Funar, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára azzal vádolta Nicholas F. Taubmant, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét: úgy nyilatkozott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kérdéséről, hogy nem ismerte az egyetem szétválasztására és egy állami magyar nyelvű egyetem létrehozására irányuló szándék vonatkozásait. Funar nyílt levelet intézett Taubmanhoz. „Szükségesnek tartom, hogy ismerje: a multikulturalizmus elve szerint működő egyetem követendő példa az európai térségben a kisebbségi jogot tiszteletben tartása szempontjából, beleértve az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, de nem etnikai alapon különválasztva.” /Funar: Taubman tájékozatlan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

– Nagyobb figyelmet kellene szentelni az erkölcsösségre a politikai életben – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. A miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, hogy a parlamenti tisztség összeférhetetlen minden más tisztséggel. Rámutatott, hogy vannak olyan politikusok, akik már megfordultak két-három pártban. Egy elkötelezett politikus nem váltogathatja egyik választásról a másikra az elveit. Markó egyetért Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, miszerint le kell váltani a képviselőház elnökét. /Markó a román politika erkölcsi válságát orvosolná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A román alkotmány módosítására lesz szükség a közeljövőben – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti sajtótájékoztatóján. Az ország alaptörvényének az európai parlamenti választásokra vonatkozó cikkelye ugyanis nem felel meg az Európai Unió direktíváinak. Az európai parlamenti választásokon ugyanis az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Tánczos Barna, az Állami Földalap vezérigazgatója közölte, hogy a mezőgazdasági életjáradékot, mindazok a 62 éven felüli személyek igényelhetik, akik 2005. július 22. után adták el vagy bérbe legfeljebb 10 hektáros földterületüket. /Gujdár Gabriella: Alkotmány-módosítást szorgalmaz az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Kovács László, az Európai Parlament adóügyi biztosa mondta régebben: merjünk kicsik lenni. Ő személyesen vette is a bátorságot: magas polcon egészen jelentéktelen képviselője a magyar népnek, de még így is jobb, mintha otthon ártana a Kárpát-medence magyarságának, írta Sylvester Lajos. Újabban, a ,,merjünk kicsik lenni” tézisnek új szószólói és kivitelezői is kerülnek. Az egyik lapban a merjünk kicsik lenni jegyében született eszmefuttatásokat közölnek, ezek lényege, hogy a mi provinciális jelentéktelenségünk figyelemre sem méltó semmiség. Manapság a kettős állampolgárság megtagadása, a huszonhárommillió románozás ennek a nemzetpusztító stratégiának a része. Ugyanakkor Brüsszelben van egy magyar diplomata asszony – Gál Kinga –, aki az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés egyik legismertebb szakértője, s aki partnereket keresve és találva, az őshonos európai kisebbségek problémáit képes leválasztani a friss bevándorlási és honosítási ügyekről. A szubszidiaritás, az önkormányzatiság elvének eredményes EP-dokumentumokba építtetője mellesleg erdélyi származású. /Sylvester Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Törvényi útvesztőkbe kényszeríti a brassói Nyugdíjpénztár és a Táblabíróság azokat a magyarokat, akik az 1940-es bécsi döntés folytán elszenvedett etnikai üldöztetésük miatt állami kárpótlást kérnek. Egyik vagy másik intézmény hiányosnak vagy egyenesen hamisnak nyilvánítja bizonyítékaikat. Az igénylőknek akár tíz órán keresztül kell várakozniuk a Táblabíróságon, amíg bebocsátást kapnak, hogy aztán elutasítsák kérésüket. Szép Károly brassói lakos édesapját a MÁV-ból CFR-ré váló vasúti társaságtól bocsátották el, s emiatt családjával együtt Marosvásárhelyre menekült. Szép Károly családja etnikai üldözöttségének bizonyítására két olyan tanút kért föl, akikkel annak idején együtt menekült el Brassóból. A Táblabíróságon kérését elutasították, mert szerintük nem diszkriminációról van szó: az érintett apja önként nézett más munka után. Az