Temes megyében az egyszázalékos adófelajánlásból 195 588 új (majdnem kétmilliárd régi) lej gyűlt össze tavaly a civil szervezeteknek. A múlt évtől kezdve minden romániai adófizető polgár rendelkezhetett arról, hogy a 2004-es személyi jövedelemadójának (szja) egy százalékát az általa kiválasztott egyesület, alapítvány, nonprofit szervezet támogatására ajánlja fel, vagy meghagyja az államkasszának. Arról, hogy ez a 195 588 lej hány Temes megyei szervezet között oszlik meg, nem adtak felvilágosítást. A szórványoktatás támogatására hivatott Bartók Alapítvány elnöke, Halász Ferenc elmondta, hogy számlájukra körülbelül húszmillió régi lej érkezett. Körülbelül ugyanennyit kapott az Erdélyi Kárpát Egyesület bánsági osztálya is. A többek között tudományos kutatással foglalkozó Szórvány Alapítványnak eddig hozzávetőlegesen 1,5 millió régi lejt utalt át a kincstár, de Kása Zsolt munkatárs szerint ennél többre számítottak. A START Tanácsadó és Továbbképző Iroda sem kapott ennél többet; Magyari Sára elnök elmondta, hogy ezt az összeget kipótolják és a magyar tannyelvű iskolák vagy tagozatok könyvtár-támogatására fordítják, pályázati kiírással. A Geml József Társaskör alig egymillió régi lejnyi támogatásban részesült, mint Marossy Zoltán elnök elmondta. /Pataky Lehel Zsolt: Egyszázalékos adófelajánlás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban állították ki Balázs József festőművész munkáit. Balázs József a Gyergyói-medence festője. Szívesen festi jelenlegi otthona színhelyét, Gyergyóalfalut is. /N.M.K.: Balázs József festői világa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában az önzetlen adakozóknak állít emléket a mostani kiállítás, a kortárs művészek, vagy a már elhunyt alkotók családtagjainak adományaiból összegyűlt anyag látható. Többek között Mohy Sándor, Gy. Szabó Béla, Vetró Artúr, Incze Ferenc, Lövith Egon, Kőmíves Andor, Balázs Imre, Fodor Nagy Éva, Feleki István festményei, továbbá a modern szobrászat temesvári kiválóságának, Jecza Péternek „térdre borult” bronzkockái. /Németh Júlia: Kiállítás a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Marosvásárhelyen 1906-ban 48 magyar és német nyelvű kiadvány jelent meg, amikor a város lélekszáma még nem érte el a húszezret. Száz évvel ezelőtt a hat nyomdában, a marosvásárhelyi kiadványok mellett, mezőségi, gyergyói, küküllő-menti lapokat is nyomtattak. 1906-ban Marosvásárhelyen négy napilap /Székelység, Független Székelységet, Szabadságot és Székely Ellenzék/, továbbá nyolc hetilap /Derű, Székely Hírlap, Székely Iparos, Székely Lapok, Ellenőr, Közérdek, Marosvölgy és Székely Világ/ látott napvilágot. /Csifó János: A százéves Székely Világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

A szülőföldet önként, kényszerűségből vagy gyermekként elhagyók későbbi kötődése az irodalom, a művészetek és a tudományok örökzöld témája. A szülőföldi visszakapcsolás egyik izgalmas tényéről-történetéről számolt be az Új Ember /Budapest/ katolikus hetilapban Kácser Anikó, aki Székelyek Itáliában, olaszok Székelyföldön alcímmel Zágoni Zsolt, az ELTE olasz szakán megvédendő doktori dolgozata kapcsán a témáról írt. Zágoni Zsolt Sepsiszentgyörgyön született 1973-ban, szüleivel együtt telepedett át Budapestre. A doktori disszertáció az olaszok és székelyföldiek történelmi kapcsolatainak szálait fejtette fel. Zágoni Zsolt szakdolgozata Gál Sándornak, a székelyek Kossuthjának az olasz szabadságharcosokhoz csatlakozását is kiemelte. Az esztelneki alapítású kézdivásárhelyi Kantai Gimnázium és az iskolai színjátszás kapcsolatai az olasz szerzetesekkel már kutatott terület. Zágoni Zsolt az olasz–erdélyi lakossági kapcsolatok tárgyában is végzett feltáró munkát. A XIX. század második felében az észak-olaszországi Predazzo lakosságának nagy része áttelepedett Székelyföldre. Az áttelepedők közül többen kőbányászattal is foglalkoztak. Zágoni Zsolt szakdolgozata számos más érdekfeszítő olasz–magyar históriai kapcsolatot is feltárt. Jó lenne a szakdolgozatot sepsiszentgyörgyi, erdővidéki és kézdivásárhelyi vagy a kovásznai iskolai és közkönyvtárakba eljuttatni. Zágoni Zsolt életpályájának alakulása is bizonyság rá, hogy a szülőföldtől való fizikai eltávolodás szellemi vonatkozásban a szülőhely vonzáskörében tarthatja a tudományos és a más természetű érdeklődést. /Sylvester Lajos: A székely és szicíliai siculus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

