Gellért Gyula református lelkész, az érmelléki egyházmegye esperese nem volt otthon Diószegen, éppen Székelyhídon tartott vizitációt. Tudatosítani kellene a hívekben, hogy az egyház felvirágoztatása önmagunk létezésének a feltétele is egyben, hangsúlyozta. Nagyon fontos a diakóniai munka, az öregek, nagycsaládosok segítése. Az elmúlt évben éppen a diószegi gyülekezet volt a legaktívabb. A templomsisakot átfestették, befejezték a diakóniai otthon felújítását. A temetőt kitisztították, ebben Gellért Gyula is részt vett. Kágyán megmagasították a református templom falait, új tetőszerkezetet raktak, az év folyamán várható a munkálatok befejezése. Albison le kellett verni a vakolatot, hogy a további nedvesedést megakadályozzák. Asszonyvásárán ravatalozó építésébe fogtak, csakúgy mint Hegyközszentmiklóson és Mihályfalván. Csokalyon felépítették a missziós központot, ugyanakkor a templombelső is megújult. Érábrányon zsidelytető került a templomra, Érkeserűn felújították a gyülekezeti házat, Jankafalván paplakot építettek. Újsemlyénben eddig nem volt templom, a hívek most építik, falai már állnak. Nagy esemény volt tavaly a Bocskai-szobor állítása Szentjobbon. Minden évben megrendezik az ifjúsági és a felnőtt kórusok találkozóját, de nem marad el a vers- és prózamondó verseny sem. /D. Mészáros Elek: Sikeres évet zárt az érmelléki egyházmegye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 17./

Nagy felháborodást keltett az ortodox egyházban a Szent Szinódus döntése, hogy új, kolozsvári székhelyű erdélyi egyháztartományt hozzon létre, leválasztva az ahhoz tartozó püspökségeket a nagyszebeni központú egyháztartományról. A döntés kapcsán Nagyszebenben január 15-én utcai tiltakozásra is sor került. A tüntetésen 20 pap és mintegy 1500 hívő vett részt. Az ellenkezés azonban fölösleges, mivel az ortodox egyház sajtóközleménye szerint a döntés végleges. Bartolomeu Anania kolozsvár-feleki érsek, aki a döntés következtében metropolita lett, értetlenül áll a tiltakozás előtt. /Botrány a görögkeleti egyházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Dicsőszentmártonban megalakult a Gyárfás Elemér Kör, a Kis-Küküllő Alapítvány égisze alatt működő értelmiségiek társasága. Találkozóhelyük a magyar közművelődési központ. Tagjai résztvevői és szervezői voltak az egykori népfőiskola kurzusainak, az Erdélyi Múzeum-Egylet vándortalálkozóinak, és a Sipos Domokos Művelődési Egyesület irodalmi körének. Gyárfás Elemér /Borzás, 1884. aug. 24. – Bukarest, 1945. okt. 4./ politikus, közgazdász, publicista munkásságáról Csepreghy András–Csepreghy Henrik: Dicsőszentmárton régi arca (Mentor, Marosvásárhely, 2005) című kötete is beszámolt. Gyárfás Elemér jogot végzett, részt vállalt a megyei közéletben. 1917–18-ban Kis-Küküllő megye főispánja. 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács elnöke, 1921-ben a Magyar Szövetség élére kerül, majd az Országos Magyar Párt elnöki tanácsának tagja. 1926-tól Csík megye szenátora Bukarestben. Főleg egyházpolitikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett részt, szerepe volt az erdélyi római katolikus egyház és a román állam között létrejött konkordátum megszövegezésében. Ő volt az erdélyi Római Katolikus Népszövetség alapítója és alelnöke, az Egyházmegyei Tanács tagja, 1933-tól a Katolikus Státus világi elnöke. 1941-1944 között ő volt a Romániai Magyar Népközösség elnöke. Vallotta: az erdélyi magyarságnak világtörténelmi hivatása, hogy összekötő kapocs legyen a Közép-Európa tengelyében elhelyezkedett román és magyar nép között. (Fontosabb munkái: Erdélyi problémák, Kolozsvár, 1923 – Bethlen Miklós kancellár, 1642-1716, Dicsőszentmárton, 1924 – Románia hitelszervezetei s az erdélyi magyar pénzintézetek, Lugos 1924 – Az erdélyi szászok és a katholicizmus, Dicsőszentmárton, 1925 – A Supplex Libellus Valachorum, Kolozsvár, 1929 – Az első kísérlet – az Averescu-paktum előzményei, megkötésének indokai, szövege, módosításai, következményei, felbomlása és tanulságai, különlenyomat, Lugos 1937) /Bölöni Domokos: A Gyárfás Elemér körről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