etnikai üldöztetés ténye nehezen bizonyítható. Nádudvary György jogász, elmondta, hogy egyre több kérvényt utasítanak vissza. Eddig százhúsz Brassó megyei magyar lakos kárpótlását tagadták meg olyan címen, hogy esetükben nem etnikai alapú megkülönböztetésről van szó. Nádudvary az RMDSZ megyei szervezetének elnökével, Kovács Attilával és ügyvezető elnökével Tóásó Áron Zoltánnal több ízben is fölkereste a Nyugdíjpénztár illetékeseit. Azok tagadták a diszkriminációt, sőt politikai nyomásgyakorlással vádolták az RMDSZ vezetőit. A 2000 novemberében hatályba lépett 189-es törvény az állami hatóságok által nemzeti hovatartozásuk miatt üldözött személyeket hivatott anyagi jóvátétel formájában kárpótolni. A törvény alkalmazási utasításai csupán 2002-ben léptek érvénybe – kárpótlásra jogosítja azokat, akik bizonyítani tudják, hogy 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hátrányos bánásmódban volt részük. /Bartha Réka: Kitoloncoltak kálváriája a törvények labirintusában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Dabas, az anyaországi testvérváros Kancsár Krisztián személyében januártól új ifjúsági nagykövetet nevezett ki Barótra. A 25 esztendős, történelem szakot végzett fiatal erdővidéki megbízását megelőzően a szlovákiai Besztercebányán teljesített három hónapos szolgálatot, s mint mondja, az alapprogramnak számító intézményekkel és a civil szférával való kapcsolattartáson kívül leginkább azt szeretné elérni, hogy a két település ifjai között természetes, határokon átívelő barátságok épüljenek ki. Az ősz folyamán megtartott versenyvizsgát követően, idén év elejétől a középiskolát tavaly elvégző Tőkés Lehel képviseli Barót város érdekeit Dabason. A testvértelepülések által tavaly nyáron aláírt szerződés értelmében a baróti ifjúsági nagykövet költségeit teljes egészében a dabasi önkormányzat fedezi. /(hecser): Dabas és Barót ifjúsági nagykövetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány elnöke – Annus József hirtelen halála után az alapítvány irodavezetői státusából került az elnöki székbe az oktatástámogatás magyarországi főembere a magyar iskolaprogramról tanulmányt készített. A szülőföldön maradás egyre inkább kényelmetlenné válik, az európai integrációs folyamatok egésze a helyben maradás ellenében hat. Éppen a balliberális politikai csoportosulások hangoztatják és erőszakolnák a szülőföldön maradás szent parancsát, akik a liberális eszmék felkentjei. Ők lázítottak a kettős állampolgárság ellen, ők faragják le vagy késleltetik a határon túliak támogatására szánt összegek folyósítását, s ők korlátozzák a szomszédos országokban élő magyarok magyarországi iskoláztatásának támogatását, írta Sylvester Lajos. Csete Örs arra tesz kísérletet, hogy megreformálja az oktatástámogatás egészét. Abból indul ki, hogy a szomszédos államokban élő 2,5 millió magyarból mintegy félmillió az iskolások száma. Becslése szerint a magyar gyerekek közül minden negyedik nem magyar nyelvű képzésben részesül. A magyar kormányok milliárdokat fordítottak a határon túli oktatásügyre, ennek ellenére a magyar iskolába beiratkozók létszámának fogyatkozását ez ideig nem sikerült fékezni. Az iskoláslétszámot a demográfiai mutatók alacsony volta mellett éppen az oktatási és munkavállalási célú elvándorlás is apasztja. Csete Örs becslése szerint a Magyar­országon tanuló határon túliak száma mintegy öt-hatezer, az ott dolgozók száma körülbelül százezer fő lehet. Évenként mintegy négyezer munkavállalási engedéllyel rendelkező személy kér letelepedést. Csete Örs tanulmányában a ,,szülőföldön maradás” doktrínája helyett az ,,élhetőbb szülőföld” formulát, a határon kívüliek életminőségének javítását támogatná. A teendők között a magyar nyelvű oktatás alacsonyabb szintjeire a jelenleginél több gyerek bevonását tartja szükségesnek, megvizsgálná, miként lehet emelni a magyarság általános képzettségi szintjét, és figyelembe venné az összmagyar munkaerőpiac szükségleteit is. A jelenlegi demográfiai trendek mellett a magyarság fennmaradására a szórványban nincs esély, ezért szerinte olyan helyzetet kell teremtetni, hogy a magyarul tanulni akaró gyermekek számára óvoda