Január 12-én egész napos rendezvénysorozattal zárult az aradi és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum immár második közös PHARE-CBC-pályázata, amelyet az aradiak nyertek el tavaly Vasútállomások és népi hagyományok. Határokon átnyúló művelődési vasútvonalak címmel. Aradon a Városházán román–magyar szemináriumot tartottak a kultúrturizmus és ipari kulturális örökség témakörében. A múzeumban aláírták az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának a 2006-os évre szóló együttműködési programját. /Kiss Károly: Kultúrturizmus és ipari kulturális örökség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Februárban kezdődik Nagyváradon a Léda-héz felújítása, közölte Bíró Rozália alpolgármester. A Bihar megyei RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a házban tíz évig magyar civil szervezetek tevékenykedjenek. Ebben a házban lakott Léda, Diósiné Brüll Adél, Ady Endre szerelme. Az ingatlant a magyar civil szervezetek központjává alakítják át. /Gurzó K. Enikő: Tíz évre a Partium Alapítványé a Láda-ház. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Lugosi Mihály lelkész elmondta, hogy Élesden augusztusban lesz az ünnepség. Akkorra az első és második világháború áldozatainak is emlékművet emelnek a parkban, melyet Szőke Sándor békéscsabai szobrászművész készít el. Jelenleg végzik a templomtorony renoválását. /Létai Tibor: Élesd. Száz éves lesz idén a református templom. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Sára Péter olvasói levelében elsiratta a Múltunk+Jelenünk című nagyszalontai folyóiratot, melyet az Arany János Irodalmi Kör ad ki egy esztendeje. A körnek valamikor ő volt az animátora, de újjáélesztésében már mások vitték a prímet. Sára Péter levele ellenére mind az Arany János Irodalmi Kör, mind a folyóirat sikeresen működik. A lap mellékelte az Arany János Irodalmi Kör 1998. március 25-i újraindulása alkalmával rendezett Főnix-madaram, szárnyalj! című irodalmi rendezvény meghívóját. /Postafiók. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Január 11-én Kolozsváron a Bánffy-palotában megnyílt Labancz Zoltán, az antropozófia hívének és szaktekintélyének festészeti tárlata. Németh Júlia a művész sajátos festői jelrendszeréről szólt. /(-h): Megnyílt Labancz Zoltán festészeti tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Korunk folyóirat 1956 októberének üzenetére figyelmeztet, továbbá számon tartja, hogy 80 évvel ezelőtt indította útjára a Korunk folyóiratot Dienes László. A folyóiratban 1926 februárjában (!), a „fasizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” összekapcsolása olvasható. A Korunk folytatja a kitekintő sorozatot, a januári szám Finnországot mutatja be. Ebben a számban 1956–2006 fejléc alatt interjúk közlését kezdik meg. /K. L.: Korunk / Január. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Budapesten elhunyt Devecseri László (1907–2006) építészmérnök, a kolozsvári Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Ő építette édesapjával egyebek között Kolozsváron a Bocskai (Avram Iancu) téren a hadsereg házát, az Apáczai (Arges) utcában a Péter-Pál villát, az Erzsébet (Racovita) úton a Fehér Ház nevű szállodát. Egész családjával együtt deportálták, de sikerült túlélnie a háborút. /Dezső Gábor: Elhunyt az Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Devecseri László (1907–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Nemrég volt az első Előretolt Helyőrség-nemzedék indulásának tízéves évfordulója. – Nem könnyű az elmúlt évek fényében beszélni az 1989 utáni időszakról, emlékezett László Noémi kolozsvári költő, műfordító. Akkor új irodalmi lapok indultak, új könyvkiadók alakultak Erdélyben, és különböző irodalmi körök, csoportosulások születtek. Manapság már nem tapasztalható ilyen intenzitású lelkesedés. László Noéminak eddig négy verseskötete jelent meg. Legutóbbi kötetének címe Százegy. Azért ez a címe, mert 101 vers van benne. Budapesten, az ELTE-n töltött három év, az angol irodalommal való közelség jelentős mértékben befolyásolta László Noémi irodalomról való gondolkodását. Műfordítóként is aktív, ezenkívül tolmácskodik is. László Noémi /sz. Kolozsvár, 1973/ 1996-ban végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. Jelenleg Kolozsváron él. Verseskötetei: Nonó (1995), Az ébredés előterében (1996), Esés után (2002), Százegy (2004). /Kiss Judit: „A költészet nem lehet termelőerő” Beszélgetés László Noémi kolozsvári költővel, műfordítóval. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Visky András a legtöbbet játszott erdélyi drámaíró. Az évad elején Kolozsváron bemutatott Tanítványokat néhány éve a debreceni színház felkérésére írta, de az ottani ősbemutató és a romániai országos bemutató közé beékelődik a Júlia premierje a budapesti Thália Színház és a kolozsvári sétatéri színház közös produkciójaként. A Párbeszéd a szerelemről alcímű monodráma első díjat nyert a Magyar Rádió hangjátékpályázatán, az elmúlt évadban pedig a Román Rádió is bemutatta, a kolozsvári román színház pedig ebben az évadban tűzte műsorára. 2006-ban sor kerül a Júlia amerikai bemutatójára is. A vasárnapi iskola című bibliai elbeszélést bemutatták Kolozsváron, A meg nem született (kaddis) című Kertész-adaptáció a 2004. évi Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik legnépszerűbb eseménye volt, Kulka János felolvasásában. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Visky-bemutatója, A szökés, akárcsak a Sepsiszentgyörgyön nemsokára sorra kerülő Alkoholisták – a Katona József produkciós pályázat nyertes alkotása. Visky András színpadi műveinek közös vonása, hogy szerzőjük egy-egy alcímben: nem csak egyértelmű, konkrét helyzetekkel kell számolni a darabban. Nagybetűs fogalmak játszanak darabjaiban – A szökés alcíme például: Játék a Szerelemmel, a Szabadsággal és a Történelemmel. A Tanítványok a Színház folyóirat 2001. novemberi számának mellékletében megjelent szövegváltozatban még Játék az Írással és a Színházzal alcímet viseli. A szerzőt kétévesen édesanyjával és hat idősebb testvérével együtt deportálták a Baraganba. Közös motívuma majdnem minden Visky-színdarabnak, hogy a színház a színházban, a színház mint hétköznapi, szorult és konkrét helyzetből való szabadulás motívumát folyamatosan meg tudja újítani. /Hegyi Réka: Szabadulástörténettől szabadulástörténetig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Popovic Gerő 1936. március 15-én született Kárpátalján. Később Máramarosszigetre került, ahol középiskolai tanulmányait is végezte, miután Hosszúmezőn kijárta az elemi iskolát. Nagybányára sportszeretete hozta. Nemrég megjelent A vidám Abszurdisztán /Minedit Nyomda, Máramarosssziget, 2005/ című kötetében kipellengérezte a fonákságokat. /Popovic Gerő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 13./

A nemzeti fejlesztési tervben, amelyet a kormány tavaly az utolsó ülésén fogadott el, Erdélyt ismét mostohagyermekként kezelik. Ez a politika olyan hátrányos helyzetbe sodorhatja Kolozs megyét, hogy még a legelemibb elképzeléseket sem tudják valóra váltani, figyelmeztet Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Románia 34 milliárd euróra számíthat a strukturális és kohéziós alapokból, ezt a támogatást a 2007–2013 időszakra kidolgozott fejlesztési terv alapján lehet majd megszerezni, megfelelő tervek révén. A kormány ebben az időszakban 1052 kilométer autópályát szándékozik építeni (jelenleg kevesebb, mint 200 kilométernyi autósztráda van). Kolozs megye, és általában az észak-nyugati régió tervei nem kerültek az országos érdekeltségek közé. /(i): Erdélyt ismét elhanyagolják. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint uniós pénzektől eshetünk el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az Európai Beruházási Bank (EBI) továbbra sem hajlandó finanszírozni az észak-erdélyi autópályát, jelentette ki Wolfgang Roth, az EBI elnöke Bukarestben. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megerősítette, hogy Romániának a negyedik európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó dél-erdélyi autópálya jelent prioritást. A miniszterelnök és az európai bank vezetője találkozójukon megállapodtak, hogy erre a projektre az EBB 250 millió eurós kölcsönt biztosít Romániának. A dél-erdélyi autópályára az idei költségvetésből még 104 euró van elkülönítve. /Nem kap európai pénzt az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Kijelentette ki, hogy ha a Demokrata Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja akar lenni, tudomásul kell vennie, hogy az EPP-ben nem fogadható el semmiféle szélsőséges megnyilatkozás sem nemzeti, sem más kérdésben. Markó az RMDSZ abszolút prioritásának az európai uniós csatlakozást nevezte. Az RMDSZ nem fogad el lényegi változtatást a kisebbségi törvényben, hangsúlyozta. /Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Adrian Nastase a volt kormányfőnek, aki jelenleg a képviselőház elnöki, és az SZDP ügyvezető elnöki tisztségét tölti be, vagyonbevallásával jelentkeznie kell a korrupciós ügyek kivizsgálására létrehozott kormányhivatalnál. Egy ingatlan megvásárlásának ügyéről van szó, de Ilie Botos, Románia főügyésze kifejtette: a vizsgálatot nem csak erre az ingatlanra, hanem a politikus adóbevallásában szereplő javakra, bankszámlákra is ki akarják terjeszteni. Mircea Geoana, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Nastase örök riválisa, a sajtón keresztül azt üzente neki: alaposan elege lett abból, hogy a pártra is kihassanak az ügyvezető elnök kétes vagyoni ügyletei. /Nastasét kihallgatja a korrupcióellenes hivatal. Geoana arra használja fel a botrányt, hogy megszabaduljon riválisától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

„Vízumba zárt szabadság” című, kritikai hangvételű írásában értekezett a nemzeti vízum bevezetéséről és Magyarország nemzetpolitikájáról a Magyar Szó újvidéki napilap január 13-i számában Talpai Lóránt. Azt firtatta, hogy mit kellett egyáltalán kidolgozni a nemzeti vízumon, hiszen az okmány megszerzésének feltételei megegyeznek a magyarországi tartózkodási engedély kritériumaival. Néhány család kapcsolattartásától és a diákok zökkenőmentes utazásától eltekintve tartalmilag nem előnyös, ezért totális az érdektelenség iránta. „A kérdés csak az, hogy a jelenlegi kormány szándékosan nézi a határon túlra szakadtakat inkompetensnek a saját státusuk és helyzetük megítélésében, amikor egy olyan dokumentumot akar bevezetni, amely ugyanolyan nehezen szerezhető meg, mint a legális magyarországi tartózkodási engedély, és még munkát sem lehet vállalni vele, a szabad utazásról, határátlépésekről nem is beszélve” – írta Talpai. Talpai szerint Magyarország „olyan mértékben van még mindig az egyenlőség szlogen mellett, hogy kimondja: lényegtelen a származás, nyelvismeret, közös történelem, közös kultúra és lényegtelen Európa is, mint közös hagyaték”. A szerző szerint „még fájóbb, hogy eltelt egy újabb, nemzetstratégiai szempontból elpocsékolt év, amelyet az anyaország az újév után is hasonló hozzáállással folytat, mint eddig, mivel öt évre előre megoldottnak tekinti a határon túli magyarság ügyét, amikor a schengeni rendszer be sincsen vezetve”. /A nemzeti vízum újvidéki kritikája. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Tőkés László püspök kijelentette: az európai fórumokhoz fordul amiatt, hogy a román hivatalos szervek etnikai és vallási diszkriminációt alkalmaznak a református magyarokkal szemben, és híveivel együtt imádkozással egybekötött nyilvános demonstrációt tart minden vasárnap Nagyváradon, az olaszi református templomban. Az akció célja az, hogy a nagyváradi városi tanács utaljon át a Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium használatára egy mintegy 300 négyzetméteres telket, ahol sportpálya működne. Az egykor a kollégium tulajdonában levő sportpályát a városvezetés 2003-ban a Szentháromság ortodox parókiának utalta át, bizonyos nagyobb területek helyett, amelyeken a kommunista rezsim idején tömbházak épültek. /Tőkés tiltakozása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Másodfokon, így jogerősen is elvesztette a pert az Illyés Közalapítvány a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben az úgynevezett Vánky-ház ügyében, számolt be a Magyar Nemzet január 13-i száma arról az ügyről, melyben csalással vádolták Szász Jenő udvarhelyi polgármestert. /Pert nyert Szász Jenő. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