A Hargita Kiadó Bibliotheca Moldaviensis sorozatának legújabb darabjaként megjelent Gazda László könyve, a Codex. A moldvai csángó sors alapvonalai bontakoznak ki a szócikkeiből. Gazda László helytörténeti lexikont írt harmincöt moldvai magyar vagy magyarok által is lakott faluról és városról, gondosan összegyűjtve a tényeket, adatokat, a tudomány által hitelesnek elismert vonatkozásokat. A hetvenes években Gazda László mint földrajztanár, néprajzi gyűjtőmunkát végző iskolások irányítójaként, illetve kutatók kísérőjeként megjárta a leírt települések egy részét, amíg a diktatúra ki nem tiltotta őt is a moldvai Csángóföldről. A kötet fő értékét a településenkénti adatok összegezése jelenti. Gazda László Codexe hasznos eszköze lesz minden további kutatásnak Szabófalváról, Ploskucényról, Románvásárról, Kotnárról, Dioszénről, Forrófalváról, Lábnikról, Szászkútról stb. Gazda László kézikönyvét kétnyelvű kiadásban jelentette meg a kiadó. Mint ismeretes, Tánczos Vilmosnak a moldvai magyarok lélekszámáról szóló dolgozata 85 olyan településről tesz említést, melyben még ma is hallani magyar szót. /(b. kovács): Csángó települések kislexikona. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Nemrég jelent meg a tordai származású, jelenleg Magyarországon élő, de Kolozsváron is több évet töltött Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek. Naplóregény 1986–1989 című, az író és családja magyarországi áttelepedéséről szóló könyve Aradon. Ebből közölt a lap részleteket. /Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Panek Kati színésznő emlékezett édesapjára, Panek Zoltán íróra, aki súlyos cukorbetegsége miatt 1987-ben Budapesten kórházba került. Betegsége nem javult, ezért Budapesten kellett maradnia. Nem állt szándékában elhagyni Erdélyt, idegennek érezte az ottani világot, választott szülőfaluja: Kőszegremete hegyeit, Kolozsvárt vágyta vissza. Ahogy teltek az évek, egyre magányosabbá vált, már–már vakon is írt. Elhatározta, most már mindenképpen hazatér. Hazahozatala előtt egy nappal végzett vele a szívinfarktus. Akarata szerint otthon temették el. Most lenne 78 éves. /Panek Kati: Január – La vita nuova. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ Panek Zoltán /Terep, 1928. jan. 22.–Budapest, 2001. júl. 1./

Január 14-én a kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában a Báthory Szülői Szövetség hármas bemutatót szervezett. Megnyitották a Báthory István Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Szemináriumi Líceum tanulóinak rajzaiból álló kiállítást, és egyben bemutatták az ezekből készült 2006-os esztendei fali kalendáriumot, melynek nyomdai előkészítését a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület vállalta. Bemutattak továbbá néhány magyarországi és székelyföldi, diákok előadásában elhangzó népmeséket tartalmazó CD-t, valamint az iskola fennállásának 425. évfordulóján megjelent Az örök iskola és az Évgyűrűk (a gimnázium 1773–1914 közötti múltjából) című könyveket. Orbán István művészpedagógus tanárként és grafikusművészként, krónikás íróként is kiváló értékteremtőnek és hagyományőrzőnek bizonyult, az Évgyűrűk szerzőjeként, a kalendárium szerkesztőjeként, a tanulók képzőművészeti nevelésének irányítójaként. Hat éve vezeti a rajzoktatást, időt fordít az adatgyűjtésre és az írásra. Nyomtatásra készen áll a Jósika családról szóló könyve, dolgozik az Évgyűrűk második kötetén, amely a piarista iskola 1914– 1948 közötti történetét mutatja be. /Fodor György: Hármas bemutató a hagyományok szellemében. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 22./