és iskola, illetve az ezekbe való eljutás legyen biztosított. A szórványban élő gyermekeket össze kell gyűjteni a magyar óvodákba, majd a szórványközpontokba, a középfokú oktatásra pedig a nyelvi tömbbe kell bevonni a gyermekeket. /Sylvester Lajos: A szülőföldön maradás viselete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Gulyás Lászlót három hónapja nevezték ki a Pankotai Iskolacsoport igazgatói tisztségébe. Arad megye egyik legnépesebb oktatási intézménye a Pankotai Iskolacsoport, amely több mint 1400 diák nevelésével foglalkozik. Közülük közel 200 óvodás, a többi I–XII. osztályos. Az intézmény 6 épületben működik, a legfiatalabb 60, a legidősebb 200 éves. A legrégibb épületet három éve visszakapta tulajdonosa, a római katolikus egyház. Ebben az épületben két műszakban folyik az oktatás. Örvendetesen megnőtt az érdeklődés a magyar nyelvű oktatás iránt, mivel Frayna Edit, a kiváló pedagógus. Ő tanít a fakultatív magyar nyelvű, 18 tagú osztályban is. /Balta János: Kevés pénzzel, sok lelkesedéssel. Küzdelem az iskola megtartásáért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Információs iroda működtetésébe kezdett Csíkszeredában az Inszol Egyesület. A kezdeményezés elsődleges célja a közösséget érdeklő információkat tartalmazó adatbázis létrehozása és az érdeklődők reális időben való tájékoztatása – mondta a novemberben bejegyzett egyesület elnöke, Molnár Attila. Az egyesület megalakulása óta folyamatosan készül az adatbázis, amelyhez a közintézmények mellett magáncégekről, egyesületekről gyűjtöttek információkat. A jövőben pedig az egész Székelyföldet magába foglaló idegenforgalmi adatbázist szeretnének létrehozni. Orendi Éva, az egyesület titkára a tervek között említette egy Kárpát-medencei ifjúsági találkozó szervezését is, amelyet évi rendszerességgel tartanának meg. /Civil információs iroda Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Temesváron tizenöt személyt tüntetett ki a 2005-ös Kiválóság-oklevéllel Gheorghe Ciuhandu polgármester a városházán. A díjazottak között van Ferenczy Annamária (Maya) színművész, a Csiky Gergely társulatának tagja, aki 56 éve szolgálja Thaliát (1967 óta a temesvári magyar színházban), Jarcsek-Zamfirescu Ildikó, a Temesvári Német Színház tagja és Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi előadó, a képzőművészeti fakultás szobrászati tanszékének volt vezetője. Szakáts Bélának két köztéri szobra található Temesváron: az 1989-es forradalom áldozatai tiszteletére állított Célpont-ember és a tavaly felavatott Székely László-mellszobor. /P. L. Zs.: Kiválóságok kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Megtartotta évi közgyűlését Zimándújfaluban a Borostyán Egyesület. Kovács Enikő pénztáros ismertette az elmúlt év pénzügyi mérlegét: összesen 47 millió régi lejt sikerült szponzoroktól, különféle adományokból begyűjteniük, amelyből finanszírozták a falunapok rendezvényeit, a különféle közösségépítő tevékenységeket, továbbá jótékony célú adományokat is tettek. Ménesi Melinda alelnök ismertette az idei programot, majd bejelentette: megalakult a Borostyán Ifjúsági Csoport, amelynek 30 tagja van. Elnöke Bodó Andrea, alelnöke Bodó Róbert, pénztárosa Fehér György, valamennyien helybeli fiatalok. /(balta): Köszönet a támogatóknak. Pozitív egyenleg Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Szatmárhegyen eddig az RMDSZ és a MIK községi elnökségét egyszerre látta el Juhász Károly. Az ifjúsági szervezet legutóbbi, közgyűlésén a helyére Tóth Barnabás egyetemi hallgatót választották MIK–vezetőnek, az alelnök Surányi Balázs (egyetemi hallgató) lett. A MIK szatmárhegyi szervezete 2000–ben alakult, nem sokkal a szatmárnémeti MIK létrejötte után. – A fő célkitűzésünk az volt, hogy bevonjuk a fiatalokat az RMDSZ életébe, hogy felelős pozícióba helyezzük őket a községi közéletben, minél nagyobb arányban bejuttassuk őket a helyi tanácsba – emlékezett vissza Juhász Károly. /Fodor István: Hangsúlyozottabb részvétel a közéletben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