A Fidesz felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy segítse az ellene indított vagyonnyilatkozati eljárást, a kancelláriaminisztert pedig arra kéri, hogy minél előbb adja át az ügyet a mentelmi bizottságnak. Szijjártó Péter, Fidesz országgyűlési képviselője újságírók előtt azt mondta: az úgynevezett Fittelina-ügyben a Fővárosi Főügyészség határozata alapján Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak. A kormányfő nem tüntette fel a Szemlőhegy utcai házzal kapcsolatos ingatlan-lízingszerződést. /Anyaországi Hírmondó. Fittelina-ügy. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Január 12-én a Kisbácsi Népfőiskola e heti előadását Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa tartotta Teleki Béla munkásságáról. Az erdélyi politikus 1940–1944 között vezette az Erdélyi Pártot. Teleki számára különösen fontos volt, hogy Kolozsvár egyetemével, könyvtárával megmeneküljön a harcoktól. Erdély és az erdélyi magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Akárcsak Wass Albertet, Teleki Bélát is elítélték a háború után. Wass Alberthez hasonlóan Teleki is emigrációban halt meg 1990-ben, Amerikában. Tibori Szabó Zoltán rámutatott, hogy a világháborúk után az erdélyi magyarság ugyanazokra a kérdésekre igyekezett választ találni, amelyekre napjainkban is: elég-e egy erdélyi magyar párt, vagy több kell. /kb.: Vannak-e új problémái a magyarságnak? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Paul Lendvai ismert magyar származású, Ausztriában élő újságíró, közíró az Élet és Irodalom január 13-i számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar rádiós, televíziós újságíró, valamint az MTI volt bécsi tudósítói a hatvanas évek elején a magyar hírszerzésnek jelentéseket küldtek róla. Paul Lendvai 1956 után hagyta el Magyarországot, s azóta Ausztriában él. /Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír.= Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Torockó lélekszáma mára hatszázra csökkent, megcsappant a gyermeklétszám is, 65 diákjuk van, ismertette helyzetüket Deák Szilárd, a Torockói Sebes Pál Általános Iskola igazgatója. Az iskola mellett óvoda is működik, és Torockószentgyörgyön is van egy elemi iskola és egy óvoda. A legújabb kormányrendelet szerint a kétszáz gyerekkel működő iskolákat fokozatosan leépítik, majd bezárják. /Dézsi Ildikó: Létszámcsökkenéssel küzd a torockói iskola. Sebes Pál hajdani igazgatóról nevezték el a tanintézményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A Periferic Records hanglemezkiadó 1993-ban történt alapítása óta alapvető feladatának tekinti, hogy a ma zenei értékeit az utókorra hagyományozza. Ebbe a körbe tartozik a határon túli magyarság és más nemzetiségek zenei kultúrájának kiadása és közönséghez juttatása. A Határon Túli Magyarok Zenéje koncerteket azért indították, mert azt látták, hogy a határon túli magyar zenészeket és zenéjüket nagyon kevéssé ismerik Magyarországon. Böszörményi Gergely kiadó, koncertigazgató 2003-ban a Zeneakadémián bejelentette, hogy nagy számú CD-t adományoznak Kárpátalja, a Felvidék, Erdély és a Vajdaság egy-egy református kezelésben lévő könyvtárának. Felhívásukra nagyon sok független lemezkiadó csatlakozott, és így városonként 450 különböző CD-vel indíthatják útjára a zenetárat, melyet évente újabb koncertsorozat keretében bővítenek. Az ÖT KONCERT – ÖT ORSZÁG – EGY NEMZET adományozással egybekötött koncertsorozat a Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Periferic Records közösen megvalósított rendezvényévé vált. Kolozsváron is – mint a többi soron következő városban – három zenekar lép fel. A Tüske zenekar és Müller Borbála Erdély, a Bástya Citerazenekar a Felvidék, míg a Misztrál együttes Magyarország képviseletében ad koncertet január 19-én Kolozsváron a Magyar Operában. Az öt koncertet magába foglaló sorozat