„Önerőből a község nem tudta volna megoldani az iskola felújítását, hiszen saját bevétele 2,5 millió lejre tehető” – fejtette ki Máthé Edit madéfalvi alpolgármester a falu műemlék iskolájának felújításáról. A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola felújításának tervezése egy éve elkezdődött. Az 1885-ben épült régi iskolaépületet a tavalyi nyári árvíz során a megáradt Olt rongálta meg, a falak beáztak, így a felújítási munkákhoz sürgősen hozzá kellett kezdeni. Az árvíz utáni napokban a helyszínre látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László területrendezési miniszter, akik megígérték, hogy az iskola felújítását támogatni fogják. Végül az iskolának november folyamán kormányhatározattal 3 millió lejt utaltak ki. Az elkezdett munkálatok során megerősítik az épület alapzatát, kicserélik az iskola tetőcserepeit és részben a tetőszerkezet tartógerendáit. A Zöld Péter Általános Iskolában jelenleg 142 diák tanul. /Daczó Dénes: Műemléket mentett az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Nemrég nyitották meg Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban László Károly kézdivásárhelyi keramikus közel 80 kerámiaalkotást felvonultató kiállítását. Az alkotó kézdivásárhelyi családból származik, tanulmányait 1980-ban fejezte be a Babes-Bolyai Tudományegyetem geológiai szakán, és tíz évig mint geológus dolgozott. 1990-től tevékenykedik a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjánál, jelenleg ő a kerámia kör vezetője. László Károly autodidakta módon sajátította el azt a technikai tudást, amit e művészeti ág megkövetel. Célja, hogy a másolatok, rekonstrukciók elkészítésével mindenki számára hozzáférhetővé tegye az egykor gyönyörű csempéket. A csempékkel párhuzamosan kezdett foglalkozni a honfoglalás kori vagy annál régebbi (szkíta, hun, avar) leletekkel. Róth András Lajos megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy László Károly értékmentő és hagyományteremtő úton indult el. Az egykor amatőrként induló alkotó ma már művészi szintre emelte munkáját. /László Miklós: Gazdag kerámia-kiállítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./

2006-ban a magyarság több jelentős évfordulót ünnepel, ezek közül kiemelkedik az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója. Ugyanakkor három jelentős személyiségnek lesz kerek évfordulója: ebben az évben van Hunyadi János halálának 550. évfordulója, szintén Bartók Béla születésének 125. évfordulója és Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója. Idén Székelyudvarhelyen is több jeles helytörténeti személyiségnek van évfordulója – Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának gyűjtése nyomán. A Székelyudvarhelyen 1620-ban született Lakatos István halálának 300. évfordulója van (Csíkkozmáson halt meg 1706. március 14-én). Lakatos István 1674-től haláláig csíkkozmási plébános volt. Jelentős nagyságú telek adományozásával tette lehetővé a Ferenc-rendi szerzetesek székelyudvarhelyi letelepedését. Történetíró, Székelyföld első leírója volt, és az első székely, aki elkészítette Székelyföld térképét, valamint közölte a székely rovásírás 33 betűjét. Latin nyelven írt munkája a Siculia delineata et descripta accuratius quam hactemus nunc ad lucem data dedicataque (Az eddiginél nagyobb pontossággal lerajzolt és leírt Székelyföld). Nyomtatott példánya nem maradt fenn, kéziratban több példányt őriznek. Székelyudvarhelyre vonatkozó részét Jaklovszky Dénes (1884– 1968) tanár fordította és adta ki Kolozsváron, 1942-ben (Székelyudvarhely legrégebbi leírása). /Katona Zoltán: Helytörténeti évfordulók 2006-ban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./