Nehéz évet kezdett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A magyar költségvetés már tavaly alaposan megnyirbálta a pénzügyi forrásokat, most pedig még kevesebb pénzt szán a romániai magyar oktatásra. Lászlófy Pált, az RMPSZ elnöke rámutatott, kiépített intézményrendszerük, ami a négy központból és a megyei szervezetekkel való állandó kapcsolattartásból áll, nyilvánvalóan működési költségekkel jár. Ezt eddig biztosította a magyar Oktatási Minisztérium. A fejlesztéseket az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány vagy a Pro Professione Alapítvány segítette. Most történt meg először, hogy a támogatást két részben és nagyon későn adták. A státustörvényből származó támogatások is egyre csökkennek. A 2005-ös évben már csak 143 erdélyi pedagógus élhetett a törvény adta előnyökkel, míg 2004-ben még 600. A 2005-ös évi szakkönyvvásárlás is eltolódik. Amikor „lendületben az ország” és „dübörög a gazdaság”, akkor nem lehet olyan helyzetben, hogy azzal takarékoskodjon, ami távlatilag nagy kárt okoz a nemzeti közösségnek. Az RMPSZ hazai és külföldi vállalkozókhoz fordult anyagi segítségért, közülük a MOL Románia támogatja őket. Azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a hiányt fedezzék. A Bolyai Nyári Akadémia nagyon sikeres volt, ugyanúgy a Mákvirág-program, aminek keretében már 30 diákot tudtak táborba vinni és kitüntetni. A magyarországi támogatás lehetővé tette eddig az évközi továbbképzést. Közel 3000 pedagógus részesült folyamatos képzésben az egész magyarlakta területen. Erre az évre viszont nem kaptak semmit. A magyar Oktatási Minisztériumban titkársági szintre csökkentették a Határon Túli Magyarok Főosztályát. /Takács Éva: Támogatni kellene az RMPSZ működését. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

- Amit az elmúlt tizenöt évben tettem az RMDSZ–ben, nem az elismerésért, nem díjakért tettem – mondta el a kitüntetett, Kabai István. Kabai István /sz. Érkávás, 1948/ Kolozsváron szerzett gépészmérnöki szakon Munkahelyén tervezési osztályvezető volt 2001-ig, majd Kereskényi Sándor szenátor irodavezetője lett, jelenleg az APASERV Rt. karbantartó részlegének vezetője. A szatmárnémeti, illetve megyei RMDSZ–szervezet életében már az 1989–es forradalom utáni megalakuláskor tevékeny szerepet vállalt. Előbb a városi szervezet alelnöke volt, 1993–tól pedig – 15 éven át – az elnöki tisztséget töltötte be, 1994–től városi tanácsos, ezen belül az RMDSZ-frakció vezetője. /(fodor): „Nem az elismerésért tettem” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

Az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság a magyar forradalom és szabadságharc méltó megünneplésére készül. Dávid Gyula, az egyesület kolozsvári képviselője tájékoztatott a kolozsvári előkészületekről, valamint a különböző rendezvények (könyvkiadás, színpadi művek, képzőművészeti alkotások, előadások) magyarországi támogatásáról, illetve résztámogatásáról. Sepsiszentgyörgyön szeretnének egy szoborral tisztelegni 1956 emléke előtt. Egy küldöttség fogja megtekinteni Kolozsváron a pályázatra elkészült szobor­-maketteket, hogy azokból válasszanak. Készül az ‘56-os emlékkönyv, amely az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványaként Kolozsváron, Dávid Gyula csapatának szerkesztésében jelenik meg. Akik még nem küldtek be adatlapot, igyekezzenek postázni. Ha olyan ‘56-os bebörtönzöttről tudnak, aki már nem él, gyermekei, unokái, rokonai közöljék a legfontosabb adatokat. Iskolai vetélkedőket fognak szervezni a ma­gyar forradalom és szabadságharc témájára. /Puskás Attila, a Bajtársi Társaság alelnöke: A Bajtársi Társaság évfordulós tervei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