Másodszorra idézték be Ion Iliescut az 1990-es bányászjárások ügyében. A volt államfőnek jövő héten kell megjelennie a katonai ügyészségen vádlott minőségben. Az ügyészek újabb bizonyítékokra bukkantak, amelyek Iliescu érintettségét támasztják alá az 1990 júniusi véres bányászjárás elindításában. Az ügy újrafelvételére a Bányászhadjáratok Áldozatainak Szövetsége újabb megkeresése miatt került sor. Eddig Petre Roman exminiszterelnököt, Victor Atanasie Stanculescu, Pavel Abraham, Mihai Chitac tábornokot, Virgil Magureanu volt titkosszolgálati /SRI/ vezetőt, Gelu Voican Voiculescut, Adrian Sarbut, és több bányászvezért hallgattak ki. Az 1990-es júniusi eseményeknek hat halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. /Kihallgatásra várják Ion Iliescut bányászjárás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes kifejtette, átalakították az intézmény tevékenységét, az eddigi 121-ről 11-re csökkentették a minisztériumközi bizottságok számát, és létrehozták a közpolitikai egységet, amely a kormány által kiadandó jogszabályok láttamozásával van megbízva. Az év végén kiosztott kormánypénzekből Bihar megye 29 millió 496 ezer lejben részesült, s az összeg nagyságát tekintve országos szinten az első helyen áll. Szerinte ez egyrészt az RMDSZ által kifejtett lobbinak köszönhető, másrészt annak, hogy a helyi közösségek életképes projekteket készítettek. /Pap Melinda: Kormányfőtitkár-helyettesi szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Magyarországnak is érdeke, hogy Romániában mielőbb megszülessék a kisebbségi törvény, amely a kulturális autonómiát is magába foglalja – jelentette ki január 21-én Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Hitet tett Románia mielőbbi európai integrációja mellett. Szili Katalin Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és a szervezet más vezetőivel. A református temetőben koszorút helyezett el a Bolyaiak sírjánál, utána pedig részt vett a Bolyai-ház avatóünnepségén. Január 22-én, vasárnap az egy éve ismét újra magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumban vett részt a Bolyai Farkas emlékév megnyitóján. Január 22-én Nagyváradon Szili Katalin folytatta erdélyi látogatását, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel, és az erdélyi magyar egyházvezetőkkel találkozott. Tempfli József katolikus megyéspüspök kifejtette: az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői azt kérték Szili Katalintól, hogy a magyar állam főleg a kultúrára és az oktatásra fordítson több támogatást, mert ez nagyon fontos a szülőföldön maradás szempontjából. /B. T.: Szili: Magyarországnak érdeke a kisebbségi törvény elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében avatták fel január 21-én Marosvásárhelyen a Bolyai János Tudomány és Technika Házát. A létesítmény az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi fiókszervezetének, és kiemelkedően Csegzi Sándor alpolgármester-elnöknek érdeme. A helyi önkormányzat megvásárolta, majd székhely céljára az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének bérbe adta a házat, melynek berendezéséhez az anyagi hátteret a Budapesten működő Marosvásárhely Baráti Kör, személyesen Demján Sándor biztosította. /Bögözi Attila: Erdély a megújulás földje. Felavatták Marosvásárhelyen a Bolyai János Tudomány és Technika Házát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Kétnapos rendezvényre került sor a magyar kultúra napja tiszteletére, a THÉ színházkutató műhely és a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom szakos doktoranduszai szervezésében január 21–22-én. A Képzőművészeti és Formatervező Egyetem hallgatói állítottak ki tanáruk, Dobribán Emil társaságában. Kísérletező, különböző anyagokat, műfajokat próbálgató munkák voltak láthatók, festészet, szobrászat, textil, ruhatervezés egyaránt helyet kapott. A rendezvény másnap zenés-irodalmi-képzőművészeti összeállítással, illetve dr. Hubert Ildikó és dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténészek Pannoniai ének és Kölcsey himnusza című előadásával, valamint az Ördögtérgye együttes által előadott kalotaszegi és mezőségi táncokkal folytatódott. Egyed Emese tanszékvezető kiemelte, Kolozsváron a magyarság ritkán gyűl össze csoportosan valahol, ezt is meg lehetne honosítani. /Köllő Katalin, Farkas Imola: Magyar Kultúra Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Magyar Kultúráért díjak átadásával zárult Nagyváradon január 22-én a Magyar Kultúra Ünnepe. Az egyhetes rendezvénysorozat része a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet egész Erdélyben változatos programok kísértek. A nagyváradi színházban tartott díszelőadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Életműdíjban Implon Irén újságíró és Tolnay Tibor festőművész részesült. A Magyar Kultúráért díjakat Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, illetve Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa vette át. Díszoklevelet Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke és Sztankovics Gyula hegyközcsatári kultúraszervező kapott. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete nevében Szombati Gille Ottó, a margittai Horváth János Társaság nevében Szőke Ferenc, az EKE Bihar megyei szakosztálya nevében pedig Újvárosi Tibor vette át az oklevelet. /Magyar kultúrnap „a fantázia és a megújulás földjén”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Péter Miklós Csaba református lelkész, a Nagyváradi Partiumi Egyetem előadótanára tartott előadást Mit visz az erdélyi magyarság az Európai Unióba címmel a Kisbácsi Népfőiskolán, január 19-én. Az előadó elmondta: az erdélyi magyar kultúra páratlan. Nem elég megőrizni ezt a kultúrát, szükség van rá, hogy tovább fejlesszék és gazdagítsák. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Látó-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január 21-én tartották a Felek. Dialógus a szomszédságról / Parteneri. Dialog despre vecinatate címet viselő a román és magyar kérdésekkel együtt és külön is foglalkozó vitanapot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, majd a Tranzit Házban. Az együttélés eredményeit Mircea Mutu a BBTE bölcsészkarának dékánja ismertette. A bölcsészkaron megjelenő kiadványok egyharmada magyar szerzők munkáját dicséri. A vitaindítót Thomka Beáta, a Pécsi Egyetem tanárának tanulmánya szolgáltatta. Egyed Emese a Magyar Irodalomtudomány tanszék vezetője szerint ennek az eseménynek az a nagy vívmánya, hogy a vita színhelye leköltözött Budapestről Kolozsvárra. /Kiss Bence: Párbeszéd: románról magyarra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A magyar kultúra napját Sepsiszentgyörgy zenekedvelő közönsége Farkas Ferenc műveinek társaságában ünnepelhette meg. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott Farkas Ferenc-emlékhangverseny nagyszámú közönsége számára többek között Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és az ünnepelt zeneszerző archív felvételről bejátszott beszélgetése, valamint a Szilágyi Zsolt vezényelte Vox Humana kamarakórus és a Művészeti Líceum Sebestyén Lajos által vezényelt Szerenád zenekara által tolmácsolt zeneművek hozták jelenkori közelségbe az ötven évvel ezelőtt nacionalista eltévelyedésnek minősített Farkas-művek legismertebbjikét, a Csinom Palkót, valamint Babits Mihály Erdély című versének megzenésített változatát, a Kájoni Kódex Farkas-féle feldolgozását és a közismert Apor Lázár táncát. /(fekete): Vasárnap délután Farkas Ferenccel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