Megannyi színházi bemutató után egy másfajta premierhez érkezett Mátray László, a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ művésze, kezdte első kötetének méltatását Koczka György, a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa január 15-én, a Séta saját séróm körül /Marineasa Kiadó, Temesvár/ című naplóregény bemutatóján. Mátray László színművész agyműtétjéről írt könyvet. Derűvel átitatott történet ez az orvos és betege kapcsolatáról. A Karinthy Frigyeséhez kísértetiesen hasonló címadás nemcsak az író iránti rajongásnak az eredménye, hanem annak is, hogy a kórházi kezelés idején folyton az Utazás a koponyám körül járt a fejében. /Pataky Lehel Zsolt: Mátray László színművész írói debütálása. Naplóregény az agyműtétről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

Január 15-én Esztelneken az író-olvasó találkozó meghívottja dr. Borcsa János, az Ambrózia Kiadó igazgatója, dr. Tüdős S. Kinga művészettörténész, a bukaresti Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos kutatója és Gligor Zoltán fotóművész volt. A találkozón bemutatták a kézdi­vásárhelyi Ambrózia Kiadót, majd dr. Borcsa János és dr. Tüdős S. Kinga az Ambrózia Kiadó gondozásában tavaly meg­jelent Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom című, két tanulmányt tartalmazó könyvet ismertették. /Iochom István: Új község első könyvbemutatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Év eleji visszatérő kálvária a cukorbetegségben szenvedőknek hozzájutni az életüket jelentő szerekhez. Helyenként többórás sorok árán, máshol problémák nélkül lehet hozzájutni az életükhöz nélkülözhetetlen gyógyszerekhez. Közben Bukarestben az egészségügyi minisztériumi reformcsomagot ünnepelték. Traian Basescu államfő a jelenlegi kormány által eddig jóváhagyott törvénycsomagok legfontosabbjának nevezte az egészségügyi reformra vonatkozót. /Közelharc az életet jelentő inzulinért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Visszafogott nyilatkozatokat tett egynapos kolozsvári látogatásán Nicholas F. Taubman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A diplomata ellátogatott a prefektúrára, a polgármesteri hivatalba és a Babes–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) is. Újságírói kérdésre válaszolva a nagykövet kijelentette: a BBTE esetleges kettéválasztása „színtiszta demokrácia”. Beszélt a nemzetközi örökbefogadásokkal kapcsolatos kérdésekről is. Nem értenek egyet a jelenleg Romániában érvényben levő örökbefogadási jogszabállyal. /Kiss Olivér: „A magyar egyetem kérdése színtiszta demokrácia” – jelentette ki kolozsvári látogatásán az amerikai nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Az aninai bányában történt robbanás okainak kiderítésére indult vizsgálat előzetes következtetései szerint a hét bányász halálát szénmonoxid-mérgezés okozta, a tárnákban felhalmozódott metángáz égése következtében. /Földbe tértek az aninai bányászok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Az európai uniós pályázatok révén a magyar költségvetéstől kapott támogatások sokszorosát lehet megszerezni – hívta fel a figyelmet Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Az Illyés Közalapítvány múlt évre esedékes kifizetéseiből 380 millió forintot visszatartottak, mondván, maradványképzésre kell a pénz. „Mindenki tudta, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormány ott próbál elvonni vagy visszatartani, ahol kisebb az ellenállás. Például tőlünk, mert tudta, hogy a határon túli magyarság nem vonul mindjárt Budapestre a parlament elé” – jelentette ki Pomogáts. Hangsúlyozta, hogy az Illyés Közalapítvány a sikeres pályázatok alapján csak odaítéli a pénzt, de nem rendelkezik vele. Az államkincstárnak ad jelzést, hogy mikor lehet küldeni a pénzt. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tájékoztatta a lapot arról, hogy a napokban hárommilliárd forint átutalását írta alá. Úgy tűnik, hogy ez tartalmazza az IKA tartozásait is. Kérdés azonban, hogy mi lesz a 2006-os alapokkal? Idén 100 millió forinttal kevesebbet kap az IKA, mint tavaly, amikor már elvettek ugyanennyit. Eszerint 200 millió forinttal kurtították meg az eredeti egymilliárd forintot, holott az infláció miatt inkább növelni kellett volna az alapot. Pomogáts ez ellen tiltakozott. Évente négy-ötezer pályázat érkezik az alapítványhoz. Vannak és lesznek súlypontok. 2006-ban prioritást élveznek azok a létesítmények, melyeknek építését az alapítvány mostani vezetése idején kezdték el. Erdélyben ilyen a felőri és a besztercei szórványkollégium vagy a kolozsvári Szabédi Ház, amelyben az erdélyi magyar irodalmi múzeum kap otthont. A másik prioritás az EU-pályázatok támogatása: az EU-s pályázatokhoz szükséges 20 százalékos, úgynevezett önrészt az Illyés Közalapítvány adja, mint például a felvidéki Somorján épülő nemzetiségi kulturális kutatóintézet esetében. /Sike Lajos: Az IKA nem ül pénzes zsákon. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