A Pro TV műsorának két fiatal történész volt a vendége: Marius Oprea és Stejarel Olaru, könyvük megjelenése alkalmából. A téma: a Szekuritáté és a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi kapcsolata. A szerzők világossá tették, hogy az ,,illetékesek” nem vagy csak nagyon ritkán bocsátják rendelkezésükre a dokumentumokat. Valami elképesztő titokmánia uralja ma is az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Amikor kikérték a Stasival kapcsolatos dokumentumokat, több esetben is olyan választ kaptak, hogy ezek nem léteznek vagy titkosak. Ugyanakkor Berlinben a Stasi levéltárában hozzáférhettek román nyelvű dokumentumokhoz is. Mind Gheorghe Gheorghiu-Dej, mind Nicolae Ceausescu uralma alatt a politikai rendőrség, a kémszervezet élénk kapcsolatokat ápolt a ,,testvéri” országok megfelelő szerveivel. A két történész elmondott egy különös esetet: valamikor az ötvenes évek elején letartóztattak és elraboltak Berlinben egy német állampolgárt, Romániába hozták, három évig folyt a kihallgatása. Három év kihallgatás és a verések után váratlanul kiderül a tévedés: a delikvens, akit Berlinből elraboltak és illegálisan tartottak fogva, nem az a személy, akit keresnek. Kiengedték, a családnak azonban meghagyták, hallgassanak az ügyről. Amikor erre a személyre vonatkozó adatokat kérték ki az SRI-től, a hivatal azt válaszolta, hogy számukra a szóban forgó név ismeretlen. Amikor azonban nyomtatásban is megjelent a rémregénybe illő eset, kiderült, mégiscsak létezik a dosszié. /Bogdán László: A szeku és a Stasi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Két új talajtornaszőnyeggel gazdagodott nemrég a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium szertornaterme, amit az egykori tornászok által alapított Benedek Károly Torna Egyesület adott használatba az iskolának. A tavaly bejegyzett egyesület pályázat útján szerezte meg az első céladományt. A sepsiszentgyörgyi szertornasportot támogató civil szervezet létrehozásának ötlete 2003 novemberében született, amikor megtartották az első tornásztalálkozót. /Jobb lábbal kezdték az évet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Gittai István nagyváradi költő úgy látja, nincs égető szükség önálló erdélyi irodalomtörténet megírására. Szerinte nem szabad különválasztani a magyar irodalmat romániai, szlovákiai, vajdasági magyar irodalomra. Egy magyar irodalom van, amit magyar nyelven írnak. Azért nem lenne haszontalan összegyűjteni azt, amit az egyes szerzőkről, művekről írtak az irodalmi lapokban, a napilapok mellékleteiben. Egy visszanéző irodalomtörténet jó lenne. Érdemes lenne újra kiadni az Erdélyi magyar ki kicsoda összegzést, a legutóbbi megjelenése /2000/ óta sok változás történt. Gittai monográfiát írt Morvay László elhunyt veszprémi képzőművészről, íróról, pénz kellene, a megjelentetéséhez. Szabó József rendezőről is írt egy monográfiát, Szabó József meghatározó egyénisége volt a váradi színháznak és az erdélyi színjátszásnak, a 60-70-80-as években. /Pap Melinda: Állandóan dolgozik az íróbacilus. Beszélgetés Gittai István költővel, publicistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Újabb nacionalista erősítést kapott a Konzervatív Párt. Míg Kolozs megyében volt nagy-romániás képviselőket szippantott magába Dan Voiculescu pártja, most a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) maradékát olvasztotta magába. A fúziót a KP Ügyvezető Tanácsának elnöke, Sabin Cutaa jelentette be. A két párt által aláírt egyezség értelmében közös bizottság alakul, amely az RNEP-nek a beolvadási módozatát hivatott kidolgozni. Az RNEP jelenlegi elnöke, Mircea Chelaru tartalékos tábornok nem óhajt vezető tisztséget vállalni a pártegyesülés után. Az RNEP 31 megyei, 1506 helyi szervezettel és 53 400 taggal rendelkezik. /Újabb nacionalista erősítést kapott a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a közigazgatási reform egyik legfontosabb eleme – amelyről most elvi döntés született – az önkormányzatok társulási szabadságának növelése. A társulások révén az önkormányzatok olyan projekteket valósíthatnak meg, amelyek meghaladják egy-egy település, község vagy megye lehetőségeit. A reformtervezet másik fontos eleme a pénzek megyei szintű elosztásának módosítása. Elvi döntés született arról is, hogy a dekoncentrált intézmények egy része a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerüljön. /Szőcs Levente: Gyökeres reform a közigazgatásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti politikusok is korrupciós botrányokba keveredtek: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis nyomozást indított George Copos miniszterelnök-helyettes ellen egymillió eurós adócsalás vádjával. A DNA ugyanakkor a