A magyar kultúra napja rendezvénysorozata keretében Székelyudvarhelyen gálaműsor keretében osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. Ezüst-plakettet, valamint díszoklevelet vehetett át Gergely János zenetanár, Bodurian János, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója, valamint a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. Az életműdíjat Szőcs Lajos nyugdíjas pedagógus, a post mortem díjat pedig id. Hermann Gusztáv kapta. A négy nap során változatos programot kínáltak a szervezők: filmvetítések, koncertek közül lehetett válogatni, de szerepelt a programban a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely fellépése is. Megnyitották az Orbán Balázs szemével Homoródszentmáron községben című kiállítást. Csíkszeredában január 21-én ért véget a rendezvénysor a Codex Kvartett által a Mikó-vár kápolnájában tartott koncerttel. Gyergyószentmiklóson szintén gálaműsorral zárták a kulturális rendezvények sorát. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Első ízben szervezett nagyszabású hangversenyt a magyar kultúra napja alkalmából a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület (KAFE) Sepsiszentgyörgyön, Kelemen Antal karvezető kezdeményezésére. A Tamási Áron Társulat nagytermében tizennégy zenedarabot adtak elő a rétyi fúvósok. Az Albert Álmos polgármester fővédnökségét élvező zenei rendezvényt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, valamint az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete támogatta. /Domokos Péter: Rétyi fúvósok hangversenye. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Eckstein-Kovács Péter Tordán tett látogatásán a történelmi egyházak, civil szervezetek képviselői, valamint számos magánszemély jelent meg. A meghívottakat Ádámossy Klára RMDSZ elnök fogadta. Elhangzott, a városhoz tartozó 470 ha földterületből az egyházak jelenleg igen keveset birtokolnak. A létesítendő magyar iskola kapcsán Ádámossy Klára rámutatott: a tervek szerint 400-nál több gyermek járna ide. /Ladányi Emese Kinga: Nehezen halad a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január 20–21-én Kolozsváron a régió gazdasági újságírói számára rendezett szemináriumot a Freedom House Alapítvány, a Banc Post és a Helyi Lapkiadók Munkáltatóinak Egyesülete (APEL). Az előadások kitértek a privatizáció módszereire és következményeire, a bankrendszer mai kihívásaira, továbbá a romániai tőkepiac helyzetére. /Ö.I.B.: Gazdasági szeminárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Terjedelmes írást jelentetett meg Hantz Péter a Szabadságban (2006. I. 12., 13., 14., 16.), amelyben érveket hozott fel az önálló állami magyar egyetem mellett. A szerző érdeme, hogy tömören és logikusan összefoglalta az érveket. Fey László a stílust kifogásolta, a „kemény, agresszív hozzáállást”. Hantz Péter név szerint is vádaskodik. „1996-ban Gyimesi Éva és a körülötte kialakult csoport vetette föl, hogy jobb a multikulturalizmus, mint a magyar egyetem („boldog, boldogtalan magyar egyetemet akar”). Fey védelmébe vette Cs. Gyimesi Évát, magyarázni próbálta a „boldog, boldogtalan” kifejezést : „azokra célzott, akik nagy zajjal próbálják magukra vonni a figyelmet, de a munkában, építésben nem állják meg a helyüket.” A két magyar rektor-helyettes, Salat Levente és Nagy László is megkapja magáét Hantz Pétertől. Fey szerint viszont „örvendenünk kellene, hogy két ilyen kiválóan felkészült, okos, diplomáciai érzékkel is megáldott rektor-helyettesünk van”. Fey László továbbá helytelennek tartja az utcai tüntetést. /Fey László: Hajszálgyökerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

„Az aradi magyar oktatás történetének új szakasza kezdődött azzal, hogy a megye egyetlen magyar középiskolája, az egykori katolikus főgimnázium visszakerült az egyház tulajdonába” – állapította meg Szakács Ferenc, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója. A restituciós törvény értelmében az egyház köteles lesz az épületet öt évre bérbe adni a városnak. A bérleti díjból viszont az esperesség aligha tudja majd finanszírozni az intézet beruházási terveit. A város eddig évente több mint 100 ezer lejjel járult hozzá az iskola fejlesztéséhez, de a jövőben nem folyósíthatja ezt az összeget, mert az épület már nincs a tulajdonában. Bognár Levente alpolgármester a célravezető megoldást abban látja, hogy az egyház hosszú távra adja használatba a Csiky épületét a városnak. Így továbbra is alkalmazhatnák