„Nem volt amit a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben elveszítenünk, mivel nem is álltunk perben vele. Mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla illetékesség hiányában elutasította a keresetlevelet, másodfokon is” – reagált Fritz Péter, az Illyés Közalapítvány (IKA) Felügyelő Bizottságának elnöke arra a Magyar Nemzetben megjelent hírre, amely szerint az IKA pert vesztett az SZA-val szemben. Szász Jenő, az udvarhelyi alapítvány elnöke kárpótlást vagy bocsánatkérést igényel. Szász Jenő és az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben közel 40 millió forintra pályázott az IKÁ-nál, civil központ létrehozása céljából. A pályázatban szereplő határidőig azonban nem valósult meg a cél, ezért az IKA vizsgálatot indított az SZA ellen, majd úgy döntött, visszakéri, ha pedig kell, visszapereli a megítélt összeget. Az IKA azonban végül nem fordult a romániai bírósághoz. A Székelyudvarhelyért Alapítvány két és fél évvel ezelőtt már perben állt a róla cikkező Erdélyi Riporttal. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő, azért perelte be a hetilapot, mert tényfeltáró riportjukban csalással gyanúsították őt. Szász Jenő elvesztette a pert, ezzel az Erdélyi Riport állításai nyomatékot nyertek. Szász Jenő azzal védekezik, hogy a pályázati cél megvalósult, hiszen felavatták a központot, ezért nem érti, miért támadja őt az IKA. Szász Jenő korábban azt nyilatkozta: „Saját pályáján, magyarországi bíróságon másodfokon is veszített az IKA. Kiderült, hogy politikai ügy volt az egész. Én a Székelyudvarhelyért Alapítvány nevében kárpótlást vagy legalábbis bocsánatkérést igénylek a meghurcoltatás miatt.” /Mihály László: Továbbra sem pályázhat IKA-pénzekre a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Nem létező pergyőzelmet ünnepel Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Traian Basescu államfő elutasította az 1990. márciusi tragikus események nyomán 10 év börtönbüntetésre ítélt Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, közölték a 15 éve Magyarországon élő Barabás Ernő védőügyvédjével, dr. Kincses Előddel. Barabás Ernő nem térhet vissza Erdélybe 2007. július 18-a előtt, ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet. Barabás Ernőt az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket követően emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet 1992 júniusában született meg, akkor, amikor Barabás Ernő már Magyarországon élt politikai menekültként. Ugyanennyit kapott Cseresznyés Pál, akit azonban börtönbe zártak és 5 év után szabadult. Kincses Előd elmondta el, hogy annak idején Emil Constantinescu államelnöknek is benyújtották a kegyelmi kérvényt, azonban választ nem kaptak rá. Kincses Előd megpróbálta elérni annak az ír televízió által készített videofelvételnek a szakértői elemzését, amelynek alapján Barabás Ernőt elítélték, de az igazságügyi szervek ezt a kérést nem vették figyelembe. Kincses ugyanis az akkori német sajtóra és más forrásokra hivatkozva kétségbe vonja, hogy a felvételeken látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne, és kijelentette, hogy e források szerint a felvételen egy Ioan Sacarea nevű személy látható, aki a későbbiekben öngyilkosságot követett el. Ioan Sacarea soha sem tett feljelentést a márciusi eseményeket követően, Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, a Barabás Ernő ellen emelt vád elesne. Az ügyvéd hozzátette, hogy a román állam 1990 óta, amikor Barabás Ernő elhagyta az országot, nem kérte Magyarországtól az elítélt kiadatását. A sajtótájékoztatón Kincses kitért Dan Petru, a Marosvásárhelyi táblabíróság melletti ügyészség jelenlegi főügyészének szerepére is a marosvásárhelyi események vádlottai, a magyarok és magyar cigányok ellen folytatott nyomozásban, ezt a szerepet elítélendőnek nevezte és úgy vélte, Dan Petrunak nem kellene a főügyészi funkciót betöltenie. A marosvásárhelyi fekete márciust követően a legnagyobb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernő kapta, 5 évet egy másik személy, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Román nemzetiségű elítéltről csupán egyről tud Kincses Előd. /Antalfi Imola: Az államelnök elutasította Barabás Ernő kegyelmi folyamodványát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