fővédnöke Mádl Dalma, a Magyar Karitasz jószolgálati nagykövete. /Böszörményi Gergely kiadó, koncertigazgató, Budapest: Magyar zenei CD-k adományozása Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és a Felvidék népességének a Periferic Records és a Magyarországi Református Egyház szervezésében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Hat évvel ezelőtt Csombordon 7 kisgyereket a szüleik mindenáron magyarul akartak tanítatni. Kemény harcok árán kineveztek a faluba egy magyar óvónőt, s adtak egy 12 négyzetméteres kamrát, tanteremként. Három év múltán az óvónő és a szülők önerőből, saját kezűleg építettek egy tágas, világos, faragott ajtós termet. A megyei RMDSZ adott 15 millió lejt, a polgármesteri hivatal meg építőanyagot. Összeállt a falu és felépült a magyar óvoda. A berendezést, tanszereket, játékokat szintén a szülők vásárolták, Bajusz Katalin óvónő felhasználta kapcsolatait Nagyenyedtől Szekszárdig. A kierőszakolt óvoda azóta is él, virágzik, gyarapszik. Jelenleg 17 óvodás van, mondta Bajusz Katalin óvónő. Naponta közösen étkeznek a gyerekek, a szülők rendre hozzák, kinek mije van. /Takács Ildikó: Boldog születésnapot, óvó néni! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Hetvenöt éve született Borbáth Károly /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 19./, a tragikusan hamar és kétséges körülmények között elhunyt tanár. A vargyasi elemi után a székelykeresztúri középiskola, majd a kolozsvári történelem–filozófia szak egyetemi évei következtek. Ösztöndíjjal Leningrádba küldték tanulni. Több egyetemre is hívták lektornak, Kolozsvárt választotta. Tíz évig oktatott, majd mennie kellett az egyetemről. A kényszerű változást nem nagyon bánta, úgy érezte, hogy a nagyenyedi Bethlen Könyvtár igazgatójaként küldetést tölthet be. A nagy múltú könyvtár rendezetlen volt, leltára sem készült el, ráadásul többször is kirabolták, vagy éppenséggel elégették a több száz éves iratokat. Újabb megpróbáltatás következett: Torockószentgyörgyre küldték tanítani az elemibe, doktorátusa ellenére. Vargyas hívására azután hazament, s lelkesen vetette bele magát barátai, rokonai gyermekeinek oktatásába. Ezt is bűnként tartották számon, ellenőrizni kezdték, rendőr sétálgatott naphosszat az utcájában. Borbáth Károly dolgozott Vargyas falu monográfiáján. Fő művének, a Vargyas-monográfiának részletei sosem váltak egésszé. 1980. április 18-án fát és szenet vitt szobájába, hogy tüzet rakjon. Másnap már nem kelt fel. A közelben levő orvosnőt riasztották, de az be sem ment a szobába, a küszöbön megállt, s csak annyit mondott: szén-monoxid. Hogyan lehetséges ez, hiszen még a papír sem égett el rendesen, a kéményt pedig rendőrség vizsgálta meg utólag. A kérdések továbbra is megválaszolatlanok. Közel tíz évnek kellett eltelnie, míg vargyasi gyermekek ma az ő nevét viselő iskolában tanulnak. /Hecser László: A pennahegyet keresvén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Miklóssy Gyula portréfotóiból nyílt tárlat Kolozsváron. Szőcs Géza verseiből Jancsó Miklós olvasott fel, Lászlóffy Réka és Veress Csaba színvonalas zenei műsorral járult hozzá a rendezvény ünnepélyes hangulatához. /F. I.: Portréfotók – szeretettel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kötetbemutatóval egybekötötten emlékezett január 13-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél (EME) Szabó T. Attila az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztője születésének 100 éves évfordulójára a szerkesztők, az egykori és jelenkori munkatársak közössége. Tamásné Szabó Csilla tudományos kutató bevezető beszédében elmondta, ez az évforduló kitűnő alakalom a szótörténeti tár most megjelent XII. kötetének bemutatására. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg a 2006-os tudományos év első nagyszabású rendezvényét. Szabó T. Attila életműve megalkotásának titka a pontos és rendszeres munka. Ennek szellemében alakult ki az egyetemes magyar örökség része, a szótörténeti tár– fejtette ki az EME elnöke. Lászlóffy Csaba Jézus kiáltás – Szabó T. Attila emlékére c. rendhagyó technikával alkotott – a szavakat a szótörténeti tárból kölcsönözve – versét olvasta fel. Péntek János, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője ismertette a centenáriumi év elkövetkezendő rendezvényeit: konferenciák Szabó T. Attila életének különböző állomásain /Budapesten, Debrecenben, Zilahon, Enyeden, Désen, Kolozsváron/, majd fehéregyházi megemlékező koszorúzás is lesz. Kósa Ferenc a tizenkettedik kötet főszerkesztője összefoglalta a szótörténeti tár múltját és jelenét. Fazakas Emese a már készülőben levő XIII. kötet főszerkesztője ismertette jövőbeli terveiket. Kiss András Szabó T. Attila egykori munkatársa tárta a közönség elé levéltári és személyes élményeit. A rendezvény végén a Vetró Artúr által készített Szabó T. Attila-emlékplakettet leplezték le az EME könyvtártermében. /Vetési Júlia: Megemlékezés és kötetbemutató az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kolozsváron a Római Katolikus Pázmány Péter Szemináriumi Líceum évbúcsúztató, karácsonyt köszöntő műsoros délutánt rendezett az iskola dísztermében. A katolikus líceumban nemrég igazgatóváltás is volt, a fiatal igazgató Schuller Hajnal. Felléptek a legkisebbek s a legnagyobbak, fiatal tanáraik a diákokkal együtt színpadra léptek, kísérték az éneket gitárral. /Bodó Márta: Biztató. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 15./

Orosch János püspök felhívására a pozsony-nagyszombati főegyházmegye magyar ajkú hívei is csatlakoznak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2006-ra meghirdetett engesztelő imaévhez. /Engesztelő imahét Felvidéken. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 15./

„Emil Boc kijelentései elhamarkodottak, mert még fiatal, és nincs tapasztalata a politikában” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikus Emil Boc azon kijelentéseire reagált, melyek szerint az RMDSZ zsarolni próbálja a Demokrata Pártot: ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ megvétózza a demokraták Európai Néppártba való felvételét. Markó szerint erről szó sincs, de a demokratáknak el kell fogadniuk, hogy Európában nincs helye a nacionalizmusnak. Markó a jövő év kiemelt céljaként jelölte meg az infrastruktúra fejlesztését is, sajnálatosnak nevezve, hogy a politikai viták miatt tavaly egyetlen méter sem épült az észak-erdélyi autópályából. „Ebben az évben sok pénz érkezik az országba, sok lehetőség rejlik ebben, viszont ezek csak lehetőségek. Ezért az RMDSZ legnagyobb feladata, hogy a prioritások mellé oda tudja tenni a szervezeti hátteret – fejtette ki Takács Csaba hangsúlyozva. /Bögözi Attila: Markó: Boc tapasztalatlan politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Félrevezetésnek, az ellene indított rágalomhadjárat újabb fejezetének minősíti Eckstein-Kovács Péter szenátor a Ziuaban megjelent cikket, amely vagyoni helyzetét taglalja. A Ziua napilap azzal vádolta a szenátort, hogy nem tudja indokolni, mivel szökött egy év alatt 10 ezerről 45 ezer euróra bankbetétjének tartalma, illetve, hogy törvénytelenül folytatott ügyvédi tevékenységért vett fel bruttó 310 millió lej tiszteletdíjat. A Ziua szerint szenátor tavaly lényegesen javított lakhatási körülményein, hiszen a Decebal utcai két szobás, 100 négyzetméteres lakását (adózási értéke 15 000 euró) megtoldotta a szomszédtól megvásárolt 70 négyzetméteres (adózási értéke 10 000 euró) résszel, illetve a 400 négyzetméteres udvar egyharmadával. A Szabadságnak nyilatkozva Eckstein-Kovács Péter kijelentette: nem 45 ezer euróval gyarapodott a vagyona, hanem ekkora bankkölcsönt vett fel, hogy az említett ingatlant megvásárolhassa. Ami pedig az ügyvédi tevékenységet illeti, a törvényes keretek közt kifejtett tevékenység után szerzett évi 310 millió jó ügyvédek között egyáltalán nem kirívó. Hetek óta tart a Ziuaban a szenátor ellen folytatott lejárató kampány, cáfolatot pedig nem hajlandók közölni. A szenátor kifejtette: ha nem kap más úton elégtételt, polgári pertől sem zárkózik el. /Sz. K.: Eckstein visszautasítja a Ziua vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./