Lottótársaság elnöke, Nicolae Cristea, valamint az Ana Electronic vállalat másik részvényese, Gilio Giuseppe Roza ellen is elindította a nyomozást. George Copos miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem fél az ellene indított eljárástól. A kormány sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a DNA vizsgálata Copos üzletemberi tevékenységének arra az időszakára vonatkozik, amikor még nem volt a kormány tagja. /Farcádi Botond: Bűnügyi vizsgálat George Copos kormányfő-helyettes ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Több száz, a 2000-es és a 2004-es választásokon használt szavazópecsétet találtak január 19-én a Brassó megyei prefektúra alagsorában. A megyei vezetés azonnal értesítette a rendőrséget, amely vizsgálatot indít az ügyben. A Közigazgatási és Belügyminisztérium elrendelte, hogy minden prefektus ellenőrizze, hogy teljesültek-e a választási törvények előírásai, miután a Kolozs megyei prefektúrán több mint 12.000 szavazópecsétet, a Szamosújvári Bíróság épületében pedig közel 500 pecsétet találtak. /Brassóban is előkerültek szavazópecsétek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Gyergyóalfaluban tartott polgármesteri találkozón véglegesítették a Gyergyói-medence közös cégének alapszabályzatát. A medence településeinek polgármesterei megállapodtak abban, hogy közösen hoznak létre egy céget a vízellátás biztosítására. /Közös cég a Gyergyói-medencének. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A Kárpát-medencében elsők között vehette át négy romániai magyar a nemzeti vízumot január 19-én, ünnepélyes keretek között a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Az iratot a magyar és a román sajtó képviselőinek jelenlétében Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul adta át az érintetteknek. Románia, Horvátország, Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna állampolgárai 2006. január 1-tól díjmentesen kérelmezhetik a nemzeti vízumot. Az új speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé. /B. T.: Átadták az első nemzeti vízumokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Felfüggesztette a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei és Nagyvárad városi elnöksége a kapcsolatot a szervezet országos vezetőségével. A bihariak döntésüket azzal indokolják, hogy válasz nélkül maradt az országos elnökséggel való párbeszéd megkezdését célzó kezdeményezésük. /MPSZ: felfüggesztett kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A Sepsiszentgyörgyön a városházán kifüggesztett, közvitára bocsátott dokumentum nem költségvetés-tervezet, hanem csak az igénylések listája – vélte Gazda Zoltán, az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Kifogásolta, hogy a táblázatok bemutatják, milyen célra mennyit költöttek tavaly, de a 2006-os oszlopsorban csupán helyenként jelenik meg egy-egy összeg, és ott is csak azt tüntetik fel, hogy az érintett besorolásnál mekkora az igény. Gazda kifejtette a tavalyi büdzsével kapcsolatos észrevételeit is. Megdöbbentőnek tartja, hogy az oktatási intézmények közül a legnagyobb támogatást a ,,magyarellenességében nyilvánosság előtt is jeleskedő Constantin Brancusi Iskola” kapta, annak ellenére, hogy épülete még mindig nincs a város tulajdonában, és az elmúlt években Albert Álmos polgármester épp ezzel érvelt a nagyobb felújítási összegek ellen. Gazda szerint feltűnő, hogy a kulturális pályázatokra elkülönített összeg egynegyedéről, 600 millió lejről a polgármester egyedül rendelkezhetett. /(-kas): Hiányos az igénylista. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