A magyarországi alkotmány módosításáról tanácskoztak január 17-én Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői budapesti kormányilletékesekkel. A megbeszélésen a VMSZ további módosításokat is szorgalmazott. A VMSZ továbbra is kitart azon javaslata mellett, hogy az alkotmány mondja ki: a határon túli magyarok kulturális értelemben a magyar nemzet részei, és a magyarországi magyarokkal együtt nemzeti közösséget alkotnak. /Szabadkán a magyarországi alkotmány-módosításról tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Dr. Jakab Attila visszatért Borboly Csabával /a MIÉRT elnöke és a Hargita Megyei Tanács alelnöke/ való vitájára. Hangsúlyozta, hogy nem „Salat Levente szavai határozzák meg a magyar közösség sorsát és jövőjét, hanem a közállapotok: az a tény, hogy a régi-új székelyföldi magyar nomenklatúra számára egyszerűen nincsenek törvények.” Jakab Attila javasolta, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgáló bizottságot a Hargita megyei közállapotok kivizsgálására, ebben a munkában RMDSZ-es politikus ne vegyen részt. Másik javaslata: a Hargita megyei igazságügyi szervek magyar nemzetiségű hivatalnokait le kell cserélni. /Dr. Jakab Attila: A székelyföldi feudálkommunizmus. Borboly Csaba megjegyzéseinek észrevételezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, 2005. nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, 2005. dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, 2005. dec. 7. d) Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. dec. 20.

György Ervin prefektus korábban kiállt Nicolae Cirlanescu mellett, aki az elmúlt években sok borsot tört a magyar emberek és az önkormányzatok orra alá, aki gáncsolta a föld- és erdő-visszaszolgáltatást. Nemrégiben pedig Codrin Munteanuért állt ki a prefektus, aki szintén sok borsot tört a magyarok orra alá. /Szekeres Attila: Ezt is megértük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Kovászna város címertervét a múlt év december 19-én többségi szavazattal fogadta el a képviselőtestület, a múlt hét végén pedig a prefektúrán megtámadták a román képviselők. Szerintük a címerterv ,,csak székely jelképeket és Nagy-Magyarországhoz fűződő revizionista szimbólumokat tartalmaz, ami sérti a Románia nemzetbiztonságára vonatkozó törvényt is”. A kovásznai címer körüli vita immár tizenkét éve folyik. Az első tervet, amely Tompa Csaba tanár nevéhez fűződik, 1994-ben terjesztették a tanács elé, de az akkori testület román tagjai is tiltakoztak, mert a címertervben nem szerepeltek a helyi románságra utaló jelképek, mint például a tündérvölgyi ,,dák vár”, a sikló stb. Pár évvel később volt egy újabb próbálkozás, ezúttal a sepsiszentgyörgyi Toró Attila címertervei váltottak ki vitát. A román képviselők ugyanazokkal az érvekkel állt elő. Azután 1999–2000 táján a románok felkeresték a Román Tudományos Akadémia heraldikai bizottságát, de nem értek el eredményt. Valójában elég a törvénytelen területfoglalásokra, a Cigánypatakában történt román honfoglalásra, az ottani illegális építkezésekre gondolni. Ehhez elég kifejező, ha verebet rajzolnak a fecskefészekbe. /Bodor János: Verebet a fecskefészekbe! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

A magyarországi Nitrogén Művek társaság megvásárolta a román privatizációs szakhatóságtól (AVAS) a fogarasi Nitramonia platform öt cégének többségi részvénycsomagját. /Magyar kézen a Nitramonia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