a korábbi finanszírozási módszert. A temesvári püspökség erre már korábban precedenst szolgáltatott a Csiky kollégiumának 99 évre szóló bérbeadásával. /Puskel Péter: Finanszírozási gondok a Csikyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Szabédi Lászlóra emlékezett január 21-én az Erdélyi Magyar Ifjak kolozsvári szervezete. A Házsongárdi temetőben összegyűlt fiatalok ismertették a költő életrajzát, majd műveiből olvastak fel. Korpos Dalma, a rendezvény szervezője különösen időszerűnek nevezte a megemlékezést, mert új lendületet kapott a Bolyai Egyetem újjáindításáért vívott harc, mely intézmény felszámolása elleni tiltakozásképpen vetett véget életének az egyetemi tanár. Korpos Dalma megjegyezte, örülhetnek, hogy a költő sírjánál tiszteleghetnek, mert nem biztos, hogy ez a jövőben lehetséges lesz, a sírhelyet ugyanis a temető 2001-ben eladta, így román nemzetiségű tulajdonosának halála esetén Szabédi földi maradványait is megsemmisítik, ahogy tették azt az önálló állami magyar egyetemmel is. /B. Zs.: Szabédi Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Kántor Lajos egy újsághirdetés nyomán a januári hidegben elment a Házsongárdi temetőbe Szabédi László sírjához, és ott az általa eddig nem ismert Élesztő Színjátszó Kör tagjainak felolvasásában hallhatott néhány Szabédi-verset. Kántor nem tudja, ki volt az a 14 erdélyi (kolozsvári) magyar fiatal, aki január 21-én délután felment, másokat is felhívott Szabédi sírjához, hogy a tragikus sorsú embert megidézte. Tisztaság áradt a sír körül, nyoma sem volt a manipulációnak, az önmutogatásnak. Számára ez volt a Magyar Kultúra Napja. /Kántor Lajos: Szótárlat. Ők, tizennégyen... = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Sáromberkén az Ady Endre Kultúrotthonban szerveztek kisiskolásoknak körzeti mesemondó versenyt. A vendéglátó sáromberki iskola diákjai meglepetéssel fogadták a látogatókat: a balázsolást elevenítették fel és farsangi hangulatot teremtettek a színpadon. Harmincegyen próbálták ki mesemondó tehetségüket. /Mészely Réka: Körzeti mesemondó verseny Sáromberkén. Látogatóban Elek apónál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

,,Ebben a házban született 1931-ben dr. Borbáth Ká­roly történész” – áll január 22-étől Vargyason a szülőházon elhelyezett emléktáblán. A Rika Sport- és Kulturális Egyesület elnöke, Román Attila által kezdeményezett eseményen mintegy hatvan megemlékező vett részt. A község polgármestere, Ilkei Ferenc az oklevéltárakban kutató, az adatokat gyűjtő kutató személyét emelte ki. A kézdivásárhelyi református kollégium vargyasi származású igazgatója, Farkas Ferenc a huszonöt éve elhunyt kutatót és tanárt az egész magyarság számára követendő példaként mutatta be. A Máthé Attila kőfaragó által készített és adományozott emléktáblát a történész testvére, Borbáth Lajos leplezte le. /Hecser László: Emléktábla-avatás Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

A Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi szervezete január 17-én tartotta évi beszámoló közgyűlését. Fari P. Ilonát, a segélyszervezet vezetője elmondta, hogy nem tudták megrendezni az országos ifjúsági tábort. Már minden elő volt készítve, amikor a megáradt Enyed patak elmosta a terveket. Fehér megyében elsőként segítettek 350 árvízkárosult családon. Az enyedi máltaiak kormánytámogatással és saját erőből egész éven át meleg ételt biztosítottak 20 rászoruló, idős, beteg embernek. Tavaly indították be az idős hölgyek “Őszikék” klubját. Heti két alkalommal gyűltek össze a hölgyek kikapcsolódni. A máltaiak szorosabbra fűzték kapcsolatukat a Szent Ferenc Alapítvánnyal, segítették a gyermekközösséget. Együttműködnek a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonnal is. Fari P. Ilona sorolta tevékenységeiket /gyermektáborok, zarándokutak stb./ Csoportjuk kezd öregedni, jó lenne, ha a fiatalok bekapcsolódnának munkájukba. /Takács Ildikó: Mindig lehet egy kicsit jobban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./