1941 januárjában, a Vasgárda államcsíny-kísérletét megelőzően, fasiszta bandák 150 zsidót öltek meg, zsinagógákat, üzleteket, lakásokat dúltak fel, fosztottak ki. A halálos áldozatokról mértékadó forrás Manfred von Killinger bukaresti német nagykövet titkos jelentése. Mihail Sebastian író (Jurnal 1935–1944. Bukarest, 1996) megörökítette Radu Gyr költő zsidóellenes szónoklatait, idézte Camil Petrescut, aki panaszkodik, hogy neki nem jutott egy kiürített zsidó lakás. A pogrom dokumentumai több helyen megtalálhatók, ennek ellenére sokan tagadják a pogromot. Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke Romania Mare című hetilapjában 1997 novemberétől végeérhetetlen cikksorozatot közölt. Szerzője Ion Coja bukaresti egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca Egyesület alelnöke, aki szerint a bukaresti pogrom zsidó fantáziaszülemény. A neoholokauszt néven ismertté vált tagadás új doktrínája kapóra jött a román szélsőségesek számára. Hatékonysága 2003-ban érte el tetőfokát: június 13-án az Adrian Nastase vezette kormány nyilatkozatban szögezte le, hogy 1940-1944. között Romániában nem volt holokauszt. Corneliu Vadim Tudor és Ion Coja történelemrevíziója így állampolitikai rangra emelkedett. Az izraeli kormány, a romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, valamint az Aven Amentza roma szervezet azonnal tiltakozott. A kormány ezért már június 18-án helyesbített. 2004. november 11-én a Nobel-díjas Elie Wiesel, a Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság elnöke Ion Iliescu elnöknek dokumentumokat mutatott be, amelyekből kiderül, hogy a korabeli hatóságok 280-380 ezer román és ukrán zsidó haláláért felelősek. Iliescu elnök hirtelen megvilágosodott: „A holokauszt történelmünk egyik súlyos tévedése, amelynek felelősségét a román államnak vállalnia kell.” Ezt követően a kormány október 9-ét a holokauszt napjává nyilvánította. Úgyszintén a nagy fordulat jele volt, hogy ezelőtt egy évvel, a bukaresti pogrom évfordulója alkalmából, a Nemzeti Múzeumban megnyílt a Holokauszt 1933-1945 dokumentumkiállítás. Jelen volt Ion Iliescu elnök is, aki beszédét ezzel kezdte: „Az emlékezéshez bátorság kell.” A szélsőséges erők hangadói tüntetőleg távol maradtak. /Barabás István: Pogrom és a neoholokauszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

Kolozsváron a Kétágú református templom udvarán levő korcsolyapálya a Viitorul Sportklub tulajdonában van. Adorjáni László lelkész felidézte, hogy az egyházkerület 1964-ben kényszerült az államnak adományozni a templom udvarának azt a részét, ahol most a korcsolyapálya működik. Három évvel ezelőtt kezdtek el pereskedni a felek a területért, de még egyiknek sem sikerült bizonyítania igazát. A bíróság nem akarja figyelembe venni az állam által 1949-ben jóváhagyott, az alkotmány által szavatolt, és ma is érvényben levő egyházi törvényt. Eszerint ingatlan adományozás és elidegenítés a gyülekezet vezető testületének, a presbitériumnak a döntése után csakis akkor lesz hatályos, ha a gyülekezet közgyűlése, majd a másik két felsőbb hatóság, az egyházmegye és az egyházkerület közgyűlése is jóváhagyta. A sportpálya adományozásának kérdése soha nem került a gyülekezeti közgyűlés elé. 1964 óta a gyülekezet több ízben próbálkozott a kérdést rendezni, de sikertelenül. /Nagy-Hintós Diana: Perben a reformátusok a korcsolyapályáért. A bíróság a törvénytelen adományozást ismeri el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Megtartotta éves beszámoló ülését Nagyváradon a Partium Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány 2005-ben az alábbi jelentősebb rendezvények kezdeményezésében, szervezésében és lebonyolításában vállalt jelentős szerepet: a magyar kultúra napja; március 15-i ünnepség; Ady Endre regionális szavalóverseny; a Kárpát-medencei magyarok sorskérdéseivel foglalkozó fórumok; 25 csángó gyermek Bihar megyei üdültetése, támogatások továbbítása csángó családok számára; több mint félszáz nyugdíjasnak Budapestre, a Parlamentbe tett látogatásának lebonyolítása. A 2006-ra tervezett fontosabb tevékenységek: a magyar kultúra napja záróünnepségének megszervezése; a Léda-ház bérbevétele a Nagyváradi Polgármesteri Hivataltól és a civil szervezetekkel közösen való működtetése; pénzgyűjtés a partiumi médiaközpont létrehozására és támogatására; a partiumi Ady-szavalóverseny lebonyolítása; az országos tanulmányi olimpia döntőébe jutott Bihar megyei magyar diákok felkészítő táborozásának megszervezése; negyedévenként író-olvasó találkozó szervezése; közös PHARE CBC pályázat a debreceni Eurorégió Házzal a Regionális európai képzések akadémiája címmel. /Számvetés és tervek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./