Biofarmok létrehozását támogatja az Európai Unió keretén belül működő Sapard-program. Jelenleg előkészületben van egy farmerprogram kidolgozása, melynek koordinátora Sándor Kálmán, a Rika Kistérségi Egyesület ügyvezető igazgatója. A programban 100 farmergazdaság létrehozását tervezik Hargita, Kovászna és Maros megyékben. A farmok létrehozására pályázóknak a Sapard-program 50%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt. /bágyi: Biofarm-program indul vidékünkön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

Gyergyóditró község lélekszáma Bajkó Károly jegyző szerint 1992 és 2000 között 800 lélekkel apadt. Tavaly 60 elhalálozott helyére mindössze 30 kisded érkezett. A víz és szennyvíz kérdéskörrel kapcsolatban felkeresett 2168 családból 487 lakásban nem volt, aki nyilatkozzon. Idegenben dolgoznak vagy élnek, illetve kihaltak lakóik. A Ditróhoz tartozó 650 lelkes Orotván fog felnőni a tavaly született ditróiak 27%-a. Orotván megjavultak az útviszonyok, 2004-től a telefont is bevezetheti, aki akarja. Néhány hét múlva teleházat avatnak, ott lesz az Orotva Egyesület székhelye is. /Bajna György: Tavaszváró Ditró. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

