorságtételre. A Máréfalvi Miraculumot nemcsak környékbeliek, de évente anyaországiak is szívesen megnézik. A hely misztériuma és a passiójátékhoz fogható produkció áldást teremnek, amely biztonságot nyújt, táplál és védelmünkre szolgál, véli Tömöry Péter, a zenés-táncos színházi előadás eszmei szerzője. Az Artera Alapítvány hagyományt őrző, a táj és embere lelkületét bemutató, közösségépítő előadást hoz létre Máréfalvi Miraculum címmel. Az előadás célja a faluközösség megerősítése a helyi népművészeti hagyományok felkutatásával, újraélesztésével és ápolásával. A Máréfalvi Miraculum rendezője Tömöry Péter és Szabó K. István, koreográfus Lőrincz József. /Barabás Blanka: Ahol megtörténik a csoda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

Augusztus 12-ével kezdődően tartották a VI. Oroszhegyi Ifjúsági Napokat, 15-én pedig az oroszhegyi egyházközség ünnepét, a Nagyboldogasszony-napi búcsút. A hagyományos bállal zárultak az Oroszhegyi Kulturális Ifjúsági Egyesület és Oroszhegy község polgármesteri hivatala szervezésében megrendezett Oroszhegyi Ifjúsági Napok. A programok sorát a filmklub nyitotta meg, majd önismereti játékokra és szabadtéri koncertekre került sor. A búcsú napján kiállítást szerveztek az üknyédi cserkésztáborban alkotott gyerekmunkákból. Délután pedig Tamás Pál iparművészeti kiállítását lehetett megtekinteni. A Bukarestben született Tamás Pál művész tehetsége Marosvásárhelyen bontakozott ki, és közel húsz éve már Magyarországon él. Időközben felfedezte oroszhegyi gyökereit, és azóta úgy érzi, itt otthonra lelt, ezért művészetét is idehozta. A kiállításon bemutatott munkáit a községnek ajándékozta, hogy azok árából majd a helyi tehetséges gyermekek taníttatását támogassák. Az Oroszhegyi Kulturális Ifjúsági Egyesület idén már második évadját könyvelheti el. Az egyesület fele-fele arányban kiveszi részét a májusi Nárcisznapok szervezési munkálataiból is, októberre pedig készül a Gyermek Néptáncfesztivállal. A búcsúra sok elszármazott hazajön, ilyenkor a több mint 1900-as lélekszámú falu népessége majdnem megháromszorozódik. /Ünnepi hét Oroszhegyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

A kormányban két volt szekus tiszt is van, jelentette ki Marius Oprea történész egy tévéműsor keretében. Calin Popescu Tariceanu kormányfő biztonsági szaktanácsadója két személyt nevezett meg: az egyik Silvian Ionescu, a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, a másik pedig Aurel Teodorescu, a Munkaerő Migrációs Hivatal igazgatója. A két demokrata párti tisztségviselő elismerte szekus múltját, amelyet – állításuk szerint – soha nem tagadtak. Előzőleg Emil Boc, Demokrata Párt (DP) elnöke, kijelentette, hogy kizárják a pártból mindazokat, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Ionescu elmondta, hogy a DP-nek tudomása volt múltjáról, ennek ellenére támogatták, és tisztségekkel bízták meg. /Demokrata párti szekus tisztek a kormányban. A DP ismerte múltjukat, amikor kineveztette őket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Traian Basescu államfő nyilatkozatában cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. Traian Basescu azt követően döntött úgy, hogy kiáll a nyilvánosság elé, hogy többen is besúgással vádolták meg. Beszédében emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta ő az első államfő, aki több mint 1 millió 350 ezer dosszié hozzáférhetőségét tette lehetővé, majd a politikusokra vonatkozó, eddig a nemzetbiztonsági szempont miatt zárva tartott akták titkosítási kötelezettségét is feloldotta. Basescu bírálta, hogy a múlt feltárása Romániában az elmúlt hetekben politikai csatározásokba csapott át. Cáfolta, hogy az akták vizsgálhatóvá tételével politikai ellenfeleit szeretné lejáratni. /B. T.: Basescu: „Nem voltam a Szekuritáté besúgója vagy alkalmazottja”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A romániai magyar politikusoknak nagyon alacsony az ismertsége a hazai tévékben – derül ki az Audiovizuális Tanács felkérésére végzett felmérésből. Romániában az ország eseményeiről a lakosság 87%-a a televízióból informálódik. Romániai magyar politikus nincs 1 % felett sem a legfelkészültebb, sem legeurópaibb, sem leghitelesebb, legszimpatikusabb politikusok országos rangsorában. Legismertebb magyar politikusok kérdésre a minta 30%-a tudott válaszolni – a tévénézők 70%-a eszerint nem ismer magyar politikust. A rangsor: 1. Markó Béla 63%, 2. Frunda György 14%, 3. Verestóy Attila 8%, 4. Borbély László 5%, 5. Tőkés László 3% – a többiek nem érik el az 1%-ot. Kedvenc magyar politikus kérdésre mindössze 18% válaszolt (82%-nak nincs). Ezen belül Markó Béla 65%, Frunda György 15%, Borbély László 6%, Verestóy Attila 2%, a többiek 1% alatt nyertek említést. Ellenszenves magyar politikus kérdésre már többen, 22% válaszolt. Itt is Markó Béla vezet, 68%-kal. /Gergely Edit: Politikahomály az üvegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./