A Kolozsváron felállítandó 1956-os emlékmű szobortervét tizenkét erdélyi képzőművész pályázatából választotta ki a bíráló bizottság, Szakáts Béla Temesváron élő szobrász munkáját ítélve a legsikerültebbnek. Az emlékművet az 1956-os forradalom félszázados évfordulóján tervezik felállítani. Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ 1962-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán. Kihelyezéssel került Temesvárra, a képzőművészeti líceum tanárának. Itt dolgozott 30 évig, majd a rendszerváltás után újraalakult Temesváron a képzőművészeti főiskola, ahol tanszékvezető volt nyugdíjazásáig. Jelenleg is vannak órái az egyetemen. /Farkas Imola: „Személyes 56-os élményeimből építkeztem” Beszélgetés Szakáts Béla szobrászművésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 16-án immár negyedik alkalommal került sor Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék által szervezett Könyves Napra, amelynek keretén belül bemutatták a tanszék tanárainak tavaly megjelent köteteit. Egyed Emese tanszékvezető köszöntője után Balázs Imre József ismertette a kötetcímeket: Balázs Mihály (koord.): Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I. kötet, Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (Pallas Akadémia), Berszán István (szerk.): Alternatív mozgásterek (Scientia); Gábor Csilla (szerk.): A történetmondás rétegei a kora újkorban tanulmánykötetek (Scientia), Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiáról (Polis); M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó – Pályi Éva Ildikó: Limba finlandeza. Simplu si eficient (Polirom), Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák X. osztálya számára (T3,), valamint Orbán Gyöngyi: Az irodalomtanítás öröméért (T3). /D. I.: Negyedik Könyves Nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 16-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör rendezvényén Demeter Ferenc, alias Nextepp Béla legújabb prózai művei hangzottak el. Demeter Ferenc bábszínész, ugyanakkor író is. /Török Á. Rebeka: Bretter-kör, idén is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Hármas könyvbemutatónak adott otthont január 17-én Sepsiszentgyörgyön a Képtár: az olvasók Kozma Mária A jóság síró vágya című regényével, Bíró Béla Határokon innen és túl című esszékötetével és Vári Attila Históriás ének a rendszerváltásra című verseskötetével ismerkedhettek meg. A köteteket a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó jelentette meg. A könyvét ,,Népem múltja: az én jövendőm” mottóval indító Vári Attila elmondta: verseit 1988-ban írta, akkor, amikor ,,örök életre ki volt tiltva Romániából”, Kozma Mária arról beszélt, hogy regényében a hatalom természetrajzát, az alkalmazkodási készséget, illetve a belső, képzeletbeli világ biztonságosságát próbálta vizsgálni, míg Bíró Béla kifejtette, esszéiben, politikai tanulmányaiban arra is kereste a választ, miként viszonyulnak a nyugati értelmiségiek a kisebbségi kérdéshez. /(mózes): Könyvekről a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Székelyudvarhelyen egy csendőralakulat főleg a középiskolák közelében lévő bárokat, vendéglőket ellenőrizte délelőtt, ahonnan az ott tartózkodó iskolásokat az igazoltatás után a csendőrautókba terelték, majd azokba az iskolákba szállították őket, ahol abban az órában lenniük kellett volna. Mintegy negyven középiskolás diákot találtak a vendéglőkben. A csendőrök nem büntették meg a diákokat, az már az iskolaigazgatók, osztályfőnökök feladata lesz. Megbírságoltak viszont egy bárt, mivel a csendőrök belépésének pillanatában két diákot azon kaptak, hogy sört fogyasztottak. /Katona Zoltán: Csendőrök szállították vissza az iskolába a diákokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./ Romániát a rendőrállam kísértete járja be. Normális helyeken nem tartozik az iskolai fegyelmezés bevett eszközei közé a csendőrség mozgósítása, a lógós diákok karhatalmi erővel történő összefogdosása, és az sem éppen megszokott helyzetkép, ha egy osztályfőnöki órán a nebulók között egyenruhás csendőr üldögél. A közállapotok romlása, a diák-diák és diák-tanár viszonyok drasztikus átalakulása valóban aggasztó jelenség. Kérdés azonban, hogy ezt mennyiben lehet iskolarendszeren kívüli jelenségként megoldani. Megdöbbentő az egyik gimnázium igazgatóhelyettesének kijelentése, miszerint a pedagógus vagy a szülő (!) nem mászkálhat állandóan a gyerek után, más megoldást kell találni a problémára. /Papp Attila Zsolt: Iskola, túl a határon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Közel egyharmadát rendezték a föld- és erdő-visszaigénylési kérelmeknek a helyi visszaszolgáltató bizottságok, közölte Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. /Restitúció: A kérések egyharmadát rendezték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Január 25-éig kérhetik az erdélyi magyar történelmi egyházak egykori javaik visszaszolgáltatását, jelezte Markó Attila, a romániai Etnikumközi Hivatal vezetője. A visszaadott magyar egyházi ingatlanok aránya már eléri a benyújtott kérelmek egynegyedét, az erdélyi magyar történelmi egyházak 508 dossziéja esetében döntöttek kedvezően, 400 ingatlanról pedig már az írásbeli határozat is megszületett. Ez a szám 1400-1500-ra emelkedhet. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késleltetését az erdélyi magyar történelmi egyházak többször is szóvá tették Brüsszelben. Az amerikai székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) idén brüsszeli akciótervet dolgoz ki, hogy a kellő pillanatban az európai politikusok tudomására hozza a restitúció egyelőre megoldatlan kérdéseit. /Január 25-ig kérhetik az erdélyi magyar történelmi egyházak egykori javaik visszaszolgáltatását. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Az idei év költségvetésébe foglalt százmillió eurónyi összeg helyett 500 millió euróval finanszírozza idén az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait a kormány – erősítette a meg hírt Borbély László területrendezési és középítkezési tárcavezető. Az összeg módosulását korábban Calin Popescu-Tariceanu kormányfő jelentette be, viszont a hivatalos értesítés még a sztrádát építő amerikai Bechtel cég képviselőihez sem jutott el. Borbély László reménykedik, ebből az 500 millió eurónyi összegből a telekkisajátítások folytatása és a terep előkészítése mellett legalább 50 kilométeres autópályaszakaszt is meg lehet építeni az év végéig. /Bálint B. Eszter: Több pénz sztrádára. Borbély: 50 kilométer autópálya készülhet el idén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

A költségvetési törvény vitája során évről évre felmerülnek az 1999-ben bevezetett ebédjegyekkel kapcsolatos kérdések. A gazdasági szakemberek a jövedelem-kiegészítésnek ezt a formáját megszüntetnék, mivel szerintük infláció-gerjesztő hatása van. A társadalomvédelmi politika viszont arra készteti a kormányt, hogy egyelőre ne mondjon le az ebédjegyekről, viszont az anyagi keretekre hivatkozva minden évben megpróbálják szűkíteni a jogosultak körét. Az ebédjegyek bevezetése Puskás Bálint RMDSZ-szenátor ötlete volt, az ő kezdeményezésére jött létre 1998-ban a 142-es számú törvény. A törvény kimondja, hogy az ebédjegyekkel csak élelmiszert lehet vásárolni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Élelmiszerjegyek – átmeneti, nemkívánatos fizetési eszközök. Romániában egy a szabály és más a gyakorlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./